A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény magyarázata (1992. évi XXXIII. törvény), lezárva: 2019. szeptember 17.

Kommentár a gyakorlat számára

4. kiadás

Szerzők:

A / A Munka Törvénykönyve (Mt.)

DR. MÉSZÁROSNÉ DR. SZABÓ ZSUZSANNA

(az 1-41. és 228-229. §-okhoz tartozó rész)

DR. HAJDU EDIT

(a 42-85. §-okhoz tartozó rész)

DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA

(a 86-165. §-okhoz tartozó rész)

DR. TALLIÁN BLANKA)

(a 166-227. és a 230-300. §-okhoz tartozó rész)

B / A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.)

DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA

C / A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.)

DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA

Tekintettel arra, hogy a D, E, E/1 és E/2 részek anyaga az interneten mindenki számára könnyen hozzáférhető, ezeket praktikussági és költséghatékonysági megfontolásból a továbbiakban nem frissítjük.

Szerkesztő:

DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA

A 10. pótlás kéziratának lezárása: 2019. szeptember 17.

Copyright

© Dr. Hajdu Edit, 2019

© Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, 2019

© Dr. Tallián Blanka, 2019

© Dr. Tálné dr. Molnár Erika, 2019

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2019

ISBN 963 8213 31 0

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Budapest, 2019

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Műszaki szerkesztő: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Rövidítések

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye

Áttv. - az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény

BH - Bírósági Határozatok

Bjt. - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

Bszi. - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Btk. - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

EH, EBH - a Legfelsőbb Bíróság/Kúria elvi határozatai

Előadóműv.tv. - az előadó-művészeti szervezetekről szóló 2008. évi XCIX. törvény

Esélytv. - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Eütev. - az egészségügyi végzés tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény

Eütv. - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

Felsőokt.tv. - a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

Flt. - a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Hjt. - a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

Hszt. (új) - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

Hszt. (régi) - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

Kit. - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

Kjt. - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Köznev.tv. - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Közokt.tv. - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

Ktjv. - a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény

Kttv. - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

Ktv. - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

MK - a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma állásfoglalása

Mt. (régi) - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

Mt. (új) - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Mth. - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba­lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló, 2012. június 18-án elfogadott törvény

Önkormányzatitv. - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

Pp. (régi) - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

Pp. (új) - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Szövetkezetitv. - a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény

Sztrájktv. - a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény

Ütv. - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény

Vht. - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és magyarázata

I. RÉSZ - Általános rendelkezések

A törvény hatálya

Kjt. 1. §

Mt. 1-4. §

A közalkalmazotti jogviszony jellegét tekintve jól megkülönböztethető a versenyszférában érvényesülő munkaviszonytól.

A Kjt. személyi hatálya:

A Kjt. személyi hatálya a következőkre terjed ki:

- az állami költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyára,

- a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyára,

- a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az önkormányzati költségvetési szerv feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára.

Az előbb felsoroltak a Kjt. alkalmazásában munkáltatónak minősülnek.

A Kjt. hatálya nem terjed ki:

- a közszolgálati tisztviselők jogviszonyára (2011. évi CXCIX. törvény),

- a Kit.-ben szabályozott kormányzati igazgatás tisztviselői (politikai szolgálati viszonyban álló személyek, biztosi megbízatást betöltő személyek, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek) jogviszonyára,

- a bírák és igazságügyi alkalmazottak jogviszonyára (2011. évi CLXII. törvény, 1997. évi LXVIII. törvény),

- az ügyészek és ügyészségi alkalmazottak jogviszonyára (2011. évi CLXIV. törvény),

- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyára (2015. évi XLII. törvény),

- a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben szabályozott jogviszonyra.

A törvény hatálya nem terjed ki továbbá:

- a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény és

- az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra (2010. évi LXXV. törvény), valamint

- a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra.

A Kjt. nem zárja ki, hogy a helyi önkormányzat, illetve költségvetési szerv közfoglalkoztatás keretében, illetve egyszerű foglalkoztatás keretében foglalkoztasson alkalmazottakat, ezek általában fizikai alkalmazottak, de ezeket a jogviszonyokat a törvényhozó nem kívánta közalkalmazotti jogviszonynak minősíteni, mert a Kjt.-ben biztosított garanciális szabályok kiterjesztése erre a személyi körre nem lett volna indokolt. Következésképpen a közfoglalkoztatás keretében, illetve egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottakra az Mt. szabályait kell alkalmazni, és ők nem közalkalmazotti jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak az intézménnyel.

Az állami és önkormányzati költségvetési szerv fogalmát, valamint a költségvetési szerv alapítására és a megszüntetésének szabályaira vonatkozó előírásokat és meghatározásokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) tartalmazza. Költségvetési szerv akkor alapítható, ha közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető és a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Amennyiben a feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az új költségvetési szerv nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie a feladat átvételének időpontját, hogy a feladat folyamatos ellátása biztosított legyen és az átvevő költségvetési szerv lekésőbb a feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá, hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek.

A közoktatási intézményekből kiszervezés következtében nagyszámú pedagógus és egyéb közalkalmazott került ki a közoktatási intézménnyel fennállt közalkalmazotti jogviszonyból. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében az egyházi és magánintézmények tekintetében is alkalmazni kell a Kjt.-nek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben megjelölt rendelkezéseit. A köznevelési törvény hangsúlyozza, hogy a köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója (az állam, az önkormányzat, egyház vagy más magánszemély). A munka jellege, természete tehát a fenntartótól függetlenül változatlan, így a közalkalmazotti vagy munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok között nincs különbség a munka jellege, természete szempontjából. A nevelési-oktatási intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjének is vannak munkáltatói jogkörei, amelyeket az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében saját hatáskörében gyakorolja. A törvény nem a köznevelési intézmény vezetője munkáltatói jogkörét sorolja fel, hanem azokat a jogköröket, amelyeket nem ő, hanem a tankerületi központ vezetője gyakorolja. Ez utóbbi körbe tartoznak:

- a bérgazdálkodást érintő kérdések,

- a kinevezés,

- a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése.

A tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel a köznevelési intézményben alkalmazott pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakat, ez a jogköre azonban annyiban korlátozott, hogy köteles kikérni a köznevelési intézmény vezetőjének javaslatát. Amennyiben ezzel a javaslattal a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy felmentéséről az oktatási központ vezetője dönt.

Ezek szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény alkalmazottaival szemben a munkáltatói jogokat megosztva gyakorolja:

- az illetékes tankerületi központ vezetője: bérgazdálkodás, kinevezés és közalkalmazotti jogviszony megszüntetése,

- a köznevelési intézmény vezetője: az előbbieket nem gyakorolhatja, de javaslattételi joga van,

- az oktatási központ vezetője: ha a tankerületi központ vezetője nem ért egyet a köznevelési intézmény vezetőjének javaslatával, az oktatási központ vezetője dönt.

Amennyiben a köznevelési intézményben a pedagógus, vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszonyának fenntartását lehetetlenné teszi, nincs szükség a felmentéséhez a köznevelési intézmény vezetőjének egyetértésére. Egyébként ilyen feltételek fennállása esetén a pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott rendkívüli felmentésére kerülhet sor.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. §-ának (10) bekezdése előírja, hogy az egyházi köznevelési intézmény és a magánköznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus és gyógytornász pótszabadságának meghatározására a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.