15/1975. (XI. 15.) MüM rendelet
a részesedési alap felhasználásáról
A vállalati bérszabályozás és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 29/1975. (XI. 15.) MT rendelet 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásival - a következőket rendelem:
1. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari, valamint a fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá mindezeknek gazdasági társulására (a továbbiakban: vállalatok).
(2) Ezt a rendeletet - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
a) a kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatokra,
b) a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztő) intézetekre,
c) a műszaki tervező és a beruházási vállalatokra,
d) a kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatokra,
e) a kommunális költségvetési üzemekre (7828),
f) a lakásszolgáltatási ágazatba sorolt önálló ingatlankezelő vállalatokra (781) és
g) a pénzintézetek (771) alágazatba sorolt intézetekre és takarékszövetkezetekre is alkalmazni kell a külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel.
2. §
A nyereségérdekeltség, valamint az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozása, a munka eredményekhez és a teljesítményekhez jobban igazodó személyi jövedelemarányok kialakítása, a vállalathoz való hűség és a kedvezőtlen munkakörülmények anyagi elismerésének érvényesítése céljából, a részesedési alapot a következő rendelkezéseknek megfelelően kell felhasználni.
3. §
(1) A bérfejlesztési befizetés teljesítése után a részesedési alapból közvetlen anyagi ösztönzés címén a következő kifizetések teljesíthetők:
a) prémium;
b) jutalom;
c) év végi részesedés;
d) újítási díj és a műszaki fejlesztést szolgáló - nyilvánosan meg nem hirdetett - pályázatok díja.
(2) A részesedési alapból meghatározott rendeltetésű juttatásként
a) a jóléti és kulturális alap kiegészítésére,
b) tanulmányi ösztöndíjra,
c) vissza nem térülő lakásépítési támogatásra,
d) jogszabályban meghatározott egyéb célra teljesíthető kifizetés.
(3) A gazdálkodás biztonsága érdekében részesedési alaptartalék is képezhető. A következő évre átvitt tartalék veszteséges gazdálkodás esetén is felhasználható.
(4) A részesedési alap felhasználásának kötelező sorrendje a következő:
a) a bérfejlesztési befizetési kötelezettség teljesítése [14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet];
b) a jóléti és kulturális alap-hiány kiegyenlítése;
c) az (1)-(2) bekezdésben megjelölt' egyéb jogcímen történő kifizetések.
(5) Azok a nyereséges vállalatok, amelyek a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. (XI. 15.) PM rendelet előírásai szerint kedvezményes sorolással hat napi bérnek megfelelő részesedési alapot képeznek, e részesedési alapot csak a megjelölt pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott célokra használhatják fel.
4. §
(1) A kollektív szerződésben, valamint az ipari szövetkezet munkaügyi, illetőleg részesedési szabályzatában (a továbbiakban: kollektív szerződés) kell meghatározni a bérfejlesztési befizetés teljesítése után fennmaradó részesedési alap felosztásának és felhasználásának elveit, a 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti egyes részek és tételek egymás közötti arányát, illetőleg mértékét.
(2) A tröszt az illetékes szakszervezeti szervvel egyetértésben határozza meg a tröszt központja és a tröszthöz tartozó egyes vállalatok részesedési alapjának kereteit, ha az alapító határozat másként nem rendelkezik.
(3) Egyesülés esetében a tagvállalatok a szakszervezet vállalati szerveivel egyetértésben állapítják meg az egyesülés saját szervezete részesedési alapjának mértékét.
(4) A közvetlen anyagi ösztönzést szolgáló - a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában megjelölt, - vállalati juttatások együttes összege a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség húsz százalékát nem haladhatja meg. E keretbe nem számít be a "Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászló"-val, a "Minisztertanács Vörös Zászló"-val. a "Kiváló Vállalat", vagy "Kiváló Szövetkezet" kitüntetéssel járó jutalomkeret, továbbá kitüntetéssel, vagy a "Kiváló Dolgozó" címmel, a szocialista brigád elismeréssel együttjáró jutalom, valamint külön jogszabályokban engedélyezett kifizetések.
5. §
(1) A részesedési alapból - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - előleg vagy kölcsön nem adható.
(2) Az éves prémium terhére a féléves mérlegadatok figyelembevételével, az időarányos teljesítésnek megfelelően - év közben egy alkalommal - előleg adható.
6. §
A 3. § (1) bekezdésének a-c) pontja szerinti juttatásokra szolgáló keretet a vállalat nagyobb egységei között, a vállalat eredményeihez való hozzájárulás vagy az egység eredményes munkáját kifejező más mutatók (például a gazdaságossági, önköltségcsökkentési feladatok teljesítése) figyelembevételével általában fel kell osztani. Ennek előfeltételeit, ha azokat a vállalat adottságai nem zárják ki, meg kell teremteni. A felosztás szabályait a kollektív szerződésben meg kell határozni.
7. §
(1) A 3. § (1) bekezdésének a-b) pontja alapján prémiumban vagy jutalomban - a magasabb vezető állásúak, ipari szövetkezeteknél a magasabb vezetői munkakört betöltők (a továbbiakban: magasabb vezető állásúak) kivételével - a vállalat bármely dolgozója, dolgozó-csoportja, esetleg kisebb szervezeti egysége (például: műhely) részesíthető. Ha a juttatást csoport vagy kisebb szervezeti egység kapja, annak a dolgozók közötti felosztása az egység vezetőjének ügykörébe tartozik. Ennek módszerét a kollektív szerződés szabályozza.
(2) Ha a prémiumot vagy jutalmat a részesedési alap terhére adták, ezt a dolgozóval a prémium kitűzésekor, illetőleg a jutalom kifizetésekor írásban közölni kell.
8. §
(1) Annak a dolgozónak, aki a vállalattal a naptári év egész folyamán munkaviszonyban állt, év végi részesedést kell megállapítani a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint a munkabére, ipari szövetkezetnél munkadíja (a továbbiakban: munkabér) és a vállalatnál munkaviszonyban, ipari szövetkezetnél tagsági viszonyban (a továbbiakban: munkaviszonyban) töltött ideje alapján.
(2) Munkabérként - a magasabb vezető állású dolgozók kivételével - a dolgozó részére a tárgyévben a bérköltség terhére kifizetett díjazásokat kell figyelembe venni. Az újítási díjat azonban figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A vállalatnál eltöltött időként kell figyelembe venni az áthelyezett dolgozónak az előző vállalatnál vagy vállalatoknál munkaviszonyban töltött idejét is mindaddig, amíg az áthelyezési folyamat meg nem szakad.
(4) A kollektív szerződés előírhatja, hogy az év végi részesedésre való jogosultság szempontjából az egészségre ártalmas és a nehéz fizikai munkában, három műszakos vagy folyamatos munkarendben, illetőleg egyéb - átlagosnál kedvezőtlenebb - munkakörülmények között eltöltött időt, valamint a törzsgárdaszabályzat szerint törzsgárda-tagként elismert éveket fokozottabb mértékben kell figyelembe venni, illetőleg egyéb időtartamokat is a vállalatnál töltött időnek kell tekinteni.
9. §
A kollektív szerződés az év végi részesedésre szolgáló összegeket három részre is oszthatja, s a vállalat a dolgozó részére a bérarányos és az időarányos részen felül kiegészítést adhat, a dolgozó munkájának eredményessége, fontossága, és minősége, valamint a dolgozó fegyelmezettsége és szorgalma alapulvételével.
10. §
(1) A kollektív szerződés év végi részesedést állapíthat meg annak a dolgozónak is, aki
a) a vállalattal a naptári évnek csak egy részében állt munkaviszonyban;
b) a vállalattal munkaviszonyban nem állt, de rendszeresen a vállalatnál dolgozott (például: szakmunkástanulók, szakoktatók, üzemorvosok).
(2) A 8. § (1) bekezdésében megjelölt dolgozónak év végi részesedést biztosíthat a kollektív szerződés a naptári év azon részére is, amelyre nézve munkabérben nem részesült. A betegség harminc napot megszakítás nélkül meg nem haladó idejére az év végi részesedésre való jogosultságot meg kell állapítani.
(3) Az (1)-(2) bekezdésen alapuló szabályozásnak ki kell terjednie a részesedés számítási alapjának meghatározására is. Az (1) bekezdés b) pontja esetén az év végi részesedés kifizetéséhez annak a szervezetnek a hozzájárulása szükséges, amellyel a dolgozó munkaviszonyban (tanulóviszonyban) áll.
(4) Az év közben más vállalathoz áthelyezett dolgozó az év végi részesedésre a két vállalattól időarányosan jogosult.
11. §
(1) Arra az évre, amelyben a vállalat a tartalékalap és a költségvetés által visszatérített általános nyereségadó együttes összegével nem fedezett veszteséggel zár, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozókat személyi alapbérüknek, ipari szövetkezetnél alap munkadíjuknak (a továbbiakban: alapbér) csak nyolcvanöt százaléka illeti meg, feltéve, hogy a veszteséges évben a vállalatnál legalább fél éven át személyi alapbércsökkenés alá tartozó munkakörben dolgoztak. Ebbe az időtartamba - a rendes és a tanulmányi szabadság kivételével - az egy hetet meghaladó munkából való távollét nem számít be.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt munkaköröket a kollektív szerződésben kell meghatározni. Ezek közé fizikai munkakört betöltő dolgozók nem vehetők fel. A magasabb vezető állásúak alapbércsökkenéséről a 16/1975. (XI. 15.) MüM rendelet 10. §-a rendelkezik.
(3) Ha az alapbér-csökkenés alá tartozó munkakörben eltöltött időtartam egy évnél rövidebb, vagy a veszteség összege kevesebb, mint a bérkülönbözet, a bércsökkenés összege arányosan változik.
(4) Az e § alapján történő levonásról a dolgozót az évzáró mérleg letétbe helyezésére, illetőleg a megállapított mérleg helyesbítésére előírt határidő lejártát követő hatvan napon belül kell írásban tájékoztatni.
(5) Ha a munkaügyi miniszter a vállalatok vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 16/1975. (XI. 15.) MüM rendelet 10. §-ának (4) bekezdése alapján a vállalat magasabb vezető állású dolgozói esetében engedélyezi a bércsökkenés egészben történő mellőzését, a vállalat igazgatója az (1) bekezdésben megjelölt dolgozók, illetőleg egyes dolgozók részére a bércsökkenés alól felmentést adhat: a bércsökkenésnek a munkaügyi miniszter által engedélyezett részleges mellőzése esetén a vállalat igazgatója a bércsökkenés mértékét megfelelően módosíthatja. Ehhez a szakszervezet vállalati szervének előzetes véleményét ki kell kérni.
(6) A bércsökkenés levonását a tájékoztatást követő első bérfizetési napon kell megkezdeni és annak a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályok szerint [Vht. 136. §-ának (2) bekezdése] van helye. A levont, illetőleg behajtott összegekkel a nyilvántartott vállalati veszteséget kell csökkenteni.
12. §
(1) Az ipari szövetkezetek vonatkozásában a 3. § (1) bekezdésében foglalt felsorolás a következőkkel egészül ki:
"e) a tagok osztaléka;
f) a szövetkezeti tisztségviselők külön díjazása [40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése]."
(2) A 4. § (4) bekezdésében foglalt korlátozás szempontjából, be kell számítani az (1) bekezdésben megjelölt juttatásokat is.
(3) A szövetkezeti dolgozók veszteség miatti alapbércsökkenése tekintetében alkalmazni kell a vállalatok vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 16/1975. (XI. 15.) MüM rendelet 11. §-ában foglalt rendelkezéseket is.
13. §
(1) Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba. Annak rendelkezéseit első ízben az 1976. év alapján járó részesedési alap felhasználásánál kell alkalmazni.
(2) A részesedési alap felhasználásáról szóló 9/1969. (XII. 20.) MüM rendeletnek - a 4/1971. (III. 1.) MüM, az 5/1973. (V. 13.) MüM, és a 8/1975. (VI. 18.) MüM rendelettel módosított - I-II. része a 27-31. §-ok kivételével, valamint az 5/1972. (III. 23.) MüM rendelet 7. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. E rendelkezéseket az 1975. év alapján járó részesedési alap felhasználásánál, a 9/1969. (XII. 20.) MüM rendelet II. részében foglaltakat pedig az 1976. évi évzáró mérleg megállapításáig alkalmazni kell.
Buda István s. k.,
munkaügyi minisztériumi államtitkár