65/1990. (III. 28.) MT rendelet

az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről

1. §

A rendelet szempontjából az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személynek minősül az, akit

a) 1945. január 1-je és 1953. december 31-e között rendőrhatósági őrizetben fogva tartottak (a továbbiakban: internált),

b) 1945. január 1-je és 1953. december 31-e között tartózkodási helyéről, illetőleg az ország bizonyos részeiből kitiltottak és az ország más helyén rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek (a továbbiakban: kitelepített),

c) Magyarországon, illetőleg onnan elhurcolva szovjet katonai bíróság politikai okból elítélt és aki a büntetését részben vagy egészben a Szovjetunióban töltötte le,

d) polgári személyként, katonaként, illetőleg leventeként - munkavégzés céljából vagy hadifogság címén - a második világháborúval összefüggésben a Szovjetunióba hurcoltak, illetőleg ott hadifogságba esett,

e) internálás, illetőleg kitelepítés céljából őrizetbe vettek akkor is, ha az internálásra, kitelepítésre nem került sor,

f) az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartottak,

g) az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény 1. §-ában megjelölt okból előzetes letartóztatásba helyeztek vagy akinek ideiglenes kényszer-gyógykezelését rendelték el, de bíróság előtti eljárásra nem került sor, illetőleg akire nézve az eljárás felmentő ítélettel zárult vagy azt megszüntették, vagy nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, illetőleg akinek kényszergyógykezelését rendelték el.

2. §

(1) Az az időtartam, amely alatt az érintett személy személyes szabadságát az 1. §-ban megjelölt módon korlátozták, szolgálati időnek számít. A nyugdíjmegállapító szerv az e rendelet hatálybalépése előtti időponttól megállapított nyugellátás, baleseti nyugellátás módosítására irányuló igény elbírálásánál egyebekben a megállapítás időpontjában hatályban volt rendelkezéseket alkalmazza.

(2) Az 1. §-ban megjelölt korlátozás hatálya alatt eltöltött idő munkajogi szempontból munkaviszonyban töltött időnek számít.

3. §

(1) Az 1. § hatálya alá tartozó személy nyugellátását, illetőleg - baleseti járadék kivételével - baleseti nyugellátását, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását személyenként és összesen havi 500 forinttal - kérelemre - fel kell emelni függetlenül attól, hogy az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt töltött idő (időket) szolgálati időként figyelembe vették-e.

(2) Havi 500 forint az 1. § hatálya alá tartozó annak a személynek is jár, aki után házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot folyósítanak.

4. §

(1) Nem számít szolgálati időnek, illetőleg munkaviszonyban töltött időnek az internálásban, továbbá a kitelepítésben töltött idő és ezen a címen emelés sem jár annak, illetőleg hozzátartozójának,

a) akit háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

b) akinek az internálását a német állampolgárok rendőrhatósági őrizet alá helyezéséről szóló 302/1945. ME rendelet alapján rendelték el,

c) akit azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,

d) akit a 3820/1945. ME rendelet alapján, mint hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezetben vezető szerepet vitt személy családtagját telepítették ki,

e) akit egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése miatt internáltak,

f) akit 1949. január 1-je előtt a Hatályos Anyagi büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának (a továbbiakban: BHÖ) a (2) bekezdésben felsorolt pontjai alapján (a cselekmények elkövetése miatt) telepítettek ki.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásánál köztörvényi bűncselekményen a BHÖ 230., 231., 260., 302., 422., 433., 434., 438., 439., 440., 442., 447., 455., 459., 474 és 479 pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57., 59. és 60. §-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.

5. §

Nem jár e rendelet alapján emelés annak, akinek az ellátását a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyának és társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről szóló 72/1989. (VII. 4.) MT rendelet vagy az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek helyzetének rendezéséről szóló 104/1989. (X. 4.) MT rendelet alapján már felemelték.

6. §

(1)[1] Az internálás, kitelepítés, az őrizetbevétel, a Szovjetunióba való elhurcolás, valamint az ottani fogvatartás, a közbiztonsági őrizet tényét és időtartamát - kérelemre - a Kárpótlási Hivatal hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

A bizonyítvány kiadását a 4. §-ban meghatározott kizáró okok fennállása esetén meg kell tagadni.

(2) Ha a bíróság előtti eljárásra nem került sor, az előzetes letartóztatás, továbbá az ideiglenes kényszergyógykezelés tényét és időtartamát kérelemre - hivatkozással az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvényre - a fővárosi (megyei) főügyészség, ha pedig felmentő ítéletet hoztak, az eljárást megszüntették, az érintett személyt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy kényszergyógykezelését rendelték el, az első fokon eljárt bíróság igazolja.

7. §

(1) Az 1. §- hatálya alá tartozó személy után járó hozzátartozói nyugellátást, hozzátartozói baleseti nyugellátást kérelemre személyenként havi 250 forinttal fel kell emelni. Ezt akkor is folyósítani kell, ha e havi 250 forint jogosultja részére - választása alapján - nem a hozzátartozói nyugellátást, hozzátartozói baleseti nyugellátást folyósítják.

(2) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 65/A. §-ában megjelölt határösszeg szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a jelen rendelet alapján járó emelést. Ha az özvegyet az e rendelet szerinti emelés mind saját jogán, mind férje jogán megilleti, a figyelmen kívül hagyott összeg havi 750 forint.

(3) A hozzátartozók ellátásának emelését a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból hajtja végre, ha a meghalt személy nyugellátása, baleseti nyugellátása a havi 500 forintot már tartalmazta.

8. §

(1) A nyugdíjfolyósító szerv a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától emeli fel az rendelet hatálybalépése előtti időponttól

a) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő és az 1. § hatálya alá tartozó személy ellátását [3. § (1) bek.],

b) az 1. § hatálya alá tartozó személy után járó hozzátartozói nyugellátásban, hozzátartozói baleseti nyugellátásban részesülő személy ezen ellátását [7. § (1) bek.]

(2) A kérelemhez mellékelni kell a 6. §-ban említett hatósági bizonyítványt, illetőleg igazolást.

(3) Ha a hatósági bizonyítvány iránti kérelem a Belügyminisztériumhoz, illetőleg a 6. § (2) bekezdésében megjelölt szervhez 1990. június 30-ig megérkezik, az emelés 1989. augusztus 1-jétől jár.

(4) Az e rendelet szerinti emelés végrehajtása a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások emeléséről szóló 146/1989. (XII. 27.) MT rendelettel előírt emelést nem érinti.

(5) Ha a nyugellátást, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a hozzátartozói nyugellátást, a hozzátartozói baleseti nyugellátást a jelen rendelet hatálybalépésétől vagy azt követő időponttól kell megállapítani, a 3. § (1) bekezdésében, illetőleg a 7. § (1) bekezdésében meghatározott összeget kérelemre az ellátással együtt - alkalmazva a társadalombiztosítási rendelkezéseket és a 2. §-nak a szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit - a nyugdíjat megállapító szerv állapítja meg.

(6) Ha az igénylő a havi 500 forint iránti igényét a határozat meghozatala után érvényesíti, a hatósági bizonyítványt, illetőleg a 6. § (2) bekezdésében megjelölt igazolást a nyugdíjfolyósító szervnek kell megküldenie.

9. §

(1) A személyes szabadságában korlátozott annak a személynek, aki után az e rendelet hatálybalépése előtti időponttól házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot folyósítanak, illetőleg, ha e pótlékok megállapítása a nyugdíjfolyósító szerv hatáskörébe tartozik, a havi 500 forint folyósítása érdekében a hatósági bizonyítványt (egyéb igazolást) a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani. A visszamenőlegesség tekintetében a 8. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(2) Ha a házastársi pótlék, házastársi jövedelempótlék megállapítása a nyugdíjmegállapító szerv hatáskörébe tartozik, a havi 500 forintot is a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg.

(3) A havi 500 forint megállapítására, illetőleg folyósítására a házastársi pótlékra vonatkozó rendelkezések az irányadók, azzal, hogy az összeghatárok szempontjából e havi 500 forint figyelmen kívül marad.

10. §

E rendeletet az 1. § hatálya alá tartozó arra az öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személyre is alkalmazni kell, aki a 3. § (1) bekezdésében említett ellátások egyikében sem részesül és utána házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot sem folyósítanak. Ebben az esetben a havi 500 forintot - a 8. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a jogosult lakóhelye szerint illetékes helyi tanács v. b. egészségügyi és szociálpolitikai feladatot ellátó szakigazgatási szerve folyósítja.

11. §

(1) E rendelet 1990. április 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 138. §-ának c) pontja, a 72/1989. (VII. 4.) MT rendelet, a 104/1989. (X. 4.) MT rendelet, továbbá a 108/1989. (XI. 1.) MT rendelet 4-5. §-a és 6. §-ából a "továbbá a közbiztonsági őrizet tartama" szövegrész hatályát veszti, a 108/1989. (XI. 1.) MT rendelet 1. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében a "baleseti rokkantsági nyugdíját" szövegrész "illetőleg a baleseti járadék kivételével baleseti nyugellátását" (2) bekezdésében pedig "az özvegyi nyugdíjat, a szülői nyugdíjat és az árvaellátást" szövegrész "a hozzátartozói nyugellátást, a hozzátartozói baleseti nyugellátást" szövegre változik.

(2) A bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a 104/1989. (X. 4.) MT rendelet 6. §-a (2) bekezdésével megállapított 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság által felülvizsgálható)

"29. Az internálásnak, a kitelepítésnek, az őrizetbevételnek, a Szovjetunióban, valamint a közbiztonsági őrizetben töltött időnek az igazolásával kapcsolatban hozott határozat (hatósági bizonyítvány). A bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja."

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke