132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet

a Magyar Geológiai Szolgálatról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a földtani kutatást végző szervezetekre és bányavállalkozókra (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet).

2. §

(1) A Magyar Geológiai Szolgálat ellátja az állam földtani, földtani kutatási feladatait, illetve közreműködik azok végrehajtásában. Ellátja továbbá az ásványvagyongazdálkodással összefüggő és a Bt. 50. § (11) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott földtani szakvéleményezési és szakhatósági feladatokat.

(2)[1] A Magyar Geológiai Szolgálat központi hivatal, amelynek irányítását a gazdasági és közlekedési miniszter látja el.

(3) A Magyar Geológiai Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatát az ipari és kereskedelmi miniszter a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyetértésével hagyja jóvá.

(4) A Magyar Geológiai Szolgálat keretében a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet részben önálló gazdálkodású költségvetési kutató intézet.

3. §

Az állam földtani feladatai a következők:

a) az ország területén a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló tudományos kutatás végzése és koordinálása;

b) az ország területének rendszeres és átfogó geológiai és geofizikai, geokémiai, mérnökgeológiai, vízföldtani, ag-rogeológiai térképezése és a térképek és azok szöveges magyarázatának készítése, közreadása;

c) a földi erőterek eloszlásának és változásának folyamatos mérése;

d) a nagy kockázattal járó, az ország nyersanyag-potenciálját növelő földtani kutatások végzése;

e) a földtani dokumentációk, mintagyűjtemények, szakkönyvtárak, obszervatóriumok fenntartása;

f) az országos földtani és geofizikai adattár működtetése;

g) laboratóriumok működtetése, hiteles mérések végzése;

h) a környezetföldtani, vízföldtani, mérnökgeológiai, agrogeológiai vizsgálatok végzése;

i) a gravimetriai hálózat fenntartása;

j) a hazai ásványi nyersanyagvagyon országos összesítése, rendszeres, mérlegszerű nyilvántartása és előzetes gazdasági értékelése;

k) a hazai ásványi nyersanyagkészlet becslése, továbbá a kitermelhetőség környezeti és egyéb kockázati feltételeinek meghatározása;

l) a földtani adatszolgáltatás és ajánlás az ásványi nyersanyag kutatásra, a koncesszióra alkalmas területek kijelöléséhez;

m) a koncessziós pályázatok kiírásához földtani adatcsomag, továbbá a pályázati feltételek meghatározásához szükséges egyéb földtani, vízföldtani, geotechnológiai, környezetvédelmi, bányászati információk szolgáltatása;

n) a földtani természeti erőforrások új hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata, ideértve a geotermális energia földtani körülményeinek vizsgálatát is;

o) az ország földtani környezetállapotának vizsgálata geokémiai alapszintértékek és anomáliák meghatározása, továbbá ezzel összefüggően az egészségvédelemmel kapcsolatos kutatások és vizsgálatok elvégzése;

p) a természeti jelenségek földtani képződményekre gyakorolt hatásainak vizsgálata, a természetes, valamint az emberi beavatkozással összefüggő felszínmozgások veszélyeinek országos vizsgálata;

q) a felszín alatti vizekés tároló képződményeinek vizsgálata, az ország regionális vízkészletei kutatásának földtani megalapozása, ideértve a kapcsolódó megfigyelő hálózat működtetését is;

r) a külterületi nyomvonalas létesítmények elhelyezéséhez, a települések rendezésére és fejlesztésére szolgáló, valamint a térségi meliorációs tervek elfogadásához szükséges szakvélemény készítése;

s) kapcsolattartás a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel;

t) az állami alapfeladatok ellátásához, szükséges adatok szolgáltatása.

4. §

(1) Az illetékes hatóságnak a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatósági állásfoglalását kell kérnie. A szakhatósági és a szakvéleményezési jogköröket a rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A földtani szakhatósági jogköröket első fokon a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatalai, másodfokon a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala látja el.

5. §

(1) A Magyar Geológiai Szolgálat főigazgatója mellett véleményező, javaslattevő jogkörrel Földtani Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik. A Tanácsba egy-egy tagot jelöl ki

a) a belügyminiszter;

b) a földművelésügyi miniszter;

c) az ipari és kereskedelmi miniszter;

d) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter;

e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

f) a népjóléti miniszter;

g) a művelődési és közoktatási miniszter;

h)[2] a privatizációért felelős miniszter;

i)[3] a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke;

j) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke;

k) a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság elnöke;

l) a Magyar Bányászati Hivatal elnöke;

m) a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke;

n) a Magyar Geofizikusok Egyesületének elnöke.

(2) A Tanács elnöke a Magyar Geológiai Szolgálat főigazgatója.

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzatát a Tanács hagyja jóvá.

6. §

(1) A földtani kutatást a megkezdése előtt legalább 30 nappal a Magyar Geológiai Szolgálatnak be kell jelenteni. A bejelentés a kutatási végzőt nem mentesíti a külön jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a földtani kutatást végző megnevezését és székhelyét;

b) a tevékenységgel érintett terület közigazgatási megjelölését és helyszínrajzát;

c) a földtani kutatás célját, módszereit és tervezett időtartamát.

(3)[4] A földtani kutatást végző gazdálkodó szervezet évenként január 31-ig, továbbá a kutatás befejezésétől számított 60 napon belül köteles a tevékenysége során megismert adatokat a Magyar Geológiai Szolgálat részére megküldeni. Az adatok körét és az adatforgalmazás rendjét az ipari és kereskedelmi miniszter a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel együtt rendeletben határozza meg.

(4) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert ásványi nyersanyag előfordulás mennyiségére, minőségére, elhelyezkedésére vonatkozó földtani adatokat, továbbá az ásványvagyonban bekövetkezett változást a Magyar Geológiai Szolgálatnak a Bt. 25. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően köteles megküldeni.

(5) A Magyar Geológiai Szolgálat által gyűjtött és nyilvánosságra nem hozott földtani adatokba való betekintés rendjét a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXI1I. törvény előírásaival összhangban a Szolgálat főigazgatója határozza meg. Kivételt képeznek a koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatok, amelyekkel a koncesszió időtartama alatt üzleti titokként kell kezelni.

7. §

A földtani szakértői engedélyeket a Magyar Geológiai Szolgálat adja ki és vezeti a földtani szakértők nyilvántartását. A szakértői engedélyek kiadásának eljárási rendjét az ipari és kereskedelmi miniszter rendeletben állapítja meg.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Központi Földtani Hivatal hatásköréről, szervezetéről és működéséről szóló 1013/1964. (V. 4.) Korm. határozat, valamint az azt módosító 16/1990. (VII. 27.) Korm. rendelet. A Központi Földtani Hivatal általános jogutódja a Magyar Geológiai Szolgálat.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről kiadott 1034/1992. (VII. 1.) Korm. határozat mellékletében feltüntetett Központi Földtani Hivatal helyébe a Magyar Geológiai Szolgálat lép.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A Magyar Geológiai Szolgálat a felsorolt hatósági eljárásokban szakhatósági és szakvéleményezési jogkörrel működik közre:

a) a külterületi nyomvonalas jellegű létesítmények nyilvántartása [18/1984. (XII. 13.) EVM rendelet];

b) a természetvédelmi területté nyilvánítása [1982. évi 4. tvr. és a végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelet];

c) atomerőmű és radioaktív hulladék elhelyezéssel kapcsolatos hatósági eljárása [1980. évi I. tv. végrehajtásáról rendelkező 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet];

d) a kommunális és veszélyes hulladékok elhelyezése [86/1993. (VII. 4.) Korm. rendelet];

e) az általános rendezési tervek elfogadása [7/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM utasítás, valamint az Országos Építési Szabályzat];

f) a területgazdálkodási és területfejlesztési tervek ki-alakítása [7/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM utasítás, valamint az Országos Építési Szabályzat];

g) egyes környezetre veszélyt jelentő ipari tevékenységek megkezdése [86/1993. (VII. 4.) Korm. rendelet];

h) gyógybarlangok létesítésével kapcsolatos engedélyezési eljárás [7/1986. (VII. 10.) EüM rendelet];

i) az elismert ásvány-, illetőleg gyógyvíz, továbbá a gyógyászati célú hévíz engedélyezési eljárás [7/1986. (VII. 10.) EüM rendelet];

j) előzetes környezeti hatástanulmány alapján hozott döntés meghozatala [86/1993. (VII. 4.) Korm. rendelet];

k) az ásványvagyon kutatási tervek, munkaprogramok elfogadása (szakvéleményezési jogkör);

l) a bányatelek megállapítása, a bánya tartós szüneteltetése és a bányabezárással kapcsolatos engedélyezés (szakvéleményezési jogkör);

m) a Magyar Bányászati Hivatal hatósági jogkörébe utalt feladatok (szakvéleményezési jogkör).