47/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet

a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 53/1982. (X. 7.) MT számú rendelet végrehajtásáról

A lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 53/1982. (X. 7.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás álapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

(1) Az építtető (vásárló) részére nyújtható kölcsön összegét és a visszafizetés feltételeit az Országos Takarékpénztár egyedi hitelbírálattal, a kellő fedezet vizsgálatával, a vagyoni helyzet, valamint a családlétszám figyelembevételével állapítja meg.

(2) Az építtető (vásárló) részére nyújtható kedvezményes kamatozású kölcsön mértékének megállapítása szempontiából az építtetővel (vásárlóval) együtt lakó, illetőleg az új lakásba együtt beköltöző következő hozzátartozók vehetők figyelembe:

- a házastárs (élettárs)

- a gyermek (a mostoha és a nevelt gyermek

- az unoka

- a szülő (a mostoha és a nevelő szülő is)

- a nagyszülő és

- a testvér.

(3) Az együtt beköltözés megállapításához, az együttköltözők büntetőjogi felelősség mellett aláírt nyilatkozata szükséges. Valótlan adat közlése esetén a kölcsönszerződés azonnal felmondható.

(4) Fiatal házaspárok esetében a beköltöző személyek számának megállapításánál - ha a szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezését kérték - legfeljebb két születendő gyermeket is figyelembe kell venni.

(5) A R. és e rendelet szempontjából fiatal a házaspár, ha a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét.

2. §

(1) A kölcsön az építtető (vásárló) rendelkezésére álló saját anyagi eszközök kiegészítésére nyújtható.

(2) Saját erőként kell figyelembe venni a részben vagy egészben házilagos kivitelezésnél az elvégzett vagy vállalt saját munkát, valamint a helyszínen tárolt, illetőleg a megrendelt és kifizetett, de még le nem szállított építési anyagokat is.

(3) A tanácsi bérlakás bérleti jogáról való lemondásért járó térítés összegét a volt bérlő által épített (vásárolt) lakás építési költségének (vételárának) fedezetére kell felhasználni. A térítés összegét a tanács köteles átutalni az Országos Takarékpénztárhoz.

(4) A lakásnak - a kölcsöntartozás fennállása alatt - nem lakás céljára történő felhasználása esetén (pl. iroda, raktár) a kölcsönszerződést fel lehet mondani.

3. §

E rendelet szempontjából családiházépítés az olyan lakóházépítés, amelynek során egy önálló telken legfeljebb három lakás létesül egymás mellett, vagy felett. Családi háznak minősül az olyan csoportház építés is, amelynek során legfeljebb három lakásegység épül.

4. §

A kölcsön feltételei szempontjából építési költség: a lakóépület (lakóépületek), valamint a lakások rendeltetésszerű használhatóságához szükséges más épületek, illetőleg építmények (pl. szemét-edénytároló, tüzelőanyagtároló, építésügyi hatóság által előírt kerítés) és a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségeinek, a lebonyolítási költségeknek a műszaki tervezési költségeknek, valamint az építtetőt jogszabály alapján terhelő út- és közműfejlesztési hozzájárulásnak és távfűtés bekapcsolási díjnak, továbbá a telekkialakítási költségnek, telekárnak, illetőleg a telekhasználatbavételi díjnak ténylegesen megfizetett lakásra jutó hányada.

5. §

(1) Az Országos Takarékpénztár fiókjához az építési kölcsönkérelem mellékleteként be kell nyújtani:

a) az építési engedélyt, továbbá

b) az építési engedélyhez tartozó (lakóépületenként a szintszámot és a lakásszámot is feltüntető) helyszínrajzot, illetőleg beépítési tervet.

(2) Önálló személyi tulajdonú lakást eredményező emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel, toldaléképítéssel történő lakásépítésnél a R. 3-6. §-aiban foglalt pénzügyi feltételeket, illetőleg - munkáltatói kölcsöntámogatás esetén - a R. 7. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. §

(1) A tanácsi értékesítésű lakások eladási árát a 4. §-ban meghatározott építési költség alapján az építtető tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Az épületben levő valamennyi lakást értékesíteni kell a tanács által kijelölt vevők részére.

(2) Az (1) bekezdésben említett lakásokat az építtető tanács végrehajtó bizottsága értékesíti és az értékesítés lebonyolítását - a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján - az Országos Takarékpénztár végzi.

(3) Az Országos Takarékpénztár csak azzal köthet adásvételi szerződést, akit a lakásügyi hatóság a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül kijelölt.

(4) Ha a lakást kisajátítás vagy közületi elhelyezési eljárás során igénybe vették és a bérlő elhelyezéséről - kérelmére - tanácsi értékesítésű lakás juttatásával gondoskodnak, az igénybe vett lakásért járó térítés összegét a 2. § (3) bekezdése szerint kell elszámolni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a bérlő más lakást épít vagy vásárol.

7. §

A tanácsi értékesítésű lakásokkal együtt létesített, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzlethelyiségek, garázsok stb.) eladási árát készpénzben keli megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy azok a vevők kizárólagos tulajdonába, illetőleg a vevők közös tulajdonába kerülnek. Az értékesítésre egyebekben az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

a) az ilyen nem lakás céljára szolgáló helyiségek a létesítésüktől számított öt éven belül is értékesíthetők;

b) a garázsok elsősorban a tanácsi értékesítésű lakások tulajdonosai, illetőleg a lakásszövetkezet részére idegeníthetők el;

c) a telek a vásárlóknak tartós használatába adható,

d) az önálló ingatlanként nyilvántartott helyiség értékesítése külön jogszabályban meghatározott illetékfizetési kötelezettség alá esik.

8. §

(1) A tanácsi beruházásban épült, értékesítésre kerülő lakásokat a beruházó köteles az átadást-átvételt követően birtokba adni.

(2) A tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba a vevők javára történő bejegyzésről az Országos Takarékpénztár gondoskodik. Az ehhez szükséges tulajdoni és területi rendezés, továbbá a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása a beruházó feladata.

9. §

A tanácsi értékesítésű lakások fenntartására lakásfenntartó szövetkezet is alakulhat.

10. §

(1) A lakásépítés (vásárlás) céljára csak bankkölcsön nyújtható annak az építtetőnek (vásárlónak), akinek a tulajdonában olyan telek, vagy egyéb be nem épített ingatlan, illetőleg üdülő van, amelynek forgalmi értéke az építeni (vásárolni) kívánt lakás építési költségét (eladási árát) meghaladja.

(2) Az építtetőnek (vásárlónak) a kölcsönkérelem benyújtásakor - értékétől függetlenül -nyilatkoznia kell az (1) bekezdésben említett valamennyi ingatlanáról. Az ingatlanok értékének megállapításánál 30 napnál nem régebben kiállított adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéket kell alapul venni.

(3) A tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés alapján történő lakásépítés (vásárlás) esetén az építtető (vásárló) részére csak bankkölcsön nyújtható. Kedvezményes feltételek szerint nyújtható kölcsön, ha az építtető (vásárló) vállalja, hogy a többlet-ingatlan elidegenítéséből származó összegből az új lakás építésének (vásárlásának) saját részt meghaladó hányadát az épített (vásárolt) lakásra igénybe vett kölcsöntartozás törlesztésére befizeti. Az ily módon teljesített rendkívüli hiteltörlesztés után engedmény nem számolható el. A többletingatlan értékét a vagyonátruházási illeték kiszabásának alapjául elfogadott összeg alapján kell megállapítani.

11. §

Ha a műszaki állapotuk miatt kiürített, de helyreállítással fenntartható állami tulajdonban álló épületeket - külön jogszabály alapján - a kezelő szervek elidegenítik, a vevők az épületekben levő lakások újjáépítéséhez a R. általános szabályai szerint kaphatnak kölcsönt, munkáltatói támogatást, valamint szociálpolitikai kedvezményt.

12. §

(1) A kölcsön törlesztését folyamatosan növekvő (progresszív), vagy folyamatosan csökkenő (degresszív) havi részletekben is meg lehet állapítani. A hiteltörlesztés induló összegét úgy kell megállapítani, hogy az legalább az esedékes kamatot fedezze.

(2) Az Országos Takarékpénztár a havi törlesztőrészletet az első öt évben, a sorkatonai szolgálat vagy a gyermekgondozási segély időtartamára mérsékelheti, a fizetését felfüggesztheti, valamint a szociális helyzet alapján, vagy egyéb indokolt esetben a törlesztésre kedvezményt adhat.

(3) A törlesztés módjának eltérő megállapítását (progresszív, degresszív törlesztés), a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötésének időpontjáig lehet kérni.

13. §

(1) A szociálpolitikai kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) szempontjából - a (2) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén -az építtető (vásárló) eltartottjának minősül

a) az építtető (vásárló) vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke, ha

- a 16. életévét még nem töltötte be,

- a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,

- a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart. vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

b) az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha

- munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, vagy

- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy

- háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetőleg egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy a c) pontban említett hozzátartozót, aki a munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette;

c) az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha

a) az építtetővel (vásárlóval) - a házastársat és gyermeket kivéve - legalább egy éve közös háztartásban élnek és

b) havi rendszeres keresetük, jövedelmük a társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtására kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 71. §-ának (1) bekezdésében megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá

c) az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket - a katonai középiskolán, vagy katonai főiskolán, valamint minden teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik.

(4) Az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott házastárs szülők vagy nagyszülők esetében - ha együttes jövedelmük a (2) bekezdés b) pontjában említett legkisebb mérték kétszeresét meghaladja - egyik szülő (nagyszülő) után sem nyújtható kedvezmény.

(5) A keresetbe, jövedelembe a bért, a nyugdíjat, a járadékot és az egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.

(6) A szociálpolitikai kedvezmény az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott házastárs vagy más családtag után - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is megilleti, ha az eltartott házastárs vagy más családtag maga is építtető (vásárló).

(7) A gyermekgondozási segélyen levő személy a szociálpolitikai kedvezmény szempontjából nem minősül eltartottnak, ezért utána kedvezményt elszámolni nem lehet.

14. §

(1) A 13. § (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket az Országos Takarékpénztárnál a következők szerint kell igazolni:

a) személyi igazolvány bemutatásával a 13. § (1) bekezdésében említett életkorokat és büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést, ha az a személyi igazolványból nem állapítható meg;

b) a továbbtanulást az iskola, intézmény által kiállított igazolással; az állandó ápolásra szoruló fogyatékosságot az illetékes szakorvosi rendelőintézet igazolásával;

c) a munkaképesség hatvanhét százalékában vagy ennél nagyobb mértékben való elvesztését és a legközelebbi soros orvosi felülvizsgálat időpontját a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnél a nyugellátást folyósító szerv, ha pedig családi pótlékot olyan saját háztartásban eltartott gyermek után folyósítanak, aki tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, a családi pótlékot folyósító szerv igazolásával;

d) azt, hogy a személy az építtető (vásárló) eltartottja és a havi rendszeres keresete (jövedelme) a 13. § (2) bekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott összeget nem haladja meg; továbbá, hogy az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költözik be, büntetőjogi felelősség melletti nyilatkozattal;

e) azt, hogy az építtető (vásárló) csak olyan személy után igényelt kedvezményt, aki után ilyen kedvezményt még senki nem kapott, büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni.

15. §

Ha a 14. § (1)-(2) bekezdésében említett nyilatkozat olyan valótlan adatot tartalmaz, amely alapján az építtető (vásárló) kedvezményt kapott, a kedvezményt köteles a bankkölcsönre mindenkor érvényes kamattal együtt visszafizetni.

16. §

(1) A kedvezmény megelőlegezése esetében a három, illetőleg a hat év kezdő időpontját lakásépítésnél a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély kiadásától, lakásvásárlásnál pedig az adásvételi szerződés aláírásának napjától kell számítani.

(2) A megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményt az Országos Takarékpénztár hitelként nyújtja. Az építtető (vásárló) részére a kedvezmény összege a vállalás teljesítésének igazolását követően kerül véglegesen jóváírásra. A megelőlegezés időtartama alatt a hitelt törleszteni nem kell, kamatot felszámítani nem lehet.

(3) Ha a fiatal házaspár kölcsönt nem vesz igénybe, a megelőlegezés kezdetét attól az időponttól kell számítani, amikor az Országos Takarékpénztár az igényt elismerte.

(4) A (3) bekezdésben említett esetben a kedvezmény összegét az építtetőnek (vásárlónak) a gyermek megszületésekor kell készpénzben kifizetni. Ha a gyermek nem születik meg, az előjegyzést törölni kell.

(5) Ha a fiatal házaspárnak már van egy eltartott kiskorú gyermeke, a kedvezmény megelőlegezését további egy gyermekre igényelheti.

(6) A kedvezmény megelőlegezése szempontjából teljesítésként kell elfogadni az építtető (vásárló) örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb háztartásába került vér szerinti gyermekét is.

17. §

(1) A kedvezmény megelőlegezésében részesült fiatal házaspárnak a gyermek (gyermekek) élve születését, örökbefogadását, háztartásba kerülését, vagy a lakásban maradó házastárs újabb házasságból származó gyermekének születését -legkésőbb a három, illetőleg a hat év lejáratát követő 30 napon belül - születési anyakönyvi kivonattal; örökbefogadást az azt engedélyező gyámhatósági határozattal; továbbá a gyermek elhelyezéséről intézkedő bírósági, hatósági határozattal kell igazolnia.

(2) Ha a fiatal házaspár gyermekei a vállalt időben nem születnek meg

a) A kölcsön (adásvételi) szerződés aláírásának napjától kezdődően a megelőlegezett összeg után a bankkölcsönre mindenkor érvényes kamatot kell megállapítani.

b) Készpénzben kell megfizetni a megelőlegezett kedvezménynek az R. 3. §-a szerinti saját rész százalékos mértékének megfelelő hányadát.

c) A készpénzben vissza nem fizetett összeget bankkölcsönné kell átalakítani.

d) A bankkölcsönné átalakított összeget és a kamatokat legfeljebb 10 év alatt kell visszafizetni.

(3) Ha a fiatal házaspár gyermekei a vállalt határidőben a házastárs halála miatt nem születnek meg, vagy az első gyermek testi vagy szellemi fogyatékossággal született és emiatt a második gyermek megszületését nem vállalják, továbbá a különös méltánylást érdemlő esetekben a megelőlegezett kedvezmény teljes összege kedvezményes kamatozású hosszú lejáratú hitellé alakítható át. A megelőlegezési időre visszamenőlegesen is 3%-os kamatot kell felszámítani.

(4) Az (1) bekezdésben említett három, illetőleg hat év lejárata a terhesség időszakára meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet a lejáratot követő 30 napon belül hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja.

(5) Ha a tulajdonos a lakását értékesíti, a megelőlegezett és még le nem járt szociálpolitikai kedvezmény összegét - egy összegben, kamataival együtt - készpénzben köteles visszafizetni. Ha a fiatal házaspár a lakását értékesíti és helyette másik lakást épít (vásárol) a megelőlegezett és még le nem járt kedvezmény - kamatfelszámítás nélküli - visszafizetése után a szociálpolitikai kedvezmény az új lakásra az eredetileg megállapított határidő mellett újból megelőlegezhető.

(6) Ha a tulajdonos csereszerződéssel másik lakás tulajdonjogát szerzi meg, az eredeti megelőlegezés határidejéig a szociálpolitikai kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjog a cserével megszerzett lakásra átjegyezhető.

18. §

(1) A kedvezményre való jogosultság és a kedvezmény mértékének megállapítását, továbbá annak megelőlegezését a kölcsön- (adásvételi) szerződés aláírása, ha pedig az építtető kölcsönt nem vesz igénybe, a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés aláírása vagy építés esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni az Országos Takarékpénztártól.

(2) A kedvezményre jogosultságot és a kedvezmény mértékét a kérelmezőnek a szerződés aláírásakor, illetőleg a kölcsön nélküli építkezéseknél a kérelem benyújtásakor fennálló személyi körülményeit alapul véve kell megállapítani. A (3) bekezdésben említett gyermekeket kivéve a más eltartottak számában később bekövetkezett változás a jogosultságot és a kedvezmény mértékét nem érinti.

(3) Az építtetőt (vásárlót) a kedvezmény a kölcsön- (adásvételi) szerződés aláírását követően született gyermeke után utólagosan is megilleti. Az utólagosan nyújtott kedvezménnyel elsősorban a takarékpénztári - ezen belül a magasabb kamatozású - kölcsöntartozást, ha ez nem áll fenn, a munkáltatói kölcsöntámogatást kell csökkenteni. A kedvezmény csak az utólagos folyósítás időpontjában ténylegesen fennálló kölcsön, illetőleg munkáltatói kölcsöntámogatás összegéig nyújtható.

(4) Ha a kérelmező az (1) bekezdésben említett időpontig nem élt a kedvezmény igénybevételének, illetőleg megelőlegezésének lehetőségével -a (3) bekezdés kivételével - erre később már nem tarthat igényt.

(5) A nem lakás célját szolgáló helyiségek (üzlethelyiségek, garázs, raktár stb.) megvalósítási költsége (ára) a kedvezmény felső határának (45%) megállapításánál nem vehető figyelembe.

19. §

(1) Az építtetőt (vásárlót) kedvezmény - ha jogszabály kivételt nem tesz - az e rendeletben foglalt lakás építése (vásárlása) esetén illeti meg.

(2) Befejezett építkezéssel kapcsolatos tartozásátvállalás esetében az átvállalót kedvezmény nem illeti meg.

(3) E rendelet hatálybalépése után megkezdett és folyamatban levő építkezésekkel kapcsolatban engedélyezett tartozásátvállalás esetében

a) az átvállalót az R. és e rendelet szerinti kedvezmény illeti meg;

b) az átadó részére megállapított kedvezményt törölni kell.

20. §

(1) A korábbi rendeletek alapján kamatmentes, illetőleg kedvezményes (1, 2, 3 vagy 3,5%-os), valamint az e rendelet alapján 3%-os kamatozású kölcsöntartozásnak a vállalt határidő előtti visszafizetése (rendkívüli törlesztése) esetén az adósnak a fennálló tartozásából annyiszor egy százalék engedményt kell adni, ahány évvel korábban fizeti meg tartozását. A rendkívüli törlesztéssel egy tekintet alá esik az R. 12. §-a szerint értékesített lakás vásárlójának a kötelező előtörlesztés összegét meghaladó készpénz befizetése is.

(2) A kölcsönök hátralékos része után a késedelmi kamat évi 6%.

21. §

A R. 12. §-a szerint értékesítésre kerülő lakások esetében is alkalmazni kell e rendelet 6-9. §-ainak a rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy az e rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott építési költség helyett nettó építési költséget kell figyelembe venni.

22. §

(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötött kölcsön, illetőleg adásvételi szerződés tekintetében kell alkalmazni. Azokban az esetekben, amikor a lakások vevőinek kijelölése 1982. december 31-ig megtörténik, az 1983. március 31-ig megkötött adásvételi szerződések tekintetében a kijelöléskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezései nem érintik

a) a bauxitbeton felhasználásával létesült építmények helyreállítási munkáinak elszámolásáról szóló 38/1968. (XII. 27.) PM-ÉVM számú együttes rendelet még hatályban levő rendelkezéseit,

b) az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséről szóló 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-PM-MÉM számú együttes rendelet hatályát.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú együttes rendelet és az ezt módosító 7/1973. (I. 26.) PM-ÉVM számú, a 21/1974. (VII. 1.) PM-ÉVM számú, a 71/1975. (XII. 28.) PM-ÉVM számú, a 3/1977. (I. 28.) PM-ÉVM számú, a 35/1977. (XII. 10.) PM-ÉVM számú és a 45/1980. (XII. 10.) PM-ÉVM számú együttes rendelet,

b) az áttelepülő szénbányászati dolgozók lakásellátásáról szóló 17/1967. (NIM É. 17.) NIM-PM-OT-ÉVM számú együttes utasítás, továbbá az ezt módosító 27/1967. (NIM É. 32.) NIM-PM-OT-ÉVM és a 12/1969. (NIM É. 20.) NIM-PM-OT-ÉVM számú együttes utasítás, valamint a 10/1972. (XII. 9.) NIM számú rendelet 10. §-a,

c) a pedagógusok kedvezményes lakásépítéséről szóló 1/1965. (XII. 30.) PM-MM számú rendelet, valamint az ezt módosító 12/1976. (VI. 10.) PM-OM-KM számú, a 8/1978. (V. 31.) PM-OM-KM számú, és a 11/1979. (VII. 21.) PM-ÉVM számú együttes rendelet,

d) az állami gazdaságok területén levő elavult lakások felszámolásának feltételeiről szóló 26/1976. (X. 30.) PM-MÉM-ÉVM számú együttes rendelet, valamint az ezt módosító 6/1978. (III. 24.) PM-MÉM-ÉVM számú együttes rendelet hatályát veszti.

(4) E rendelet a hatálybalépése előtt kötött kölcsön (adásvételi) szerződésekre a szerződéskötéskor hatályban volt jogszabályok feltételei az irányadók.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter