16/1993. (XII. 14.) BM rendelet

a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről

A közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a közszolgálati adatvédelmi szabályzat alapvető tartalmi követelményeiről, az alapnyilvántartás adatlapjáról, valamint a központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adatszolgáltatásról, továbbá a köztisztviselői tartalékállomány információs rendszere működési szabályzatának kiadásáról a következőket rendelem el:[1]

1. §

(1)[2] E rendelet hatálya - a (3) bekezdés kivételével - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerveknél, valamint - törvényi rendelkezés alapján - az egyéb költségvetési szerveknél (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) foglalkoztatott köztisztviselőre - ide nem értve a Ktv. 3. § (2) bekezdése szerint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírót - terjed ki.

(2) Az Állami Számvevőszékre e rendeletet külön törvény eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével kell alkalmazni.

(3)[3] Az e rendelet 4. számú mellékletével kiadott "A köztisztviselői tartalékállomány információs rendszere működési szabályzata" (a továbbiakban: MSZ) az annak első része I/1. pontjában meghatározott közigazgatási szervekre és köztisztviselőkre terjed ki.

A közszolgálati alapnyilvántartás

2. §

(1) A közszolgálati alapnyilvántartás [R. 10. § (1) bek.] adatlapjának tartalmát és formáját (szerkezetét) az e rendelet 1. számú melléklete szerinti "Közszolgálati alapnyilvántartás adatlap"-ja (a továbbiakban: Adatlap) tartalmazza.

(2) A központi közszolgálati nyilvántartás [R. 17. § (1) bek.] részére történő adatszolgáltatás adatait az Adatlapnak az erre szolgáló oldalain, azok szerkezetének megfelelően, az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott "Központi Közszolgálati Nyilvántartás Működési Szabályzata" (a továbbiakban: ÜSZ), valamint a közvetlenül megküldésre kerülő "Kitöltési Útmutató" (a továbbiakban: Útmutató) és a "Kötelező Kódrendszer" (a továbbiakban: Kódrendszer) figyelembevételével kell vezetni.

(3) Az Adatlapnak azokat az oldalait, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdés hatálya alá, az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kell vezetni, de annak szerkezetét eltérően is ki lehet alakítani. A szabadsággal összefüggő azon adatok, amelyekhez - a szabadság nyomon követésén túl - egyéb jogi hatások nem fűződnek, eltérő módon és szervezeti rendben is vezethetők.

3. §

(1) A közigazgatási szerv által számítógéppel vezetett alapnyilvántartási rendszer adattartalmának teljes egészében meg kell felelnie az Adatlap tartalmi követelményeinek, továbbá az így kezelt adatok feldolgozásával kinyomtatott iratnak az R. 13. § (1)-(2) bekezdésében foglalt esetekben - a 2. § (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével - azonosnak kell lennie az Adatlap megfelelő oldalával.

(2) Ha a közigazgatási szerv a központi közszolgálati nyilvántartás részére az adatszolgáltatást mágneslemezen vagy távadatátviteli vonalon továbbítja, azt az ÜSZ 2. számú függelékében megadott formátumú állomány alkalmazásával kell teljesíteni.

4. §

(1) Adatlapot kell kitölteni annak a köztisztviselőnek az adatairól, aki[4]

a) határozott és határozatlan időre kinevezett;

b) teljes, illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatott;

c) nyugdíjasként foglalkoztatott.

(2)[5] Egyidejűleg további közszolgálati jogviszony - Ktv. 21. §-a (2) és (4) bekezdésének figyelembevételével történő - létesítése, valamint áthelyezés és kirendelés esetén a másik, illetőleg az új közigazgatási szerv is köteles Adatlapot kitölteni.

(3) Az Adatlap első alkalommal történő kitöltésekor az érintett köztisztviselő aláírásával igazolja, hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek.

Központi közszolgálati nyilvántartás

5. §

(1) A Belügyminisztérium a központi közszolgálati nyilvántartást és a szervazonosító kódot a közigazgatási szerv bejelentkezése alapján alakítja ki. A központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adatszolgáltatás szempontjából az a közigazgatási szerv minősül adatszolgáltatónak, amelyet a Belügyminisztérium saját szervazonosító kóddal lát el.

(2) Az új közigazgatási szervnek a létrehozását követő harminc napon belül be kell jelentkeznie a Belügyminisztériumnál a központi közszolgálati nyilvántartásba.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentkezésnek tartalmaznia kell

a) a közigazgatási szerv nevét;

b) székhelyét;

c) címét, illetve levelezési címét;

d) statisztikai számjelét;

e)[6] a székhelye szerinti megye megnevezését;

f) a felügyeleti szervének megnevezését és címét;

g) a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének a nevét, telefonszámát;

h) a közigazgatási szerv számára megállapított létszámot;

i) a központi közszolgálati nyilvántartásba történő adatszolgáltatás módját;

j) a közszolgálati alapnyilvántartáshoz igényelt adatlapok számát.

(4)[7] A szervazonosító kódot a Belügyminisztérium a központi közszolgálati nyilvántartásba történő bejelentkezés alapján a közigazgatási szervnek közvetlenül küldi meg. A közigazgatási szerv minden év február 15-éig köteles a (3) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott adatait a Belügyminisztérium központi közszolgálati nyilvántartásának közvetlenül megküldeni.

(5) Ha a közigazgatási szerv (3) bekezdésben foglalt adataiban változás történik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles arról a változást követő harminc napon belül a Belügyminisztériumot tájékoztatni.

(6)[8] A közigazgatási szerv megszűnése esetén a jogutód közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, jogutód nélküli megszűnés esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervének vezetője a megszűnést követő 30 napon belül köteles a megszűnés tényét a Belügyminisztériumnak bejelenteni (kijelentkezés).

A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat

6. §

(1) A Szabályzat célja, hogy rögzítse és összefoglalja azokat a követelményeket és biztosítékokat, amelyek a helyi sajátosságokra figyelemmel biztosítják az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok kialakítását.

(2) A Szabályzat hatályának ki kell terjednie a közigazgatási szervnél a közszolgálati nyilvántartással és a hozzá kapcsolódó iratok kezelésével összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra.

(3) A Szabályzatban meg kell határozni azokat a legszükségesebb ügyviteli, adatbiztonsági és védelmi intézkedéseket, amelyek az adott közigazgatási szervnél biztosítják a közszolgálati nyilvántartásra és a személyi iratokra vonatkozó általános és különös adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok végrehajtását.

(4) A Szabályzatban rendelkezni kell különösen

a) a közszolgálati jogviszonyban állók adatainak az adatvédelmi követelményeknek megfelelő gyűjtéséről, feldolgozásáról, felhasználásáról, továbbításáról;

b) az érintett köztisztviselő adatbetekintési és adathelyesbítési joga gyakorlásának módjáról;

c)[9] a Ktv. 63. § (1) bekezdésének a)-h) pontjában feljogosított személyek betekintési (adatigénylési) joga gyakorlásának módjáról és annak nyilvántartásáról (naplózás);

d) a közszolgálati nyilvántartási és a személyi iratokat kezelő köztisztviselők feladatairól, adathozzáférési jogosultságuk terjedelméről és felelősségükről;

e) a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásának eszközeiről;

f) az információrendszert közvetve vagy közvetlenül fenyegető veszélyforrások kiküszöbölésének módjáról.

(5) A Szabályzatnak tartalmaznia kell a közszolgálati alapnyilvántartás számítógépes rendszere biztonságos üzemelésének szabályait.

6/A. §[10]

A köztisztviselők tartalékállományba helyezésével és az üres állások, valamint a pályázati felhívások nyilvános közzétételével összefüggő feladatok szakmai, technikai szabályait és teljesítési határidőit e rendelet 4. számú mellékletét képező szabályzat tartalmazza.

Záró rendelkezések

7. §

(1) A központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adatszolgáltatás technikai szabályait és teljesítésének határidejét az ÜSZ tartalmazza.

(2) A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatot (R. 26. §) az e rendelet 3. számú mellékletével kiadott Mintaszabályzat figyelembevételével kell elkészíteni.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A központi közszolgálati nyilvántartás Kódrendszerét és Útmutatóját az adatszolgáltató közigazgatási szervek részére a Belügyminisztérium közvetlenül küldi meg és egyidejűleg a hivatalos közlönyében közzéteszi.

(3) A Kódrendszer és az Útmutató karbantartásáról és annak az adatszolgáltatókhoz a (2) bekezdésben meghatározott módon történő eljuttatásáról a Belügyminisztérium szükség szerint gondoskodik.

(4) A közszolgálati alapnyilvántartáshoz szükséges Adatlapot a Belügyminisztérium biztosítja.

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelethez

[11]

[12]

TÁRGYMUTATÓ[13]

I. Személyre vonatkozó adatok

SZ Személyre vonatkozó adatok

L Lakcímadatok

II. Képzettség adatai

I Legmagasabb iskolai végzettség, továbbá szakirányú továbbképzésben szerzett végzettség adatai

S Iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítés, meghatározott munkakör betöltésére, jogosító okirat adatai

T Tudományos fokozat adatai

N Idegennyelv-ismeret adatai

III. A közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása

KIM A besoroláshoz figyelembe vehető közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása

KIMK Munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időtartamból figyelmen kívül hagyandó időtartamok

KIH A közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál figyelembe veendő, munkaviszonyban töltött időnek minősülő, de munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartamok

IV. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok

JK Közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok

V-VL Közigazgatási vizsga adatai

V. A közszolgálati jogviszony tartalmára vonatkozó adatok

J Közszolgálati jogviszony tartalmára vonatkozó adatok

B Besorolás adatai

TK Továbbképzés adatai

VEZ Vezetőre vonatkozó adatok

VEZM A vezetői kinevezés, illetve a vezetői megbízás megszűnésének adatai

JU Jutalmazás, kitüntetés adatai

F Hatályos fegyelmi büntetés adatai

VI. Illetmény és havi illetményen kívüli díjazás; egyes kereseti elemek, valamint a képzési, továbbképzési támogatás adatai

IL Illetményadatok

D Havi illetményen kívüli díjazás, egyes kereseti elemek adatai

VII. A munkából való távollét adatai

TÁV A munkából való távollét adatai

TAR Tartós távollét adatai

TARM Tartós távollét megszűnésének adatai

VIII. Az áthelyezés, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnésének adatai

JV Az áthelyezés, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnésének adatai

IX. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos adatok

Ö Összeférhetetlenséggel kapcsolatos adatok

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

2. számú melléklet a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelethez

Központi Közszolgálati Nyilvántartás Működési Szabályzata

1. A Központi Közszolgálati Nyilvántartás Működési Szabályzata (a továbbiakban: ÜSZ) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) a közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) és a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 16/1993. (XII. 14.) BM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) szereplő, a központi közszolgálati nyilvántartással összefüggő feladatok szakmai, technikai szabályait és teljesítésük határidőit tartalmazza.

2. Az adatszolgáltató közigazgatási szerv (a továbbiakban: adatszolgáltató) az adatszolgáltatást a 14. pontban szereplő határidők szerint teljesíti oly módon, hogy a Vhr. 2. § (1) bekezdésében meghatározott adatlap I, S, T, N, V-VL, J, B, VEZ-VEZM, IL, D, TAR-TARM, JV, TK betűjelű oldalain szereplő adatokat a helyileg kialakított hivatalos úton vagy ajánlott levélben megküldi az R. 19. § (1) bekezdése alapján a székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatalhoz, illetve a Belügyminisztérium Közszolgálati Főosztályához (a továbbiakban: adatgyűjtő).[22]

3. Az adatszolgáltatás teljesítésének módja:

- papír alapú adathordozó esetében az adatlap 2. pontban felsorolt és kitöltött oldalainak önindigós másolatát le kell választani és az ÜSZ 1. számú függelékében közölt Kísérőjegyzék egyidejű kitöltésével megküldeni az adatgyűjtőnek;

- az adatgyűjtőhöz az oldalakat a Kísérőjegyzéknek megfelelő csoportosításban küldi az adatszolgáltató; egy csoportba kerülnek azok az oldalak, melyeket első alkalommal küld, a másikba azok, melyeken javított adatok találhatók; mindkét csoportban az oldalak a Kísérőjegyzék szerinti sorrendben követik egymást, azaz legfelül vannak az "I" jelű oldalak, alattuk az "S" jelűek, legalul pedig a "JV" jelűek;

- a számítógéppel vezetett közszolgálati alapnyilvántartás esetén az adatok mágneslemezen és távadatátvitellel is továbbíthatók az adatgyűjtőnek az "Állományformátum a központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adat és adatváltozás jelentésére" című, az ÜSZ 2. számú függelékében közölt anyag előírásai szerint;

- a Kísérőjegyzéket, illetve az adatváltozás jelentésére szolgáló állományt abban az esetben is el kell küldeni az adatgyűjtőhöz, ha az adatszolgáltató szervnél a kérdéses ciklusban nem volt jelentendő változás. Ebben az esetben az állomány csak a kísérő információk értelemszerűen kitöltött rekordját tartalmazza.

4. A központi közszolgálati nyilvántartás induló adatbázisa létrehozását szolgáló első adatszolgáltatás határideje:

1994. február 28.

E határidőre az adatszolgáltató a Vhr. 4. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személyeknek az 1993. december 31-i állapotnak megfelelő adatait köteles - a Kitöltési Útmutatóban foglalt eltérések figyelembevételével - jelenteni az adatgyűjtőnek.

Az 1994. január 1-je után közszolgálati jogviszonyt létesítők adatait, illetve az 1994. január 1-je után bekövetkezett adatváltozásokat a 14. pontban foglalt határidők betartásával kell folyamatosan jelenteni az adatgyűjtőnek.

5. Az adatszolgáltató köteles gondoskodni az adatgyűjtő, valamint a Belügyminisztérium által jelzett adathibák kijavításáról és azokat egyidejűleg a közszolgálati alapnyilvántartáson is át kell vezetni. A javított adatokat a soron következő adatszolgáltatási határidőre kell megküldeni az adatgyűjtőnek.

6. A Ktv. 63. § (4) bekezdésének értelmében valamennyi adatszolgáltató közigazgatási szerv az ÜSZ 3., 4. és 5. számú függelékében szereplő Jelentőlapokon teljesíti a név szerinti változásjelentést. A jelentőlapokat a közigazgatási szerv a havonkénti adatszolgáltatási határidőre küldi meg az adatgyűjtő számára.[23]

-[24]

7. Az adatszolgáltató a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatban rendelkezik a központi közszolgálati nyilvántartásba történő adatszolgáltatással összefüggő iratok és számítástechnikai adathordozók (Kísérőjegyzék, Jelentőlap, hibajavítással kapcsolatos iratok) adatvédelméről és kezeléséről.

8. Az adatszolgáltató az R. 19. § (1) bekezdésében foglalt előírások szerint küldi meg az adatokat az adatgyűjtőnek. A Belügyminisztérium az adatszolgáltatót a Vhr. 5. § (4) bekezdésében előírt értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy melyik adatgyűjtőhöz tartozik.

Az adatgyűjtő az adatszolgáltatótól begyűjtött adatokat - azok ellenőrzése után - a 14. pontban meghatározott határidőre továbbítja a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatalának (a továbbiakban: üzemeltető).[25]

9. Az adatgyűjtő az R. 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatait az alábbiak figyelembevételével látja el:

a) Általános feladatok:

- ellenőrzi az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

- fogadja és ellenőrzi az adatszolgáltatótól érkező adatok teljességét és olvashatóságát;

- a helyben felfedett hibákat - az adatszolgáltatóval történő egyeztetést követően kijavítja, illetve intézkedik, hogy az adatszolgáltató a hibát kijavítsa;

- az ellenőrzött adatokat továbbítja az üzemeltetőhöz;

- intézkedik az elmulasztott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében;

- gondoskodik a Belügyminisztérium által jelzett hibák kijavíttatásáról;

- közreműködik az R. 24. § (5) bekezdése alapján az adatszolgáltatók félévenkénti tájékoztatásában.

- összegyűjti az adatszolgáltató közigazgatási szervektől havonta érkező név szerinti változásjelentéseket tartalmazó jelentőlapokat és az adatgyűjtő program segítségével dokumentálja a sorszámukat, majd minden hónap utolsó munkanapján a futárszolgálattal továbbítja a Jelentőlapokat a BM Közszolgálati Főosztályára.[26]

b) Adatlapon történő adatszolgáltatás esetében:

- az adatgyűjtő az átadott adatlapoldalak oldalankénti számának ellenőrzése után az átvett oldalak darabszámát bejegyzi a kísérőjegyzékre;

- a kísérőjegyzéken lévő információkat rögzíti számítógépes rendszerében;

- a formai ellenőrzés során megvizsgálja, hogy olvasható-e az adatlap,

helyes-e a technikai azonosítónak az adatszolgáltatóra vonatkozó első hat számjegye.

A helyben javítható hibákat - az adatszolgáltatóval történő konzultációt követően - javítja.

A Kísérőjegyzéken lévő adatokat beviszi a számítógépes rendszerébe, továbbá rögzíti az általa javított adatlapoldalak számát, valamint javításra az adatszolgáltatóhoz visszaküldendő adatlapoldalak számát és technikai azonosító kódját.

A helyben nem javítható hibák esetén a hibás adatlapoldalakat és a kísérőjegyzéket visszajuttatja az adatszolgál-tató szervhez és felhívja az adatszolgáltatót a hiba határidőre történő kijavítására.

c) Mágneslemezen vagy távadatátvitellel kapott adatok esetén az üzemeltető által biztosított program alkalmazásával

- formailag ellenőrzi az adatokat (olvashatóság, a technikai azonosító helyessége szempontjából);

- a lemez átvételét regisztrálja;

- hibátlan szerkezetű állomány esetén a javításra nem szoruló rekordokat felveszi az üzemeltetőhöz továbbítandó adatok közé;

- az átvett rekordok számát típusonként nyilvántartásba veszi;

- a hibás szerkezetű adatállományokat, illetve a hibás rekordokat adatszolgáltatónként hibaállományba gyűjti, hibaüzenetekkel látja el, majd a hibaállományt eljuttatja az adatszolgáltatóhoz és felhívja az adatszolgáltatót a hiba határidőre történő kijavítására.

d) Az adatgyűjtő a hiba nélküli adatlapoldalakat, valamint a hibátlan adatállományt továbbítja az üzemeltetőhöz. A továbbítás - az alkalmazott infrastruktúrától függően -távadatátviteli vonalon, vagy a futárszolgálat útján történik.

Az adatgyűjtő az adatszolgáltatók által küldött változásjelentő állományok közül az utolsó hármat megőrzi, az előző adatokat törli rendszeréből.

Az adatgyűjtő az adatszolgáltatótól kapott lemezeket köteles megőrizni és hibátlan állapotban az adatszolgáltatónak visszajuttatni évenként kétszer, június 30-án és december 31-én.

e) Az adatgyűjtő minden félév végén megkapja egy állományban az adatgyűjtői területéhez tartozó adatszolgáltatók adatainak táblázatait. Ezeket a rendelkezésére bocsátott programmal szervenként szétválogatja, kinyomtatja és postázza, vagy távadatátviteli vonalon továbbítja az adatszolgáltatókhoz.

10. A központi közszolgálati nyilvántartás számítógépes információs rendszerének felelőse a BM Közszolgálati Főosztály. (A Közszolgálati Főosztály a központi közigazgatási szervek vonatkozásában ellátja az adatgyűjtői feladatokat is.) A központi közszolgálati nyilvántartással összefüggő feladatai:[27]

- koordinálja az adatszolgáltatók, adatgyűjtők és az üzemeltető együttműködését;

- összehangolja a központi közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos feladatokat;

- ellátja a közigazgatási szervnek a Vhr. 5. §-ában foglalt bejelentkezésével és kijelentkezésével kapcsolatos feladatokat;

- ellátja a központi közszolgálati nyilvántartásban szereplők betekintési joga gyakorlásának biztosításával összefüggő tevékenységet;

- ellátja az R. 24. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat;

- gondoskodik a központi közszolgálati nyilvántartás számítógépes rendszerének jogszerű működéséről, dokumentálásáról és az adatvédelmi, adatbiztonsági követelmények betartásáról;

- közreműködik a hibajavításban, és ellenőrzi az adatok feldolgozását és az eredménytáblákat.

11. A központi közszolgálati nyilvántartás számítógépes információs rendszerének üzemeltetője

- gyűjti, tárolja, archiválja, védi, karbantartja és az ÜSZ 14. számú pontjában szereplő határidők szerint feldolgozza a központi közszolgálati nyilvántartás adatait;

- elkészíti a szükséges dokumentációkat;

- az adatfeldolgozás során észlelt adatszolgáltatási hibákat az adatgyűjtő útján javíttatja az adatszolgáltatóval;

- felelős a központi közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos technikai adatvédelem és adatbiztonság biztosításáért, a rendszer működési zavarainak kiküszöböléséért.

- gondoskodik - a BM Közszolgálati Főosztálya előzetes engedélyével - az adatok rögzítése és feldolgozása után a papír alapú adatlapok selejtezéséről úgy, hogy minden esetben csak a két karbantartási időszakot megelőzően keletkezett adatlapok kerülhetnek selejtezésre.[28]

12. Az R. 21. § (1)-(2) bekezdésében foglalt betekintési jog gyakorlásának során a köztisztviselő az adatszolgáltatótól kapott - a saját technikai azonosító kódját tartalmazó - igazolással a BM Közszolgálati Főosztályánál kérheti, hogy betekinthessen a központi közszolgálati nyilvántartásban tárolt saját adataiba.[29]

Az igazolásnak tartalmaznia kell az alkalmazó közigazgatási szerv nevét, címét, az érintett nevét és technikai azonosító kódját, az érintett közszolgálati jogviszonya fennállásának tényét, az igazolás kiállításának célját és az igazolást kiadó nevét, beosztását és aláírását.

A BM Közszolgálati Főosztálya köteles az igazolásban szereplő technikai azonosító kódon nyilvántartott valamennyi információt - a kérelmező személyazonosságának megállapítása után - a köztisztviselő számára értelmezhető módon megjeleníteni vagy igény szerint írásban kinyomtatni az igénylést követően azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül. A betekintési jogot gyakorló köztisztviselő a számára kiadott igazoláson szereplő technikai azonosító kódot más szervnek vagy személynek nem adhatja át. Az igazolást a betekintési jog gyakorlásának dokumentálása céljából a továbbiakban a BM Közszolgálati Főosztálya kezeli.[30]

Amennyiben a betekintés során az adatok tévesnek bizonyulnak, a Belügyminisztérium, az adatgyűjtő és az adatszolgáltató 30 napon belül köteles a hiba forrását együttesen feltárni, a hibás adatot kijavítani, és erről az érintettet értesíteni.

13. A központi közszolgálati nyilvántartásban tárolt és feldolgozott adatoknak a naprakészségénél figyelemmel kell lenni az adatszolgáltatás és adatkarbantartás között eltelt időre, valamint arra, hogy 1994. szeptember 30-ig az 1993. december 31-i állapotnak megfelelő adatállomány szerint teljesíti a központi közszolgálati nyilvántartás az adatszolgáltatási kötelezettségeit.

14. A központi közszolgálati nyilvántartás adatgyűjtési határidői

[31]

A Belügyminisztérium határidői a központi közszolgálati nyilvántartás számítógépes információs rendszeréből teljesített adatszolgáltatásokra

[32]

2. számú függelék[33]

Állományformátum a központi közszolgálati nyilvántartás részére történő adat és adatváltozás jelentésére

1. Az állományformátum célja

Az állományformátum meghatározása azt a célt szolgálja, hogy a számítástechnikai eszközökkel vezetett közszolgálati alapnyilvántartásokból távadatátvitellel vagy mágneslemezen közvetlenül, adatlap közbeiktatása nélkül lehessen adatokat szolgáltatni a központi közszolgálati nyilvántartás részére.

2. Az állomány általános leírása

Az állomány adattartalmára, valamint a kódszótárakra vonatkozóan az Adatlap kitöltési útmutatója az irányadó.

Az állomány szöveges állomány, feltöltésére az MSZ 7795-3 szabvány szerinti ASCII, illetve ASCII/PC vagy pedig a CWI karakterkódok használhatók.

Az állomány rekordokból tevődik össze, az egyes rekordok hézag, elválasztó jel nélkül követik egymást.

Az első rekord az állományra vonatkozó kísérő információkat tartalmazza, további rekordjai az adatlap egyes lapjainak felelnek meg, s a KÖZIGTAD-ba jelentett adatokat tartalmazzák.

Ha egy adatváltozás-jelentési ciklusban nincs jelentendő adatváltozás, az állományt akkor is el kell küldeni. Ekkor az állomány csak az értelemszerűen kitöltött első, ún. azonosító rekordból áll.

Az első rekordban kötelezően fel kell tölteni az 1., 2., 6., 7., 8. és 9. adatcsoportokat, a többi adatcsoportot az adatszolgáltató szerv igény szerint használhatja fel, vagy szóközökkel tölti ki.

Az adatváltozásokat hordozó rekordok tartalmuktól függetlenül, tetszőleges sorrendben követhetik egymást.

A rekordokat rekordsorszám előzi meg, mely az állomány első, kísérő információkat tartalmazó rekordja esetén 0, majd pedig egyesével folyamatosan nő. A 999 sorszám után újból 0 következik. Ezek a sorszámok a rekordoknak csak az állományon belüli sorrendjét határozzák meg.

A rekordok adatcsoportokból, az adatcsoportok pedig mezőkből épülnek fel. Egy adatcsoportba a logikailag összetartozó mezők kerülnek. A későbbiekben az egy adatcsoportba tartozó mezőket egy sorban, vesszővel elválasztva soroljuk fel.

A rekordok definiálásakor az egyes adatcsoportok szélességét (hosszát) adjuk meg. A mezők szélessége közvetlenül az elnevezésükből derül ki. Az adatcsoport szélessége a hozzá tartozó mezők szélességének összege, a rekord szélessége pedig adatcsoportjai szélességének az összegénél kettővel nagyobb.

A mezők, s így a rekordok mérete az aktuális kitöltöttségtől függetlenül állandó. Az üres mezőket a "szóköz" karakter kódjával (hex20) kell feltölteni. A későbbiekben a könnyebb olvashatóság kedvéért a szóközt a ‹J243›~ karakter jelöli.

A rekordokat a "kocsivissza" (hex0D) és a soremelés (hex0A), az állományt pedig a "file" vége (hex1A) kódok zárják le.

Az adatváltozásokat tartalmazó rekordok első öt adatcsoportja azonos szerkezetű és a rekordot egyértelműen azonosító információkat tartalmazza.

Az első adatcsoport egyetlen mezőből áll, mely a már említett állományon belüli sorszámot tartalmazza.

A második adatcsoport egyetlen, ún. rekord állapot jelző számból áll, mely 0, vagy 1, vagy 8 lehet. A 0 azt jelzi, hogy a rekordban található adatokat az első alkalommal jelentik a központi közszolgálati nyilvántartás számára, azaz az adott technikai azonosítót és lapsorszámot tartalmazó rekordot eddig még nem küldtek.

Ha a jelző értéke 1, az arra utal, hogy a rekordban található adatokat egy előzőleg küldött adatváltozás-jelentő rekord javításaként küldik a központi közszolgálati nyilvántartás részére. Ebben az esetben a technikai azonosító és a lapsorszám kötelezően megegyezik a javítandó rekord technikai azonosítójával és lapsorszámával.

Ha egy korábban elküldött rekord törlése válik szükségessé, a jelző értékét 8-ra kell állítani. Ebben az esetben a technikai azonosítón, a kitöltés időpontján és a lap sorszámán kívül egyéb adatot nem tartalmazhat a rekord.

A harmadik adatcsoportot szintén egy mező alkotja, mely annak a személynek a technikai azonosítóját tartalmazza, akinek az adatai a rekordban találhatók.

A negyedik adatcsoport azt az időpontot tartalmazza, amikor a rekordban található adatokat a közszolgálati alapnyilvántartásba felvették. Ez az időpont az adatlapon vezetett közszolgálati nyilvántartás "a kitöltés időpontja" adatának megfelelője. Az adatcsoport az év, hónap és nap mezőkből áll.

Az ötödik adatcsoportba két mező tartozik. Az első mező a rekordban közölt információk jellegére utal, a második mező pedig egy sorszámot tartalmaz, mely megmondja, hogy az adott személyről ilyen jellegű adatváltozást hányadik alkalommal vettek fel a közszolgálati alapnyilvántartásba. Ez az adatcsoport az adatlapon a lap sorszámának felel meg.

3. Jelölések, elnevezések

SZÁM (n) n jegyből álló, előnullázott karaktersorozat, mely egy decimális számot ábrázol (a 2. pontban leírtaknak megfelelően, ha nincs kitöltve, akkor kizárólag szóközöket tartalmaz).

SZÖVEG (n) n alfanumerikus karakterből álló, balra igazított sorozat, mely szöveges információt tartalmaz, és jobbról szóközzel van feltöltve.

ALFNUM (n) n karakterből álló alfanumerikus kód.

ÉV 1 SZÁM (4), mely évszámot tartalmaz.

ÉV 2 SZÁM (2), mely időtartamot tartalmaz években.

HÓ SZÁM (2), mely hónapot vagy pedig hónapokban mért időtartamot tartalmaz.

NAP SZÁM (2), mely napot vagy pedig napokban mért időtartamot tartalmaz.

Az idézőjelek ("") közé tett karaktersorozatot az adott mezőnek az adott részére be kell írni.

Szabad formátumú szövegen olyan alfanumerikus karakterekből álló sorozatot kell érteni, melyet nem kötelező egyik irányba sem igazítani.

4. Az állomány neve

Az állomány azonosító neve nyolc, a név kiterjesztése pedig három karakterből áll.

A név első hat karaktere az adatokat küldő szerv azonosító száma, mely megegyezik az adatlapon a technikai azonosító első hat jegyével.

Az utolsó két karakter annak az évszámnak az utolsó két jegyével egyezik meg, amely évben az állományt létrehozták.

A kiterjesztés az adott évben az adott szerv által elkészített adatjelentő állományok sorszámát tartalmazza. Az első állomány sorszáma 001, a következőké pedig folyamatosan egyesével növekszik.

5. A kísérő információk rekordjának szerkezete

3. számú függelék[34]

4. számú függelék[35]

5. számú függelék[36]

3. számú melléklet a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelethez

KÖZSZOLGÁLATI ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

(mintaszabályzat)

Közigazgatási szerv neve: ...........................

székhelye: ........................................

címe:.............................................

Ez a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a (............közigazgatási szerv neve)

közszolgálati nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatvédelmi, informatikai-biztonsági szabályokat tartalmazza különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre.

I. Általános rendelkezések

A Szabályzat elkészítésekor figyelembe veendő jogszabályok:

- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LX1II. törvény,

- a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény,

- a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),

- a közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.),

- a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 16/1993. (XII. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: Vhr.).

II. Részletes szabályok

1. A Szabályzatban rendelkezni kell

a) a személyi iratok (ideértve a közszolgálati jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is) kezelésének adatvédelmi követelményeiről, külön kiemelve a személyi anyag kezelésével kapcsolatos szabályokat;

b) a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályairól;

c) a Ktv. 63. § (1) és a 64. § (2) bekezdésében foglalt betekintési jog gyakorlásának szabályairól;

d) a közszolgálati nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelősségéről;

e) a közszolgálati nyilvántartást kezelő, személyes adatot tartalmazó számítógépes információs rendszer(ek) adatvédelmi és adatbiztonsági szabályairól.

2. A II/l. a), b), c) pontokban foglalt szabályokat minden közigazgatási szerv a sajátosságainak megfelelően állapítja meg.

A d) és e) pontokban foglalt szabályok megállapításához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

ad. II/1. d) ponthoz:

A felelősségi viszonyok szabályozása:

1. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért

- a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője,

- az érintett köztisztviselő felettese,

- a minősítést végző vezető,

- a személyzeti szerv vezetője,

- a személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő,

- a köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében

tartozik felelősséggel.

2. A közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője felel a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. E felelősségi körében köteles gondoskodni

- a közszolgálati adatvédelmi szabályzat kiadásáról;

- az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről;

- a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével kapcsolatos követelmények közigazgatási szerven belüli közzétételéről.

3. A köztisztviselő - közszolgálati jogviszonyban álló - felettese felelősségi körén belül köteles a Ktv. 63. § (1) és 64. § (2) bekezdésében foglalt jogosultságának gyakorlása esetén az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

4. A minősítést végző vezető felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába a Ktv. 35. § (1) bekezdése alapján bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg.

5. A személyzeti szerv vezetője felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy

- az R. 9. § (3) bekezdésében foglalt esetben az adatot a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra az adat keletkezésétől, illetőleg változásától számítolt - legkésőbb 3 munkanapon belül - rávezessék;

- a köztisztviselő által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítéséi és kijavítását az R. 6. § (2) bekezdése alapján történt kezdeményezés és igazolás alapján legkésőbb 3 munkanapon belül átvezessék;

- ha a köztisztviselő az R. 6. § (2) bekezdése alapján egyéb, nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul köteles eljárni.

6. A személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő felelősségi körén belül köteles

- gondoskodni arról, hogy az általa kezelt - a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő-adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen az R. 9. § (3) bekezdésében felsorolt iratok, valamint jogszabályi rendelkezések tartalmának;

- gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely az R. 9. § (3) bekezdésében foglalt adatforráson alapul;

- a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a személyzeti szervezet vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg.

A személyzeti feladatot ellátó köztisztviselőn minden olyan köztisztviselőt, illetve ügykezelőt (adatrögzítőt) érteni kell, aki a közigazgatási szervnél tevékenysége során a közszolgálati nyilvántartással és személyi irattal összefüggő adatot kezel.

7. A köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott felelős azért, hogy az általa a közigazgatási szerv részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

ad. II/1. e) ponthoz:

A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyes adatokat tartalmazó számítógépes információs rendszer (számítógéppel vezetett közszolgálati alapnyilvántartás) védelmének szabályozása azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét (adatbiztonság szabályozása).

1. Az adatbiztonság szabályozásának biztosítania kell

a) az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történő illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozását;

b) az adathordozók tartalma illetéktelen megismerésének, lemásolásának, megváltoztatásának vagy az adathordozó eltávolításának a megelőzését;

c) annak megakadályozását, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszköztárba illetéktelen bevitelt hajtsanak végre, vagy a tár tartalmát illetéktelenül megismerjék, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák;

d) annak megakadályozását, hogy adatkezelésre használt távadatátviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek;

e) a hozzáférési jogosultság betartását;

f) azoknak az azonosítását, akiknek az adatkezelésből adatokat továbbítanak;

g) annak azonosítását, hogy a számítástechnikai, valamint manuálisan vezetett eszköztárba milyen adatokat, mikor és ki rögzített, illetve intézkedett a rögzítésről;

h) annak megakadályozását, hogy az adatok továbbítása alkalmával az adatokat illetéktelenül megismerjék, lemásolják, töröljék, vagy bármilyen módon megváltoztassák.

2. A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok:[37]

- az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen;

- azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, a személyek belépését a hivatalos feladataikkal összhangban megállapított felhatalmazás alapján kell szabályozni, ellenőrizni;

- számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolását, felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell;

- az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni;

- meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik;

- gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá.

3. Az üzemeltetési biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok:

- össze kell állítani és elérhető helyen kell tartani a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát, feladataikat körül kell határolni;

- meg kell határozni az adatokhoz való hozzáférés szintjének szabályait;

- külső személy - pl. karbantartás, javítás, fejlesztés céljából - a számítástechnikai eszközökhöz lehetőleg úgy férjen hozzá, hogy a kezelt adatokat ne ismerje meg;

- a számítástechnikai rendszert - ideértve a programokat is - dokumentálni kell. A rendszer vagy annak bármely eleme csak az arra illetékes személy felhatalmazásával változtatható meg, amelyet ellenőrizni kell;

- a hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni. Jelszót ismételten nem lehet kiadni;

- a számítástechnikai rendszer üzemeltetéséről - hagyományos vagy automatikus módon - nyilvántartást kell vezetni, amelyet az arra illetékes személynek folyamatosan ellenőriznie kell;

- a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélé-sük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen;

- olyan tervet kell kidolgozni, amely a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedéseket tartalmaz

4. A technikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok:

- az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni;

- az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell;

- a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni;

- az adatok és az adatállományok változását naplózni kell;

- az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell;

- on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell;

- programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását - ha a próbát külső szerv vagy személy végzi - el kell kerülni.

5. Az információtovábbítás szabályozásakor különösen fontosak az alábbi szempontok:[38]

meg kell határozni, hogy

- a közszolgálati alapnyilvántartás számítógépes információs rendszeréből adatot szolgáltatni

= mely jogszabály alapján,

= kinek, mely szervnek,

= milyen tartalommal

lehetséges;

- a rendszer adminisztrációjának teljeskörűen tükröznie kell az adatszolgáltatást.

4. számú melléklet a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelethez[39]

A KÖZTISZTVISELŐI TARTALÉKÁLLOMÁNY INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Köztisztviselői Tartalékállomány Információs Rendszere Működési Szabályzata (a továbbiakban: KTV TARTINFO MSZ) a köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.), a köztisztviselők tartalékállományba helyezéséről és a betöltetlen köztisztviselői állások nyilvános közzétételéről szóló 150/1998. (IX. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) szereplő, a köztisztviselők tartalékállományba helyezésével és az üres állások, pályázati felhívások nyilvános közzétételével összefüggő feladatok szakmai, technikai szabályait és teljesítésük határidőit tartalmazza.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A KTV TARTINFO a Köztisztviselői Tartalékállomány Információs Rendszere, amely számítógéppel támogatott nyilvántartása a tartalékállományba helyezett köztisztviselők, továbbá az üres állások és pályázati felhívások adatainak

- központi szinten a Belügyminisztériumban,

- területi szinten pedig az adatgyűjtői feladatokat ellátó közigazgatási hivatalokban, illetve a Belügyminisztérium Közszolgálati Főosztályán.

A KTV TARTINFO azt a célt szolgálja, hogy teljesíthetők legyenek a tartalékállományra vonatkozó törvényi előírások, valamint nyilvánosan közzétehetők legyenek az üres állások adatai és a pályázati felhívások.

A KTV TARTINFO számítástechnikai támogatásával kapcsolatos feladatokat - ideértve a központi és területi szinten működő számítástechnikai megoldások fejlesztését és továbbfejlesztését is - a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó Választási Hivatal, mint a KÖZIGTAD számítógépes rendszerének fejlesztője és üzemeltetője biztosítja a BM Közszolgálati Főosztálya, mint rendszerirányító főosztály által meghatározott tartalmi követelmények szerint.

A központi és a területi szintek közötti távadat-átvitel biztosítását a BM Informatikai Főosztálya végzi a BM Közszolgálati Főosztálya által meghatározott tartalmi követelmények szerint.

Az adatszolgáltatás folyamatos, nem ciklikus, mindig az adott eseményhez kötődik, tehát elválik a KÖZIGTAD havi adatszolgáltatási rendszerétől.

A tartalékállománnyal, az üres állások, pályázati felhívások nyilvános közzétételével, valamint az üres állások betöltésének jelentésével összefüggésben sorra kerülő adatkezelés helyi rendjének, az adat- és iratkezeléssel kapcsolatban viselt felelősségnek a szabályaival a közigazgatási szerv köteles kiegészíteni a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatát.

ELSŐ RÉSZ

A KÖZTISZTVISELŐI TARTALÉKÁLLOMÁNY ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK NYILVÁNOS KÖZZÉTÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

I.

A tartalékállományba helyezés szakmai, technikai szabályai

1. A Ktv. és a Vhr. szabályai alapján a tartalékállományba helyezés - a 2. pontban felsorolt személyek kivételével csak a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban álló - vezetői kinevezéssel, megbízással nem rendelkező - köztisztviselő esetében alkalmazható.[40]

2. Nem alkalmazható a tartalékállomány:

- a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője [Ktv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Jt.) 38. §-ának (2) bekezdése];

- államtitkárnak, helyettes államtitkárnak minősülő vezető [Ktv. 73. §-ának (4) bekezdése];

- a politikai (fő)tanácsadó, önkormányzati (fő)tanácsadó [Ktv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja];

- a próbaidőre kinevezett köztisztviselő [Ktv. 11/B. §-ának (3) bekezdése];

- költségvetési szervnél közszolgálati jogviszonyban álló személy [Ktv. 2. §-ának b) pontja];

- feladatellátásra közigazgatási szervhez vezényelt hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy [a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 42. §-ának (2) bekezdése, 43. §-a];

- az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró [Ktv. 3. §-ának (2) bekezdése, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 42-43. §-ai];

- közigazgatási szervnél nem közszolgálati jogviszonyban álló személy [Ktv. 2. §-ának c)-d) pontjai]

esetében.

3. Kötelező - a köztisztviselő beleegyezésével - tartalékállományba helyezni a köztisztviselőt (a 2. pontban szereplők kivételével), akit a Ktv. 17. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott valamelyik ok miatt mentettek fel.[41]

4.[42]

5. A tartalékállományba helyezett köztisztviselő jogszabályban meghatározott adatait csak addig lehet az üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szervhez továbbítani a Vhr. 4. §-ban meghatározott cél érdekében, amíg a köztisztviselő tartalékállományba helyezése fennáll.

6. A tartalékállományba helyezett köztisztviselő aláírja a Vhr. 1. számú mellékletében szereplő "Értesítés"-t.

Lehetővé kell tenni, hogy a köztisztviselő személyesen ellenőrizhesse a közszolgálati alapnyilvántartásban

- egyéni azonosítója (a technikai azonosító utolsó öt számjegye) azonos-e az "Értesítés" 5. pontjában szereplő technikai azonosító utolsó öt számjegyével;

- a közszolgálati alapnyilvántartás valamennyi adatkörében

= érvényesek-e,

= aktuálisak-e,

= helyesek-e

az adatok;

- a közszolgálati alapnyilvántartás a központi közszolgálati nyilvántartás (a továbbiakban: KÖZIGTAD) részére az előírások szerint eljuttatta-e az érvényes és aktuális adatokról az adatváltozás-jelentést.

7. A tartalékállomány időtartama alatt bekövetkezett adatváltozások átvezetésével kapcsolatban [a közszolgálati nyilvántartásról szóló 68/1993. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-ának (1) bekezdése] és az R. 6. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben foglalt szabályok irányadók.

8. A munkáltató közigazgatási szerv a Belügyminisztérium megkeresésére elvégzi a tartalékállományba helyezett köztisztviselő KÖZIGTAD adatainak ellenőrzését és ha adateltérést állapít meg, intézkedik:

- az alapnyilvántartás adatainak javításáról;

- a Vhr. 2. számú melléklete szerinti adatok javításáról. [A javított adatokat közvetlenül a BM Közszolgálati Főosztályára (Budapest 1903, Pf. 314/36) kell megküldenie 5 napon belül.];

- a KÖZIGTAD-ba történő adatszolgáltatás szabályai szerint a hibajavításról.

9. A munkáltató közigazgatási szerv a tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban álló számára köteles - legalább három munkanappal korábban - kézbesíteni a szóbeli meghallgatásra vonatkozó megkeresést, ezért legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egyezteti a köztisztviselővel annak telefonszámát, postai levelezési címét. Emiatt a tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban álló köteles tájékoztatni a munkáltató közigazgatási szervet a felmentési idő munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésének időszaka alatti elérhetőségéről.

10. A KTV TARTINFO közreműködésével kezdeményezett áthelyezési kikérésre a közszolgálati jogviszonyban álló a Vhr. 5. §-ának (3) bekezdése szerint 8 napon belül írásban köteles nyilatkozni arról, hogy az áthelyezést elfogadja vagy sem. Az elutasító nyilatkozatot indokolni kell. A köztisztviselőnek ez a nyilatkozata személyi irat, kezelésére a személyi anyagra vonatkozó szabályok az irányadók.[43]

11. A tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban álló a tartalékállománya időszaka alatt bármikor, indokolás nélkül, írásban kérheti a tartalékállományból való törlését. A kérelmet - a törlés időpontjának megjelölésével - a tartalékállományba helyezésre jogosult vezetőnél kell előterjeszteni. A kérelmet tartalmazó irat személyzeti irat, kezelésére a személyi anyagra vonatkozó szabályok az irányadók.

II.

A munkáltató közigazgatási szervre vonatkozó szakmai, technikai szabályok

1. A Ktv. 20/A. §-ának (1) bekezdése alapján tartalékállományba helyezett köztisztviselő esetében:[44]

a) A tartalékállományba helyezésről - a köztisztviselő hozzájáruló nyilatkozata alapján - a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője intézkedik [Ktv. 20/A. §-ának (2) bekezdése]. Amennyiben a munkáltatói jogok átruházásából következően a munkáltatói jogok gyakorlója és a tartalékállományba helyezésre jogosult vezető személye nem azonos, akkor a felmentésről és ezzel egyidejűleg a tartalékállományba helyezésről a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője intézkedik.

b) A felmentett köztisztviselő a tartalékállományba helyezést elfogadó, egyetértő vagy elutasító nyilatkozatát írásban - indokolás nélkül - a felmentéséről szóló személyzeti iraton köteles megtenni.

c) A köztisztviselő egyetértő nyilatkozata esetén a Ktv. 20/A. §-ának (1) bekezdése és a Vhr. 3. §-a alapján ki kell tölteni az alábbiak szerint az "Értesítés a felmentett köztisztviselő tartalékállományba helyezéséről" című nyomtatvány (1. számú függelék) adatait:[45]

1. pont: Közigazgatási szerv

KÖZIGTAD szervazonosítója:

A közigazgatási szerv: (ahol a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban áll) azonosítására szolgáló 6 számjegyű numerikus számsor, amelyet a KÖZIGTAD-ban a BM állapít meg a közigazgatási szerv számára. Ez a számsor a KÖZIGTAD-ba történő bejelentkezés és a közigazgatási szerv megszűnése közötti időszakban állandó;

neve: alapító okirat szerint;

címe: irányítószám, település neve, utca, házszám (körzetszám-telefonszám);

vezetője: a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője.

2. pont: A tartalékállományba helyezett köztisztviselő

KÖZIGTAD technikai azonosítója:

A felmentett köztisztviselő számára a közszolgálati alapnyilvántartásban megállapított 11 számjegyből álló számsor, amelynek első 6 számjegye a szervazonosító (lásd 1. pontot), utolsó 5 számjegye az egyéni azonosító.

neve, születési ideje, lakcímadatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma:

Ezek az adatok a közszolgálati alapnyilvántartás "SZ" és "L" betűjelű adatlapoldalának aktuális adatai.

munkaköre:

A munkakört a Ktv. 11. §-ának (6) bekezdése szerint, a munkaköri leírásnak megfelelően kell szerepeltetni. besorolási osztálya, besorolási fokozata:

A köztisztviselő tartalékállományba helyezésekor irányadó besorolási osztályának és besorolási fokozatának megnevezése.

adományozott címe:

A köztisztviselő részére a Ktv. alapján adományozott cím megnevezése.

legmagasabb iskolai végzettsége(i):

A közszolgálati alapnyilvántartás "I" betűjelű adatlapoldalain szereplő végzettségek megnevezései az alapképzésben szerzett szakképesítés megnevezésével együtt.

szakképzettsége (i):

A felsőfokú szakirányú továbbképzés keretében szerzett szakképesítések (ideértve a jogi szakvizsgát és a szakorvosi, szakgyógyszerészi szakképesítéseket is), valamint az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretei között szerzett (alap-, közép- és felsőfokú, illetve fokozatba nem sorolt) szakképesítések megnevezései.

tudományos fokozata(i):

A tudományos képzésre vonatkozó jogszabályok által meghatározott tudományos fokozat (ok) megnevezése(i).

idegennyelv-ismerete: Az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány, illetve az

azzal egyenértékű okirat alapján igazolt idegennyelv-ismeret megnevezése és a vizsga szintje és típusa.

havi illetménye:

A havi illetmény a felmentés - tartalékállományba helyezés - időpontjában járó illetmény

[alapilletmény + illetménykiegészítés + illetménypótlék(ok).].

végkielégítésének összege:

A Ktv. előírásai szerint a felmentéskor megállapított összeg.

tartalékállományba helyezésének időpontja:

Kezdete az a dátum (év, hónap, nap), amely a tartalékállomány kezdetét jelenti. Vége az a dátum (év, hónap, nap), amikor a felmentési idő lejártával a közszolgálati jogviszony megszűnik. Határozott időre szóló kinevezés esetén az időtartam hat hónapnál rövidebb is lehet.

3. Keltezés, valamint a köztisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlójának olvasható aláírása

1. pont: a közigazgatási szerv (ahol a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban áll) azonosítására szolgáló 6 számjegyű numerikus számsor, amelyet a KÖZIGTAD-ban a BM állapít meg a közigazgatási szerv számára. Ez a számsor a KÖZIGTAD-ba történő bejelentkezés és a közigazgatási szerv megszűnése közötti időszakban állandó.

2. pont: a felmentett köztisztviselő neve, lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma. Ezek az adatok a közszolgálati alapnyilvántartás "SZ" és "L" betűjelű adatlap-oldalának aktuális adatai.

3. pont:

Munkaköre:

A munkakört a Ktv. 11. §-ának (5) bekezdése szerint, a munkaköri leírásnak megfelelően kell szerepeltetni, különös tekintettel a besorolás alapjául szolgáló besorolási osztály megjelölésére, az ellátott feladatkörre.

Vezetői beosztása:

Ha a felmentett köztisztviselő rendelkezett

vagy fizikai csoportvezetői,

vagy ügykezelő osztályvezetői,

vagy köztisztviselői vezetői megbízással - még akkor is, ha azt a felmentésével egyidejűleg visszavonták -, illetve vezetői kinevezéssel, ezt kell jelölni.

Ha a vezetői kinevezés, megbízás megnevezése nem tartalmazza a vezetői szintet (pl. irodavezető, főigazgató, ügyosztályvezető, hivatalvezető stb.) feltétlenül utalni kell arra, hogy melyik vezetői szintről (osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői) van szó.

4. pont:

Tartalékállományba helyezés időpontja:

Kezdete az a dátum (év, hónap, nap), amely a tartalékállomány kezdetét jelenti. Vége az a dátum (év, hónap, nap), amikor a felmentési idő lejártával a közszolgálati jogviszony megszűnik. Határozott időre szóló kinevezés esetén az időtartam hat hónapnál rövidebb is lehet.

5. pont: a technikai azonosító a felmentett köztisztviselő számára a közszolgálati alapnyilvántartásban megállapított 11 számjegyből álló számsor, amelynek első hat számjegye a szervazonosító (lásd. 1. pontot), utolsó 5 számjegye az egyéni azonosító.

6. pont:

A havi illetmény: a felmentés-tartalékállományba helyezés időpontjában járó illetmény [alapilletmény + illetménykiegészítés + illetménypótlék(ok)].

Végkielégítésének összege: a Ktv. előírásai szerint a felmentéskor megállapított összeg.

7. pont: keltezés és olvasható aláírások.

ca) Az "Értesítés"-t a tartalékállományba helyezést követő öt munkanapon belül kell megküldeni annak a közigazgatási hivatalnak, amely a munkáltató közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes - központi közigazgatási szervek esetében a BM Közszolgálati Főosztályának - (a továbbiakban együtt: adatgyűjtő).[46]

Ha a tartalékállományba helyezésre vonatkozó döntés (a kinevezési/munkáltatói jogkör gyakorlása okán) az irányító/felügyeleti jogkört gyakorló (központi) közigazgatási szervben születik meg, az "Értesítés"-t akkor is annak a helyi, területi szervnek a székhelye szerinti közigazgatási hivatalhoz kell eljuttatni, ahol a felmentett köztisztviselő a munkáját végzi (pl. a megyei hivatal hivatalvezetője).

cb) Az "Értesítés" eredeti példányát személyesen, kézbesítéssel, futárszolgálattal, postai úton kell eljuttatni az adatgyűjtőhöz. Ha faxon vagy számítástechnikai eszközzel továbbítják, a KTV TARTINFO csak akkor naplózhatja a megérkezést, ha az eredeti példány az adatgyűjtőhöz megérkezik.

cc) Az "Értesítés" személyi irat. Kezelését a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzathoz kötődően kell szabályozni: a munkáltató közigazgatási szervben legalább egy évig irattározni kell, majd ezt követően selejtezhető. Számítógépes feldolgozás esetén a személyazonosításra alkalmas adatokat a munkáltató közigazgatási szervben a tartalékállomány végét követően az "Értesítés"-ből véglegesen törölni kell.

d) A munkáltató közigazgatási szerv a Vhr. 4. §-ának (4) bekezdése alapján legalább három munkanappal korábban átadja a fogadó közigazgatási szervtől a szóbeli meghallgatás érdekében hozzá érkező megkeresést a felmentett köztisztviselőnek. A kézbesítést az ügyiratkezelési szabályzat előírásai szerint dokumentálni kell.

e) A munkáltató közigazgatási szervnek

- a szóbeli meghallgatással,

- a szóbeli meghallgatással összefüggő kiküldetéssel,

- a szóbeli meghallgatás eredményéről kapott tájékoztatással

összefüggő ügyintézést úgy kell dokumentálnia, hogy az megfelelően segítse a tartalékállomány időtartamának végén meghozandó döntést.

f) A munkáltató közigazgatási szerv a fogadó közigazgatási szerv áthelyezési kezdeményezésére a felmentett köztisztviselő által adott válasznyilatkozatot személyzeti iratként kezeli.

g) Ha a fogadó közigazgatási szerv által kezdeményezett áthelyezést a köztisztviselő elfogadja, és az elfogadás időpontja, valamint a Vhr. 5. §-ának (2) bekezdése szerinti "áthelyezés kért időpontja" közötti időtartam az egy hónapot meghaladja a munkáltató közigazgatási szerv rövid úton (telefon, telefax, levél) tájékoztatja az adatgyűjtőt a KTV TARTINFO révén folyamatban lévő áthelyezésről, annak várható időpontja megjelölésével. Hasonlóan kell eljárni a visszautasító nyilatkozat esetén is. Egyéb esetben az adatgyűjtő csak az áthelyezésről kap értesítést.

h) A munkáltató közigazgatási szerv a felmentett köztisztviselő áthelyezését követően öt munkanapon belül tájékoztatást küld az adatgyűjtőnek a ca)-cc) pontokban leírtak szerint a "SEGÉDLET", a 2. számú függelék eljuttatásával. A "SEGÉDLET" felöleli azokat az egyéb eseteket is, amikor a felmentett köztisztviselő tartalékállományának végéről tájékoztatni kell az adatgyűjtőt.[47]

i) Ha a felmentett köztisztviselő tartalékállományba helyezése a felmentés végén automatikusan megszűnik, a "SEGÉDLET" 3. pontját kell kitölteni, és a végkielégítésre vonatkozó munkáltatói döntésről a megfelelő szövegrész aláhúzásával kell tájékoztatást adni. A "SEGÉDLET" 3. pontjának kitöltésével kell tájékoztatást adni a határozott időre kinevezett köztisztviselőről is, akinek jogviszonyát felmentéssel szüntetették meg.

j) A Vhr. 6. §-ában foglalt előírást a munkáltató közigazgatási szerv a felmentés végén sorra kerülő munkáltatói intézkedésekkel hajtja végre.

2.[48]

III.

A fogadó közigazgatási szervre vonatkozó szakmai, technikai szabályok

1. A fogadó közigazgatási szerv vezetője felel a tartalékállományba helyezett köztisztviselő személyes adatait tartalmazó iratok kezelésével kapcsolatos adatvédelmi szabályok betartásáért.

Ki kell egészíteni a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatot azokkal a személyekkel, akik jogosultak a köztisztviselő személyes adatait tartalmazó iratokba betekinteni. A betekintési jog gyakorlása nem terjedhet túl a köztisztviselő foglalkoztatásához kapcsolódó célhoz kötöttségen.

2. A fogadó közigazgatási szerv iratkezelési kötelességei a Vhr. 4. §-ának (1) bekezdése szerint rendelkezésére bocsátott, a Vhr. 2. számú melléklete alapján készített iratokkal kapcsolatban:

a) Első alkalommal minden üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szerv a területileg illetékes adatgyűjtőtől megkapja a tartalékállományba helyezett felmentett köztisztviselők adatait. Az adatokat tartalmazó iratokat (a Vhr. 2. számú melléklet 2. pont utolsó adata) a tartalékállományba helyezés időpontjától számított 6 hónap elteltével meg kell semmisíteni, ha nem kívánják a köztisztviselőt továbbfoglalkoztatni.[49]

Ha az érintett szóbeli meghallgatására sor kerül ugyan, de a fogadó közigazgatási szerv nem kívánja továbbfoglalkoztatni a köztisztviselőt, vagy a köztisztviselő nem fogadja el az áthelyezést, a reá vonatkozó iratot a döntést követően meg kell semmisíteni.

Ha az érintett köztisztviselő áthelyezésére sor kerül, a reá vonatkozó iratot személyi iratként kell irattározni a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint.

b) Ha a fogadó közigazgatási szerv a Vhr. 4. §-ának (1) bekezdése alapján az illetékes adatgyűjtőtől megkéri a Vhr. 2. számú melléklet szerinti adatokat, a kapott iratok kezelése tekintetében az a) pontban írt szabályok az irányadók.

c) Ha az adatgyűjtőtől kapott a Vhr. 2. számú melléklet szerinti iratok adatait a fogadó közigazgatási szerv számítógépes támogatással kezeli, az egyes érintettekre vonatkozó adatok végleges törlésére az a)-b) pontokban írt szabályok az irányadók.

3. A fogadó közigazgatási szerv az illetékes adatgyűjtőtől a 4. számú függelék szerinti "KÉRELEM" című nyomtatvány kitöltésével kérheti a tartalékállományba helyezettek adatait.

4. A szóbeli meghallgatás kezdeményezését a munkáltató közigazgatási szerv vezetőjének kell megküldeni a Vhr. 4. §-ának (2)-(4) bekezdésében szereplő előírások betartásával.

A megkeresés mellékleteként csatolni kell a Vhr. 2. számú melléklet szerinti irat másolatát.

5. Ha a szóbeli meghallgatást követően a megkereső közigazgatási szerv nem kívánja a köztisztviselő áthelyezését kezdeményezni, erről az 5. számú függelék szerinti "TÁJÉKOZTATÁS A SZÓBELI MEGHALLGATÁS EREDMÉNYTELENSÉGÉRŐL" című nyomtatványon kell tájékoztatni a munkáltató közigazgatási szerv vezetőjét és a székhely szerint illetékes adatgyűjtőt. Az illetékes adatgyűjtő megnevezését és címét a Vhr. 2. számú melléklet szerinti irat 3. pontja tartalmazza.

A tájékoztatás személyi irat, kezelése, irattározása az ügyiratkezelési szabályok szerint történik.

IV.

Az üres álláshely bejelentésével és a pályázati felhívással kapcsolatos szakmai, technikai szabályok

1. A Ktv. és a Vhr. végrehajtása szempontjából üres, illetve megüresedő álláshelynek kell tekinteni azt az álláshelyet, amelyen a foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati jogviszonya bármilyen okból [Ktv. 15. §-a - kivéve a 17. § (1) bek. a)-c) pont és a (2) bek. a) pont - felmentési jogcímeket] megszűnik, s a közigazgatási szerv ugyanerre az álláshelyre nem létesít másik személlyel közszolgálati jogviszonyt, vagy az álláshelyet betöltő köztisztviselő tartósan távol van. Az állás megüresedésének időpontja a közszolgálati jogviszony megszűnésének, illetve a tartós távollét kezdetének az időpontja.[50]

2. Az üres álláshely adatait a Ktv. 1. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője vagy az általa kijelölt személy jelenti be a Ktv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján.

A jegyzői, körjegyzői, főjegyzői üres álláshellyel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a polgármester, főpolgármester, illetőleg a megyei közgyűlés elnöke teljesíti.

3. A bejelentési kötelezettség végső határideje az álláshely megüresedésétől számított 15. nap.

Az 1998. szeptember 1-jén üres és az azt követően megüresedett állások adatait abban az esetben kötelező haladéktalanul jelenteni, ha a KTV TARTINFO MSZ megjelenéséig azok még mindig üresek és a bejelentési kötelezettséget még nem teljesítették.

4. Az üres, illetve megüresedő köztisztviselői vezetői és köztisztviselői álláshely (a továbbiakban együtt: üres álláshely) adatait a Vhr. 3. számú mellékletének "I. Az álláshely megüresedése" című része alapján kell jelenteni az alábbiak szerint.

I/1. A közigazgatási szerv

- neve: alapító okirat szerint,

- címe: irányítószám, település neve, utca, házszám (postafiók száma),

- vezetője: a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője (jegyző esetén 2. pontban írtakat kell irányadónak tekinteni),

- telefonja: körzetszám-telefonszám,

- KÖZIGTAD szervazonosítója: a közigazgatási szerv azonosítására szolgáló 6 számjegyű numerikus számsor, amelyet a KÖZIGTAD-ban a BM állapít meg a közigazgatási szerv számára. Ez a számsor a KÖZIGTAD-ba történő bejelentkezés és a közigazgatási szerv megszűnése közötti időszakban állandó.

I/2. Az álláshely, illetve a feladatkör

- megnevezése: a közigazgatási szerv által használt, rendszeresített megnevezés,

= ha vezetői állásról van szó, akkor a vezetői állás megnevezését feltétlenül szerepeltetni kell,

= ha a vezetői állás megnevezése nem tartalmazza a vezetői szintet (irodavezető, ügyosztályvezető stb.), utalni kell arra, hogy melyik vezetői megbízási szintről (osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői állás) van szó,

= ha az üres állás politikai (fő)tanácsadói, önkormányzati (fő)tanácsadói, abban az esetben csak az I/1. pontot, az I/2. pont első fordulatát és az I/3. pontot kell kitölteni; a megnevezés rovatban szerepelnie kell értelemszerűen a politikai (fő)tanácsadói, önkormányzati (fő)tanácsadói szövegnek;

- betöltéséhez szükséges iskolai végzettség

a) szintje és jellege: az adatszolgáltató közigazgatási szervnek itt azt kell jeleznie, hogy a köztisztviselői tevékenység ellátására szervezett állás I. vagy II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselővel tölthető be.

Az iskolai végzettség jellege azt jelenti, hogy abban az esetben, ha I. besorolási osztályba tartozó köztisztviselővel kívánják betölteni az állást, itt kell jelezni azt, hogy az alapképzésben szerzett felsőfokú iskolai végzettség mellett még posztgraduális képzésben szerzett végzettséget is elő kívánnak írni.

Ennek a szabályzatnak az értelmezésében:

= az "iskolai végzettség szintje": felsőfokú vagy középfokú oktatási intézményben szerzett iskolai végzettség,

= az "iskolai végzettség jellege":

1. alapképzés:

- alapképzésben szerzett felsőfokú iskolai végzettség,

- alapképzésben szerzett középiskolai végzettség,

- alapképzésben szerzett középfokú végzettség;

2. posztgraduális képzés:

- szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett felsőfokú képzettség;

b) szakiránya: az adatszolgáltató közigazgatási szervnek itt azt kell jeleznie, hogy a köztisztviselői tevékenység ellátására szervezett állást milyen szakirányú szakképesítéssel/szakképesítésekkel rendelkező köztisztviselővel kívánja betölteni;

c) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítés: az adatszolgáltató közigazgatási szervnek itt azt kell jeleznie, hogy a köztisztviselői tevékenység ellátására szervezett állás betöltéséhez milyen további szaktanfolyami szakképesítést ír elő;

- egyéb feltételek: az adatszolgáltató szervnek itt azokat a fontos további információkat kell jeleznie, amelyek az álláshely, illetve feladatkör betöltésével kapcsolatban elengedhetetlenül szükségesek, például

= az álláshelyet a megüresedéstől számított 15 napon belül nem töltötték ugyan be, de a közeli jövőben (konkrét dátummal!) biztosan betöltésre kerül, mert például az áthelyezés már folyamatban van,

= az álláshelyet a megüresedéstől számított 15 napon belül nem töltötték be, de felvételi tilalom, létszámzárlat miatt meghatározott időpontig (konkrét dátum!) nem tudják betölteni,

= olyan, a munkáltató által fontosnak tartott közlendők, amelyek magával az állással, illetve az azon létesítendő közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatosak:

- az állás tartós távollét miatt üres, a feladatokat helyettesítéssel, határozott időre szóló közszolgálati jogviszonyba történő kinevezéssel lehet ellátni,

- a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, a munkarend, munkaidő-beosztás sajátosságai,

- az ellátandó feladatokhoz megkívánt szakmai gyakorlat, idegennyelv-ismeret, speciális szakismeret,

- az állás betöltőjének biztosítható juttatások, támogatások (pl. lakás, letelepedési hozzájárulás stb.),

- a munkakör speciális jellegzetességei.

I/3. Az álláshely

- megüresedésének időpontja: az adatszolgáltató szervnek itt a TARTINFO MSZ IV/1. pont utolsó mondata szerinti időpontot kell közölnie; ebben a pontban közölheti az adatszolgáltató szerv az álláshely betölthetőségének kezdő időpontját is;

- azonosítószáma: az adatszolgáltató közigazgatási szerv által képzett három jegyből álló, folyamatosan emelkedő, numerikus számsor, arab számokkal, 0-val felöltve (pl. 001, ... 021). Ha a KTV TARTINFO MSZ megjelenése előtt nem 001-gyel kezdődött az adatszolgáltató szerv által jelentett üres állások számozása, a korábban már kiadott szám újra nem ismételhető meg. Az üres állás azonosítószámának meg kell egyeznie az állás betöltéséről szóló jelentésben szereplő azonosítószámmal.

I/4. Történt-e pályázat kiírása az álláshely betöltésére: (igen-nem válaszok közül kell választani):

Ha a válasz igen, az alábbi rovatokban is szerepelnie kell adatoknak:

Pályázat

- kiírásának időpontja: dátum: év, hónap, nap,

- benyújtásának határideje: dátum: év, hónap, nap.

Mindkét időpontot teljes felelősséggel az adatszolgáltató közigazgatási szerv állapítja meg naptári dátum: év, hónap, nap formában.

A "benyújtásának határideje" dátumnak azonosnak kell lennie mind a közzé teendő pályázati felhívásban, mind ebben a pontban.

A pályázati felhívást (6. számú függelék) a jelentéshez csatolni kell a Belügyminisztérium hivatalos lapjában történő közzététel érdekében (kitöltésére vonatkozó tájékoztatás a 8. pontban található).

A pályázati felhívás és az üres álláshelyre vonatkozó munkáltató által megjelölt egyéb feltétel nem tartalmazhat olyan kitételt, amely bármely jogszabályba ütközne, e körben a jogszerűség vizsgálatát az adatgyűjtő végzi el.

I/5. A munkáltató aláírása: keltezés és olvasható aláírás.

5. A IV/4. pontban szereplő "I. Az álláshely megüresedése" című jelentés módosítása:

Előfordulhat, hogy az 1., 2. és 4. pont adattartalmában változás következik be az üres álláshely bejelentését követően. A változást be kell jelenteni oly módon, hogy minden rovatot az aktuális adatoknak megfelelően ki kell tölteni, de a 3. pont adatai nem térhetnek el a korábbi jelentés adataitól.

A jelentés módosítására csak addig kerülhet sor, amíg az állás üres.

6. Az álláshely megüresedéséről szóló jelentést, és ha van pályázati felhívás a Vhr. 3. §-ának (1) bekezdése szerint az adatgyűjtőnek kell megküldeni. A jelentés és a pályázati felhívás eredeti példányát személyesen, kézbesítéssel, futárszolgálattal, postai úton kell eljuttatni az adatgyűjtőhöz. Ha faxon, vagy számítástechnikai eszközzel továbbítják, a KTV TARTINFO csak akkor naplózhatja a megérkezést, ha az eredeti példány az adatgyűjtőhöz megérkezik.

Az adatszolgáltató közigazgatási szerv ezeknek az iratoknak a kezeléséről a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatban rendelkezik. Selejtezésükre, illetőleg az adataiknak a számítógépből való törlésére az üres állás betöltését követőn kerülhet sor.

7. Az adatszolgáltató közigazgatási szerv a pályázati felhívással kapcsolatos [Ktv. 10. §-ának (3) bekezdése] nyilvános közzétételi kötelezettségének a KTV TARTINFO MSZ ELSŐ RÉSZ IV. fejezetében foglaltak szerint, a 6. számú függelék kitöltésével tesz eleget.

Az üres álláshelyek és a pályázati felhívások a Belügyminisztérium hivatalos lapjában történő közzétételéről a KTV TARTINFO révén a Belügyminisztérium gondoskodik, egyben más közzétételi lehetőségekkel is él.

A 6. számú függeléket kell kitölteni mind az üres álláshelyhez kötődő pályázati felhívás nyilvános közzététele, mind üres álláshelyhez nem kötődő pályázati felhívás nyilvános közzététele érdekében.

Üres álláshelyhez nem kötődő pályázati felhívás nyilvános közzétételére sor kerülhet pl. felmentési idő alatt.

A 6. számú függelék pontjait értelemszerűen kell kitölteni az adott állás sajátosságainak megfelelően. Ha valamelyik pontnak az adott álláshoz kapcsolódóan nincs értelme, vagy tartalma nem értelmezhető (pl. nem kívánnak próbaidőt kikötni, illetőleg nem követelhető meg a közigazgatási szakvizsga), abban az esetben azt a részt üresen kell hagyni.

A 6. számú függeléket az üres álláshely adataival együtt kell - az arra vonatkozó beküldési szabályok szerint - az adatgyűjtőnek megküldeni.

Az üres álláshelyhez nem kötődő pályázati felhívást is közvetlenül az adatgyűjtőhöz kell beküldeni.

Ha a pályázati hirdetményt meg kívánják ismételni, az üres álláshelyhez kötődő 6. számú függeléknek azzal a módosítással kell együtt beérkeznie az adatgyűjtőhöz, amely a KTV TARTINFO MSZ ELSŐ RÉSZ IV. fejezet 5. pontjában szerepel.

V.

Az üres állás betöltésének bejelentésével kapcsolatos szakmai, technikai szabályok

1. Az üres álláshely betöltését a Ktv. 1. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője vagy az általa kijelölt személy jelenti be a Vhr. 8. §-ának (2) bekezdése alapján.

A jegyzői, körjegyzői, főjegyzői üres álláshely betöltésével kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a jegyző, körjegyző, főjegyző teljesíti.

2. A bejelentési kötelezettség végső határideje az állás betöltésétől számított 8. nap.

3. Az üres álláshely betöltésének adatait a Vhr. 3. számú mellékletének "II. Az álláshely betöltése" című része alapján kell jelenteni az alábbiak szerint:

II/1. A közigazgatási szerv

- neve: alapító okirat szerint,

- címe: irányítószám, település neve, utca, házszám (postafiók száma),

- vezetője: a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője,

- telefonja: körzetszám-telefonszám,

- KÖZIGTAD szervazonosítója: a közigazgatási szerv azonosítására szolgáló 6 számjegyű numerikus számsor, amelyet a KÖZIGTAD-ban a BM állapít meg a közigazgatási szerv számára. Ez a számsor a KÖZIGTAD-ba történő bejelentkezés és a közigazgatási szerv megszűnése közötti időszakban állandó.

II/2. Az álláshely

- azonosítószáma: az álláshely azonosítószámának meg kell egyeznie az üresként bejelentett álláshely azonosítószámával,

- betöltésének időpontja: annak a foglalkoztatásnak a kezdete az adatszolgáltató szervnél (akár áthelyezésről, akár újonnan létesített közszolgálati jogviszonyról van szó), amelyre kifejezetten az üresen álló álláshelyre szervezett feladatok ellátása érdekében került sor.

II/3. A munkáltató aláírása: keltezés és olvasható aláírás.

4. Az álláshely betöltéséről szóló jelentést a Vhr. 3. §-ának (1) bekezdése szerint az adatgyűjtőnek kell megküldeni. A jelentés eredeti példányát személyesen, kézbesítéssel, futárszolgálattal, postai úton kell eljuttatni az adatgyűjtőhöz. Ha faxon vagy számítástechnikai eszközzel továbbítják, a KTV TARTINFO csak akkor naplózhatja a megérkezést, ha az eredeti példány az adatgyűjtőhöz megérkezik.

Az adatszolgáltató közigazgatási szerv ennek az iratnak a kezeléséről a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatban rendelkezik. Irattározás utáni selejtezésére, illetőleg az adatainak a számítógépből való törlésére az üres állás betöltését követő egy év múlva kerülhet sor.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ADATGYŰJTŐK KTV TARTINFOVAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

1. A megyei és fővárosi közigazgatási hivatal, mint területi közigazgatási szerv saját szervezete tekintetében a saját adatgyűjtői rendszerébe viszi be az üres álláshely adatainak jelentésével és a pályázati felhívás közzétételével kapcsolatos adatokat. A megyei és fővárosi közigazgatási hivatal tehát a saját szervezete tekintetében ellátja a KTV TARTINFO adatgyűjtői feladatait.

2. Az adatgyűjtők a Vhr. 3. §-ának (1) bekezdésében szereplő illetékességi elv alapján fogadják

- a tartalékállományba helyezésről,

- a tartalékállományba helyezés megszűnéséről,

- a tartalékállomány tartama alatt történt esemény(ek)ről,

- az üres álláshelyek adatairól,

- az álláshely betöltésének adatairól,

- a pályázati felhívások közzétételi kötelezettségének adatairól

hozzájuk beérkező adatszolgáltatásokat, és végzik a jogszabályokban ezzel kapcsolatban előírt feladatokat a KTV TARTINFO MSZ szerint.

3. Az adatgyűjtők ellenőrzik a közigazgatási szervektől beérkező (a 2. pontban felsorolt) adatjelentések tartalmát

- az adatjelentések törvényességének,

- az adatok teljeskörűségének, rögzíthetőségének

szempontjából.

Ha jogszabályellenes tartalmat, illetve adathiányt észlelnek, a közigazgatási hivatal megfelelő szervezeti egységei megteszik a szükséges intézkedéseket

- a jogszabályellenes munkáltatói intézkedések esetén a törvényességi ellenőrzés és a közszolgálati ellenőrzés keretén belül a külön jogszabályban foglaltak szerint,

- adatkezelési hiányosság, hiba esetén az adatgyűjtő ellenőrzési jogkörén belül.

4. A tartalékállományba helyezés folyamatával kapcsolatos adatgyűjtői feladatok csoportosítása:

- A KTV TARTINFO MSZ 1. és 3. számú függeléke szerinti ÉRTESÍTÉS

= fogadása,

= ellenőrzése,

= adatainak rögzítése,

= továbbítása a központi rendszer számára

a megérkezéstől számított öt munkanapon belül.[51]

- A tartalékállomány időtartama alatti eseményekről szóló bejelentések (rövid úton történő értesítés), "Tájékoztatás a szóbeli meghallgatás eredménytelenségéről" (KTV TARTINFO MSZ 5. számú függelék)

= fogadása,

= ellenőrzése,

= kezelése

a megérkezéstől számított öt munkanapon belül.[52]

- A tartalékállományba helyezés megszűnésével kapcsolatos bejelentés (KTV TARTINFO MSZ 2. számú függelék)

= fogadása,

= ellenőrzése,

= adatainak rögzítése,

= továbbítása a központi rendszer számára

a megérkezéstől számított öt munkanapon belül.[53]

- A KÉRELEM (KTV TARTINFO MSZ 4. számú függelék) fogadása és kezelése a program segítségével, azonnal.

- A BM Közszolgálati Főosztálya központi "KÍNÁLAT" alrendszerétől kapott ADATÁLLOMÁNY-ok megküldése az illetékességi területén üres állással rendelkező közigazgatási szerveknek.

- Az ADATÁLLOMÁNYOK-at mind hivatalból, mind kérésre vagy mágneslemezen (ha azt kéri a közigazgatási szerv), vagy kinyomtatva papíralapú adathordozón (kézbesítéssel, postai úton) kell eljuttatni. Az ADATÁLLOMÁNYOK személyes adatokat tartalmaznak, ezért kezelésükre vonatkozóan el kell kerülni a fax használatát, az átadást-átvételt az ügyirat-kezelési szabályok szerint dokumentálni kell.

5. Az üres álláshelyek adatainak, a pályázati felhívások közzétételére vonatkozó adatok kezelésének, valamint az álláshely betöltése adatainak a folyamatával kapcsolatos adatgyűjtői feladatok csoportosítása.

- Az üres álláshely adatai bejelentését tartalmazó I. Az álláshely megüresedése című jelentés és az erre vonatkozó módosítást tartalmazó jelentés

= fogadása,

= ellenőrzése,

= adatainak rögzítése,

= továbbítása a központi rendszer számára

a megérkezéstől számított öt munkanapon belül.[54]

- A pályázati felhívások közzétételére vonatkozó adatok kezelésének a folyamatában mindenekelőtt ellenőrizni kell, hogy az I/4. pont tartalmaz-e pályázati felhívás kiírására vonatkozó információt.

a) Ha igen, ellenőrizni kell, hogy mellékelve van-e a pályázati felhívás (6. számú függelék). A pályázati felhívás mellékelése esetén annak tartalmát

= ellenőrizni kell: megfelel-e a jogszabályi előírásoknak,

= adatait rögzíteni kell az adatgyűjtői program segítségével,

= továbbítani kell a központi rendszer számára

a megérkezéstől számított öt munkanapon belül.[55]

Az üres álláshely adatainak és a hozzá tartozó pályázati felhívás adatainak a továbbítása tehát nem válhat el egymástól.

b) Ha nincs csatolva a pályázati felhívás (6. számú függelék), az adatgyűjtő

= felhívja a közigazgatási szervet a hiány haladéktalan pótlására, de az üres állás adatait az arra vonatkozó szabályok szerint beviszi a rendszerbe,

= a pályázati felhívás pótlásakor ellenőrzi azt, adatait rögzíti az adatgyűjtői program segítségével,

= majd továbbítja a központi rendszer számára

a megérkezéstől számított öt munkanapon belül.[56]

Ilyen esetben az üres álláshely adatainak és a hozzá tartozó pályázati felhívás adatainak a továbbítása elválik egymástól.

- Pályázati felhívást nyilvános közzététel érdekében olyan esetben is küldhet a közigazgatási szerv (6. számú függelék) az adatgyűjtőnek, amikor nem jelent egyidejűleg üres álláshelyet. Az adatgyűjtő ezt is rögzíti.

- Az üres álláshely betöltése adatai bejelentését tartalmazó II. Az álláshely betöltése című jelentés

= fogadása,

= ellenőrzése,

= adatainak rögzítése,

= továbbítása a központi rendszer számára

a megérkezéstől számított öt munkanapon belül.[57]

6. Az adatgyűjtő működteti a feladatait támogató rögzítő és továbbító programokat, amelyeket a BM a rendelkezésére bocsát.

Mind a tartalmi, mind a technikai problémákat a BM Közszolgálati Főosztálynak kell azonnal jelezni telefonon vagy faxon.[58]

A BM Közszolgálati Főosztályának meg kell tennie a szükséges lépéseket az adatgyűjtők által jelzett problémák lehetőség szerint azonnali elhárítására.

7. Az adatgyűjtő közigazgatási hivatalok a KTV TARTINFO rögzítő és adatfogadó-adattovábbító programjainak a működésével kapcsolatban javaslattevő, véleményező jogkörükben a BM Közszolgálati Főosztályának észrevételeket tehetnek, de a programokban beavatkozásokat csak a BM Közszolgálati Főosztálya által azzal megbízott fejlesztők végezhetnek.

8. A közigazgatási hivatalok informatikai szakemberei a témával összefüggő ügyintézési és ügyviteli munka ésszerűsítését helyi számítástechnikai megoldásokkal támogathatják.

HARMADIK RÉSZ

A KÖZTISZTVISELŐI TARTALÉKÁLLOMÁNY KÖZPONTI INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I.

A KTV TARTINFO felépítése

1. A KTV TARTINFO a Belügyminisztériumban és a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalokban működő, számítógéppel támogatott információs rendszer, amely egymással összefüggő "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerből áll.

A "KÍNÁLAT" alrendszer a közigazgatási szervekben tartalékállományba helyezett köztisztviselők adatainak számítógéppel támogatott kezelése a Ktv. 20/A. §-ában foglalt célok elérése érdekében.

A "KERESLET" alrendszer célja egyrészt a tartalékállományba helyezett köztisztviselők adatainak a rendelkezésre bocsátása az üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szervek számára annak alapján, hogy a "KERESLET" alrendszer az üres álláshely adatait kezeli, másrészt az üres álláshely és pályázati felhívás adatai nyilvános közzétételének a biztosítása.

A működésnek két szintje van:

- a központi (országos) szint a BM Közszolgálati Főosztályához tartozik,

- a területi szint az adatgyűjtőhöz tartozik.

2. A "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerek tartalmi meghatározását a BM Közszolgálati Főosztálya végzi.

A központi (országos) szint technikai üzemeltetése a BM Közszolgálati Főosztályán, a területi szint üzemeltetése az adatgyűjtőknél történik.

3. A BM Közszolgálati Főosztálya a "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerek tartalmi meghatározásának keretében mind a központi (országos), mind a területi szint tekintetében

- kialakítja az adatok rögzítésének, továbbításának, a központi rendszerben történő fogadásának tartalmi követelményeit,

- meghatározza az adatok területi és központi szinten történő karbantartásához, aktualizálásához, feldolgozásához, az előírt szolgáltatások biztosításához szükséges számítástechnikai megoldások tartalmi követelményrendszerét,

- kialakítja a nyilvános közzétételre vonatkozó szabályokat,

- biztosítja az adatgyűjtők számára a 150/1998. (IX. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében előírt adatmegküldési kötelezettséghez szükséges tájékoztatást a tartalékállományba helyezett köztisztviselők adatairól.

4. A BM Közszolgálati Főosztálya biztosítja az adatgyűjtők számára a rögzítő és adattovábbító programokat, gondoskodik azok problémamentességéről és folyamatos korszerűsítéséről. Meghatározza és koordinálja - figyelemmel a Belügyminisztérium Informatikai Stratégiai Tervének Akciótervében foglaltakra - a KTV TARTINFO működési pontjai közötti távadat-átviteli megoldásokat.

5. A BM Közszolgálati Főosztálya gondoskodik a "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerek központi (országos) és területi szintű működése során az adatvédelmi, adatbiztonsági követelmények meghatározásáról és ellenőrzéséről.

6. A BM Közszolgálati Főosztálya folyamatosan ellenőrzi az adatgyűjtőknél az adatkezelést, az előírt határidők betartását, valamint a Vhr. 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladat végrehajtását.

7. A BM Közszolgálati Főosztálya a "KÍNÁLAT" és "KERESLET" alrendszerek központi és területi szintű működéséhez (fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez) szükséges költségek tervezéséről és biztosításáról az illetékes szakterületek közreműködésével évente gondoskodik. Ennek során kidolgozza az adatgyűjtők feladataival kapcsolatos költségek tervezésének és biztosításának a módját is.

II.

A KTV TARTINFO-ban kezelt adatok köre

1. A "KÍNÁLAT" alrendszerben kezelt adatok

1.1. Központi (országos) szinten a BM Közszolgálati Főosztályán- fogadni,

- feldolgozni,

- védeni

kell valamennyi tartalékállományba helyezett köztisztviselő adatait, amelyeket a közigazgatási szerv "ÉRTESÍTÉS"-ei alapján az adatgyűjtők rögzítettek. Az adatok feldolgozása révén teljesíteni kell az előírt szolgáltatásokat.

1.2. Területi szinten az adatgyűjtők

- fogadják,

- rögzítik,

- továbbítják,

- védik

az illetékességi területükön tartalékállományba helyezett köztisztviselők adatait; kezelik a központi (országos) rendszertől kapott tartalékállományba helyezett köztisztviselői adatállományt az üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szervekhez történő továbbítás céljából [Vhr. 4. §-ának (1) bekezdése].

2. A "KERESLET" alrendszerben kezelt adatok

2.1. Központi (országos) szinten a BM Közszolgálati Főosztályán

- fogadni,

- feldolgozni,

- védeni

kell valamennyi, a közigazgatási szervek által jelentett, az adatgyűjtők által rögzített üres állás adatait; az üres állás betöltésére (az üres állás megszűnésére) vonatkozó adatokat; a pályázati felhívások adatait.

Az üres állások és pályázati felhívások adatainak feldolgozása révén teljesíteni kell az előírt szolgáltatásokat a tartalékállomány működése és a nyilvános közzététel érdekében.

2.2. Területi szinten az adatgyűjtők

- fogadják,

- rögzítik,

- továbbítják,

- védik

az illetékességi területükről jelentett üres, megüresedő állások bejelentésének adatait; az üres állások betöltéséről szóló tájékoztatatás adatait; az üres állás megszűnésére vonatkozó adatokat; a nyilvános közzététel céljából megküldött pályázati felhívások adatait.

3. A KTV TARTINFO távadat-átvitellel továbbított adatainak védelmét ki kell dolgozni, és biztosítani kell.

III.

A KTV TARTINFO "KÍNÁLAT" alrendszere

1. A Vhr. 4. §-ának (1) bekezdésében előírt 2. számú melléklet szerinti adatállományt a központi (országos) rendszer állítja elő a BM Közszolgálati Főosztályán, és juttatja el az adatgyűjtőkhöz.

Az adatgyűjtő kötelessége az adatállományt az illetékességi területén működő üres álláshellyel rendelkező közigazgatási szerveknek megküldeni.

2. A Vhr. 2. számú melléklete szerinti adatállomány létrehozása a BM Közszolgálati Főosztálya központi (országos) rendszerében történik.

3. A KTV TARTINFO központi (országos) "KÍNÁLAT" alrendszerében minden iraton (képernyőn), minden adatkezelési és adattovábbítási folyamatban meg kell jelennie az adatvédelmi nyilvántartás azonosítószámának, amely: 1-0003.

4. A BM Közszolgálati Főosztályán kifejlesztett, működő központi (országos) "KÍNÁLAT" alrendszerben beválási, eredményességi mutatók kinyerése érdekében az adatokat statisztikailag fel kell dolgozni.

5. A központi (országos) "KÍNÁLAT" alrendszerbe történő betekintési jog gyakorlása. Tekintettel arra, hogy az érintett, tartalékállományba helyezett köztisztviselőnek joga van saját adatai felhasználását megismerni, mind az adatgyűjtőknél, mind a központi (országos) "KÍNÁLAT" alrendszerben a BM Közszolgálati Főosztályán ki kell alakítani az adatokba történő betekintési jog gyakorlásának lehetőségét biztosító megoldásokat, eljárási rendet.

IV.

A KTV TARTINFO "KERESLET" alrendszere

1. A BM Közszolgálati Főosztálya által működtetett, üzemeltetett központi (országos) "KERESLET" alrendszernek tartalmaznia kell az adatgyűjtők által rögzített üres állások és a hozzájuk tartozó pályázati felhívások, valamint az üres állások betöltésének (megszűnésének) az adatait ugyanazzal a tartalommal, mint az adatgyűjtőnél.

2. A BM Közszolgálati Főosztályán kifejlesztett, működő központi (országos) "KERESLET" alrendszerben beválási, eredményességi mutatók kinyerése érdekében az adatokat statisztikailag fel kell dolgozni.

V.

A nyilvános közzététel biztosítása

1. A Belügyminisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni:

- az üres álláshely adatait (pályázati felhívással, illetve anélkül);

- a pályázati felhívást akkor is, ha nem kapcsolódik üres álláshelyhez;

- üres álláshely adatainak módosítását, ha utólag mégis pályázatot hirdetnek rá.

2. Az 1. pont alatt szereplő nyilvános közzétételben és más közzétételi módszer alkalmazásával történő nyilvános közzétételben ugyanazon adatra vonatkozóan csak és kizárólagosan azonos tartalom szerepelhet."

1. számú függelék a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelet 4. számú mellékletéhez[59]

2. számú függelék a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelet 4. számú mellékletéhez[60]

3. számú függelék a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelet 4. számú mellékletéhez[61]

4. számú függelék a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelet 4. számú mellékletéhez

5. számú függelék a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelet 4. számú mellékletéhez

6. számú függelék a 16/1993. (XII. 14.) BM rendelet 4. számú mellékletéhez