2001. évi LXX. törvény

az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról[1]

I. Fejezet

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

1. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon honosítható vagy egyenértékűként elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére - indokolt esetben - az egészségügyi hatóság Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) meghatározott, a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló működési engedélyt adhat ki, a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint. A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi szolgáltatásának helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló oklevél tényleges honosítása nem szükséges."

2. § (1) Az Eütv. 112. §-a (3) bekezdésének c) pontja

"c) aki a kérelem benyújtásakor már esedékes, jogszabály a helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,) által a szakképesítés szerinti bármely egészségügyi tevékenység feltételeként előírt, megfelelő továbbképzés és gyakorlati idő elvégzését, illetőleg letöltését, továbbá - a jogszabályban meghatározott esetekben - a megfelelő szakmai nyelvismeret meglétét és az irányadó, a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a megfelelő szakmai etikai ismeretekre vonatkozó vizsga sikeres letételét hitelt érdemlően nem igazolja,"

(2) Az Eütv. 112. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)

"d) a nyelvismeretről kiállított oklevél száma, a kiállítás helye és ideje, a kiállító szerv megnevezése, valamint az e törvényben meghatározott esetben az igazolt magyar nyelvismeret alapján végezhető tevékenységi kór megjelölése;"

(3) Az Eütv. 112. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(10) bekezdések számozása (8)-(11) bekezdésekre módosul:

"(7) Honosított, illetve egyenértékűként elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, valamint hazai oktatási intézményben nem magyar nyelvű képzés során szakképesítést szerzett személy akkor vehető fel a működési nyilvántartásba, ha a megfelelő szakképesítést igazoló hazai oklevél kiadására egyébként jogosult oktatási intézmény által erre a célra szervezett bizottság előtt a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a szakmai etikai szabályokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott ismeretekből magyar vagy - választása szerint hazai, a megfelelő felsőfokú szakirányú képzést végző oktatási intézményben oktatási nyelvként alkalmazott - idegen nyelven eredményes vizsgát tett, és a végezni kívánt szakirányú egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvi ismereteit bizonyította."

3. § Az Eütv. 149. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(a Tanácsnak e törvény erejénél fogva tagja továbbá)

"c) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója."

A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény módosítása

4. §[2]

5. §[3]

A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény módosítása

6. §[4]

A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény módosítása

7. §[5]

8. §[6]

9. §[7]

10. §[8]

11. §[9]

12. §[10]

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása

13. § (1)[11]

(2) A Gyt. 7. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A gyógyszer-törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokban a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet benyújtó és képviselője - az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező iratok kivételével - betekinthet, és azokról másolatot készíthet. A törzskönyvező hatóságon, a kérelmezőn, illetve a képviselőjén kívül más személy - közfeladatot ellátó hivatalos szerv képviselője kivételével - a törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokba nem tekinthet be, és másolatot nem készíthet. Közfeladatot ellátó hivatalos szerv képviselője a törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokba akkor tekinthet be, és másolatot akkor kérhet, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete közfeladatának teljesítése céljából szükséges. E § alkalmazásában közfeladatnak a jogszabályban megállapított közigazgatási vagy igazságszolgáltatási feladat minősül."

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

14. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a 8. §-t követően a következő új 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében, az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendelet szabályai szerint kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni."

15. § Az Ebtv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt - a fogászati ellátás keretében jogosult)

"e) a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelésre."

16. §[12]

17. §[13]

18. §[14]

19. § Az Ebtv. 42/B. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár."

20. § Az Ebtv. 42/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból - felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével."

21. § (1) Az Ebtv. 48. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A végkielégítés, prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták."

(2) Az Ebtv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint meg állapított összegnél kedvezőbb."

22. §[15]

23. §[16]

24. §[17]

II. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

25. § (1)[18]

(2) A Tbj. 4. §-a a következő t)-z) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"t) Kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés: a munkavállalónak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 105-106/B. §-ában foglaltaknak megfelelő munkavégzése.

u)[19]

v) Európai Gazdasági Térség: valamennyi olyan állam, amely csatlakozott az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményhez.

z) Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam."

26. § A Tbj. 11. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítás nem terjed ki:)

"b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott személyre,

ba)[20]

bb) harmadik ország állampolgára esetén, ha a munkavégzés kiküldetés, kirendelés, illetőleg munkaerő-kölcsönzés alapján történik és nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik."

27. § A Tbj. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § E törvény rendelkezéseit

a)[21]

b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni."

28. § (1) A Tbj. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

b)[22]

c) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban[23]

d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

e) bányászati keresetkiegészítésben,

f) gyermekgondozási segélyben,

g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,

h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül, továbbá

i) középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,

j) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,

k) az 5. § (1)-(2) bekezdése alapján biztosítottnak minősülő, valamint az a)-j) pontokban említett személyek eltartott közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát,

l) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy[24]

n) fogvatartott,

o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy, és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki,

p) egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötő személy és eltartott hozzátartozója,

r) a 39. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, továbbá a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező eltartott közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát.

(2) A 13. § hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

(3)[25]

(4)[26]

29. § A Tbj. 58. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

"h) az EGT állampolgár biztosítási jogviszonyával, járulékfizetésével, valamint adatszolgáltatásával összefüggő rendelkezéseket."

III. Fejezet

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

30. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 2. §-a a következő új c) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén élő)

"c) az anyasági támogatás (IV. Fejezet) kivételével az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és harmadik államból származó házastársára."

31. §[27]

32. §[28]

33. § A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Családi pótlékra jogosult)

"c) a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel."

34. § A Cst. 12. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni)

"b) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a nevelési ellátást igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn."

35. §[29]

36. § A Cst. 35. §-ának (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra módosul:

(Az ellátás iránti igényt elbíráló szerv)

"b) az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és harmadik államból származó házastársára vonatkozó ellátás iránti igény tekintetében az Államháztartási Hivatal,"

37. § A Cst. 51. §-a a következő új c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"c) a Kormány arra, hogy az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és harmadik államból származó házastársára vonatkozó családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben határozza meg."

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

38. §[30]

39. § (1) A Fot. 23. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésekre módosul:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult az Európai Gazdasági Térség állampolgára, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel."

(2)[31]

40. § A Fot. 23/B. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdések számozása (3)-(4) bekezdésekre módosul:

"(2) Az Európai Gazdasági Térség állampolgára vonatkozásában a fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) hatáskörébe tartozik. Az ÁHH határozata ellen benyújtott fellebbezést a pénzügyminiszter bírálja el."

41. § A Fot. 30. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"e) az Európai Gazdasági Térség állampolgárára vonatkozó ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos részletes szabályokat."

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

42. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg

a)[32]

b)[33]

c) a Gyt. 11. §-ának (1) bekezdésében az "együtt" szövegrész a hatályát veszti.

(2) E törvény 15. §-a a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg az Ebtv. 23. §-ának b) pontja, valamint 25. §-a (3) bekezdésének a) pontja a hatályát veszti, továbbá a Ebtv. 24. §-a (3) bekezdésében az "A 23. § b)-c) pontjában" szövegrész helyébe az "A 23. § c) pontjában" szövegrész lép.

(3) E törvény 19-22. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy a 20. §-ában foglalt rendelkezéseket 2001. január 1-jétől visszamenőlegesen kell alkalmazni, egyidejűleg az Ebtv. 42. §-ának (2) bekezdésében és 42/D. §-ának (2) bekezdésében a "48. § (2)-(3) és (5)" szövegrész helyébe a "48. § (1)-(3)" szövegrész lép, 48. §-a (3) bekezdésének második mondatában a "keresőképtelenség" szövegrész helyébe a "táppénzre jogosultság" szövegrész lép.

(4) E törvény 1. §-a, 4-6. §-a, valamint 34-35. §-a 2002. január 1. napján lép hatályba.

(5)[34] E törvény 2. §-a, 11. §-a, 14. §-a, 25-33. §-a és a 36-41. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg

a) a Tbj. 39. §-a (2) bekezdésében "a személyi igazolvánnyal" szövegrész helyébe a "Magyar Köztársaság területén lakóhellyel" szövegrész lép,

b)[35]

(6)[36]

(7)[37]

(8) Az e törvény 13. §-ában meghatározott gyógyszer-törzskönyvezési eljárás határidejére vonatkozó rendelkezéseket az e törvényhely hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(9) Az e törvény 20. §-a szerint a maximális összegben megállapított gyed összegére vonatkozó felülvizsgálatot, és a gyed új összegének megállapítását 2001. évre vonatkozóan legkésőbb e törvény kihirdetését követő 90 napon belül el kell végezni.

(10) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény alapján a következő közösségi irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 77/452/EGK irányelve, az általános ápolónővérek diplomáinak, bizonyítványainak és egyéb szakképesítéseinek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,

b) a Tanács 78/686/EGK irányelve a fogszakorvosi diplomáknak, okleveleknek és egyéb szakképesítések kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,

c) a Tanács 80/154/EGK irányelve a szülésznői diplomák, oklevelek és egyéb szakképesítések kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,

d) a Tanács 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész diplomák, oklevelek és egyéb szakképesítések kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,

e) a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről és az orvosi diplomák, oklevelek és egyéb szakképesítések kölcsönös elismeréséről,

f) a Tanács 65/65/EGK irányelve a védett gyógyászati termékekkel kapcsolatos tagállami törvények, rendeletek vagy igazgatási intézkedések közelítéséről,

g) a Tanács 89/105/EGK irányelve az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyászati termékek árképzését szabályozó intézkedések áttekinthetőségéről és ezek beépítéséről a nemzeti biztosítási rendszerekbe.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke