3/1989. (II. 26.) MM rendelet

a felnőttek szakmunkásképzéséről, egészségügyi szakiskolai, valamint gépíró és gyorsíró szakiskolai oktatásnak megfelelő képzéséről, továbbá egyes munkaköri szakképzésekről

Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról szóló 7/1988. (II. 17.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 21. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 22. §-a (1) és (3) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a képzés szakiránya szerint illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: szakirány szerint illetékes miniszterek), a belügyminiszterrel s az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével a 17. §-ban, a honvédelmi miniszterrel a 24. § (2) bekezdésében, a 25. §-ban, a 26. § (2) bekezdésének c) pontjában s a 34. §-ban, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával a 4. §-ban, a 29- 30. §-ban és az 1. számú mellékletben foglaltak tekintetében, továbbá az országos érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a felnőtteknek az országos szakmunkásképzési jegyzékben1 (OSZJ) meghatározott szakmákban folyó szakmunkásképzésére, egészségügyi szakiskolai, valamint gépíró és gyorsíró szakiskolai oktatásnak megfelelő képzésére (a továbbiakban: iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatás),[1]

b) a felnőtteknek az ágazati szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott szakmákban folyó szakmunkásképzésére, a mester-szakmunkásképzésre és a közvetlen termelésirányító-képzésre (a továbbiakban az a)-b) pont alattiak: szakmai oktatás),

c) az a) pontban meghatározott szakmai oktatást szervező intézményekre [R. 5. § (1) bekezdés] (a továbbiakban: oktatást szervező intézmény),

d) a szakmai oktatásban résztvevőkre,

e) az elméleti ismereteket oktató előadókra és a szakmai gyakorlatot irányító gyakorlatvezetőkre.

A szakmai oktatásra vonatkozó közös szabályok

2. §

(1) A központi oktatási program [R. 8. § (3) bekezdés) az óratervet, a tematikát, a kötelező és az ajánlott tankönyveket tartalmazza.

(2) Az óraterv az elméleti tantárgyakat és a szakmai gyakorlatot, valamint azok óraszámát, a tematika pedig az egyes tantárgyakból, valamint a szakmai gyakorlatból elsajátítandó ismereteket s a követelményeket határozza meg.

(3) A szakmai oktatásban az iskolai rendszerű oktatáshoz (a továbbiakban: iskolai oktatás) kiadott nevelési-oktatási tervek, tankönyvek, taneszközök és egyéb tanulmányi segédletek is alkalmazhatók.

3. §

(1) A szakmai oktatásban - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az vehet részt, aki

a) alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) az előírt egészségügyi követelményeknek megfelel,

c) megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy szakmai gyakorlatához a gyakorlóhely biztosítva van.

(2) Tanköteles a szakmai oktatásban akkor vehet részt, ha engedélyezték2, hogy tankötelezettségét az iskolarendszeren kívüli oktatásban teljesítse.

4. §

(1) Az oktatási intézményben3 szervezett szakmai oktatás nem zavarhatja az iskolai oktatást.[2]

(2) Ha a szakmai oktatást oktatási intézmény szervezi,

a) meghatározza az érdekeltségi rendszerét4, a szakmai oktatással kapcsolatban megtervezi a béralapját, illetve módosítja azt; eredménye terhére személyi ösztönzési, beruházási, valamint egyéb működési kiadásokat teljesíthet,

b) vezetője a szakmai oktatással összefüggő vezetői tevékenységet munkakörébe nem tartozó munkaként, pedagógusai és más dolgozói másodállás, mellékfoglalkozás vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében működhetnek közre,

c) a szakmai oktatás szervezéséről [R. 5. § (1) bekezdés] az oktatási intézményvezetője dönt.

(3) Az oktatási intézmény vezetőjét a szakmai oktatással kapcsolatos tevékenységéért,

a) ha az oktatási intézmény a szakmai oktatást megállapodás alapján szervezi, a megállapodásban rögzített összeg,

b) egyéb esetben havonta az 1. számú mellékletben foglaltak szerint megállapított díjazás,

továbbá évente egy alkalommal az eredmény személyi ösztönzésre fordítható részének tíz százaléka, legfeljebb azonban az a)-b) pont alapján kapott juttatás egy hónapra eső átlagának másfélszerese illeti meg.

(4) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által fenntartott munkás-továbbképzési központtal közös szervezetben működő szakmunkásképző iskolákra, valamint az egészségügyi szakiskolákra, továbbá ezek igazgatóira, pedagógusaira és más dolgozóira a (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazható, ha az oktatási intézmény a szakmai oktatást az alapfeladatába tartozó tevékenységként látja el.

5. §

(1) A szakmai oktatásban a résztvevőt - kérelmére az egyes szakmai oktatásokra vonatkozó rendelkezések szerint - mentesíteni kell egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek tanulása alól, ha azokból a tanulmányi követelményeknek iskolai vagy iskolarendszeren kívüli szakmai, illetve politikai oktatásban eleget tett, feltéve, hogy a tantárgyi követelmények nem változtak. Ha a résztvevőt valamely tantárgy vagy tantárgyrész tanulása alól mentesítették, abból a tudását nem kell értékelni.

(2) Ha a résztvevő nem magyar állampolgár és tanulmányait nem magyar iskolában folytatta, általános ismereteket nem kell tanulnia és azokból a tudását nem kell értékelni.

AZ ISKOLAI OKTATÁSNAK MEGFELELŐ SZAKMAI OKTATÁS

6. §

(1) Az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatás jogszabály szerinti megszervezéséről, illetőleg lebonyolításáról az oktatást szervező intézményvezetője gondoskodik.

(2) Az 5. § (1) bekezdése alapján a résztvevőt az egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek tanulása alól az oktatást szervező intézmény vezetője - a szakképesítés megszerzéséhez szükséges vizsga (R. 10. §) (a továbbiakban: tanulmányokat záró vizsga) vizsgabizottságát működtető szerv (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető szerv) vezetőjének egyetértésével - mentesíti.

(3) Az oktatást szervező intézmény vezetője a résztvevőt kérelmére felmenti az általános ismeretek [(R. 2. § (3) bekezdés] kötelező foglalkozásain való részvétel alól; a felmentésben meghatározza, hogy a résztvevő milyen módon ad számot a tudásáról.

A tanfolyami oktatás

7. §

(1) Az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatás esetében a tanfolyamot az oktatást szervező intézmény vezetője által megbízott tanfolyamvezető szervezi és irányítja. A tanfolyamvezető feladatai különösen:

a) előkészíti a tanfolyam indítását és gondoskodik zavartalan működéséről,

b) irányítja és ellenőrzi az előadók tevékenységét,

c) összeállítja az elméleti oktatás munkarendjét, szükség esetén megszervezi a gyakorlati oktatást,

d) gondoskodik a résztvevők nyilvántartásáról, kiállítja a tanfolyam elvégzését igazoló csoportos vagy egyéni igazolásokat.

(2) A tanfolyami oktatás költségeit és a részvételi díjat5 - a tanulmányokat záró vizsgáért fizetendő vizsgadíj kivételével -, továbbá a részvételi díj befizetésének módját az oktatást szervező intézmény vezetője határozza meg.[3]

(3) Az. oktatást szervező intézmény a tanfolyami oktatás megkezdése előtt tizenöt nappal tájékoztatja a szaktanácsadást, illetőleg a helyi irányítást ellátó szervet a szakmai oktatás indításáról.

8. §

(1) A résztvevők teljesítményének értékelése az elméleti tantárgyakból jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) osztályzattal, a gyakorlati ismeretekből pedig jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel történik.

(2) A résztvevők telesítményét elméleti tantárgyakból az előadók, gyakorlati ismeretekből a gyakorlatvezetők értékelik.

(3) Ha a résztvevő igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a szakmai elméleti és az általános ismeretek kötelező foglalkozásainak egynegyedét, teljesítménye nem értékelhető. A számításnál nem kell figyelembe venni azoknak a tantárgyaknak a kötelező foglalkozásait, amelyek tanulása alól a résztvevőt mentesítették, illetőleg amelyek kötelező foglalkozásain való részvétel alól felmentették.

Az egyéni felkészülés

9. §

(1) Az előírt ismeretek egyéni felkészülés alapján való megszerzésének (a továbbiakban: egyéni felkészülés) szándékát a tanulmányokat záró vizsga tervezett időpontja előtt legalább négy hónappal be kell jelenteni a vizsgabizottságot működtető szervnél.

(2) Egyéni felkészülés esetén - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a jelentkezőnek a megfelelő szakmai gyakorlatot igazolnia kell.

(3) A vizsgabizottságot működtető szerv - a résztvevők igénye alapján - konzultációs foglalkozással segíti az egyéni felkészülést.

(4) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője a jelentkezőt nyilvántartásba veszi, tájékoztatja az elsajátítandó ismeretekről, a vizsgakövetelményekről, a konzultáció lehetőségéről, továbbá a felkészüléssel kapcsolatos egyéb kérdésekről.

10. §

(1) A résztvevő azokból a tantárgyakból, amelyek a tanulmányokat záró vizsgának nem tantárgyai, elnökből és oktatókból álló bizottság előtt tantárgyi vizsgát tesz.

(2) A tantárgyi vizsga időpontjáról és helyéről a vizsga napját megelőzően legalább harminc nappal a résztvevőt tájékoztatni kell.

(3) A tantárgyi vizsga megszervezéséről, a vizsgabizottság megalakításáról, a vizsgakövetelményeknek, a vizsgáztatás formájának és a vizsga rendjének meghatározásáról a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője gondoskodik.

(4) A vizsgabizottság tagjait a tantárgyi vizsgán való közreműködésért a tanulmányokat záró vizsgáztatásért külön jogszabályban6 meghatározott díjazás illeti meg.[4]

11. §

A tantárgyi vizsgán a résztvevő teljesítményét a 8. § (1) bekezdésében megjelölt osztályzatokkal értékelik. Sikertelen tantárgyi vizsga esetén - a vizsgabizottságot működtető szerv által meghatározott időpontban - a vizsga korlátozás nélkül megismételhető.

A tanulmányokat záró vizsga

12. §

A tanulmányi kötelezettségek teljesítése után tanulmányokat záró vizsgát az tehet, aki a vizsga évében a tizenhetedik életévét betölti.

13. §

(1) Ha az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatás tanfolyami formában folyik, az oktatást szervező intézmény egy alkalommal megszervezi, hogy a résztvevők tanulmányokat záró vizsgát tehessenek.

(2) Az (1) bekezdésben említett tanulmányokat záró vizsgára a jelentkezés csoportos jelentkezési lappal történik, amely tartalmazza a kiállító intézmény nevét és címét, a jelentkezők nevét, osztályzatait, gyakorlati ismereteik minősítését és az esetleges mentesítéseket. A csoportos jelentkezési lapot az oktatást szervező intézmény készíti el, s továbbítja a vizsgabizottságot működtető szervhez. Az oktatást szervező intézmény legalább hatvan nappal a tanulmányokat záró vizsga vizsgaidőszaka előtt értesíti a vizsgázók várható létszámáról a vizsgabizottságot működtető szervet.

(3) Egyéni felkészülés esetén a résztvevő - első ízben annál a vizsgabizottságot működtető szervnél, amelyiknél tantárgyi vizsgát tett - külön jelentkezés nélkül tehet tanulmányokat záró vizsgát.

(4) Ha a résztvevő nem a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kíván a tanulmányokat záró vizsgán részt venni, részére a külön jelentkezésre jogosító, a (2) bekezdésben felsorolt adatokat tartalmazó igazolást kell kiadni.

14. §

(1) Az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatásban a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője

a) határozza meg a tanulmányokat záró vizsga időpontját és helyét,

b) adja ki a tanulmányokat záró vizsgával szerzett bizonyítványt.

(2) A tanulmányokat záró vizsga időpontjáról és helyéről a jelentkezőt legalább harminc nappal előbb kell értesíteni.

(3) Az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatásban

a) a megkezdett, de be nem fejezett tanulmányokat záró vizsga folytatására, a tanulmányokat záró vizsga megismétlésére a középfokú nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó jogszabály7,[5]

b) a tanulmányokat záró vizsgára, a vizsgabizottságra és a vizsgabizottságot működtető szervre, a vizsgaidőszakokra és a vizsgáztatási díjakra az iskolai oktatásra vonatkozó jogszabályok, a tanulmányokat záró vizsga megszervezésére, lebonyolítására, tartalmi követelményeire, a jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére és az ügyvitelre pedig a szakmunkásképző iskolai, az egészségügyi szakiskolai, valamint a gépíró és gyorsíró szakiskolai tanulmányokat záró vizsgára vonatkozó vizsgaszabályzat

rendelkezéseit kell alkalmazni.

A vizsgadíj

15. §

(1) A résztvevő a tantárgyi és a tanulmányokat záróvizsgáért vizsgadíjat (a továbbiakban együtt: vizsgadíj) fizet.

(2) A vizsgadíj összegét - a 2. számú melléklet I. részében foglaltak alapulvételével, az egészségügyi szakiskolai oktatásnak megfelelő képzésben pedig a 2. számú melléklet II. részében foglaltak szerint -, valamint befizetésének módját a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője állapítja meg, s a vizsgára jelentkezéskor közli a jelentkezővel.

(3) A vizsgadíj befizetését a vizsga megkezdése előtt igazolni kell.

(4) A vizsgadíj visszajár, ha a jelentkező a vizsgát betegség vagy olyan ok miatt nem kezdte meg, amelyre tekintettel a munkából való távolléte esetén átlagkereset jár8, és a távolmaradását igazolta.[6]

A szaktanácsadás

16. §

(1) Az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatásban folyó oktató munkát szaktanácsadói tevékenység segíti.

(2) A szaktanácsadást a középfokú nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka segítésére létrehozott szaktanácsadói hálózat látja el azzal az eltéréssel, hogy a szaktanácsadás keretében pedagógiai tanácsadói tevékenység nem folyik. A szaktanácsadói hálózat működésére, a szaktanácsadói tevékenységre, valamint a szaktanácsadói megbízásra az iskolai nevelő-oktató munkával kapcsolatos szaktanácsadásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.[7]

A helyi-területi irányítás

17. §

(1) A helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv (R. 26. §) ellenőrzi az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatás tekintetében

a) az oktatást szervező intézmény működésének törvényességét, így különösen, hogy oktatási feladatait a jogszabályok és a központi oktatási programok alapján végzi-e, működése, döntései összhangban vannak-e a jogszabályok rendelkezéseivel,

b) a szakmai gyakorlat központi oktatási program szerinti szervezését és lebonyolítását.

(2) A helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv az (1) bekezdésben szabályozott eljárás eredményeképpen - a jogkövetkezményekre figyelmeztetéssel - felhívja az oktatást szervező intézmény vezetőjét a hiányosságok megszüntetésére, továbbá ha ez nem vezet eredményre, az irányító, illetőleg a felügyeletet ellátó szervnél intézkedést kezdeményez.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak nem vezettek eredményre, a helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv megtiltja, hogy az oktatást szervező intézmény a tanulmányokat záró vizsgára a jelentkezésre jogosító igazolásokat kiadja.

(4) Ha a szakmai oktatást kísérleti, a művelődési miniszter egyetértésével fenntartott, továbbá egyház által fenntartott oktatási intézmény szervezi, a helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv a helyi irányítás során együttműködik a fenntartóval. Az együttműködés tartalmára az óvodák, az alap- és középfokú iskolák, diákotthonok és kollégiumok, valamint a zeneiskolák helyi-területi irányításáról szóló jogszabály rendelkezéseit10 kell alkalmazni.[8]

(5) A területi irányítás keretében a fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv - a fővárosi, megyei munkaügyi szakigazgatási szervvel és a szakmai oktatás tekintetében érdekelt szakigazgatási szervvel együttműködve - szükség esetén összehangolja a szakmai oktatásban való részvételi igények teljesítését, továbbá szakmai oktatás szervezését kezdeményezi.

Az előadó és a gyakorlatvezető

18. §

Az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatásban előadó vagy gyakorlatvezető - a rendeletben foglalt eltérésekkel - az lehet, aki megfelel a középfokú iskolák pedagógusaival szemben támasztott követelményeknek11.[9]

Az iratkezelés, az ügyintézés, a tanügyi nyilvántartások

19. §

(1) Az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatásra való felvételről, a foglalkozásokról, a tanulmányokról, azok eredményéről és a tantárgyi vizsgáról nyilvántartást (a továbbiakban együtt: tanügyi nyilvántartások) kell vezetni.

(2) A tanügyi nyilvántartásokat a szakmai oktatás tekintetében a szakmai oktatást szervező intézmény, a tantárgyi vizsga tekintetében pedig a vizsgabizottságot működtető szerv kezeli.

(3) A tanfolyami oktatás iratain - a 3. számú mellékletben foglaltak szerint - fel kell tüntetni az azonosítására szolgáló megjelölést.

(4) Az iratok kezelésére, valamint az iratokkal kapcsolatos ügyintézésre a nevelési-oktatási intézmények ügyintézéséről, iratkezeléséről, valamint a tanügyi nyilvántartásokról szóló jogszabályban foglaltakat12 kell alkalmazni.[10]

20. §

(1) A tanfolyami órákról az előadó foglalkozási naplót, a szakmai gyakorlat keretében tartott gyakorlati foglalkozásokról a gyakorlatvezető foglalkozási naplót vagy minősítési lapot vezet. A foglalkozási napló, illetőleg a minősítési lap tartalmazza a résztvevők személyi adatait, osztályzatait, minősítését, továbbá a foglalkozásról való esetleges mulasztásait.

(2) A tantárgyi vizsga résztvevőiről törzslapot vezetnek., amely tartalmazza a vizsgázók személyi adatait és osztályzatait.

(3) A tanulmányokat záró vizsgára való jelentkezésre jogosító - elveszett vagy megsemmisült - igazolás pótlására, a hibás bejegyzés kijavítására, illetőleg a névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra a nevelési-oktatási intézmények ügyintézéséről, ügyiratkezeléséről, valamint a tanügyi nyilvántartásokról szóló jogszabályban foglaltakat13 kell alkalmazni.[11]

(4) Az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatásban a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott nyomtatványokat kell használni.

Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

21. §

Az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatásban a külföldi megkeresés teljesítése, illetve a külföldre irányuló megkeresés tekintetében az iskolai oktatásra vonatkozó rendelkezéseket14 kell alkalmazni.[12]

AZ ISKOLAI OKTATÁSNAK MEGFELELŐ EGYES SZAKMAI OKTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Az országos szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott szakmákban folyó szakmunkásképzés

22. §

(1) A felnőttek szakmunkásképzése az országos szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott valamennyi szakmában folyhat.

(2) Ha a szakmát az iskolai oktatásban kizárólag kiegészítő képzésben'5 vagy szakközépiskolában oktatják, a szakmai oktatásban való részvétel feltétele a középiskola negyedik évfolyamának elvégzése.[13]

(3) A szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló jogszabály16 meghatározza azokat a szakmákat, amelyekből a szakképesítés - első vagy további szakképzettségként, megfelelő szakmai gyakorlat igazolása nélkül is - egyéni felkészüléssel megszerezhető, illetőleg amelyekben az egyéni felkészülésre nincs lehetőség, továbbá egyes szakmákból a szakképesítésnek megfelelő szakmai gyakorlat nélkül, egyéni felkészüléssel való megszerzését szakmai jártasság igazolásához köti.[14]

(4) Abban a szakmában, amelyben az iskolai oktatásban szerzett szakmunkás-bizonyítvány hegesztési munkák végzésére jogosít17, a tanulmányokat záró vizsgára jelentkezés feltétele, hogy a résztvevő betanított hegesztő végzettséggel rendelkezzen.[15]

23. §

(1) Az OSZJ-ben meghatározott szakmákban folyó szakmunkásképzésben a résztvevő általános és szakmai ismeretekként - a testnevelési és az idegen nyelv kivételével - a szakközépiskolában, illetve a szakmunkásképző iskolában oktatott közismereti és szakmai tantárgyakat tanulja.

(2) Az (1) bekezdésben említett tantárgyakat első szakképesítés megszerzése esetén a központi oktatási program, második vagy további szakképesítés megszerzése esetében pedig az oktatást szervező intézmény vezetője - a vizsgabizottságot működtető szerv vezetőjével egyetértésben - határozza meg.

(3) Az általános ismereteket az OSZJ-ben meghatározott valamennyi szakmában folyó szakmunkásképzésben oktathatja főiskolai végzettségű tanár, a matematika és a fizika tantárgyat pedig oktathatja felsőfokú iskolai végzettségű, megfelelő képzettségű szakember (pl. mérnök, matematikus, fizikus) is.

(4) A szakmai elméleti ismereteket - ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú iskolai képzés - az OSZJ-ben meghatározott valamennyi szakmában folyó szakmunkásképzésben oktathatja az a szakember is, aki technikusi, illetőleg szakközépiskolai szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Gyakorlatvezető az OSZJ-ben meghatározott valamennyi szakmában folyó szakmunkásképzésben lehet az is, aki a szakmának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

24. §

(1) A résztvevő a gyakorlati ismereteket szakmai gyakorlat keretében sajátítja el. A szakmai gyakorlat irányított munkahelyi (termelőüzemi) gyakorlatból és kiegészítő gyakorlati oktatásból állhat.

(2) Az irányított munkahelyi (termelőüzemi) gyakorlaton a résztvevő munkahelyen - hivatásos tiszthelyettesképzés alatt a tiszthelyettes iskolán, illetőleg sorkatonai szolgálat alatt a szolgálati helyen - gyakorlatvezető irányításával, munkavégzés közben sajátítja el a központi oktatási programban meghatározott ismereteket.

(3) A kiegészítő gyakorlati oktatás keretében a résztvevő azokat az ismereteket sajátítja el, amelyeket a munkahelyi (termelőüzemi) gyakorlat keretében - feltételek hiányában - nem tanulhat meg. A kiegészítő gyakorlati oktatást elsősorban tanműhelyben vagy csoportos oktatásra alkalmas munkahelyen kell megszervezni.

25. §

(1) A szakmai gyakorlat személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, a központi oktatási program szerinti megszervezésével, a szakmai gyakorlat teljesítésének ellenőrzésével és igazolásával kapcsolatos feladatokat ha a jelentkező, illetőleg a résztvevő

a) munkaviszonyban áll, a munkáltató,

b) tagsági vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban áll (megbízás, bedolgozás, segítő családtag stb.), az, akivel jogviszonyban van,

c) hivatásos tiszthelyettesképzésben részesül, a tiszthelyettesképző iskola parancsnoksága, illetve ha sorkatonai szolgálatot teljesít, a kijelölt szolgálati hely,

d) kisiparos vagy magánkereskedő, a szakmai oktatást szervező érdekképviseleti szerv (a továbbiakban: a)-b)

pont alatti jogviszony és c)-d) pont alattiak együtt: foglalkoztatási jogviszony) láthatja el.

(2) Az oktatást szervező intézmény vezetőjének engedélyével - a jelentkezővel, illetőleg a résztvevővel kötött megállapodás alapján - az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat kisiparos, magánkereskedő, magánszemélyek társasága, továbbá ha a feltételek biztosíthatók, az oktatást szervező intézmény (a továbbiakban az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak együtt: gyakorlóhelyet biztosító szerv) is elláthatja.

(3) A szakmai oktatásra való jelentkezés alkalmával be kell nyújtani a megfelelő szakmai gyakorlat igazolását, vagy a gyakorlóhelyet biztosító szervnek a szakmai gyakorlat megszervezése vállalását tartalmazó nyilatkozatát.

26. §

(1) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője a szakképesítés megszerzésére egyéni felkészülés alapján való jelentkezését annak fogadhatja el, aki

a) legalább két évi,

b) a szakmunkás-képesítésével azonos szakmacsoportba tartozó második vagy további szakmai elsajátítására jelentkezik és legalább egy évi,

c) ágazati szakmunkás-képesítéssel az ágazati szakmunkásképzési jegyzékben megjelölt OSZJ-szakmában, szakmacsoportban szervezett szakmai oktatásra jelentkezik és legalább egy évi

megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Megfelelő szakmai gyakorlatot a szakrna szakirányával megegyező, a központi oktatási programban meghatározott ismeretek elsajátítására lehetőséget nyújtó munkavégzéssel lehet szerezni.

(3) A megfelelő szakmai gyakorlat igazolható

a) munkaviszonyban, szövetkezeti vagy más tagsági jogviszonyban eltöltött idő esetén munkakönyvi, illetőleg tagsági könyvi bejegyzéssel,

b) kisiparosi vagy magánkereskedői tevékenység, illetve kisiparosnál, magánkereskedőnél munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozó, segítő családtag stb.) való foglalkoztatás ideje a kisipari, magánkereskedői tevékenység folytatását engedélyező tanácsi szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal,

c) sorkatonai szolgálat alatt végzett munkavégzés ideje a Budapest Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság, illetve a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság, hivatásos tiszthelyettesképzés alatt szerzett szakmai gyakorlat ideje a tiszthelyettesképző iskola parancsnoksága által kiállított igazolással.

Az egészségügyi szakiskolai oktatásnak megfelelő képzés

27. §

(1) Az egészségügyi szakiskolai oktatásnak megfelelő (általános ápoló és általános asszisztens) képzésben - kivéve, ha az átképzésnek minősül (R. 17. §) - az vehet részt, aki egészségügyi intézménnyel munkaviszonyban áll és részvételét a munkáltató javasolja. A szakmai oktatás tanfolyami formában folyik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai oktatásban a résztvevő általános és szakmai ismeretekként - a testnevelés kivételével - az egészségügyi szakiskolában oktatott közismereti és szakmai tantárgyakat tanulja, a központi oktatási programban foglaltak szerint.

(3) Az elméleti oktatás egészségügyi szakiskolában, a szakmai gyakorlat egészségügyi intézményben folyik. Az elméleti oktatás költségeit a szakiskola, a szakmai gyakorlat költségeit pedig az egészségügyi intézmény költségvetésében kell biztosítani.

(4) Szakmai gyakorlat a munkahelyen, gyakorlatvezető irányításával végzett munka. A szakmai gyakorlat személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, központi oktatási program szerinti megszervezése és a szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása a munkáltató feladata.

A gépíró és gyorsíró szakiskolai oktatásnak megfelelő képzés

28. §

(1) A gépíró és gyorsíró szakiskolai oktatásnak megfelelő képzés tanfolyami formában folyik. Aki középiskolai végzettséggel rendelkezik, a tanulmányi követelmények teljesítésére egyénileg is felkészülhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai oktatásban a résztvevő általános és szakmai ismeretekként - a testnevelés kivételével - a gépíró és gyorsíró szakiskolában oktatott közismereti és szakmai tantárgyakat tanulja, a központi oktatási programban foglaltak szerint.

AZ ÁTKÉPZÉS

29. §

(1) Az iskolai oktatásnak megfelelő, átképzésnek minősülő (R. 17. §),

a) alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakmai oktatásban részt vehet, aki az általános iskola hat évfolyamát elvégezte, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az általános iskolai tanulmányait a tanulmányokat záró vizsgáig befejezi,

b) középiskola negyedik évfolyama elvégzését igénylő szakmai oktatásban a fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv engedélyével részt vehet, aki az általános iskolát elvégezte, feltéve, hogy az átképzése azért szükséges, mert az eredeti munkakörében betegsége vagy balesete miatt nem lehet tovább foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a résztvevő csak akkor bocsátható a tanulmányokat záró vizsgára, ha az általános iskolát elvégezte.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély a fővárosi, megyei munkaügyi szakigazgatási szerv és a szakmai oktatás tekintetében érdekelt szakigazgatási szerv javaslata alapján adható.

30. §

(1) Ha az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatás átképzésnek minősül,

a) csak a szakmai ismeretek és azok elsajátításához szükséges általános ismeretek [R. 2. § (2) és (3) bekezdés] oktatása kötelező,

b) a szakmai gyakorlat személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról az átképzés szervezéséért felelős szerv [R. 20. § (1) bekezdés] gondoskodik.

(2) Az átképzés szervezéséért felelős szerv megbízása alapján foglalkoztatási jogviszonyban nem állók részére a szakmai gyakorlatot oktatási vagy egészségügyi intézmény is megszervezheti.

(3) Ha a résztvevő a huszonötödik életévét még nem töltötte be, szakmai gyakorlata az iskola tanulóival együtt is megszervezhető.

A SZAKKÉPESÍTÉST NYÚJTÓ EGYÉB SZAKMAI OKTATÁSOK

Az ágazati szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott, szakmákban folyó szakmunkásképzés

31. §

(1) Az ágazati szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott szakmákban folyó szakmunkásképzés keretében a munkakör ellátásához szükséges szakmai, valamint a munkavédelemmel kapcsolatos ismereteket oktatni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmákban szakképesítést az szerez, aki - vizsgabizottság előtt - ágazati szakmunkásvizsgát tesz.

(3) Az ágazati szakmunkásvizsga sikeres letételével szerzett szakmunkás-bizonyítványban a szakma megnevezése mellett az ágazati szakmunkás-bizonyítvány megjelölést is fel kell tüntetni.

A mester-szakmunkásképzés

32. §

(1) A mester-szakmunkásképzésben a szakma magasabb színvonalon való ellátásához szükséges szakmai ismereteket oktatni kell.

(2) Mester-szakmunkásképesítést az szerezhet, aki szakmunkás-munkakör betöltésére jogosító érettségi-képesítő vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal, valamint legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és az Állami Mester-szakmunkás Vizsgabizottság előtt mester-szakmunkásvizsgát tesz.

A közvetlen termelésirányító képzés

33. §

(1) A közvetlen termelésirányító-képzésben a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek mellett vezetési, gazdálkodási, szervezési, továbbá a közéleti jártasságot fejlesztő ismereteket oktatni kell.

(2) A vezetési ismeretek oktatása körében vezetési gyakorlatot kell szervezni annak, aki a munkakörében nem sajátíthatja el a szükséges ismereteket. A vezetési gyakorlat a munkáltató által kijelölt közvetlen termelésirányítói feladatot ellátó vezető irányításával folyik. Közvetlen termelésirányító szakképesítést az szerez, aki - vizsgabizottság előtt - vizsgát tesz. A közvetlen termelésirányító-képzés középfokú szakképzés.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §

A hivatásos tiszthelyettesképzés, valamint a sorkatonai szolgálat alatt teljesített szakmai gyakorlatra és a szerezhető szakmunkás-képesítésre vonatkozó sajátos eltéréseket külön jogszabály18 állapítja meg.[16]

35. §

(1) Ez a rendelet 1989. március 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

- a munkások továbbképzéséről szóló 6/1972. (IV. 21.) MüM rendelet,

- a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről szóló 1/1973. (I. 26.) MüM rendelet,

- a továbbképzésben részt vevő munkások és középfokú végzettségű szakemberek egységes nyilvántartásának szabályozásáról szóló 9/1974. (IV. 14.) MüM rendelet,

- a mester-szakmunkás továbbképzésről és a művezetőképzésről szóló 11/1975. (VIII. 8.) MüM rendelet,

- a fizikai dolgozók tanulási szándékának időközönkénti felméréséről és az ezzel kapcsolatos képzési, továbbképzési tanácsadásról szóló 13/1975. (IX. 14.) MüM rendelet,

- a fizikai dolgozók tanulási szándékának időközönkénti felméréséről és az ezzel kapcsolatos képzési, továbbképzési tanácsadásról szóló 13/1975. (IX. 14.) MüM rendelet módosításáról rendelkező 9/1976. (VI. 23.) MüM rendelet,

- a gépíró és gyorsíró iskolákról szóló 5/1977. (VI. 27.) OM rendelet,

- az egyes munkás szakmákra képesítő vállalati (ágazati) tanfolyamokon folyó szakmunkásképzésről szóló 26/1977. (XII. 28.) MüM rendelet,

- a gépíró és gyorsíró iskolákról szóló 5/1977. (VI. 27.) OM rendelet módosításáról rendelkező 11/1978. (X. 4.) OM rendelet,

- a munkások továbbképzéséről szóló 6/1972. (IV. 21.) MüM rendelet módosításáról rendelkező 10/1983. (VI. 29.) MM rendelet,

- a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről szóló 1/1973. (I. 26.) MüM rendelet módosításáról rendelkező 11/1983. (VI. 29.) MM rendelet,

- a mester-szakmunkás továbbképzésről és a művezetőképzésről szóló 11/1975. (VIII. 8.) MüM rendelet módosításáról rendelkező 12/1983. (VI. 29.) MM rendelet,

- az egyes munkás szakmákra képesítő vállalati (ágazati) tanfolyamokon folyó szakmunkásképzésről szóló 26/1977. (XII. 28.) MüM rendelet módosításáról rendelkező 13/1983. (VI. 29.) MM rendelet,

- a felnőttek szakmunkásképzéséről szóló 14/1983. (VI. 29.) MM rendelet,

- a felnőttek szakmunkásképzéséről szóló 14/1983. (VI. 29.) MM rendelet módosításáról rendelkező 8/1986. (VII. 8.) MM rendelet,

- a könyvesbolti eladóknak a felnőttek szakmunkásképzése keretében való képzéséről szóló 9/1986. (VII. 8.) MM rendelet,

- az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, valamint a zeneiskolákban a tanulók által fizetendő díjakról és költségtérítésekről, továbbá a középfokú iskolákban a vizsgáztatással összefüggő díjazásokról szóló 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 12. §-a,

- a gépíró és gyorsíró iskolák számára a 104/1967. (MK 5.) MM utasítással kiadott és a 118/1968. (MK 7.) MM utasítással módosított vizsgaszabályzatnak a 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 13. §-a (1) bekezdésével megállapított 17. pontjából az "Az alapfokú, illetőleg" szövegrész,

- az általános iskolákban, egyes középiskolákban, valamint a gépíró-gyorsíró iskolákban fizetendő vizsgadíjak és vizsgáztatási díjak, továbbá a dolgozók iskoláiban fizetendő egyes díjazások szabályozásáról szóló - többször módosított - 126/1972. (MK 11.) MM utasításnak a 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 13. §-a (2) bekezdésével megállapított 8. § (1) bekezdés a) pontja, valamint az említett rendelet 13. §-ának (3) bekezdésével megállapított 13. §-a a) pontjából "a tanulmányokat záró vizsgán, javító-, pótvizsgán" szövegrész,

- az egészségügyi szakiskolák képesítő- és minősítővizsga szabályzatáról rendelkező 40/1979. (EüK 24.) EüM utasításnak a 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 14. §-ával megállapított 45. §-a,

- a 122/1982. (MK 16.) MM utasítással kiadott és a 101/1987. (Műv. K. 7.) MM utasítással módosított szakmunkás vizsgaszabályzat IX. fejezetének a 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 12. §-a (1) bekezdésével megállapított címe és az említett rendelet 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított 39-39/A. §-á,

- a tantárgyi vizsgaszabályzatról szóló 125/1983. (MK 21.) MM utasítás.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat a már megkezdett szakmai oktatásokra továbbra is alkalmazni kell.

Dr. Czibere Tibor s. k.,

művelődési miniszter

1. számú melléklet a 3/1989. (II. 26.) MM rendelethez

Az oktatási intézmény vezetőjét megillető díjazás megállapítása

1. Az oktatási intézmény vezetőjének díjazása a 4. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben

a) huszonöt résztvevőig személyi alapbérének tíz százaléka;

b) huszonhat-ötven résztvevőig személyi alapbérének tizenöt százaléka;

c) ötvenegy-hetvenöt résztvevőig személyi alapbérének tizennyolc százaléka;

d) hetvenhat-száz résztvevőig személyi alapbérének húsz százaléka;

e) száz résztvevő felett személyi alapbérének huszonöt százaléka.

2. A résztvevők létszámába

a) a tanfolyami oktatás minden résztvevőjét,

b) az egyéni felkészülők és a tanulmányokat záró vizsgázók létszámát öttel elosztva, a kapott hányadost

be kell számítani.

2. számú melléklet a 3/1989. (II. 26.) MM rendelethez

A vizsgadíj összegének megállapításánál figyelembe vehető ráfordítások, az egészségügyi szakiskolai oktatásnak megfelelő képzésben fizetendő vizsgadíj

I. Közvetlen költségek Közvetlen bérköltségek:

- a vizsgabizottság tagjai, jegyző stb. jogszabályban meghatározott díja,

- a vizsga szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos ügyintézői díjak (nyilvántartásbavétel, vizsgakövetelmények, tankönyvek ismertetése, értesítés a vizsgáról, bizonyítvány megírása, anyagbeszerzési és gazdasági közreműködők díja stb.),

- a vizsga lebonyolításával összefüggő technikai feladatokat ellátók (takarító, fűlő, ügyelel, gép-, teremkezelő stb.) bére.

Közvetlen anyag- és fogyóeszköz-felhasználás:

- a gyakorlati vizsga anyag- és fogyóeszköz-felhasználási költsége.

Közvetlenül elszámolt költségvetési befizetés:

- társadalombiztosítási járulék (43%).

Közvetlenül elszámolható egyéb költség:

- a közreműködők kiküldetési költsége,

- a szolgáltatások költsége (pl. bérleti díj);

- a közvetlenül mérhető postaköltség,

- az egyéb kiadások.

Általános költségek:

- rezsitérítés (a vizsgadíj legalább 10%-a).

II. Az egészségügyi szakiskolai oktatásnak megfelelő képzésben fizetendő vizsgadíj

Az egészségügyi szakiskolai oktatásnak megfelelő képzésben a résztvevő a tanulmányokat záró vizsgáért - beleértve a pótló- és a javítóvizsgát is - száznyolcvan forint vizsgadíjat fizet.