1954. évi 17. törvényerejű rendelet

a büntető perrendtartás módosításáról szóló 1954: V. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

I. RÉSZ

A büntető perrendtartás hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról és a katonai büntető eljárásban való alkalmazásáról szóló 1951: 31. számú törvényerejű rendelet (Bpé.) módosításáról.

1. § A Bpé. 4. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

"A büntetőtörvénykönyv általános részének hatálybaléptetéséről szóló 1950: 39. törvényerejű rendelet 23-26. §-ai hatályban maradnak."

2. §[1] A Bpé. 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Bp. 23. §-ának a)-g) pontjaiban felsorolt egyes bűncselekmények alatt a következő bűntetteket kell érteni:

az a) pontban: a népek békéje ellen irányuló bűntett alatt az 1950: V. törvénybe ütköző bűntettet, a Népköztársaság elleni bűncselekmények alatt az 1946: VII. törvényben és az említett törvényt kiegészítő jogszabályokban, továbbá az 1878: V. törvény (Btk.) Második Részének I. és IV. fejezetében megbatározott bűntetteket, valamint a VI. fejezetének még hatályban lévő rendelkezéseiben meghatározott bűntetteket, az 1930: III. törvény 58-71. §-aiban, illetőleg az 1934: XVIII. törvény 2-4. §-aiban, az 1940: XVIII. törvény 11. §-ában megbatározott bűntetteket;

a b) pontban: a háborús és népellenes bűntettek alatt az 1945: VII. törvényben meghatározott bűntetteket;

a c) pontban: az államtitok és hivatali titok megsértésével elkövetett bűntettek alatt az 1951: 21. törvényerejű rendeletben meghatározott bűntetteket;

a d) pontban: a társadalmi tulajdon ellen irányuló bűntettek alatt mind az 1950:24. törvényerejű rendeletben meghatározott, mind a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett egyéb bűntettet, a tervgazdálkodás érdekeit sértő bűntettek alatt mind az 1950:4. törvényerejű rendeletben meghatározott, mind a tervgazdaság sérelmére elkövetett egyéb bűntetteket;

a közellátás elleni bűntetteknek és az árdrágítás bűntettének halállal büntetendő esetei alatt a 8.800/1946. (VII. 28.) M. E. számú rendelet 9. §-ának (4) bekezdése, 17. §-a (1) bekezdésének 2. tétele alá eső bűntetteket;

az e) pontban: a devizagazdálkodás szabályait sértő bűntettek alatt az 1950:30. törvényerejű rendeletben meghatározott bűntetteket;

az f) pontban: a pénzhamisítás és hamispénzzel elkövetett visszaélések alatt a Btk. Második Részének XI. fejezetében és az ezt kiegészítő jogszabályokban meghatározott bűntetteket;

a g) pontban: a gyilkosság és a szándékos emberölés alatt a Btk. 278-282. §-aiban, a 349. §-a első bekezdése 2. pontjának első tételében és második bekezdésében, a 424. § 1. pontjában, valamint a 431. § (2) bekezdésében meghatározott bűntetteket."

(2) A Bp. 23/C. §-ának (1) bekezdésében felsorolt egyes bűncselekmények alatt a következő bűntetteket kell érteni:

"a) az 1878: V. törvény (Btk.) 422. és 429. §-aiban meghatározott, az 1924: XV. törvény 1. §-ába ütköző és (3) bekezdése szerint minősülő, az 1939: II. törvény 190. és 203. §-aiban, az 1948: XLVIII. törvény 14. §-ában, az 1950: 4. törvényerejű rendelet 2. és 4. §-aiban meghatározott bűntetteket, továbbá az 1950:24. törvényerejű rendelet 3. §-ában meghatározott rongálás bűntettét, végül az utóbb említett törvényerejű rendelet 6. és 8. §-aiban meghatározott bűntetteket, feltéve hogy ezen bűntettek a vasúti, a közúti, a vízi vagy a légi közlekedés vagy szállítás, illetőleg a távközlés biztonságát sértik vagy veszélyeztetik;

b) a Btk. 201. és 481. §-aiban meghatározott, illetőleg az utóbbi §-ban meghatározott és az 1939: II. törvény 193. § (2) bekezdése szerint minősülő bűntetteket, ha azokat a vasútí, közúti, vízi vagy légi közlekedés vagy szállítás, illetőleg a távközlés teendőinek ellátása körében alkalmazott személy a közlekedés, szállítás vagy távközlés sérelmére követte el;

c) a Btk 436., 437., 438., 440. §-aiban, továbbá az 1939: II. törvény 208. §-ával módosított 439. és 441. §-aiban, valamint a 439-441. §-ait kiegészítő jogszabályok közül az 1888: XXXI. törvény 12. §-ában, az 1939:11. törvény 210. §-ában és az 1.820/ 1946. (II. 22.) M. E. számú rendelet 1. §-ában, továbbá a Btk. 444. és 445. §-aiban meghatározott, az 1934: XIX. törvény 95., 96., 98., 99. és 100. §-aiban, az 1939: II. törvény 209. §-ában, a 3.780/1945. (VI. 28.) M. E. számú rendelet 1. §-ában, továbbá az 1948: XLVIII. törvény 20., 21. és 41. §-aiban meghatározott, valamint az utóbbi törvény 41. §-ában meghatározott és a Btk. 435. §-a szerint minősülő bűntetteket, végül az 55/1953. (XII. 4.) M. T. számú rendeletben meghatározott bűntetteket."

3. § A Bpé. 11. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A büntető eljárásra kizárólag a budapesti fővárosi bíróság illetékes az 1930: III. törvény 58-: 71. §-ai, illetőleg az 1934: XVIII. törvény 2-4- §-ai alá eső és az 1940: XVIII. törvény 11. §-ában meghatározott bűntettek, továbbá - az alábbi (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1950:30. törvényerejű rendeletben meghatározott büntettek miatt."

4. § A Bpé. III. Fejezetében felvett rendelkezések (20-33. §-ok) hatályukat vesztik és helyükbe az alábbi számozással a következő rendelkezések lépnek:

"III. Fejezet

A katonai büntető eljárásra vonatkozó rendelkezések

A Bp. szabályainak alkalmazása a katonai büntető eljárásban

20. § (1) A Bp-t és a jelen törvényerejű rendeletet - amennyiben a következő rendelkezések kivételt nem állapítanak meg, - a katonai büntető ejárásban is megfelelően, alkalmazni kell.

(2) A katonai büntető eljárásban a Bp-nak, a Bpé-nek és a jelen törvényerejű rendeletnek azokon a szabályain kívül, amelyek a jelen fejezet eltérő rendelkezései következtében nem nyernek alkalmazást, nem lehet alkalmazni a Bp-nak és a Bpé-nek a következő rendelkezéseit sem: a Bp 40. § (3) bek., a 146/A. § (2) bek. utolsó mondata, a 195. § (2) bek. harmadik mondata, a Bpé. 13., 18-19. §-ai.

A katonai bíróságok és azok illetékessége

21. § (1) Katonai bíróságok működnek:

a) egyes magasabb katonai egységek mellett,

b) egyes nagyobb helyőrségekben.

(2) A magasabb katonai egységek mellett működő bíróságok illetékessége kiterjed a megfelelő magasabb egységek állományába tartozó személyek által elkövetett bűncselekményekre.

(3) Az egyes nagyobb helyőrségekben működő bíróságok járnak el a magasabb katonai egységek mellett működő bíróságok illetékessége alá nem tartozó mindazon bűncselekmények esetében, amelyeket az illetékességi területükön követtek el.

Kizárólagos illetékesség a katonai büntető eljárásban

22. §. A budapesti katonai bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik az eljárás a jelen törvényerejű rendelet 11. §-a értelmében a budapesti fővárosi bíróság kizárólagos illetékességébe utalt bűntettek miatt.

Szavazás rendje a katonai bíróságoknál

23. § A katonai bíróság tanácsában a rangban fiatalabb ülnök szavaz először.

Magánvád kizárása és a polgári jogi igény érvényesítésének korlátozása a katonai büntető eljárásban

24. § (1) A katonai büntető eljárásban magánvádnak nincsen helye; az egyébként magánvádas bűncselekmények esetében a katonai ügyész jár el.

(2) A katonai büntető eljárásban a polgári jogi Igény érvényesítésének csak a honvédséget ért kár esetében és csakis az illetékes katonai szerv vagy a katonai ügyész előterjesztésére van helye; más esetekben a polgári jogi igény egyéb törvényes úton érvényesíthető.

Nyomozás a katonai büntető eljárásban

25. § (1) A katonai büntető eljárás alá tartozó fegyveres és rendészeti testületek [Bp. 23/B. § (1) bek.] tagjai által elkövetett bűncselekmények esetében a nyomozást a terhelt illetékes parancsnoka ^elöljárója), illetőleg a belügyminisztérium államvédelmi szervei, vagy e katonai ügyészségi szervek teljesítik.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett szervek kellő időben el nem érhetők, a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket az általános nyomozati szervek végzik.

Szoros felügyelet alá helyezés

26. § Sorállományú katonai személyt, ha előzetes letartóztatásba helyezésére nincsen ok, de az eljárás érdekében, vagy katonai fegyelmi szempontból szükséges, alakulatánál szoros felügyelet alá lehet helyezni.

Fegyelmi eljárásra utalás a katonai büntető eljárásban

27. § (1) A fegyveres és rendészeti testületek tagjai által elkövetett olyan bűncselekmény, amelyre a törvény egyévi börtönnél nem súlyosabb büntetést állapít meg, az illetékes parancsnok által fegyelmi úton is elbírálható, ha a cselekménynek és az elkövető személyének társadalmi veszélyessége csekély és ezért a fegyelmi fenyítés kielégítőnek mutatkozik.

(2) A katonai ügyész az (1) bekezdésben meghatározott előfeltételek esetében az ügyet akkor is az illetékes parancsnok fegyelmi jogkörébe utalhatja, ha a cselekményre a törvény ötévi börtönnél nem súlyosabb büntetést ír elő.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően határozhat a katonai bíróság is, ha az ott megszabott feltételek fennforgását akár az előkészítő ülésben, akár a tárgyaláson állapítja meg. A bíróság ilyenkor végzéssel határoz.

(4) A fellebbezési eljárás során a Legfelsőbb Bíróság:

a) ha az elsőfokon eljárt bíróság büntetést megállapító ítéletével szemben az előbbi bekezdés szerint az ügyet fegyelmi eljárásra utalja, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és a fegyelmi eljárás lefolytatására illetékes parancsnoknak küldi meg a fegyelmi eljárás lefolytatása végett;

b) ha az elsőfokon eljárt bíróságnak a fegyelmi eljárásra utaló végzését a terhelt terhére bejelentett fellebbezés (óvás) folytán bírálja felül és annak helyt ad, a végzést hatályon kívül helyezi és az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja; ellenkező esetben az alaptalannak talált fellebbezést (óvást) elutasítja.

Bűnügyi költségek a katonai büntető eljárásban

28. § A katonai büntető eljárásban a bűnügyi költségeket - a megbízott védőnek, továbbá a sértett és az egyéb érdekelt képviselőjének díja és költségei, valamint a börtönben végrehajtott szabadságvesztés-büntetéssel felmerült költségek kivételével -az állam viseli."

5. § A Bpé. III. Fejezete után az alábbi számozással a következő rendelkezéseket kell felvenni:

"IV. Fejezet

A büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések

29. § Az elítélt halála a jogerősen kiszabott pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtását nem zárja ki.

30. § A halálbüntetést zárt helyen, kötéllel, ha pedig a végrehajtásnak ez a módja akadályba ütközik, agyonlövéssel kell végrehajtani.

31. § (1) A börtönbüntetést a belügyminiszter felügyelete alatt álló börtönben (munkahelyen) kell végrehajtani.

(2) A börtönbüntetés végrehajtása során az elítélt megjavítását és nevelését állandó rendszeres munkáltatással kell előmozdítani.

(3) A börtönbüntetésre ítélt köteles a részére kijelölt munkát elvégezni.

(4) Az elítélt munkájáért megfelelő díjazásban részesül.

32. § Magánelzárást az elítélttel szemben csak fegyelmi büntetésként lehet alkalmazni.

33. § (1) A három hónapot meghaladó börtönre ítéltet a belügyminiszter feltételes szabadságra bocsáthatja, ha

a) büntetésének háromnegyed részét már kitöltötte,

b) büntetésének végrehajtása alatt a részére kijelölt munkát pontosan elvégezte, kifogástalan magaviseletet tanúsított és a kedvezmény megadása a társadalom védelme szempontjából nem mutatkozik veszélyesnek.

(2) Életfogytig tartó börtönre ítéltet csak akkor lehet feltételes szabadságra bocsátani, ha büntetéséből tizenöt évet már kitöltött.

(3) Az egyéb feltételek fennállása esetén az elítéltet kivételesen már büntetése felének kitöltése után feltételes szabadságra lehet bocsátani, ha büntetésének végrehajtása alatt a munkában rendkívüli, kimagasló teljesítményt ért el. Az életfogytig tartó börtönre ítéltet ilyen esetben akkor lehet feltételes szabadságra bocsátani, ha büntetéséből tizennégy évet már kitöltött.

(4) A feltételes szabadság tartama azonos a büntetésnek még hátralévő részével, életfogytig tartó börtön esetén pedig nyolc év.

(5) Nem lehet feltételes szabadságra bocsátani azt, akit az ország területéről való kiutasításra (Btá. 46. §) ítéltek.

34. § (1) A feltételes szabadság tartama alatt az elítélt köteles a vele közölt magatartási szabályokat megtartani.

(2) Ha az elítélt a magatartási szabályokat megszegi, a belügyminiszter a feltételes szabadságot megszüntetheti és a büntetés végrehajtásának folytatását rendelheti el.

(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátott a magatartási szabályokat megszegi, a rendőri hatóság erről a belügyminiszternek jelentést tesz. Ha a belügyminiszter a feltételes szabadságot megszüntette, vagy a nélkül is, ha az előzetes letartóztatás feltételei fennforognak, a rendőri hatóság a feltételes szabadságon lévőt őrizetbe veszi és annak a börtönnek (munkahelynek) adja át, amelyből feltételes szabadságra bocsátották.

35. § Ha a feltételes szabadságra bocsátottat a szabadság ideje alatt elkövetett bűntett miatt jogerősen újból elítélik, a belügyminiszter elrendelheti a büntetés végrehajtásának folytatását, mégpedig abban az esetben is, ha a határozatának meghozatalakor a feltételes szabadság tartama már lejárt.

36. § (1) Ha a büntetés végrehajtásának folytatására- [34. § (2) bekezdés, 35. §] nem kerül sor, a börtönbüntetést a feltételes szabadság tartamának lejártával kitöltöttnek kell tekinteni.

(2) Ha a büntetés végrehajtásának folytatását elrendelték, a feltételes szabadságon töltött idő a büntetés tartamába nem számit be."

6. § A Bpé. IV. Fejezetének hatályban maradt rendelkezéseit V. Fejezet alatt és 37. §-tól kezdődően folytatólagos számozással kell felvenni.

7. § A Bpé. 6-7. §-ai, továbbá 14. és 16-17. §-ai, végül a 34. § (1) bekezdése hatályukat vesztik.

II. RÉSZ

A Bpn. hatálybaléptetése, végrehajtása és az ezzel kapcsolatos átmeneti rendelkezések

I. Fejezet

A Bpn. hatálybaléptetése - Hatályukat vesztő jogszabályok

A Bpn. hatálybalépése

8. § A büntető perrendtartás módosításáról szóló 1954 : V. törvény (a továbbiakban: Bpn.) az 1954. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.

Hatályukat vesztő jogszabályok

9. § A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az alább felsorolt jogszabályok - a maguk egészében, illetőleg még hatályban lévő részükben - hatályukat vesztik:

a katonai büntetőtörvénykönyvről szóló 1948: LXII. törvény (Ktbtk.) 126. §-a,

az Államvédelmi Hatóság szervezésével kapcsolatos egyes igazságügyi kérdésekről szóló 1950: 5. törvényerejű rendelet 3. §-a,

a katonai büntetőbíráskodás körében a kegyelmi eljárás szabályozása tárgyában kiadott 4.210/1950. (X. 14.) H. M. számú rendelet,

a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó különleges eljárási szabályok megállapításáról szóló 23.300/1950. (IV. 7.) I. M. számú rendelet még hatályban lévő rendelkezései,

a büntetőtörvénykönyv általános részének hatálybaléptetéséről szóló 1950: 39. törvényerejű rendelet 14., 15., 22. és 27-36. §-ai,

a feltételes szabadságrabocsátás szabályainak módosításáról szóló 1952: 12. törvényerejű rendelet 1. §-a.

II. Fejezet

A Bpn. végrehajtására vonatkozó rendelkezések - Átmeneti szabályok

A Bpn. alkalmazása folyamatban levő ügyekben

10. § A Bpn., valamint a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit - amennyiben a jelen törvényerejű rendelet kivételt nem állapít meg - a hatálybalépésükkor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

11. § A Bpn. hatálybalépésekor folyamatban levő bűnügyben a hatálybalépés előtt a korábbi jogszabályok szerint végzett eljárási cselekmény abban az esetben is megtartja érvényét, ha a cselekményre a Bpn. az addigitól eltérő szabályt állapít meg.

Hatásköri szabályok alkalmazása a folyamatban levő ügyekben

12. § (1) Az eljárást azokban az ügyekben, amelyekben a bíróságok hatásköre a Bp. 23., 23/B. és 23/C. §-ai értelmében megváltozott, az a bíróság folytatja le és fejezi be, amely előtt az ügyész a Bpn. hatálybalépése előtt vádat emelt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a Bp. 23/A. § szerint a Legfelsőbb Bíróság járhat el.

13. § (1) A közlekedési bíróságok felállításáig [1954: II. törvény 66. § (2) bek.] a közlekedési különbíróságok hatáskörébe utalt ügyekben az a járásbíróság, illetőleg megyei bíróság jár el, amelynek az ügyre nézve az általános szabályok szerint hatásköre és illetékessége van.

(2) A katonai bíróságokra vonatkozó külön rendelkezések kibocsátásáig [1954: II. törvény 66. § (2) bek.] a katonai büntető eljárásban másodfokú bíróságként a Katonai Felsőbíróság jár el.

(3) A (2) bekezdésben említett időpontig a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának feladatait a Katonai Felsőbíróság látja el. Ugyaneddig az időpontig a Katonai Felsőbíróság jogerős határozatai ellen irányuló törvényességi óvásokat a Katonai Felsőbíróság mellett működő törvényességi tanács bírálja el.

(4) A fegyveres és rendészeti testületek polgári alkalmazottai ellen az 1951: 31. törvényerejű rendelet 20. § (!) bekezdésének h) pontja alapján indított bűnügyeket a katonai bíróságok folytatják le és fejezik be, ha a katonai ügyész a Bpn. hatálybalépése előtt a katonai bíróság előtt már vádat emelt.

Átmeneti intézkedések

14. § Ha a terhelt ellen nyomozás van folyamatban, a Bp. 91/A. §-ában meghatározott határidőket a Bpn. hatálybalépésének napjától kell számítani.

15. § (1) A Bpn. hatálybalépésekor az elsőfokon eljáró bíróság előtt folyamatban levő ügyekben az eljárást a korábbi jogszabályok alkalmazásával kell lefolytatni és befejezni; ha az ügyész a törvény hatálybalépése előtt már vádat emelt (1951: III. törvény 137. és 150. §-ai).

(2) Az (1) bekezdés alapján lefolytatott eljárásban a védő részvételére a korábbi szabályok az irányadók.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a sértett a vád képviseletét átvette; a Bpn. hatálybalépése után azonban a sértett ilyen esetben sem veheti át a vád képviseletét.

16. § (1) Ha a fellebbezési bíróság a Bpn. hatálybalépéséig a fellebbezési tárgyalást már kitűzte, a fellebbezési eljárást a korábbi jogszabályok alkalmazásával kell lefolytatni és befejezni.

(2) Ha a fellebbezési bíróság az ügyet a Bpn. rendelkezései szerint bírálta el és ennek során az elsőfokon eljárt bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, a bíróságot új eljárásra utasította (Bp. 201. §), a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság akkor is a Bpn. rendelkezései szerint jár el, ha az első eljárásban még a korábbi jogszabályokat alkalmazta.

17. § A perújítási indítványt a korábbi szabályok szerint kell elbírálni, ha az ügyész a Bpn. hatálybalépése előtt az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnál érdemi tárgyalás kitűzését indítványozta, vagy ha a perújítási indítványt a perújítás megengedhetősége kérdésében való határozathozatal végett a bírósághoz bemutatta [1951: III. törvény 216. § (2) és (3) bek.].

18. § (1) A Bp. hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott, de még végre nem hajtott büntetések végrehajtásáról a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése után az elsőfokon eljárt bíróság köteles gondoskodni.

(2) Az ügyészség a folyamatban levő büntetésvégrehajtási ügyeket - a legfőbb ügyésznek az igazságügyminiszterrel egyetértésben kiadott részletes utasítása szerint - az illetékes bíróságnak adja át.

III. Fejezet

Vegyes rendelkezések - Felhatalmazás átmeneti rendelkezések megállapítására és egyes kérdések szabályozására

Magánvád - Fellebbezési óvás

19. § (1) A pótmagánvád intézménye a Bpn. 11. §-a értelmében megszűnt.

(2) Ahol a Bp. az ügyésznek valamely határozat elleni fellebbezéséről rendelkezik, ez alatt fellebbezési óvást kell érteni.

A zár alá vétel foganatosítása

20. §[2]

A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre (a rehabilitációra) vonatkozó átmeneti szabályok

21. § Ha a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos mentesítésnek (rehabilitációnak) rendőri büntetőbíróság határozata alapján van helye, a rendőri büntetőbíróság székhelye szerint illetékes járásbíróság büntető tanácsa jár el.

Felhatalmazások

22. § (1) Felhatalmazást kap az ígazságügyminiszter, hogy a Bpn. hatálybalépésével kapcsolatban szükségessé váló további átmeneti rendelkezéseket a legfőbb ügyésszel egyetértésben rendelettel megállapítsa.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a büntetések végrehajtására, a feltételes szabadságra és a javító-nevelő munkára vonatkozó szabályokat a legfőbb ügyésszel, a belügyminiszteri rel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve megállapítsa.

23. § (1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter hogy a vádirat készítésére vonatkozó szabályok [Bp. 137. § (1) bek.] fokozatos végrehajtása érdekében a Bp. 89. § a)-b) pontjaiban említett nyomozóhatóságokat illetően a szükséges átmeneti rendelkezéseket a legfőbb ügyésszel egyetértésben megállapítsa.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a jegyzőkönyveknek - a tárgyaláson való egyidejű elkészítésére [Bp. 78. § (5) bek.] vonatkozó szabályok fokozatos alkalmazását az 1955. évi július hó 1. napjáig biztosítsa és az ennek érdekében szükséges átmeneti rendelkezéseket megállapítsa.

A törvényerejű rendelet hatálybalépése

24. § A jelen törvényerejű rendelet az 1954. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára