1997. évi LXXIX. törvény

a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről[1]

Az Országgyűlés az Alkotmány 39. §-a (2) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §[2] A törvény hatálya kiterjed a miniszterelnökre, a miniszterekre, a politikai és a közigazgatási államtitkárokra, valamint a címzetes államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra (a továbbiakban együtt: állami vezetők).

A választhatóság és a kinevezés feltételei

2. §[3] Miniszterelnökké megválasztható, illetőleg egyéb állami vezetővé kinevezhető minden büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár. A közigazgatási államtitkári, a címzetes államtitkári, valamint a helyettes államtitkári kinevezés feltétele még a felsőfokú iskolai végzettség, valamint - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási szakvizsga vagy azzal egyenértékű képesítés.

Az összeférhetetlenség

3. § (1) Az állami vezető

a) az Alkotmány vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelő bizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, valamint alapítvány kezelőszervezetének tagságát is) nem létesíthet, kivéve, ha az tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányul;

b) a munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.

(2) Az állami vezető nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, továbbá a közigazgatási és a helyettes államtitkár olyan tevékenységet sem, amely a pártatlan, befolyástól mentes működését veszélyeztetné.

(3) A Kormány tagja és a politikai államtitkár nem lehet érdek-képviseleti szervezet tisztségviselője.

(4)[4] A közigazgatási, a címzetes és a helyettes államtitkár pártban, szakszervezetben és helyi, kisebbségi önkormányzatban tisztséget nem viselhet, a felsorolt szervezetek nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

(5)[5] Ha a közigazgatási, a címzetes, illetve a helyettes államtitkár országgyűlési, helyi vagy kisebbségi önkormányzati képviselői, illetőleg szakszervezeti, továbbá polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát a választáson jelöltként való indulásának az illetékes választási szervnél történő bejelentését követő munkanapon a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás hivatalos eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a közigazgatási, a címzetes, illetve a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya szünetel.

(6)[6] A közigazgatási, a címzetes, illetve a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya az országgyűlési, helyi, kisebbségi, önkormányzati képviselővé, polgármesterré, illetőleg szakszervezeti tisztségviselővé történő megválasztásával megszűnik.

4. § (1) Az állami vezető a megválasztásától, illetőleg kinevezésétől számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni.

(2) Ha az állami vezető az (1) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel

a) a miniszterelnök esetében bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az Országgyűlés,

b) a miniszter, a politikai, a közigazgatási és a címzetes államtitkár esetében a miniszterelnök írásbeli indítványára a köztársasági elnök,[7]

c) a helyettes államtitkár esetében a közigazgatási államtitkár írásbeli indítványára a miniszter

az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

(3) Ha az eljárás ideje alatt az állami vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni lehet.

A jogviszony keletkezése

5. § (1) Az állami vezető e jogviszonya a megválasztásáról szóló, illetőleg a kinevezési okmányban rögzített napon kezdődik.

(2) Az állami vezető a megválasztása, illetőleg a kinevezése után esküt tesz.

(3)[8] A miniszterelnök és a miniszter (a továbbiakban együtt: a Kormány tagja) az Országgyűlés előtt [Alkotmány 33. § (5) bekezdés], a politikai és a közigazgatási államtitkár valamint a címzetes államtitkár a köztársasági elnök előtt, a helyettes államtitkár a miniszter előtt tesz esküt.

(4) Az állami vezető az eskütételt követően kezdheti meg működését.

(5)[9] A politikai államtitkár által teendő eskü szövegét a törvény melléklete tartalmazza.

Vagyonnyilatkozat[10]

5/A. §[11] (1) A nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) mellékletében szereplő vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozattételre kötelezett a saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat-tételére - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a Ktv. 22/A. és 22/B. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár a rá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásban nem részesülhet, megbízatásából eredő jogkörét nem gyakorolhatja. A megbízatás megszűnésekor a rá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

(3) A nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozata - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.

(4) A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra e törvény 1. számú mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni. A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatát a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter őrzi és kezeli. A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatát - kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyilvánosságra hozza. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát a Miniszterelnöki Hivatal őrzi. A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatában foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(5) A képviselő kormánytag és politikai államtitkár az országgyűlési képviselőkre vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot.

II. Fejezet

A POLITIKAI VEZETŐK

A miniszterelnök

6. § A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszűnésével (Alkotmány 33/A. §).

7. §[12] A miniszterelnök, illetőleg a Kormány a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A köztársasági elnök legkésőbb a nyilatkozat kézhezvételétől számított harmadik napon köteles továbbítani a lemondó nyilatkozatot. Az Országgyűlés elnöke legkésőbb a nyilatkozat kézhezvételét követő ülésnapon tájékoztatja az Országgyűlést. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

8. § Ha a miniszterelnök megbízatásának megszűnésére az Alkotmány 33/A. §-ának b)-d) pontja alapján kerül sor, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.

9. § A miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén - kivéve, ha az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonta és új miniszterelnököt választott [Alkotmány 39/A. § (1) bekezdés] - a köztársasági elnök harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.

A miniszter

10. § (1) A miniszter a jogszabályban előírt feladat- és hatáskörében önállóan jár el és ezért felelősséggel tartozik.

(2) A miniszter tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja.

11. § A miniszter készíti elő és ellenjegyzi a köztársasági elnöknek azt az Alkotmány szerint ellenjegyzést igénylő intézkedését, amely jogszabály vagy a Kormány döntése alapján a feladat-, illetve hatáskörébe tartozik.

12. §[13] A minisztert akadályoztatása esetén

a) az Országgyűlés ülésén a politikai államtitkár - annak akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter - helyettesíti;

b)[14] a Kormány ülésén a politikai államtitkár helyettesíti;

c) az Országgyűlés bizottsága ülésén a politikai államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt állami vezető vagy állásfoglalásra jogosult köztisztviselő, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagja képviselheti;

d) a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter helyettesíti;

e) a jogszabály kiadásában a helyettesített miniszter politikai államtitkára helyettesíti.

13. § A miniszter a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával - legfeljebb harminc nap lemondási idő megjelölésével - bármikor lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

14. § A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére.

15. § (1) A miniszter a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelőséggel tartozik. A kártérítési felelősségre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) kártérítési felelősségre irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az a)-e) pontban foglalt eltérésekkel:

a) gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a miniszter kéthavi illetményének összegét nem haladhatja meg;

b) a Ktv. 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjában felsorolt esetekben gondatlan elkövetés esetén a miniszter hathavi illetménye erejéig felel;

c) a miniszter tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának a miniszterelnököt kell tekinteni;

d) a kijelölt vizsgálóbiztos legalább politikai államtitkári megbízatást betöltő állami vezető;

e) az eljáró tanács tagjai a miniszterelnök által felkért miniszterek.

(2) A miniszternek a megbízatásával összefüggésben okozott kárért a minisztérium a Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint tartozik felelősséggel.

16. § (1) Ha a miniszter megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnése miatt szűnik meg [Alkotmány 33/B. § a) pont], az új miniszter kinevezéséig gyakorolja hatáskörét.

(2) A miniszteri megbízatás megszűnésének egyéb eseteiben [Alkotmány 33/B. § b)-f) pont] a miniszterelnök a Kormány tagjai közül jelöli ki azt a helyettest, aki az új miniszter kinevezéséig gyakorolja a miniszter hatáskörét.

(3) Ha a miniszter megbízatása az Alkotmány 33/B. §-ának b), illetőleg d)-e) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.

17. § A miniszter megbízatásának megszűnése esetén - kivéve, ha a Kormány megbízatása is megszűnik (Alkotmány 33/A. §) - a miniszterelnök harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszter személyére, illetőleg feladatának ellátásával más minisztert bíz meg.

A politikai államtitkár

18. § (1) A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása, valamint - amennyiben törvény, a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter eltérően nem rendelkezik - a miniszter helyettesítése, továbbá a miniszterelnök vagy a miniszter által hatáskörébe utalt ügyek ellátása.

(2) Politikai államtitkár meghatározott feladat elvégzésére is kinevezhető.

(3) A politikai államtitkár tekintetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a munkáltatói jogokat a miniszterelnök, illetve a miniszter gyakorolja.

(4) A politikai államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetőleg a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.

(5) A politikai államtitkárt akadályoztatása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt állami vezető helyettesíti.

(6)[15] A politikai államtitkár csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást a közigazgatási államtitkárnak, címzetes államtitkárnak, illetve helyettes államtitkárnak.

19. § A politikai államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszterelnök a javaslatának megtétele előtt kikéri a miniszter véleményét.

20. § A politikai államtitkár kártérítési felelősségére, illetve a politikai államtitkárnak okozott kár megtérítésére a 15. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a vizsgálóbiztos és az eljáró bizottság tagja a miniszterelnök által felkért, legalább politikai államtitkári megbízatást betöltő állami vezető.

21. § (1) A politikai államtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának a megszűnéséig tart, azonban a politikai államtitkár az új Kormány megalakulásáig hivatalban marad.

(2) A politikai államtitkár megbízatása az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően megszűnik:

a) lemondásával,

b) felmentésével,

c) halálával,

d) választójogának elvesztésével,

e) összeférhetetlenségének megállapításával.

22. § A politikai államtitkár a miniszter, valamint a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával - tizenöt és harminc nap közötti lemondási idő megjelölésével - bármikor lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

23. § A politikai államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel. A miniszterelnök a javaslatának megtétele előtt kikéri a miniszter véleményét.

24. § Ha a politikai államtitkár megbízatása a 21. § (2) bekezdése a) pontja alapján, valamint c)-d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.

III. Fejezet

A SZAKMAI VEZETŐK

A közigazgatási államtitkár

25. § (1)[16] A közigazgatási államtitkár - a Honvédelmi Minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével - a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét.

(2) A közigazgatási államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a miniszter gyakorolja.

26. § A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A miniszterelnök előterjesztését a miniszter javaslata alapján teszi meg.

27. § (1)[17] A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt okok alapján, áthelyezéssel, illetőleg hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3. § (6) bekezdésében foglalt esetben szűnik meg.

(2) Ha a közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a), illetve c)-d) pontjai, valamint a 3. § (6) bekezdése alapján szűnik meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.

(3) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén az új közigazgatási államtitkár személyére a javaslatot a miniszterelnök harminc napon belül teszi meg.

28. § (1) A közigazgatási államtitkár - a miniszter, valamint a miniszterelnök útján - a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, harmincnapos lemondási idő megjelölésével lemondhat a közszolgálati jogviszonyáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(2) A közigazgatási államtitkár lemondása esetén három hónapon keresztül havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult.

(3) Ha a közigazgatási államtitkár a (2) bekezdés szerinti időtartam alatt újabb állami vezetői megbízást kap, a juttatás csak arra az időre illeti meg, amíg állami vezetői megbízatást nem töltött be.

(4) A közigazgatási államtitkár írásbeli kérelmére a juttatást, illetve annak még fennmaradt részét egy összegben kell kifizetni, a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

29. § (1) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel. A miniszterelnök előterjesztését a miniszter javaslata alapján teszi meg. A felmentést - kivéve, ha arra nyugállományba helyezés miatt kerül sor - nem kell megindokolni.

(2) A közigazgatási államtitkár számára felmentését megelőzően - kivéve, ha arra nyugállományba helyezése miatt kerül sor - képzettségének, végzettségének megfelelő vezető beosztást kell felajánlani valamely központi közigazgatási szervnél.

(3)[18] Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást elfogadja, át kell helyezni, s az áthelyezésétől számított hat hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.

(4) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott állást nem fogadja el, hat hónapi felmentési idő illeti meg, amelynek időtartama alatt a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.

(5) A közigazgatási államtitkárt felmentése esetén - kivéve, ha a felmentésre nyugállományba helyezése miatt kerül sor - a felmentési időre járó illetményén túl végkielégítés illeti meg.

(6) Végkielégítés címén a Ktv. 19. §-a szerinti összegre, továbbá ezen túlmenően, ha a közigazgatási vagy helyettes államtitkárként eltöltött ideje együttesen

a) a három évet nem haladja meg, hathavi,

b) a három évet meghaladja, tizenkét havi

illetményének megfelelő összegre jogosult.

(7) Ha a közigazgatási államtitkár felmentésére nyugállományba helyezése miatt kerül sor, a (4) bekezdés szerinti feltételekkel hat hónapi felmentési idő illeti meg.

30. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető közigazgatási államtitkárral szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) a megemelt alapilletménynek az illetményrendszer szerinti illetményre történő csökkentése,

c) személyi illetmény visszavonása,

d) a Ktv.-ben meghatározott külön juttatás csökkentése, megvonása,

e) hivatalvesztés.

(2) A közigazgatási államtitkár fegyelmi ügyében érdemi határozatot hozó háromtagú fegyelmi tanács elnöke a miniszter, tagjai pedig - a miniszter javaslata alapján, a miniszterelnök által felkért - az eljárás alá vonttal azonos megbízatású köztisztviselők.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hivatalvesztést a fegyelmi tanácsnak a miniszterelnök útján előterjesztett javaslatára a köztársasági elnök mondja ki.

(4) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát - amely együtt jár a közigazgatási államtitkár állásából való felfüggesztéssel - a közigazgatási államtitkár részére kézbesíteni kell. A közigazgatási államtitkár a javaslattal szemben a Ktv. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság jogerős döntéséig a javaslat nem terjeszthető a miniszterelnök elé.

31. § A Ktv. kizáró rendelkezése hiányában a közigazgatási államtitkár köztisztviselői jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ktv.-t kell alkalmazni.

A címzetes államtitkár[19]

31/A. § (1) A címzetes államtitkár - a Kormány tagjának irányításával - ellátja a miniszterelnök által meghatározott közigazgatási feladatokat.

(2) A címzetes államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki, és menti fel. A miniszterelnök az előterjesztését a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslata alapján teszi meg. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatának megtétele előtt kikéri a címzetes államtitkár irányítását ellátó miniszter véleményét. Ha a Miniszterelnöki Hivatalt közigazgatási államtitkár vezeti, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert megillető jogkört a közigazgatási államtitkár gyakorolja.

(3) A címzetes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az irányítást ellátó miniszter gyakorolja. A közigazgatási államtitkárnak a 25. § (1) bekezdése szerinti, a hivatali szervezet vezetésével kapcsolatos jogköre nem terjed ki a címzetes államtitkár által ellátott feladatokra.

(4) A címzetes államtitkár jogállására és felelősségére a közigazgatási államtitkárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A címzetes államtitkár - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - gyakorolja a munkáltatói jogkört az irányítása alatt álló szervezeti egységekben foglalkoztatottak felett.

A helyettes államtitkár

32. § (1)[20] A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a minisztérium - miniszter által feladatkörébe utalt - szervezeti egységeinek munkáját, és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A helyettes államtitkár a tevékenységét a közigazgatási államtitkár, illetőleg a címzetes államtitkár irányítása alapján végzi.

(2) A miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti a közigazgatási államtitkárt, ha az akadályoztatva van feladata ellátásában, a minisztert azonban nem helyettesítheti.

(3) A helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

33. § (1) A helyettes államtitkárt a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, határozatlan időre.

(2) A minisztérium feladataihoz igazodóan a helyettes államtitkárok számát minisztériumonként a Kormány állapítja meg.

(3) A helyettes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási államtitkár gyakorolja.

34. § (1)[21] A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt okok alapján, áthelyezéssel, valamint hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3. § (6) bekezdésében foglalt esetben szűnik meg.

(2) Ha a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a), illetőleg c)-d) pontja, valamint a 3. § (6) bekezdése alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszter állapítja meg.

35. § A helyettes államtitkár - a közigazgatási államtitkár útján - a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatával - harmincnapos lemondási idő megjelölésével - bármikor lemondhat közszolgálati jogviszonyáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondásra egyebekben a 28. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

36. § A helyettes államtitkárt a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter menti fel. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben a 29. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

37. § A fegyelmi vétséget elkövető helyettes államtitkárral szemben a 30. § (1) bekezdésében meghatározott fegyelmi büntetések szabhatók ki. A 30. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti hivatalvesztést a fegyelmi tanács javaslatára a miniszter mondja ki.

38. § (1) A Ktv. kizáró rendelkezése hiányában a helyettes államtitkár köztisztviselői jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ktv.-t kell alkalmazni.

(2)[22] A tárca nélküli miniszter hivatalának vezetőjére - ha a hivatalt nem címzetes államtitkár vezeti - a helyettes államtitkárra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A Miniszterelnöki Hivatal vezetői

39. § (1)[23] A Miniszterelnöki Hivatal élén - a miniszterelnök előterjesztésének megfelelően - miniszter vagy közigazgatási államtitkár áll. A Miniszterelnöki Hivatalban abban az esetben is, ha a Hivatalt miniszter vezeti, közigazgatási államtitkár, politikai, címzetes és helyettes államtitkárok működnek.

(2)[24] A politikai államtitkárra egyebekben a 18-24. §-t, a közigazgatási államtitkárra a 25-31. §-t, a címzetes államtitkárra a 31/A. §-t, a helyettes államtitkárra pedig a 32-38. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a Hivatal élén közigazgatási államtitkár áll, a minisztert egyébként megillető jogköröket a miniszterelnök gyakorolja.

(3)[25] Ha a Miniszterelnöki Hivatalt miniszter vezeti, a Miniszterelnöki Kabinetirodát - a miniszterelnök döntése szerint - e feladattal megbízott politikai államtitkár vagy címzetes államtitkár vezeti.

IV. Fejezet

Az állami vezetőket megillető juttatások

40. § (1)[26] A miniszter és a politikai államtitkár (a továbbiakban: politikai tisztséget betöltő vezető) társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) A politikai tisztséget betöltő vezető megbízatásának időtartama - ideértve a 43. § (1) bekezdésében meghatározott ellátás időtartamát is - közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

41. §[27] A politikai tisztséget betöltő vezető minden naptári évben külön juttatásként legalább egyhavi illetményére, jubileumi jutalomra a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint jogosult.

42. § (1) A politikai tisztséget betöltő vezetőt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg.

(2) A szabadság igénybevételét a Miniszterelnöki Hivatalnál előzetesen be kell jelenteni.

43. § (1) A politikai tisztséget betöltő vezető, ha e tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével, felmentésével vagy halálával szűnik meg, további hat hónapon - lemondása esetén pedig további három hónapon - keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás - valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) A politikai tisztséget betöltő vezető halála esetén a juttatás az özvegyet (örököst) illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

(3) Amennyiben a politikai tisztséget betöltő vezető megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.

(4) Ha a politikai tisztséget betöltő vezető megbízatásának megszűnését követően újabb állami vezetői megbízatást kap, a juttatás csak arra az időre illeti meg, amíg állami vezetői megbízatást nem töltött be.

(5) A politikai tisztséget betöltő vezető írásbeli kérelmére, illetve halála esetén a juttatást, illetve annak még fennmaradt részét a kérelem kézhezvételétől, illetve a halál tényéről való hivatalos tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül egy összegben kell kifizetni.

44. §[28]

45. §[29]

46. §[30]

47. §[31]

48. §[32]

49. § (1) A Kormány tagja részére a köztársasági elnök, a politikai, a közigazgatási, valamint a helyettes államtitkár részére a miniszterelnök igazolványt állít ki.

(2)[33] Az (1) bekezdésben meghatározott igazolvány elkészítéséről a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. Az igazolvány formájával, tartalmával, felhasználásával, kiadásával és kezelésével kapcsolatos szabályokat a miniszterelnök rendeletben határozza meg.

(3)[34] Az állami vezetők személyi anyagának nyilvántartását a Miniszterelnöki Hivatal vezeti. A nyilvántartásra egyebekben a Ktv. VI. fejezetében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

50. § (1)[35] A politikai tisztséget betöltő vezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat - ideértve az adatok megváltozását is - haladéktalanul közölni az érintett szervvel.

(2) Az állami vezető a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni.

51. §[36] (1) Ha a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár megbízatása nyugdíjazása miatt szűnik meg, az e megbízatására utaló elnevezést nyugdíjasként is használhatja.

(2) Ha a politikai tisztséget betöltő vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása a miniszter esetében nem az Alkotmány 33/B. § e) vagy f) pontja, illetőleg a politikai államtitkár esetében nem a 21. § (2) bekezdésének d) vagy e) pontja alapján szűnt meg.

52. § (1)[37] A politikai tisztséget betöltő vezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár

a) hivatali lakással való ellátásra, illetőleg lakásfenntartási térítésre,

b) személyes biztosításra,

c) napidíjra és ellátmányra,

d) személygépkocsi használatára,

e) a kormányváró-helyiségek használatára,

f)[38]

g) egészségügyi ellátásra,

h) a Kormány központi üdülőjének használatára

kormányrendeletben meghatározottak szerint jogosult.

(2) A Kormány az államigazgatási szervnél kormányzati feladatot ellátó személynek államtitkári, a miniszterelnök pedig helyettes államtitkári illetményt, illetőleg juttatásokat biztosíthat.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

53. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény, az ezt módosító 1989. évi IX. törvény, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése, 9. §-a és az azt megelőző "Államtitkári rendelkezés" alcím, valamint a 49. § (3) bekezdése, az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi XXXIII. törvény és az azt módosító, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 75. §-a, a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 157. §-a, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 114. §-a, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 41. §-a, továbbá a miniszterhelyettesekről szóló 1951. évi 6. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(3)[39]

(4) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 14. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Egyebekben az Állami Számvevőszék elnöke a minisztert, elnökhelyettesei a közigazgatási államtitkárt megillető juttatásokra jogosultak."

(5) Az ÁSZ tv. 14. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A számvevő igazgató a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult."

(6)[40]

(7) A Tv. 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (6) bekezdés számozása pedig (7) bekezdésre változik:

"(6) Az Országgyűlés alelnökei az e törvényben meghatározottakon kívül a minisztereket megillető juttatásokra jogosultak."

(8) A Ktv. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:

"(3) A köztársasági elnök hivatalának, illetőleg az Alkotmánybíróság Hivatalának vezetője, valamint az Országgyűlés Hivatalának vezetői az államtitkárokkal, az országgyűlési biztos hivatalának vezetője, továbbá a hivatalvezetők helyettesei, illetve a hivatalvezető helyettesi besorolású vezetők a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetőleg juttatásban részesülnek."

(9) A Ktv. 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

"a) az illetményrendszer kivételével, illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra,"

(10) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A KSH elnöke a közigazgatási államtitkárt, a KSH elnökhelyettesei pedig a helyettes államtitkárt megillető illetményre és juttatásokra jogosultak."

(11) A Tpvt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi illetményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások, a Versenytanács tagjait pedig a helyettes államtitkárnak a hivatkozott törvény szerint megállapított havi illetményével azonos díjazás illeti meg."

54. § (1) E törvény hatálybalépésekor közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári tisztséget betöltő személy az e kinevezésekhez a 2. § szerint szükséges közigazgatási szakvizsgát vagy az azzal egyenértékű képesítést e törvény hatálybalépésétől számított három éven belül köteles letenni, illetőleg megszerezni.

(2) E törvény hatálybalépését követően közigazgatási államtitkárrá és helyettes államtitkárrá kinevezhető az is, aki a 2. § szerinti képesítési követelményekkel nem rendelkezik. Az így kinevezett közigazgatási, illetőleg helyettes államtitkár köteles a kinevezését követő egy éven belül a szükséges képesítést megszerezni.

(3) Az állami vezetők kötelesek részt venni a miniszterelnök által meghatározott továbbképzésben.

(4) A 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt összeférhetetlenségi okokat - a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok vonatkozásában - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatósági tagjaira, a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.

(5) Ahol jogszabály államtitkárt, minisztériumi államtitkárt említ, azon értelemszerűen a politikai, illetőleg a közigazgatási államtitkárt kell érteni.

(6)[41] E törvénynek a közszolgálati jogviszony megszűnéséről rendelkező 27-29., illetve 34-36. §-ában, továbbá a fegyelmi felelősségről rendelkező 30., illetve 37. §-ában foglaltakat - a kinevezési jogkör gyakorlójának személyére való értelemszerű eltéréssel -

(7) E törvény hatálybalépésekor címzetes államtitkári tisztséget betöltő személy megbízatását és címhasználatát e törvény nem érinti.

(8) A politikai tisztség betöltése időtartamának számításánál az e törvény szerinti politikai tisztségeket egybe kell számítani.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1997. évi LXXIX. törvényhez

Az eskü szövege a következő:

"Én ........................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:)

Isten engem úgy segéljen!"

1. számú melléklet az 1997. évi LXXIX. törvényhez[42]

A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárási szabályok

1. A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél bárki kezdeményezheti.

2. Az eljárás kezdeményezése esetén a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter haladéktalanul felkéri az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát (a továbbiakban: Mentelmi bizottság) az ügy megvizsgálására.

3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Mentelmi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

4. A Mentelmi bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett nem országgyűlési képviselő kormánytagot vagy politikai államtitkárt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben azt alaposnak találja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a kormánytag vagy a politikai államtitkár a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert és a kezdeményezőt.

5. Ha a nem országgyűlési képviselő kormánytag vagy politikai államtitkár a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. Az eljárás során a Mentelmi bizottság tagjai betekinthetnek a nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár közös háztartásban élő házas- és élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

6. Az eljárás során a Mentelmi bizottság felhívására a nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a Mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi bizottság

a) zárt ülésen tárgyal,

b) adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat,

c) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát ellenőrzi,

d) a nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár a 4. pont szerinti nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít,

e) melyről haladéktalanul tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert.

8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

9. A volt kormánytag és politikai államtitkár hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a kormánytag és politikai államtitkár megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.

10. A Miniszterelnöki Hivatal a volt nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár megbízatásának megszűnésétől számított harminc nap lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt kormánytagokról és politikai államtitkárokról, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.

11. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a listát nyilvánosságra hozza.

12. A Miniszterelnöki Hivatal írásban felszólítja a volt nem országgyűlési képviselő kormánytagokat és politikai államtitkárokat záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt kormánytag és politikai államtitkár figyelmét mulasztása [5/A. § (2) bekezdés] következményeire.