63/1986. (XII. 17.) MT rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról

A Minisztertanács a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 124. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A 17/1975. (VI. 14.) MT rendeletnek (a továbbiakban: R.) a 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 2. §-ával megállapított 14. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt gyermek ápolása címén táppénz nem jár."

2. §

Az R. 22. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem jár táppénz)

"i) az elhelyezkedési támogatás folyósításának időtartamára."

3. §

Az R. 25. §-ának a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 4. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A táppénz összegének megállapításánál keresetként azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak főfoglalkozásában nyugdíjjárulékot, főfoglalkozása mellett fennálló biztosítási jogviszonyában pedig általános jövedelemadót kell kifizetnie. Ha a biztosított utoljára elhelyezkedési támogatásban részesült, keresetként az elhelyezkedési támogatás alapjául szolgáló havi összeget kell figyelembe venni."

4. §

Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 7. §-ával megállapított 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 30. § (1) Jutalékos szervezőnél,.ha a kereset több mint ötven százaléka jutalékból származik, a táppénz összegét legfeljebb napi 400 forint alapulvételével lehet megállapítani.

(2) Ha a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően bedolgozó volt, táppénzének összegét legfeljebb napi 300 forint alapulvételével lehet megállapítani."

5. §

Az R-nek a 31/1975. (XI. 15.) MT rendelet 2. §-ával, a 42/1976. (XII. 18.) MT rendelet 14. §-ával, valamint a 3/1985. (I. 17.) MT rendelet 18. §-ával módosított 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"R. 214. § (1) A vállalati jövedelemszabályozási rendszer hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek, a közszolgáltató vállalatok, a költségvetési üzemek

a) a bérköltséget (béralapot) terhelő bármilyen címen adott (elszámolt) pénzbeli és természetbeni juttatás,

b) a bérjellegű egyenruha-juttatás értéke forintösszegének, illetőleg a pótlására adott átalányösz-szegnek, valamint a szakmunkástanulók és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók tanulmányi ösztöndijának, továbbá a sportmunkatárs (sportfőmunkatárs) bérjellegű juttatásának negyven százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni.

(2) Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a kulturális szolgáltatás ágazatba tartozó vállalatoknak, a Magyai' Népköztársaság Művészeti i Alapja vállalatainak, a Magyar Hirdető Vállalatnak, valamint a népművészeti és háziipari szövetkezeteknek a szerzői jogvédelem alá nem tartozó, de a mű felhasználásával összefüggő szellemi tevékenységért, valamint az előadóművészi tevékenységért a bérköltség terhére kifizetett díjak után, ha azok kifizetése nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történt,

(3) Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni az állományon kívüli, biztosítási kötelezettséggel nem járó tevékenység körében végzett fordítói és ezzel összefüggő lektori, leírói munkáért kifizetett díjak után.

(4) A fogyasztási szolgáltató kisvállalatok és a kisszövetkezetek, továbbá a külföldi tulajdonban levő és a Magyar Népköztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltatók, valamint a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások az (1) bekezdésben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a biztosítottak részére adott (elszámolt) bérjellegű juttatás után. A kisszövetkezet,a tagjának bármilyen címen adott személyi jövedelem után - ide nem értve a jogszabály által biztosított költségtérítés jellegű juttatásokat - az (1) bekezdésben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni."

6. §

Az R. a következő 216/A. §-sal egészül ki:

"R. 216/A. §. Az R/214-216. §-ának hatálya alá tartozó munkáltató nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni a bérköltséget (béralapot) terhelő, szerzői jogvédelem alá tartozó munkáért kifizetett szerzői díj után."

7. §

Az R. 222. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (5) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

"(5) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő kis-szövetkezeti tag után a kisszövetkezet a külföldi szolgálat idejére a külföldi szolgálatot megelőző naptári évben, ennek hiányában, a külföldi szolgálat kezdő időpontjáig a tárgyévben kifizetett - az R. 214. § (4) bekezdésének megfelelő - személyi jövedelem egy hónapra jutó része utón köteles havonta társadalombiztosítási járulékot fizetni.

(6) A (2)-(3) és (5) bekezdésben meghatározott bérjellegű juttatás'(jövedelem) hiányában a munkáltatónak a dolgozó belföldi személyi alapbérét -a külföldön betöltött munkakör alapulvételével -az azonos vagy hasonló munkakörű, szakképzettségű dolgozók alapbérére figyelemmel kell meghatároznia és a társadalombiztosítási járulékot ennek megfelelően kell havonta fizetnie."

8. §

Az R.-nek a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 21. §-ával megállapított 226. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a biztosított nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni

a) a másodállásból származó kereset és

b) az elhelyezkedési támogatás után."

9. §

Az R. 245. §-ának a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 43. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendbírság összege 10 000 forintig terjedhet. Ha azonban a mulasztással kapcsolatban társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, baleseti járulékot, szakszövetkezeti járulékot, növelt összegű szakszövetkezeti járulékot kell kiróni, a rendbírság a kirótt járulék huszonöt, a mulasztás önkéntes pótlása esetén tíz százaléka."

10. §

Az R-nek a 49/1985. (XI. 6.) MT rendelet 9. §-ával megállapított 273. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A tevékenységét megkezdő kisiparos, magánkereskedő az iparjogosítvány, a magánkereskedői igazolvány átvételének napjától az azt követő második év december 31. napjáig a II. osztályra előírt társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni és társadalombiztosítási ellátását erre az osztályra irányadó havi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ha a kisiparos, a magánkereskedő ez alatt az időtartam alatt iparjogosítványát, magánkereskedői igazolványát visszaadja és ezt követően az eredeti vagy más szakmában ismételten iparjogosítványt, magánkereskedői igazolványt kap, ez a II. osztályra előírt társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség időtartamát nem hosszabítja meg."

'"(3) Az (1)-(2) bekezdés nem alkalmazható arra a kisiparosra, magánkereskedőre, aki az iparjogosítvány, magánkereskedői igazolvány visszaadásának, visszavonásának, a tevékenység gyakorlásától jogerős bírói eltiltásának napját, vagy az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot közvetlenül követő naptári évben kapott - az eredeti vagy más szakmára - iparjogosítványt, magánkereskedői igazolványt."

11. §

Az R-nek a 66/1982. (XII. 4.) MT rendelet 58. §-ával megállapított és a 47/1983. (XI. 20.) MT rendelet 34. §-ával módosított 286. §-a (3) bekezdése á következő d) ponttal egészül ki:

(A munkaviszonyban nem álló előadóművészt kérelmére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetése alól, arra a naptári hónapra, amelynek tartama alatt)

"d) bedolgozóként a havi keresete eléri a 3000 forintot."

12. §

Az R. 316. §-ának szövege a következő mondattal egészül ki:

"Az említett rendelkezések megfelelő alkalmazásával megállapodás köthető az egyházak keretein belül működő intézmények tagjainak társadalombiztosítási ellátására is."

13. §

(1) Ez a rendelet 1987. január 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az R 17. §-ának (2) bekezdése, az R-nek a 49/1985. (XI. 6.) MT rendelet 10. §-ával megállapított 273/A. §-a, valamint az R. 276. §-ának az 51/1981. (X. 27.) MT rendelet 39. §-ával megállapított (3) bekezdése, továbbá a 11/1986. (VIII. 21.) ÁBMH sz. rendelkezés 3. § (2) bekezdése hatályát veszti, az R. 222. §-ának (1) bekezdésében a (2)-(5) bekezdésre hivatkozás (2)-(7) bekezdésre változik.

(2) A rendelet 2. és 4. §-ában foglaltakat az 1986. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(3) A rendelet 5-7. §-át az 1987. január 1. után esedékes járulék megállapításánál kell alkalmazni.

(4) A rendelet 10. §-át arra a kisiparosra, magánkereskedőre is alkalmazni kell, aki 1984. december 31-ét követően vette át ipar jogosítványát, magánkereskedői engedélyét.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke