Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1957. évi 8. törvényerejű rendelet

egyes büntető eljárási rendelkezések módosításáról

A katonai bíróság hatáskörére vonatkozó rendelkezések

1. § A büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Bp.) az 1954. évi V. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege 23/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Katonai bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás a honvédség, a határőrség, a rendőrség és a hivatásos légoltalmi szervezet tagjai által - a szolgálati viszonyuk tartama alatt - elkövetett bármely bűntett miatt."

2. § (1) A katonai bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás az egységes karhatalom keretében fegyveres szolgálatot teljesítő személyek által - a szolgálati viszonyuk tartama alatt - elkövetett bármely bűntett miatt is.

(2)[1]

3. § A Bp. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személyeket [23/B. § (1) bekezdés] tettenérés, szökés vagy szökés veszélye esetén kívül csak a katonai nyomozóhatóság veheti őrizetbe."

4. § (1) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor a katonai bíróság előtt folyamatban levő ügyekben az eljárást a korábbi jogszabályok alkalmazásával kell lefolytatni és befejezni, ha a katonai ügyész e törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt már vádat emelt.

(2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az alább felsorolt jogszabályok - a maguk egészében, illetőleg még hatályban lévő részükben - hatályukat vesztik:

az Államvédelmi Hatóság szervezésével kapcsolatos egyes igazságügyi kérdésekről szóló 1950. évi 5. törvényerejű rendelet,

a letartóztatóintézeti alkalmazottak katonai büntető jogszabályok hatálya alá helyezéséről szóló 1950. évi 6. törvényerejű rendelet,

az állami tűzoltóság tagjainak a katonai büntető jogszabályok hatálya alá helyezéséről szóló 1951. évi 11. törvényerejű rendelet,

a katonai büntetőtörvénykönyvről szóló 1948. évi LXII. törvény kiegészítése tárgyában rendelkező 1952. évi 6. törvényerejű rendelet, kivéve az 1. §-ának a hivatásos légoltalmi szervezet tagjaira vonatkozó rendelkezését.

(3) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései a rögtönbíráskodásról szóló 1956. évi 28. törvényerejű rendelet és a gyorsított büntető eljárás szabályozásáról szóló 1957. évi 4. törvényerejű rendelet hatályát nem érintik.

A közlekedési bíróságokra vonatkozó rendelkezések

5. § (1) A közlekedési bíróságok és a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának közlekedési kollégiuma a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével megszűnnek.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően a jogszabályok által használt "különbíróságok" kifejezés alatt a katonai bíróságokat kell érteni.

6. § (1) A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Alkotmány 36. §-ának megfelelően a Magyar Népköztársaságban különbíróságként a katonai bíróságok működnek."

(2) A Bsz. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírái büntető, polgári és katonai kollégiumot alkotnak."

(3) A Bp. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az eljárás azok miatt a bűntettek miatt, amelyeknek elbírálását a 23. és 23/B. §-ok a megyei bíróság, illetőleg a katonai bíróság hatáskörébe nem utalják, a járásbíróság hatáskörébe tartozik."

7. § (1) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor a közlekedési bíróságok előtt folyamatban levő ügyeket ahhoz a bírósághoz kell áttenni, amelyik az általános szabályok szerint az ügy elbírálására hatáskörrel bír és az eljárásra illetékes. A Legfelsőbb Bíróság közlekedési kollégiuma az előtte folyamatban levő ügyeket a büntető kollégiumhoz teszi át.

(2) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az alább felsorolt jogszabályok hatályukat vesztik:

a Bsz. 34., 35. és 47. §-ai, a

Bp. 23/C. §-a,

a Bpé. 9. §-ának (2) bekezdése és

a közlekedési bíróságok hatáskörének kiterjesztéséről szóló 1955. évi 3. törvényerejű rendelet.

A perbeli képviseletre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) A Bp. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az eljárásban a magánvádló, a magánfél, a sértett és az ügyben szereplő egyéb érdekelt [45. § (2) bekezdés] képviseletére jogosultak:

a) a meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi munkaközösség,

b) a törvényes képviselő,

c) meghatalmazás alapján a Btá. 29. §-ában megjelölt nagykorú hozzátartozó,

d) a vállalati jogtanácsos (jogi előadó) abban az esetben, ha külön jogszabály őt vagy a vállalatot a perbeli képviseletre feljogosítja.

(2) Ha az eljárásban vállalat (hivatal, üzem stb.), illetőleg szövetkezet a magánvádló, a magánfél, a sértett vagy az ügyben szereplő egyéb érdekelt [45. § (2) bekezdés], képviseletére a vállalat (hivatal, üzem stb.) dolgozója, illetőleg a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is jogosult."

(2) A Bp. 46. §-ának (2) bekezdését (3) bekezdésként kell jelölni.

9. § A Bp. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Védő lehet:

a) a meghatalmazott vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd, illetőleg ügyvédi munkaközösség,

b) meghatalmazás alapján a vállalati jogtanácsos (jogi előadó) olyan ügyben, amelyben a védelem ellátására külön jogszabály őt feljogosítja,

c) a járásbíróság előtt olyan cselekmény esetében, amelyre a törvény ötévi börtönnél nem súlyosabb büntetést rendel, a törvényes képviselő és meghatalmazás alapján a Btá. 29. §-ában megjelölt nagykorú hozzátartozó."

10. § A Bp. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azokban az esetekben, amelyekben védő kirendelése szükséges, a védőt az ügyvédi munkaközösségek, illetőleg az e célra összeállított jegyzékbe felvett ügyvédek közül az eljáró tanács elnöke rendeli ki. A kirendelt védő felmentését csak fontos okból kérheti."

Egyes határidők módosítására vonatkozó rendelkezések

11. § (1) A Bp. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A terheltet a rendőrség hetvenkét óráig tarthatja őrizetben. A terhelt hetvenkét órán túl csak ügyészi jóváhagyással elrendelt előzetes letartóztatás alapján tartható fogva; ennek hiányában a terheltet szabadon kell bocsátani."

(2) A Bp. 195. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság köteles minden ügyet az iratok beérkezésétől számított harminc napon belül tárgyalni."

A tárgyalás előkészítése magánvád esetében

12. § A Bp. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a vád tárgyává tett bűntettre a törvény kétévi börtönt vagy annál enyhébb büntetést állapít meg, a tanács elnöke - a 140. § (2) bekezdésében felsorolt kérdések vizsgálata után - előkészítő ülésen kívül nyolc nap alatt határoz."

13. § A Bp. 151-152. §-ai hatályukat vesztik és helyükbe a következő rendelkezések lépnek:

"151. § (1) Ha az ügyben magánvádló jár el, a 140. § (1)-(3) bekezdésének, valamint a 142-149. §-oknak a rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a vád tárgya könnyű testi sértés, becsületsértés vagy rágalmazás és a 140. § (1) bekezdésében, illetőleg a (3) bekezdésének ej pontjában említett intézkedések megtételének nincs helye, a tanács elnöke a magánvádlót és a terheltet az ügy adatainak és azok bizonyítékainak részletes előadása céljából személyes meghallgatásra idézi meg. Az idézésben a magánvádlót figyelmeztetni kell, hogy kellően ki nem menteit elmaradását a bíróság a vád elejtésének fogja tekinteni.

(3) Ha a magánvádló a meghallgatásról elmarad és kellően ki nem menti magát, vagy ha a meghallgatás során a vádat elejti, a tanács elnöke az eljárást megszünteti (145. §).

(4) Az ügyész által a 149. § (2) bekezdése szerint használható jogorvoslat a magánvádlót is megilleti.

152. § (1) Ha a meghallgatást követően az eljárás megszüntetésére nem kerül sor és a 140. § (1) bekezdésében, illetőleg a (3) bekezdésének e) pontjában említett egyéb intézkedések megtételének sincs helye, a tanács elnöke a tárgyalás napját kitűzi (146. §).

(2) Magánvád esetén a terheltet vádirat kézbesítése nélkül, de a feljelentő nevére és a feljelentett bűncselekmény tényállására való rövid utalással kell a tárgyalásra megidézni.

(3) A magánvádlót az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy a tárgyalásról való elmaradása a vád elejtésének minősül.

152/A. § Ha az ügyész a magánvádló által hozzá benyújtott feljelentés esetében a vád képviseletét átvenni nem kívánja, az iratokat a bírósághoz teszi át."

A törvényességi óvás elbírálására vonatkozó rendelkezések

14. § A Bp. 226. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság megfelelő kollégiumának három hivatásos bíróból álló tanácsa, ha pedig az óvás a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen irányul, a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa nyilvános ülésen bírálja el.

(3) Az ülésre a legfőbb ügyészt meg kell hívni, az egyéb érdekelteket pedig - az óvás másolatának közlése mellett - az ülés határnapjáról értesíteni kell. Az ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének részvétele nélkül nem tartható meg.

(4) Az értesített személy az óvásra az ülés napjáig a Legfelsőbb Bíróságnál észrevételeket tehet, az ülésen pedig felszólalhat."

A büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések

15. § A Bsz. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A jogerős bírósági határozatok végrehajtásáról az eljárási jogi szabályok értelmében a bíróság köteles gondoskodni."

16. § A Bp. 239. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kiszabott büntetés végrehajtásáról és az államot illető bűnügyi költségek behajtásáról a bíróság gondoskodik."

Hatálybalépés

17. § A jelen törvényerejű rendelet az 1957. évi február hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról az igazságügyminiszter a legfőbb ügyésszel és a belügyminiszterrel együttesen gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

Tartalomjegyzék