Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

6/1977. (I. 28.) MÉM-ÉVM-PM-IM együttes rendelet

a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatbaadásáról

A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény 14. § (2) bekezdésében és 25. §-ában, illetőleg a tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33. törvényerejű rendelet 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt országos hatáskörű szervek vezetőivel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésiben a következőket rendeljük:

1. §

(1) A tanácsi kezelésben levő, nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi állami föld mezőgazdasági termelés céljára magánszemélynek és magánszemélyek - önálló jogi személyiséggel nem rendelkező - csoportjának tartós használatba adható.

(2) A mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezet, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) a tulajdonában vagy használatában levő földekből

a) tagjai és állandó alkalmazottai részére mezőgazdasági termelés céljára nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi földet,

b) tagjai és állandó alkalmazottai, illetve az általuk szervezett lakásépítő szövetkezet részére lakóházépítés céljára belterületi földet adhat tartós használatba.

(3) E rendelet alkalmazásában

a) nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi föld: a zártkerti, valamint - a területi adottságai folytán - zártkertté nyilvánítható külterületi föld;

b) lakóházépítés céljára szolgáló belterületi föld: a magánerőből hagyományos vagy csoportos korszerű családiházzal, egyedi vagy telepszerű többszintes lakóházzal beépíthető építési telek.

2. §

(1) A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adható földeket - a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosításának nyilvántartására és ellenőrzésére előírt kimutatás [14/1974. (VII. 4.) MÉM rendelet 2. §] alapulvételével - a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, a városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: helyi szakigazgatási szerv) javaslatára a községi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: helyi végrehajtó bizottság) jelöli ki. A fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy a földek kijelölése egységes szempontok szerint történjen.

(2) A mezőgazdasági termelés, illetőleg lakóházépítés céljára tartós használatba adható termelőszövetkezeti földeket a termelőszövetkezet vezetősége jelöli ki. A mezőgazdasági termelés céljára való kijelöléshez a helyi végrehajtó bizottság, a lakóházépítés céljára való kijelöléshez pedig az első fokú építésügyi hatóság előzetes engedélye szükséges.

(3) A tartós használatra kijelölt földekre a szerződést (5. §) az érdekeltekkel

a) állami föld esetében a helyi szakigazgatási szerv,

b) termelőszövetkezeti föld esetében a vezetőség köti meg.

(4) Mezőgazdasági termelés céljára nem adható tartós használatba:

a) az erdő,

b) a belterületi föld,

c) az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városok és községek [25/1971. (X. 5.) ÉVM-IM együttes rendelet melléklete] külterületén fekvő föld,

d) a c) pont alá nem tartozó városok és községek külterületének olyan részén fekvő föld, ahol a területfejlesztési tervek a terület más célú hasznosítását irányozták elő, illetve ahol belátható időn belül közületi felhasználás (kisajátítás, nagyüzemi hasznosítás, stb.) lehetséges, továbbá

e) az olyan zártkertben fekvő föld, amelynek jellege (rendeltetése) jelentős mértékben megváltozott [36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 46. §].

(5) A (4) bekezdésben említett földeket - a tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosításáról szóló jogszabályok szerint - rövidebb időre szóló haszonbérbe adással kell hasznosítani.

3. §

A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adható összefüggő külterületi földeket a használatba adást megelőzően zártkertté kell nyilvánítani. Az erre vonatkozó határozat meghozatalára a helyi szakigazgatási szerv tesz javaslatot a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatalhoz, földhivatali kirendeltséghez (a továbbiakban: járási földhivatal).

4. §

(1) Állami föld mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba olyan magyar állampolgárnak adható, akinek a tulajdonában és használatában levő összes földje - a tartós használatba adott területtel együtt - a 6000 m2-t nem haladja meg. Ezt a rendelkezést magánszemélyek csoportja részére való tartós használatba adásnál is személyenként figyelembe kell venni. A meglevő földtulajdonra és földhasználatra vonatkozó nyilatkozattételre a 7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 29. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A termelőszövetkezet a tagjának, illetőleg állandó alkalmazottjának - a háztáji, illetőleg az illetményföldön felül - mezőgazdasági termelés céljára legfeljebb 6000 m2-t adhat tartós használatba.

(3) Ha a mezőgazdasági termelés céljára tartós használatra kijelölt földrészlet megosztása szükséges, az így kialakított földrészlet 1500 m2-nél kisebb nem lehet. Az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez szükséges megosztási vázrajz elkészítéséről - a szerződés megkötése előtt - a használatbaadónak kell gondoskodni.

(4) A magánszemélyek csoportjának mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott földet a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani. Az ilyen földrészletet műszakilag nem kell megosztani, de azt a földhasználók természetben használatra feloszthatják. Az egy személy használatába kerülő terület ebben az esetben sem lehet 1500 m2-nél kevesebb.

(5) A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott föld használati joga élők között nem ruházható át; azon gazdasági épület csak az építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint létesíthető.

5. §

(1) Termelőszövetkezeti földnek lakóházépítés céljára való tartós használatba adásánál a beépítésre vonatkozó előírásokra, valamint a használó kiválasztásának feltételeire, a használati jog megszüntetésére és átruházására, továbbá a használatbavételi díj mértékére az állami lakó- és üdülőtelkek tartós használatba adásáról szóló 5/1977. (I. 28.) ÉVM-PM-IM együttes rendelet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A használatbavételi díj összegét és az ezzel kapcsolatos kedvezményeket (mérséklés, részletfizetés) a termelőszövetkezet vezetősége állapítja meg.

(3) A használatbavételi díj összege a három- és ennél többgyermekes családok, a fizikai dolgozók, valamint a fiatal házaspárok esetében - szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyaikra figyelemmel -10-30%-kal mérsékelhető, illetőleg a fizetendő használatbavételi díj 50%-ára három éves kamatmentes részletfizetés engedélyezhető.

(4) A (3) bekezdés végrehajtása szempontjából a 35 évnél nem idősebb házastársakat kell fiatal házaspárnak tekinteni.

6. §

(1) A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatra kijelölt földek jegyzékét széles körben ismertetni kell, a földhasználók névsorát pedig a tanács hirdetőtábláján 30 napra ki kell függeszteni.

(2) A tartós földhasználatba adásra létrejött szerződést írásba kell foglalni. Magánszemélyek csoportjának mezőgazdasági termelés céljára való tartós használatba adás esetén is minden egyes földhasználóval szerződést kell kötni. A használatba adásnál a már működő mezőgazdasági szakcsoportok tagjait és a földtulajdonnal, illetőleg földhasználattal nem rendelkező személyeket előnyben kell részesíteni.

(3) A tartós használatba adott állami és termelőszövetkezeti földre vonatkozó földhasználati jognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyeztetéséről - a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül - a használatba adó gondoskodik.

7. §

A helyi szakigazgatási szerv az állami földek, a termelőszövetkezet vezetősége pedig a termelőszövetkezeti földek tartós használatba adásának lebonyolításával az Országos Takarékpénztárt is megbízhatja.

8. §

(1) Ha a mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott föld használója a földhasználati jogot felróhatóan, huzamosan nem gyakorolja, vagy a használattal járó kötelezettségeket egyébként súlyosan megszegi, és figyelmeztetése eredménytelen marad, a tartós földhasználati jog megszűnésének bekövetkezését a használatba adó megkeresésére a járási földhivatal határozattal állapítja meg; egyben intézkedik a földhasználati jognak az ingatlannyilvántartásból (telekkönyvből) való törlése iránt.

(2) A használati jog megszűnése esetén a használó köteles a földet a megszűnéstől számított 30 napon belül a használatba adónak, illetőleg kisajátítás esetén a kisajátítás szabályai szerint a kisajátítónak átadni.

9. §

(1) A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott állami és termelőszövetkezeti földért használatbavételi díjat kell fizetni. A használatbavételi díjat a hasznosítás (kertszerű vagy egyéb művelés) lehetőségére és a használatba adással kapcsolatos költségekre figyelemmel úgy kell megállapítani, hogy az a hasonló jellegű földrészletek helyben kialakult forgalmi értékének 50%-át ne haladja meg. A szociális körülményei alapján rászoruló földhasználónak legfeljebb 10 évig terjedő részletfizetési kedvezményt lehet adni. Huzamosabb ideje nem művelt föld használatba adása esetén a használatbavételi díj fizetésére 5 évi halasztás adható. Az ilyen földek használói földadót nem fizetnek, és 5 évig mentesek a jövedelemadó fizetése alól.

(2) A földhasználati jog megszűnése esetén a volt földhasználó részére - kártalanításként - a használatbavételi díj időarányos részét vissza kell fizetni. Az időarányos rész meghatározásánál 50 évet kell figyelembe venni.

10. §

A tartós földhasználatba adással kapcsolatos kiadások, illetőleg bevételek a helyi tanács, illetve a termelőszövetkezet fejlesztési alapját terhelik és illetik meg.

11. §

A lakóházépítés céljából tartós használatba adott termelőszövetkezeti földre vonatkozó használati jog megszerzése és öröklése illetékmentes. Az ezzel kapcsolatos ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) eljárás is illetékmentes.

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1977. január 1. napjától kezdve kell alkalmazni.

(2) Azoknak a magánszemélyeknek a haszonbérleti szerződését, akik a 28/1974. (VI. 22.) MT rendelet (R) alapján haszonbérelnek zártkerti földet - kérelmükre, a R. 7. § (2) bekezdése alapján - meg kell szüntetni, és velük e rendelet szerinti tartós földhasználati szerződést kell kötni.

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter