44/1989. (XII. 20.) PM rendelet

az adóigazgatási eljárásról szóló 129/1989. (XII. 20.) MT rendelet végrehajtásáról

Az adóigazgatási eljárásról szóló 129/1989. (XII. 20.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 33. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

(Az R. 1. §-ához)

1. §

(1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe tartozik:

a) a magánszemélyek jövedelemadója (a továbbiakban: SZJA);

az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA);

a fogyasztási adó;

a vállalkozási nyereségadó;

a társulati adó és társulati különadó;

a földadó;

a játék és pénznyerő automaták kereskedelmi adója;

a gépjármű adó (ide nem értve a magánszemélyt, továbbá az alkotó és munkaközösségeket terhelő adót);

b) az állammal szemben fennálló egyéb pénzügyi kötelezettség:

a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás;

a külkereskedelmi árufogalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet;

a különleges helyzetből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményből származó jövedelem;

a sertésállomány mentesítési hozzájárulás;

a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás;

az állami nagyberuházások után fizetendő telekigénybevételi díj;

az állami vagyon utáni részesedés;

c) az állami költségvetésből kiutalt juttatás: a fogyasztói árkiegészítés;

a termelési árkiegészítés; a dotáció;

a mezőgazdasági tevékenység támogatása;

a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás;

(a továbbiakban az a), b) és c) pontban említettek együtt: adó).

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltakkal egy tekintet alá esik minden olyan kötelezettség vagy juttatás, amelynek befizetése vagy folyósítása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Adóelszámolási Irodája (a továbbiakban: Adóelszámolási Iroda) nevén vezetett számlákon történik.

(3) Az adóigazgatási eljárás során az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a bírságra és a pótlékokra is.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az adóigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni az ÁFA nem adóalany részére történő visszatérítésénél is.

(5) Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 65. §-ának (2) bekezdésében említett termékimport után fizetendő ÁFA kivetése a vám- és pénzügyőrség szerveinek hatáskörébe tartozik.

(Az R. 4. §-ához)

2. §

Az Áfatv. 5. § (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt munkákat terhelő ÁFA visszatérítése során követendő eljárás általános szabályaitól való eltérő előírásokat e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

[Az R. 6. §-ának (1)-(2) bekezdéséhez]

Bejelentkezés

3. §

(1) A jogi személynek, a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozónak a megalakulásához szükséges jóváhagyástól (cégbejegyzéstől), az egyéni vállalkozónak a tevékenysége jóváhagyásától (bejelentésének záradékolásától) számított tizenöt napon belül nyilvántartásba vétel végett írásban be kell jelentkeznie az adóhatósághoz.

(2) Amennyiben az adózó a tevékenységét az (1) bekezdésben foglalt időpont előtt megkezdte, vagy a tevékenység folytatásához jóváhagyás (cégbejegyzés, záradékolás) nem szükséges, az adóköteles tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül kell az illetékes adóhatósághoz bejelentkezni.

(3) A mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 19. § (5) bekezdésének c) pontjában foglalt értékhatár elérését követő tizenöt napon belül köteles az adóhatóságnál bejelentkezni.

(4) Az a magánszemély, aki ÁFA köteles értékesítést végez és pénztárkönyv vezetésére kötelezett, bejelentését a pénztárkönyv hitelesítésével egyidejűleg teszi meg.

Az általános forgalmi adó bejelentésének egyes szabályai

4. §

(1) Az ÁFA alanyának - ideértve az ÁFA köteles értékesítést végző magánszemélyt is - a 3. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerinti bejelentkezésekor nyilatkoznia kell arról is, ha az Áfatv. szabályai szerinti adómentességet választja, termékét, szolgáltatását kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez értékesíti, illetve az adómegállapítás különleges módját (Áfatv. 37-40. § és 43. §) kívánja alkalmazni vagy kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez. Ha az adóalany nyilatkozatához képest az adózás módjának feltételei változnak, a változtatás évét megelőző év utolsó napjáig kell nyilatkozatot tennie.

(2) Aki az ÁFA szempontjából választott adómentességével a következő adóévben nem kíván élni, ezt a szándékát legkésőbb a változtatást megelőző év utolsó napjáig köteles az adóhatóságnál bejelenteni. Ha az adózó az alanyi mentességre jogosító értékhatárt év közben lépi túl, ezt a változást követő tizenöt napon belül az adóhatóságnál be kell jelentenie.

(3) Ha az adózó az ÁFA megállapításának különleges módját alkalmazta és az ennek feltételéül szabott összeghatárt túllépte, ezt az adóbevallás benyújtásakor köteles bejelenteni. Ha az adózó a jogszabályban előírt idő elteltével továbbra is az adómegállapítás különleges módját kívánja alkalmazni, akkor azt a határidő utolsó adóévének utolsó napjáig köteles az adóhatóságnak bejelenteni.

(4) Ha az adózó az (1)-(3) bekezdések szerinti bejelentést megtette, de a változtatást jogszabály kizárja, bejelentését adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg módosíthatja.

(5) Az ÁFA szempontjából nem kell bejelentkezni az Áfatv. 5. §-ában felsoroltaknak, akik ÁFA fizetésére nem kötelezettek, de a beszerzéseik során megfizetett adót visszaigényelhetik.

(6) Az Áfatv. 5. §-a alapján adóvisszatérítésre jogosult belföldi jogi személy - aki egyébként nem ÁFA alany -a visszaigénylés érdekében bejelentkezhet és ez esetben adószámot kap.

Az adókötelezettség változásának bejelentése

5. §

(1) Az adózónak - kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt - az adókötelezettség megszűnését, az adókötelezettséget érintő körülmény (név, lakcím, székhely, telephely, szervezeti forma, stb.) megváltozását annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell az adóhatósághoz bejelentenie.

(2) Az adókötelezettség megváltozása az is, ha az egyéni vállalkozó újabb telephelyen további adóköteles tevékenységet kezd meg. Az ezzel kapcsolatos bejelentést az adószámot kiadó adóhatósághoz kell megtenni.

(3) Ha az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély a bevallás benyújtása után úgy változtatja meg a lakóhelyét, hogy más adó felügyelőség illetékességi körébe kerül, az első alkalommal amikor valamely adóügyével az adóhatósághoz fordul, közölnie kell előző lakcímét, illetve, hogy adóbevallását mely adófelügyelőséghez nyújtotta be.

[Az R. 6. §-ának (3) bekezdéséhez]

Az adószám

6. §

(1) Az adózó részére - a 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti bejelentkezés alapján - az adóhatóság adószámot állapít meg. A külön jogszabály alapján statisztikai nyilvántartásba vételre kötelezett adózók adószámát az egységes statisztikai számjel alapján adja ki az adóhatóság.

(2) Az adózónak az adószámát, az adószámmal nem rendelkező magánszemélynek a nevét, állandó lakóhelyét és személyi számát - személyi számmal nem rendelkező magánszemélynek a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal (a továbbiakban: KEOKH) által adott azonosító számát, ennek hiányában útlevelének számát és állampolgárságát - az adókötelezettségével, adó- illetve adóelőleg fizetésével, valamint az adóvisszatérítés vagy a juttatás igénylésével összefüggő minden iraton és bizonylaton fel kell tüntetnie.

(3) Ha az adózó adószámmal rendelkezik, juttatást, adóvisszatérítést - beleértve a 4. § (6) bekezdése szerinti adóvisszaigénylést is - csak az adószám közlése után, e számra hivatkozva igényelhet.

(4) Ha az adóhatóság az adószámot a bejelentkezéstől számított harminc napon belül nem közli, a juttatási igény a harminc nap elteltét követő legközelebbi esedékesség időpontjában ettől függetlenül megnyílik.

(Az R. 7. §-ához)

A magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos igazolások

7. §

(1) Magánszemély részére történő kifizetés esetén -ideértve az adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt társadalombiztosítási kifizetőhely fizeti ki - a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és a magánszemély részére a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, vagy az adó alapjául szolgáló összeg és a levont adóelőleg, illetve adó összege.

(2) Az állami végkielégítés [Szjatv. 32. § (3) bekezdésének d) pontja] kifizetése esetén az igazolásnak tartalmaznia kell a végkielégítés teljes összegét, a kifizetéskor az ebből levont adóelőleg összegét továbbá - ha a magánszemély nyilatkozatában kéri - azt is, hogy a végkielégítést mely évekre és milyen összegben kell a magánszemély jövedelmének tekinteni, illetve a már levont adóelőlegből milyen összeget kell az egyes évek adóelőlegeként számításba venni.

(3) Ha az adóköteles társadalombiztosítási ellátást a társadalombiztosítási szerv fizeti ki, az ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást kell adnia.

(4) Azok a szervek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély az összjövedelmét csökkentheti (Szjatv. 34. §), az igazolást a magánszemély részére a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, a jövedelemadó kedvezmény (Szjatv. 39. §) igénybevételére szolgáló igazolást pedig legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig adják ki.

(5) Ha a magánszemély munkaviszonya évközben megszűnik - beleértve a nyugdíjazást, illetve a magánszemély halálát is - a munkáltató az adóévben tőle származó jövedelmekről - ideértve a társadalombiztosítási szerv által az adóévben fennálló munkaviszony tartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot, igazolást (adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély - vagy a magánszemély halála esetén a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, ennek hiányában örököse - részére kiadni. Az igazolásnak göngyölítve tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által között adatokat is.

A magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása

8. §

(1) A magánszemély az adóévet követő január 15-éig munkáltatójával közli, hogy adóbevallást nyújt be, vagy nyilatkozatot tesz arról, hogy kizárólag egy munkaviszonyból származó - adómentességet nem élvező-jövedelme van. Az adóbevallást tevő magánszemély részére a munkáltató január 31-éig a jogcímeket feltüntetve igazolást ad azokról az összevonás alá eső adóköteles jövedelmekről, amelyeket a magánszemély részére az adóévben kifizetett, valamint az ezek után levont adóelőlegekről és az adóelőleg levonásánál figyelembe vett összjövedelmet csökkentő kiadásokról. Az igazolást akkor is ki kell adni, ha a magánszemély az adóévet követően munkahelyet változtat.

(2) Ha a magánszemély a munkáltatójának nyilatkozatot tesz, az összjövedelmet csökkentő, az adókedvezmények igénybevételére jogosító, valamint a társadalombiztosítási szerv által kifizetett adóköteles társalombiztosítási ellátásról szóló igazolásait az adóévet követő február 20-áig adja át a munkáltatónak. A jövedelemadó megállapításánál a magánszemély által átadott, valamint a társadalombiztosítási szerv által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásról a munkáltató részére megküldött igazolásokat is figyelembe kell venni.

(3) A munkáltató részére a nyugdíj összegét a magánszemély igazolja. Ennek során a nyugdíj összegének évközi változásait a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe venni.

(4) A munkáltató a jövedelemadót megállapítja és azt a magánszeméllyel írásban közli az adóévet követő március 20-áig.

(5) Annak a magánszemélynek, akinek adóját nem a munkáltató állapítja meg, az összevonás alá eső adóköteles jövedelmei alapján - az összjövedelmet csökkentő kiadások, az adókedvezmények igazolásait, valamint ha az (1) bekezdésben említett munkáltatói igazolással is rendelkezik, azt is figyelembe véve - az adóját az Szjatv. 41. §-ának (1)-(3) bekezdései szerint kell megállapítania és bevallania.

A munkáltató által megállapított jövedelemadó elszámolása

9. §

(1) Ha a magánszemély jövedelemadóját a 8. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a munkáltató számolja el, az adó és a levont adóelőleg különbözetét a munkáltató - a számára előírt legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb április 20-áig - levonja vagy visszafizeti.

(2) A munkabérből havonta levont adókülönbözet nem haladhatja meg az esedékes nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ilyen módon az (1) bekezdésben előírt határidőig nem vonható le teljes egészében, a levonást további két hónapon keresztül kell a 15%-os mértékkel folytatni.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt levonások után is marad még adókülönbözet, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított tizenöt napon belül értesíti a tartozás összegéről magánszemély adóügyeiben illetékes adófelügyelőséget, amely intézkedik a behajtásról.

(4) A magánszemély az adóhatóságtól részletfizetést vagy fizetési halasztást csak az adólevonás (3) bekezdés szerinti meghiúsulása után kérhet.

(Az R. 8. §-ához)

10. §

(1) A magánszemélynek egy példányban, a többi adózónak két példányban kell adóiról az e rendelet 1. számú mellékletében előírt módon és határidőben - az adóhatósághoz adóbevallást benyújtania.

(2) Az adózónak - a 11. § hatálya alá tartozó, egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély kivételével - akkor is kell adóbevallást benyújtania, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nincs, vagy nem éri el az e rendelet 1. számú mellékletében megszámolt legkisebb mértéket.

11. §

(1) Adóbevallást kell adnia annak a magánszemélynek

a) akinek jövedelemadóját nem a munkáltatója állapítja meg, és összevonás alá eső adóköteles jövedelme az 55 000 Ft-ot meghaladja, továbbá aki nyugdíjas vagy az Szjatv. szerint azzal egy tekintet alá esik és az összevonás alá eső adóköteles jövedelme a nyugdíj összegével együtt a 108 000 Ft-ot meghaladja;

b) az a) pontban foglaltaktól függetlenül annak, akinek jövedelemadóját nem a munkáltatója állapítja meg és adóelőleg visszatérítési igénye van;

c) az a) pontban foglaltaktól függetlenül annak, aki a jövedelem megszerzése érdekében felmerült és elismert költségeit az Szjatv. 31. §-a szerint számolja el. Adóbevallást kell tennie a magánszemélynek az Szjatv. 32. § (3) és (5) bekezdésében, a 35. § (1) bekezdésében, a 41. § (3) bekezdésében, valamint a 44. § (1) bekezdésében említett esetekben is.

(2) Az adóévet követő munkahely változtatás esetén annak a munkáltatónak kell a jövedelemadót megállapítania, amelynél a magánszemély a 8. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot megtette. Ha a magánszemély az új munkáltatójánál nyilatkozik, a nyilatkozatához csatolnia kell az előző munkáltatójától kapott igazolást.

(3) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott magánszemély az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül köteles - a késedelmének egyidejű igazolása mellett - adóbevallását benyújtani.

12. §

(1) Az adóhatóság a bevallást számszakilag felülvizsgálja és a bevallás adatai alapján a számszaki hibákat helyesbítve - a felülvizsgálat eredményének megfelelően - a fizetendő, illetve visszatérítendő adó összegét kijavítja. Erről az adózót értesíteni kell.

(2) Ha az adózó az (1) bekezdés szerint helyesbített, illetve kijavított összeggel egyetért, akkor az új összeg és az eredetileg bevallott adóösszeg különbözetét az értesítéstől számított harminc napon belül meg kell fizetnie.

(3) Ha a számszaki felülvizsgálat a bevalláshoz képest további visszajáró adót állapít meg, az adóhatóság ezt - a magánszemély jövedelemadója esetében - az értesítéssel egyidejűleg visszatéríti. Ha az adóhatóság a bevallásban szereplő visszatérítendő összeget a felülvizsgálat eredményeként csökkenti, akkor csak a csökkentett összeget fizeti vissza a bevallás benyújtásától számított harminc napon belül.

(4) Ha az adózó a helyesbítéssel, illetve kijavítással nem ért egyet, számszaki egyeztetés céljából az illetékes adóhatósághoz fordulhat.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett egyeztetés nem vezet eredményre, az adóhalóság a fizetendő vagy visszatérítendő adót csak határozattal állapíthatja meg.

(Az R. 9. §-ához)

13. §

(1) Az adót és az adóelőleget az Adóelszámolási Iroda nevén vezetett, az adóalanyoknak és az adónemnek megfelelő számlára kell az esedékesség időpontjáig megfizetni.

(2) Az adó, az adóelőleg esedékességét, valamint az egyes adóelőlegek számításának módját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az adózó adóelőlegei abban az esetben is fizethet, ha számára a jogszabály adóelőleg fizetési kötelezettséget nem ír elő.

(Az R. 10. §-hoz)

14. §

(1) Ha az adózó adókötelezettsége év közben szűnik meg, az adó - a felszámolás esetét kivéve - a megszűnést követő harmincadik napon válik esedékessé. Ez a rendelkezés az egyéni vállalkozóra nem vonatkozik.

(2) Az adózónak az Szjatv. 44. §-ában foglaltak szerint halasztott adót az esedékessé válást követő harminc napon belül kell megfizetnie.

(Az R. 11. §-ához)

15. §

Ha az adózó az adóelőleget az adóévet megelőző év adatai alapján fizeti, az eredeti esedékesség időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - számításokkal alátámasztva - kérheti az előleg összegének módosítását.

(Az R 12. §-ához)

16. §

(1) Ha az adózó bankszámlával rendelkezik, az adót átutalási megbízással kell megfizetnie. A bankszámlával nem rendelkező adózó az adót átutalási, illetve belföldi postautalványon fizeti meg.

(2) Az állami költségvetésből járó juttatást, illetve a visszatérítendő adót az Adóelszámolási Iroda az adózó igénylése alapján, annak bankszámlájára utalja át. Ha az adózó bankszámlával nem rendelkezik, az őt megillető összeget az adóhatóság pénzintézet útján fizeti ki.

(3) Az Adóelszámolási Iroda az igényelt költségvetési juttatást, illetve a visszaigényelt ÁFÁ-t az igény benyújtásának napjától, de legkorábban az esedékesség napjától számítolt tizenöt napon belül köteles kiutalni. Az Áfatv. 5. §-a alapján adóvisszaigénylésre jogosultak részére a visszajáró összeget az adóhatóság az igény benyújtásától számított harminc napon belül utalja ki.

(4) Az adóhatóság az adózó számításokkal alátámasztott kérelmére indokolt esetben engedélyezheti, hogy az adózó az 1. számú mellékletben foglaltak szerint egyes juttatásait és az ÁFA adóalany részére történő visszatérítését az előírt esedékességnél gyakrabban igényelje. Az adóhatóság különösen indokolt esetben az 1. számú mellékletben meghatározott juttatásokra - negyedéves elszámolási kötelezettség mellett - egyszeri előleg igénybevételét is engedélyezheti.

(Az R. 13. §-hoz)

17. §

Ha az adózónak adótartozása van és befizetése a teljes tartozását nem fedezi, a befizetést - a késedelmi pótlék kiegyenlítése után - az adott adónemben legrégebben fennálló adótartozás kiegyenlítésére kell fordítani.

(Az R 17. §-ához)

18. §

A nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a pénztárgép beszerzési árának előzetesen felszámított adóként történő elszámolás feltételeit e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(Az R. 22. §-ához)

19. §

(1) A magánszemély jövedelemadójának megfizetésére -ide nem értve az adólelőleget - az adóhatóság részletfizetést, illetve fizetési halasztást különösen akkor engedélyezhet, ha az adótartozás azonnali vagy egy összegben való megfizetése az adózó családi, jövedelmi, illetőleg vagyoni viszonyaira tekintettel aránytalan megterhelést jelentene.

(2) A magánszemély jövedelemadóját kivéve más adókra - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adóhatóság akkor engedélyezhet fizetési halasztást, részletfizetést, ha az adózó a kérelmét az adó, illetőleg az adóelőleg esedékességét legalább tizenöt nappal megelőzően benyújtja és igazolja, hogy fizetési nehézsége tőle független okból keletkezett, továbbá követeléseinek behajtására megfelelő intézkedést tett. Adóhatósági határozattal előírt fizetési kötelezettség esetén a kérelmet a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani.

(3) Az egyéni vállalkozó vállalkozása megszűnése alkalmával a vállalkozásból kivont vagyona után - ha azt igazoltan azonos nyilvántartási értékkel új, az Szjatv. 19. §-a szerinti egyéni vállalkozásba fekteti, és értékesítése ÁFA köteles - a felszámításra kerülő és fizetendő ÁFÁ-ra három hónapos időtartamra fizetési halasztást kérhet az adóhatóságtól.

(4) Termék vagy szolgáltatás importálása esetén az import után fizetendő, a Hivatal hatáskörébe tartozó általános forgalmi adóra fizetési halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető.

(Az R. 23. §-ához)

20. §

Az önellenőrzés végrehajtásának részletes szabályait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(Az R. 25. §-hoz)

21. §

(1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adót határozattal kell megállapítani. Az adózóval együtt élt házastárs, illetve az örökös kérelmére - az adó megállapításához szükséges igazolások benyújtása esetén - az adót az adóhatóság év közben is megállapíthatja.

(2) A külföldön letelepedni szándékozó magánszemély kérelmére - a szükséges igazolások benyújtása esetén -az adót az adóhatóság határozattal év közben is megállapítja, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy a kérelemben feltüntetett jövedelemeken túl más adóköteles jövedelme az adóévben nem volt.

(3) Ha az adót határozattal állapították meg és a kézbesítés sikertelen, a határozat közszemlére tétel útján is közölhető. A közszemlére tétel módja az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket nem sértheti.

(4) A R. 4. §-ának (3) bekezdése szerinti ÁFA visszatérítési ügyekben, valamint a (2) bekezdés alapján hozott határozatokat az adóhatóság a külföldi adózónak közvetlenül is kiadhatja, vagy kézbesítheti.

(5) A tervszerű devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint külföldinek minősülő magánszemély adóellenőrzése során hozott határozatot az adóhatóság a Pénzintézeti Központ útján közli az adózóval.

22. §

Az adóhatóság határozattal állapítja meg a visszafizetendő adókedvezményt és a kamat utáni adót, ha az adózó a pénzintézetnél lakás céljára elhelyezett elkülönítetten kezelt megtakarítását [Szjatv. 39. § (1) bekezdésének a) pontja] felvette és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályban előírt módon és időben annak lakáscélú felhasználását az adóhatóságnál nem igazolta, továbbá akkor is, ha az adózó nyugdíjbiztosítási és a 10 éves vagy annál hosszabb tartamú életbiztosítási jogviszonyt az Szjatv. 39. § (3) bekezdésében meghatározott időn belül megszünteti.

(Az R. 26. §-ához)

23. §

(1) Ahol a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály végrehajtót említ, ott az adóhatóság dolgozóját, ahol bíróságot, ott az adóhatóságot, ahol a bíróság elnökét, ott az adóhatóság vezetőjét kell érteni.

(2) Ha a munkabérből, vagy egyéb járandóságból történő letiltás nem vezetne eredményre, az adófelügyelőség intézkedik az ingóságok végrehajtásáról, vagy elrendeli az ingatlan végrehajtását.

24. §

(1) Ingóvégrehajtás esetében az adófelügyelőség jár el.

(2) Ingatlanvégrehajtás esetén az adófelügyelőség a végrehajtási jog bejegyzése céljából megkeresi a földhivatalt és a bejegyzést követően az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósági végrehajtótól kéri az ingatlanárverés lefolytatását. A megkereséshez csatolni kell az ingatlanra vonatkozó végrehajtást elrendelő határozat, valamint a végrehajtásijog bejegyzését elrendelő jogerős határozat egy-egy példányát.

25. §

(1) A végrehajtási eljárás során részletfizetést, fizetési halasztást az eljáró adófelügyelőség engedélyezhet, ennek során az R. 22. §-ának (2) bekezdésében és e rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozást nem kell alkalmazni.

(2) A végrehajtás során befolyt összeget - ha az a teljes tartozást nem fedezi - a végrehajtás költségeinek, a késedelmi pótléknak, és végül a legrégebben fennálló adótartozásnak a kiegyenlítésére kell fordítani.

26. §

(1) Az adótartozást az adóhatóság törölheti, ha a megfizetéséért felelős valamennyi személlyel szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett és valószínű, hogy a jövőben sem vezetne eredményre.

(2) A behajthatatlanság címén törölt adótartozást a végrehajtási jog elévülési idején belül újból elő kell írni, ha az behajthatóvá válik. Ebben az esetben a törlés időtartamára késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.

(3) Az adótartozás az esedékessé válás évében behajthatatlanság címén nem törölhető.

27. §

(1) A végrehajtási eljárás költsége - ide nem értve az adófelügyelőség által foganatosított biztosítási intézkedések költségeit - az adózót terheli.

(2) Az adózónak a végrehajtási eljárás költségeként a végrehajtással összefüggő költségek, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési, stb. költség teljes összegét, de legalább 500 forintot kell megfizetnie.

(Az R. 27. §-ához)

28. §

(1) A késedelmi pótlék felszámításánál a pótlék alapját az adó- és juttatásnemeknek megfelelő számlánként kell figyelembe venni.

(2) Az adóhatóság az adózó bevallását, vagy az adóhatósági határozat alapján előírt kötelezettségeit, igényléseit, valamint a befizetett, a visszaigényelt adókat, adóelőlegeket, a juttatásokat összehasonlítja és az ennek alapján felszámított késedelmi pót ékról az adózót a bevallást követően, időszakonként értesiti. Az adózó saját számítása alapján a késedelmi pótlékot ettől függetlenül befizetheti.

(3) Ha a késedelmi pótlék; felszámítása ügyviteli tévedésből történt, azt az Adóelszámolási Iroda - hivatalból vagy az adózó bejelentésére - törli. Ha a késedelmi pótlék összegét a bejelentés ellenére az Adóelszámolási Iroda nem törölte, vagy az adózó a pótlék felszámításának jogalapját vitatja, a pótlék megfizetéséről, illetve törléséről - az adózó kérelmére - az adózó ügyeiben illetékes adóhatóság dönt.

(4) A magánszemélynek és az egyéni vállalkozónak - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a késedelmi pótlék számítására vonatkozó minden kérelméről az adózó ügyeiben illetékes adóhatóság dönt.

(Az R. 28. §-ához)

29. §

Az önellenőrzési pótlékot a rendelet 1. számú mellékletében a bevallás benyújtására előírt határidő hónapjának első napjától a helyesbítés - a bevallás vagy a nyilvántartásba történő feljegyzés - hónapjának utolsó napjáig terjedő időre kell számítani.

[Az R. 29. §-ának (2) bekezdéséhez)

30. §

Az adóelőleg mérséklésére irányuló kérelem akkor tekinthető indokolatlannak, ha az adózó adókötelezettségének tényleges összege az alacsonyabban megállapított előlegek összegét legalább 10%-kal meghaladja. A különbözeti pótlékot a csökkentett adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbsége után, de legfeljebb az eredeti adóelőlegfizetési kötelezettség összegéig kell fizetni.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

31. §

A R. és e rendelet alkalmazásában:

a) Magánszemély: az a természetes személy, aki a magánszemélyek jövedelemadójának alanya. Ahol a jogszabály magánszemélyről rendelkezik, a rendelkezést az egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell.

b) Egyéni vállalkozó: az Szjatv. 19. §-ának (5) bekezdésében meghatározott magánszemély.

c) Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozó: a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a mezőgazdasági szakcsoport a közös tevékenysége tekintetében, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoport; továbbá az egyéni vállalkozó, ha a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA.) hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett. Az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató polgári jogi társaságok szintén jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozónak tekintendők.

d) Adózó: akire jogszabály adókötelezettséget állapít meg.

e) Adókötelezettség: a bejelentés, adómegállapítás, adóbevallás, adófizetés illetve levonás, adóelőleg fizetés illetve levonás, nyilvántartás, adatszolgáltatás, bizonylat megőrzés vagyonnyilatkozat tétel, juttatás-, illetve adóvisszatérítés igénylése, ha ezeket jogszabály írja elő, vagy teszi lehetővé.

f) Adóhiány: a bevallott, illetve a bevallani elmulasztott és az adóhatóság által a jogszabályok szerint megállapított adónak, juttatásnak a költségvetés javára mutatkozó különbözete, függetlenül attól, hogy azt befizették-e, vagy sem. Ezzel egy tekintet alá esik az ÁFA nem adóalany által történő visszaigénylésének a valóságosnál magasabb összegben történő kiszámítása.

g) Adótöbblet: a bevallott, illetve a bevallani elmulasztott és az adóhatóság által a jogszabályok szerint - az adózó javára - megállapított adó, juttatás különbözete.

h) Adótartozás: az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett, jogszabályban előírt adóelőleg, a bevallott adóelőleg, adó, illetve pótlékok, továbbá az adóhatóság által jogerős határozattal előírt adó, bírság, pótlék összege, valamint az adóhatóság által felszámított késedelmi és különbözeti pótlék.

i) Munkaviszony: az Szjatv. 67. §-ának 15. pontjában meghatározott jogviszonyok.

j) Munkáltató: az Szjatv. 41. §-ának (4) bekezdésében felsoroltak.

k) Kifizető: az Szjatv. 67. §-ának 30. pontjában említettek.

l) Vám- és pénzügyőrség szervei: a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 1. §-ában felsorolt szervek.

m) Adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik.

n) Adónemek és juttatásnemek: az 1. §-ban felsorolt adók, az állammal szemben fennálló egyéb pénzügyi kötelezettségek, az állami költségvetésből kiutalt juttatások.

32. §

Az R. és az e rendelet szerinti bejelentést, adóbevallást, az adó megfizetését és visszaigénylését, a juttatás igénylését, továbbá az önellenőrzéssel helyesbített adó bevallását a Hivatal által kiadott nyomtatványon, a 7. § (5) és a 8. § (1) és (4) bekezdéseiben említett igazolásokat, valamint az adatszolgáltatást (R. 18. §) a Hivatal által előírt nyomtatványon vagy közzétett adatsorrendben és tartalommal kell teljesíteni.

33. §

A vállalkozási nyereségadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó - ideértve a törvény 3. §-ában említetteket is - adóbevallásával egyidejűleg köteles bejelenteni a számára előírt vagy az általa választott könyvvezetés módját.

34. §

Ez a rendelet 1990. január 1. napjával lép hatályba. Rendelkezéseit az 1990. január 1. napja után keletkezett adóalapok, adóelőlegek és adók tekintetében kell alkalmazni. A rendelet 8-9. §-aiban, 11. § (1) bekezdésének a) pontjában, 21. § (1) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket az 1990. január 1. napja előtt keletkezett adókötelezettségek tekintetében is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg a 48/1988. (XII. 20.) PM és az ezt módosító 14/1989. (III. 14.) PM rendeletek hatályukat vesztik.

Dr. Békesi László s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 44/1989. (XII. 20.) PM rendelethez

Az adók, az állami költségvetésnek megfizetendő egyéb pénzügyi kötelezettségek és az állami költségvetésből kiutalt juttatások bevallásának, befizetésének és igénylésének rendje

I. Általános szabályok

A bevallás benyújtásának határideje

1.a) Az adózó - a b, c, d, e, f, g, pontokban foglallak kivételével - a kötelezettségekről és juttatási igényekről e rendelet 10. §-ában előírt adóbevallást:

az I. negyedévről: április 20-áig,

a II. negyedévről: július 20-áig,

a III. negyedévről: október 20-áig,

a IV. negyedévről: február 15-éig köteles benyújtani.

b) A víziközmű társulatnak, a takarékszövetkezetnek, továbbá azoknak az egyszerűsített kettős könyvvitelre kötelezeti adózóknak, akik évente csak egyszer nyújtanak be mérlegbeszámolót, adójukról, illetve juttatásaikról évente egyszer, az

adóévet követő év február 15-éig,

a lakás-, garázs-, üdülő-, műhely-, üzlet-, nyugdíjasok háza építő- és fenntartó szövetkezeteknek az

adóévet követő év március 31-éig

kell adóbevallást benyújtaniuk.

c) Az egyszeres könyvvezetésre kötelezett adózó az éves kötelezettségről és juttatási igényéről évente egy alkalommal, az

adóévet követő év február 28-áig

köteles bevallást benyújtani.

d) A költségvetési szervnek, a társadalmi szervezetnek, az alapítványnak az adóbevallást évente egyszer, az

adóévet követő év április 20-áig

kell benyújtania.

e) A társulati adó és a társulati különadó fizetésére kötelezett adózó az adókról és a juttatásokról évente egy alkalommal, az

adóévet követő év április 30-áig

köteles bevallást benyújtani.

f) Az egyéni vállalkozó (e rendelet 31. § b) pont) évente egy alkalommal, az

adóévet követő év február 28-áig

köteles bevallást benyújtani.

Az adóbevalláshoz egy példányban csatolni kell a személyi jövedelemadó-bevallást is.

g) A kizárólag személyi jövedelemadót vagy e mellett csak általános forgalmi adót fizető magánszemélynek [e rendelet 31. § a) pontja] a jövedelemadójáról és az általános forgalmi adójáról évente egy alkalommal, az adóévet követő év március 20-áig

kell adóbevallást benyújtania.

h) Egy bevallást kell benyújtani az adózónak abban az esetben is, ha több telephelyen, többféle tevékenységet folytat. A bevallásnak az egyes tevékenységek szerint külön kimutatott adóalapok, adók, adókedvezmények, juttatások összesített adatait kell tartalmaznia.

A bevallás benyújtásának az általánostól eltérő határideje

2.a) Annak az adózónak, amelynek felszámolását elrendelték - gazdasági társaság esetén a végelszámolást elhatározták - a felszámolási (végelszámolási) eljárás közzétételének napjával is adóbevallást kell készítenie és a közzétételt követő 30 napon belül benyújtania.

A felszámolási időszak alatt keletkezett adókötelezettségekről az általános szabályok szerint kell bevallást benyújtani.

b) Az átalakuló szervezetnek az átalakulás napjával kell bevallást készítenie és 30 napon belül az adóhatósághoz benyújtania.

c) Az az adózó, amely nem felszámolási vagy végelszámolási eljárással szűnik meg, adóköteles tevékenységének megszűnését követő 30 napon belül köteles adóbevallást tenni.

d) Ha a mérlegkészítésre nem kötelezett adózó adóköteles tevékenységét megszünteti és a bevételeit vevői teljes egészében nem fizették meg, az ezek után járó adókról -az 1990. január 1. után keletkezett jövedelmek utáni SZJA kötelezettség kivételével - akkor kell bevallást adnia, ha ezek a bevételek teljes egészében befolytak. Ha a bevételek egy év alatt nem folytak be, évente egy alkalommal -az 1. pont szerinti rá vonatkozó időpontban - adóbevallást kell adnia mindaddig, amíg a teljes kintlevőség be nem folyt.

3. Az adózó éves adójáról az adóévet követően, de az 1. pontban meghatározott határidőket megelőzően is benyújthatja adóbevallását. Ez esetben ez tekintendő a végleges adóbevallásnak és az csak az önellenőrzés szabályai szerint módosítható. A bevallásra eredetileg előírt határidőn belüli helyesbítés mentes az önellenőrzési pótlék alól.

4. Az Szjatv. 41. § (4) bekezdése szerint a munkavállalókkal, tagokkal elszámolt jövedelemadó és a már bevallott adóelőleg különbözetéről a munkáltatónak az \.e) pont szerinti munkáltató kivételével az

adóévet követő év árpilis hó 20-áig

kell bevallást benyújtania.

A bevallást az 1. a) pont alá tartozó adózó az I. negyedéves bevallás keretében, az 1.d) és 1 .e) pont alá tartozók az éves bevallásukban, a többi adózó pedig külön nyomtatványon teljesíti.

A bevallásban kizárólag a munkavállalókkal (tagokkal) ténylegesen elszámolt (tőlük levont, vagy részükre visszafizetett) összeget szabad szerepeltetni.

5. Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadó elszámolásból adódóan a visszafizetés összege az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó illetve adóelőleg együttes összege, a megállapított különbözetet kell a kifizetőnek az adóbevallásában szerepeltetnie.

A bevallás kitöltése

6. Az adatlap kitöltésére kötelezetteknek a II. negyedéves bevalláshoz a június 30-i főkönyvi kivonat alapján kitöltött adatlapot csatolni kell. Az éves bevalláshoz a mérlegbeszámoló, egyszerűsített beszámoló, lakásszövetkezeti zárszámadás, alapítványok és társadalmi szervek beszámolója, illetőleg vagyonkimutatás készítésére kötelezetteknek a bevallást a beszámolóval (vagyonkimutatással, zárszámadással) egyeztetve és ahhoz csatolva kell benyújtaniuk.[1]

7. Ha valamely adó vagy juttatás éves összege az 1000 forintot - magánszemélyek jövedelemadója esetén a 100 forintot - nem éri el, akkor azt nem kell bevallani.

8. A bevallásban - a magánszemélyek által benyújtott jövedelemadó bevallást kivéve - az adatokat 1000 forintra kerekítve kell bejegyezni. A kerekítést az általános szabályok szerint (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé) kell elvégezni.

Az 1990. január 1. után keletkezett jövedelmekről a magánszemélyek által benyújtott jövedelemadó bevallásba a befizetendő adó és a visszafizetendő adóelőleg összegét 100 forintra kerekítve (49 forintig lefelé, 50 forinttól felfelé) kell bejegyezni. A 7. pont esetén kerekíteni nem kell.

9. A bevalláshoz igazolást, kimutatást csatolni nem kell akkor sem, ha a magánszemély jövedelmével szemben költséget számol el.

Az adóelőleg és az adó megfizetése

10. Az előző év adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét az önellenőrzéssel, pénzügyi-gazdasági vagy adóellenőrzéssel megállapított adóhiánnyal, illetve többlettel módosítani nem lehet.

11. Az egyes adókra, adóelőlegekre, illetve juttatásokra vonatkozó befizetési, illetve igénylési határidőket a II-III. fejezetek tartalmazzák.

12. Az adóhatósági határozatban előírt adót, bírságot a határozatban megjelölt összegben és időpontban kell megfizetni.

A pótlékokat az adózóra vonatkozó kerekítési szabályok szerint kell megfizetni.

13. Havaiamely adó vagy juttatás éves összege - a 17. pont kivételével - az 1000 forintot, a magánszemély által befizetendő (visszaigényelhető) jövedelemadónál a 100 forintot nem éri el, azt nem kell befizetni és nem is lehet visszaigényelni.

14. A felszámolás (végelszámolás) elrendelésének közzététele napjával benyújtott adóbevallásban feltüntetett adók, illetve juttatások megfizetése és igénylése a felszámolási eljárás keretében az arra vonatkozó szabályok szerint történik.

Az átalakuló szervezetnek [(2.b) pont] a bevallásában feltüntetett adókat - figyelemmel a 11. pont előírásaira is - a vállalkozási nyereségadót az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, az egyéb adókat az átalakuláskor benyújtott adóbevallást követő legközelebbi esedékességi időpontban kell megfizetni. A mérlegkészítésre nem kötelezett, megszűnt adózónak [2.d) pont] a befolyt összegek utáni adót a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie.

15. Az adókat, juttatásokat 1000 forintra kerekítve kell befizetni, illetve igényelni. Kivétel ez alól az árubehozatali engedélykérelem illetéke, valamint a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó, amit 100 forintra kerekítve kell megfizetni (lehet visszaigényelni). A kifizető (munkáltató) a levont személyi jövedelemadó-előleget, adót a rá irányadó szabályok szerint köteles befizetni.

16. A 1-15. pontban foglaltaktól függetlenül év közben adófizetési, adóbevallási kötelezettség, illetve juttatási igény csak akkor keletkezik, ha az adó, adóelőleg, vagy juttatási igény összege az év elejétől, vagy az előző befizetéstől, igényléstől halmozottan a 10 000 - kettős könyvvitelt, vagy egyszerűsített kettős könyvvitelt alkalmazó adózóknál a 100 000 - forintot eléri. Amennyiben a kötelezettség, juttatási igény összege adó-, illetve támogatásnemenként a fenti értékhatárt az adóév végéig nem éri el, akkor azt az adó-, illetve támogatásnemre megállapított utolsó határidőben kell bevallani és befizetni, illetve ettől az időponttól lehet igényelni.

Ha az egyes adó-, és támogatásnemeket külön számlára kell befizetni, illetve igényelni, az értékhatárt is számlánként kell figyelembe venni.

Ezek az előírások nem vonatkoznak arra a magánszemélyre, aki csak személyi jövedelemadót fizet és nem egyéni vállalkozó.

A fenti értékhatárt a határozattal előírt kötelezettségre, juttatásra, továbbá a hivatalból kiutalt juttatásra, az árubehozatali engedélykérelem illetékre, és a pótlékokra nem lehet alkalmazni.

Az adózó ettől az előírástól eltérhet és a fenti értékhatárt el nem érő adóját is megfizetheti, illetve a juttatást igényelheti. Ez esetben a bevallási kötelezettséget is ennek megfelelően kell teljesítenie.

17. Az Áfatv. 5. §-a alá tartozók - a 18. pontban foglaltak kivételével - az ÁFA-t az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon igényelhetik vissza. Az igényléshez mellékelni kell azokat a bizonylatokat, amelyek a visszaigényelt összeg meghatározásához, illetve az igénylés jogosságának megállapításához szükségesek. Az igénylést az illetékes adóhatósághoz kell benyújtani. Az általános forgalmi adót az adóhatóság rendelkezésére a magánszemélynek pénzintézet fizeti ki. Ezek a rendelkezések nem érintik az c rendelet 3. számú mellékletében foglalt szabályokat.

18. Az Áfatv. 5. § alá tartozó belföldi jogi személyek a hivatkozott jogszabályok szerint megállapított forgalmi adó összegét a 17. pontban foglaltaktól eltérően e melléklet II/2. pontjában foglaltak szerint igénylik vissza.

II. Adók

1. A magánszemélyek jövedelemadója

a) a munkáltatónak az általa levont jövedelemadó előleget az

elszámolt hónapot követő hó 20-áig kell megfizetnie;

A kifizetőnek az általa levont jövedelemadó előleget a kifizetés hónapját követő hó 20-áig kell megfizetnie.

Abban az esetben, ha a személyi jövedelemadóelszámolásból adódóan a visszafizetés összege az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg összege, a különbözet a fenti időpontoktól visszaigényelhető. Ha az adókülönbözet év végi elszámolásakor a visszatérítendő összeg meghaladja a levont adó és adóelőleg összegét, a munkáltató a különbözetet olyan időpontban igényelheti az Adóelszámolási Irodától, hogy a visszatérítendő összeg a bérfizetéskor rendelkezésére álljon.

Az év végi elszámoláskor megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőlegek különbözetét a munkáltató az

adóévet követő év április 20-áig köteles befizetni.

Az e rendelet 9. §-a (2) bekezdés szerinti összeget a levonást követő hó 20-ig kell a munkáltatónak befizetnie és a legközelebb esedékes bevallásába beállítania.

Az adóelőleget a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályok szerint kell kiszámítani. Az előleg és az adókedvezmény számításánál az e rendelet 7. §-ában foglalt igazolásokat kell figyelembe venni. Annak a magánszemélynek, akitől a vállalkozásból származó jövedelme után adóelőleget nem vontak le [Szjatv. 48. § (4) bek.], az adóelőlegét a

jövedelem megszerzésének hónapját követő hó 20-áig kell megfizetnie;

annak a magánszemélynek, aki az Szjatv. 11, 12, 25. §-ai, illetve 30. §-a szerinti, nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, adóelőlegét negyedévenként, az I-III. negyedévben

a negyedévet követő hó 20-áig kell megfizetnie.

A IV. negyedévvel kapcsolatos jövedelmek utáni előleget nem kell külön megfizetni.

b) A magánszemélyek jövedemadóját a magánszemélynek az

adóévet követő év március 20-áig kell megfizetnie.

c) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az Szjatv. 26. §-a szerinti jövedelemből levont jövedelemadót a kifizetőnek az I. félév folyamán jóváírt, kifizetett tételek után az

adóév július 20-áig

a II. félévben jóváírt tételek után

az éves bevallás benyújtására előírt időpontig

kell befizetni.

A kifizetőnek az Szjatv. 27. §-a szerinti jövedelemből levont adót a

levonást követő hó 20-áig

kell befizetni.

2. Az általános forgalmi adó

a) Az ÁFA tényleges nettó összegéi havonta a

tárgyhót követő hó 20-áig kell megfizetni, illetőleg ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

b) Az adóévet megelőző évet érintő, de január 20-áig be nem fizetett, illetve vissza nem igényelt adót a február havi nettó kötelezettséggel együtt kell befizetni, illetve visszaigényelni.

c) Ha az adózó az ÁFA alapját képező rubel elszámolású importnál a devizában felmerült fuvarköltséget előkalkulált összegben vette figyelembe és ettől az összegtől a fuvarköltségről beérkező számla összege 20%-kal eltér, az erre eső adót annak legközelebbi esedékességi határidejében kell elszámolni.

d) Az az adózó, aki rendszeresen adó visszaigénylésére jogosult, kérheti az adóhatóságtól, hogy az adó nettó összegét 15 naponként a tárgyhót követő hó 5-én, illetve 20-án igényelhesse vissza.

3. A vállalkozási nyereségadó

a) A vállalkozási nyereségadót (a továbbiakban: nyereségadó) az adózó évente számítja ki és vallja be. A nyereségadót az éves bevallással egyidejűleg kell megfizetni.

b) A kettős könyvvitel vezetésére kötelezett adózóknak - a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágba tartozók, a takarékszövetkezetek, a lakás-, garázs-, üdülő-, műhely-, üzlet-, nyugdíjasok háza-, építő és fenntartó szövetkezetek a víziközmű társulatok kivételével - havonta két alkalommal nyereségadó előleget kell fizetniük.[2]

Az I. félévben, illetve a II. félévben esedékes előleg az előző év azonos időszakának mérleg szerinti eredménye és az előző év átlagos nyereségadó százaléka

alapján számított összeg, amelynek egytizenketted részét kell havonta a tárgyév december 28-át kivéve

minden hó 10-éig és 28-áig

befizetni.

Az átlagos nyereségadó százalék kiszámításánál az előző évi kedvezményekkel csökkentett nyereségadót kell a számlálóban szerepeltetni. Az átlagos nyereségadó százalék a kerekítés általános szabályai szerint kialakított egész szám. Az 1990. évi előleg összegének meghatározásánál az előzőek szerint kiszámított átlagos nyereségadó százalékot 10 százalékponttal csökkenteni kell.

Az előző évben éves szinten nyereséges, de a II. félévi mérleg szerinti eredmény alapján veszteséges adózó-december 28-a kivételével - a várható kötelezettség egytizenketted részét fizeti előlegként

minden hó 10-éig és 28-áig.

c) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek nyereségadó-előleg fizetésének alapja az előző évben ténylegesen fizetendő nyereségadó, amelynek az első negyedévben 10%-át, a második negyedévben 20%-át, a harmadik negyedévben 30%-át kell előlegként befizetni a negyedéves bevallás benyújtásának határidejéig. Az 1990-ben fizetendő előleg alapja az előző évben ténylegesen fizetendő nyereségadó 90%-a.

Annak az adózónak, akit a VA. 15. § (1) bekezdésének g) pontja alapján beruházásai, illetve beruházási hiteleinek kamatai után adókedvezmény illet meg és ezt az adóhatóságnak bejelentette, a tárgyévben mindaddig nem kell adóelőleget fizetnie, ameddig az adókedvezménnyel megvalósítható beruházások kifizetett számláinak (az elszámolt teljesítményértéknek), illetve a beruházásokhoz felvett hitelek kamatának 40, 50%-a az előző bekezdés szerint számított adóelőleg összegével egyező vagy annál magasabb. Amennyiben a visszatartható adókedvezmény összege a fizetendő adóelőleg összegénél alacsonyabb, a különbözetet az előző bekezdésben meghatározott módon és időben kell megfizetni.

d) Azok az egyszerűsített kettős könyvvitel, vagy az egyszeres könyvvitel vezetésére kötelezett adózók, továbbá a kettős könyvvitelt vezető takarékszövetkezetek vízi közmű társulatok, akiknél az előző évben a ténylegesen fizetendő nyereségadó összege a 3 millió forintot nem érte el, az előző évi ténylegesen fizetendő nyereségadó 25%-át kötelesek az I., II., III. negyedévben negyedévenként,[3]

a negyedévet követő hó 20-áig

befizetni.

Az 1990-ben fizetendő előleg összegének alapja az előző évi ténylegesen fizetendő nyereségadó 90%-a.

Azok az adózók, akiknél az előző évben a ténylegesen fizetendő nyereségadó a 3 millió forintot elérte vagy meghaladta, az előző évi ténylegesen fizetendő nyereségadó egyhuszonnegyed részét fizetik havonta a tárgyév december 28-át kivéve

minden hónap 10-éig és 28-áig.

Az 1990-ben fizetendő előleg összegének alapja az előző évi ténylegesen fizetendő nyereségadó 90%-a.

Január 10-ei, 28-ai és február 10-ei előlegeket a február 28-ai előleggel együtt, egyösszegben kell megfizetni.

e) A b) pontban említettek január hónapban és február 10-én az előző év december 28-ig felmért éves várható mérleg szerinti eredményük és a nyereségadó alapján számított átlagkulcs szerint számítják az adóelőleget. Az 1990. évi előleg kiszámításánál a 10 százalékpontos mérséklés figyelembe vehető. A várható adatok alapján számított adó és az előző évi tényleges adatok alapján számított előleg összegének január 10., 28. és február 10. napjára eső adókülönbözetet a február 28-án esedékes előleggel együtt kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

f) Az újonnan alapított adózónak - a b) pont alá tartozók kivételével - a várható éves nyereségadó összegét kell a c) és d) pontban leírt módon és időpontokban időarányosan befizetnie.

g) A b) pont alá tartozó, I. félévben újonnan alapított adózónak a június 30-ával készített főkönyvi kivonat alapján számított eredmény, (nyereség) után a jogszabályban előírt nyereségadó százalékával számított adót[4]

július hó 28-áig

kell befizetnie.

A II. félévben az I. féléves adó egytizenketted részét a b) pontban előírt határidőben kell megfizetni, - kivéve a július 10-i előleget, amely július 28-án esedékes.

A b) pont alá tartozó II. félévben újonnan alapított adózónak a várható éves nyereségadó összegét kell a b) pont szerinti időpontokban időarányosan befizetnie.

A II. félévben alapított b) pont alá tartozó adózók a következő év I. félévében, január 10-én, 28-án és február 10-én a december 28-án felmért nyereségadó egytizenketted részét fizetik adóelőlegként. Február 28-tól kezdve az előző évi nyereségadónak egytizenketted részét kell a b) pontban előírt időpontokban megfizetni. A január 10-én, 28-án és február 10-én fizetett adóelőlegek és a tényszámok szerint meghatározott részletek különbözetét a február 28-án esedékes részlettel egyidejűleg kell pénzforgalmilag rendezni.

h) Az előző évben veszteséges b) pont alá tartozó adózó az I. félévben, illetve a II. félévben az előleget ag) pont szerint köteles megfizetni.

Ha az adózó az I. félévben is veszteséges, a II. félévben nem kell nyereségadó-előleget fizetnie.

i) Szétválás esetén az előző évi VA. 5. §-a szerint megállapított eredményt meg kell osztani az új adózók között és a nyereségadó előleget a b) vagy c) vagy d) pont szerint kell kiszámítani és megfizetni. Ugyanígy kell eljárni kiválás esetén, egyesüléskor pedig az adóelőleget az összesített adatok alapján kell kiszámítani és megfizetni.

A nyereségadó százalékaként a szétválás, illetve kiválás előtti adózónál az előző év alapján kiszámított százalékot kell figyelembe venni. A nyereségmegosztást és az annak alapján számított előleget az Adóelszámolási Irodának be kell jelenteni.

j) Az év közben átalakuló szervezetnek az átalakulás időpontjáig meghatározott tényleges nyereségadó kötelezettség és a már befizetett előleg különbözetet az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni, illetve ettől az időponttól kell visszaigényelni.

Az átalakult szervezetnek - függetlenül az átalakulás időpontjától - az adóelőleget az f) vagy g) pontban meghatározottak szerint kell befizetnie.

k) A b) pont szerinti adózónak a június 30-ával készített főkönyvi kivonat alapján számított eredmény (nyereség) és a b) pont szerint számított előző évi átlagos nyereségadó százalék alapján kell a nyereségadó előleg összegét kiszámítani, bevallani és az eddig fizetett előlegekkel szembeni különbözetet a legközelebbi, július 28-án esedékes előleggel együtt befizetni, illetve ettől az időponttól visszaigényelni.[5]

l) A b)-c), az egyszeres könyvvezetésre kötelezettek kivételével a d) továbbá az f), g), j) pont alá tartozó adózóknak december hónapban ki kell számítaniuk a tárgyévi várható nyereségadójukat és az addig befizetett nyereségadó előleget december 28-ig a várható nyereségadó összegére ki kell egészíteniük. Az év folyamán befizetett előlegek és az éves mérlegbeszámoló, vagyonkimutatás alapján számított tényleges nyereségadó különbözetét az m) pontban foglaltak kivételével a tárgyévet követő év február 28-ig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.[6]

m) Azoknak az adózóknak, akik bevallásukat nem az adóévet követő év február 15-éig illetve 28-áig nyújtják be, az év folyamán befizetett előlegek és a vonatkozó jogszabály alapján számított tényleges nyereségadó különbözetét

az éves bevallás benyújtására előírt időpontig

kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

n) Abban az esetben, ha az adózó nem a rá vonatkozó szabályok szerint számította ki és vallotta be nyereségadó előlegét, e jogszabály hatályba lépését követő 30 napon belül az önellenőrzési pótlék mellőzésével helyesbítheti.[7]

4. A fogyasztási adó

a) A fogyasztási adó nettó összegét havonta, a

tárgyhót követő hó 15-éig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

b) Ha a nettó fogyasztási adó az előző év azonos negyedévében elérte a hatmillió forintot, akkor - az a) pontban foglalt befizetési kötelezettség, illetve visszaigénylési lehetőség mellett - a tárgynegyedévben havonta, a

tárgyhó 28-áig

előleget is kell fizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Az előleg összege az előző év azonos negyedévi fogyasztási adó nettó összegének egyhatod része. Az előleg és a tárgyhónapi tényleges összeg különbözetét a

tárgyhónapot követő hó 15-éig

kell elszámolni, megfizetni, vagy ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

c) Ha az adózó a tárgyévet megelőző évben adót nem fizetett, de a tárgyév első negyedévében a nettó adójának (visszaigénylésének) várható összege eléri a hatmillió forintot, a b) pont szerinti időpontban a várható adó egyhatodát adóelőlegként meg kell fizetni, illetve lehel igényelni. A II., III. és a IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, illetve lehet igényelni, ha az előző negyedévi nettó adó, illetve visszaigénylés összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi nettó fogyasztási adó egyhatod része.

d) Az adóhatóság az a), b) és c) pontokban meghatározott határidőktől eltérő határidőket is megállapíthat.

5. A külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet

Az árkülönbözetet a

tárgyhót követő hó 15-éig

kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

6. A különleges helyzetből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelem

A különleges körülményekből és természeti tényezőkből származó jövedelmet a

tárgyhót követő hó 15-ig

kell megfizetni.

7. Kereskedelmi adó

A játék- és pénznyerő automata gépek után fizetendő kereskedelmi adót a

tárgyhót követő 20-áig

kell megfizetni.

8. Telekigénybevételi díj

Az állami nagyberuházások után fizetendő telekigénybevételi díjat az adózónak a jogerős hatósági határozatban előírt időpontban kell megfizetni és a határozat jogerőre emelkedésének negyedévére előírt bevallási határidőben kell bevallani.

9. Földadó

A földadót évente két egyenlő részletben az első részletet augusztus 15-éig a második részletet november 15-éig

kell megfizetni.

Az első részletet az I. félévi bevallásba kell beállítani.

10. Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás

a) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás jogszabályban meghatározott módon számított összegének egytizenketted részét kell havonta a

tárgyhó 20-áig

megfizetni.

b) Az adóév január és február hónapjaiban az előző évi várható éves adatok alapján a jogszabályban meghatározott összeg egytizenketted részét kell befizetni. A tényleges adatok szerinti kötelezettség és a már befizetett összegek különbözetét a március hónapban esedékes kötelezettséggel egyidőben kell kiegyenlíteni.

11. Sertésállomány mentesítési hozzájárulás

A sertésfeldolgozó üzem a sertésállomány mentesítési hozzájárulást a feldolgozást, illetve az átvételt

követő hó 15-éig

fizeti meg.

A támogatás a sertésállomány mentesítéséről szóló jogszabályban foglaltak szerint, a

tárgyhót követő hó 15-étől

vehető igénybe.

12. Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás

A rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a

tárgynegyedévet követő hó 20-áig

kell megfizetni.

A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét a

tárgyévet követő február 20-áig

kell befizetni.

13. Társulati adó és társulati különadó

A társulati adóra és a társulati különadóra az adóelőleget az I., II., III. negyedévben

negyedévet követő hó 15-éig

kell megfizetni; a negyedévi előleg mértéke az előző évi társulati adó és társulati különadó együttes összegének 20%-a.

Az I. negyedévre eső adóelőleget az előző év elszámolásával egyidejűleg kell megfizetni. Az évközi előleg és a tényleges éves kötelezettség különbözetét a bevallás benyújtására előírt időpontig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

14. Gépjármű adó

A gépjármű adót - kivéve a CK rendszámú gépjármű utáni adót - évente egyszer, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni.

15. Külön fel nem sorolt kötelezettségek

a) Azt rendelet 1. § (2) bekezdésében említett, az előzőekben fel nem sorolt kötelezettségeket, juttatásokat a vonatkozó jogszabályokban megállapított módon kell megfizetni.

b) Az önellenőrzés, a pénzügyi-gazdasági, illetve adóellenőrzés során feltárt megszűnt adót, illetve juttatást egyéb befizetésként, illetve egyéb támogatásként kell bevallani, előírni, megfizetni, illetve ilyen címen lehet igényelni.

16. Állami vagyon utáni részesedés

A vonatkozó rendeleti előírások szerint kiszámított éves kötelezettségre év közben előleget kell fizetni.

a) Az állami vállalat, a tröszt - ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik - a tröszti vállalat a kezelésében levő állami vagyon után járó részesedésre előleget fizet. Az előleg alapjaként az előző évi adózott eredmény alapítói vagyonon belüli, az állami vagyoni hányaddal arányos összegét és a VA 19. §-ának a) pontja alapján átutalt összegeket kell figyelembe venni. Az előleg éves mértéke az előzőek szerint számított összeg 25%-a, amelynek egytizenketted részét kell havonta[8]

a tárgyhó 15. napjáig

előlegként befizetni.

A január és február havi részt a március havi előleggel együtt, azzal egyidőben kell befizetni.

b) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek az a) pont szerint kiszámított összegnek az I. negyedévben 10%-át, a II. ne-

gyedévben 20%-át, a III. negyedévben 30%-át fizetik előlegként

a negyedévet követő hó utolsó napjának 15. napjáig.

c) A társasággá alakult állami vállalat az 1989. évi XIII. tv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján magánál tartott üzletrészek (részvények) állománya után, a szövetkezet a nála állami vagyonként nyilvántartott vagyonrész után csak akkor fizet részesedés előleget, ha év közben a tulajdonosoknak osztalék előleget fizetett. Ez esetben a fizetendő részesedés előleg összege azonos a tagok (részvényesek) részére fizetett osztalék előlegnek a tagok (részvényesek) tulajdonára vetített %-os mérték alapján számított összeggel. A részesedés előleget az osztalék kifizetését követő, az a) pont szerinti legközelebbi esedékesség időpontjáig kell befizetni

d) Az a) és b) pont szerinti év közben átalakuló szervezetnek az átalakulás időpontjával meg kell határoznia tényleges kötelezettségét. Az év közben befizetett előleg és a tényleges kötelezettség különbözetét a bevallás benyújtását követő legközelebbi esedékességi időpontig kell befizetnie, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelnie.

e) Aza), b), illetve c) pont szerint számított előleg összegéből az adózó visszatarthatja azt az összeget, amely az állami vagyon utáni részesedésről szóló 1989. évi XLIII. tv. 4. és 7. §-ainak számított kedvezményként az előző évben megillette volna.

f) Az 1990-ben alapított (alakult) vállalatnak, szövetkezetnek, társaságnak részesedés előleget nem kell fizetnie. A teljes éves kötelezettséget

a tárgyévet követő év február 28-áig kell befizetnie.

g) Szétválás (kiválás) esetén a megosztott, egyesüléskor az összesített adatok figyelembevételével, az a) és b) pontokban előírtak szerint kell az előleget kiszámítani, és az ott meghatározott időpontokban befizetni.

h) Az a), b), c), g) pont alá tartozó adózóknak december hónapban ki kell számítaniok a tárgyévi várható kötelezettségüket, és az addig befizetett előleget december 28-ig a várható összegre ki kell egészíteniök. Az év folyamán befizetett előlegek és az éves tényleges kötelezettség különbözetét

a tárgyévet követő év február 28-áig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

III. Költségvetési juttatások

1. Fogyasztói árkiegészítés

a) A fogyasztói árkiegészítést havonta kell igényelni.

A fogyasztói árkiegészítés a

tárgyhót követő hó 15. napjától

jár.

b) Ha az adóhatóság az adózó kérelmére a fogyasztói árkiegészítés gyakorított (öt-tíz-tizenöt naponkénti)

igénybevételét engedélyezi, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra járó tényleges árkiegészítés különbözetét

a tárgyhót követő hó 15. napjától

lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni.

Egyszeri előleg igénybevételének engedélyezése esetén, az igénybevétel lehetősége a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjától nyílik meg, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

2. Termelési árkiegészítés és dotáció

a) A termelési árkiegészítést és dotációt havonta kell igényelni.

A termelési árkiegészítés és a dotáció a

tárgyhót követő hó 15. napjától

jár.

b) A III. rész 1. b) pontjában előírtak a termelési árkiegészítésre és a dotációra is alkalmazhatók.

c) A mezőgazdasági tevékenység támogatásáról szóló jogszabály alapján igénybe vehető támogatásokat a jogszabályban előírt módon és időponttól lehet igényelni.

3. A külkereskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezőkkel kapcsolatos árkülönbözet

a) Az árkülönbözetet havonta,

tárgyhót követő hó 75. napjától lehet igényelni.

b) A III. rész 1. b) pontban előírtak az árkiegészítésre is alkalmazhatók.

4. Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás

a) A mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást havonta lehet igényelni.

A mezőgazdasági exporttámogatás, a

tárgyhót követő hó 15. napjától

jár.

b) A III. rész 1. b) pontban előírtak a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásra is alkalmazhatók.

5. Külön fel nem sorolt juttatások

Az előzőekben fel nem sorolt támogatásokat juttatásokat az ezekre előírt módon kell igényelni, elszámolni, illetve folyósítani.

2. számú melléklet a 44/1989. (XII. 20.) PM rendelethez

Az önellenőrzéssel való helyesbítések végrehajtásának szabályai

a) Általános rész

1. Önellenőrzés az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok körébe tartozó adók, állammal szemben fennálló egyéb pénzügyi kötelezettségek és állami költségvetésből kiutalt juttatások (a továbbiakban együtt: adó) bevallott összegeinek az elévülési időn belül történő helyesbítése, illetve az elmulasztott bevallás pótlása. Nem minősül önellenőrzésnek a számla helyesbítése miatti általános forgalmi adó módosítás. Az adóhatósági ellenőrzés megállapításait az adózó önellenőrzéssel nem módosíthatja.

2. Az adó helyesbítése a bevallási időszakokhoz kapcsolódik.

Az adózó az elszámolások, az adók önként feltárt helyesbítéséről olyan kimutatást, nyilvántartást köteles vezetni, amelyből az ellenőrzés során megállapítható az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontja, továbbá az adókülönbözet alapja és összege. A nyilvántartásba vétel időpontja a feltárás napja.

Az önellenőrzési nyilvántartást adónemenként külön lapon kell vezetni. A nyilvántartás mellékletét képezi a helyesbítés szöveges indoklása és a pótlékokra vonatkozó számítás.

A D) fejezetben szereplő magánszemélyeknek a személyi jövedelemadója helyesbítéséről nyilvántartólapot nem kell kitölteni.

Az önellenőrzés nyilvántartásait, bizonylatait, az elévülési időn belül meg kell őrizni.

3. Az adót - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -az eredeti esedékesség idején hatályos jogszabály alapján kell helyesbíteni.

Az önellenőrzés során helyesbített adót, illetve juttatást az önellenőrzés időpontját követő, a helyesbített adónemre, juttatásra elő írt legközelebbi bevallási időpontban kell bevallani. A helyesbítések összegét - a bevallás kitöltési szabályai szerint - a feltárás hónapjának rovatába kell beállítani.

Ha az adózó évente csak egy alkalommal ad adóbevallást, akkor a bevallott és a helyesbített adó, illetve juttatás különbözetéről a helyesbítést követő 15 napon belül az illetékes adóhatósághoz kél példányban - a magánszemélynek a jövedelemadójáról egy példányban - külön bevallást kell benyújtania. Az ily módon bevallott összeg az éves bevallásban nem szerepeltethető.

4. A helyesbített adót a helyesbítést követő hónapban a vonatkozó adónemre megállapított esedékességi időpontban kell megfizetni (lehet visszaigényelni). A nem havonta esedékes adókra vonatkozó helyesbítések pénzügyi lebonyolítási határideje az önellenőrzést követő hó 15-e.

Az évente egy adóbevallást benyújtó adózók a helyesbített adót az önellenőrzésre vonatkozó bevallásuk benyújtásával egyidejűleg fizetik meg, illetve a juttatást ekkor igényelhetik.

Az adót csak akkor nem kell megfizetni, ha az adózónak az összeget fedező túlfizetése van az adószámlán, illetve akkor nem lehet visszaigényelni, ha a helyesbített kötelezettség még nincs megfizetve.

5. Ha a helyesbítéssel a már bevallott adó csökken vagy a juttatási igény nő, önellenőrzési pótlékot nem kell felszámítani.

6. Ha valamely adónemben - egy bevallási időszakon belül - a helyesbítés összege nem éri el a bevallási és befizetési kötelezettség e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott alsó határát, akkor azt nem kell az önellenőrzési nyilvántartásba felvenni, bevallani és befizetni.

7. A megszűnt adók, illetve juttatások helyesbítése esetén a helyesbített összeget egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímen kell bevallani és befizetni, illetve igényelni. Megszűnt adónemnek minősülnek a más jövedelemszabályozási (adózási) rendszerbe átkerült adózóknál az eredményhez kapcsolódó régi rendszerű (a korábbi adózási rendszerbe tartozó) adók is.

8. A munkáltató (kifizető) által megállapított személyi jövedelemadó, továbbá a levont személyi jövedelemadó előlegek helyesbítését a munkáltató (kifizető) a hiba elkövetésekori jövedelem alapján végzi.

9. Az önellenőrzés során felszámított önellenőrzési pótlék (R. 28. § (3) bekezdés) forintösszegét a kerekítés szabályainak alkalmazásával kell a bevallásba beállítani. Az önellenőrzési pótlék felszámításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az 1990. évet megelőző hónapokra 2%, az azt követő hónapokra - az SZJA kivételével - 3% az önellenőrzési pótlék mértéke. Az SZJA vonatkozásában az önellenőrzési pótlék havi mértéke 2%, de maximum 30%.

10. Amennyiben a 8025/1985. (PK. 10.) PM EU. Főig. tájékoztató szabályainak figyelembevételével 1988. évben az adózó már önellenőrzést végzett, ennek a jelen szabályokszerinti módosítása önellenőrzési pótlékot nem von maga után.

11. Az eredmény hibás kimutatásának megállapítása esetén az eltérés érinthet az eredményhez (bruttó jövedelemhez) fűződő adóknál biztosított olyan kedvezményeket is, amelyeknek összvolumene az évi adó összegét nem haladhatja meg.

Ha az adókötelezettség csökkenne, de befizetési kötelezettség a kedvezmények folytán eredetileg sem volt, akkor jóváírásnak nincs helye. Amennyiben az adókötelezettség növekedne, de a ki nem merített kedvezményre jogosultság a különbözet összegét eléri, abban az esetben előírásra nem kerülhet sor.

12. A nyereségadó-előleg félévkor és a III. negyedévben bevallott kötelezettséget az évközi beszámolóban helytelen összegben kimutatott nyereség miatt nem kell helyesbíteni.

13. Ha az éves bevallott összeg helyes és így nem szorul helyesbítésre, de a havonta megállapított adó összege hibás, akkor is az önellenőrzési nyilvántartásba kell felvenni a tételt, és az önellenőrzési pótlék tekintetében a B), illetve C) fejezet szerint kell eljárni.

14. Az agrár jövedelemszabályozás megszűnt adóit a 7. pont szerint kell helyesbíteni. A hozzáadott érték számításnál a helyesbítés kihatása a hibafeltárás évében korrekciós tényező.

B) Az 1. számú melléklet I/1. a) pontjában foglalt adózókra vonatkozó előírás

A helyesbítés a bevallás 3. és 4. számú főlapjának negyedéves összesen adatára ("f" rovat) vonatkozik.

Ha a negyedéves kötelezettséget (igényt) a helyes összegben vallották ugyan be, de az egyes hónapokra vonatkozó bevallás helytelen összegben történt, önellenőrzést kell végrehajtani. A pótlék alapja a havi különbözet és annak negyedéven belüli fennállásának időtartama.

C) Az 1. számú melléklet III. b), c), d), e) és f) pontjaiban felsorolt adózókra vonatkozó előírás

A felsorolt adózók évente egy alkalommal nyújtanak be havi részletezettségű bevallást. A helyesbítés az éves bevallott összegre vonatkozik. Ha az éves kötelezettséget (igényt) a helyes összegben vallották be ugyan, de az egyes hónapokra vonatkozó adó bevallása helytelen összegben történt, a hiba elkövetésének hónapjától a bevallás benyújtásának időpontjáig önellenőrzési pótlékot kell felszámítani és befizetni.

D) A kizárólag személyi jövedelemadót vagy e mellett csak általános forgalmi adót fizető magánszemélyek önellenőrzésének külön szabályai

1. A személyi jövedelem bevallásának helyesbítésénél a nem adózott jövedelmet a jövedelem megszerzése évének bevallott jövedelméhez hozzáadva vagy levonva kell az adó helyes összegét megállapítani. Önellenőrzés útján kell helyesbíteni a helytelenül bevallott összjövedelmet csökkentő kedvezményeket, illetve adókedvezményeket is.

2. A helyesbítéseket az e célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni.

3. Önellenőrzés útján kell helyesbíteni a személyi jövedelemadóját annak a magánszemélynek is, akivel munkáltatója a nyilatkozata alapján elszámolt, de utóbb olyan adóköteles jövedelmet tár fel, amelyre tekintettel nyilatkozatot sem tehetett volna, vagy adókedvezményeit a határidő elmulasztása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.

4. Az önellenőrzés az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében az erre vonatkozó, míg a személyi jövedelemadó fizetésére kötelezettek esetében az 53. számú bevallásban bevallott kötelezettségre, illetve a 3. pont esetében a munkáltató által közölt adóra vonatkozik.

5. Ha a magánszemély a személyi jövedelemadóban önellenőrzést végez, a pótlék számítása szempontjából a be nem vallott jövedelem után év közben már igazoltan levont adóelőleg összeget figyelmen kívül kell hagyni.

3. számú melléklet a 44/1989. (XII. 20.) PM rendelethez

A lakásépítés-, bővítés-, közművesítés, valamint a lakáson, lakóépületen végzett egyéb, lakásalapterület bővítésével nem járó munkák után felszámított általános forgalmi adó visszatérítésének különös szabályai

1. A Hivatal elnöke az Áfatv. 75. § (5) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján határozattal engedélyezi, hogy az egyes bolti kiskereskedelmi értékesítést folyató adóalany (továbbiakban: kereskedő) a módosított 11/1988. (XI.27.) ÉVM rendeletben felsorolt termékek értékesítése után fizetendő ÁFA-t csökkenthesse azzal az összeggel, amelyet részére a vásárlás során nem fizettek meg.

2. A határozat kiadásának feltételei:

a) a kereskedő az ÁFA-nak olyan alanya, aki nem választotta és nem választhatja az alanyi adómentességet,

b) akinél az elmúlt négy évben az adóhatóság pénzügyigazdasági, illetőleg adóellenőrzése nem tárt fel jelentős hiányosságokat, számviteli rendjét bizonylati fegyelmét megfelelőnek találta, adófizetési kötelezettségét általában időben és pontosan teljesítette,

c) a kérelmében tett nyilatkozatában vállalja az e melléklet szerinti eljárás többlet adminisztrációját és a szükséges nyomtatványok beszerzését, továbbá azt, hogy üzletében a vásárlókat jól látható helyen tájékoztatja az ÁFA-mentes vásárlás lehetőségéről.

A b) pontban megállapított feltételeket - ha erre vizsgálati megállapítások nincsenek - az engedély kiadását megelőzően a hatáskörrel rendelkező adóhatóság vizsgálattal állapítja meg.

3. A Hivatal elnöke engedélyét visszavonja;

a) ha a helyszíni ellenőrzés, vagy a soron következő pénzügyi-gazdasági, illetőleg adóellenőrzés során az adóhatóság a 2/b) pontban foglalt hiányosságot állapít meg,

b) ha a kereskedő bejelenti, hogy az engedélyben foglaltakkal nem kíván élni.

4. Az a magánszemély, építő-, és társasház közösség, amely lakásépítést, -bővítést, közművesítést, valamint a lakáson, lakóépületben végzett egyéb, lakás alapterület bővítéssel nem járó munkát végez (a továbbiakban: építő), az illetékes adóhatóságtól az ÁFA visszatérítésére jogosító igazolást kérhet.

a) Az igazolás kiadásának feltételei:

- az Áfatv. 51. § (1) bekezdésében meghatározott érvényes építési engedély, vagy előzetes költségvetés,

- az addigi vásárlásait igazoló számlákban a már felszámított adó összege a 10 000 Ft-ot elérte.

b) Az adóhatóság a feltételek megléte esetén a Hivatal által rendszeresített nyomtatványon az ÁFA nélküli vásárlásra jogosító Igazolást az építőnek kiadja a 62/A jelű visszaigénylő-lappal együtt.

Az Igazolás a kiállítás keltétől számított egy évig érvényes. Az Igazolás elvesztése esetén az adóhatóság újat nem bocsát ki.

Ha az Igazolást a költségvetés benyújtásához kötött adómentes vásárláshoz adja ki az igazgatóság feltünteti az Áfatv. 51. § (2) alapján megállapított elszámolás időpontját és a költségvetés összegét is. Az építési engedélyhez kötött vásárlásokhoz az Igazolás érvényességét az építő kérelmére - igénylőlapjának benyújtása mellett - az adóhatóság évente - a használatbavételi engedély kiadásáig - meghosszabbítja. Az Igazolásról az adóhatóság nyilvántartást vezet.

5. a) A kereskedő feladatai:

A kereskedőnek meg kell győzőnie a nála igazolással vásárló személyazonosságáról és részére külön számlát állít ki az 1. pontban említett jogszabályban szereplő termékekről. A külön számlát az Áfatv. 10., 11. számú mellékletében foglaltak szerint állítja ki, ezen felül azonban a számlán fel kell tüntetni az Igazolás nyilvántartási számát, a vevő személyi számát, aláírását és "A számla ÁFA visszaigénylésre nem jogosít" szöveget. A külön számlát a kereskedő 3 példányban készíti el. A számla egy példányát a vevő részére adja át és annak alapján az ÁFA összegét a pénztár a fizetéskor a számlaértékből levonja. A számla második példánya a kereskedőnél marad, harmadik példányát vásárlónként megküldi a vásárlást követő hó 10-ig az építő igazolásának nyilvántartási száma szerinti adófelügyelőségnek. A kereskedő a vevő részére kiállított számla szerint a visszatérített ÁFA címén levont összeget könyvvitelében a fizetendő ÁFA-t csökkentő tételként könyveli.

b) Az építő feladata:

Az Igazoláshoz mellékelt 62/A jelű nyomtatványon vásárlásait a számlák alapján feltünteti, a lapot annak beteltekor - de legalább félévenként, január 15-ig, illetvejúlius 15-éig - az adóhatóságnak megküldi. Amennyiben az építő e kötelezettségének az adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget, az Igazolást az adóhatóság érvénytelenítheti. Az építő az építési engedélyhez kötött ÁFA visszatérítésről kiadott Igazolást - a 62/A lap benyújtásával egyidejűleg - évente érvényesítteti. A használatbavételi engedély keltét követő 6 hónapon belül, illetőleg az ilyen engedélyhez nem kötött munkák esetén a költségvetés benyújtása naptári évének utolsó napját követő 3 hónap elteltével az Igazolást az adóhatóságnak vissza kell adni.

c) Az adóhatóság feladatai:

Nyilvántartásba veszi a helyszíni adóvisszatérítésben részesülő építő adatait, a kiadott igazolásokat és a 62/A jelű nyomtatványt. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a nyilvántartás sorszámát, az építő nevét, lakóhelyét, az építés helyét, engedélyszámát, a költségvetés bemutatását tartalmazó rovatot. A kereskedő által beküldött számlákat megvizsgálja abból a szempontból, hogy a jogszabályban meghatározott termékek után vonták-e le az ÁFA-t. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a kereskedő olyan termékek után is levonta az ÁFA-t, amelyre nem volt jogosított, érvénytelen igazolásra, vagy igazolás nélkül vont le fizetendő ÁFÁ-t, intézkedik az adóhiány megállapítása érdekében. A helyszíni adóvisszatérítés összegét az egyébként visszatérített ÁFA-ra is tekintettel a használatbavételt követően, illetőleg költségvetés alapján végzett munkák elszámolási határidejének lejáratát követően az építővel elszámol és a felhasználást ellenőrzi.

4. számú melléklet a 44/1989. (XII. 20.) PM rendelethez

A nyugtaadási kötelezettséggel (ideértve a gépi nyugtát is) kapcsolatos részletes szabályokról, valamint a pénztárgép beszerzési ára előzetesen felszámított adóként történő elszámolásának feltételeiről az ÁFA körében

I. A számla-, egyszerűsített számla-, nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

1. Az ÁFA tv. 58. § (1) bekezdésében előírt számla-, egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási kötelezettségének az adóalany a következő bizonylatokon tehet eleget:

a) szabvány szerinti bizonylatok (MSZ 3492-89 számú számla, MSZ 16114-89 számú számlatömb és készpénzfizetési számlatömb),

b) szabványosítás hiányában a Hivatal által jóváhagyott bizonylatok (nyugta),

c) a nyugtaadási kötelezettség a Hivatal által jóváhagyott típusú pénztárgép útján - ideértve a II/5. pontban meghatározott pénztárgép 1995. december 31-ig történő használatát - is teljesíthető.

A számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta és az adóügyi jellel ellátott gépi nyugta bevételi bizonylatnak minősül.

2. A Hivatal 1990. január l-jétől meghatározza az egyes gyártók részére a számlatömb, a készpénzfizetési számlatömb és a nyugtatömb nyomtatványok sorszámozására általuk felhasználható sorszámtartományokat és azonosító jelet.

A gyártók, illetve a forgalmazók az általuk értékesített nyomtatványokról kiállított számlákon kötelesek feltüntetni:

- az értékesített nyomtatvány(ok) megnevezését,

- sorszámtartományát,

- a vevő nevét és telephelyét,

- a vevő adóigazgatási vagy más adóazonosító számát. A számlák tőpéldányai alapján a nyomtatványokat gyártó, illetve forgalmazó köteles az általa gyártott, illetve forgalmazott nyomtatványokkal sorszám szerint elszámolni az adóhatósággal és az adóhatóság kérésére arról adatot is szolgáltatni.

3. Az adóalanyoknak az értékesítésük bizonylatolására szolgáló

- számlatömb

- készpénzfizetési számlatömb és

- nyugtatömb

nyomtatványokat szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványként kell kezelniük és nyilvántartaniuk.

A nyomtatványok részére fajtánként külön-külön nyilvántartó lapot kell nyitni és vezetni. A nyilvántartó lapnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a nyomtatvány neve és számjele,

b) a beszerzés kelte,

c) a tömb(ök) sorszáma (-tól, -ig), d) a használatbavétel kelte,

e) a nyomtatványtömb felhasználásának kelte,

f) a kiselejtezés kelte.

Vásárláskor a nyomtatványokat tömbönként - sorszámuk -tól -ig feltüntetésével - nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba be kell jegyezni az egyes tömbök beszerzésének, használatba vételének, felhasználásának és kiselejtezésének keltét. A nyilvántartást naprakészen kell vezetni. A nyomtatvány-tömböket elzárva, úgy kell tárolni, hogy azokhoz illetéktelen személyek hozzá ne férhessenek.

Az MSZ 3492-89. szerinti számlákat évente l-jétől kezdődően folyamatosan sorszámozni kell. A felhasznált sorszámokat nyilván kell tartani.

II. A pénztárgéphasználat szabályai

1. A nyugtaadási kötelezettséget az ezen melléklet előírásainak megfelelő, és hivatalos lapban közzétett géptípussal lehet teljesíteni. Az e célra alkalmas pénztárgépek típusait, a pénztárgépet kísérő gépnapló adattartalmát a Hivatal elnöke által létrehozott szakmai bizottság határozza meg.

2. A nyugtaadási kötelezettség teljesítésére alkalmas pénztárgépként olyan géptípus határozható meg, amely az alábbi technikai követelményeknek megfelel:

- A pénztárgép alkalmas az üzembe helyezés előtti hitelesítésre (leplombálásra) és a hitelesítést igazoló, az adóhatóság által jóváhagyott adóügyi jelet, valamint a pénztárgép azonosító számát rányomtatja a gépi nyugtára.

- A pénztárgép kiíró berendezése a gépi nyugtára rányomtatja az adóalany adóigazgatási azonosító számát vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosítót (pl.: az üzlet megnevezését), amellyel az értékesítés helye egyértelműen meghatározható.

Feltünteti tételesen megbontva a vásárlásokat, folyamatosan növekvő sorrendben a vásárlás tételszámát, az értékesítés végösszegét és időpontját.

- A kibocsátott nyugták másolatát ellenőrző szalagon rögzíti és kinyomtatja. Az ellenőrző szalagokat is sorszámozza. Az ellenőrző szalag kivétele előtt az addig beütött értékesítési végösszegek göngyölített adatait a szalagra automatikusan rávezeti.

- Az értékesítések végösszegét göngyölíteni képes.

- Napi pénztáregyenleget készít, amelynek adatait ki is nyomtatja.

- A napi értékesítések végösszegeit fő adattárolójában (fő memóriaegységében) a hozzáférhetetlenség biztosítása mellett tárolja.

- Ha a pénztárgép fő adattárolója megtelik, új forgalmi műveletet nem teljesíthet.

- A pénztárgép fő memóriaegységének a korábban bevitt adatokat biztonságosan meg kell őriznie üzemzavar vagy tápfeszültség kiesés esetén is.

3. Az adóalanynak a pénztárgépet üzembehelyezés előtt hitelesíttetni kell (leplombáltatni) az adóhatóság által kijelölt szervvel, majd azt követően a pénztárgép használatbavételét az erre rendszeresített adatközlő lapon (a gépnaplóhoz tartozó adatközlő szelvényen) be kell jelentenie az adóhatóságnál. A pénztárgép beszerzésével, üzembehelyezésével, használatával, javításával, majd értékesítésével kapcsolatos adatokat gépnaplóban kell rögzíteni. A gépnaplót a pénztárgép értékesítésével együtt az eladó köteles a vevőnek átadni.

Az adóalany pénztárgép használata esetén köteles minden, nyugtával vagy egyszerűsített számlával kísért bevételét a gépben rögzíteni, a nyugtát, egyszerűsített számlát a vevőnek átadni, másolatát (az ellenőrző szalagot) megőrizni.

A pénztárgép üzembehelyezésétől kezdve az ellenőrző szalagra az első tétel beütésével rá kell nyomtatni az ellenőrző szalag sorszámát, amely sorszám az ellenőrző szalag cseréjével növekszik. Az ellenőrző szalag kivétele előtt az addig beütött eladási végösszegek göngyölített adatait a szalagra automatikusan rá kell vezetni.

A pénztárgéppel naponta (a könyvvezetési előírásokkal összhangban) ki kell íratni a napi bevételi végösszeget. A sztornó tételeket az eredeti vevőpéldányok csatolásával igazolni kell.

4. A pénztárgép meghibásodását a szervíznek azonnal be kell jelenteni és a gépnaplóban rögzíteni. A pénztárgépek javítását csak az arra kijelölt szervíz végezheti. Amennyiben a javítás a helyszínen nem végezhető el, és a szervíz csere-pénztárgépet biztosít, a csere-pénztárgép üzemeltetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a pénztárgépre azzal az eltéréssel, hogy a javítás után visszakapott gépbe az összegzett adatok biztosítása érdekében a csere-pénztárgép ellenőrző szalagjának végösszegét - megkülönböztetés mellett - bevételként be kell ütni vagy külön, a gépnaplóra hivatkozással, meg kell őrizni.

A pénztárgépek javítását végző szervíz a javításra átvett gépekben tárolt értékadatokat leolvassa. Ennek során a gépnaplóban rögzíti a gép bevételi adatait, az ellenőrző szalag sorszámát, annak egyenlegét, a javítás idejét. A javítást végző szerrvíz a javításról készített számlán közli az átadott cserepénztárgép induló és záró bevételi összegét.

A saját csere-pénztárgéppel rendelkező adóalanynak az általános szabályok szerint kell eljárnia azzal az eltéréssel, hogy a csere-pénztárgép üzemeltetési adatairól a gépnaplóban feljegyzést kell készíteni.

A pénztárgép működésképtelensége esetén, áramszünet, továbbá a javítás időtartama alatt az adóalanynak a gépi nyugta helyett az I. pontban meghatározott nyugtát kell adnia.

5. A törvény hatálybalépésekor már használatban levő, a hatósági előírástól eltérő, alacsonyabb műszaki színvonalú pénztárgépek 1995. december 31-ig tovább üzemeltethetők a központi elszámolás alá vont bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységekben, ha az elszámoltatás bizonylatait a számvitel bizonylati rendjéről szóló 53/1988. (XII. 24.) PM rendelet előírásai szerint kezelik és megőrzik.

III. A pénztárgép beszerzési ára előzetesen felszámított adóként történő elszámolásának feltételeiről

1. A nyugtaadási kötelezettségét pénztárgép alkalmazásával teljesítő adóalany az ÁFA törvény kihirdetését követően, a törvény 76. § (4) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző 6 hónaptól az időpontot követő öt évig terjedő időszakban beszerzett pénztárgép forgalmi adóval növelt beszerzési árát, maximum azonban a II/1. pontban említett bizottság által meghatározott összeget, előzetesen felszámított adóként levonhatja.

2. Az adóalany pénzátvételi helyenként egy darab pénztárgép egyszeri beszerzése erejéig jogosult a vételár 1. pont szerinti elszámolására.

3. Pénzátvételi helynek kell tekinteni készpénz fizetés esetén az üzleten (műhelyen) belül az értékesítés ellenértékének átvételére kijelölt helyet, ahol a pénztárgépet beállítják.

4. Ha az adóalany az 1. pont szerint elszámolt pénztárgépet értékesíti - ideértve a törvény 8. § (2) bekezdés e) pontjában felsorolt eseteket is - és az értékesítés ellenértéke az 1. pont szerint előzetesen felszámított adóként elszámott összeget nem haladja meg, a pénztárgép általános forgalmi adót is tartalmazó értékesítési ellenértékét fizetendő forgalmi adóként kell elszámolnia. Ha az értékesítés ellenértéke az 1. pont szerint előzetesen felszámított adóként elszámolt összeget meghaladja, akkor az értékesítés után az általános szabályok szerint fizetendő adót, illetve az 1. pont szerint előzetesen felszámított adóként elszámolt összeget összevetve, a magasabbat kell fizetendő adóként elszámolni.

5. A 4. pont szerinti kötelezettség az ÁFA törvény 40. § és 43. §-a szerinti átalány adókulccsal adózókat az átalány adókulcs alapján fizetendő átalányösszegen felül terheli.

6. Az adóalany a pénztárgép általános forgalmi adót is tartalmazó beszerzési ára előzetesen felszámított adóként való elszámolására a pénztárgép hitelesítését követően, az üzembehelyezés napjától jogosult.