129/1989. (XII. 20.) MT rendelet

az adóigazgatási eljárásról

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és szervei hatáskörébe tartozó adók, állammal szemben fennálló egyéb pénzügyi kötelezettségek, állami költségvetésből kiutalt juttatások (a továbbiakban együtt: adó) bejelentése, megállapítása, nyilvántartása, bevallása, megfizetése, végrehajtása (behajtása), elengedése, kiutalása, kezelése, ellenőrzése során az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

Hatáskör és illetékesség

2. §

(1) Első fokú adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság):

a) a magánszemélyek ügyeiben a fővárosi, megyei adófelügyelőség (a továbbiakban együtt: adófelügyelőség),

b) minden más ügyben a fővárosi, megyei adó- és ellenőrzési igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóság),

c) a Hivatal elnöke által kijelölt ügyekben a Hivatal Központi Felügyeleti Osztálya.

(2) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély közötti adóelőleg levonással, illetve adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (a kifizető) adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság dönt.

3. §

(1) Az adóigazgatási eljárásban az adófelügyelőség felettes szerve az igazgatóság, az igazgatóság felettes szerve a Hivatal.

(2) A felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozatot hozó szerv felettes szerve bírálja el. A Hivatal által hozott első és másodfokú határozat esetében felettes szervnek a Hivatal elnökét kell tekinteni.

4. §

(1) Az adóhatóság illetékességét a magánszemély állandó lakóhelye, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozó székhelye, az egyéni vállalkozó telephelye (több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely), ennek hiányában állandó lakóhelye határozza meg. Állandó lakóhely hiányában az eljárásra az ideiglenes lakóhely, szokásos tartózkodási hely (a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény - a továbbiakban: Szjatv. -67. § 3. pont) szerinti adóhatóság illetékes.

(2) Ha az összeférhetetlenség, vagy más, a szakszerű eljárást akadályozó fontos ok ezt indokolja, a Hivatal elnöke az eljárásra a területileg illetékes adóhatóság helyett más azonos hatáskörű adóhatóságot is kijelölhet.

(3) Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XI. tv. (a továbbiakban: Áfatv.) 5. §-ában foglaltak közül az építőközösség, a társasházközösség, továbbá a műemlék helyreállításának, felújításának magánszemély megrendelője, tulajdonosa (kezelője) esetében az ingatlan fekvése szerinti adófelügyelőség; a külföldi utas, a vámszabadterületi társaság és a külföldön bejegyzett vállalkozó, a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és ezek tagjai esetében a fővárosi adófelügyelőség illetékes az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) visszatérítési igény elbírálására.

5. §

(1) Az eljárásra kizárólag a fővárosi igazgatóság illetékes:

a) a társulati adó és társulati különadó hatálya alá tartozó külföldi társaságok,

b) az önálló költségvetési fejezetet alkotó költségvetési szerv,

c) a fegyveres erők és a fegyveres testületek adóügyeiben, valamint

d) a műemlék helyreállítása megrendelőjének, tulajdonosának (kezelőjének) ÁFA visszatérítése tekintetében, ha az belföldi jogi személy.

(2) A fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak, polgári alkalmazottainak adóügyeiben - az Áfatv. 5. §-a szerinti adóvisszatérítés kivételével - kizárólag a fővárosi adófelügyelőség az illetékes.

II. Fejezet

AZ ADÓZÁS SZABÁLYAI

Bejelentési kötelezettség

6. §

(1) Az adózónak - a (3) bekezdésben említett kivétel lel - az adókötelezettség keletkezéséi, változását, megszűnését, vagy egyéb, külön jogszabályban előírt és az adókötelezettséget érintő körülményt a bekövetkezéstől számított tizenöt napon belül az adóhatóságnál írásban be kell jelentenie.

(2) Az adóhatóság az adózót bejelentése alapján nyilvántartásba veszi, és erről adószám közlésével értesíti.

(3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélynek csak abban az esetben kell bejelentést tennie, ha ÁFA köteles értékesítést végez.

Adómegállapítás, adóbevallás

7.§

(1) A fizetendő, illetve a visszaigényelhető adó, adóelőleg összegét - ha jogszabály másként nem rendelkezik -az adózó állapítja meg.

(2) Az adó, illetve adóelőleg fizetési kötelezettséget a jogszabályban előírt bevallási időszakra adónként kell megállapítani. Ha a megállapított adót az adóhatóság vagy az adózó utólag módosítja, az egyes adók közötti hiány és többiét összevonásának nincs helye, továbbá nem lehet összevonni az ugyanazon adóra vonatkozó, de eltérő bevallási időszakokban keletkezett hiányt és többletet sem.

(3) Az adó, a bírság és a pótlékok megállapításához való jog - a magánszemélyek jövedelemadóját kivéve - az adó bevallására előírt határidő naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével évül el.

8. §

(1) Az adózó az általa megállapított adóról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást nyújt be az adóhatósághoz.

(2) A magánszemélyektől levont jövedelemadó előleget, jövedelemadót a munkáltató, illetve a kifizető saját bevallása keretében vallja be.

(3) Az adó megfizetése nem minősül a bevallási kötelezettség teljesítésének.

Az adó megfizetése

9. §

(1) Az adót az köteles megfizetni, akit erre jogszabály kötelez.

(2) Ha az adózótól az esedékességkor meg nem fizetett adót (a továbbiakban: adótartozás) nem lehet behajtani, az adótartozás megfizetésére külön határozattal kötelezhető:

a) az adózó örököse örökrésze erejéig - több örökös esetében örökrészük arányában -;

b) az adózó által az adókötelezettség keletkezését követően juttatott ajándék erejéig a megajándékozott, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett;

c) az adózó jogutódja;

d) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény, szabálysértés elkövetője, az azzal összefüggő adó tekintetében;

e) a végleges szabadalmi oltalommal nem rendelkező találmány hasznosítója, ha az adó megfizetéséért kezességet vállalt (Szjatv. 11. § (4) bekezdés);

f) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a közös vállalat, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mezőgazdasági szakcsoport, az iskolai szövetkezeti csoport adótartozásáért a tagok, illetve a tartozásaiért helytállni köteles szervezetek, a társasház, társasüdülő adótartozásaiért a tulajdonostársak, továbbá azok, akik a gazdasági társaság cégbejegyzése előtt a társaság nevében eljártak a külön jogszabályokban előírtak szerint felelnek.

10. §

Az adó, az adóelőleg megfizetésének időpontját (esedékességét) e rendelet végrehajtási rendelete állapítja meg. Ha az adót - ideértve a bírságot (30. §) is -, vagy az adóelőleget az adóhatóság határozattal állapítja meg, az adót, az adóelőleget - a felszámolás esetét kivéve - a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított nyolc napon belül kell megfizetni.

11. §

Ha a jogszabály adóelőleg fizetését írja elő, és az előleget az előző év adatai, vagy az adóév várható adatai alapján kell megfizetni, azt az év végén az előreláthatóan fizetendő adó mértékéig ki kell egészíteni. Az adózó az adóhatóságtól az előző év adatai alapján fizetett adóelőleg mérséklését kérheti, ha számítása szerint az adóévben várható adója az előző évi adójánál kevesebb.

12. §

(1) Az adó, adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó bankszámláját az azt vezető pénzintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzintézet pénztárába befizették, illetve postára adták.

(2) Ha az adózót külön jogszabály alapján bankszámla szerződés kötési kötelezettség terheli, és bevallott adóját, adóelőlegét az esedékesség időpontjában nem fizette meg, a tartozás azonnali beszedési megbízással érvényesíthető.

13. §

(1) Ha az adózó egy adónemben adóval és késedelmi pótlékkal is tartozik, és befizetése egész tartozását nem fedezi, az adóhatóság a befizetést először a késedelmi pótlékra számolja el.

(2) Ha adótúlfizetés keletkezik és az adózónak adótartozása nincs, az adózó kérelmére a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az adóhatóság a túlfizetést az adózó részére visszautalja, illetve az adózó által megjelölt számlára átvezeti.

(3) Ha az adózónak hat hónapon túli, vagy jelentős összegű kiegyenlítetlen adótartozása van, a részére az állami költségvetésből járó esedékes juttatás folyósítását az adóhatóság az adótartozás kiegyenlítéséig felfüggesztheti. Jelentős az adótartozás akkor, ha az adózó legutolsó adóbevallásában feltüntetett adókötelezettségének 20%-át eléri.

14. §

Az adó, a bírság és a pótlékok végrehajtásához, valamint a juttatások igényléséhez való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével évül el. Az elévülést bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

Nyilvántartás

15. §

(1) Az adózó olyan nyilvántartásokat köteles vezetni -ideértve a mágneses adathordozón történt adatrögzítést is -, amelyek az adó alapjának és az adó összegének megállapítására alkalmasak, és amelyek alapján az adókötelezettség és annak teljesítése ellenőrizhető.

(2) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, az adókötelezettségnek, az adó, az adókedvezmény, illetve a költségvetési juttatás alapjának, valamint összegének a megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy

a) a benne foglalt feljegyzések a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó, illetve más jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,

b) adó- és juttatásnemenként, folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazza az adót, illetve juttatást meghatározó adatok bizonylati hivatkozásait,

c) abból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallásban szereplő adókötelezettség, illetve juttatás alapja,

d) az adó megfizetését, a juttatás igénybevételét, valamint az alapul szolgáló bizonylatok ellenőrzését lehetővé tegye.

(3) Ha az adózó nyilvántartásai hiányosak, az ennek alapjául szolgáló adatok hiányoznak, az adó megállapítására nem alkalmasak, ha az adózó számviteli rendje, könyvvezetése nem felel meg a jogszabályoknak, az adóhatóság az adózót az előírásoknak megfelelő nyilvántartás, kimutatás elkészítésére, kijavítására, az adatok, bizonylatok pótlására kötelezi, megjelölve az adózó feladatait.

(4) A nyilvántartások, kimutatások elkészítésére, az adatok és a bizonylatok pótlására, a számviteli és a bizonylati rend helyreállítására legfeljebb három havi határidőt lehet megállapítani.

16. §

(1) Az adókötelezettség megállapításának alapját képező bizonylatokat, nyilvántartásokat - ideértve a munkáltatónak és más kifizetőnek a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos bizonylatait, igazolásait, nyilvántartásait is - a nyilvántartás előírt módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévülési idején belül -halasztott adó esetén (Szjatv. 44. §) az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított öt éven belül - meg kell őrizni.

(2) Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat a jogi személy jogutódjának, vagy a külön jogszabály szerint erre kötelezettnek, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnál, mezőgazdasági szakcsoportnál a szövetkezetnek (állami gazdaságnak), a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnél a jogi személynek, az egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozónál az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 58. §-ában megjelölt személynek, az egyéni vállalkozó és a magánszemély halála esetén a vele közös háztartásban élő hozzátartozónak, ennek hiányában az örökösnek kell az elévülési időn belül megőriznie.

17. §

Az ÁFA nyilvántartásait - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a beérkezett, illetve a kibocsátott számlák alapján, az adómentes tételek elkülönítésével, az adófizetési kötelezettségnek és a visszaigénylési jogosultságnak, valamint azok időpontjának megállapítására alkalmas módon kell vezetni.

Adatszolgáltatás

18. §

(1) A kifizető a magánszemély részére teljesített 2000 forintot meghaladó-vagy ennél kisebb, de jövedelem-összevonás alá eső - összegről, az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalapról, a levont adóelőlegről, az Szjatv. 10. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a (2) bekezdésében meghatározott vagyoni értékről, valamint az Szjatv. az Szjatv. 3. §-ának e) pontjában meghatározott ingyenes szövetkezeti értékpapír elidegenítéséről szolgáltat adatot. Nem kell adatot szolgáltatni a mezőgazdasági kistermelésből, az egyéni vállalkozásból, az ingó- és ingatlanértékesítésből származó bevételek kifizetéséről.

(2) A munkáltató a magánszemély részére kifizetett jövedelem-összevonás alá eső adóköteles jövedelem kifizetéséről, az adóalapcsökkentő- és adókedvezményekről jogcímenként, továbbá az azok figyelembevételével megállapított adóról szolgáltat adatot. Azokban az esetekben, amikor a magánszemély adóját nem a munkáltatója állapítja meg, a kifizetésekről az adatszolgáltatást az (1) bekezdés szerint kell teljesíteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő március 31-éig - ha az adatszolgáltatást mágneses adathordozón teljesítik, április 20-áig -, kell az adatszolgáltató saját adóhatóságához megküldeni.

(4) A kifizető a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően -a saját munkavállalójának, tagjának munkaviszonyból származó kifizetés kivételével - az adatszolgáltatást a kifizetéssel egyidejűleg is teljesítheti.

(5) Az adatszolgáltatásokon az érintett magánszemély személyi számát - ennek hiányában a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal azonosító számát, illetve útlevelének számát és állampolgárságát - is fel kell tüntetni.

(6) Ha a magánszemély jövedelemadóját (a továbbiakban: SZJA) nem a munkáltató állapítja meg, a társadalombiztosítási szervtől a 20. § a) pontja alapján kapott adatot a munkáltató az adóévet követő év március 20-áig megküldi magánszemély adóügyeiben illetékes adóhatóságnak.

19. §

(1) A biztosító intézetnek a saját adóhatóságához adatot kell szolgáltatnia a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeg kifizetéséről, illetve a szerződéskötést követő három éven belül megszűnt nyugdíj vagy tíz éves, illetve annál hosszabb időtartamú életbiztosítás megszűnéséről a kifizetést, illetve megszűnést követő év március 20-áig. Adatot kell szolgáltatni annak a biztosításnak a díjairól is, amelyet a magánszemély munkáltatója az Szjatv. 10. § (1) bekezdésének b) pontja alapján fizetett ki, és a magánszemély rendelkezési jogával a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően él.

(2) Az illetékhivatalnak minden év március 20-áig a székhelye szerinti adófelügyelőséghez adatot kell szolgáltatnia -a tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő lakástulajdon, lakótelek átruházásának kivételével - a szerzéstől számított tíz éven belüli ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről, vevőjéről és az ingatlan forgalmi értékéről, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése) megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog forgalmi értékéről.

(3) A pénzintézetnek adatot kell szolgáltatnia a lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljára elhelyezett, elkülönítetten kezelt megtakarítás és kamatának a kifizetéséről, az adókedvezmény igénybevételéhez kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást a kifizetéssel, vagy az igazolás kiadásával egyidejűleg kell a magánszemély lakóhelye szerinti adófelügyelőséghez teljesíteni.

(4) Az Országos Találmányi Hivatalnak adatot kell szolgáltatnia a végleges szabadalmi oltalom megadásáról, illetve elutasításáról azon adózók esetében, akiknek halasztott adójáról az adóhatóságtól értesítést kapott Az adatszolgáltatást az adózó illetékes adóhatóságához kell teljesíteni.

(5) Az adóhatóság felhívására az adózó köteles más adózó adókötelezettségét érintő adatot szolgáltatni és felvilágosítást adni.

20. §

Az adóköteles társadalombiztosítási ellátást kifizető társadalombiztosítási szervnek az általa kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegekről adatot kell szolgáltatnia:

a) a magánszemély azon munkáltatójának, amelynél a magánszemély a társadalombiztosítási ellátás folyósítása idején munkaviszonyban állt, a kifizetéssel egyidejűleg, de legkésőbb a kifizetést követő tizenöt napon belül;

b) a munkáltató hiányában a magánszemély adóügyeiben illetékes adóhatóságnak [4. § (1) bekezdés] az adóévet követő március 31-éig.

21. §

(1) Az a hatóság, amely az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyt vagy jóváhagyást kiadja, az ilyen engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a bejelentést záradékolja, a hatósági intézkedésről, ennek módosításáról, visszavonásáról az illetékes adóhatóságot tájékoztatja.

(2) Az első fokú építésügyi hatóság a saját szervezésben vagy kivitelezésben épített, bővített lakás használatbavételének engedélyezéséről az erről szóló határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a 4. § (3) bekezdés szerint illetékes adóhatóságot.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

22. §

(1) Az adóhatóság az adózó kérelmére indokolt esetben az esedékes fizetési kötelezettségre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.

(2) 3 000 000 forintot meghaladó adókötelezettségre vagy - a magánszemélyek jövedelemadóját kivéve - három hónapnál hosszabb időtartamra fizetési halasztás vagy részletfizetés a Hivatal elnökének jóváhagyásával engedélyezhető.

(3) Ha az adózó a részletfizetésre előírt feltételeknek nem tesz eleget, a kedvezményt elveszti és kötelezettségének teljes összege esedékessé válik.

Önellenőrzés

23. §

Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzését megelőzően feltárja, hogy adóját illetve igényelhető juttatását helytelenül állapította meg és vallotta be, vagy bevallását elmulasztotta, azt helyesbítheti (önellenőrzés).

III. Fejezet

ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

Idézés

24. §

A magánszemély az eljárás során az adóhatóság székhelyére, illetve az adóhatóságnak a magánszemély állandó vagy ideiglenes lakóhelyéhez legközelebb eső ügyfélszolgálati irodájára idézhető.

Határozat

25. §

(1) Az e rendeletben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott esetekben, továbbá ha az adózó, a munkáltató vagy a kifizető az adót, az adóelőleget nem a valóságnak megfelelően állapította meg, illetve vallotta be, vagy bevallását elmulasztotta, az adóhatóság az adót, az adóelőleget határozattal állapítja meg.

(2) A határozatban az adóhatóság által megállapított adóhiány, jogosulatlanul igényelt adóvisszatérítés vagy juttatás (a továbbiakban együtt: adóhiány) pótlólagos előírását, valamint az adótöbblet jóváírását kell elrendelni, továbbá rendelkezni kell az elszámolások módosításáról és a szabálytalanságok megszüntetéséről.

Az adótartozás végrehajtása

26. §

(1) Az adótartozás végrehajtására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvénynek (Áe.) a pénzösszeg behajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A magánszemély egyéb vagyontárgyaira irányuló végrehajtás során [(Áe. 79. § (2) bek.] - az e rendelet végrehajtási rendeletében meghatározott eltérésekkel - a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) A végrehajtási eljárást az adófelügyelőség folytatja le.

IV. Fejezet

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Késedelmi pótlék

27. §

(1) Ha az adózó az esedékesség időpontjáig az adót, adóelőleget, a bírságot, az önellenőrzési és a különbözeti pótlékot nem fizette meg, vagy a juttatást az esedékességnél korábban igényelte, a be nem fizetett adó, adóelőleg, bírság, önellenőrzési és különbözeti pótlék, illetve a jogosulatlanul igénybevett juttatás összege után késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) Ha az adót az adóhatóság határozattal állapítja meg, a késedelmi pótlékot a 10. §-ban előírt időponttól kell számítani.

(3) A késedelmi pótlék mértéke minden megkezdett naptári hónap után - az SZJA-t kivéve - havi 3%.

(4) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadójára vonatkozó részletfizetés vagy fizetési halasztás iránti kérelmét az esedékesség időpontjának lejárta előtt benyújtja az adóhatósághoz, a határozat jogerőre emelkedéséig késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.

Önellenőrzési pótlék

28. §

(1) Ha az adózó az adóját a 23. §-ban foglaltak szerint helyesbíti, az adó, illetve a juttatás bevallására előírt és a helyesbítés időpontja között eltelt időre önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlék megfizetésével az adózó mentesül az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék és a bírság megfizetése alól.

(2) Az önellenőrzési pótlékot a bevallott és a helyesbített adó, illetve juttatás összegének különbözete után az adózónak kell megállapítania és a helyesbített adóval juttatással egyidejűleg kell megfizetnie.

(3) A pótlék mértéke - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bevallási késedelem minden megkezdett naptári hónapjára havi 3 % - kivéve a SZJA-t -, de legfeljebb 30%.

(4) Ha a magánszemély SZJA bevallását a munkáltató (kifizető) hibás vagy késedelmes adatszolgáltatása miatt helyesbíti önellenőrzéssel, ez esetben önellenőrzési pótlékot nem kell felszámítania.

Különbözeti pótlék

29. §

(1) Ha az adózó az adóelőleget (11. §) úgy egészítette ki, hogy a befizetett előleg összege nem érte el a fizetendő adó 90%-át, a befizetett előleg és az adókötelezettség különbözete után 10% különbözeti pótlékot fizet.

(2) Ha az adózó kérelmére az adóhatóság az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleget mérsékelte, és a kérelem utóbb indokolatlannak bizonyult, a csökkentett és a ténylegesen fizetendő adóelőleg különbsége után 10% különbözeti pótlékot kell fizetni.

Bírság

30. §

(1) Az adóhatóság által megállapított adóhiány [25. § (2) bek.] után bírságot kell fizetni.

(2) Ha az egyes adókra és juttatásokra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, az adóhatósága bírságot - az eset összes körülményeinek mérlegelésével -az adóhiány összegének 0%-ától 200%-áig terjedő mértékben állapítja meg.

(3) A bírság megállapításánál a 7. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

31. §

A Hivatal elnöke a késedelmi, az önellenőrzési ós különbözeti pótlékot, illetve a bírságot - különleges méltánylást érdemlő esetekben - mérsékelheti.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. §

(1) Ez a rendelet 1990. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1990. január 1. napja után keletkezett adóalapok, adóelőlegek és adók tekintetében kell alkalmazni. Egyidejűleg az adóigazgatási eljárásról szóló 50/1987. (X. 14.) MT rendelet, valamint az ezt módosító 83/1988. (XII. 15.) MT rendelet, továbbá az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 85/1987. (XII. 28.) MT rendelettel megállapított 82. §-a hatályát veszti.

(2) A rendelet 18. §-ában, 27. §-ának (4) bekezdésében, 28. §-ának (4) bekezdésében és 30. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az 1990. január 1. napja előtt keletkezett adókötelezettségek tekintetében is alkalmazni kell.

(3) A késedelmi pótlék (27. §) és az önellenőrzési pótlék (28. §) mértékére vonatkozó rendelkezést e rendelet hatálybalépésének napjától számítva az ezt megelőzően keletkezett adókötelezettségek tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Az 1988. január 1. napját megelőzően keletkezett és ezt követően a Hivatal és szervei által megállapított, illetve az adózó által helyesbített adókötelezettség esetén - a 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott eltéréssel e rendelet szerint kell eljárni.

(5) Az általános jövedelemadó, a magánszemélyek forgalmi adója és a társasági adó 1988. január 1. napját megelőző időszakra történő megállapítása során e rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az általános jövedelemadó és a magánszemélyek forgalmi adója tekintetében önellenőrzést 1988. január 1. napját követően is csak azok az adózók végezhetnek, akiknek 1988. január 1. napját megelőzően e lehetőséget jogszabály biztosította, illetve önadózók voltak.

(6) Az 1988. január 1. napját követően az ezt megelőző időszakra a Hivatal és szervei által megállapított általános jövedelemadó, magánszemélyek forgalmi adója és társasági adó fizetési kötelezettségét az adózó első fokú adóhatósága indokolt esetben méltányosságból mérsékelheti.

33. §

(1) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Felhatalmazást kap arra, hogy ennek keretében rendeletben határozza meg:

a) az e rendeletben használt egyes fogalmak értelmezését;

b) a Hivatal, továbbá a vámhivatal hatáskörébe tartozó adókat;

c) az adózók bejelentési kötelezettségével összefüggő előírásokat és időpontokat, az adó megállapításának részletes szabályait;

d) az adóbevallás módját és időpontját;

e) az adók esedékességét és az előlegfizetési kötelezettséget;

f) a fizetési halasztás és a részletfizetés engedélyezésének szabályait;

g) az önellenőrzés végrehajtásának módját;

h) az adótartozás végrehajtásának a bírósági végrehajtástól eltérő szabályait;

i) az adóztatáshoz szükséges nyomtatványokra vonatkozó szabályokat.

(2) A pénzügyminiszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél az e rendeletben foglaltak keretein belül, sajátosságaikra tekintettel rendeletben külön szabályokat állapíthat meg.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke