6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelet

a mező- és erdőgazdasági szervezetek beruházási rendjéről

A 34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet 24. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, a beruházási fogalmak tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozik az állami gazdaságok, az Állami Gazdaságok Országos Központja (a továbbiakban: állami gazdaságok); a mezőgazdasági ágazatba sorolt egyéb vállalatok; az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, az Állami Fagazdasági Vállalatok Országos Központja (FAGOK), az állami erdő- és vadgazdaságok, a kiemelt célú állami erdőgazdaságok, az erdőgazdasági ágazatba sorolt egyéb vállalatok (a továbbiakban: állami erdőgazdaságok); a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek, ezeknek az 1967. évi III. törvény alapján működő, jogi személyiséggel rendelkező társulásai - ideértve a mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezeti közös vállalatokat -, érdek-képviseleti (kivéve a SZÖVOSZ Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsát) és egyéb szervezetei (a továbbiakban: termelőszövetkezetek); az állami gazdaságok, az állami erdőgazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdasági társulásai (a továbbiakban: gazdasági társulás; együttesen mezőgazdasági szervezet) beruházási tevékenysége, függetlenül attól, hogy a költségeket milyen forrásból fedezik.

(2) A rendelet hatálya kiterjed azoknak a gazdasági társulásoknak a beruházási tevékenységére is, amelyekben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más szervezetek is részt vesznek, de a mezőgazdasági szervezetek vagyoni érdekeltsége az 50%-ot meghaladja.

Beruházási fogalmak

Állóeszköz

2. §

(1) Állóeszköz minden olyan, a társadalom termelési vagy egyéb szükségleteinek kielégítését szolgáló, rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) vagyontárgy - alkatrészeivel és tartozékaival együtt -, amelyeknek elhasználódási ideje három évnél hosszabb és beszerzési értéke meghaladja az 5000 forintot, feltéve hogy külön rendelkezés nem utalja a fogyóeszközök (gyártóeszközök) körébe.

(2) Az állóeszköz fogalma szempontjából

- alkatrész a kivitelezés, illetőleg a megvalósítás során beépített (ráépítet, összeszerelt) olyan termék, amely nélkül az állóeszköz rendeltetésszerűen nem használható;

- tartozék az olyan, önmagában nem üzemeltethető termék, amelyet az állóeszközbe előállítása során nem építenek be, de meghatározott esetben szükséges annak üzemeltetéséhez, illetőleg amely az állóeszközt alapvető felhasználhatóságán túlmenően további feladatok, műveletek ellátására teszi alkalmassá.

(3) Az igás- és tenyészállatok, a továbbtartásra szolgáló növendékállatok, valamint a szamócaültetvények nem tekinthetők állóeszköznek.

A beruházás és a beruházási (fejlesztési) költségek

3. §

(1) Beruházásnak minősül:

a) a népgazdaság állóeszköz-állományának bővítése és pótlása, továbbá az ezekhez közvetlenül szükséges egyéb hasznos tevékenység; ilyen beruházás az új állóeszközök létesítése és beszerzése (beleértve a pótlást is), a meglevő növelése, illetőleg bővítése, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések és járművek tartozékainak, valamint az üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem érdekében vagy egyéb szempontból a rendeltetésszerű használat feltételeként előírt tartalék-alkatrészeinek és tartozékainak állóeszköz-állományt növelő első beszerzése (népgazdasági beruházás);

b) kizárólag a beruházó (üzemeltető) állóeszköz-állományának növelése és pótlása; ilyen beruházás a már meglevő (aktivált) állóeszköz térítés ellenében történő beszerzése - beleértve a föld- vagy telekingatlan tulajdonjogának vagy kezelői jogának megszerzésével kapcsolatos költségeket (egyszeri telek-igénybevételi díj, vételár, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási költségek) - vagy térítés nélküli átvétele, valamint a termelőszövetkezeteknél, a gazdasági társulásoknál a tagok által bevitt állóeszköz, ún. apport (üzemgazdasági, illetve kiegészítő beruházás).

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti népgazdasági beruházás:

a) az ingatlan jellegű állóeszközök (épületek, építmények, a továbbiakban: építmények) terjedelmének (hasznos alapterületének, vagy légterének) növelése, kiegészítése korábban meg nem levő épületgépészeti berendezésekkel, részleges vagy teljes újraépítése, továbbá minden olyan munka, amely a teljes építmény rendeltetésének megváltoztatását - az állami gazdaságoknál és a termelőszövetkezeteknél építmény termékjel (pl. tejtermelő tehénistálló átalakítása húshasznú tehénistállóval), e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezeteknél az építmény építménycsoport (három számjel) mélységig - eredményezi, feltéve, hogy az elvégzett munka értéke meghaladja az építmények bruttó értékének 20%-át;

b) a nem ingatlan jellegű állóeszközök (gépek, berendezések és felszerelési tárgyak; ideértve az épületekben elhelyezett technológiai berendezéseket is), járművek pótlása (cseréje), kiegészítése, vagy bővítése - 5000 forint értéket meghaladó - további tartozékokkal, végül minden olyan átalakítás, amely az állóeszköz rendeltetésének megváltoztatását vagy kapacitásának növelését eredményezi.

(3) A sajátos mezőgazdasági és erdőgazdasági szakmai népgazdasági beruházások forgalmi meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) A mezőgazdasági szerkezeteknél üzemgazdasági beruházásnak kell tekinteni a 2. számú mellékletben meghatározott talajvédelmi, talajjavítási és üzemi vízrendezési, valamint a stabilizációs eljárású útépítési tevékenységet is.

(5) Az állóeszközállomány növelésével és pótlásával összefüggő, közvetlenül szükséges egyéb hasznos tevékenység beruházásnak minősül. Ráfordításai általában a következők:

a) a beruházás előkészítésével kapcsolatos költségek (pl. a fejlesztési és az előkészítési munkaprogram kidolgozása, a beruházási javaslat, a beruházási program, a beruházási alapokmány, a tanulmányok és a szakvélemények költségei, a tervpályázat, a versenytárgyalás, az ajánlati felhívás költségei, a kötelező telephely-javaslat díja); az előkészítés során szükséges kutatások, kísérletek, talajfeltárási és geodéziai munkák költségei, ideértve a bányászati és egyéb feltáró fúrások közül azokat is, amelyek a külön rendelkezések szerint a beruházás költségeként elszámolhatók; a jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek;

b) a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerülő tervpályázati, versenytárgyalási, szükség esetén több változatú megoldásra vonatkozó ajánlati felhívás költségei; a beruházás megvalósításához szükséges kivitelezési tervdokumentáció készítésének, a tervek helyszínre alkalmazásának költségei; a házilagosan végzett tervezés költségei; a tervezői művezetés költségei; szanálási (bontási, átépítési, zöldkártalanítás) költségek; közterület-használati díj; a szerelési és gépalapozási költségek; a használtan beszerzett állóeszköz üzembe helyezéshez szükséges átalakítás költségei; a szállítási (fuvar-) és vámköltség; a beruházási forrásból fedezhető újítási díj; a beruházási járulék; a befejezetlen beruházásoknál teljesített folyósítások után az állami kölcsön és a céljellegű hitel igénybevétele miatt fizetendő kamat; a befejezetlen beruházások biztosítási díja; az üzembe helyezés előtti próbáknak (próbaüzemeltetésnek) - az ezek során előállított termékek készletértékével csökkentett és a közreműködőkre (vállalkozókra, szállítókra) át nem hárítható - költségei; a jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek, továbbá azok a költségek, amelyeket külön jogszabály vagy egyedi döntés alapján a Minisztertanács a beruházás költségének minősít;

c) nem minősülnek beruházásnak azok a hasznos ráfordítások, amelyek finanszírozására a jóváhagyó szerv nem beruházási forrást jelöl meg;

d) a beruházási igazgatási költségek, amelyek jogcímen elszámolható

- a megbízás alapján végzett beruházói feladatok ellátásáért a megállapodás szerinti díj;

- a beruházó saját szervezetével lebonyolított beruházásoknál a tényleges költség, legfeljebb azonban a beruházási költség 1%-a.

(6) Az (1), (2) és (5) bekezdésben felsorolt tevékenységek ráfordításait aktiválni kell. Nem kell aktiválni a szanálási költségeket (a bontás kivételével); a hatósági díjakat, a biztosítási díjakat és illetékeket; a föld vagy telek kezelői jogának megszerzésével kapcsolatos eljárási költségeket; a beruházási járulékot, az állami kölcsön vagy céljellegű hitel összege után az üzembe helyezésig terjedő időre esedékes kamatot, valamint az olyan számlaösszegeket, amelyeket az állami költségvetés javára elvontak. Nem kell aktiválni továbbá az erdősítési beruházásokat.

(7) E rendelet alkalmazása szempontjából fejlesztési költségnek minősül a beruházási költség és a beruházás következtében szükségessé váló tartós állandó jelleggel lekötött forgóeszközök költségének együttes összege.

Beruházási kategóriák

4. §

(1) A beruházások a beruházás elhatározására vonatkozó döntési jogkörök szerint állami beruházások vagy vállalati (szövetkezeti) beruházások.

(2) Állami beruházások

a) a nagyberuházások, amelyeket egyedi elbírálás alapján a Minisztertanács közvetlenül vagy az Állami Tervbizottság útján annak minősít; a nagyberuházások körének irányelveit a 34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet melléklete tartalmazza;

b) a célcsoportos beruházások, amelyek körét az Állami Tervbizottság, tartalmát - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg;

c) az egyéb állami beruházások az a) és b) pontba nem tartozó olyan beruházások, amelyek célja nem vállalati formában működő állami vagy társadalmi szervek állóeszköz-állományának bővítése vagy pótlása.

(3) Vállalati (szövetkezeti) beruházásnak minősül az a beruházás. amely a (2) bekezdésben foglaltak alapján nem tartozik az állami beruházások körébe. A vállalati (szövetkezeti) beruházások körébe tartoznak a szövetkezetek érdek-képviseleti szerveinek beruházásai is. Az állami erdő- és vadgazdaságok erdőgazdálkodási beruházásaikat vállalati (szövetkezeti) beruházásként valósítják meg.

A beruházások egyéb csoportosítása

5. §

(1) Alapberuházás minden - általában telekhatáron belüli - olyan beruházás, amelyet a megvalósítás után a beruházó üzemeltet és állóeszközei között tart nyilván.

(2) Az alapberuházás szempontjából kapcsolódó beruházás az alapberuházás működéséhez szükséges, vagy azt elősegítő olyan - általában telekhatáron kívüli - beruházás, amely más vállalat (szerv) fejlesztését szolgálja, nem az alapberuházó üzemelteti és más szerv veszi állóeszköz-állományába.

(3) Közös beruházás, amelynek megvalósítása két vagy több szerv fejlesztési célkitűzéseit szolgálja; a közös megvalósítás együttes érdekük és a beruházás, valamint az üzemeltetés költségeit - fedezet biztosítására, a kezelői jog (tulajdonjog) gyakorlására és a létrehozott állóeszköz közös használatára vonatkozó megállapodás alapján - közösen fedezik. A megállapodásban - többek között - rögzíteni kell:

- a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközök mértékét és a kötelezettségvállalás arányait;

- a döntési jogok gyakorlását;

- a közös képviseletet;

- a lebonyolítás módját;

- az üzemeltető szerv megjelölését;

- a közös használattal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint az érdekeltek részére kikötött előnyöket;

- az üzemeltetéssel és együttműködéssel kapcsolatos egyéb megállapodásokat;

- állami és szövetkezeti hozzájárulás esetén a tulajdoni arányokat, valamint az állami tulajdont kezelő szerv megnevezését.

II. fejezet

A beruházások előkészítése és megvalósítása

Az előkészítés és a megvalósítás általános szabályai

6. §

(1) A beruházások előkészítése során egyrészt a beruházások jóváhagyásáról és elhelyezéséről, másrészt a beruházás megvalósításának engedélyezéséről kell dönteni.

(2) A beruházási döntéseket a beruházási kategóriák követelményeihez igazodó tartalmú és részletezésű, gazdaságilag és műszakilag megfelelő dokumentációkkal kell megalapozni. Ennél figyelembe kell venni a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai irányelveket, a terület- és településfejlesztési célokat, a jóváhagyott központi fejlesztési programokat, az elfogadott műszaki-gazdasági koncepciókat, a környezetvédelmi követelményeket, valamint a területrendezési terveket. A beruházások előkészítése és megvalósítása során a területi koordinációra, az építési műszaki-gazdasági normatívákra vonatkozó - külön jogszabályokban foglalt - rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(3) Az állami döntések előkészítése során a beruházó - gazdasági és pénzügyi érdekeire, valamint az üzemeltetés feltételeire is kiterjedő - észrevételeket, javaslatokat tehet.

(4) Minden beruházást az előkészítés során hozott döntéseknek megfelelően kell megvalósítani, ezért - a felügyeleti, valamint az ágazati szerveknek és vezetőiknek a beruházási kategóriákra külön meghatározott felelősége mellett - a beruházó felelős.

(5) A kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséről és a beruházás anyagi-műszaki feltételeiről (kivitelezés, szállítás stb.) a megvalósítás keretében kell gondoskodni.

7. §

(1) A beruházások elhelyezéséről a telepítés helyének (község, város, körzet) meghatározásával és a telepítés helyén belül a létesítésre alkalmas terület kijelölésével kell gondoskodni. A kijelölésnél figyelembe kell venni, hogy az építési beruházást lehetőleg a mezőgazdasági termelés céljára nem alkalmas vagy gyengébb minőségű földön kell megvalósítani, és az igénybevételt a lehető legkisebb területre kell korlátozni.

(2) A telepítés helyét nagyberuházásoknál, valamint azoknál a célcsoportos beruházások körébe tartozó jelentős beruházásoknál, amelyekre a nagyberuházásokra előírt előkészítési és jóváhagyási rend vonatkozik, az Állami Tervbizottság; a célcsoportos és az egyéb állami beruházásoknál a beruházó felügyeletét ellátó szerv; a vállalati (szövetkezeti) beruházásoknál állami gazdaságok és állami erdőgazdaságok esetében az igazgató, termelőszövetkezetek esetében a közgyűlés vagy - az alapszabály rendelkezése szerint - a vezetőség (a továbbiakban: illetékes testületi szerv) határozza meg.

(3) A telepítés helyét - az építésügyi és városfejlesztési miniszter által az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben kiadott rendeletben megállapított esetekben és módon - az e célra kijelölt szerv közreműködésével kell kiválasztani.

(4) A területet - ha az nem a mezőgazdasági szervezet kezelésében, illetőleg tulajdonában van - az illetékes tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve jelöli ki. A szakigazgatási szerv a beruházás céljára több területet is megjelölhet.

(5) A kijelölt terület használatának gazdasági feltételeire - a jogszabályok keretei között - a tanácsi szerv és a beruházó állapodnak meg. A megállapodás nem pótolja a terület-felhasználási engedélyt.

(6) Ha a jogszabály terület-felhasználási engedély megszerzését nem írja elő, a mezőgazdasági szervezetek területén belüli beruházásoknál - a szőlő- és gyümölcsöstelepítések kivételével - a járási (városi) földhivatal hozzájárulását kell kérni

- a mezőgazdasági rendeltetésű vagy mezőgazdasági művelésre alkalmas terület mezőgazdasági termelésből való kivonásához;

- a művelési ág megváltoztatásához, illetőleg

- az erdőterület rendeltetésszerű használatának akadályoztatásához.

(7) A 300 hektárnál nagyobb öntözőtelep, a 300 hektárnál nagyobb halastó és a 10 millió forint kiviteli értéket meghaladó komplex meliorációs beruházás területét az illetékes vízügyi hatóság bevonásával kell kijelölni.

Megállapodás a terület igénybevételére és használatára

8. §

(1) A beruházás céljára alkalmas - nem saját kezelésben vagy tulajdonban levő - terület igénybevételének gazdasági feltételeire vonatkozó megállapodást a beruházó kezdeményezi. A megállapodásnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a terület igénybevételével kapcsolatos ellenértéket;

b) a terület rendeltetésszerű használatához szükséges és a tanács feladatát képező kapcsolódó beruházások ütemét, előkészítésük és megvalósításuk módját, költségük viselését.

(2) Nem állami tulajdonban, továbbá állami tulajdonban, de nem tanácsi kezelésben levő terület esetében az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra kell megállapodni.

(3) Nyomvonalas létesítményeknél a megállapodás megkötése nem kötelező.

A nagyberuházások előkészítése, megvalósítása, üzembe helyezése és ellenőrzése

9. §

A nagyberuházások előkészítésénél, megvalósításánál, üzembe helyezésénél és ellenőrzésénél a 34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet és a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

A célcsoportos beruházások előkészítése

Az összevont beruházási javaslat

10. §

(1) A célcsoportos beruházások előkészítése során a fejlesztési célkitűzések elbírálásához a középtávú tervezés kapcsán összevont beruházási javaslatot kell készíteni.

(2) Az összevont beruházási javaslat tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az összevont beruházási javaslat kidolgozásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - az érdekelt felügyeleti szervek vezetőinek közreműködésével - gondoskodik, és a javaslatot az Állami Tervbizottság elé terjeszti. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felelős a beruházási javaslatért és - jóváhagyás esetén - a beruházó felügyeleti szervével együtt annak megvalósításáért.

(4) Az összevont beruházási javaslat készítésére, egyeztetésére és jóváhagyására a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) Az összevont beruházási javaslat a fejlesztést meghatározó mutatók, a pénzügyi források és egyéb követelmények előírásaival kerül jóváhagyásra. A jóváhagyás a célcsoportok előirányzatainak, illetve az azok mértékéig megvalósítható beruházásoknak a középtávú és - ütemezésük keretén belül - az éves népgazdasági tervekbe való felvételét jelenti.

(6) A beruházási javaslat jóváhagyása alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megteheti az egyes beruházások előkészítése és az engedélyokirat kiadása érdekében szükséges intézkedéseket.

A célcsoportba tartozó egyes beruházások előkészítése és jóváhagyása

11. §

(1) Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a mezőgazdasági bekötőút-építési, valamint az erdőtelepítési és fásítási (a továbbiakban: erdősítési) célcsoportos beruházásokra vonatkozó beruházási igényeiket - a 4. és 5. számú mellékletben meghatározott adatok feltüntetésével - az Állami Gazdaságok Országos Központja illetékes területi főosztályához (a továbbiakban: területi főosztály), illetőleg az illetékes megyei (fővárosi) tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) nyújtják be. A gazdasági társulások ilyen igényeiket a megyei szakigazgatási szervhez nyújtják be.

(2) A FAGOK irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságok erdősítési célcsoportos beruházásokra vonatkozó igényüket - az 5. számú mellékletben meghatározott adatok feltüntetésével - a FAGOK-hoz, az egyéb állami erdőgazdaságok ilyen igényüket közvetlenül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak küldik meg.

(3) A felülbírált és fontossági sorrendben összeállított mezőgazdasági bekötőút-építési beruházási igényeket termelőszövetkezetek és gazdasági társulások esetében a megyei szakigazgatási szerv közvetlenül, állami gazdaságok esetében a területi főosztály az Állami Gazdaságok Országos Központján (a továbbiakban: ÁGOK) keresztül küldi meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak.

(4) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dönt a mezőgazdasági bekötőút-építési beruházások és a FAGOK irányítása alá nem tartozó állami erdőgazdaságok erdősítési beruházásainak jóváhagyásáról, és erről az erdőgazdaságokat közvetlenül, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket pedig a (3) bekezdésben felsorolt szervek útján a (7) és (8) bekezdés szerint értesíti.

(5) Az erdősítési beruházási igényeket állami gazdaságok esetében az ÁGOK, a FAGOK irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságok esetében a FAGOK, a termelőszövetkezetek és gazdasági társulások esetében a megyei szakigazgatási szerv az állami erdőrendezőséggel együtt bírálja el, és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott éves kereten belül engedélyezi. Az engedélyező szervek erről a (8) bekezdésben előírtak szerint a beruházót értesítik.

(6) Nem engedélyezhető új erdősítési beruházás, ha a mezőgazdasági szervezet az erdőfelújítási munkákat a 9/1971. (V. 18.) MÉM-PM-ÁH együttes rendeletben meghatározott határidőig nem végzi el.

(7) A mezőgazdasági bekötőút-beruházások (4) bekezdés szerinti jóváhagyásáról az ÁGOK, illetőleg a megyei szakigazgatási szerv a benyújtott beruházási javaslatra rávezetett záradékkal (engedélyokirat) értesíti a beruházót. A záradéknak tartalmaznia kell a bekötőút hosszát, beruházási költségét és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által tett kikötéseket.

(8) Az erdősítési beruházások jóváhagyásáról a (4) és (5) bekezdésben felsorolt engedélyező szervek a benyújtott beruházási javaslatra rávezetett záradékkal (engedélyokirat) értesítik a beruházót. A záradéknak tartalmaznia kell az erdősítendő terület nagyságát, beruházási költségét és az engedélyező szervek által tett kikötéseket.

(9) A jóváhagyott mezőgazdasági bekötőút-beruházások lebonyolítása során a jogszabályokban meghatározott beruházási feladatokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által megbízott szerv végzi.

(10) A jóváhagyott beruházások - az előírt hatósági engedélyek megszerzése után - kivitelezési tervdokumentációk alapján valósíthatók meg.

(11) A mezőgazdasági szervezetek erdősítési beruházásaikat saját dolgozóikkal, illetőleg tagjaikkal vagy arra alkalmas - szakképzett erdésszel vagy kertésszel rendelkező - szerv kivitelezésével valósíthatják meg.

(12) A saját használatú mezőgazdasági bekötőutat, bekötőútszakaszt üzembe helyezéskor az állami gazdaságok kezelésébe, illetőleg a termelőszövetkezet tulajdonába kell adni. Ezzel egyidejűleg a kezelőnek, illetőleg a tulajdonosnak az átvett mezőgazdasági bekötőutat, bekötőútszakaszt aktiválnia kell.

Egyéb állami beruházások előkészítése, engedélyezése, pénzügyi feltételei, üzembe helyezése és értékelése

12. §

(1) A mezőgazdasági szervezetek egyéb állami beruházásainál a döntési jogkört a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gyakorolja.

(2) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az egyes beruházások megvalósítását csak a középtávú terv időszakára meghatározott, alapszerűen kezelt, éves előirányzatok erejéig - engedélyokirat kiadásával - engedélyezi.

(3) Az építéssel összefüggő egyéb állami beruházásoknál

a) 5-25 millió forint beruházási költség esetén a 6. számú melléklet;

b) 25 millió forintot meghaladó beruházási költség esetén a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM együttes rendelet 3. számú mellékletének B) pontja

szerint beruházási programot kell készíteni.

(4) A beruházási programot engedélyezés végett a felügyeleti szervhez kell benyújtani.

(5) A 25 millió forint beruházási költséget meghaladó, építéssel összefüggő egyéb állami beruházások engedélyokiratának egy példányát - az Állami Fejlesztési Bank részére történő megküldéssel egyidejűleg - az Országos Tervhivatal részére is meg kell küldeni.

(6) Az engedélyokirat kiadása után, valamint a finanszírozással kapcsolatos szerződések alapján a beruházó jogosult a beruházás megvalósítására irányuló szerződéseket megkötni és egyéb intézkedéseket megtenni.

(7) Az egyéb állami beruházások pénzügyi feltételei, üzembe helyezése és értékelése tekintetében a 34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet és a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.

Vállalati (szövetkezeti) beruházások előkészítése

Beruházási alapokmány

13. §

(1) A vállalati (szövetkezeti) beruházások előkészítéséért, jóváhagyásáért, valamint a megvalósítás és az üzemeltetés feltételeinek megteremtéséért, a beruházás folyamatos ellenőrzéséért a döntésre jogosult igazgató, illetőleg a termelőszövetkezeteknél az illetékes testületi szerv felelős. A beruházási tevékenység vállalaton belüli rendjét, a döntési jogkör gyakorlásának módját, a beruházási folyamat dokumentálását, a feladatok teljesítéséért felelősöket, a nyilvántartások és az információáramlás rendszerét, valamint az ellenőrzési tevékenységet az állami szervezeteknél az igazgató a szervezeti és működési szabályzatban, a termelőszövetkezeteknél pedig az illetékes testületi szerv ügyrendben szabályozza.

(2) A beruházási döntés megalapozása és a beruházás hatékonyságának növelése érdekében az előkészítésnek elsősorban a beruházás céljával, indokoltságával, időszerűségével, jövedelmezőségével és megvalósításával kapcsolatos kérdésekre kell kiterjednie. A beruházás előkészítési, döntési és megvalósítási szakaszának minden lényeges elemét dokumentálni kell.

(3) Azokról a beruházásokról, amelyek

a) az Állami Fejlesztési Bank által - általában pályázati úton - rendelkezésre bocsátott állami támogatással valósulnak meg;

b) a 7. számú melléklet szerint jelentős vállalati (szövetkezeti) beruházásnak minősülnek, illetőleg

c) építési beruházások, bekerülési költségük az 5 millió forintot meghaladja és megvalósításukhoz bankhitelt vesznek igénybe

a 8. számú melléklet szerinti beruházási alapokmányt kell kidolgozni.

(4) A beruházási alapokmány az előkészítés és döntés összefoglaló okmánya, amely tartalmazza a beruházás legfontosabb adatait, a beruházás szükségességének indokolását, a döntés megalapozását, a megvalósítás feltételeinek részletezését,

- ideértve a pénzügyi eszközök biztosításának lehetőségét,

- továbbá az igazgató, illetőleg az illetékes testületi szerv által hozott döntést.

A beruházási alapokmány véleményezése és jóváhagyása

14. §

(1) A beruházási alapokmány tervezetét a jóváhagyó döntés előtt véleményezésre meg kell küldeni:

- az állami gazdasági beruházásoknál az ÁGOK-nak;

- a FAGOK irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságok beruházásainál a FAGOK-nak;

- a FAGOK irányítása alá nem tartozó állami erdőgazdaságok és a mezőgazdasági ágazatba sorolt egyéb vállalatok beruházásainál a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak;

- a termelőszövetkezeti beruházásoknál a megyei szakigazgatási szervnek;

- az 1. § (2) bekezdésében említett gazdasági társulások beruházásainál a megyei szakigazgatási szervnek.

A felsorolt szervek véleményüket 30 napon belül írásban közlik a beruházóval.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek a beruházási alapokmány adataiból nyert információ alapján elsősorban abban a kérdésben foglalnak állást, hogy a beruházás megvalósítása a népgazdasági, illetőleg az ágazati politika célkitűzéseit szolgálja-e. Az állásfoglalás kialakításához többek között vizsgálni kell a nyersanyagok és energiafajták biztosításának lehetőségét, a párhuzamos kapacitások kérdését, valamint, hogy az alapokmány nem tartalmaz-e túlzott igényeket.

(3) A beruházási alapokmányt a véleményezést követően - vagy ha a véleményező szervek 30 napon belül nem nyilvánítottak véleményt - a vállalat igazgatója, illetőleg a termelőszövetkezeteknél az illetékes testületi szerv hagyja jóvá. Az alapokmányban fel kell tüntetni az észrevételekkel kapcsolatban elfoglalt beruházói álláspontot.

(4) A 13. § (3) bekezdésében fel nem sorolt vállalati (szövetkezeti) beruházások esetében a beruházási döntés előtt a 8. számú melléklet értelemszerű alkalmazásával, rövidített formában beruházási döntést megalapozó javaslatot kell készíteni és jóváhagyni.

(5) A 13. § (3) bekezdésében felsorolt beruházások jóváhagyott alapokmányát - az aláírást követő 15 napon belül - egy-egy példányban meg kell küldeni:

a) a 14. § (1) bekezdésében megjelölt véleményező szervnek;

b) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott állami támogatás igénybevétele esetén az Állami Fejlesztési Banknak;

c) bankhitel igénybevétele esetén a Magyar Nemzeti Banknak.

(6) A beruházások megvalósítását - az egyéb előírások betartása mellett - csak jóváhagyott (aláírt) beruházási alapokmány, illetőleg beruházási döntést megalapozó javaslat alapján szabad megkezdeni.

(7) Szövetkezeti és gazdasági társulás, valamint közös beruházás [5. § (3) bekezdése] esetében az 50 millió forint beruházási költséget meghaladó beruházást az alapokmány jóváhagyása után, kivitelezésének megkezdése előtt 15 nappal a beruházó, illetőleg a közös képviseletet ellátó szerv köteles a 9. számú melléklet szerint bejelenteni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak.

(8) Lényeges adatok változása esetén az alapokmányt módosítani kell. A módosításról az (5) bekezdésben megjelölt szerveket 15 napon belül értesíteni kell. Lényeges változásnak kell tekinteni, ha a fejlesztési cél módosul, a beruházási költség a jóváhagyott (aláírt) előirányzat 20%-át meghaladó mértékben növekszik, vagy az üzembe helyezés tervezett időpontja 6 hónapot meghaladó mértékben eltolódik.

III. fejezet

A beruházásokat érintő hatósági engedélyek

15. §

(1) A beruházással kapcsolatos hatósági engedélyek megszerzése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a beruházó vagy megbízottjának a kötelessége.

(2) A hatósági engedélyek rendszere - külön jogszabályokban megállapított módon - a beruházások elhelyezésének (terület-felhasználás), megvalósításának (építés, létesítés), illetve üzembe helyezésének (használatbavétel) szakaszaihoz kapcsolódik.

(3) A hatósági előírások megfelelő időben és módon történő figyelembevételéért, valamint alkalmazásáért a beruházó, illetve a vele kötött szerződés alapján a tervező vagy a megvalósításban közreműködő szerv felelős.

(4) A hatósági engedélyezési eljárásban részt vevő - mind a kérelmező, mind a véleményező és engedélyező - szerveknek feladataikat a beruházás előírt megvalósítási időtartamára és a jóváhagyott költség-előirányzatára figyelemmel kell teljesíteniük. A beruházási folyamat három fő (előkészítési, megvalósítási és üzembe helyezési) szakaszában kidolgozásra kerülő dokumentációkat olyan tartalommal és határidőre kell elkészíteni, hogy azok alapján a terület-felhasználási, építési (létesítési), valamint a használatbavételi engedély iránti kérelmek elbírálhatók és a szakhatósági követelmények meghatározhatók legyenek.

(5) Az általános érvényű hatósági előírások hiánya vagy elégtelensége esetén beruházónak (a megbízásából eljáró szervnek) a beruházás előkészítése során kell tisztáznia a szakhatóságok, valamint a közművek esetleges külön követelményeit. A szervek állásfoglalásaikat az erre alkalmas terviratok és okmányok alapján írásban közlik, és azt újabb körülmények felmerülése esetén csak a beruházó véleményének kikérése után változtathatják meg.

(6) Ha a hatósági engedély kiadását követően annak feltételeit meghatározó jogszabályok változnak és ezek a hatósági engedélyek (előírások) módosítását teszik szükségessé, a hatóság a módosítás előtt köteles a beruházót a várható intézkedésekről előzetesen értesíteni, a beruházó (megbízása alapján eljáró szerv) pedig köteles az előírások módosítása miatt felmerülő többletköltségekről a hatóságot tájékoztatni. A hatóság a beruházó tájékoztatására figyelemmel - külön indokolási kötelezettség mellett - dönt az előírások módosításáról.

IV. fejezet

Kivitelezési tervdokumentáció

16. §

(1) Az erdősítési munkák kivitelezési tervdokumentációjának tartalmi előírásairól és összeállításának módjáról külön jogszabály rendelkezik.

(2) Az ültetvénytelepítési és a meliorációs munkák kivitelezési tervdokumentációjának kötelező tartalmi előírásait a 10. számú melléklet határozza meg.

V. fejezet

A beruházások pénzügyi feltételei

17. §

(1) A beruházási költségeket és a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközöket a döntésnek megfelelően az állami költségvetés, a gazdálkodó szervek saját eszközei, a bankhitelek és egyéb kölcsönök, valamint a fejlesztés céljára igénybe vehető egyéb pénzügyi források terhére kell fedezni.

(2) A beruházások jóváhagyásával egyidejűleg kell dönteni a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötésre kerülő forgóeszközök mértékéről és azok pénzügyi forrásairól.

(3) A beruházó és a bank kapcsolatát, jogait és kötelezettségeit jogszabályok, valamint a bankszámla-, hitel-, kölcsön- és egyéb szerződések határozzák meg.

(4) A beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő teljesítmények (tervezés, építés, szerelés, szállítás, saját vállalkozás stb.) elszámolásának és a vállalkozói (szállítói) követelések kiegyenlítésének szabályait a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői), a sajátos mezőgazdasági és erdőgazdasági beruházásoknál a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter bevonásával állapítja meg.

(5) A beruházás megvalósítását megkezdeni, illetve arra vonatkozó szerződést kötni - egyéb előírások mellett - csak a megvalósításhoz szükséges pénzügyi feltételek előzetes biztosítása esetén szabad.

A pénzügyi fedezet kötelező igazolása

18. §

(1) Az 500 ezer forint értéket meghaladó, beruházási jellegű építési-szerelési munkáknál

- vállalatba adás esetén a vállalkozási szerződés megkötése (módosítása) előtt a vállalkozó köteles a beruházótól kérni, a beruházó pedig a vállalkozónak átadni a Magyar Nemzeti Bank fedezetigazolását;

- saját vállalkozásban történő megvalósítás esetén a beruházónak a Magyar Nemzeti Banknál le kell kötnie a pénzügyi fedezetet.

(2) A Magyar Nemzeti Bank fedezetigazolást akkor ad, ha

a) állami beruházásoknál az e rendeletben és a bankszámlaszerződésben meghatározott folyósítási feltételek fennállnak;

b) az Állami Fejlesztési Bank által - általában pályázati úton - rendelkezésre bocsátott közvetlen állami támogatással vagy céljellegű hitellel megvalósuló vállalati (szövetkezeti) beruházásoknál a támogatási, illetőleg a hitelszerződést megkötötték; a külön jogszabályok alapján beruházási támogatásban részesülő beruházásoknál a támogatási okiratot kiadták;

c) vállalati (szövetkezeti) beruházásoknál a beruházó a rendelkezésre álló vagy az amortizációból, - illetve a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott körben nyereségből - képződő fejlesztési alapjának szabad pénzeszközeit fedezetként leköti;

d) a 19. §-ban szabályozott külön tartalék összeget az előírásoknak megfelelően biztosították.

(3) Ha külön jogszabály előírja a beruházás megvalósításához szükséges importra vonatkozó behozatali engedély előfeltételeként a pénzügyi fedezetigazolást, azt a Magyar Nemzeti Banktól kell kérni.

Egyes építési-szerelési munkáknál külön tartalék képzése

19. §

(1) A vállalati (szövetkezeti) beruházásoknál - a 2. számú mellékletben meghatározott meliorációs munkák kivételével - az 500 ezer forint összeghatárt meghaladó építési-szerelési munkák megvalósításának előfeltételeként a beruházó köteles külön pénzügyi tartalékot (a továbbiakban: külön tartalék) is képezni. A külön tartalék mértéke - mind a vállalatba adott, mind a saját vállalkozásban végzendő beruházásoknál - az építési-szerelési költségek 20%-a. A külön tartalékot a fennálló rendelkezések szerint fejlesztési célra felhasználható eszközökből - kivéve a beruházási támogatást - kell képezni.

(2) A beruházó a külön tartalékot - az építési-szerelési munka éves ütemezése esetén az éves ütemhez igazodó részét - köteles a Magyar Nemzeti Banknál vezetett, erre a célra elkülönített számlán kezeltetni.

(3) A Magyar Nemzeti Bank a külön tartalékot a többletköltségek kiegyenlítésére használhatja fel, a maradványt pedig az építési-szerelési munkák befejezésekor felszabadítja, és a beruházó rendelkezésére bocsátja.

(4) Ha a beruházó az építkezést fedezetigazolás és külön tartalék nélkül kezdte meg, a mulasztás feltárásakor az előírt mértékű tartalékot pótlólag köteles képezni és az elkülönített számlára átutalni. Ilyen esetben a tartalék összege a (3) bekezdésben meghatározott időpont után annyi idővel később szabadítható fel, amennyi a szerződéskötés vagy - ha az építést előbb kezdték meg - az építési naplóba történt első bejegyzés napjától a tartalékképzésnek (átutalásának) a napjáig eltelt. Ha a beruházó a külön tartalékképzésről pótlólag sem gondoskodott, annak összegét a Magyar Nemzeti Bank hivatalból (a beruházó rendelkezése nélkül) vezeti át az elkülönített számlára.

A célcsoportos állami beruházások pénzügyi forrásai

20. §

(1) A célcsoportos állami beruházások pénzügyi forrásait az összevont beruházási javaslat jóváhagyása során állapítják meg.

(2) Az egyes célcsoportos állami beruházások összegét - a célcsoportra jóváhagyott előirányzaton belül - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozza meg és a célcsoporton belül rendelkezik a megtakarítással.

(3) A célcsoportos beruházások többletköltségeinek pénzügyi forrásait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - a középtávú tervidőszakra jóváhagyott előirányzatokon belül - határozza meg.

A célcsoportos állami beruházások költségeinek folyósítása

21. §

(1) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a célcsoportos állami beruházások jóváhagyott előirányzatainak terhére engedélyezheti a későbbi években megvalósuló célcsoportos állami beruházások előkészítését. Ha a beruházások megvalósítására nem kerül sor, a folyósított összeget a Magyar Nemzeti Bank a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter értesítése alapján leírja.

(2) A Magyar Nemzeti Bank a célcsoportos beruházások megvalósításának költségeire - a teljesítményelszámolásokra vonatkozó jogszabályok alapján - akkor folyósít, ha

- a 11. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott engedélyező szervek az engedélyokiratok legfőbb adatait tartalmazó jegyzéket a Magyar Nemzeti Banknak megküldték,

- a beruházó a kivitelezési tervdokumentációt - az állami gazdasági és a termelőszövetkezeti erdősítés esetében a területileg illetékes állami erdőrendezőség hozzájárulása után - a Magyar Nemzeti Bankhoz benyújtotta,

- a részben saját pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásoknál a beruházó a saját források rendelkezésére bocsátásának ütemeiben megállapodott a Magyar Nemzeti Bankkal és a megállapodásban foglaltakat teljesíti.

- a költség-előirányzat túllépése esetén a többletköltségek pénzügyi fedezetéről a döntés szerint gondoskodtak.

Vállalati (szövetkezeti) beruházások pénzügyi forrásai

22. §

(1) A beruházási költségek és a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközök pénzügyi forrásait a beruházási alapokmányban, vagy ha alapokmány készítése nem kötelező, a beruházási döntést megalapozó javaslatban kell meghatározni.

(2) A beruházási költségek pénzügyi forrásai

a) a vállalatnak (szövetkezetnek) a tárgyévet megelőző év (évek) jövedelméből képzett és a mérlegbeszámolóban jóváhagyott fejlesztési alapja, illetve év közben jogszabály alapján fejlesztési alapba átvett pénzeszközök (a termelőszövetkezeteknél az amortizációs alap is),

b) a tárgyévben képződő amortizáció összege,

c) külön jogszabály alapján támogatásként nyújtott forráskiegészítő állami eszközök (beruházási támogatás, fejlesztési hozzájárulás stb.),

d) külön jogszabályok szerint fejlesztési célra felhasználható kölcsönök és egyéb források, ideértve a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjából származó forrásokat is, valamint

e) a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott fejlesztési hitelek.

(3) A beruházások pénzügyi forrásainak képzésére és felhasználására az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A vállalati (szövetkezeti) beruházások költségeinek folyósítása

23. §

(1) Vállalati (szövetkezeti) beruházást csak a Magyar Nemzeti Banknál erre a célra elkülönített számlán kezelt pénzeszközökből szabad megvalósítani.

(2) Az állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló vállalati (szövetkezeti) beruházások költségeire a Magyar Nemzeti Bank csak akkor folyósít, ha a beruházó

a) az Állami Fejlesztési Bank által - általában pályázati úton - rendelkezésre bocsátott közvetlen állami támogatás igénybevételével kapcsolatban a szerződést az Állami Fejlesztési Bankkal megkötötte;

b) a beruházási támogatással megvalósuló beruházásokra a támogatási okiratot a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága illetékes megyei hivatala kiadta;

c) a részben saját pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásoknál a saját források rendelkezésre bocsátásának ütemeiben a Magyar Nemzeti Bankkal megállapodott és a megállapodásban foglaltakat teljesíti;

d) a 18. § (2) bekezdése c) és d) pontjában előírtakat teljesíti.

(3) A pénzügyi fedezet biztosításáról - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a beruházónak a beruházás jóváhagyásakor úgy kell gondoskodnia, hogy az ezzel összefüggő fizetési kötelezettségek esedékességekor a szükséges pénzeszközök rendelkezésre álljanak.

A pénzügyi forrásokra vonatkozó külön rendelkezések

24. §

(1) Ha az állami beruházásokhoz kapcsolódó vagy annak érdekében szanált létesítményeket pótló beruházások vállalati (szövetkezeti) beruházásként valósulnak meg, és az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az állami beruházás előirányzatában egészben vagy részben megtervezték, a fedezetül szolgáló pénzeszközök átadásáról a 2/1975. (XI. 22.) OT-PM együttes rendelet 5. §-a szerint kell intézkedni.

(2) A beruházások pénzügyi lebonyolítása szempontjából az e célra kijelölt egyéb pénzügyi forrásokból (pl. vízügyi alap) a beruházó részére nyújtott eszközöket a saját források részének kell tekinteni.

Állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló beruházások ellenőrzése

25. §

(1) A célcsoportos állami beruházások, az egyéb állami beruházások, valamint az állami támogatással finanszírozott vállalati (szövetkezeti) beruházások ellenőrzésénél a 34/1974. (VIII. 6.) MT rendelet 22. §-át, valamint az ennek végrehajtására kiadott 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM együttes rendelet 28. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a bankok a rendeltetésellenes felhasználás vagy egyéb mulasztás miatt alkalmazandó pénzügyi rendszabályokra vonatkozó javaslatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal - szövetkezetek esetében annak országos érdek-képviseleti szervével - is közlik.

(2) A mezőgazdasági beruházások állami támogatása során nyújtott kedvezmények (beruházási támogatás, dotáció, fejlesztési hozzájárulás stb.) felhasználásának ellenőrzésére a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatási eljárásáról és pénzügyi revíziójáról szóló, valamint az e tárgyban kiadott külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

VI. fejezet

A beruházások üzembe helyezése és értékelése

A beruházások üzembe helyezése

26. §

(1) Az üzembe helyezés a beruházás eredményeként létrehozott állóeszköz jellegű vagyontárgyak együttes vagy csoportonkénti, illetve egyes önállóan használható vagyontárgyak külön-külön történő alkalmassági vizsgálata, rendszeres használatbavétele, ehhez a külön jogszabályokban megszabott hatósági engedélyek megszerzése. A rendszeres használatbavétellel egyidejűleg a vagyontárgyakról üzembehelyezési okmányt kell kiállítani, és a vagyontárgyakat aktiválni kell.

(2) Az üzembe helyezésről a beruházónak (ha az üzemeltető más szerv, akkor annak) kell gondoskodnia.

Próbaüzemeltetés

27. §

(1) A mezőgazdasági szervezetek a 7. számú mellékletben felsorolt beruházásoknál - a 11., 12. és 14. sorszámúak kivételével - az átadás-átvételen kívül próbaüzemeltetést tarthatnak. A próbaüzemeltetés időtartama legfeljebb 90 nap lehet.

(2) A próbaüzemeltetés tartásáról az engedélyokiratban, illetőleg a beruházási alapokmányban kell dönteni. A próbaüzemeltetés során fellépő - a 3. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott - költségeket a beruházásra felhasználható saját pénzeszközökből kell fedezni.

Aktiválás és adatszolgáltatás

28. §

(1) Azokat a hasznos ráfordításokat - a 3. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel -, amelyek a rendszeresen használatba vett vagyontárgyak megvalósítása során közvetlenül felmerültek, vagy amelyek azokat arányosan terhelik (pl. tervezési költségek), a használatbavétel napjával aktiválni kell. Az állóeszköz aktiválásáig le nem számlázott ráfordításokat a tervezett vagy a szerződésben meghatározott összeg alapulvételével kell aktiválni, és az elfogadott számlák alapján az aktivált értéket utólag kell helyesbíteni. Saját vállalkozásban végzett munkáknál a le nem számlázott értéket nem szabad aktiválni. Próbaüzemeltetés esetén, ha annak befejezése és az üzemszerű termelés megkezdése között időbeli megszakítás nincs, a rendszeres használatbavétel napjának a próbaüzemeltetés utolsó napját kell tekinteni.

(2) Az üzembehelyezési okmány tartalmi követelményeit - összhangban a beruházások, beruházásrészek üzembe helyezéséről szóló statisztikai és egyéb adatszolgáltatás tartalmi követelményeivel - a pénzügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben szabályozza.

A célcsoportos állami beruházások értékelése

29. §

(1) A célcsoportos állami beruházások megvalósításáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a középtávú tervidőszak befejezését követő év december 31-ig az Állami Tervbizottság részére gazdasági értékelést és annak alapján a jóváhagyó szerv részére jelentést készít. A jelentéshez csatolni kell az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium állásfoglalását is.

(2) A célcsoportos állami beruházások körében a felügyeleti szerv a beruházótól egyes beruházásokra vonatkozóan jelentést kérhet.

VII. fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

30. §

Ez a rendelet 1976. január hó 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM együttes rendelet, a 2/1969. (VI. 20.) OT-PM-MÉM együttes rendelet, a 2/1971. (VII. 14.) OT-PM-MÉM együttes rendelet, a 4/1974. (VIII. 7.) OT-PM-MÉM együttes rendelet, a 2/1968. (IX. 19.) OT-PM együttes rendelet és az 1/1972. (I. 25.) OT-PM együttes rendelet hatályát veszti.

Huszár István s. k.,

az Országos Tervhivatal elnöke

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[a 3. § (3) bekezdéséhez]

A mezőgazdaság és az erdőgazdaság sajátos népgazdasági beruházásainak fogalmi meghatározása

1. Erdősítési beruházások

Az erdőállomány növelése érdekében végzett tevékenységek közül népgazdasági beruházásnak minősülnek:

- az új erdők telepítése;

- azoknak a területeknek közjóléti célú újraerdősítése, amelyek faállományának értéke még a fakitermelés költségeit sem fedezi;

- az előírt szerkezetátalakító újraerdősítés költségkülönbözete;

- zöldövezetek, parkerdők létesítése;

- az erdők közjóléti szerepét növelő turisztikai célú erdőfeltárás;

- mező- és legelővédő, talaj- és árvízvédelmi fásítás, utak, vasutak, csatornák, vízfolyások mentén fásítások és erdősávok létesítése;

- lakó-, üdülő-, ipar- és állattartó telepek fásítása;

- erdősítési szaporítóanyag termelését célzó, hatóságilag engedélyezett nagyüzemi csemetekert létesitése, ideértve a telkesítés és az első talajforgatás költségeit is.

A felsorolt célok érdekében végzett terepegyengetési, meliorációs és talajelőkészítési munkák, ültetés, vetés, dugványozás, ezek pótlása és ápolása a telepítés megkezdésétől az erdősítések külön jogszabályban meghatározott műszaki befejezéséig beruházási tevékenységnek minősülnek.

2. öntözőtelep létesítése abban az esetben is népgazdasági beruházás, ha az új telep kikapcsolt, felhagyott rizsterület vagy bármilyen egyéb rendszerű öntözött terület helyébe lép, és a felületi öntözőtelep esetében az előző telep műszaki átadása óta legalább 10 év, a felszín alatti nyomó-csöves esőztető öntözőtelepeknél legalább 15 év eltelt.

3. Ultetvényberuházások

A következő ültetvények létesítése érdekében végzett tevékenységek közül népgazdasági beruházásnak minősülnek:

- a termelőüzemi szőlő- és gyümölcstörzsültetvények - beleértve a szőlő- és gyümölcsanyatelep-ültetvényeket is - létesítése és felszerelése, ideértve az első talajforgatás és tápanyagfeltöltés munkáit is;

- a szőlő-, gyümölcsös-, komló- és spárgatelepítési tevékenység a termőre fordulásig, valamint a nemes fűztelepítés;

- az ültetvények korszerűsítése a termőre fordult ültetvények gépi művelésre alkalmassá tételével.

4. Kijelölt majorhelyek teljes tereprendezése még abban az esetben is népgazdasági beruházás, ha a major beépítése csak több év alatt történik meg.

2. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[a 3. § (4) bekezdéséhez]

A mezőgazdaság és az erdőgazdaság sajátos üzemgazdasági (kiegészitő) beruházásai

A mezőgazdasági szervezetekben üzemgazdasági (kiegészítő) beruházásnak minősülnek a következők:

1. A talajok termőképességét befolyásoló termőhelyi tényezők - vagy azok hatásának - mező-és erdőgazdálkodás céljára történő kedvező és tartós megváltoztatását szolgáló meliorációs munkák, amelyek a következő eljárásokat foglalják magukba:

a) Talajjavítás minden olyan tevékenység, amely a gazdálkodásban általában nem használt eljárásokkal tartósan megváltoztatja a termelésre káros talajtulajdonságokat és kedvezőtlen állapotokat. Ennek megfelelően talajjavítási beruházásnak kell tekinteni:

- a savanyú, a szikes, a homok- és az erősen erodált (1%-nál kevesebb humusztartalmú) talajoknak kémiai és szerves anyagokkal végzett javítását;

- a meszes altalaj-terítéssel, vagy feketeföld terítéssel végzett gépi talajjavítást (digózást);

- a homok rónázást;

- a talajcsövezést (vakonddrénezést, alagcsöve-zést), valamint

- a fentiekhez technológiai előírásként kapcsolódó mélylazítást.

b) Talajvédelem minden olyan tevékenység, amely az erózió és defláció kártétele ellen a termőföld állagának megőrzésére irányul, valamint elősegíti a talajok racionális használatát. Ennek megfelelően talajvédelmi beruházásnak kell tekinteni - az agronómiai előfeltételek megvalósítása esetén - azokat a talajvédelmi műszaki létesítményeket, amelyek az erózió vagy defláció kártételét mérséklik, vagy megelőzik. Ezek

- a művelési ágak rendezése (az új táblákon belül a technológiai előírásoknak megfelelő felületkialakítás),

- a sánc,

- a terasz, a támfal,

- az övárok, a vízlevezető (burkolt, gyepes) árok, csatorna,

- a vízmosáskötés létesítése,

- a mederrendezés,

- a felsoroltakhoz kapcsolódó műtárgyak és létesítmények, valamint azok védelmét szolgáló tereprendezés, cserjésítés, gyepesítés,

- a fentiekhez technológiai előírásként kapcsolódó mélylazítás.

c) Üzemi vízrendezés minden olyan tevékenység, amely a csapadékból keletkezett, a talaj által be nem fogadott, vagy az altalajvízszint megemelkedéséből, külvizekből származó, kárt okozó felszíni és talajvizek időbeni levezetésére és a vízállások megszüntetésére irányul. Ennek megfelelően üzemi vízrendezési beruházásnak minősül az üzem területén belül az üzem érdekeit szolgáló, az üzem területén jelentkező felesleges vizek összegyűjtése, tarozása, időszakos visszatartása és a befogadóba való bevezetése érdekében végzett

- övgátolás, sáncolás, skatulyázás,

- mederrendezés,

- talajvízszint szabályozó árkok, drének létesítése,

- nyári gátak építése, valamint

- a felsoroltak létesítéséhez szükséges műtárgyak és ezek védelmét szolgáló gyepesítés, cserjésítés és tereprendezés, valamint a technológiai előírásként kapcsolódó mélylazítás.

d) Mezőgazdaságilag nem hasznosítható talajoknak ismét termőfölddé tétele (rekultiválás) érdekében végzett munkákhoz tartozik a talajjavítási, a talajvédelmi és az üzemi vízrendezési beruházásokon túlmenően a termőföld felhordása, elterítése és bedolgozása.

2. Mechanikai vagy kémiai stabilizációs út, valamint földút létesítése.

3. Földcserével, illetve föld átvételével kapcsolatos ellenérték-térítés.

3. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[a 10. § (2) bekezdéséhez]

Célcsoportos beruházások összevont beruházási javaslata

I. Célcsoportos beruházás alapadatai

- a beruházás ágazati felügyeleti szerve,

- a célcsoport megnevezése, gazdasági céljai,

- a beruházás tervidőszakra javasolt volumene, természetes és költségmutatói.

II. Célcsoportos beruházás ismertetése

a) A beruházás előzményei

- a hivatkozás a javaslat összeállításának alapjait képező hosszú- és középtávú tervekre, kormányhatározatokra stb.,

- az előző tervidőszakban elért fejlődés gazdasági célok szerinti bontása, összehasonlítva a tervelőirányzattal,

- annak szöveges elemzése, hogy az elmúlt tervidőszakban mennyire sikerült kielégíteni a jelentkezett igényeket.

b) A tervidőszakra javasolt beruházás ismertetése

- a tervidőszakban elvégzendő célcsoportos beruházás természetes és költségmutatói, szektorális bontás,

- javaslat az éves ütemezésre, gazdasági célok . szerint,

- a célcsoportos beruházás megvalósítási feltételeinek biztosítása.

III. A javasolt célcsoportos beruházás szükségességének indokolása kiemelve a környezetvédelmi és szociális jellegű célokat.

IV. A javasolt célcsoportos beruházás pénzügyi forrásai

- a javasolt költségelőirányzat anyagi-műszaki összetétele és pénzügyi forrása.

V. A célcsoportos beruházás összevont beruházási javaslata alapján jóváhagyandó adatok

- a tervidőszakra vonatkozó természetes és költségmutatók összesen és éves bontásban,

- a beruházás végrehajtására, feltételeinek megteremtésére vonatkozó egyéb előírások.

4. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[a 11. § (1) bekezdéséhez]

Mezőgazdasági bekötőút beruházási javaslat

1. A mezőgazdasági üzem megnevezése:

2. A beruházó üzem teljes területe ha-ban:

3. A bekötésre javasolt telep vagy ültetvény:

- jellege:

- távolsága a legközelebbi közúttól:

- a közútra, vasúthoz való csatlakozás kilométerszelvény szerinti feltüntetése:

4. A közúttal, vasúttal való keresztezés kilométerszelvény szerinti feltüntetése:

5. A bekötésre javasolt telepen üzemelő gazdasági épületek, létesítmények felsorolása és azok kapacitása:

6. A létesítendő célcsoportos bekötőúton lebonyolódó forgalom évi csúcsidőszaki mennyisége:

7. A célcsoportos bekötőút megépítéséhez szükséges földterület nagysága és nyilvántartási adatai:

8. Átnézeti vázrajz a nyomvonal ábrázolásával:

9. A célcsoportos bekötőút hossza és burkolatszélessége :

10. A célcsoportos bekötőút megvalósításához szükséges műtárgyak (híd, csőáteresz, közműbevédés stb.) ismertetése:

11. A célcsoportos bekötőút becsült

költsége ......... ezer Ft,

ebből tervezesd költség ......... ezer Ft,

kivitelezési költség ......... ezer Ft.

Vállaljuk, hogy a javaslatban szereplő bekötőút létesítésének engedélyezése esetén a bekötőúthoz kapcsolódó telepen vagy ültetvényen belüli üzemi utat legkésőbb a bekötőút üzembehelyezését követő hat hónapon belül üzembehelyezzük.

Kelt:................................................

(az igénylő aláírása)

A beruházást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ........................ számú engedélyével ............ folyóméter hosszban, ............ méter burkolatszélességgel ......... ezer forint kivitelezési költséggel (szükség szerint éves bontásban) jóváhagyta. A beruházás kezdésének ideje ............ ......... és befejezésének ideje .....................

(a megyei szákigazgatási szerv, illetőleg az ÁGK aláírása)

5. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

6. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

7. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[a 13. § (3) bekezdés b) pontjához]

A 8. számú melléklet szerinti beruházási alapokmány készítésére kötelezett beruházások:

1. 300 termelő tehénférőhelyet meghaladó tejtermelő telep.

2. 400 férőhelyet meghaladó növendék- vagy hízómarhatelep.

3. 300 tehénférőhelyet meghaladó húshasznosítású vegyes szarvasmarhatelep.

4. 2000 hízóférőhelyet meghaladó sertéshizlaló telep.

5. 2000 férőhelyet meghaladó komplex juhtelep.

6. 20 000 férőhelyet meghaladó baromfitelep.

7. 10 000 m2-es vagy azt meghaladó növényház vagy fűtött fóliatelep.

8. 300 hektárnál nagyobb öntözőtelep.

9. 200 vagónos vagy annál nagyobb hűtőtároló.

10. 300 hektárnál nagyobb halastó.

11. 10 hektárnál nagyobb bogyós gyümölcsösültetvény.

12. 100 hektárnál nagyobb szőlő- és egyéb gyümölcsösültetvény.

13. 5 t/ó vagy annál nagyobb teljesítményű takarmánykeverő üzem.

14. 10 millió forint kiviteli értéket meghaladó komplex meliorációs beruházás.

15. 5 millió forintot meghaladó, kiskereskedelmi célt szolgáló beruházás.

16. 20 millió forint beruházási költséget meghaladó egyéb beruházás.

17. Állami erdőgazdaságok esetében:

a) minden olyan termelő jellegű fejlesztés -kivéve az erdőfeltárási beruházásokat -, amelynek költségelőirányzata a 20 millió forintot eléri, illetőleg meghaladja;

b) minden egyéb (nem termelő jellegű, szociális, kulturális stb.) beruházás, amelynek költségelőirányzata a lü millió forintot eléri, illetőleg meghaladja.

8. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[a 13. § (3) bekezdéséhez]

1. számú táblázat

A saját forrás évenkénti alakulása (Fejlesztési alap mérleg)

Me: 1000 forint

9. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[a 14. § (7) bekezdéséhez]

10. számú melléklet a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM együttes rendelethez

[a 16. § (2) bekezdéséhez]

Az ültetvénytelepítési és a meliorációs beruházások kivitelezési tervdokumentációjának kötelező tartalma

I.

Ültetvénytelepítési beruházások kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények

1.1. A beruházás jóváhagyásáról szóló határozat, valamint a tervezésre vonatkozó megrendelés másolata, illetőleg utalás arra, hogy a tervezést saját vállalkozásban végezték.

1.2. Hatósági engedélyek.

1.3. A Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium által előírt OMMI-szakvélemény másolata.

1.4. Ha a telepítés megvalósításához talajvédelmi munka elvégzése szükséges, csatolni kell a talajvédelmi munka kivitelezési tervdokumentációjára, illetőleg a munka átadás-átvételi jegyzőkönyvére vonatkozó főbb adatokat.

2. összefoglaló adatok

2.1. Általános (összesítő) költségvetés.

2.2. Részletes költségvetés.

2.3. Ültetvényelhelvezkedési átnézeti vázrajz (1 : 25 000).

2.4. Telepítéstechnológiai és agrotechnikai útmutató.

2.5. Táblásitási vázrajz (1 : 1000- 1 : 5000).

3. Tereprendezés

3.1. Helyszíni bejárás alapján a tereprendezés osztályba sorolásáról és a tervezés főbb szempontjairól felvett jegyzőkönyv.

3.2. Tereprendezés műszaki leírása.

3.3. Szintvonalas helyszínrajz.

3.4. Keresztszelvények rajza.

3.5. Földtömeg-szállítási helyszínrajz.

3.6. Földtömeg-szállítás.

3.7. Költségvetés.

Megjegyzés: a 3/3.2-3.7. pontokat csak abban az esetben kell kimunkálni, ha a tereprendezés költsége - a telepítendő tábla területére vetítve - 1 hektárra számítva a 3500 forintot meghaladja.

II.

Lejtős területek komplex meliorációs beruházásának kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények

1.1. Azonos az I. 1.1., 1.2., és 1.3. pontjával.

1.2. Átnézetes helyszínrajz. 1

1.3. Üzemi meliorációs terv.

2. Általános és összefoglaló adatok

2.1. Organizációs adatfelvételek (helyszínrajz, jegyzőkönyv).

2.2. A tervezett meliorációs létesítmények és munkák költségeinek összesítése.

3. Kivitelezési tervek és költségvetések

3.1. Meliorációs kivitelezési terv.

3.1.1. A talajvédelmi műszaki létesítmények elhelyezkedésének vázlata.

3.1.2. Műszaki létesítmények és munkák kiviteli terve.

3.1.3. A kapcsolódó gyepesítés és cserjésí-tés kiviteli terve.

3.1.4. Költségvetés.

3.2. Szőlők és gyümölcsösök meliorációs munkáinak kivitelezési terve.

3.2.1. Szőlők, gyümölcsösök és a műszaki létesítmények elhelyezkedésének vázlata.

3.2.2. Kertészeti eljárások terve.

3.2.3. Műszaki létesítmények és munkák terve.

3.2.4. Költségvetés.

III.

Síkvidéki területek komplex meliorációs beruházásainak kivitelezési tervdokumentációja

1. Előzmények

1.1. Azonos az I. 1.1., 1.2. és 1.3. pontjával.

1.2. Átnézetes helyszínrajz.

1.3. Üzemi meliorációs terv.

2. Általános és összefoglaló adatok

2.1. Organizációs adatfelvételek (helyszínrajz, jegyzőkönyv).

2.2. A tervezett meliorációs létesítmények és munkák költségeinek összesítése.

3. Kivitelezési tervek és költségvetések

3.1. A művelési ágak lehatárolásának kiviteli terve.

3.2. Űj táblásítás és a hozzátartozó úthálózat kiviteli terve.

3.3. Az új táblák felületrendezésének kiviteli terve.

3.4. A 3.1., 3.2. és 3.3. számú tételek költségvetése.

3.5. Meliorációs kivitelezési terv azonos a II. 3.1.1.-3.1.4. pontjával.

3.6. Szőlők és gyümölcsösök meliorációs munkáinak kivitelezési terve.

Azonos a II. 3.2.1.-3.2.4. pontjával.

IV.

Talajjavítási beruházások kivitelezése tervdokumentációja

1. Előzmények

1.1. Azonos az I. 1.1. és 1.3. pontjával.

2. Javítóanyag alkalmazása esetén

2.1. Anyagkivonat.

2.2. Költségvetés.

3. Talaj csövezés esetén

3.1. Műszaki kiviteli terv.

3.2. Költségvetés.

4. Javítóanyag alkalmazásához kötött mélylazítás esetén

4.1. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által előírt OMMI-szakvélemény másolata.

4.2. Költségvetés.