61/1979. (XII. 24.) PM rendelet

a pénzügyi ellenőrzésről

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt) végrehajtásáról rendelkező 23/1979. (VI. 28.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R) 105. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a külképviseletek és a külkereskedelmi kirendeltségek tekintetében a külügyminiszterrel és a külkereskedelmi miniszterrel, a felügyeletük alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek tekintetében a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel és az igazságügyminiszterrel, a szövetkezetek tekintetében az országos érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem.

PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI ELLENŐRZÉS

A vállalati ellenőrzés

Hatáskör, illetékesség

[R. 85. § (2) bekezdéséhez]

1. §

(1) Az ellenőrzési hatáskörrel rendelkező vagy területileg illetékes adóhatóság helyett a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának (a továbbiakban: Főigazgatóság) vezetője akkor jelölhet ki más adóhatóságot, ha a munka arányos elosztása, összeférhetetlenség vagy rendkívüli körülmény ezt indokolja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a kijelölt vállalati adóhatóság látja el a vállalati gazdálkodó szervezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzésén (a továbbiakban: vállalati ellenőrzés) kívül az ahhoz kapcsolódó adóhatósági feladatokat is.

(3) Ha esetenkénti kijelölés alapján a hatáskörrel rendelkező vagy a területileg illetékes vállalati adóhatóság helyett más vállalati adóhatóság végzi az ellenőrzést, az annak megállapításaihoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvelési és elszámolási feladatokat ebben az esetben is a területileg illetékes adóelszámolási iroda látja el.

A vállalati ellenőrzés feladata

[R. 85. § (3) bekezdéséhez]

2. §

(1) A vállalati ellenőrzésnek a feladata annak vizsgálata is, hogy a vállalati gazdálkodó szervezet nem folytat-e olyan tevékenységet, amelyet számára pénzügyi-gazdasági jogszabály megtilt, illetve amelynek folytatásához szükséges engedéllyel vagy felmentéssel nem rendelkezik.

(2) A mérleg valódiságának, a számviteli rendre és a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a vállalati gazdálkodó szervezetnél megfelelően érvényesülnek-e a társadalmi tulajdon védelmének követelményei.

(3) Az ellenőrzés feladata továbbá a pénzügyi és a gazdasági döntések megvalósulásának és a vállalati gazdálkodás hatékonyságának pénzügyi szempontból történő vizsgálata; az e téren tett megállapítások, feltárt adatok és körülmények közlésével a központi és helyi gazdaságirányító szervek számára tevékenységük ellátásához segítséget nyújt.

(4) A vállalati ellenőrzés kiterjed a devizagazdálkodás pénzügyi ellenőrzésére, ha a pénzügyminiszter devizahatósági jogkörét maga számára tartotta fenn és az ellenőrzést nem utalta más szerv hatáskörébe.

A vállalati ellenőrzés gyakorisága

(R. 86. §-ához)

3. §

(1) Soron kívüli ellenőrzésnek van helye a veszteségrendezési eljárásban, alaphiányos gazdálkodás, súlyos gazdálkodási nehézségek, a vállalati gazdálkodó szervezet felszámolása, egyéb okból (összevonás, beolvasztás stb.) történő megszűnése esetében, továbbá, ha ezt a kötelezettséget jogszabály külön elrendeli.

(2) A vállalati ellenőrzés feladatkörébe tartozó témákban soron kívüli ellenőrzést - rendkívül indokolt esetekben, egy-egy vállalati gazdálkodó szervezetre vonatkozóan - a felügyeletet, állami törvényességi felügyeletet, ágazati irányítást gyakorló és más állami ellenőrző szervek, valamint a társadalmi szervezetek az illetékes vállalati adóhatóságtól kérhetnek. A vállalati adóhatóság a rendszeres ellenőrzési feladatok teljesítése érdekében a kért időponttól - a soronkívüliség lehetőség szerinti biztosítása mellett - eltérhet.

(3) Az ellenőrzés jogszabályban meghatározott gyakoriságától a Főigazgatóság vezetője népgazdasági érdekből térhet el.

A vállalati ellenőrzés tervezése

4. §

(1) Az ellenőrzéseket éves ellenőrzési terv alapján kell végezni. Az éves ellenőrzési tervet a Főigazgatóság vezetőjének irányelvei alapján a helyi sajátosságokra is figyelemmel a vállalati adóhatóságok állítják össze.

(2) Az éves ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:

- az ellenőrzésre kijelölt vállalati gazdálkodó szervezetek megnevezését,

- az ellenőrzés alá vont időszakot,

- az ellenőrzés várható kezdő időpontját (hónapját),

- a vizsgálatra előirányzott napok számát,

- az egyes vállalati gazdálkodó szervezeteknél a vállalati ellenőrzés keretében vagy azon kívül végzendő - a tervkészítés időszakában ismert - cél- és témavizsgálatok megjelölését,

- a felügyeletet, állami törvényességi felügyeletet, ágazati irányítást gyakorló és más ellenőrző szervekkel közösen végzendő vizsgálatokat.

(3) Az egy-egy évben vizsgálandó témákat - a Minisztertanács és a Pénzügyminisztérium éves ellenőrzési tervének,- az azokban meghatározott szempontok és irányelvek, valamint a vállalati ellenőrzés feladatköréből adódó időszerű vizsgálati kötelezettségek alapul vételével - a Főigazgatóság vezetője jelöli ki. A vizsgálatra kijelölt témákról a tárgykör szerint érdekelt minisztériumokat és más országos hatáskörű szerveket - az indokolatlan párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölése és a végrehajtás során lehetséges együttműködés megalapozása érdekében - tájékoztatni kell.

(4) A vállalati és szövetkezeti gazdálkodás területi jelentőségű kérdéseiben vizsgálati témákat a vállalati adóhatóságok vezetői is kijelölhetnek. Ennek során figyelembe kell venni a területi gazdaságirányító szervek indokolt és a vállalati ellenőrzés feladatkörével nem ellentétes vizsgálati igényeit is.

A megállapítások realizálása és hasznosítása

(Az R. 87., 88. §-aihoz)

5. §

(1) Az ellenőrzés megállapításainak és tapasztalatainak realizálása, valamint hasznosítása körébe tartozik

- az adóhatósági határozat,

- a vállalat tájékoztatása az adóhatósági határozati intézkedést nem igénylő egyéb ellenőrzési megállapításokról, tapasztalatokról (42. § (1) és (2) bekezdés),

- a felügyeletet, állami törvényességi felügyeletet, ágazati irányítást gyakorló és más ellenőrző, valamint egyéb, az ügy tárgya szerint hatáskörrel bíró szervek - szükség szerint, intézkedésük kérésével egybekötött - tájékoztatása a megállapításokról, tapasztalatokról,

- indokolt esetekben személyi felelősségrevonás kezdeményezése, gazdasági bírság kiszabásának indítványozása.

(2) Az adóhatósági határozat kiadására csak az írásbeli észrevétel közlésére előírt határidő leteltével, az egyéb intézkedések megtételére pedig általában az adóhatósági határozat jogerőre emelkedése után kerülhet sor.

6. §

(1) Az adóhatósági határozatból ki kell tűnnie, hogy a vállalati adóhatóság mely észrevételeket fogadott el, illetve melyeket, milyen indokkal nem vett figyelembe.

(2) A határozatban a költségvetési juttatás jogtalan igénybevételét vagy rendeltetésétől eltérő felhasználását is adórövidítésként (adóhiányként) kell figyelembe venni.

(3) Egyidejűleg fennálló adóhiány és adótöbblet esetén a tényállást adónemenként (költségvetési juttatásnemenként, illetve jogcímenként) elkülönítve kell megállapítani és elbírálni. Ugyanazon adónemen (költségvetési juttatás-fajtári) belül sincs helye az adóhiányok és adótöbbletek bevallási időszakok közötti összevonásának (kompenzálásnak). Azonos bevallási időszakon belül sem lehet kompenzálni a költségvetési kapcsolat elkülönített tételei (jogcímek, bevallási kódszámok) között.

(4) A bírságot az adóhatósági határozatban, a (3) bekezdés előírásai alapul vételével kell kiszabni. Az adóhiány, valamint a bírság késedelmi pótlékmentes befizetési határidejét 15 napban kell megállapítani.

7. §

Az üzemi demokrácia azon fórumára, amelyen a vállalati ellenőrzés főbb megállapításairól tájékoztatják a vállalati gazdálkodó szervezet dolgozóit, a vállalati adóhatóság képviselőjét az ellenőrzött szervezetnek meg kell hívnia.

8. §

A vállalati adóhatóság vezetőjének szervezetten figyelemmel kell kísérnie az ellenőrzés alapján szükséges vállalati intézkedések megtételét és eredményét.

9. §

A vállalati ellenőrzés elvégzésére jogosult vállalati adóhatóság felett felügyeletet gyakorló adóhatóság e jogkörében a vállalati ellenőrzésbe annak bármely szakaszában bekapcsolódhat, illetve a vállalati ellenőrzés befejezése után a vállalati gazdálkodó szervezetnél - az ellenőrzés alaposságának, teljeskörűségének és szakszerűségének megítélése céljából - felülvizsgálatot folytathat le.

10. §

Gondoskodni kell a felügyeletet, állami törvényességi felügyeletet, ágazati irányítást gyakorló és más, központi és helyi ellenőrző szervekkel az együttműködésnek az ellenőrzési tervek egyeztetésén és a kölcsönös tájékoztatáson túlmenő, más célszerű formái (vizsgálati módszerek kölcsönös cseréje, közös vizsgálatok stb.) kialakításáról és alkalmazásáról.

11. §

A külföldi részvétellel működő gazdasági társulások a külföldi érdekeltségű társaságok, a Magyarországon adóköteles külföldi jogi személyek és egyéb szervezetek, illetve ezek belföldi szervei vonatkozásában az e fejezetben, valamint a 23-47. §-okban foglalt szabályokat a nemzetközi szerződéseknek megfelelően és az említett szervezetek sajátosságai figyelembe vételével kell alkalmazni,

Költségvetési ellenőrzés

(R. 89-90. §-aihoz)

12. §

A költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági ellenőrzése (a továbbiakban: költségvetési ellenőrzés) során a gazdálkodás hatékonyságának megítéléséhez, a gazdasági munka szervezettségének és színvonalának, továbbá a (pénzügyi, deviza-, munkaügyi, számviteli stb.) jogszabályok megtartásának, valamint a belső ellenőrzés eredményességének értékeléséhez különösen ellenőrizni kell

- a fenntartási és a fejlesztési feladatok ellátását szolgáló pénzeszközök tervezésének megalapozottságát, továbbá a pénz- és egyéb anyagi eszközök felhasználásának, az állóeszközök kihasználásának hatékonyságát,

- a költségvetés évközi módosításának megalapozottságát,

- a munkabér- és létszámgazdálkodás eredményességét és szabályszerűségét,

- a kötelezettségvállalás, utalványozás rendjét, a bevételek előírására és beszedésére irányuló munkát,

- a pénz- és értékkezelés, a pénztári nyilvántartás rendjét,

- a költségvetési beszámoló, az évvégi pénzmaradvány elszámolásának helyességét,

- a számviteli előírások megtartását, a nyilvántartások vezetésének módját,

- a költségvetési szerv belső ellenőrzési rendszerében érvényesülnek-e a 18-22. §-okban foglalt követelmények.

13. §

(1) A külügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter a felügyelete alá tartozó külképviseletek, kereskedelmi kirendeltségek költségvetési gazdálkodásának ellenőrzését az előírt időszakonként rendszeresen megküldött naplók és a hozzá tartozó bizonylatok, valamint egyéb adatszolgáltatások felülvizsgálata alapján látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerint megküldött anyagok felülvizsgálata során felmerülő kérdések tisztázására vagy egyéb okok miatt helyszíni ellenőrzés is végezhető. Ha a helyszíni ellenőrzést a pénzügyminiszter végzi, arról a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt 30 nappal értesíti az illetékes minisztereket.

(R. 91. §-ához)

14. §

(1) A középtávú tervidőszakonként legalább egyszer átfogó ellenőrzés alá tartozó költségvetési szervek (pl. kórház, színház, nagyobb szakmunkásképző intézet, költségvetési üzem stb.) körét a felügyeletet gyakorló miniszter, illetve a területileg illetékes megyei, fővárosi tanács elnöke határozza meg.

(2) Abban az évben, amelyben az átfogó ellenőrzés végrehajtására sor kerül, az egyébként két évenként esedékes költségvetési ellenőrzést nem kell elvégezni.

(3) Az ellenőrzések párhuzamosságának elkerülése végett abban az évben, amelyben a költségvetési szerv átfogó ellenőrzésére sor kerül, külön felügyeleti vizsgálat nem tartható.

A költségvetési ellenőrzés szervezete

(R. 94. §-ához)

15. §

(1) A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a nagyközségi, községi tanácsok végrehajtó bizottságának ellenőrzését a megyei tanács pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve helyett elláthatja a megyei tanács járási hivatala, illetve a városkörnyéki községeknél a megyei városi, illetve a városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve.

(2) A pénzügyminiszter által a R. 80. §-ának (1) bekezdése szerint ellátott elvi irányítás alapján a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának a pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve szakmai irányelvek kibocsátásával segíti a helyi tanács végrehajtó bizottsága és a járási hivatal által végzett költségvetési ellenőrzést

A költségvetési ellenőrzés megállapításainak hasznosítása

(R. 96. §-ához)

16. §

(1) Ha az ellenőrzés jogszabálysértést, illetőleg kisebb hibákat állapított meg, továbbá, ha az intézkedések elmulasztásából kár származna, az ellenőrzött költségvetési szerv vezetője az írásban megismert megállapítás alapján - a felügyeleti szerv intézkedésének bevárása nélkül - közvetlenül köteles intézkedni és intézkedéséről a felügyeleti szervet az R. 96. §-a szerinti tárgyaláson tájékoztatni.

(2) Az ellenőrzés tapasztalatait a költségvetési szerv működésének felügyeleti értékelésénél, a feladatkörüket érintő megállapításokat a költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének minősítésénél, jutalma megállapításánál figyelembe kell venni.

(3) Ha a felügyeleti szerv, illetőleg a költségvetési ellenőrzés szervezetének vezetője másként nem intézkedik, a költségvetési szerv vezetője köteles az ellenőrzés megállapításai alapján tett intézkedésekről a felügyeleti szerv, illetőleg a költségvetési ellenőrzés szervezetének vezetőjét 30 napon belül tájékoztatni.

(4) Ha a felügyeleti szerv külön utóvizsgálatról nem intézkedett, akkor a következő költségvetési ellenőrzés alkalmával kell meggyőződni az intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.

Tájékoztató és beszámoló

(R. 98. §-ához)

17. §

(1) A költségvetési ellenőrzések eredményéről szóló tájékoztatót - az állami ellenőrzésről szóló rendelkezések végrehajtásaként - a tárgyévet követő év február 28. napjáig kell a Pénzügyminisztériumnak megküldeni. A tájékoztatót a költségvetési fejezet szintjén kell elkészíteni.

(2) A tájékoztató az alábbiak összefoglalását tartalmazza:

a) az ellenőrzött költségvetési szervek tevékenységében milyen tipikus, visszatérő, illetőleg súlyosabb hiányosságok fordultak elő, ezek milyen okokra vezethetők vissza és a megszüntetésükre irányuló intézkedések milyen eredménnyel jártak;

b) a felelősségre vonásra milyen körben és formában, hány esetben került sor;

c) milyen jó kezdeményezéseket, elterjeszthető hasznos módszereket tártak fel az ellenőrzött költségvetési szerveknél;

d) az ellenőrző munkában milyen követendő megoldások alakultak ki.

(3) A tájékoztató számszerű adatainak körére, valamint összeállításuk szempontjaira a Pénzügyminisztérium esetenként intézkedik.

A költségvetési szervek belső ellenőrzése

(R. 99. §-ához)

18. §

A belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, rendeltetésszerű és hatékony működéséért a költségvetési szerv vezetője felelős.

Vezetői ellenőrzés

19. §

A vezetők irányító tevékenységének szerves részét képező vezetői ellenőrzés módszere különösen

a) a vezetői és felsőbb döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, gazdasági és más információk, a rendszeres vagy eseti statisztikai és egyéb adatok elemzése, értékelése;

b) a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a beosztott vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása;

c) az aláírási, utalványozási, láttamozási, ellenjegyzési jog gyakorlása során szakmai és gazdasági kihatással járó intézkedések indokoltságának, tartalmi helyességének, szabályszerűségének ellenőrzése;

d) a közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés stb.

A tevékenység folyamatába épített ellenőrzés

20. §

(1) A (szakmai, gazdasági, pénzügyi, ügyviteli stb.) tevékenység folyamatába épített ellenőrzést a költségvetési szerv tevékenységének egyes elemeire kiterjedően szervezeti és működési, valamint ügyviteli szabályzatokban, részleteiben pedig a munkaköri leírásokban kell szabályozni.

(2) A szabályozásnak tartalmaznia kell:

a) a különböző munkafolyamatok ellenőrzésre kijelölt műveleteit,

b) a kijelölt műveletek ellenőrzésének módját, gyakoriságát, az ellenőrzés eredményének hasznosításával kapcsolatos előírásokat.

A függetlenített belső ellenőri szervezet

21. §

A költségvetési szerv vezetőjének közvetlen felügyelete alatt álló belső ellenőrzésnek az észszerű gazdálkodás előmozdítása, a belső tartalékok feltárása érdekében rendszeresen ellenőriznie és értékelnie kell

a) a szaktevékenység ellátásának hatékonyságát, fejlesztésének tervszerűségét és gazdaságosságát;

b) A munkaerő foglalkoztatásának, az állóeszközök optimális kihasználásának, fenntartásának és fejlesztésének ellenőrzésével a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználását, a működés és gazdálkodás szervezettségét;

c) a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, számviteli és más általános érvényű rendelkezések megtartását a belső szabályzatok és utasítások érvényesülését, a bizonylati és okmányfegyelem meglétét, a társadalmi tulajdon védelmét, annak szervezettségét, rendjét és hatékonyságát;

d) a leltározás és egyéb zárlati munkálatok helyességét, a költségvetési beszámoló, az előző évi pénzmaradvány elszámolásának megalapozottságát.

22. §

(1) A költségvetési szerv vezetőjének kell kijelölnie a szakfeladatokra is kiterjedő ellenőrzések esetén az ellenőrzésbe bevonandó megfelelő szakképzettségű dolgozókat.

(2) A függetlenített belső ellenőrzés feladatait kislétszámú intézménynél osztott munkakörű dolgozó, útján vagy nyugdíjas szakértő bevonásával is el lehet látni. Osztott munkakörű belső ellenőr más jellegű feladatainak ellenőrzéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.

EGYÉB PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS

A devizagazdálkodás pénzügyi ellenőrzése

(R. 100. §-ához)

23. §

(1) A pénzügyminiszter a devizagazdálkodás ellenőrzését

a) a maga számára fenntartott vagy más szervre átruházott devizahatósági jogkörében közvetlenül, vagy a felügyelete alá tartozó, vagy az általa felkért szervek,

b) a maga számára fenn nem tartott vagy más szervre át nem ruházott jogkörében a Magyar Nemzeti Bank

útján gyakorolja.

(2) A pénzügyminiszter közvetlenül végzi a jogszabályban és a működési engedélyre vonatkozó okiratban meghatározott szabályok megtartásának ellenőrzését

a) a magyarországi székhelyű, külföldi részvétellel működő bankoknál és pénzintézeteknél,

b) a külföldi bankok és a pénzintézetek magyarországi fiókjainál és képviseleteinél.

(3) A magyar bankok és pénzintézetek külföldön levő bankérdekeltségeinek és képviseleteinek az ellenőrzését a Magyar Nemzeti Bank végzi.

(4) A pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központ útján ellenőrzi:

a) a Magyarországon levő, külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokat, a külföldi érdekeltségű társaságokat (35/1978. (XII. 22.) PM. sz. rendelet 1. §-ának b) pontja), a külföldiek kereskedelmi és egyéb üzleti jellegű képviseleteit és telephelyeit, valamint a Magyarországon levő külföldi kulturális intézményeket;

b) a belföldiek külföldön levő vagyoni és egyes devizaértékeinek, valamint a külföldiek magyarországi vagyoni értékeinek kezelését és a velük való rendelkezést.

(5) A pénzügyminiszter ellenőrzi az átruházott jogkörben eljáró szervek devizahatósági tevékenységét.

(6) A devizagazdálkodás pénzügyi ellenőrzésére a vállalati és a költségvetési ellenőrzés eljárási szabályát kell - a nemzetközi szerződéseknek megfelelően és figyelembe véve a devizagazdálkodás pénzügyi ellenőrzésének sajátosságait - alkalmazni.

Külföldi érdekeltségek ellenőrzése

24. §

A pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központ útján ellenőrzi a külföldön levő magyar gazdasági vállalkozásokat, gazdasági jellegű képviseleteket, telephelyeket, irodákat és a magyar kulturális intézményeket.

Felszámolások ellenőrzése

(R. 101. §-ához)

25. §

A Pénzintézeti Központ, amennyiben a felszámolásokkal kapcsolatos ellenőrzése alapján azt állapítja meg, hogy a felszámoló nem tartja be az előírásokat, vagy tevékenysége a népgazdaság érdekeit sérti, erről köteles értesíteni az alapító szervet és a Pénzügyminisztériumot, illetve az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet és egyidejűleg javaslatot kell tennie a sérelem orvoslására.

A VÁLLALATI ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

Általános szabályok

Fogalmi meghatározások

26. §

(1) A vállalati és a költségvetési ellenőrzés szempontjából

- témavizsgálat több vállalati gazdálkodó szervezetnél, illetve költségvetési szervnél azonos jellegű feladat végrehajtásának, a gazdálkodás egyes területeinek, vagy valamely, a gazdálkodással kapcsolatos, illetve más jogszabály alkalmazásának ellenőrzése;

- célvizsgálat részfeladat végrehajtásának vagy valamely jogszabály alkalmazásának egy vállalati gazdálkodó szervezetnél, illetve költségvetési szervnél történő megvizsgálása;

- utóvizsgálat az ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtásának és eredményének helyszíni felülvizsgálata.

(2) A jogerős adóhatósági határozat végrehajtását utóvizsgálat keretében kell - általában a következő vállalati ellenőrzés alkalmával - ellenőrizni. Az utóvizsgálat indokolt esetben a rendszeres vállalati ellenőrzéstől függetlenül is elvégezhető.

Összeférhetetlenség

27. §

(1) A helyszíni ellenőrzést nem végezheti az a személy, aki az ellenőrzött szerv vezetőállású dolgozójának közeli vagy egyéb hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), továbbá az sem, akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott dolgozó a vele szemben fennálló kizárási okot haladéktalanul köteles az ellenőrző szerv vezetőjének bejelenteni. A bejelentés elmulasztásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A kizárási okot az ellenőrzés alá kerülő szerv is bejelentheti.

(3) A kizárás felől az ellenőrző szerv vezetője dönt.

Az ellenőrzés előkészítése

28. §

(1) A vállalati ellenőrzés előkészítéséhez be kell szerezni és fel kell használni minden olyan adatot, segédletet, információt, amely támpontul szolgálhat annak megállapításához, hogy a kijelölt cél teljesítése érdekében az ellenőrzött vállalati gazdálkodó szervezetnél mely területekre kell különös figyelmet fordítani, mit, milyen mélységben és módszerrel kell ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzés megfelelő előkészítéséért a vállalati adóhatóság vezetője felelős.

(3) Az előkészítés alapján a vállalati gazdálkodó szervezetre meghatározott ellenőrzési feladatokat vizsgálati programba kell foglalni.

(4) Az ellenőrzés megkezdésének időpontjáról és az ellenőrzés tárgyköréről a vállalat vezetőjét és a vállalati, illetve szövetkezeti felügyelő (ellenőrző) bizottság elnökét előzetesen tájékoztatni kell.

29. §

(1) A költségvetési ellenőrzések - különösen az átfogó ellenőrzések - előkészítését a felügyeleti szerv szervezeti egységei a hozzájuk beérkezett rendszeres és eseti információk elemzése és értékelése, a vizsgálandó költségvetési szervnél szerzett helyszíni tapasztalatok és egyéb rendelkezésre álló források felhasználásával végzik. Az előkészítés alapján írásban értékelik saját területüket illetően a költségvetési szerv tevékenységét és javaslatot tesznek a költségvetési ellenőrzés szervezete vezetőjének a szükségesnek tartott téma vagy szakmai feladatellátás ellenőrzésére, az abban való részvételükre.

(2) A költségvetési ellenőrzés szervezetének vezetője a saját előkészítő munkája és a társszervek (1) bekezdés szerinti értékelései alapján ellenőrzési programtervezetet készít, amelyben az időszerű követelmények és a költségvetési szerv sajátosságai figyelembevételével határozza meg az ellenőrzési feladatokat. Az átfogó ellenőrzés tervezetét a felügyeleti szerv vezetője elé kell terjeszteni jóváhagyásra. A kétévenkénti költségvetési ellenőrzés programját a költségvetési ellenőrzés szervezetének vezetője állapítja meg.

Vizsgálati program

30. §

(1) A vizsgálati (ellenőrzési) programnak tartalmaznia kell

- az ellenőrzés jellegét, célját,

- az ellenőrző és az ellenőrzött szerv megnevezését,

- az ellenőrzés feladatainak meghatározását,

- az ellenőrzést végző személyek, ezen belül a vizsgálat vezetőjének nevét, az ellenőrzendő időszak megjelölését, az ellenőrzés kezdő időpontját és tervezett időtartamát, a keltezést és a programot jóváhagyó vezető aláírását.

(2) A vizsgálati programba az ellenőrzött szerv sajátosságainak megfelelően az (1) bekezdésben felsoroltakon felül más előírások (vizsgálati mélység, módszerbeli utasítás stb.) is felvehetők.

(3) Az ellenőrzés menetében szerzett tapasztalatok, felmerült indokok alapján az ellenőrzést végző személy közvetlen felettes vezetője a vizsgálati programot módosíthatja, illetve kiegészítheti.

(4) Az ellenőrzés által vizsgálandó időszakot úgy kell megállapítani, hogy az közvetlenül kapcsolódjék az előző ellenőrzés által vizsgált időszak befejező időpontjához.

(5) A vállalati ellenőrzés indokolt esetben a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatásáról szóló jogszabályban meghatározott elévülési határidőn belül olyan időszakra is kiterjeszthető, amelyre vonatkozóan a vállalati adóhatóság már tartott ellenőrzést.

Felkészülés, megbízólevél

31. §

Az ellenőrzést végző személynek az ellenőrzésre fel kell készülnie. Tanulmányoznia kell az előző ellenőrzés anyagát, az annak alapján tett intézkedések hatékonyságát, továbbá mindazokat a rendelkezéseket, amelyeknek az ismerete szükséges az ellenőrzési programban megszabott ellenőrzési feladatok végrehajtásához. A költségvetési ellenőrzést végző személynek ezen kívül tanulmányoznia kell a költségvetési szerv feladatát, a szerv költségvetését, beszámolóját, a pótelőirányzatok és zárolások adatait

32. §

(1) Az ellenőrző szerv vezetője az ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el. A megbízólevélben hivatkozni kell az ellenőrzés alapjául szolgáló jogszabályra. Az ellenőrzés megkezdésekor a megbízólevelet az ellenőrzött szerv vezetőjének be kell mutatni.

(2) A megbízólevél bemutatását követően a vállalati ellenőrzés befejezéséig (a zárótárgyalás megtartásáig) a vállalati gazdálkodó szervezet által végzett önellenőrzés megállapításaival kapcsolatban a R. 87. § (4) bekezdése a) és b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Az így feltárt szabálytalanság miatt bírság kiszabásának van helye.

Az ellenőrzés végrehajtása

33. §

(1) Az ellenőrzött szerv vezetője és dolgozói kötelesek az ellenőrzést végző személyt kötelességei teljesítésében és jogai érvényesítésében támogatni.

(2) Az ellenőrzést végző személy betekintési joga az államtitkot és szolgálati titkot képező iratok tekintetében a vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolható.

(3) Különleges szakmai felkészültséget és ismereteket igénylő ellenőrzési feladat ellátásához külső szakértő vehető igénybe.

34. §

(1) Az ellenőrzés megkezdéséről, időtartamáról, az ellenőrzést végző személyek tartózkodási helyéről - a helyben szokásos módon - az ellenőrzött szerv dolgozóit a társadalmi szervezeteknek az ellenőrzött szervnél működő illetékes szervét vállalati ellenőrzés esetén a vállalati, illetőleg szövetkezeti felügyelő (ellenőrző) bizottság elnökét is tájékoztatni kell, igényelve segítségüket

(2) A vállalati, illetőleg szövetkezeti felügyelő (ellenőrző) bizottság elnökét - kérésére - a vállalati ellenőrzés bármely szakaszában a vizsgált témákról és az azokban tett megállapításokról tájékoztatni kell. Lehetővé kell tenni, hogy az ellenőrzés folyamatában véleményét észrevételeit nyilvánítsa.

(3) Ha a vállalati, illetőleg szövetkezeti felügyelő (ellenőrző) bizottság valamely téma, részterület vizsgálatában közreműködni kíván, ezt lehetővé kell tenni.

35. §

(1) Az ellenőrzést az ellenőrzött szerv tevékenységéről való közvetlen tájékozódás, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartások, adatok és bizonylatok (ügyiratok tervek, szerződések, levelezés, statisztikai adatok stb.) - vállalati gazdálkodó szervezetnél ezen kívül a mérlegbeszámolók és a bevallások, költségvetési szerveknél a költségvetési beszámolók - alapján kell lefolytatni. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési anyagot - szükség szerint a vizsgálati program ilyen irányú rendelkezésein túlmenően - olyan körben, módon és mélységben köteles megvizsgálni, hogy a vizsgálati programban meghatározottak tekintetében érdemben, egyértelműen és megalapozottan, a tényállás teljeskörű, kapcsolódásaiban is tisztázott feltárásával tudjon állást foglalni.

(2) Az ellenőrzést végző személy indokolt mértékben jogosult az ellenőrzött szervtől bizonylatokról másolatokat, adatkigyűjtéseket, feldolgozásokat kérni.

(3) Az ellenőrzött vállalati gazdálkodó szervezet felügyeleti szervétől felvilágosítást (50/1977. (XII. 21.) MT számú rendelet 27. § (2) bekezdés) az ellenőrzést végző személy kezdeményezésére a vállalati adóhatóság (a minisztériumok és más országos hatáskörű szervek, valamint a társadalmi szervezetek felügyelete alatt álló vállalatokat illetően a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága útján) kérhet.

36. §

Más szervnek a vállalati ellenőrzés területét (feladatkörét) érintő azon vizsgálati megállapításaival kapcsolatban, amelyek helyessége vagy teljeskörűsége iránt kétség merül fel, illetve amelyek az adóhatósági intézkedéshez nem nyújtanak elegendő alapot, a vállalati adóhatóság kiegészítő vizsgálatot tarthat.

Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése, becslési eljárás

37. §

(1) Az ellenőrzés indokolt esetben egy ízben legfeljebb 30 napi időtartamra megszakítható. Erről az ellenőrzött szervet értesíteni kell.

(2) Ha az ellenőrzött szerv számviteli rendje a törvényes követelményeket nem elégíti ki és emiatt akadályozza az ellenőrzési feladatok végrehajtását, az ellenőrzést végző szerv az ellenőrzött szervet a számviteli rend meghatározott határidőn belüli helyreállítására hívja fel. Vállalati gazdálkodó szervezet esetén a felügyeletet, állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet egyidejűleg értesíteni kell.

(3) A felhívásban meg kell jelölni az elvégzendő feladatokat. A számviteli rend helyreállítására a hiányosságok súlyához mért, de legfeljebb három havi határidőt lehet megállapítani.

(4) Ha a számviteli rend hiányosságai olyan méretűek, hogy helyrehozatalukig az ellenőrzés nem folytatható, az ellenőrző szerv az ellenőrzést a számviteli rend helyreállítására megállapított határidőig a felhívással egyidejűleg felfüggesztheti.

38. §

A becslési eljárás (R. 77. § (2) bekezdés) alkalmazásának indokait, számítási módját és eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Írásbafoglalás

39. §

(1) Az ellenőrzést végző személy köteles a vállalati ellenőrzés megállapításait és tapasztalatait jegyzőkönyvbe, valamint jelentésbe, a költségvetési ellenőrzés megállapításait jelentésbe foglalni.

(2) Jegyzőkönyvbe kell foglalni a pénzügyi és egyéb, a vállalati ellenőrzés által ellenőrizendő jogszabályok betartásának vizsgálata során megállapított és adóhatósági intézkedést igénylő, vagy egyéb hatósági eljárás, illetőleg személyi felelősség megállapítása alapjául szolgáló hibákat, mulasztásokat, jogszabálysértő cselekményeket. A vállalati ellenőrzés minden más megállapítását, tapasztalatát jelentésbe kell foglalni.

(3) A jelentésben a megállapításokat, a hiányosságok mellett a példamutató kezdeményezéseket, jó eredményeket kell ismertetni, továbbá a hibák, mulasztások jellegére, okaira, előidéző körülményeire is rá kell mutatni. Tartalmaznia kell a jelentésnek a megállapítások hasznosításához szükséges javaslatokat a hibák megszüntetésére, az ellenőrzött szervezet tevékenységének javítására.

(4) Hibák, mulasztások esetén a vonatkozó jogszabályokra és a megállapítás alapjául szolgáló okmányokra hivatkozni kell.

(5) A felügyeleti és más állami szerv működésére vonatkozó észrevételeket külön jelentésbe kell foglalni.

40. §

(1) Az ellenőrzés megállapításainak alátámasztására bármely, a megállapított tény bizonyítására alkalmas bizonyíték felhasználható.

(2) A megállapításokat alátámasztó okmányok különösen:

- az eredeti okmány,

- a hitelesített másolat, kivonat, tanúsítvány (összesített kimutatás), fénykép,

- a közösen felvett jegyzőkönyv, - a nyilatkozat,

- a szakértői vélemény.

(3) A közösen felvett jegyzőkönyv az ellenőrzést végző személy és az ellenőrzött szerv illetékes dolgozója vagy más személy által elkészített okmány olyan tényállás vagy esemény igazolására, amelyről eredeti bizonylat rendelkezésre nem áll, de amelynek valóságáról az ellenőrzést végző személy és az ellenőrzött szerv illetékes dolgozója együttesen személyesen meggyőződtek és azt a közös jegyzőkönyvön aláírásukkal igazolják.

(4) A nyilatkozat az ellenőrzött szerv dolgozójának olyan írásbeli kijelentése, amelyben - egyéb bizonylatok hiányában - a tényállást igazolja vagy közli.

(5) Szakértői vélemény az ellenőrzésbe bevont szakértő által készített okmány olyan megállapítás bizonyítására, amelyhez különleges felkészültség szükséges.

(6) Ha a számvitel hiányosságaival összefüggésben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, az ellenőrzés esetleges felfüggesztése [37. § (4) bekezdés] előtt gondoskodni kell a bűncselekménynek az ellenőrzés eszközeivel lehetséges feltárásáról, a bizonyítékok (iratok, okiratok, nyilvántartások stb.) bevonásáról, illetve biztonságos megőrzéséről.

(7) Ha az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során súlyos szabálytalanságra (bűncselekményre, károkozásra, szabálysértésre, fegyelmi vétségre, gazdasági bírság kiszabásának indítványozására alapot adó magatartásra) utaló okmányt, iratot talál, azt a jegyzőkönyvhöz, illetve jelentéshez csatolás céljából - átvételi elismervény és másolat visszahagyása mellett - bevonhatja. Ha az okmány bevonására - terjedelmi vagy egyéb ok miatt -nem kerül sor, annak megőrzéséről megfelelő módon gondoskodni kell.

41. §

(1) A felelősséget az ellenőrzött szerv azon dolgozójával szemben lehet megállapítani, akinek magatartása (cselekménye, mulasztása) folytán következett be a kötelességszegés.

(2) A felelősként megnevezett személy a rá vonatkozó megállapítás megismerésétől számított 3 napon belül az ellenőrzést végző személynek köteles írásbeli magyarázatot adni és abban nyilatkozni arról, hogy

a) elismeri-e a terhére rótt tényt és azzal kapcsolatos felelősségét,

b) mi volt a szabálytalanság oka.

(3) Az ellenőrzést végző személy az írásbeli magyarázat adására - indokolt esetben - hosszabb határidőt is megállapíthat.

(4) Az írásbeli magyarázatot és az ellenőrzést végző személy arra tett nyilatkozatát a hiányosságot, mulasztást rögzítő jegyzőkönyvhöz (39. § (1) bekezdés) kell csatolni.

(5) Az ellenőrzés megállapításai alapján szükséges fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntető, illetve gazdasági bírság kiszabása iránti eljárás kezdeményezésénél a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

Zárótárgyalás

42. §

(1) Az ellenőrzést végző személy a vállalati ellenőrzés befejezésével megállapításait és tapasztalatait a vállalati gazdálkodó szervezet vezetőjével és a számviteli rendért felelős vezetővel zárótárgyaláson köteles megtárgyalni. A zárótárgyalásra a szövetkezet felügyelő (ellenőrző) bizottsága elnökét és a vállalati gazdálkodó szervezetnél működő társadalmi szervezetek képviselőit is meg kell hívni.

(2) A zárótárgyalás előtt a jegyzőkönyv, illetve jelentés egy példányát - olyan időpontban, hogy azt megismerhesse és a zárótárgyalásra felkészülhessen - át kell adni az ellenőrzött szerv vezetőjének.

(3) A zárótárgyalásra az (1) bekezdésben említetteken és a vállalati gazdálkodó szervezet vezetője által kijelölteken kívül, a vállalati adóhatóság, illetve a vállalati gazdálkodó szervezet vezetője a vállalati gazdálkodó szervezet felügyeletét, állami törvényességi felügyeletét gyakorló szervek és a vállalati felügyelő bizottság képviselőit is meghívhatja.

43. §

(1) Az ellenőrzött szerv vezetője és érintett dolgozói jogosultak az ellenőrzés általuk írásban megismert megállapításaira észrevételt tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti észrevétel - a vállalati ellenőrzés esetében - a zárótárgyaláson szóban, vagy a zárótárgyalás időpontjától számított 8 napon belül - az illetékes vállalati adóhatósághoz címzetten - írásban tehető meg.

(3) Ha a 42. § (1) bekezdés szerinti zárótárgyaláson tett és jegyzőkönyvben rögzített, vagy a zárótárgyalást követően írásban tett észrevétel szükségessé teszi, kiegészítő helyszíni vizsgálat rendelhető el.

Az ellenőrzések nyilvántartása

44. §

Az ellenőrzött szervnél vezetett ellenőrzési naplóban az ellenőrzést végzőnek a következő adatokat kell bejegyeznie:

- az ellenőrzést végző szerv és az ellenőrzést végző személyek megnevezése,

- az ellenőrzés célja,

- az ellenőrzés kezdete és befejezése,

- az ellenőrzés megállapításai (hivatkozás az átadott vizsgálati anyagokra).

45. §

Az ellenőrző szervnek az ellenőrzése alá tartozó szervekről olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a szerv megnevezését, továbbá azt, hogy

a) az ellenőrzéseket mikor, mely időszakra vonatkozóan hajtották végre,

b) az ellenőrzések alapján mikor és milyen szám alatt tettek intézkedéseket

Tájékoztatás az ellenőrzés tapasztalatairól

46. §

(1) Az ellenőrzést végző szerveknek az ellenőrzések általános érdekű tapasztalatairól a lakosságot a tömegtájékoztató eszközök és a szaksajtó felhasználásával szükség szerint tájékoztatniuk kell.

(2) Az olyan megállapításokkal kapcsolatban, amelyek intézkedést igényelnek, de a közvetlen intézkedés nem tartozik az ellenőrzést végző szerv hatáskörébe, a tájékoztatással egyidejűleg az illetékes szerv megfelelő intézkedését kell kérni. Az ellenőrzést végző szervnek az intézkedés megtételét figyelemmel kell kísérnie.

47. §

(1) Az R. 88. § (1) bekezdésében meghatározott szervek tájékoztatásának a vállalati ellenőrzés megállapításairól a revizori jegyzőkönyvbe, valamint a jelentésbe foglalt megállapításokon, tapasztalatokon kell alapulnia.

(2) A tájékoztatásnak a hiányosságok mellett azoknak a kedvező, az ellenőrzött vállalat jó eredményeit bemutató megállapítások, tapasztalatok közlésére is ki kell terjednie, amelyek segítséget nyújthatnak a vállalati gazdálkodó szervezet munkájának reális megítéléséhez, az irányító, felügyeleti tevékenység megfelelő ellátásához.

Szakmai képesítés

48. §

(1) A fejezetszintű, a vállalati és a költségvetési ellenőrzést főfoglalkozásban ellátók előírt iskolai képesítése egyetemi, főiskolai végzettség. Az előírt szakképesítés a fejezetszintű és a vállalati ellenőrzést ellátók számára az okleveles könyvvizsgálói, a költségvetési ellenőrzést végzőknek pedig a felsőfokú költségvetési képesítés.

(2) Jelentős és összetett feladatokat ellátó költségvetési szerveknél belső ellenőrként egyetemi, főiskolai végzettségű és felsőfokú költségvetési képesítésű személyt kell foglalkoztatni. Kisebb költségvetési szervnél belső ellenőrként középiskolai végzettséggel és költségvetési szakképesítéssel rendelkező személy is foglalkoztatható.

(3) A 39/1978. (VII. 18.) MT számú rendelet 15 §-ában előírt szakképesítésen, továbbá 24. §-ában előírt szakképesítésen okleveles könyvvizsgálói -kisebb és egyszerűbb tevékenységet folytató vállalatnál a mérlegképes könyvelői - képesítést kell érteni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben előírt szakképesítés megszerzése alól a felügyeletet ellátó miniszter, a tanács elnöke 40. életévüket betöltött nők, illetve 45. életévüket betöltött férfiak esetében felmentést adhat.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(R. 105. §-ához)

49. §

(1) A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során az állami ellenőrzésről szóló 50/1977. (XII. 21.) MT számú rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben e rendelet szerint kell eljárni.

(2) A költségvetési ellenőrzés szabályait kell alkalmazni - a szakszervezetek kivételével - a társadalmi szervezet és az egyesület ellenőrzésére is, kivéve az egyesületek adóellenőrzését, amelyre a vállalati ellenőrzés szabályait kell alkalmazni.

(R. 106. §-ához)

50. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a költségvetési szervek gazdasági és pénzügyi revíziójáról szóló - a 18/1971. (IV. 25.) PM számú rendelettel módosított - 26/1967. (XII. 15.) PM számú rendelet, a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló - a 29/1969. (IX. 4.) PM számú, az 1/1976. (I. 31.) PM számú, a 2/1978. (I. 18.) PM rendeletekkel módosított 29/1967. (XII. 15.) PM számú rendelet II. fejezete, valamint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek gazdasági és pénzügyi ellenőrzéséről szóló 140/1968. (PK. 32.) PM számú utasítás hatályát veszti.

(2) A 22/1970. (VIII. 5.) PM számú rendelettel módosított 6/1967. (VI. 18.) PM számú rendelet 2/A. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fővárosban működő hivatal illetékessége a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások, a külföldi érdekeltségű társaságok, (35/1978. (XII. 22.) PM sz. r.), a Magyarországon adóköteles külföldi jogi személyek és egyéb szervezetek, illetve ezek belföldi szervei tekintetében az ország területére, a hatáskörébe tartozó egyéb gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a főváros területére terjed ki."

(3) A fegyveres erők és fegyveres testületek költségvetési ellenőrzéséről, valamint a lakossági adókkal és az illetékekkel kapcsolatos pénzügyi ellenőrzésről külön jogszabály intézkedik.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter