39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 124. §-ában, valamint a T. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1992. évi IX. törvény 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A többször módosított 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A T. 10. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál a szerzői jogvédelem alá tartozó esetekben kifizetett szerzői díjat, valamint a megbízási jogviszony keretében előadóművészi tevékenységet folytatók díjazását figyelmen kívül kell hagyni."

2. §

A R. 7. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Igazoltan nem végez munkát az a bedolgozó, aki]

"a) keresőképtelen, legfeljebb azonban a T. 19. §-ában meghatározott időtartamig."

3. §

A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A T. 10. §-a (3) bekezdésében említett megbízási és vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében személyesen munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a munkáltatónál (megbízónál, megrendelőnél) a naptári hónapban elért - járulékalapot képező - személyi jellegű kifizetéseket (juttatásokat) össze kell számítani."

4. §

A R. 19/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A biztosított a T. 16/A. §-a (3) bekezdésének ib) pontjában említett betegszállításra abban az cselben jogosult, ha szakorvosi vizsgálatra, fekvőbeteg-gyógyintézménybe, illetve onnan otthonába:

a) csak fekvő helyzetben szállítható,

b) betegsége miatt szállítás közben szakfelügyelet szükséges,

c) járóképtelen, vagy egészségi állapota nem teszi lehetővé a tömegközlekedési eszközök biztonságos igénybevételét,

d) fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmi járművet nem vehet igénybe és a beteg szakellátásra történő szállítása másként nem oldható meg."

5. §

A R. 19/B. §-ának (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:

[(4) A T. 16/B. § és az (1) bekezdés alkalmazásánál alapellátás orvosának kell tekinteni]

"f) a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek orvosát,

g) a nemzetbiztonsági szolgálatok orvosát,

h) a sorozó orvost,

i) a büntetésvégrehajtás orvosát,"

6. §

A R. 19/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a (2) bekezdés a következőkkel egészül ki:

(1) "19/F. § (1) A járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe beutalt biztosítottat az utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha az egészségügyi szolgáltatást a T. 16/B. §-ában említett és a lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes, vagy - szakmailag indokolt esetben - a tartózkodási helyéhez legközelebb cső és megfelelő feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe."

(2) "Nem jár társadalombiztosítási támogatás a gyógyászati segédeszköz átvétele miatt felmerülő utazási költséghez, ha a biztosított személyes megjelenését a segédeszköz rendelésére jogosult orvos nem tartja indokoltnak."

7. §

A R. 19/G. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A T. 16/C. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az egészségügyi ellátás költségét a VII. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani."

8. §

A R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) Ha a biztosított betegség, terhesség vagy szülés miatt vált keresőképtelenné, és ennek első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség vagy szülés miatt táppénzben részesült, ezt az időt (előzmény) a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani. Előzményként kell figyelembe venni a T. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénzfolyósítás időtartamát is.

(2) Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított beteg gyermek ápolása címén részesült táppénzben.

(3) Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, a táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítás ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni."

9. §

A R. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

"32/A. § (1) A T. 19. §-a (5) bekezdésének alkalmazásánál a keresőképtelenséget megállapító orvos a táppénzfolyósítás időtartamát a Főorvosi Bizottság jóváhagyásával hosszabbíthatja meg.

(2) Ha a keresőképtelenséget megállapító orvos által meghosszabbított táppénzfolyósítás kimerítésekor a biztosított még várhatóan keresőképtelen, a táppénz további folyósítását a keresőképtelenséget megállapító orvos a táppénzfolyósítás időtartamának lejárta előtt 30 nappal az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: Orvosszakértői Intézet) elsőfokú Bizottságánál kezdeményezheti. Az Orvosszakértői Intézet a döntésről a kezdeményező orvost írásban értesíti.

(3) Ha a folyamatos biztosításban töltött idő két évnél rövidebb, a keresőképtelenséget megállapító orvos, illetőleg az Orvosszakértői Intézet a táppénzfolyósítás időtartamát csak a folyamatos biztosítás idejének megfelelő időtartamra hosszabbíthatja meg."

10. §

A R. 40/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"40/A. § (1) Az egyéni vállalkozó táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban egészségbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem; ennek hiányában a keresőképtelenség kezdetét magában foglaló naptári év első napján érvényes minimális bér hatvan százalékának harmincad része alapján kell megállapítani."

11. §

A R. a következő 59/A. §-sal egészül ki:

"59/A. § (1) A T. 25. §-ának (3) bekezdésében említett 180 naptári nap alatt elért kereset kiszámításánál csak az a keresetet - ide nem értve a jutalmat, a havi munkabér szerves részét nem képező prémiumot és az év végi részesedést - lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot (1992. március 1. napja előtt nyugdíjjárulékot) fizetett. A terhességi-gyermekágyi segély kiszámításának alapja a 180 naptári napi kereset egy naptári napi átlaga.

(2) A T. 25. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál az egymást követő különböző biztosítási jogviszonyokban elért kereseteket, illetőleg az ellátás alapjaként figyelembe vehető jövedelmeket össze kell számítani."

12. §

A R. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha eltérő rendelkezés nincs, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál a 44. § rendelkezése nem alkalmazható."

13. §

A R. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. § (1) A gyermekgondozási díjra, ha eltérő rendelkezés nincs, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

14. §

A R. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"67. § (1) A gyermekgondozási díj napi összege a terhességi-gyermekágyi segély alapját képező - ennek hiányában a T. 25. §-a (2)-(3) bekezdésének alkalmazásával megállapított - naptári napi átlagkeresetnek a 49. § figyelembevételével megállapított hatvanöt vagy hetvenöt százaléka, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [85. § (1) bekezdés] harmincad részénél kevesebb nem lehet. Ha azonban a kereset napi átlaga az öregségi nyugdíj legkisebb összege harmincad részénél kevesebb, gyermekgondozási díj címén ez az összeg jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyermekgondozási díj napi összege a naptári napi átlagkereset hatvanöt százaléka, ha a biztosított ilyen mértékű terhességi-gyermekágyi segélyben részesült.

(3) Annak, aki a gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, a szülés napjától - a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivételével - gyermekgondozási díj jár. Ebben az esetben a gyermekgondozási díj napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [85. § (1) bekezdés] a harmincad része.

(4) Az 58. §-ban foglalt rendelkezést a gyermekgondozási díjra is alkalmazni kell."

15. §

A R. 78. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) Azokat, akik 1992. március 1-je előtt egyéb utazó és forgalmi munkakörben tengelyen eltöltött idővel korkedvezményre jogot szereztek, az továbbra is megilleti, de az említett időpont után ezen munkakörökben további korkedvezményt nem szerezhetnek."

16. §

A R. 85. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

(1) "(4) Ha a (3) bekezdés alapján megállapított öregségi nyugdíj, illetőleg a T. 43. §-ának (2) bekezdése alapján megállapított öregségi résznyugdíj a rendszeres szociális járadék összegét sem éri el, öregségi teljes vagy résznyugdíj címén a rendszeres szociális járadéknak azon a napon érvényes összegével azonos összeg jár, amely naptól e nyugdíjai megállapítják. A rendszeres szociális járadék összegével azonos összegű öregségi teljes vagy résznyugdíjat a megállapítást követően az öregségi nyugdíj emelésére vonatkozó rendelkezések alapján kell emelni."

(2) "(5) Az (1) és (3) bekezdés rendelkezései az öregségi résznyugdíj megállapításánál nem alkalmazhatók."

17. §

A R. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a (4) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(1) "96. § (1) Keresetként az 1992. április l-jét megelőző időre havi 3500 forint, az 1992. március 31-ét követő időre az 1992. január l-jén érvényes minimális bér összege, havi 8000 forint, 1993. február 28. napját követően pedig a nyugdíj megállapításának napját megelőző naptári hónapban érvényes - külön jogszabályban általánosan meghatározott - minimális bér összege képez nyugdíjalapot a háztartási alkalmazottként töltött időre. A minimális bért az átlagkereset meghatározásánál a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell."

(2) "c) az 1993-ban elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 2400 forintot"

[le kell vonni.]

18. §

A R. 97. §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdésének a)-b), d) és h)-i) pontja, valamint (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a (2) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

(1) "97. § (1) A havi átlagkereset kiszámításánál az 1987. december 31-ét követő időre a 96. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell a keresetet naptári évenként meghatározni. Az így kiszámított összeghez kell naptári évenként hozzáadni az adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet és az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot. Az 1990. elé eső keresetre a T. 44. §-ának (2)-(3) bekezdését alkalmazni kell.

(2) Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 (szökőévben 366) napi keresete, a naptári évre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:

a) a naptári évben elért (az ebben az évben kifizetett adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá a T. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítés, a betegszabadság tartamára folyósított összeg alapjául szolgáló átlagkereset és az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások közvetlen vagy közvetett alapjául szolgáló átlagkereset összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd

b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal) és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét,"

(2) "d) majd meg kell határozni az így kiszámított összegre cső - képzett - adóösszeget (az 1991. évben elért keresetre képzett adót 3000 forinttal, az 1993. évre képzett adót pedig 2400 forinttal csökkenteni kell), amelyet el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal);"

(3) "h) az a)-g) pontok szerint megállapított naptári évi keresetekhez hozzá kell adni az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék naptári évre szóló összegét, majd

i) az a)-h) pontok alapján meghatározott 1988. évi keresetek együttes összegét 1,8-del, az 1989. évi keresetek együttes összegét 1,54-dal kell megszorozni,

j) ha az igénylőnek a T. 44. §-a (1) bekezdésében meghatározott időszak alatt nem volt legalább 900 napra keresete, az a)-i) pontok alapján meghatározott keresetet a T. 44. §-ának (4) bekezdése szerint kell kiegészíteni. A kiegészítés alapját, illetőleg összegét a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni és az i) pont szerint növelni nem kell.

(3) Ha a nyugdíjazás évében (a továbbiakban: töredék-év) elért keresetet is figyelembe kell venni, az erre az időre eső és nyugdíjalapot képező keresetet a (2) bekezdés a)-i) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.

(4) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a T. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti átlagszámítási időszak alatt elért keresetet és ez alatt az időszak alatt kifizetett év végi részesedés, jutalom, jutalék, prémium együttes összegéi el kell osztani az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel."

19. §

A R. 99. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) "99. § (1) A 96-97. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 151. § (6) bekezdésében felsorolt, továbbá - ha munkanap jóváírás nem történt - azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag

a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,

b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táppénzt nem kapott,

c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,

d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,

e) házastársa, szülője, gyermeke temetése miatt volt távol."

(2) "(3) A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1988. január 1-je és 1992. december 31-e közötti keresetére vonatkozó adóösszeg kiszámításánál a 151. § (4) bekezdése alapján elismert szolgálati idő minden 30 napjára eső keresetet egyhavi keresetnek kell tekinteni. Ha azonban az átlagkereset szempontjából irányadó osztószámot az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni, a 97. § (2)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."

20. §

A R. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"100. § A T. 44/A. §-át akkor is alkalmazni kell, ha az egyéni vállalkozónak vagy a társas vállalkozás tagjának figyelembe vehető havi jövedelméből kell megállapítani az öregségi nyugdíjat."

21. §

A R. 110. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg.

(3) Ha az igénylő az (1), illetőleg (2) bekezdésben meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől

a) munkaviszonyban már nem áll és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

b) munkát rendszeresen nem végez [107. § (1) bekezdés) és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

c) lényegesen kisebb keresetet [107. § (2) bekezdés] biztosító munkakörben dolgozik."

22. §

A R. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"114. § (1) Ha az igénylő a harmincötödik életévének betöltése után, de negyvenötödik életéve betöltéséi megelőzően rokkant meg, és a 108. § (2) bekezdés szerint jogosult rokkantsági nyugdíjra, ennek összegét tízévi, illetőleg korkedvezményes munkával szerzett jogosultság esetén nyolcévi szolgálati idő alapján kell megállapítani. A negyvenötödik életév betöltésétől a T. 49. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idő (korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő) figyelembevételével kell a rokkantsági nyugdíj összegét meghatározni.

(2) Ha az igénylő a 108. § (3) bekezdése szerint jogosult rokkantsági nyugdíjra és

a) a harmincötödik életéve betöltése után, de a negyvenötödik életéve betöltése előtt rokkant meg, tizévi,

b) a negyvenötödik életéve betöltése után, de az ötvenötödik életéve betöltése előtt rokkant meg, tizenöt évi,

c) ötvenötödik életéve betöltése után rokkant meg, húszévi

szolgálati idő alapján kell a nyugdíjat megállapítani."

23. §

A R. a következő 118/A. §-sal egészül ki:

"118/A. § A T. 51. §-a (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál, ha a rokkantsági nyugdíjat igénylő legalább 30 napra rendelkezik keresettel, ennek átlaga azonban a minimális bért nem éri el, a rokkantsági nyugdíjat a minimális bér alapulvételével kell megállapítani. A számítás során a 97. § (2) bekezdésének j) pontját megfelelően alkalmazni kell."

24. §

A R. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"126. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, a bedolgozóként, a megbízás alapján, vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként és a szövetkezeti tagként biztosításban töltött idő, a hivatásos állományúak szolgálati viszonya, továbbá az az idő, amelyre nézve az igénylő a T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja alapján megállapodást kötött és a T. 119/D. §-a (6) bekezdésének a)-c) pontjában előírt mértékű járulékot fizetett."

25. §

A R. 131. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá az az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy a támogatás után a T. 103/B. §-ának (9) bekezdése alapján nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alap a T. 103/C. §-nak (5) bekezdése alapján nyugdíjjárulékot fizetett."

26. §

A R. 151. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: "(9) 1992. február 29-ét követően szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként biztosításban töltött időt."

27. §

A R. 188. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Iskolai tanulmányok címén az az árvát is megilleti árvaellátás, aki)

"b) huszonöt évesnél fiatalabb és a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul,"

28. §

A R. 207. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Növelt összegű járadékra jogosító időként kell figyelembe venni a szolgálati idő 1992. február 29-e utáni tartamát."

29. §

A R. 224. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"224. § (1) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

30. §

A R. 255. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igényelbíráló szervnek határozatot kell hoznia)

"b) a betegségi és anyasági ellátás iránti igény elutasításáról, illetőleg akkor, ha az igény teljesítését az igénylő részben sérelmesnek tartja."

31. §

A R. 257. §-ának (1)-(2) és (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) "257. § (1) A betegségi és anyasági ellátás iránti igényt a biztosítottnak a biztosítás fennállása alatt és megszűnése után a munkáltatójánál kell bejelentenie.

(2) A betegségi és anyasági ellátás iránti igény előterjesztésekor

a) a keresőképtelenséget külön jogszabály rendelkezései szerint kiállított igazolással,

b) a kórházi (klinikai) ápolást a kórház által kiállított igazolással,

c) a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot a terhesgondozási könyvvel, a szülést születési anyakönyvi kivonattal vagy kórházi igazolással

kell igazolnia."

(2) "(5) A vasutak dolgozóinak az (1) bekezdésben említett ellátások iránti igényét a vasutak illetékes szervénél kell bejelenteniük.

(6) Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, a betegségi és anyasági ellátás iránti igényt a biztosítottnak a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell bejelentenie."

32. §

A R. 258. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőzően két éven belül más munkáltatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a munkáltatói szövetkezeti igazolványra e munkáltatónál fennállott biztosítási időt és a keresőképtelenség kezdetét megelőző egy éven belül a táppénzelőzményt a 455. §-ban említett igazolvány adatai alapján kell feljegyezni."

33. §

A R. a következő 262/A. §-sal egészül ki:

"262/A. § (1) Baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő ellátás térítésmentesen akkor rendelhető, ha az üzemi baleset tényét jogerősen megállapították.

(2) Az (1) bekezdésben említett időpontig társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátás árához biztosított által kifizetett térítési díjat az üzemi baleset jogerős megállapítását követően a biztosított kérelmére a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) soron kívül téríti meg. A kérelemhez csatolni kell a kezelő orvos igazolását az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról és a gyógyszertár, gyógyfürdő vagy gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató igazolását a térítési díj összegéről.

(3) A vasutak biztosítottjai részére a (2) bekezdésben említett térítési díjat a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság téríti meg."

34. §

A R. a következő 263/A. §-sal egészül ki:

"263/A. § AT. 79/A. §-ában említett baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a baleseti táppénzt folyósító szerv köteles igazolni az üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) tényét. A baleseti járadékban, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy a baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az ellátást megállapító határozattal igazolja."

35. §

A R. 266. §-a (3) bekezdésének és (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) "(3) A szövetkezet tagja részére az öregségi nyugdíj legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelytől munkál már nem végez és díjazásban, táppénzben vagy baleseti táppénzben nem részesül."

(2) "(5) Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj

a) az egyéni vállalkozónak és a társas vállakózás tagjának és

b) az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás lagja segítő családtagjának

attól a naptól állapítható meg, amelyben a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek."

36. §

A R. 294. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"294. § Az ösztöndíjas szakmunkástanuló után fizetendő havi 450 forint (napi 15 forint) összegű társadalombiztosítási járulék az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot is magában foglalja."

37. §

A R. 295. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"295. § A T. 103/B. §-ának (6) bekezdésében említett biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatása együttesen elérte a napi 2500 forint naptári évre számított összegét."

38. §

A R. 296. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"296. § (1) A T. 103/B. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál a biztosítási jogviszony megszűnését követő hő 10. napjáig az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék különbözetet el kell számolni."

39. §

A R. a következő 313/A. §-sal egészül ki:

"313/A. § (1) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától [T. 103/D. § (7) bekezdése] ez év december 31. napjáig tevékenységet kezdőnek minősül.

(2) Tevékenységet kezdőnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenységet özvegyi jogon folytató személy is a tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésének napjától a bejelentés napját magában foglaló naptári év december 31. napjáig.

(3) Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenység megszűnésének napját követően ugyanazon a jogcímen [T. 103/D. § (1) bekezdése a), b), c), d), e) pontja] ismét egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy a két időpont között egy teljes naptári év nem telt el.

(4) Amennyiben az egyéni vállalkozó [T. 103/D. § (1) bekezdése] egy teljes naptári éven át táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít, szabadságvesztés büntetést tölt, illetőleg külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként a T. 119/D. §-ának (6) bekezdése szerint járulékot fizet - ezt követően az (1) bekezdésben meghatározott időpontig - tevékenységet kezdőnek minősül.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az egyéni ügyvéd kamarai tagsága egy teljes naptári éven át szünetelt."

40. §

A R. a következő 319/A. §-sal egészül ki:

"319/A. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv határozattal törli a társadalombiztosítási tartozást, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárási, de az nem vezetett eredményre.

(2) Ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a társadalombiztosítási tartozás végrehajthatóvá válik, a végrehajthatatlanság címén törölt tartozást újból elő kell írni.

(3) Az (1) bekezdésben említett társadalombiztosítási igazgatási szerv a 100 000 forintot meghaladó behajthatatlan tartozásokat csak az illetékes felügyeleti szerv engedélye alapján törölheti."

41. §

A R. 325. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"325. § A rendbírság összege 50 000 forintig terjedhet. Ha azonban a mulasztással kapcsolatban társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, baleseti járulékot, szakszövetkezeti járulékot kell kiróni, a rendbírság a bevallani, illetőleg bejelenteni elmulasztott járulék huszonöt, a mulasztás önkéntes pótlása esetén tíz százaléka."

42. §

A R. a következő 338/A. §-sal egészül ki:

"338/A. § A 336. §-ban, valamint a 338-339. §-ban megjelölt hatáskört a vezető helyettesére átruházhatja."

43. §

A R. 350/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"350/B. A T. 118. §-a (1) bekezdésének k) pontjában említett hallgató a tanulói (hallgatói) jogviszony szünetelésének ideje alatt is jogosult egészségügyi szolgáltatásra."

44. §

A R. 439. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"439. § (1) A gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyről a nyilvántartó lapot a támogatást, illetőleg a díjat folyósító szerv - a folyósítás megszüntetésekor - köteles kiállítani.

(2) A nyilvántartó lapra - a személyi adatokon kívül -"A biztosítási időtartam tól-ig" rovatba a támogatás, illetőleg a díj folyósításának kezdő napját és megszüntetésének napját kell feltüntetni, a "Megjegyzés" rovatba pedig "gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósítása" bejegyzést kell tenni.

(3) A lezárt nyilvántartó lapot a támogatás, illetőleg a díj folyósításának megszüntetését követő 15 napon belül az említett juttatásban részesülő állandó lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni."

45. §

A R. 442. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2) és a (3) bekezdésben említett munkáltatók a "Járulékelszámolási lap"-ot, illetőleg a "Járulékelszámo-lási nyilvántartó lap"-ot kötelesek megőrizni és a munkáltató megszűnésekor a megszűnést követő 15 napon belül, a biztosítás megszűnése esetén a következő év április 30-ig az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) jegyzékbe foglalva megküldeni. Ha a biztosított, illetőleg halála esetén hozzátartozója nyugdíjigényt terjesztett elő, ennek előterjesztésekor a "Járulékelszámolási lap"-ot, illetőleg a "Járulékelszámolási nyilvántartó lap"-ot a munkáltató köteles a székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) megküldeni.

(6) A munkáltató a tárgyévet követő év március 31. napjáig köteles igazolást adni a biztosított részére a tárgyévi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapot képező személyi jellegű kifizetés (juttatás) és a levont egészségbiztosítási, illetőleg nyugdíjjárulék összegéről.

(7) A (6) bekezdésben előírt igazolást a biztosítás megszűnésekor a munkáltató soron kivül köteles kiadni."

46. §

A R. 446. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni arra a magánszemélyre is, aki a 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet, valamint a 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, a 9/1990. (III. 28.) SZEM rendelet alapján gyógyszerészi magántevékenységet folytat, továbbá a 6/1981. (IV. 12.) MÉM rendelet alapján engedélyezett, illetőleg a 21/1992. (VIII. 3.) FM rendelet szerint kiváltott vállalkozói igazolvány alapján állatorvosi magángyakorlatot folytat."

47. §

A R. 455. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"455. § (1) Annak, akinek a főfoglalkozású munkaviszonya, munkaviszony jellegű jogviszonya és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya megszűnt (a továbbiakban: biztosítási jogviszony), a munkáltató, ennek hiányában az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) köteles az "Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról" elnevezésű (a továbbiakban: igazolvány) igazolást kiadni.

(2) Az a biztosított, aki az (1) bekezdésben említett igazolvánnyal rendelkezik, köteles az az újabb munkáltatójának átadni.

(3) A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésekor köteles az igazolványban a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a biztosítás szünetelésének időtartamát feltüntetni, továbbá azt, hogy a biztosított a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző egy éven belül mikortól meddig részesült táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, továbbá várandóssági pótlékban, illetőleg családi pótlékban. (A gyermekápolási táppénz, időtartamát külön kell feltüntetni.)

(4) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az igazolványba a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát köteles bejegyezni, továbbá azt, hogy a járulékot melyik társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), milyen törzsszám alatt fizeti.

(5) Ha az igazolvány betelt, új igazolványt kell kiállítani, és az a korábbihoz csatolva az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint vezetni.

(6) Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az igazolványt nem adja át, a munkáltató köteles a biztosítottat felkérni, hogy az igazolványt az előző munkáltatótól szerezze be. Ha az előző munkáltató a biztosítási igazolványt már korábban kiadta, az újonnan kiállított igazolványon jelezni kell, hogy másolat.

(7) Ha a biztosított előző munkáltatója a biztosítási igazolványba a kiállítást megelőző legalább két évi biztosítási időre vonatkozó, és a (3)-(4) bekezdésben megjelölt adatokat nem tudja bejegyezni, úgy a két évből még hátralévő időre vonatkozó igazolványt attól a munkáltatótól kell beszerezni, aki a biztosítottat abban az időben foglalkoztatta."

48. §

A R. 484. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi e) pontja f) pontra változik:

(A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásánál munkáltatónak kell tekinteni)

"e) a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetében a támogatást, illetőleg a díjat folyósító szervet;"

49. §

Az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az 1. § hatálya alá tartozó személy részére a T. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározott korhatár elérése előtt öregségi nyugdíj állapítható meg, ha]

"b) legalább huszonöt évi szolgálati időt szerzett, vagy ennek hiányában szolgálati ideje 1975. július 1-jétől a nyugdíj megállapításáig folyamatos."

50. §

(1) Ez a rendelet 1993. március hó 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a R. 4. §-a, a R. 12. §-ának második mondata, a R. 19. §-ának (2) bekezdése, a R. 39. §-ának (3) bekezdéséből az "és (4)" szövegrész, a R. 45. §-ának (6) bekezdése, a R. 47. §-ának (4) és (6) bekezdése, a R. 47/A. §-a, a R. 50. §-a azzal, hogy az 1993. március 1-jét megelőzően kezdődött megszakítás nélküli táppénzfolyósítás esetén még alkalmazni kell, a R. 84. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a R. 110. §-ának (4) bekezdése, a R. 182. §-ának (2)-(3) bekezdése, a R. 217. §-a, a R. 267-268. §-a, a R. 291. §-a, a R. 315. §-ának (1) bekezdése, a R. 364. §-a, a R. 417. §-ának e) pontja, a R. 434/A-B. §-a, a R. 438. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, a R. 453. §-a és a R. 461. §-a hatályát veszti; a R. 1. §-a (2) bekezdésében a T. 103/E. §-a (5) bekezdésének e) pontjára való hivatkozás T. 103/E. §-a (6) bekezdésének e) pontjára, a R. 31. §-a b) pontjában a T. 119/D. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontjaira való hivatkozás T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontjaira változik, a R. 103. § (1) bekezdésének a) pontjában a T. 44. § (1)-(2) bekezdésére való hivatkozás T. 44. § (1)-(3) bekezdésre, a R. 118. §-ának (3) bekezdésében a 85. § (3) bekezdésére hivatkozás a 85. § (3) és (5) bekezdésére, a R. 258. §-ának (2) bekezdésében a "257. § (2)-(4) bekezdésében" szövegrész. "257. § (2) bekezdésében" szövegre, a R. 290. §-ának (1) bekezdésében a 288. §-ra hivatkozás 287. §-ra, a R. 323. §-a c) pontjában a T. 103/B. §-ának (3) bekezdésére hivatkozás T. 103/B. §-ának (2) és (4)-(5) bekezdésére, a R. 436. §-a (1) bekezdésében a T. 119/D. §-a (3) bekezdése a)-c) pontjára való hivatkozás T. 119/D. §-a (2) bekezdése a)-c) pontjára, a R. 437. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a T. 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjára hivatkozás a T. 10. § (1) bekezdésének a)-b) és d) pontjára, a (2) bekezdésének b)-h) pontjára hivatkozás pedig (2) bekezdésének b)-g) pontjára, a R. 437. §-a (3) bekezdésében a T. 119/D. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjára való hivatkozás T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjára, a R. 446. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontjára hivatkozás T. 103/D. §-a (1) bekezdésének e) pontjára, a (3) bekezdésének e) pontjában a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontjára hivatkozás T. 103/D. §-a (1)bekezdésének e) pontjára, a R. 452. §-a előtti cím a "Társas vállalkozások bejelentési kötelezettsége" címre változik. A R. 71-73. §-a, 228. §-a az előtte levő címmel együtt, 257. §-a (2) bekezdésének negyedik francia bekezdése és (4) bekezdése, 260. §-ának (7)-(9) bekezdése, valamint a 414-416. §-a az előtte levő címmel együtt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálybalépése napján veszti hatályát.

(2) Az 1993. február 28. napját követően bekövetkezett megbetegedés miatti keresőképtelenség esetén nem számít előzménynek az 1993. március 1. napját megelőző gümőkóros megbetegedés miatti táppénzfolyósítás időtartama.

(3) A R. 67. §-ának rendelkezéseit legkorábban az 1993. február 28-át követően kezdődő vagy újból igénybe vett gyermekgondozási díj összegének megállapításánál kell alkalmazni.

(4) A R. 442. §-a (6) bekezdésének alkalmazásánál az igazolást első ízben legkésőbb 1994. március 31-ig kell kiadni.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. III-VI. számú mellékletei helyébe a következő mellékletek lépnek.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelethez

III. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez

I.

A társadalombiztosítási feladatokat végző munkáltatók (társadalombiztosítási kifizetőhelyek) részére rendszeresített nyomtatványok kitöltésére, nyilvántartására, tárolására, valamint a társadalombiztosítási ellátások kifizetésére és elszámolására vonatkozó rendelkezések

1. A táppénz megállapításához a munkáltatónak "Adatmegállapító lap" elnevezésű nyomtatványt kell kiállítania.

Az adatmegállapító lapot naptári évenként akkor kell kiállítani, amikor a biztosított a tárgyéven belül első alkalommal keresőképtelenné válik és táppénzt igényel.

Ha a biztosított táppénzét a T. 22. § (3) bekezdése szerint állapították meg, naptári éven belül bekövetkező újabb keresőképtelensége esetén az irányadó időszak keresetét, és az osztószámot adatmegállapító lapon kell igazolni.

Ugyancsak adatmegállapító lapot kell kiállítani, ha a biztosított a betegszabadság kimerítése után bekövetkezett újabb keresőképtelenség első napján munkát végzett.

Ilyen esetben az adatmegállapító lap megfelelő rovatában igazolni kell, hogy a biztosított e napon hány órára kapott munkabért.

A nyugdíjas biztosított keresőképtelensége esetén az adatmegállapító lap nyugdíjas dolgozóra vonatkozó rovatát minden esetben ki kell tölteni.

Az adatmegállapító lap 1-3. rovatait az ügyintézőnek kell kiállítani, és át kell adni a kereset és az osztószám igazolására illetékesnek.

A munkáltatónak az adatmegállapító lap rovatait a saját nyilvántartása adatainak figyelembevételével kell kiállítani. Az a tényt, hogy a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően mely napon végzett munkát, az adatmegállapító lapra, ennek hiányában a keresőképtelenség kezdő napját igazoló orvosi (kórházi) igazolásra kell feljegyezni.

2. Ha a biztosítottnak ugyanannál a munkáltatónál a biztosítási ideje egy, illetőleg két évnél rövidebb ideje áll fenn, a táppénzre jogosultság időtartamának és a táppénz mértékének megállapításához szükséges biztosítási időt, illetőleg a folyamatos biztosítási időt az A.3500-104/a. r. sz. "Igazolvány társadalombiztosítási ellátásokról" elnevezésű okmányba (a továbbiakban: Igazolvány) bejegyzett adatok alapján kell megállapítani.

Ha a biztosított a biztosítási jogviszonyát a munkáltatójánál a keresőképtelenség kezdő napját megelőző egy, illetve két éven belül létesítette és az előző biztosítási időre vonatkozó adatot az igazolványba nem jegyezték be, a biztosítottat nyilatkoztatni kell, hogy ezt megelőzően milyen tevékenységet folytatott. A nyilatkozat alapján kell a biztosítási idő igazolása iránt intézkedni. A biztosítási idő igazolására a munkakönyv, illetőleg munkaszerződés is elfogadható.

A biztosítási időt a kifizetőhelynek előzetesen igazoltatni kell, ha az

- egyéni vállalkozóként,

- megbízási jogviszony, vállalkozási jellegű jogviszony keretében,

- bedolgozóként,

- háztartási alkalmazottként,

- vagy megállapodás alapján állott fenn.

A biztosítási időt - ha az egyéb módon nem igazolható - igazoltatni kell a következők szerint:

- egyéni vállalkozó és az általa foglalkoztatott személyek esetében az egyéni vállalkozó telephelye (lakóhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósággal,

- az alkalmazottakat jegyzéken jelentő munkáltató alkalmazottainak biztosítási idejét a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes igazgatósággal,

- a megállapodás alapján fennállott biztosítási időt pedig azzal a társadalombiztosítási igazgatósággal, amelyikkel az állampolgár megállapodási kötött.

A táppénzre jogosultság időtartamának megállapításához a kifizetőhely kérésére a munkáltatónak soron kívül igazolnia kell, hogy a bedolgozói jogviszony alatt a biztosítás mikortól meddig állott fenn.

Az alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartamát "igazolás iskolai tanulmányok folytatásáról" elnevezésű nyomtatványon - a szöveg megfelelő módosításával -kell igazoltatni.

A folyamatos biztosítási idő tartamának a megállapításánál a biztosítás megszűnését követően fennállott keresőképtelenség időtartamát, amelyre táppénz vagy baleseti táppénz nem jár, a kezelőorvos, a fekvőbeteg-gyógyintézet vagy a társadalombiztosítási ellenőrző főorvos igazolásával kell igazoltatni.

A biztosítás megszűnését követő időre lörténőt rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, az egészségkárosodási járadék, a rendszeres szociális járadék folyósításának az idejét a megállapító, illetve a megszüntető határozatot hozó szerv igazolja.

3. A táppénzre jogosultság, illetőleg a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál az előzményt elsősorban a "Segélyezési egyéni lap" és a "Segélyezési egyéni lap (Pótlap)" elnevezésű nyomtatvány táppénz folyósítására vonatkozó adatai alapján kell figyelembe venni.

Ha a biztosítás a munkáltatónál a biztosított keresőképtelenségének kezdő napját megelőző egy éven belül kezdődött, az előzményt az igazolvány adatai alapján kell megállapítani. Amennyiben az említett időtartamon belül a biztosított olyan munkáltató alkalmazásában állott, amelynél kifizetőhely nem működik, az előzményt a kifizetőhelynek az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól (kirendeltségtől) az "Előzménykérő-közlő lap" elnevezésű nyomtatványon kell kérni.

Az előzményt igazoltatni kell abban az esetben is, ha a biztosított keresőképtelensége kezdő napjától visszafelé számítolt egy éven belül olyan tevékenységet folytatott, amely alapján táppénzre jogosult volt. Ilyen esetben az előzményt attól a társadalombiztosítási igazgatóságtól (kirendeltségtől) kell megkérni, amely a figyelembe vehető biztosítási idő igazolására illetékes.

Igazoltatni kell az előzményt - az előző két bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával - abban az esetben is, ha a biztosított táppénzfolyósításának az időtartamát a T. 19. § (5) bekezdése szerint meghosszabbították és a keresőképtelensége kezdő napját megelőző két éven belül más munkáltatónál olyan tevékenységet folytatott, melynek alapján táppénzre jogosult volt.

A táppénzfolyósítás időtartamának megállapításához

- az előző három bekezdésben meghatározott előzményt

- csak a folyamatos biztosítási időnek megfelelő időtartamra kell igazoltatni, ha az egy. illetve két évnél rövidebb ideje áll fenn,

4. Ha a biztosított egyedülállóként igényli a gyermekápolási táppénzt, jogosultságának elbírálásánál abban az esetben kell nyilatkozatot kérni, ha a családi pótlékra nem egyedülállóként jogosult.

Ennek megfelelően, ha a biztosított a gyermekápolási táppénz igénybevételekor az egyedülállókra vonatkozó rendelkezés figyelembevételét kéri, meg kell vizsgálni, hogy családi pótlékban az egyedülállókra vonatkozó rendelkezések szerint részesül-e.

Ha a biztosított családi pótlékban nem az egyedülállókra vonatkozó rendelkezések szerint részesül, egyedülállóként gyermekápolási táppénzre való jogosultságának elbírálásához "Nyilatkozat gyermekápolási táppénz folyósításához." elnevezésű nyomtatványon az egyedülállóság okáról és időtartamáról nyilatkoznia kell. Ha a biztosított a házastárs kórházi ápolása miatt kéri az egyedülállóságának megállapítását, a nyilatkozathoz a kórház igazolását csatolni kell.

Ha a biztosított ellen vádat emeltek, és ez alól jogerősen felmentették vagy a büntető eljárást megszüntették, a jogerős bírói végzés bemutatására fel kell szólítani a biztosítottat, ha ez idő alatt keresőképtelen volt és táppénzt igényel.

A munkaügyi feladatot ellátó szerv (dolgozó) köteles a kifizetőhelyet (ügyintézőt) értesíteni, ha a biztosítottat javító-nevelő-munkára ítélték, a javító-nevelő munka közlésével.

A javító-nevelő munka időtartamát a biztosított "Segélyezési egyéni lap"-jára, "Pötlap"-jára fel kell jegyezni.

5. A hét napot meg nem haladó keresőképtelenség esetén a táppénzt hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás" elnevezésű nyomtatvány "Táppénzutalvány" részén kell számfejteni. Az "Orvosi Igazolás"-on fel kell tüntetni a biztosított nevét, születési évét, anyja nevét, továbbá a "keresőképtelen volt" rovatban a keresőképtelenség időtartamát. Az "orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" okmányt (a továbbiakban: nagyalakú orvosi igazolás) a hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-hoz kell csatolni.

A kezelőorvos a biztosított keresőképtelenségének hét napot meghaladó időtartamát az "Orvosi Igazolás"-on igazolja, a táppénzt ezen az igazoláson kell számfejteni, és csatolni kell a nagyalakú orvosi igazolást.

Ha a biztosított egyidejűleg több "Orvosi Igazolás"-sal igazolja a keresőképtelenségét, a táppénzt azon az "Orvosi Igazolás"-on kell számfejteni, amelyen a kezelőorvos legutóbb Igazolta a keresőképtelenséget. Azon az "Orvosi Igazolás"-on, amelyen a táppénzt számfejtették - a nyomtatvány fejrészén - fel kell tüntetni az az időt, amelyre a táppénzt számfejtették. Ehhez kell csatolnia keresőképtelenséget igazoló több "Orvosi Igazolás"-t, amelyen a "Táppénzutalvány" részt érvényteleníteni kell.

A kórházi ápolás időtartamára járó táppénzt a kifizetőhelynek hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-on kell számfejtenie. A kórházi "lgazolvány"-t csak abban az esetben kell a hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-hoz csatolni, ha a keresőképtelenség nem kórházi ápolással kezdődött. Ha a kórházi "lgazolvány"-on azért nincs közölve az ápolás időtartama, mert a biztosított kórházi ápolása továbbra is fennáll, a táppénzt a kórházi "Igazolvány" kiállításának napjáig lehet számfejteni.

Ha a kórházi ápolás alatt álló biztosítottat adaptációs szabadságra engedik, a kórházi "Igazolvány"-nak a "Jegyzet" rovatában feltüntetett adaptációs szabadság időtartamára - a kezelőorvos igazolása nélkül - a táppénzt a hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-on kell számfejteni.

Az utazás napjára járó táppénzt hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-on kell számfejteni, amelyhez a munkáltató igazolását csatolni kell.

Ha a társadalombiztosítás ellenőrző főorvosa a keresőképtelenséget visszamenőlegesen nem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja, a keresőképtelenség időtartamára járó táppénzt a hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-on kell számfejteni. Amennyiben a társadalombiztosítás ellenőrző főorvosa a keresőképtelenség kezdő napját megelőző időtartamra igazolja vissza a keresőképtelenséget, ezt az igazolást a nagyalakú orvosi igazoláshoz, egyéb esetben pedig a táppénzszámfejtést tartalmazó "Orvosi Igazolás"-hoz kell csatolni.

A táppénzutalvány "............... 19... év...............hó ... nap" rovatában az a bérfizetési napol kell felvezetni, amelyen a munkáltató a táppénzt kifizeti, soron kívüli kifizetésnél pedig a táppénz kifizetésének napját.

Az "Orvosi Igazolás"-on tévesen bejegyzett adatok helyesbítésénél az eredeti bejegyzést át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon. A helyesbített adatokat az áthúzott szám, illetőleg szöveg fölé kell írni, fel kell jegyezni a javítás időpontját, amelyet a javításra jogosult dolgozónak aláírásával kell igazolni.

A társadalombiztosítási kifizetőhelynek a biztosított keresőképtelenségét elbíráló orvost a táppénzjogosultság megszűnésének időpontját megelőző 30. napig értesíteni kell arról, hogy a biztosított a T. 19. § (1) bekezdés a) pontja szerint az előzmény figyelembevételével meddig jogosult táppénzre, és mennyi előzetes folyamatos biztosítási idővel rendelkezik.

6. A szülést

- a kórházi "Igazolvány" benyújtásával, vagy

- a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával kell igazolnia.

A szülés várható időpontját a "Terhesgondozási könyv" bemutatásával kell igazolni. A szülési szabadság időtartamát a munkaügyi feladatot ellátó egység (személy) igazolja.

A terhességi-gyermekágyi segély megállapításához az adatmegállapító lapot akkor kell kiállítani, ha a szülő nő a szülési szabadság kezdő napját magában foglaló naptári évben keresőképtelensége alapján táppénzben nem részesült.

A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának kezdetekor a szülő nőt a "Tájékoztató a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításához" elnevezésű nyomtatványnak a lakcímére (tartózkodási helyére) történő megküldésével kell tájékoztatni. A Tájékoztató elküldését a "Segélyezési egyéni lap"-ra, "Póllap"-ra fel kell vezetni.

7. A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság megállapításához szükséges biztosítási időt a 2. pontban foglaltak szerint kell megállapítani. Az ellátás összegéi az adatmegállapító lapon igazolt adatok alapján kell kiszámítani.

Ha a biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének alapját képező naptári napi átlagkeresetét a T. 25. § (3) bekezdése szerint meghatározott 180 naptári nap alatt elért kereset alapján kell megállapítani, a figyelembe vehető keresetet és osztószámot azzal a munkáltatóval (társadalombiztosítási szervvel) kell igazoltatni, ahol a 180 nap biztosítási idő fennállt.

A terhességi-gyermekágyi segélyt a bérfizetési időszakhoz igazodóan kell számfejteni. A hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-on jelölni kell az ellátásra jogosult személyi adatait, a "Keresőképtelen volt tól-ig" rovatban a terhességi-gyermekágyi segély számfejtési időtartamát, az "Orvosi Igazolás"-ra rá kell vezetni a terhességi-gyermekágyi segély szót és mértékét (pl. lerh.gy. segély 100 százalék).

Amennyiben a szülő nő a teljes összegű terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz szükséges 270 napi biztosítási időt a terhesállományba vételt követően a szülés napjáig megszerzi, a terhességi-gyermekágyi segély különbözetét hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-on kell számfejteni.

8. A gyermekgondozási díj megállapításához a munkáltatónak az adatmegállapító lap elnevezésű nyomtatvány hátoldalán kell igazolnia, hogy a biztosítottnak milyen nevű és mikor született gyermeke gondozása céljából, mikortól, meddig engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot.

Ha a gyermekgondozási díjban részesülő a fizetés nélküli szabadságot megszakítja, a munkaügyi feladatot ellátó részleg erről a kifizetőhelyet (ügyintézőt) soron kívül köteles tájékoztatni.

A gyermekgondozási díjat havonta, hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-on kell számfejteni "Gyed" megjelöléssel, a folyósításra vonatkozó adatokat pedig a táppénz nyilvántartására vonatkozó szabályok szerint kell a "Segélyezési egyéni lap (Pótlap)" megfelelő rovataiban nyilvántartani.

9. A társadalombiztosítási kifizetőhelynek a biztosított részére - baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - haladéktalanul igazolást kell kiadni, ha az üzemi baleset tényét jogerősen megállapították.

II.

Betegségi és anyasági ellátás nyilvántartása és kifizetése

1. A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a betegségi és anyasági ellátások folyósításáról az egyénenkénti nyilvántartást a "Segélyezési egyéni lap" elnevezésű nyomtatványon köteles vezetni. A "Segélyezési egyéni lap"-ot akkor kell kiállítani, amikor a biztosított részére a táppénz-kifizető szerv a betegségi és anyasági ellátást első ízben megállapítja. Ha a "Segélyezési egyéni lap" betellik, az ellátás folyósítását a továbbiakban a "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap" elnevezésű nyomtatványon kell nyilvántartani. A "Pótlap"-ol a "Segélyezési egyéni lap"-hoz kell tűzni, és az oldalanként 1-gyel kezdődő sorszámmal kell ellátni.

A "Segélyezési egyéni lap" kiállításakor a biztosított személy adataira vonatkozó rovatokat hiánytalanul és olvashatóan kell kitölteni. A nyugdíjban részesülő biztosított "Segélyezési egyéni lap"-jára a "nyugdíjas" szót - feltűnően - fel kell vezetni. Ha a biztosított lakcíme változik, a "Segélyezési egyéni lap"-on levő lakcímet át kell húzni úgy, hogy az olvasható maradjon, és az új lakcímet pedig változásának időpontjával együtt kell a "Segélyezési egyéni lap"-ra felvezetni. Amennyiben a lakcímváltozást az erre a célra rendszeresített rovatban már nem lehet nyilvántartani, erre a "Segélyezési egyéni lap" bármely rovata felhasználható.

Ha a biztosítottnak a táppénz, illetőleg terhességi-gyermekágyi segély első ízben történő igénylésekor a munkaviszonya (tagsági viszonya) ugyanannál a munkáltatónál két évnél rövidebb ideje áll fenn, a "Segélyezési egyéni lap"-ra a biztosítási időt a 2. pontban említett igazolások alapján kell felvezetni.

A táppénzes előzményt a "Segélyezési egyéni lap"-ra a 3. pontban említett igazolások alapján kell felvezetni.

A keresőképtelenség betűvel jelölt okát a "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap", "Keresőképtelenség betűjele" rovatában minden esetben fel kell vezetni. A beteg gyermek ápolása miatt keresőképtelen biztosított esetében a "Gyáp" betűjelzésen kívül a beteg gyermek nevét és születési idejét is jelölni kell.

A "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap", "Irányadó időszak" a) rovatában az irányadó időszak keresetének és osztószámának alapulvételével megállapított napi átlagkeresetet (annak forint és tizedesig megállapított fillérösz-szcgét), a b) rovatban pedig a jogcímét (munkabérjutalom stb.) kell felvezetni.

Az év végi részesedés és a jutalom napi átlagát ugyancsak külön-külön kell nyilvántartani, azonban az a "Segélyezési egyéni lap"-ra, "Pótlap"-ra csak akkor kel! felvezetni, ha a biztosított megszakítás nélküli keresőképtelensége a 31. napol eléri, vagy terhességi-gyermekágyi segély megállapítására kerül sor.

Újabb keresőképtelenség bekövetkezésekor, továbbá a megszakítás nélküli keresőképtelenség 31. napjának elérésekor a "Segélyezési egyéni lap"-ra, "Pótlap"-ra egy összegben fel kell vezetni az a napi átlagkeresetet (pl. a munkabér és a jutalom napi átlagának együttes összegét), amelynek az alapulvételével a táppénz alapját képező kereset napi összegét meg kell állapítani.

A "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap", "Az ellátás folyósítása tól-ig" rovatában a keresőképtelenségnek vagy a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az időtartamát kell felvezetni, amelyre az "Orvosi Igazolás"-on az ellátást számfejtették.

Az ellátásnak különbözet címén történő elszámolása esetén a különbözet számfejtésének időtartamát kell feljegyezni, a "Napok száma összesen" rovatba a különbözet szót kell rövidítve beírni.

Ha a biztosítottnak járó ellátást ugyanarra a bérfizetési napra több "Orvosi lgazolás"-on számfejtették, a számfejtést a "Segélyezési egyéni lap"-on, "Pótlap"-on külön-külön kell nyilvántartani.

A keresőképtelenségnek az az időtartamát, amelyre a munkavállalót betegszabadság illeti meg a "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap", "Az ellátás folyósítása tól-ig" rovatába kell felvezetni, ide értve az orvosi igazolás nélkül igénybe vett betegszabadságot is.

A "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap", "Az ellátás folyósítása tól-ig" rovatába kell felvezetni a keresőképtelenségnek vagy a szülési szabadságnak az az időtartamát, amelyre - bármilyen ok miatt - az ellátás nem folyósítható, megjelölve annak okát.

A "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap", "Ellátási folyósítás napja" rovatában azoknak a naptári napokra a számát kell nyilvántartani, amelyekre az ellátást számfejtették.

Az előzményt a megszakítás nélküli keresőképtelenség 30. napját követően a "Napok száma összesen" rovatba fel kell vezetni a keresőképtelenség kezdő napjának nyilvántartásával azonos sorban oly módon, hogy a rovat felső részébe az előzmény napját, ezt követően az első folyósítás napjaival együtt megállapított napokat írjuk. Ezt követően a megszakítás nélküli keresőképtelenség tartama alatt a "Napok száma összesen" rovatban az előzményt göngyölítve kell nyilvántartani.

Gyermekápolási táppénz számfejtésekor az említett "Pótlap"-ot gyermekenként külön-külön kell kiállítani és azokat a "Segélyezési egyéni lap" mellékleteként kell tárolni.

Ha ugyanazon gyermekről több nyilvántartási pótlap került kiállításra, azokat sorszámmal kell ellátni.

A "Tárgyévi napok száma" és az "Átvihető napok száma" rovatokat - évenként - nem egyedülállóként és egyedülállóként bontásban csak a gyermekápolási táppénz számfejtésekor kell kitölteni.

A "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap", "Ellátás összege" rovatba a számfejtési időszakra megállapított ellátás összegét kell felvezetni.

A táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély összegéből bármilyen összeg kerül levonásra, annak összegét és jogcímét az "Ellátásból levont összeg" rovatban nyilván kell tartani.

Együttélő szülők esetében a gyermekápolási táppénzre vonatkozó adatokat az anya munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhely a "Segélyezési egyéni lap"-nak a gyermekápolási táppénz nyilvántartására szolgáló A.3517-34/a. r. sz. "Pótlap"-ján köteles vezetni és nyilvántartani. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében is.

A táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt a "Segélyezési egyéni lap"-on és a "Pótlap" mindkét oldalán - az igényelbírálás szerinti időrendi sorrendben - folyamatosan kell vezetni.

Ha a biztosított keresőképessé váll, a táppénz folyósítás felvezetését követő sorba "Az ellátás folyósítása tól-ig" rovatba fel kell vezetni a keresőképessé válás napját (képes 19... év.....................hó ... napján).

Amennyiben a biztosított a keresőképtelensége igazolt időtartamára táppénzre nem jogosult, a "Segélyezési egyéni lap"-ra, "Pótlap"-ra fel kell vezetni az a napot, amelytől a táppénz nem folyósítható, az ok feltüntetésével.

A kezelőorvos által igazolt keresőképtelenség további időtartamát azonban a "Segélyezési egyéni lap"-on, "Pót-Iap"-on nyilván kell tartani.

A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának befejezését követően a "Segélyezési egyéni lap"-ra, "Pótlap"-ra fel kell vezetni, hogy az ellátás a szülési szabadság lejárta, a gyermek elhalálozása, állami gondozásba vétele stb. miatt nem folyósítható (pl. 19... év.....................hó ... napján a szülési szabadság lejárt).

A "Segélyezési egyéni lap"-ra, "Pótlap"-ra felvezetett adatokat az ügyintézőnek és a felülvizsgálónak az erre a célra rendszeresített rovatban aláírásával igazolni kell.

A munkáltatónak az "Adatmegállapító lap"-on történő igazolása alapján a "Segélyezési egyéni lap"-ra, "Pótlap"-ra - feltűnően - fel kell vezetni a tartásdíj (gondozási díj) fizetésére vonatkozó ítélet (határozat) számát, az ítéletet (határozatot) hozó bíróság (hatóság) nevét, címét, a tartásdíj (gondozási díj) havi összegét vagy százalékát, hátralék esetén annak összegét, továbbá a tartásdíjra (gondozási díjra) jogosult személy (szerv) nevét és címét (számlaszámát).

A "Segélyezési egyéni lap"-okat a biztosítottak neve szerinti ábécé sorrendben kell tárolni. Külön kell kezelni azonban azoknak a biztosítottaknak a "Segélyezési egyéni lap"-ját, akik táppénzben, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben részesülnek. A tárolás történhet az ellátás jogcíme szerinti megbontásban, de ezen belül is biztosítani kell az ábécé sorrendet. Az ellátások folyósításának befejeztével ezeket a "Segélyezési egyéni Iap"-okat a többi közé vissza kell sorolni.

Elkülönítve és ábécé sorrendben kell a selejtezésig azoknak a biztosítottaknak a "Segélyezési egyéni lap"-ját tárolni, akiknek a biztosítása a munkáltatónál megszűnt.

Ha a biztosított a "Segélyezési egyéni lap" selejtezése előtt volt munkáltatójánál ismét munkaviszonyt (tagsági viszonyt) létesít, az újabb biztosítása alapján járó ellátás a már korábban kiállított "Segélyezési egyéni lap"-on, "Pót-lap"-on is nyilvántartható.

2. A táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg a gyermekgondozási díjat minden esetben a bérjegyzéken kell kifizetni.

Az említett ellátások számfejtését és nyilvántartásba vételét követően az ellátások összegének bérjegyzékbe történő beépítéséhez a kifizetőhelynek a "Táppénzfizetési jegyzék" elnevezésű nyomtatványt kell kiállítani két példányban.

A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermek-gondozási díj "Táppénzfizetési jegyzék" eredeti példányán csak akkor fizethető ki, ha az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) engedélyt adott. Ilyen esetben ábécé szerinti sorrendben kell felvezetni a jegyzékre az ellátásokra jogosultak nevét. Ha az ellátások kifizetésérc a részlegnél, telephelyen stb. kerül sor, a "Táppénzfizetési jegyzék"-et részlegenként, telephelyenként stb. kell kiállítani. Ilyen esetben a "Táppénzfizetési jegyzékeket" külön "Táppénzfizetési jegyzék"-en kell összesíteni.

Az ellátások összegének a bérjegyzékbe történő beépítéséhez a "Táppénzfizetési jegyzék"-et a bérjegyzéknek megfelelően kell kiállítani.

A "Táppénzfizetési jegyzék" elnevezés alatt az "19 ... év ............... hó ...-i kifizetés" rovatba az a napot kell felvezetni, amelyen az ellátásokat kifizetik.

A "Sorszám" rovatban 1-től kezdődően a sorszámot folyamatosan kell vezetni a "Táppénzfizetési jegyzék" lezárásáig. A "Táppénzfizetési jegyzék" részlegenként, telephelyenként stb. történő kiállítása esetén a sorszámozást részlegenként, telephelyenként stb. 1-től kell kezdeni. Az összesítő jegyzékre azonban az utolsó sorszámot kell felvezetni. Az utolsó sorszám vagy a sorszámok végösszege az utalások számát adja meg.

Az "Ellátás számfejtve tól-ig" rovatban az az időtartamot (időtartamokat) kell nyilvántartani, amelyre (amelyekre) a biztosított részére az ellátást számfejtették.

A "Táppénzes napok száma" a) rovatában a gyermekápolás, b) rovatában az üzemi baleset, c) rovatában pedig a foglalkozási megbetegedés, d) rovatában az egyéb keresőképtelenségek miatti táppénzes napok számát kell nyilvántartani. Ha a biztosított több jogcímen részesült táppénzben, a táppénzes napokat az e) rovatban összesíteni kell.

A "Táppénz, a társadalombiztosítás terhére" rovatba a tárgyhónapban számfejtett táppénz bruttó összegét kell felvezetni.

A "Baleseti táppénz." rovatba az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó táppénz összegét kell felvezetni.

A kiegészítő tevékenység alapján járó baleseti táppénz összegéi szintén e rovatba, a kiegészítő tevékenységre utalással kell felvezetni.

A "Terhességi-gyermekágyi segély", "Napok száma, összege" rovatba napok számaként azoknak a naptári napoknak a számát kell felvezetni, amelyekre a terhességi-gyermekágyi segélyt számfejtették, összegként pedig a szülési szabadságnak a 3. rovatban feltüntetett időtartamra számfejtett terhességi-gyermekágyi segély összegét.

A "Gyermekápolási táppénz" rovatba kell felvezetni a beteg gyermek ápolása címén járó táppénz összegét. A tizennégy éven aluli vörhenybeteg gyermek ápolása címén járó táppénzösszegét szintén ebbe a rovatba kell felvezetni úgy, hogy az összeg felett "Vö" jelölést kell alkalmazni.

A "Gyermekgondozási díj" rovat "napok" alrovatába a 3. rovatban feltüntetett időtartam naptári napjai számát, a "Ft" alrovatába pedig a számfejtett gyermekgondozási díj összegét kell feltüntetni.

A 11. rovatba felvett adatok tájékoztató jellegűek, a táppénzből és egyéb keresetpótló ellátásból a levonást csak a bérjegyzéken keresztül lehet teljesíteni.

Az 5-10. rovatok összegét össze kell adni, és az a 12. "Kifizetendő összeg" rovatba kell felvezetni.

A "Táppénzfizetési jegyzék"-en az utolsó felvezetést követően a rovatokat alá kell húzni és azok adatait összesíteni kell, az üresen maradt sorokat pedig áthúzással kell érvényteleníteni. A kifizetendő összeget betűvel is ki kell írni, amelyet a kiállítás napja mellett a számfejtőnek és a felülvizsgálónak az aláírásával igazolnia, a kifizetőhely bélyegző lenyomatával pedig hitelesíteni kell.

A "Táppénzfizetési jegyzék" eredeti példányát kell átadni a bérszámfejtésnek.

A kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók a táppénzt a munkabér kifizetésének napján kötelesek a munkabérrel együtt kifizetni. A "Táppénzfizetési jegyzék"-et tehát olyan időpontban kell kiállítani és lezárni, hogy a táppénz a bérrel együtt kifizethető legyen.

Ha a biztosított az igényét késedelmesen, illetőleg a "Táppénzfizetési jegyzék" lezárását követően nyújtotta be, az ellátást a munkáltató által megjelölt soron kívüli kifizetés napján bérjegyzékbe építetten kell kifizetni. Ilyen esetben soron kívül kell a "Táppénzfizetési jegyzék"-et kiállítani, és a soron kívüli kifizetés napját megelőző első vagy második munkanapon a bérszámfejtés részére átadni.

3. Ha a biztosított a bérfizetés napján, illetőleg a bérfizetés napját követő második munkanapon nem vette fel a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, annak nettó összegét MNB-postautalványon a biztosított lakcímére el kell küldeni.

A postautalványon feladóként minden esetben a munkáltató központjának pénzügyi osztályát kell feltüntetni. A bérjegyzéken a pénz átvételének elismerésére szolgáló helyen fel kell tüntetni, ha a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg a gyermekgondozási díjat postán (MNB-postautalványon) küldték el.

Ha az MNB-postautalványon (belföldi postautalványon) elküldött ellátás a munkáltatóhoz visszaérkezett, a visszaérkezést követő napon - a pénzügyi osztály (előadó) írásbeli értesítése alapján - a jogosult nevét, címét egyeztetni kell az utalványon feltüntetett névvel, címmel. Ha az adatok egyeznek, a munkaügyi nyilvántartás alapján is meg kell állapítani, hogy a biztosított legutóbbi címe azonos-e azzal, amelyre az ellátást kiküldték. Az egyeztetést követően az új címre (névre) az ellátást újból ki kell utalni. Ha az ellátást eredetileg is a legutóbbi ismert címre (névre) küldték ki, vagy az ellátás újból visszaérkezik, a fel nem vett ellátást a bérfizetési naptól számított 60 nap után a "Segélyezési pénztárnapló"-ban és az "Összesítő elszámolás"-ban el kell számolni a társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek).

A biztosított "Segélyezési egyéni lap"-ján a következő üres sorban nyilván kell tartani, hogy a munkáltató mely havi "Segélyezési pénztárnapló"-ban ("Összesítő elszámolás"-ban), milyen időtartamra és milyen összeget számolt el fel nem vett betegségi és anyasági ellátásként. Ezt a felvezetés napja mellett az ügyintézőnek és a felülvizsgálónak aláírásával igazolnia kell. A pénzügyi osztály értesítését a "Segélyezési pénztárnapló"-hoz kell csatolni.

4. Ha a társadalombiztosítás javára már elszámolt, fel nem vett betegségi és anyasági ellátásért a biztosított vagy meghatalmazottja az esedékességtől számított egy éven belül jelentkezik, a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-on - a folyósítás időtartamának feltüntetése mellett - utalni kell a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolás helyére.

Az "Orvosi Igazolás" és az "Általános utalvány" adatait a "Segélyezési egyéni lap", "Pótlap" megfelelő rovatában ismét fel kell vezetni.

A számfejtést és annak nyilvántartását az ügyintézőnek és a számfejtőnek a felvezetés napja mellett aláírásával is igazolnia kell.

A társadalombiztosítás javára elszámolt, fel nem vett betegségi és anyasági ellátást az esedékességtől számított egy éven belül kifizetik, az a társadalombiztosítás terhére újból el lehet számolni.

A biztosítottnak (megbízottjának) a fel nem vett betegségi és anyasági ellátást soron kívül kell kifizetni.

A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársnak, gyermeknek, unokának, szülőnek, nagyszülőnek és testvérnek kell kifizetni, az ellátás felvétele előtt nyilatkozni kell arról, hogy a biztosítottal annak haláláig együtt élt és ő jogosult az ellátás felvételére.

Ha a fel nem vett ellátást az örökösnek kell kifizetni, a kifizetés előtt be kell kérni a hagyatékot átadó végzést.

5. A biztosítás megszűnése esetén a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató köteles a gyermekápolási táppénzelőzményre vonatkozó adatokat az "Igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatvány 4. sz. rovatában igazolni.

Az Igazolvány "Kifizetőhelytől, a munkáltatótól családi pótlékban, jövedelempótlékban, szociális támogatásban részesült" rovatában igazolni kell, hogy a biztosítottnak családi pótlékot, jövedelempótlékot, szociális ellátást folyósítottak-e, illetőleg az legutóbb mely hónapra fizették ki.

A biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát az igazolványba be kell vezetni, ezért az csak az ellátások folyósításának megszűnését követően lehet a biztosítottnak kiadni. Ha az igazolványt a biztosítás megszűnésekor már kiadták, az a biztosítottól vissza kell kérni.

Az igazolvány átvételét - az átvétel napjának feltüntetése mellett - a "Segélyezési egyéni lap"-on a biztosítottnak aláírásával kell igazolnia.

Ha a biztosított a kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónál betegségi és anyasági ellátásban nem, de családi pótlékban vagy jövedelempótlékban részesült, az Igazolvány átvételét a családi pótlék igénykarionon kell igazoltatni.

Ha a biztosított a kifizetőhelyen a társadalombiztosítási ellátásban nem részesült, az Igazolvány átvételének igazolásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

Ha a biztosított által benyújtott Igazolvány betelt, a sorszáma felett az újabb Igazolvány kiállítását, az újabb Igazolvány sorszámának feltüntetésével igazolni kell.

Az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanuló biztosítási idejéről az Igazolványt az általános rendelkezések figyelembevételével annak a szervnek kell kiállítani, amely az ösztöndíjat folyósította.

Az Igazolványban feltüntetett adatokat az ügyintéző és a felülvizsgáló is köteles aláírásával, valamint a kifizetőhely, munkáltató bélyegzőlenyomatával igazolni. Az adatok helyességéért a munkáltató anyagilag felelős.

A biztosított a biztosítás létesítésekor - ide nem értve az első biztosítás létesítését - az Igazolványt a munkaügyi feladatot ellátó szervnek (dolgozónak) köteles átadni. A munkaügyi feladatot ellátó szerv a biztosítás létesítését követő nyolc napon belül köteles az Igazolványt a kifizetőhelynek (ügyintézőnek) átadni.

Ha a dolgozó a biztosításának létesítésekor az igazolványt azért nem tudja átadni, mert az előző munkáltatója nem adta ki részére, a munkaügyi feladatot ellátó szerv (dolgozó) írásos értesítését követően három munkanapon belül a kifizetőhely (ügyintéző) az Igazolvány megküldésére köteles felszólítani a dolgozó előző munkáltatóját. Amennyiben az a dolgozónak átadták, igazolványmásolatot kell kérni. Igazolványmásolatot kell kérni abban az esetben is, ha az Igazolványt a dolgozó bármilyen ok miatt nem tudja átadni új munkáltatójának. A kérelemben - a biztosított nyilatkozata alapján - a kérés időpontját megelőző két éven belül biztosítási időtartam (időtartamok) feltüntetése mellett a munkáltató (foglalkoztató) nevére és pontos címére (esetleg törzsszámára) is utalni kell. A kérelem másolati példányát a "Segélyezési egyéni lap" tasakjában kell tárolni.

A kifizetőhelynek (ügyintézőnek) átadott Igazolványokat ábécé sorrendben kell tárolni a biztosítottnak a betegségi és anyasági ellátás, illetőleg baleseti táppénz vagy gyermekgondozási segély iránti igényéig. Ezt követően az

Igazolványt a "Segélyezési egyéni lap" tasakban kell tovább tárolni.

Ha a "Segélyezési egyéni lap"-ot selejtezni kell, az Igazolványt az ábécé rendben tárolt Igazolványok közé kell visszasorolni.

III.

Betegségi és anyasági ellátások elszámolása

1. A betegségi és anyasági ellátás elszámolásához "Segélyezési pénztárnapló" elnevezésű nyomtatványt kell vezetni.

"Segélyezési pénztárnapló"-t használatbavétele megkezdése előtt a munkáltatónak hitelesíteni kell.

A "Segélyezési pénztárnapló"-t tárgyhónaponként kell vezetni. (Ha a könyvelési adatok egyeztetéséhez szükséges, akkor az elszámolás két példányban is elkészíthető, ilyen esetben a másolati példányt kell a tömbből kivenni.) A "Segélyezési pénztárnapló"-t a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig a kifizetések szerinti időrendi sorrendben kell vezetni.

A "Segélyezési pénztárnapló" "Tételszám" rovatát minden tárgyhónapban az 1. sorszámmal kell kezdeni.

A kell (nap) rovatba az a napot kell feltüntetni, amelyen a "Táppénzfizetési jegyzék"-et a bérszámfejtés részére átadták.

Ha a munkáltató a biztosított részére a bérfizetési naptól eltérő napon fizeti ki a táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a "Segélyezési pénztárnapló"-ban külön sorszám alatt kell nyilvántartani.

A tárgyhónapra felfektetett "Segélyezési pénztárnapló"-ban kell elszámolni a dolgozók munkabérelőlegének kifizetésekor és a havi munkabérek következő hónapban történő végelszámolásakor a "Táppénzfizetési jegyzék" vagy a bérjegyzék alapján kifizetett ellátások végösszegét.

Azonos sorszám alatt kell nyilvántartani ugyanazon a bérfizetési napon kifizetett ellátások végösszegét táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási segéllyel folyósított jövedelempótlék és postaköltség jogcím szerinti bontásban.

A "Segélyezési pénztárnapló" "Elszámolt jogalap nélküli ellátás" rovatában, külön-külön tételszám alatt és név szerinti bontásban kell elszámolni minden egyes jogalap nélkül kifizetett ellátást, függetlenül attól, hogy az a belső ellenőrzés állapította-e meg, vagy az a biztosítottól vonták le. A társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) jogerőre emelkedett fizetési meghagyása szerinti összeget (összegeket) is a "Táppénz", a "Baleseti táppénz", a "Terhességi-gyermekágyi segély", a "Gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély", a "Gyermekgondozási segéllyel folyósított jövedelempótlék vagy táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély kiegészítés" alrovatban, a megfelelő segélynemnél kell elszámolni, az "Egyéb ellátás" alrovatban pedig azokat a jogalap nélkül kifizetett ellátásokat, amelyek elszámolására külön rovat nincs rendszeresítve. Ilyen cselben a "Megjegyzés" rovatban kell utalni az elszámolt összeg jogcímére.

Ha a tárgyhavi költségek egy oldalon nem számolhatók el, átvitel-áthozatal kell az összegeket összesíteni.

A "Segélyezési pénztárnapló"-ban - az utolsó tétel felvezetése után - a kiadásokat és a jogalap nélküli ellátásokat rovatonként összesíteni kell. A kiadások jogcímenkénti végösszegét és a maradványt kell az "Összesítő elszámolás" megfelelő rovatában a társadalombiztosítás terhére elszámolni.

A tárgyhavi összesítést követően a "Segélyezési pénztárnapló" felhasználatlan sorait áthúzással érvényteleníteni kell, és az a lezárás napjának feltüntetése mellett az ügyintézőnek és felülvizsgálónak az aláírásával is igazolni kell.

2. A tárgyhónapra vonatkozó "Segélyezési pénztárnapló"-ban elszámolt ellátások kifizetésének alapbizonylatát a "Segélyezési pénztárnapló" mellékleteként kell kezelni.

A kifizetést követően az alapbizonylatokat ("Orvosi Igazolás", nagyalakú orvosi igazolás stb.) lyukasztással vagy bélyegzővel úgy kell érvényteleníteni, hogy az adatok utólagosan is megállapíthatók legyenek.

A bérfizetési jegyzéken kifizetett ellátások számfejtését tartalmazó "Orvosi Igazolás"-t és mellékleteit, alapbizonylatait az ellátás kifizetését követően a "Segélyezési egyéni lap" tasakjából ki kell emelni. A kifizetések alapbizonylatait havonként a bérfizetési napoknak és a "Táppénzfizetési jegyzék"-nck megfelelő sorrendben, elkülönítve kell tárolni. (A tárolás legcélszerűbb módja: az alapbizonylatok irattartóban történő lefűzése.) A keresőképessé válás napját igazoló "Orvosi lgazolás"-hoz kell csatolni a keresőképtelenség kezdő napját igazoló nagyalakú orvosi igazolást vagy kórházi "Igazolvány"-t, a biztosított nyilatkozatát.

A szülési szabadság kezdetére vonatkozó orvosi igazolást (ideértve a kórházi "Igazolvány"-t is) vagy a munkáltató igazolását ahhoz a hivatalból kiállított "Orvosi Igazolás"-hoz kell csatolni, amelyen a szülési szabadság utolsó napjára járó terhességi-gyermekágyi segélyt számfejtették.

Az említett bizonylatokkal együtt, de elkülönítve kell tárolni a soron kívüli és azonnali ellátások kifizetésére vonatkozó bizonylatokat.

A "Segélyezési egyéni lap" tasakjában - a selejtezési határidőig - kell tárolni a betegségi és anyasági ellátás iránti igény elutasítására vonatkozó "határozat" másolati példányát, továbbá a jogalap nélkül kifizetett ellátás "Visszafizetésre kötelező határozat" másolati példányát.

Ha a "Segélyezési egyéni lap" tasakjában tárolandó okmányok, iratok mennyisége indokolja, a két évet megelőző időben kifizetett ellátásokra vonatkozó iratok külön is tárolhatók. A "Segélyezési egyéni lap"-on azonban utalni kell a tárolás módjára.

A táppénz, megvonására vonatkozó döntésről a kifizetőhelyet (ügyintézőt) és az a szervet (személyt), amely

(aki) a táppénzmegvonást javasolta, minden esetben értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a táppénzmegvonás tól-ig időtartamát és indokát. Az értesítés alapján kell a kifizetőhelynek (ügyintézőnek) kiállítani és elküldenie a "Társadalombiztosítási ellátás visszafizetésére kötelező határozat"-ot a biztosítottnak.

A jogerőre emelkedett "Társadalombiztosítási ellátás visszafizetésére kötelező határozat" alapján lehet csak intézkedni a táppénz megvonásáról a "Segélyezési egyéni lap"-ra, "Pótlap"-ra a jogerős "Társadalombiztosítási ellátás visszafizetésére kötelező határozat" adatait fel kell vezetni, amelynek másolatát és az értesítés másolatát a "Segélyezési egyéni lap" tasakjában kell tárolni a selejtezési határidőig.

A kifizetőhelynek (ügyintézőnek) a táppénzmegvonásról nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a sorszámot,

b) a biztosított nevét, lakcímét,

c) a táppénz megvonására vonatkozó javaslat érkezését és az az javasoló szerv (személy) nevét,

d) a táppénzmegvonásra javasolt időtartamot, napok számát,

e) a jogerős fegyelmi határozat vagy a "Társadalombiztosítási ellátás visszafizetésére kötelező határozat" keltét,

f) a táppénz megvonásának időtartamát és összegét, továbbá g) a visszafizetés időpontját.

A nyilvántartás sorszámát naptári évenként újra kell kezdeni.

IV.

Az I-III. fejezetben előírt nyomtatványok használata, nyilvántartások vezetése alól az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjének javaslatára, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője indokolt esetben felmentést adhat.

V.

Iratok megőrzése

A kifizetőhely az ellátások alapját képező okmányokat, igazolásokat és iratokat, valamint az ellátások folyósításánál és az ezekről vezetett számadásoknál alapul szolgáló bizonylatokat időrendi sorrendben kezelve köteles megőrizni. A segélyezési egyéni lapokat (mellékleteket) öl évig kell megőrizni.

Kiselejtezhetők a rendes selejtezési eljárás során azok a segélyezési egyéni lapok, amelyeken öt éven belüli időtartam alatt ellátásra utaló feljegyzés nincs. Mellőzni kell azonban a selejtezést, ha segélyezési egyéni lapon társadalombiztosítási tartozásra, tartásdíj fizetését megállapító határozatra vonatkozó feljegyzés is van, és a dolgozó még a munkáltató alkalmazásában áll.

A pénztárnaplókat és az ellátások kifizetését (felvételét) igazoló okmányokat és egyéb bizonylatokat - ha a pénzügyi iratok megőrzésére vonatkozó általános szabályok hosszabb időt nem állapítanak meg - öt évig kell megőrizni.

2. számú melléklet a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelethez

IV. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez

A társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lap vezetése

I.

1. A "Személyi azonosító jel" rovatba a biztosított személyi azonosító jelét kell bejegyezni.

2. A "Társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség" és "Lapszám" rovatokat az igazgatóság (kirendeltség) tölti ki a nyilvántartó lapok beérkezésének sorrendjében. A "Lapszám" rovatot a munkáltatónak nem kell kitölteni.

3. A "Biztosított neve (leánykori neve), anyja neve, születési helye" rovatot a munkáltató a biztosított személyi igazolványából, az igazgatási szerv pedig a bejelentő iratból (bejelentési jegyzék, bejelentő lap) köteles a nyilvántartó lapra bejegyezni. A biztosított nevét, anyja nevét és születési helyét nyomtatott nagybetűvel vagy írógéppel kell feljegyezni. A rovat felső részére a férjezett nevet, alsó részébe pedig a leánykori nevet kell bejegyezni. Névváltozás esetén a korábbi nevet zárójelbe kell tenni, s az új nevet a megfelelő rovatba kell feltüntetni.

4. A "Biztosított munkaköre, FEOR-szám" rovatba a ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (a továbbiakban: FEOR) a munkakörre megadott jelzőszámot kell feltüntetni.

Bedolgozónál a munkakör és a FEOR-szám bejegyzést megelőzően a "bedolgozó" szót kell feltüntetni. Szakmunkástanulónál a "Munkakör" rovatba "szakmunkástanuló" szót kell bejegyezni. Ha a szakmunkástanuló képzése olyan munkakörre irányul, amely korkedvezményre jogosít, a "szakmunkástanuló" szó után ezt a munkakört és a FEOR jelzőszámát is fel kell tüntetni. Munkakörváltozás esetén az új munkakört és a FEOR-számot fel kell vezetni. A munkakörváltozás időpontját pedig a "Jegyzet" rovatba kell feltüntetni.

5. A "Munkáltató neve, telephelye, törzsszáma" rovatba a munkáltató nevét és címét, valamint törzsszámát kell bejegyezni. E rovatot a munkáltató megfelelő bélyegző használatával is kitöltheti. A munkáltató névváltozása, illetőleg jogutódlás esetén a névváltozás, jogutódlás időpontját a nyilvántartó lapra lel kell vezetni. Ha a rovat már betelt, az említett adatokat a "Jegyzet" rovatba kell bejegyezni.

6. A "Részfoglalkozás" rovatban, ha a biztosított munkaideje a heti 36 órás munkaidőt nem éri el, a "Részfoglalkozás" megjelölést alá kell húzni, a "Heti munkaidő" rovatba pedig a biztosított megállapodás szerinti heti munkaóráinak számát kell felvezetni. Ha a "Részfoglalkozás" heti 36 órás munkaidős foglalkoztatásra vagy az utóbbi "részfoglalkoztatásra" változik, az erre utaló jelzéssel a változást és annak időpontját a "Jegyzet" rovatban fel kell tüntetni. Ha a "Biztosítás időtartama" rovat több sorába történt részfoglalkozás címén bejegyzés, a "részfoglalkozás" szó aláhúzása mellett fel kell tüntetni a "Biztosítás időtartama" rovatba megfelelő sorának a számát is.

7. A "Heti munkaidő" rovatba a biztosított heti munkaidejét akkor kell felvezetni, ha a munkaidő a heti 36 órás munkaidőt nem éri el. Ha a munkaszerződés (munkamegállapodás) szerinti munkaidő a heti 36 órás munkaidő felét nem éri el és a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a "Jegyzet" rovatban fel kell tüntetni (pl. hétfő, szerda).

Ha a nyilvántartó lap több sorában szerepel biztosítási bejegyzés, a heti munkaidő bejegyzésénél a "Biztosítás időtartama" rovat megfelelő sorára utalni kell. Amennyiben a munkában töltött napok előre nincsenek meghatározva, a "Jegyzet" rovatba a napok számát kell bejegyezni (pl. heti 2 nap). Ha a munkában töltött napokban vagy a napok számában változás következik be, a változás időpontját, valamint az újonnan megállapított munkában töltött napokat, illetőleg munkában töltött napok számát fel kell vezetni.

Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva, illetve nem mérhető (pl. bedolgozó) a "Heti munkaidő" rovatba "változó" megjelölést kell bejegyezni.

8. A "Biztosítás időtartama a tól-ig" rovatba a biztosítás kezdő napját és megszűnésének napját kell bejegyezni (pl. 1990. 05. 10.-1992. 02. 20.).

- A bedolgozónál a "Biztosítás időtartama tól-ig" rovatba a biztosítási időtartamot kell bejegyezni.

(Pl. 1991. 01. 05.-1991. 03. 31. 1991. 05. 01.-1991. 08. 31.)

- Biztosítási jogviszony megszűnése utáni időre történő táppénz. (tp.), terhességi-gyermekágyi segély (terh. gyás.), baleseti táppénz (bal. tp.), gyermekgondozási segély (gyes), gyermekgondozási díj (gyed) folyósításának időtartamát - a zárójelben feltüntetett megjelöléssel - a következő üres sorba kell felvezetni. Ugyancsak ennek a rovatnak a következő sorába kell feljegyezni a biztosítási jogviszony megszűnése után kezdődő segélyezés időtartamát tp., terh.-gyás., gyes, gyed megjelöléssel.

A gyes, valamint a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka időtartamát a korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott biztosított esetében a nyilvántartó lap "Jegyzet" rovatában fel kell vezetni.

9. A "Biztosítás szünetel oka, tól-ig" rovatba a biztosítás szünetelésének időtartamát kell felvezetni, a kezdő naptól a befejezés napjáig:

- a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartamát, kivéve, ha annak igénybevételére háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt kerül sor, "fiz. nélk. szab." jelzéssel;

- a szövetkezeti tag esetében az az időtartamot, amely alatt a tag foglalkoztatása (személyes közreműködése) harminc napot meghaladóan szünetel, "foglalk. szünetel" jelzéssel;

- az ügyvédnél az ügyvédi kamarai tagság szünetelésének időtartamát, "kam. tag. szün." jelzéssel;

- a lakás magánerőből történő építése céljából, valamint ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartamát, "fiz. nélk. szab.", "lak. ép.", "kh. áp." jelzéssel. A nyilvántartó lap "Jegyzet" rovatában "ny. jár. fiz. tól-ig" megjegyzéssel fel kell vezetni az az időtartamot, amelyre a R.-nek az 1992. február 29-ig hatályos 301., illetőleg a 305. § (5) bek. alapján nyugdíjjárulékot fizettek.

"Munkából távollét oka tól-ig" rovatba kell felvezetni:

- az egyéb igazolt vagy igazolatlan távollét teljes időtartamát, ha ennek egybefüggő tartama a 30 napot meghaladja,

- az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartamát, kivéve, ha a R. 136. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, "letartóztatás", "szabadságvesztés" megjelöléssel,

- a biztosításban töltött időnek az a teljes tartamát, amely alatt a biztosított 30 napol meghaladó időre munkabérben, munkadíjban nem részesült, és táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt sem kapott - a kórházi ápolás időtartamának a kivételével -, "form." jelzéssel.

Nem kell felvezetni:

- a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának a biztosítás fennállása alatti időtartamát,

- a szülési szabadság időtartamát, valamint

- a szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg kezelésének az időtartamát, ha a biztosítási idő fennállása alatt történt,

- az az időt, amelynek tartama alatt a biztosított a biztosítással járó jogviszonyának fennállása mellett az éves (havi, heti) munkaidőkeret ledolgozása - a munkaidő átcsoportosítása - miatt a naptári év (hónap, hét) további részében munkát nem végzett.

10. Az "Adatokat felvezette, ellenőrizte" rovatba a nyilvántartó lapot kiállító, illetőleg arra adatokat felvezető és az adatok helyességét ellenőrző személynek a nevét kell olvashatóan feltüntetni.

11. A R. 437. §-ának (4) bekezdésében említett munkáltatók a nyilvántartó lap kiállításáig felvezetendő adatokat a biztosított személyi anyagát tartalmazó "törzs-borítékra" kötelesek felvezetni, egyben ez adatokra vonatkozó okiratokat, bizonylatokat a személyi anyagban megőrizni.

Ha a biztosított jogviszonya az említett szervekhez tartozó munkáltatónál megszűnik, de ugyanehhez a szervhez tartozó másik munkáltatónál (pl. egy másik iskolánál) folytatódik, a nyilvántartó lapot az előző munkáltatónál fennállott biztosítással járó jogviszony megszűnésére tekintettel ki kell állítani, és a következő munkáltatónál újból kezdődő jogviszonynak megfelelően tovább kell vezetni. A nyilvántartó lapot csak akkor kell a társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) beküldeni, ha a biztosított az említett szervekhez (pl. TÁKISZ) tartozó munkáltatótól kilépett.

II.

A társas vállalkozás [T. 103/E. § (1) bek.] tagjáról és segítő családtagjáról a nyilvántartó lapot - az I. fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával - az alábbi eltérésekkel kell kiállítani és vezetni:

1. A "Munkakör" rovatban

- gazdasági társaság tagja esetében a társaság cégszövegében feltüntetett elnevezést vagy annak rövidítését (pl. közkereseti társaság "kkt", gazdasági munkaközösség "gmk" stb.) kell bejegyezni,

- gépjárművezető-képző munkaközösség tagjánál "gépj. vez. mk. tag", ügyvédi iroda tagjánál "ügyv. i. tag", a szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagja esetében "szab. ügyv. mk. tag" bejegyzést kell alkalmazni,

- ahol a jogszabály segítő családtag foglalkoztatását lehetővé teszi a segítő családtagok esetében a "segítő cstg." bejegyzést kell alkalmazni.

2. A "Biztosítás időtartama" rovatba tagok esetében a tagsági jogviszony kezdetének, illetőleg megszűnésének a napját, segítő családtag cselében pedig a járulékfizetési kötelezettség kezdete és megszűnése időpontját kell felvezetni.

3. A tagsági jogviszony megszűnése miatt lezárt és beküldött nyilvántartó lapokat, az igazgatóság csak abban az esetben sorolja be a nyilvántartásba, ha a társaságnak a folyószámla szerint járuléktartozása nincs.

Ha a társaságnak egy hónapot meghaladó járuléktartozása van, a nyilvántartásba történő besorolási a behajtási intézkedések végleges lezárásáig függőben kell tartani.

III.

Az egyéni vállalkozókról [T. 103/D. § (1) bek.] és az általuk foglalkoztatott biztosítottakról a nyilvántartó lapot az igazgatóság - az I. fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával - az alábbi eltérésekkel köteles kiállítani és vezetni:

1. Az egyéni vállalkozó esetében a (A 3516-26/A. r. sz.) nyilvántartó lapra fel kell vezetni az egyéni vállalkozó törzsszámát, telephelyét is.

2. A segítő családtagok és alkalmazottak esetében a nyilvántartó lapra a biztosítottra vonatkozó adatokon kívül a "Munkáltató" rovatba fel kell vezetni az egyéni vállalkozó nevét, törzsszámát, telephelyét is.

3. Az egyéni vállalkozó esetében a "Biztosítás időtartama tól-ig" rovatba a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésre kötelezettség kezdő napját, illetve a járulékfizetés megszűnésének napját kell felvezetni.

4. A nyilvántartó lapra fel kell vezetni azokat az időtartamokat, amelyek nem számítanak szolgálati időnek (pl. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés).

A nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 15 éven belül fel kell sorolni az ok feltüntetésével mindazokat az időtartamokat, amelyre járulékfizetés nem történt (pl. tp.: 1992. [)6. 14-től 08. 10-ig). Az adatokat a betegségi ellátási osztály adatszolgáltatása, illetve a benyújtott igazolás alapján kell a nyilvántartó lapra felvezetni.

A nyilvántartó lapra a betegségi ellátási osztály adatszolgáltatása alapján fel kell vezetni a passzív jogon folyósított táppénz, terhességi-gyermekágyi segély időtartamát is a már ismertetett módon.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 15 évvel alacsonyabb életkor betöltése évének első napjától - évenként - a befizetett járulék és a járulék alapjául szolgáló jövedelem összegét is fel kell vezetni a nyilvántartó lap "Jegyzet" rovatába.

5. Ha az egyéni vállalkozó a biztosítás megszűnését követő egy éven belül ismét egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét (R. 313/A. §) a nyilvántartó lapot tovább kell vezetni.

(Az említett egyéves határidő leteltét követően, ha az egyéni vállalkozó egyéni folyószámlája rendezett - tartozása nincs -, a nyilvántartó lapokat le kell zárni.)

IV.

A T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott megállapodás alapján társadalombiztosítási ellátásra jogosult személy nyilvántartó lapját az I. fejezetben foglaltak értelemszerű alkalmazásával az alábbi adattartalommal kell kiállítani:

A "Biztosítás időtartama tól-ig" rovatba az az időpontot kell felvezetni, amely időtartamra a megállapodás szerinti járulékfizetési kötelezettség megtörtént. A "Jegyzet" rovatba a megállapodás számát, keltét kell feljegyezni, valamint a megállapodás alapján fizetendő járulék alapját is.

V.

Az egyéni külföldi munkavállaló és a külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő személy nyilvántartó lapjának vezetése, ha a járulékfizetés a R.-nek az 1992. február 29-ig hatályos 428., 432-434. §-ain alapul:

1. A külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő (a továbbiakban: ösztöndíjas) - belföldön biztosított - személy nyilvántartó lapján a belföldi munkáltatónak a "Munkából távollét oka tól-ig" rovatba a "fiz. nélk. szab." mellett "külf. mv." vagy "külf. öszt." megjelölést kell tennie, s fel kell jegyeznie a fenti címen engedélyezett fizetés nélküli szabadság kezdő és záró napját. A "Jegyzet" rovatba be kell jegyezni a külföldi munkavállalásnak, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányútnak az az időtartamát, melyre a biztosított az előírt nyugdíjjárulékot megfizette. Ha a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas a nyugdíjjárulék megfizetésének nem tesz eleget, a nyugdíjjárulékot megelőlegező munkáltató az az időtartamot, amelyre járulékfizetés nem történt, a "Jegyzet" rovatba köteles felvezetni "jár. nem fiz." megjegyzéssel.

2. Ha a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas belföldön nem biztosított részére a nyilvántartó lapot a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) fekteti fel és vezeti.

A biztosított "Munkaköre, FEOR-szám" rovatba "külf. mv.", illetőleg "külf. öszt." megjegyzést kell tenni. A "Munkáltató neve, telephelye, törzsszáma" rovatba a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas egyéni törzsszámát fel kell tüntetni. A "Biztosítás időtartama tól-ig" rovatba az az időtartamot kell felvezetni, amelyre a külföldön munkál vállaló, illetőleg ösztöndíjas társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének eleget lett.

A "Munkából távollét oka tól-ig" rovatot kitölteni nem kell. Amennyiben a külföldön munkát vállaló, illetőleg ösztöndíjas társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, ezt a tényt - az időtartam megjelölésével - "jár. nem fiz." megjegyzéssel a "Jegyzet" rovatba kell felvezetni.

3. A házastársával külföldre kiutazó biztosított e címen engedélyezett fizetés nélküli szabadságának időtartamát - a "fiz. nélk. szab." mellett "külf. tart. hts." megjelöléssel - a munkáltatónak a "Munkából távollét oka tól-ig" rovatba kell felvezetni.

A "Jegyzet" rovatba fel kell vezetni az az időtartamot, amelyre a biztosított a nyugdíjjárulékot megfizette. Amennyiben a biztosított az általa vállalt nyugdíjjárulék fizetésének nem, vagy nem az előírt összegben tesz eleget, ezt - az időtartam megjelölésével - "jár. nem fiz." megjegyzéssel kell feltüntetni.

Társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónál foglalkoztatott biztosított esetében, a munkáltató telephelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság köteles az előbbiek alkalmazásával a nyilvántartó lapot kiállítani és vezetni.

4. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 15 évvel alacsonyabb életkor elérése esetében a biztosított nyilvántartó lapján - a 2. pontban említett személyek kivételével-a "Jegyzet" rovatba a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló átlagkeresetet is fel kell vezetni.

VI.

Az 1990. december 31-ig szerzett ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő felvezetése

1. A nyugdíjkorhatár elérése után munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként továbbdolgozó biztosított nyilvántartó lapján a korhatár elérése napjától az "Ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő" rovatait is ki kell tölteni. A bedolgozókról ezt a részt nem kell vezetni.

2. A "Munkakör pontos megnevezése, FEOR-száma" rovatba a munkakör pontos megjelölése mellett a FEOR jelzőszámát kell feltüntetni.

3. A "Munkakör időtartama tól-ig" rovatba a betöltött munkakör időtartamát kell feljegyezni. A "-tól" rovatba első esetben a nyugdíjkorhatár (korkedvezményes öregségi korhatár) elérésének napját kell bejegyezni.

4. A "Munkaidő heti óraszáma" rovatnak az "előírt" részébe a munkakörre előírt törvényes munkaidő heti óraszámát kell feltüntetni. A rovat második, "ledolgozott" című részébe pedig az a munkaidőt kell bejegyezni, amelyet a biztosított ténylegesen teljesített.

5. A "Munkabérrel ellátatlanság" rovat egyes részei tartalmazzák azokat az időtartamokat, amelyekre a biztosított munkabért nem kapott, megjelölve a munkabérrel ellátatlanság okát. Ilyenek pl. a táppénzfolyósítás időtartama, a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét, igazolt távollét abban az esetben, ha erre a biztosított munkabért nem kapott.

6. Az "Adatokat felvezette, ellenőrizte" rovatot az I/10. pontban leírtak szerint kell kitölteni.

7. A "Jegyzet" rovatba lehet bejegyezni az "Ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő" betelt rovataihoz tartozó adatokat, megjelölve, hogy a felvezetett adat mely rovatba tartozik.

VII.

A nyilvántartó lapok tárolása, lezárása

1. A nyilvántartó lapokat zárható helyen ábécé sorrendben kell tárolni. Külön ábécében kell tárolni azoknak a biztosítottaknak a nyilvántartó lapjait, akiknek a biztosítási jogviszonya megszűnt.

Ha a nyilvántartó lap valamely rovata betelt, a biztosítottról új társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni.

Új nyilvántartó lap kiállítása esetén a lap felső részén, a "személyi azonosító jel"-et követően, a nyilvántartó lapokat sorszámozni kell. A sorszámozott nyilvántartó lapokat beküldésig együtt kell tárolni. Ha a biztosított biztosítási jogviszonya a nyilvántartó lapok beküldését megelőző naptári évben megszűnt és a dolgozó a nyilvántartó lapok beküldésére megszabott határidőn belül nem lépett újból a munkáltató alkalmazásába, a nyilvántartó lapot a beküldést megelőzően le kell zárni.

Az évenként visszatérően foglalkoztatott biztosított nyilvántartó lapját akkor kell lezárni és beküldeni, ha a munkaviszony megszűnését követő évben nem állott a munkáltató alkalmazásában.

Lezárásnál az üresen maradt sorokat áthúzással érvényteleníteni kell.

A felvezetett adatok hitelességét a munkáltató - a lezárás időpontjának feltüntetésével - a felvezető és felülvizsgáló olvasható aláírásával és a cégbélyegző-lenyomattal igazolja, az utolsó bejegyzést követő sorban.

2. Az egyéni vállalkozó esetében a nyilvántartó lap lezárásának időpontját a folyószámla gyűjtőre kell jegyezni.

Ha az egyéni vállalkozó egyéni folyószámláján járuléktartozás van, a tartozás rendezéséig a nyilvántartó lapot lezárni nem lehet.

Ha azonban a tartozást átvezették a "0"-ás számlaosztályba, a járulékfizetéssel nem fedezett időtartamot "járulékot nem fizetett" megjelöléssel és a tartozás összegét (járulék és késedelmi pótlék részletezéssel) a nyilvántartó lapra fel kell jegyezni, s ezt követően a nyilvántartó lapot le kell zárni.

VIII.

A nyilvántartó lapok beküldése

1. A R. 440. §-ában említett esetekben a lezárt nyilvántartó lapokat a munkáltató köteles minden naptári év április hó 30-ig összegyűjteni és a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) beküldeni.

Annak a biztosítottnak a nyilvántartó lapját, aki a jelzett időpontot megelőzően nyugdíj megállapításra igényt terjeszt elő, vagy akinek a jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elő, a biztosítás megszűnését követően kell lezárni, és soron kívül beküldeni az igazgatósághoz, illetőleg kirendeltséghez. Ugyancsak soron kívül kell lezárni és beküldeni a nyilvántartó lapot, ha az igazgatóság, illetőleg kirendeltség a biztosított nyilvántartó lapját bekéri, vagy pedig a szövetkezeti tag nyugdíj megállapítását kéri.

2. A beküldésre kerülő nyilvántartó lapokról két példányban (a biztosítottak neve szerinti ábécé sorrendben) jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek tartalmaznia kell a sorszámot, a biztosított nevét, személyi azonosító jelét.

A jegyzéket a munkáltató cégbélyegzővel és cégszerű aláírásával kell záradékolni.

3. számú melléklet a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelethez

V. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez

A járulékelszámolási lap vezetése

1. A "Személyi azonosító jel" rovatba a biztosított tag személyi azonosító jelét kell bejegyezni.

2. A "Név, Leánykori név, Anyja neve, Születési helye" rovatokat a társas vállalkozásnak a biztosított tag személyi igazolványából kell felvezetnie az elszámolási lapra.

3. A "Törzsszám" rovatba a munkáltató társadalombiztosítási törzsszámát kell feltüntetni, valamint a "belép, id., kilép id." rovatokba a társas vállalkozásnál kezdődő és megszűnő tagsági jogviszony időtartamát kell feltüntetni.

4. A "Járulékelszámolási lap"-ot a társas vállalkozásnak a T. 10. § (2) bekezdése b)-g) pontjában említett biztosított (főfoglalkozású) tagjáról kell kiállítani és folyamatosan vezetni, minden naptári évre vonatkozóan.

5. A "Hó" rovatba az adott tárgyhónapot kell bejegyezni.

6. A "Kieső napoktól-ig" rovatba kell felvezetni az az időtartamot, amely alatt a biztosított tag az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, ügyvéd esetében az ügyvédi kamarai tagságának szüneteltetése idejét, külföldi munkavállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet maga után járulékot, a jogcím pontos megjelölésével.

7. A "Kiosztott jövedelem havi, halmozott" rovatokba a társas vállalkozásnak a "havi" oszlopba az adott tárgyhónapban kifizetett tényleges jövedelem összegét, míg a "halmozott" oszlopba az adott tárgyhavi és a már előző hónap-(ok)ban a személyes közreműködés alapján kifizetett (felvezetett) tényleges jövedelem együttes, halmozott összegét kell bejegyeznie.

8. A "Minimum társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alap havi halmozott" rovatokat úgy kell kitölteni, hogy a "havi" oszlopba az adott tárgyhónapra megállapított minimum járulékalap(ok) összegét, a "halmozott" oszlopba pedig az adott tárgyhavi és az előző hónap(ok) minimum járulékalapjának együttes, halmozott összegét kell felvezetni. A havi minimum járulék alapok megállapításánál, illetőleg annak felvezetésénél figyelemmel kell lenni a 6. pontban említett időtartamokra.

9. A "Maximum egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alap" rovatba a biztosított tag egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségének felső határát, azaz a napi 2500 forint naptári évre vagy a naptári év időarányos részére számítolt összegét kell bejegyezni, ezt követően csökkentve az adott hónap táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj stb. időtartamára számított napi 2500 forint összegével.

10. A "Fizetendő társadalombiztosítási járulék havi, halmozott" oszlopok kitöltése: a "halmozott" oszlopba, ha az adott hónapban a halmozott tényleges jövedelem összege több mint a halmozott minimum járulékalap, abban az esetben az összes (a halmozott) ténylegesen kifizetett jövedelem 44%-át kell felvezetni, a "havi" rovatba pedig az így megállapított 44%-os társadalombiztosítási járulék és a már előző hónap(ok)ban befizetett társadalombiztosítási járulék különbözetét kell felvezetni.

Amennyiben a halmozott ténylegesen kifizetett jövedelem összege kevesebb, mint a halmozott minimum járulékalap, akkor a halmozott minimum járulékalap 44%-át kell felvezetni a "halmozott" rovatba, a "havi" oszlopba pedig az így megállapított 44%-os társadalombiztosítási járulék és a már az előző hónap(ok)ban befizetett társadalombiztosítási járulék különbözetét kell bejegyezni.

11. A "Fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék havi, halmozott" oszlopok kitöltése: amennyiben a halmozott tényleges jövedelem összege több mint a halmozott minimum járulékalap, akkor a halmozott (összes) ténylegesen kifizetett jövedelem 10%-ának (4%; + 6%) összegét kell felvezetni a "halmozott" oszlopba. A "havi" rovatba pedig az így megállapított összeg és a már az előző hónap(ok)ban befizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék különbözetét kell bejegyezni. Amennyiben a halmozott ténylegesen kifizetett jövedelem összege kevesebb, mint a halmozott minimum járulékalap, akkora halmozott minimum járulékalap 10%-ának összegét kell felvezetni a "halmozott" oszlopba, a "havi" rovatba pedig az így megállapított összeg és a már az előző hónap(ok)ban befizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék különbözetének összegét kell bejegyezni.

4. számú melléklet a 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelethez

VI. számú melléklet a 89/1990. (V. 1.) MT rendelethez

A járulékelszámolási nyilvántartó lap vezetése

1. A "Személyi azonosító jel" rovatba a biztosított személyi azonosító jelét kell bejegyezni.

2. A "Név (leánykori név), Anyja neve, Születési helye" rovatokat a munkáltatónak a biztosított személyi igazolványából kell felvezetni a nyilvántartó lapra.

3. A "Biztosítás kezdete, és a Biztosítás megszűnése" rovatokba a munkáltatónál fennálló biztosítás kezdetének és megszűnésének időpontját kell bejegyezni.

4. A "Törzsszám, a Munkáltató neve, telephelye" rovatba a munkáltató törzsszámát, nevét és címét kell bejegyezni. E rovatot a munkáltató megfelelő bélyegző használatával is kitöltheti.

5. A járulékelszámolási nyilvántartó lapot a munkáltató minden naptári évre köteles az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére - saját jogú nyugdíjas esetén egészségbiztosítási járulék fizetésére - kötelezett biztosítottakról - kivéve a segítő családtagról - kiállítani és folyamatosan vezetni.

6. A "Hó" rovatba az adott tárgyhónapot kell feljegyezni.

7. A "Munkabérrel ellátatlanság ideje tól-ig" rovatba az az időtartamot kell felvezetni, amelyre a biztosítottnak az adott hónapban keresete, díjazása nem volt, az ok - pl. táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje, fizetés nélküli szabadság - pontos megjelölésével.

8. Az "Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapot képező juttatások" rovatba a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű juttatásokat kell felvezetni, mégpedig a "havi" rovatban részletezve a kifizetett juttatásokat jogcím szerinti megbontásban. Az 1. sorba a munkabért, munkadíjat, illetményt, bérpótlékot, bérkiegészítést, ügyeleti díjat, helyettesítési díjat, jutalékot, prémiumot, a betegszabadság idejére és a szabadságmegváltás címén járó átlagkeresetet, valamint a munkáltató által viselt, a biztosított (kedvezményezett) javára kötött biztosítás díját kell egy összegben felvezetni, a 2. sorba a jutalom, hűségjutalom, a 3. sorba pedig az év végi részesedés összegét. A 4. sor tévesen bejegyzett adat javítására használható fel.

A "halmozott" rovatban az adott tárgyhavi, illetve az előző hónapban felvezetett járulékalapul szolgáló juttatások együttes, halmozott összegét kell feltüntetni.

9. A "Maximum egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékalap" rovatba a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének felső határát, a napi 2500 forint naptári évre vagy a naptári év időarányos részére számított összegét kell felvezetni, ezt követően kell csökkenteni az adott hónapban, azon napoknak és a napi 2500 forintnak a szorzatával, amely időtartamra a biztosítottnak keresete nem volt.

10. A "Fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék" oszlopának "havi" rovatába az adott tárgyhónapi, a 8. pont alatt ismertetett szabályok szerint felvezetett juttatások után számított 4%-os egészségbiztosítási és 6%-os nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. A "halmozott" rovatba pedig az adott tárgyhavi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetve az előző hónapban felvezetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes, halmozott összegét kell felvezetni.

11. A "Jegyzet" rovatba a személyijövedelemadó-mentes kifizetés (juttatás) jogcímét és összegét, valamint a biztosított betegszabadságának időtartamát, továbbá az erre az időre jutó átlagkeresetének teljes összege és a 75%-os átlagkeresete közötti különbözetet kell felvezetni.

E rovatba kell továbbá bejegyezni az is, ha az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas a 6%-os mértékű nyugdíjjárulék fizetését vállalta, a kezdő időpont megjelölésével.