32015R1972[1]

A Bizottság (EU) 2015/1972 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1972 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. július 8.)

a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló, 2014. március 11-i 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 30. cikke (2) bekezdésének ötödik albekezdésére,

mivel:

(1) E rendelet célja annak meghatározása, hogy a tagállamok mely szabálytalanságokról tegyenek jelentést a Bizottságnak. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos bizottsági feladatok végrehajtásának és különösen a bizottsági kockázatelemzés elvégzésének biztosítása céljából azt is meg kell határozni, hogy milyen adatokat kell benyújtani.

(2) Az Unió pénzügyi érdekeit egységes módon kell védeni, függetlenül attól, hogy mely alapról van szó, annak érdekében, hogy kitűzött célját elérje. E célból a 223/2014/EU rendelet, valamint az 1303/2013/EU (2), az 1306/2013/EU (3) és az 514/2014/EU (4) európai parlamenti és tanácsi rendeletek felhatalmazzák a Bizottságot, hogy szabályokat fogadjon el a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozóan. Annak biztosítása érdekében, hogy az említett rendeletek által szabályozott valamennyi alap tekintetében azonos szabályok legyenek alkalmazandók, e rendeletnek ugyanolyan rendelkezéseket kell tartalmaznia mint az (EU) 2015/1970 (5), az (EU) 2015/1971 (6) és az (EU) 2015/1973 (7) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeleteknek.

(3) Annak érdekében, hogy a tagállamok vonatkozásában biztosítani lehessen a jelentéstételi követelmények koherens alkalmazását, meg kell határozni a "csalás gyanúja" fogalmát, figyelembe véve a csalás fogalmának az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményben (8) szereplő meghatározását, továbbá meg kell határozni a "első közigazgatási vagy bírósági ténymegállapítás" fogalmát.

(4) Az 1303/2013/EU rendelet és a 223/2014/EU rendelet meghatározzák azt a jelentéstételi küszöbértéket, amely alatt nem kell bejelenteni a Bizottságnak a szabálytalanságokat, illetve azokat az eseteket, amelyeket nem kell jelenteni a Bizottságnak. A rendelkezések egyszerűsítése és összehangolása, valamint egyfelől a tagállamok adminisztratív terhei, másfelől az Unióban a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos elemzések céljára szolgáló pontos adatok biztosításával összefüggő közös érdek közötti egyensúly érdekében, a szabálytalanságokra vonatkozó, az 1306/2013/EU és az 514/2014/EU rendeletek szerinti adatszolgáltatás során ugyanezt az adatszolgáltatási küszöbértéket és azonos kivételeket kell alkalmazni.

(5) Az adatszolgáltatás konzisztenciájának biztosítása érdekében meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy milyen esetekben kell kezdeti jelentést tenni a szabálytalanságokról, továbbá hogy e kezdeti jelentéseknek milyen adatokat kell tartalmazniuk.

(6) A Bizottságnak elküldött adatok pontosságát biztosítandó, nyomonkövetési jelentéstételre van szükség. A tagállamoknak ezért az egyes kezdeti jelentésekkel kapcsolatos közigazgatási és bírósági eljárásokat érintő bármely érdemi fejleményre vonatkozóan be kell nyújtaniuk a Bizottságnak az aktualizált információkat.

(7) A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) fényében az e rendelet alapján továbbított információk tekintetében a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell akadályozniuk a személyes adatok jogosulatlan felfedését és a személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést. Ezen túlmenően, e rendeletnek meg kell határoznia, hogy a Bizottság és a tagállamok mely célokból dolgozhatják fel e személyes adatokat.

(8) Mivel az alap vonatkozásában már teljesítettek kifizetéseket, és előfordulhattak szabálytalanságok, e rendelet rendelkezéseit haladéktalanul alkalmazni kell. Ennek a rendeletnek ezért az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza, hogy a tagállamoknak mely szabálytalanságokat kell jelenteniük és milyen adatokat kell közölniük a Bizottsággal.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 223/2014/EU rendelet fogalommeghatározásai alkalmazandók. Ezenfelül, e rendelet alkalmazásában:

a) "csalás gyanúja": olyan szabálytalanság, amely alapján nemzeti szinten közigazgatási vagy bírósági eljárás kezdeményezhető annak érdekében, hogy megállapítsák az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti szándékos magatartás - különösen csalás - fennállását;

b) "első közigazgatási vagy bírósági ténymegállapítás": az illetékes hatóság - legyen az közigazgatási vagy igazságügyi - első olyan írásbeli értékelése, amely konkrét tényekre alapozva megállapítja a szabálytalanság fennállását, függetlenül annak lehetőségétől, hogy ez a megállapítás a közigazgatási vagy bírósági eljárás fejleményeinek következtében utólag felülvizsgálható vagy visszavonható.

3. cikk

Kezdeti jelentéstétel

(1) A tagállamok jelentik a Bizottságnak azokat a szabálytalanságokat, amelyek:

a) 10 000 EUR összeget meghaladó, az alapokból fizetett hozzájárulást érintenek;

b) első közigazgatási vagy bírósági ténymegállapítás tárgyát képezik.

(2) A kezdeti jelentésben a tagállamok a következő információkat közlik:

a) az érintett operatív program és művelet neve és közös azonosító kódja (CCI);

b) a szabálytalanság elkövetésében érintett természetes és/vagy jogi személyek személyazonossága, vagy a szabálytalanság elkövetésében szerepet játszó más alanyok kiléte és szerepe, kivéve, ha a szóban forgó szabálytalanság jellegéből adódóan ez nem érdemi információ a szabálytalanságok elleni küzdelem szempontjából;

c) a megszegett rendelkezés vagy rendelkezések;

d) az első olyan értesülés szerzésének napja és forrása, amely szabálytalanság elkövetésének gyanújához vezetett;

e) a szabálytalanság elkövetése során alkalmazott gyakorlatok;

f) adott esetben, hogy a gyakorlat okot ad-e a csalás gyanújára;

g) a szabálytalanság felfedésének módja;

h) adott esetben az érintett tagállamok és harmadik országok;

i) a szabálytalanság elkövetésének időszaka vagy napjai;

j) a szabálytalanságról szóló első közigazgatási vagy bírósági ténymegállapítás napja;

k) a kiadások teljes összege uniós hozzájárulásra és a nemzeti hozzájárulásra bontva;

l) a szabálytalanság által érintett összeg uniós hozzájárulásra és nemzeti hozzájárulásra bontva;

m) csalás gyanújának esetében és ha a kedvezményezettnek nem folyósítottak közhozzájárulást, az az összeg, amelyet a szabálytalanság felfedésének hiányában jogosulatlanul kifizettek volna, uniós hozzájárulásra és nemzeti hozzájárulásra bontva;

n) a szabálytalan kiadás jellege;

o) adott esetben a kifizetések felfüggesztése, valamint a kifizetett összegek visszafizettetésének lehetősége.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamoknak nem kell jelenteniük a Bizottságnak a 223/2014/EU rendelet 30. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett szabálytalanságokat.

A tagállamok minden más esetben és különösen a csődöt megelőző szabálytalanságok vagy csalás gyanújának eseteiben tájékoztatják a Bizottságot a feltárt szabálytalanságokról és az azokkal összefüggő megelőző és korrekciós intézkedésekről.

(4) Amennyiben a nemzeti rendelkezések a vizsgálatok titkosságát írják elő, az információk közléséhez az illetékes törvényszék, bíróság vagy egyéb testület nemzeti szabályoknak megfelelő engedélyére van szükség.

4. cikk

Nyomonkövetési jelentéstétel

(1) Amennyiben nem áll rendelkezésre a 3. cikk (2) bekezdése szerinti információk egy része, különösen a szabálytalanság elkövetése során alkalmazott gyakorlatokra és a szabálytalanság felfedésének módjára vonatkozó információ, vagy ezeket az információkat helyesbíteni kell, a tagállamok a hiányzó vagy helyes információkat a szabálytalanságokra vonatkozó nyomonkövetési jelentésben nyújtják be a Bizottság számára.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot a bejelentett szabálytalanságokkal kapcsolatos közigazgatási intézkedések, közigazgatási szankciók vagy büntetőjogi szankciók kivetésére vonatkozó eljárások kezdeményezésének, lezárásának vagy megszüntetésének részleteiről, valamint ezen eljárások eredményéről. A szankciókkal sújtott szabálytalanságokkal kapcsolatban a tagállamok a következőket is jelzik:

a) a szankció közigazgatási vagy büntetőjogi jellegű-e;

b) a szankció uniós vagy nemzeti jogszabályok megsértésének eredménye-e, és a szankció részletei;

c) megállapítottak-e csalást.

(3) A Bizottság írásbeli kérésére a tagállam tájékoztatást nyújt egy bizonyos szabálytalansággal vagy szabálytalanságok csoportjával kapcsolatban.

5. cikk

Az információk felhasználása és kezelése

(1) A Bizottság a tagállamok által e rendelettel összhangban közölt információkat felhasználhatja kockázatelemzések informatikai eszközök támogatásával történő elvégzéséhez, valamint a kapott információk alapján olyan jelentések és rendszerek kidolgozásához, amelyek a kockázatok hatékonyabb beazonosítását segítik elő.

(2) Az e rendelet alapján közölt információk a szakmai titoktartás hatálya alá tartoznak, és az információkat közlő tagállam nemzeti jogszabályai és az uniós intézményekre alkalmazandó rendelkezések által biztosított védelemmel azonos védelmet élveznek. A tagállamok és a Bizottság minden szükséges elővigyázatossági intézkedést megtesznek az információk bizalmasságának megőrzése céljából.

(3) A (2) bekezdésben említett információkat különösen csak olyan személyek előtt lehet felfedni, akiknek a tagállamokban vagy az uniós intézményekben feladatkörüknél fogva hozzá kell férniük azokhoz, kivéve, ha az információkat szolgáltató tagállam az információk mások előtt való felfedéséhez kifejezett hozzájárulását adta.

(4) A (2) bekezdésben említett információk az Unió pénzügyi érdekeinek védelmén kívül más célra nem használhatók, kivéve, ha az információkat szolgáltató hatóságok ehhez kifejezett hozzájárulásukat adták.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. július 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 72., 2014.3.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 514/2014/EU rendelete a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 150., 2014.5.20., 112. o.).

(5) A Bizottság 2015. július 8-i (EU) 2015/1970 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(6) A Bizottság 2015. július 8-i (EU) 2015/1971 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és az 1848/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 6. oldalát).

(7) A Bizottság 2015. július 8-i (EU) 2015/1973 felhatalmazáson alapuló rendelete az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 15. oldalát).

(8) HL C 316., 1995.11.27., 49. o.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.)