2004. évi XXVI. törvény

egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról[1]

I. Fejezet

SZOCIÁLIS TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK

1. Rész

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő]

"b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,"

(2) Az Szt. 3. §-ának - a 2001. évi LXXIX. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított - (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A törvény hatálya kiterjed

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint

b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik."

2. § Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a), i) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.

Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;"

"i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességigyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;"

"m) fenntartó:

ma) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

mb) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),

mc) a szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy,

md) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

me) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van [az mc) -me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],

ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális intézményt létesít és működtet. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

3. § Az Szt. 10. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Pest Megyei Igazgatóság) jár el.

(5) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a Pest Megyei Igazgatóság 90 napon belül köteles a (4) bekezdés szerinti eljárást lefolytatni."

4. § Az Szt. 18. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

[A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza]

"i) a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot."

5. § (1) Az Szt. 32/B. §-ának - a 2001. évi LXXIX. törvény 3. §-ának(1) bekezdésével megállapított - (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti a 3. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel."

(2) Az Szt. 32/B. §-a - a 2001. évi LXXIX. törvény 3. §-a (1) bekezdésével átszámozott és 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított - (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy]

"c) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták."

6. § Az Szt. 37/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:

[Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a m egállapított ellátást meg kell szüntetni annak a személynek, aki]

"ac) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták."

7. § Az Szt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt

a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás),

b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek,

c) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás).

(2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja.

(3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004. évben 400 Ft. A 2004. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg.

(4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata,

de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(8) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(9) A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét. A helyi lakásfenntartási támogatást a települési önkormányzat a normatív, illetve az (5) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként és/vagy önálló ellátásként nyújtja. Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás esetében

a) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő,

b) a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete a jövedelem 30%-át meghaladó költséghányadot jogosultsági feltételként nem írhat elő,

c) a támogatás összegét úgy kell szabályozni, hogy annak az egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál,

d) az igénylés menetét úgy kell szabályozni, hogy a kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható legyen,

e) a lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat

ea) az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét határozza meg a (10) bekezdésben szereplő - a településen jellemző - költségek figyelembevételével, vagy

eb) tételesen határozza meg a költség típusait, melynek során legalább a (10) bekezdésben szereplő költségeket figyelembe kell venni.

(10) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatorna használati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni."

8. § Az Szt. 42. §-a - 2001. évi LXXIX. törvény 8. §-a (2) bekezdésével megállapított - (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha]

"d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták."

9. § Az Szt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes

a) gyógyszerekre,

b) gyógyászati segédeszközökre,

c) protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ezek javításának költségeit is, valamint

d) a járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre [az a) -d) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyszer]."

10. § Az Szt. 92/J. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A névjegyzékbe történő felvétellel és a szakértők tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg."

11. § Az Szt. 108. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés jelölése (3)-(5) bekezdésre változik:

"(2) A 3. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti személy a bentlakásos szociális intézményben határozott időre, a tartózkodási engedély érvényességének időtartamára helyezhető el. Ha a tartózkodási engedély érvényessége meghosszabbításra kerül, az elhelyezést - amennyiben annak jogszabályi feltételei továbbra is fennállnak - a tartózkodási engedélyben megjelölt időtartamnak megfelelően meg kell hosszabbítani."

12. § Az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő d), f) és k) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

"a) az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel, valamint a szakértők tevékenységével összefüggő részletes szabályokat;"

"d) a külföldi alap-, közép- és felsőfokú szakképzés, valamint szakirányú szakképzés során szerzett szakképzettség megszerzését tanúsító oklevelek elismerésére, valamint az eljáró hatóságra, annak feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat;"

"f) a szociális szakképesítést szerzett személyek szakvizsgáztatására, valamint a szociális szolgáltatásokat végző személyek továbbképzésére vonatkozó szabályokat, ide nem értve a szakirányú továbbképzési szakokon folyó továbbképzést;"

"k) az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzésére és vizsgakövetelményeire vonatkozó szabályokat;"

2. Rész

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

13. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén élő

a) magyar állampolgárra,

b) bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik."

14. § A Cst. 4. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"i) jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;"

15. § (1) A Cst. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ellátás iránti igényt elbíráló szerv

a) a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Igazgatósága - a fővárosban a Pest Megyei Területi Igazgatóság-és kirendeltségei (a továbbiakban együtt: Igazgatóság),

b) a családtámogatási kifizetőhely, ha az igénylő munkahelyén van családtámogatási kifizetőhely (a továbbiakban az Igazgatóság és a családtámogatási kifizetőhely együtt: igényelbíráló szerv),

c) a 2. § c) pontjában meghatározott személyi körre vonatkozóan

ca) anyasági támogatás igénylése esetén a családtámogatási kifizetőhely, illetve ennek hiányában az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatóság,

cb) a más ellátás igénylése esetén a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Pest Megyei Igazgatóság)."

(2) A Cst. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. Amennyiben

a) a jogosult az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt,

b) a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel külön jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak, a folyósítás ideje alatt az ellátás szünetel."

16. § A Cst. 36. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Alakszerű határozattal akkor kell dönteni, ha]

"f) az ellátás iránti igényt - ide nem értve az anyasági támogatás iránti igényt - a 2. § c) pontjában meghatározott személy nyújtotta be."

17. § A Cst. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Igazgatóság intézkedése, határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz, a családtámogatási kifizetőhely intézkedése, határozata ellen a területileg illetékes Igazgatósághoz lehet fellebbezni. A Pest Megyei Igazgatóságnak a 2. § c) pontjában meghatározott személy által benyújtott igény elbírálása során hozott határozata ellen a Magyar Államkincstárhoz lehet fellebbezni."

18. § A Cst. 51. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap]

"b) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter arra, hogy rendeletben szabályozza

ba) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét, valamint az erről szóló igazolások kiadásának rendjét,

bb) a családtámogatási ellátások igényléséhez szükséges formanyomtatványok tartalmát;"

3. Rész

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

19. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személy, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert személy jogosult, akinek"

(2) A Fot. 23. §-ának - a 2001. évi LXX. törvény 39. §-ának (1) bekezdésével megállapított - (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti kör,

b) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet jogosulti körébe tartozó, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam állampolgára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel."

(3) A Fot. 23. §-ának - a 2001. évi LXX. törvény 39. §-ának (1) bekezdésével átszámozott - (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, vagy nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. Amennyiben a jogosult az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt az ellátás szünetel."

20. § (1) A Fot. 23/B. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság), a fővárosban a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Pest Megyei Igazgatóság) hatáskörébe tartozik. Az Igazgatóság határozata ellen benyújtott fellebbezést az Magyar Államkincstár bírálja el."

(2) A Fot. 23/B. §-ának - a 2001. évi LXX. törvény 40. §-ával megállapított - (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy vonatkozásában a fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon a Pest Megyei Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Pest Megyei Igazgatóság határozata ellen benyújtott fellebbezést a Magyar Államkincstár bírálja el."

21. § (1) A Fot. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tanács tagjai:

a) a Tanács elnöke,

b) a Program megvalósításával kapcsolatban a Kormány feladatkörében eljáró kormányzati szervek képviselői, összesen 12 fő,

c) a mozgássérült, a siket, a vak és gyengénlátó, az értelmi fogyatékos, valamint az autista emberek országos érdek-képviseleti szervezetei által delegált egy-egy fő,

d) a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége által delegált egy-egy fő,

e) a fogyatékos személyek érdekében működő egyéb nem kormányzati szervezetek által delegált négy fő,

f) a védett munkahelyek szervezetei által delegált két fő,

g) az önkormányzatok országos érdekképviseleteit tömörítő szövetség által delegált egy fő."

(2) A Fot. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Tanács elnöke a Kormány által kijelölt miniszter. A Tanács társelnöke a nem kormányzati oldal által a tagok közül választott személy."

4. Rész

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

22. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A törvény hatálya kiterjed

a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik."

23. § A Gyvt. 5. §-ának s) és t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"s) fenntartó:

sa) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

sb) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),

sc) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy,

sd) a magyarországi székhelyű jogi személy,jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

se) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van [az sc) -se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],

ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

"t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), születési családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat),"

24. § A Gyvt. 15. §-a (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Nem foglalkoztatható az a személy sem, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - az, akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel."

25. § (1)[2]

(2) A Gyvt. 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Nem állapítható meg rendszeres támogatás, illetőleg a megállapított támogatást meg kell szüntetni ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták."

26. § A Gyvt. 24. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Nincs helye a megelőlegezés ismételt elrendelésének, amennyiben a (7) bekezdés szerinti adók módjára történő behajtás 3 éven át nem járt eredménnyel."

27. § (1) A Gyvt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik."

(2) A Gyvt. 41. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata és a) -b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,"

28. § (1) A Gyvt. 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadásának, illetve az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében]

"b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeiről, így különösen az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról,"

(2) A Gyvt. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett örökbefogadás előtti tanácsadást és örökbefogadói tanfolyamot szervezhet."

29. § A Gyvt. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltétellel rendelkező bármely, az 5. § s) pontja szerinti természetes személy,jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság folytathat gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet, illetve ennek érdekében intézményt létesíthet, helyettes szülőt foglalkoztathat, illetve helyettes szülői vagy nevelőszülői hálózatot működtethet."

30. §[3]

31. § (1) A Gyvt. 131. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a helyi önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 129. § (2) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra."

(2) A Gyvt. 131. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a gyámhivatal megkeresésére az állami adóhatóság illetékes igazgatósága 15 napon belül köteles közölni a pénzbeli ellátást igénylő szülő vagy más törvényes képviselő, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő, a 19. § (4) bekezdése szerinti közeli hozzátartozó személyi jövedelemadójának alapját."

32. § A Gyvt. 138. §-ának (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b) -d) pont jelölése c) -e) pontra változik:

[A jegyző az ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza]

"b) a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot,"

33. §[4]

34. § A Gyvt. 162. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

"g) a külföldi alap-, közép- és felsőfokú szakképzés, valamint szakirányú szakképzés során szerzett szakképzettség megszerzését tanúsító oklevelek elismerésére, továbbá az eljáró hatóságra, annak feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat."

II. Fejezet

EGÉSZSÉGÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK

1. Rész

A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény módosítása

35. §[5]

2. Rész

A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény módosítása

36. § (1) A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyltv.) 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Személyi jog annak a pályázatot benyújtó gyógyszerésznek engedélyezhető, aki a gyógyszerészi diploma megszerzését követően, a pályázat benyújtásakor az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamának, illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államnak (a továbbiakban együtt: EGT tagállam) a területén működő közforgalmú, fiók- vagy intézeti gyógyszertárban - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel - legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett (a továbbiakban: szakmai gyakorlat), feltéve, hogy gyógyszertár vezetésére jogosult, és hozzájárul a 34. § (2) bekezdésben szabályozott esetben hatósági vezető kirendeléséhez akkor is, ha a közforgalmú gyógyszertár saját tulajdonában álló ingatlanban működik. A személyi jog engedélyezésére irányuló eljárás során az EGT tagállam területén kívüli államban szerzett szakmai gyakorlat is figyelembe vehető."

(2) A Gyltv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdéstől eltérően az ott meghatározott feltételek fennállta esetén sem köteles a Kamara a személyi jog engedélyezése során az EGT tagállamok valamelyikének állampolgárságával rendelkező gyógyszerész részére a személyi jogot engedélyezni, ha a kérelmező a Magyar Köztársaság területén új gyógyszertárat kíván létesíteni, illetve három évnél rövidebb ideje működő közforgalmú gyógyszertárat kíván működtetni."

37. § A Gyltv. 19. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem engedélyezhető személyi jog annak a pályázatot benyújtógyógyszerésznek, ]

"a) aki bármely állam területén személyi joggal, illetve gyógyszertár működtetésére vonatkozó joggal rendelkezik, kivéve, ha nyilatkozik arról, hogy az új személyi jog elnyerésekor meglévő személyi jogáról, illetve gyógyszertár működtetésére vonatkozó jogáról lemond,

b) aki közforgalmú gyógyszertár működtetésével öszszefüggésben a magyar vagy a külföldi jog szerint csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll,"

38. § A Gyltv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész jogosult, aki]

"a) magyar egyetemen gyógyszerész diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomáját honosították vagy egyenértékűvé nyilvánították, illetve elismerték,"

39. § A Gyltv. a következő 50. §-sal egészül ki:

"50. § A jelen törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az alábbi irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a Tanács többször módosított 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről és az egyes gyógyszerész tevékenységekre vonatkozóan a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről."

3. Rész

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

40. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüatv.) 3. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"i) adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, valamint - az egészségügyi adatok nélkül a 3. § b) pontjában meghatározott személyazonosító adat tekintetében - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ);"

41. § Az Eüatv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) Amennyiben az érintett újszülött vagy csecsemő a Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerinti valamely veleszületett rendellenességben szenved, a 4. §(1) bekezdés b) -c) pontjai és a (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a kezelést végző orvos az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait, valamint törvényes képviselője nevét és lakcímét továbbítja a külön jogszabály szerint vezetett Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.

(2) Amennyiben a magzatnál olyan elváltozást észlelnek, amely veleszületett rendellenességet eredményezhet, az (1) bekezdés szerint kell eljárni azzal, hogy az érintett személyazonosító adatain a várandós nő adatait kell érteni."

42. § Az Eüatv. 20. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, az egészségpolitikai döntésekhez, az egészségügyi ellátás tervezéséhez, szervezéséhez, a népegészségügyi mutatók monitorozásához, illetve a minőségi és biztonsági követelmények érvényesülésének ellenőrzéséhez szükséges, az egészségügyi ellátóhálózat által, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozási célból gyűjtött és kezelt, személyazonosításra alkalmatlan ágazati, szakmai adatok körét, az adatkezelés és az adattovábbítás rendjét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter határozza meg.

(5) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozási célból gyűjtött adatok személyazonosításra alkalmatlan módon a (4) bekezdés szerinti célból is kezelhetők és az ott meghatározott módon továbbíthatók."

43. § Az Eüatv. 38. §-ának (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölése g)-re változik:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter]

"e) a veleszületett rendellenességek,

f) a 20. § (4) bekezdés szerinti adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására és" [bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megalkotására,]

4. Rész

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

44. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 8/A. §-ának - a 2001. évi LXX. törvénnyel megállapított - (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet (a továbbiakban: Közösségi rendelet) hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra a Közösségi rendeletben meghatározott módon kell alkalmazni."

45. § Az Ebtv. 10. §-ának (4) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok esetében az értesítést a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat küldi ki."

46. §[6]

47. § Az Ebtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21. § (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben

a) külön jogszabályban meghatározott hatóság az adott gyógyszer, valamint különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer árához támogatást rendel,

b) azt a finanszírozott egészségügyi szolgáltató e feladatra kijelölt orvosa, illetve a MEP-pel e feladatra szerződést kötött orvos rendeli, és

c) a rendelés a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint történik, és

d) külön jogszabály az adott gyógyászati segédeszköz árához, javításához, illetve kölcsönzéséhez vagy gyógyászati ellátás árához támogatást rendel, és

e) a kiszolgálásra, kölcsönzésre vagy javításra a MEP-pel e feladatra szerződött (a továbbiakban: szerződött) forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor is jogosult fogpótlás és fogszabályozó készülék, illetve hallókészülék és tartozékai árához nyújtott támogatásra, amennyiben ezek kiszolgálására fogorvosi (fogszakorvosi) rendelésen, illetve audiológiai szakrendelésen kerül sor.

(3) Támogatott termékek és szolgáltatások körében tilos minden olyan eladásösztönző eszköz vagy módszer alkalmazása, amely adott támogatott termék vagy szolgáltatás felírásában vagy kiadásában teszi érdekeltté a rendelésre jogosult orvosokat, vagy a terméket kiszolgáló, illetve szolgáltatást nyújtó személyeket. Rendelésre jogosult orvos, vagy terméket kiszolgáló, illetve szolgáltatást nyújtó személy nem fogadhat el olyan ellenszolgáltatást, vagy bármilyen más előnyt, amelyet adott gyártó, forgalmazó valamely terméke igénybevételének elősegítéséért adnak.

(4) Támogatott termékek és szolgáltatások körében tilos minden olyan eladásösztönző eszköz vagy módszer alkalmazása, amely adott támogatott termék vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönzi a végső fogyasztókat. Ilyennek minősül különösen az igénybevevők, jogosultak felé irányuló bármilyen közvetlen vagy közvetett reklámozás, ajándékozás, ráadások, vásárlási utalványok adása, a térítési díjak közvetlen vagy közvetett átvállalása vagy bármilyen más előny felkínálása, nyújtása a termék gyártói, forgalmazói, vagy a szolgáltatás nyújtói részéről.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak betartásának ellenőrzése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hatáskörébe tartozik. Jogsértés megállapítása esetén elrendelhető az érintett termékre kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszatérítése, illetve bírság szabható ki a jogsértőre. Ismétlődő, különösen súlyos esetben kezdeményezhető az érintett termékre megállapított támogatás, vagy a közfinanszírozás alapjául szolgáló ár csökkentése, különös kirívó jogsértés esetén a termék támogatásból való kizárása. Termék rendelésére vagy kiszolgálására jogosult személy esetén bírság szabható ki, korlátozható az elkövető rendelési jogosultsága, kiszolgálási joga, különösen súlyos esetben e jogosultságok megvonhatók.

21/A. § (1) A 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatóság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelem a gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer (a továbbiakban együtt: gyógyszer) társadalombiztosítási támogatásba való befogadására és a támogatás mértékének megállapítására vagy módosítására irányulhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja nyújthatja be.

(3) A 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatóság a már befogadott gyógyszer támogatása mértékének módosítása céljából a külön jogszabály szerint hivatalból is jogosult eljárni.

(4) A 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatóság a döntéséről a kérelmezőt értesíti, ezt követően a döntését a külön jogszabály szerint közzéteszi.

(5) A (2) bekezdés szerinti ügyfél az adatok konkrét megjelölésével kérheti az ellenérdekű ügyfél irat betekintési jogának, valamint az iratokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének kizárását, illetve korlátozását üzleti érdeke védelmére hivatkozással. A hatóság a kérelemnek - a körülmények gondos mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az ellenérdekű ügyfelet nem akadályozza jogszabályban foglalt jogai gyakorlásában. Ebben az esetben az ügyfél köteles olyan iratváltozatot készíteni, amely nem tartalmaz üzleti titkot."

48. § Az Ebtv. 27 §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"27. § (1) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen és a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást - a feltétlenül szükséges mértékig -, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, a MEP a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(2) Amennyiben a biztosított munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a biztosítottat harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt a biztosított, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indokoltan vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, a MEP a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(3) Amennyiben a biztosított a Közösségi rendelet hatálya alá tartozik, EGT tagállam területén egészségügyi szolgáltatást a Közösségi rendelet rendelkezései szerint vehet igénybe.

(4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetében a biztosított és a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek.

(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az illetékes MEP megtéríti.

(6) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat - EGT tagállam területén a 11. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban, a 12. § (1) bekezdésében és a 13. § a) és b) pontjaiban meghatározott egészségügyi szolgáltatást nem a Közösségi rendelet alapján vesz igénybe, a MEP a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének megfelelő összegben megtéríti.

(7) Az (1)-(2) és (6) bekezdés szerinti belföldi költségek - ideértve az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által elismert határon átnyúló egészségügyi együttműködés keretében nyújtott szolgáltatások költségeit is - megtérítésének módját és feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg.

(8) A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói és szolgáltatási együttműködések finanszírozásának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó együttműködési megállapodásokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé."

49. § Az Ebtv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"29. § (1) A biztosított - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -

a) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságát a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ-szám) igazoló okmány bemutatásával,

b) az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra való jogosultságát

ba) a gyógyászati ellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény és kezelőlap bemutatásával,

bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény bemutatásával,

c) az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra - azonnali ellátás szükségessége miatt - beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással igazolja.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátásokat árhoz nyújtott támogatással rendelik, a biztosított nyilatkozik arról, hogy gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe, illetve, hogy más orvos a betegségével összefüggésben 30 napon belül milyen gyógyszert, milyen mennyiségben vagy annak kihordási idején belül milyen gyógyászati segédeszközt rendelt számára. A biztosított nyilatkozatát az egészségügyi dokumentáción aláírásával megerősíti.

(3) A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy- ha TAJ-számmal nem rendelkezik - a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

(4) A Tbj. alapján biztosítási jogviszonyban álló, vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról" elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja.

(5) A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő harminc napon belül, a 27. § (6) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt pedig a hazaérkezést követő tizenöt napon belül kell a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-nél bejelenteni.

(6) Az utazás költségéhez nyújtott pénzbeli támogatás iránti igényt a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-hez kell benyújtani.

(7) A 22. § szerinti utazási költséghez nyújtott támogatásiránti, valamint a 27. § (1) és (2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 27. § (6) bekezdésében említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető.

(8) A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó külföldi az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságát az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott módon igazolja."

50. § Az Ebtv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § (1) A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött szerződésben meg kell határozni

a) az ellátás nyújtására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

b) a 32. § (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakat.

(2) A szerződés mellékletét képezi a tevékenység végzésére jogosító - külön jogszabályban foglaltak szerinti - engedély másolata."

51. § Az Ebtv. 35. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az OEP a szolgáltató részére járó havi finanszírozási összeg utalványozását nem a szolgáltató hibájából külön jogszabályban meghatározott határidőig nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgáltató részére a Polgári Törvénykönyv szabályainak megfelelően az E. Alap ellátási költségvetés egyéb kiadásai terhére késedelmi kamatot fizetni."

52. § Az Ebtv. 36. §-ának (2) bekezdése az első mondatát követően a következő szövegrésszel egészül ki:

"Ennek során az eljáró ellenőrző (fő) orvos jogosult a biztosított ellátásának orvosszakmai indokoltságát felülvizsgálni."

53. § Az Ebtv. 37. §-a(1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy]

"f) az E. Alapnak kárt okozva orvosszakmailag indokolatlanul vagy nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően nyújtott ellátást számolt el, illetőleg

g) a beutalásra jogosult orvos nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél, és ezzel az E. Alapnak kárt okozott."

54. § Az Ebtv. a következő 38/A. §-sal egészül ki:

"38/A. § Ha a MEP az ellenőrzés során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató

a) a finanszírozási szerződés szerinti,

b) más forrásból megtérülő,

c) el nem végzett

ellátásért a biztosítottal térítési díjat fizettetett, kötelezi az egészségügyi szolgáltatót a térítési díjnak a biztosított részére történő visszafizetésére."

55. § Az Ebtv. 44. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Keresőképtelen]

"e) az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;"

56. § Az Ebtv. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(8) bekezdések jelölése (5)-(9) bekezdésre módosul:

"(4) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül."

57. § Az Ebtv. 65. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni."

58. § Az Ebtv. 67. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell."

59. § (1) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) -d) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]

"a) a támogatott gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás mértékét,"

"c) a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét,

d) a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szakmai és eljárási szabályait."

(2) Az Ebtv. 83. §-ának (4) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

"t) a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait."

(3) Az Ebtv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelvével a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról."

5. Rész

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

60. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"a) beteg: az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy;"

(2) Az Eütv. 3. §-ának c) -g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában]

"c) egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége;

d) egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy;

e) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyfürdőellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is;

f) egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;

g) egészségügyi intézmény: az f) pontban meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül

ga) a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban együtt: gyógyintézet), továbbá

gb) az Országos Mentőszolgálat,

gc) a vérellátó szolgálat állami szervezetei, valamint

gd) az egészségügyi hatóság intézetei, amennyiben egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak;"

(3) Az Eütv. 3. §-a a következő v) és w) pontokkal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

"v) egészségügyi szakma: a q) pontban meghatározott egészségügyi szakképesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai (személyi és tárgyi) minimumfeltételekkel ellátható olyan egészségügyi szolgáltatások öszszessége, mely szerepel az egészségügyi szakmai kódjegyzékben;

w) fenntartó:

wa) költségvetési szerv egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban felügyeleti szervként megjelölt állami szerv, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás,

wb) egyházi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyházi egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban fenntartóként megjelölt egyházi jogi személy,

wc) alapítványi, közalapítványi egészségügyi szolgáltató esetén az alapítvány, közalapítvány,

wd) más szervezet egészségügyi szolgáltató egységeként működő gyógyintézet esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet."

61. § Az Eütv. 110. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"110. § (1) Egészségügyi tevékenységet folytatásának formájától és módjától függetlenül - a (2) és (4) bekezdésekben foglalt kivétellel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet.

(2) Felsőfokú szakirányú szakképesítéshez kötött egészségügyi tevékenységet az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl

a) az adott szakképesítéssel rendelkező személy önállóan, továbbá

b) az a) pont szerinti személy felügyelete mellett

ba) a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben részt vevő, valamint

bb) a szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásból a 113. § (1) bekezdés a), illetve d) -g) pontjaiban foglaltak alapján törölt személy a törlés okának megszűnését követően a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében az ahhoz szükséges ideig végezhet.

(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti önállóan végzett tevékenység az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg.

(4) A működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére - betegellátási érdekből vagy a kérelmező megfelelő szakmai ismeretének megszerzése érdekében, indokolt esetben - a külön jogszabályban meghatározott hatóság a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló tevékenységre jogosító engedélyt adhat ki, a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint. A tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi tevékenységének helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges.

(5) Egészségügyi tevékenységben megfelelő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy is közreműködhet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy felügyelete mellett, annak utasítása szerint. A felügyeletet gyakoroló személy utasítási joga csak a szakképesítésének megfelelő körben gyakorolható.

(6) Az az (5) bekezdésben meghatározott személy, aki az egészségügyi tevékenységben nem a szakképesítésének megfelelő körben működik közre, tevékenységét csak előzetes és megfelelő oktatását követően kezdheti meg, illetve folytathatja.

(7) A (5)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető, egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakirányú szakképesítéssel rendelkező személyekre.

(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre figyelemmel egészségügyi tevékenységre egyébként nem jogosult személy is közreműködhet egészségügyi tevékenység végzésével saját maga, illetőleg bármely olyan személy gyógykezelésében, aki ehhez - a 15. §-ra figyelemmel - beleegyezését adta. A közreműködés körét a beavatkozás, illetve a betegség jellege, a közreműködő személy szakképesítése, képességei, valamint a kezelőorvos utasítása határozza meg.

(9) A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a (8) bekezdés szerinti személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó

a) nem megfelelő utasítása,

b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése,

c) a (8) bekezdés szerinti személy megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése okozta.

(10) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely tagállamának, valamint az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam állampolgára (a továbbiakban együtt: EGT állampolgár), továbbá

b) az az EGT állampolgár, akinek egészségügyi szakképesítést igazoló okirata Magyarországon megszerezhető szakképesítéssel egyenértékűként nem ismerhető el, de hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a bejelentést megelőző öt éven belül legalább három éven keresztül rendszeresen végezte a bejelentéssel érintett egészségügyi tevékenységet valamely EGT tagállam, illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban együtt: EGT tagállam) területén, ha nem gazdasági célú letelepedés mellett kíván e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi tevékenységet végezni, és valamely EGT tagállamban letelepedettként már szolgáltatást nyújt, ezt a szándékát a külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében bejelenti a külön jogszabályban meghatározott hatóság részére. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nyújtani kívánt szolgáltatás gyógyszerészi szolgáltatás. A bejelentési eljárás során a valamely nem EGT tagállam területén végzett egészségügyi tevékenység figyelembevételének lehetőségét is meg kell vizsgálni.

(11) A külön jogszabályban meghatározott hatóság nyilvántartást vezet

a) a (4) bekezdés alapján kiadott engedélyekről, és

b) a (10) bekezdés alapján regisztrált bejelentésekről, továbbá

c) az ezekhez kapcsolódó adatokról, illetve

d) azon személyek nevéről és azonosításukhoz szükséges adatairól is, akik egy korábbi esetben a tevékenység gyakorlásának megkezdése után tették meg a (10) bekezdés szerinti bejelentést, és a külön jogszabályban meghatározott hatóság a bejelentés alapján megállapította, hogy a szolgáltatás nyújtására a személy nem volt jogosult.

(12) A külön jogszabályban meghatározott hatóság elutasítja a nyilvántartásba vételt a (10) bekezdés szerinti eljárásban, ha a külön jogszabályban foglalt feltételeknek a bejelentés nem felel meg. Ha a bejelentés hiánypótlással jogszerűvé tehető, akkor a hiánypótlásig a szolgáltatás nyújtásának jogát határozatban felfüggesztheti. Amennyiben a hiánypótlás nem vezet eredményre, vagy a szolgáltatás nyújtása jogszerűen nem folytatható, úgy annak folytatását a jövőre nézve határozattal tiltja meg.

(13) A külön jogszabályban meghatározott hatóság elutasíthatja a (10) bekezdés szerinti eljárásban a nyilvántartásba vételt, ha a bejelentésre a (11) bekezdés d) pontjában meghatározott személy tekintetében kerül sor. A külön jogszabályban meghatározott hatóság a (11) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tevékenységet végző személy letelepedésének helye szerinti illetékes hatóságot a jogosulatlan szolgáltatás nyújtásról soron kívül értesíti.

(14) A külön jogszabályban meghatározott hatóság a (10) bekezdés szerinti eljárásban a nyilvántartásba vételt elutasítja, ha a bejelentő a működési nyilvántartásba a 113. § (1) bekezdés d), illetve e) pontjai alapján nem lehetne felvehető, vagy a nyilvántartásból törölni kellene.

(15) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a felügyeletet ellátó személynek azt a személyt kell tekinteni, aki a felügyelet során a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik.

(16) Az illetékes szakmai kamara a külön jogszabályban meghatározott szerv ez irányú megkeresése esetén a működési nyilvántartásban szereplő orvosokra, fogorvosokra, gyógyszerészekre és egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó, a működési nyilvántartásba felvett adatokról, valamint az azokban bekövetkezett változásokról - az egészségügyi tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítések, szakképzettségek, felsőfokú szakirányú szakképesítések, felsőfokú szakképesítések, valamint szakirányú továbbképzések megszerzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismerése során, az elismerés jogszabályban meghatározott feltételeit képező adatok körében - tájékoztatást nyújt.

(17) Amennyiben a Magyarországon gazdasági céllal nem letelepedett, egészségügyi tevékenységet végző EGT állampolgárral kapcsolatban olyan adat jut a külön jogszabályban meghatározott szerv tudomására, amely egyébként a 113. § (1) bekezdésének b) -d) pontja szerint a működési nyilvántartásból való törlést vonná maga után, a külön jogszabályban meghatározott szerv tájékoztatja a letelepedés szerinti EGT tagállamnak, illetve annak az EGT tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelynek területén az adott személy gazdasági célú letelepedéssel nem járó tevékenységet kíván végezni.

(18) Az (1) bekezdés szerinti szakképesítését a szakképesítés szerinti egészségügyi tevékenység végzése során, illetve azzal összefüggésben a tevékenységet végző köteles erre irányuló külön kérelem vagy felhívás nélkül megismerhetővé tenni."

62. § (1) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy]

"g) az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban:

ga) az egészségügyi szolgáltatás megkezdésére és gyakorlására, a gyakorlás képesítési feltételeire, az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletére vonatkozó részletes szakmai szabályokat, továbbá az egészségügyi szolgáltatás folytatásához szükséges tárgyi feltételeket,

gb) a kizárólag gyógyintézetben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben nyújtható egészségügyi szolgáltatásokat,

gc) az egészségügyi szakmai kódjegyzéket és az egészségügyi szolgáltatók, valamint a működési engedélyek nyilvántartásának szabályait,

gd) az országos, a regionális, illetőleg a speciális feladatkört jelentő egészségügyi közszolgáltatások körét, illetve regionális feladatkör esetében ezek földrajzi határait,

ge) az egészségügyi szolgáltatók szervezetének és működésének egyes kérdéseit, továbbá a gyógyintézetekben a szakmai vezető testület létrehozásának és működésének részletes szabályait,

gf) gyógyintézet vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményrendszerét, illetőleg állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltató esetén a vezetői (vezetőhelyettesi) megbízatás betöltésére kiírandó pályázat részletes eljárási szabályait,"

[rendeletben állapítsa meg.]

(2) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyiminiszter, hogy]

"i) az egészségügyi szakképzésre, felsőfokú szakirányú szakképzésre, valamint az egészségügyi továbbképzésre, továbbá a külföldi alap-, közép- és felsőfokú szakképzés, a szakirányú szakképzés során szerzett szakképzettség megszerzését tanúsító oklevelek elismerésére, valamint az elismerés során eljáró hatóságra, annak feladat- és hatáskörére, továbbá a felsőfokú szakirányú szakképzésben és továbbképzésben résztvevő képzőhelyek szakképző helyként történő elismerésére vonatkozó részletes szabályokat," [rendeletben állapítsa meg.]

(3) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy]

"r) a véradások szervezésével kapcsolatos részletes szabályokat, a térítéses véradások eseteit, a véradókat megillető költségtérítés, illetőleg a célzott (saját vagy meghatározott személy részére történő) véradás szabályait, továbbá a vérellátás biztonságának biztosítása érdekében szükséges önkéntes véradásra történő felhívás anyagi támogatásának ösztönzésével kapcsolatos szabályokat," [rendeletben állapítsa meg.]

(4) Az Eütv. 247. §-ának (2) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyiminiszter, hogy]

"zs) a közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elsősegélynyújtási ismeretek megszerzésének részletes szabályait" [rendeletben állapítsa meg.]

(5) Az Eütv. 247. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az alábbi irányelvekkel:

a) a Tanács többször módosított 77/452/EGK irányelve az általános ápolói oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről;

b) a Tanács 89/595/EGK irányelvével módosított 77/453/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, az általános ápolók tevékenységére vonatkozó rendelkezések összehangolásáról;

c) a Tanács többször módosított 78/686/EGK irányelve a fogorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága eredményes gyakorlását elősegítő intézkedésekről;

d) a Tanács többször módosított 78/687/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a fogorvosok tevékenységére vonatkozó rendelkezések összehangolásáról, valamint az azt módosító 2001/19/EK irányelve;

e) a Tanács többször módosított 80/154/EGK irányelve a szülésznői oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről;

f) a Tanács többször módosított 80/155/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a szülésznők tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezések összehangolásáról;

g) a Tanács - az Európai Parlament és a Tanács 2001/19/EK irányelvével módosított - 85/432/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a gyógyszerészet területén folytatott egyes tevékenységekre vonatkozó rendelkezések összehangolásáról;

h) a Tanács többször módosított 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről és az egyes gyógyszerész tevékenységekre vonatkozóan a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről;

i) a Tanács többször módosított 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről, illetve az orvosi oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről,

j) a Tanács 1996. május 13-i 96/29/EURATOM irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról."

6. Rész

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása

63. § Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 4. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásában:] "c) galenusi gyógyszer: a Gyógyszerkönyvben vagy a Vényminta Gyűjteményben meghatározott összetételű és minőségű készítmény, amelyet ezen előírások alapján kizárólag gyógyszertárban készítenek, tartanak nyilván és forgalmaznak,"

64. § A Gytv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Gyógyszert gyártani - a magisztrális és galenusi gyógyszerek gyógyszertári előállítását kivéve - az Országos Gyógyszerészeti Intézet által a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal szakhatósági hozzájárulásával kiadott, e tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában lehet."

65. § A Gytv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azt a gyógyszert, amely az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamában, illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, egyedi esetben gyógyászati célra akkor lehet alkalmazni, ha a felhasználását különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek indokolja, és alkalmazását - a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az (1) bekezdés szerinti hatóság engedélyezte."

66. § A Gytv. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A gyógyszer-törzskönyvezési eljárás időtartama a törzskönyvi kérelem benyújtásától számított legfeljebb 210 nap."

67. § A Gytv. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A csak orvos által beadható és kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézetben alkalmazható gyógyszerek csomagolásán a (3) és (4) bekezdésben meghatározottakat nem kötelező magyar nyelven feltüntetni."

68. § A Gytv. 17. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A forgalomba hozatali engedély jogosultja, valamint a gyógyszert alkalmazó orvos, illetve a kiszolgáltatást végző gyógyszerész köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott"

[mellékhatásokat a 6. § (1) bekezdése szerinti hatóságnak bejelenteni.]

69. § A Gytv. 25. §-a (8) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A jelen törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az alább felsorolt irányelveivel és útmutatóival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]

"c) az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények közösségi kódexéről."

7. Rész

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

70. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"n) veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények bejelentése: eljárás, melynek keretében a veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt Magyarországon gyártó, illetve azt Magyarországon forgalomba hozó megküldi a biztonsági adatlapokat az OKK-OKBI-nek;"

(2) A Kbtv. 1. §-ának p) -q) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában]

"p) törzskönyveztető:

pa) az EU területén gyártott anyagok esetén a törzskönyvezendő anyagot, illetve az anyagot tartalmazó készítményt forgalomba hozó gyártó;

pb) az EU területén kívül gyártott anyagok esetén a törzskönyvezendő anyagot, illetőleg az anyagot tartalmazó készítményt az EU területén forgalomba hozó, illetőleg az, akit az anyag gyártója az EU területén történő törzskönyveztetés kezdeményezésére feljogosít;

q) értékesítés (piaci forgalmazás): anyagnak, illetve készítménynek harmadik személy számára történő elérhetővé tétele. E törvény alkalmazásában az EU vámterületére érkező importot forgalomba hozatalnak kell tekinteni;"

(3) A Kbtv. 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Ahol e törvény az EU valamely tagállamát vagy annak területét említi, azon az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely tagállamát, valamint az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államot, illetőleg annak területét is kell érteni."

71. § (1) A Kbtv. 3. §-ának ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható]

"ae) kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;"

(2) A Kbtv. 3. §-ának ba) -bc) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható]

"ba) nagyon mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

bb) mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

bc) ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba) -bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba,"

72. § A Kbtv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe az következő rendelkezés lép:

"(4) A közösségi jegyzékben már szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat nem kell ismételten megvizsgálni."

73. § (1) A Kbtv. 5. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A közösségi jegyzékben szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat - a 4. § (4) bekezdésére is figyelemmel - a közösségi jegyzéknek megfelelően kell osztályozni. A közösségi jegyzéket, és annak változásait az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter tájékoztatóban az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi."

(2) A Kbtv. 5. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép:

"Az anyagok, illetve a készítmények osztályozását az anyag, illetőleg a készítmény magyarországi bejelentésére vagy törzskönyveztetésére jogosult végzi."

(3) A Kbtv. 5. §-ának (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A veszélyes anyagok magyarországi jegyzékében nem szereplő, új veszélyes anyagnak nem minősülő, valamint az ELINCS-ben feltüntetett veszélyes anyagot a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékébe történő felvétel céljából, az osztályba sorolást követően, a magyarországi gyártó vagy - hazai gyártó hiányában - a forgalmazó bejelenti a 6-7. §-okban foglaltak szerint.

(5) A veszélyes készítményt a magyarországi gyártó vagy - hazai gyártó hiányában - a forgalmazó bejelenti a 8. §-ban foglaltak szerint."

(4) A Kbtv. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények bejelentői, illetőleg törzskönyveztetői minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni a veszélyességre vonatkozó új információk megszerzése érdekében, de - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - állatkísérletek elvégzésére nem kötelezhetőek."

74. § A Kbtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"6. § (1) A veszélyes anyagokat és a veszélyes készítményeket - az ELINCS-ben nem szereplő új veszélyes anyagok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a magyarországi gyártó, illetve forgalmazó az azzal kapcsolatos tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti, amennyiben a tevékenység során alkalmazott veszélyes anyag a magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes készítmény a termék nyilvántartásban még nem szerepel. A törzskönyvezett új veszélyes anyagok jegyzékbevételét az OKK-OKBI a törzskönyvezési eljárás lefolytatását követően, külön bejelentés nélkül, hivatalból végzi.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg forgalmazott veszélyes anyagokat vagy veszélyes készítményeket. A magyarországi gyártó, illetőleg forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan magyarországi gyártónak vagy forgalmazónak, aki (amely) a bejelentés mellőzésével élni kíván, az OKK-OKBI által hozzáférhető írásbeli nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, illetőleg forgalomba hozott veszélyes anyagról vagy veszélyes készítményről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A magyarországi gyártót, illetve forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, illetőleg a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az OKK főigazgatójának engedélyével egy évig meghosszabbítható, ha a magyarországi gyártó, illetve forgalmazó a meghosszabbítás szükségességét indokolja."

75. § (1) A Kbtv. 9. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Magyarország területén új anyag önmagában vagy készítmény összetevőjeként akkor hozható kereskedelmi vagy bármely más gazdasági tevékenység céljából forgalomba, ha azt a hazai törzskönyvező hatóság törzskönyvezte. Nincs szükség a hazai törzskönyvező hatóság törzskönyvezésére azon új anyagok tekintetében, amelyek esetében a magyarországi forgalomba hozatalt végző, az 1. § p) pontja szerinti törzskönyveztető az EU valamely tagállamában a forgalomba hozni szándékozott anyagot már törzskönyveztette.

(3) Az ELINCS-ben szereplő, az EU valamely tagállamában már törzskönyvezett új anyag esetében valamennyi új gyártó, illetőleg az új anyagot nem közvetlenül valamely EU-tagállamból importáló új forgalmazó köteles az anyag ismételt törzskönyveztetésére. Ismételt törzskönyveztetés esetén a törzskönyveztető az állatkísérletek megismétlésének lehetőség szerinti elkerülése érdekében az első, illetve bármely korábbi törzskönyveztetővel megállapodhat arról, hogy megkapja ezen kísérletek adatait.

(4) A 2004. május 1. napját megelőzően Magyarországon törzskönyvezett új anyagokkal kapcsolatos eljárásra az Európai Unió Bizottságának (a továbbiakban: Európai Bizottság) állásfoglalása irányadó.

(5) A törzskönyvezéshez szükséges dokumentációt az 1. § p) pontja szerinti törzskönyveztető nyújtja be a törzskönyvezési eljárás lefolytatására."

(2) A Kbtv. 9. §-ának (6) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az EU területén kívül gyártott új anyag esetén - szükség szerint - a gyártó nyilatkozatát is csatolni kell arról, hogy az anyag EU területén történő forgalmazását végzőtől különböző törzskönyveztető a törzskönyvezés iránti kérelem benyújtására jogosult."

76. § Az Kbtv. 11. §-a helyébe az következő rendelkezések lépnek:

"11. § (1) Teljes körű törzskönyvezés esetén az OKK-OKBI a törzskönyvezési eljárást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül lefolytatja, és a törzskönyvezésről vagy annak elutasításáról határozatot hoz. Amennyiben a törzskönyveztető által benyújtott dokumentáció nem felel meg a követelményeknek, az OKK-OKBI a kérelmezővel írásban közli, hogy a kérelem elbírálásához mely további információk benyújtására van szükség. A törzskönyvezési eljárást a kért adatkiegészítés benyújtását követő 60 napon belül kell lefolytatni.

(2) A 10. § szerinti egyszerűsített (csökkentett) törzskönyvezés esetén az OKK-OKBI a törzskönyvezési eljárást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül lefolytatja, és a törzskönyvezésről vagy annak elutasításáról határozatot hoz. Amennyiben a törzskönyveztető által benyújtott dokumentáció nem felel meg az előírásoknak, az OKK-OKBI a kérelmezővel írásban közli, hogy a kérelem elbírálásához milyen további információk benyújtására van szükség. A törzskönyvezési eljárást a kért adatkiegészítés benyújtását követő 30 napon belül kell lefolytatni.

(3) A polimerek törzskönyvezésére és a törzskönyvezés alóli kivételekre vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(4) Az OKK-OKBI a törzskönyvezési kérelem benyújtását követően megküldi az Európai Bizottságnak

a) a törzskönyvezési dokumentáció összefoglalóját,

b) javaslatát a veszélyes anyag osztályozására és feliratozására,

c) a törzskönyvező hatóság által elvégzett vagy elvégeztetett kockázatbecslésre, annak eredményére vonatkozó információkat,

d) a kockázatértékelés érdekében szükségesnek tartott, a törzskönyveztető által megadott további információkat, illetőleg a törzskönyveztető által elvégzett vagy elvégeztetett további vizsgálatok eredményét.

(5) Az OKK-OKBI a törzskönyveztető által a 12. § szerint bejelentett adatokat, illetve információkat haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak.

(6) Az Európai Bizottság által a tagállamok részére megküldött, a (4) és (5) bekezdések szerinti dokumentumok alapján a tagállamok illetékes hatóságai által az OKK-OKBI-nél kezdeményezett további vizsgálatok elvégzését, a kockázatbecslés módosítását, illetőleg további információk bekérését a törzskönyvező hatóság kizárólag megfelelően indokolt írásbeli döntéssel utasíthatja vissza. Az OKK-OKBI és a megkereső tagállam illetékes hatósága között fennmaradt vitás kérdések tisztázására a törzskönyvező hatóság és a megkereső tagállam illetékes hatósága az Európai Bizottság döntését kezdeményezi. Az OKK-OKBI a tagállamok illetékes hatóságaival történő információcsere kapcsán a tagállamok illetékes hatóságai, valamint az Európai Bizottság számára a törzskönyvezési dokumentumok teljes köréhez való hozzáférést biztosítja."

77. § A Kbtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törzskönyveztetőnek írásban tájékoztatnia kell az OKK-OKBI-t az általa törzskönyveztetett új anyag

a) éves vagy halmozott mennyiségének változásáról;

b) emberre, illetve környezetre kifejtett hatásaira vonatkozó ismereteiről;

c) új felhasználásairól;

d) összetételének változásairól;

e) gyártójának, illetőleg az EU területén forgalmazójának az adataiban bekövetkezett változásokról."

78. § A Kbtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"13. § (1) A törzskönyvezési, továbbá bejelentési eljárások során az OKK-OKBI, az OKK főigazgatója, illetőleg az ETTSZ - a törzskönyveztető vagy a bejelentő eltérő nyilatkozata hiányában - a tudomására jutott üzleti titoknak, illetve bizalmasan kezelendő adatnak minősülő információkat nyilvánosságra nem hozhatja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető üzleti titoknak, illetőleg bizalmasan kezelendő adatnak

a) az anyag, illetve a készítmény kereskedelmi neve,

b) a gyártó és a törzskönyveztető neve,

c) a veszélyesség megítélésnek szempontjából jelentős fizikai, kémiai tulajdonság, toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatokból levont következtetés,

d) a közösségi jegyzékbe történő felvétel céljából végzett osztályozáshoz, feliratozáshoz szükséges mértékig a

3. § szerint veszélyesként besorolható anyag tisztasági foka, szennyező anyagainak, illetve adalékanyagainak azonosítása, továbbá az elvégzett vizsgálatok értelmezése,

e) a biztonsági adatlapon lévő tájékoztatás,

f) a közösségi jegyzékben szereplő anyagok egészségre és környezetre gyakorolt hatásának meghatározására alkalmas analitikai módszerek, valamint

g) az elsősegélynyújtásra, mentésre, óvintézkedésre, dekontaminálásra vonatkozó adat, illetve eljárás.

Abban az esetben, ha a törzskönyveztető, a gyártó vagy a forgalmazó a korábban üzleti titoknak vagy bizalmasan kezelendő adatnak nyilvánított információkat maga hozza nyilvánosságra, erről az OKK-OKBI-t tájékoztatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak alapján az OKK-OKBI dönt abban a kérdésben, hogy a törzskönyveztető, illetőleg bejelentő által titkosítani kívánt adat, illetve információ képezheti-e üzleti titok tárgyát, vagy kezelhető-e bizalmasan.

(4) Az államtitoknak, illetve szolgálati titoknak minősülő adatokra külön jogszabály rendelkezései irányadóak."

79. § (1) A Kbtv. 17. §-a (2) bekezdésének a) -b) pontjai helyébe következő rendelkezések lépnek:

[(2) A feliratot (címkét) a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen el kell helyezni. A felirat (címke) magyar nyelven, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza]

"a) a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy - jegyzékbevételig - valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét;

b) a magyarországi bejelentő vagy törzskönyveztető megnevezését és teljes címét, telefonszámát;"

(2) A Kbtv. 17. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Nincs szükség a címkézésre abban az esetben, ha a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek."

80. § A Kbtv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § Amennyiben a 25. § szerinti tárcaközi bizottság bármely tagjának vagya 32. § (1) bekezdése alapján ellenőrzésre jogosult hatóságok kezdeményezésére a rendelkezésre álló új adatok alapján megállapítja, hogy valamely veszélyes anyag e törvény osztályozási, feliratozási (címkézési) vagy csomagolási előírásainak betartása mellett is veszély jelenthet az emberre, környezetre, a tárcaközi bizottság a veszélyes anyag újraosztályozását javasolhatja, illetve - az újraosztályozás elvégzéséig vagy egyéb módon meghatározott időre -javaslatot tehet a 32. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti hatóság számára a forgalomba hozatalnak az ország területén történő megtiltására vagy külön feltételekhez kötésére. A javaslatról, illetőleg meghozott intézkedéseiről az eljáró hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, illetőleg a többi tagállam illetékes hatóságát az intézkedés indoklásával."

81. § A Kbtv. a 26. §-át követően a következő címmel és 26/A. §-sal egészül ki:

"Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóság

26/A. § A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az OKK-OKBI látja el."

82. § A Kbtv. 34. §-a (4) bekezdésének a) pontja a következő aj) -ak) alpontokkal egészül ki:

[(4) Felhatalmazást kap

a) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy]

"aj) a magyarországi illetékes (kompetens) nemzeti hatóságnak az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásának rendjét,

ak) a Magyarországot fenyegető kémiai terrorcselekmények, katasztrófák megelőzésének, következményei elhárításának, illetve mérséklésének, mérgezettjei ellátásának, valamint az Európai Bizottsággal együttműködő gyors riasztási rendszer működésének szabályait,"

[rendeletben meghatározza.]

83. § A Kbtv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival és azok módosításaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó rendeletek összehangolásáról,

b) a Tanács 88/379/EGK irányelve a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó rendeletek összehangolásáról,

c) a Tanács 76/769/EGK irányelve a tagállamoknak az egyes veszélyes anyagok és készítmények értékesítésével kapcsolatos korlátozásokról szóló jogi és igazgatási előírásainak összehangolásáról,

d) a Tanács 93/67/EGK irányelve a 67/548/EGK irányelvvel összhangban törzskönyvezett anyagok emberekre és környezetre való kockázatának megállapítására vonatkozó elvek meghatározásáról,

e) a Tanács 98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalmazásáról,

f) a Tanács 87/18/EGK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) alkalmazására vonatkozó törvények, előírások és adminisztratív rendelkezések egyeztetéséről, továbbá azoknak a vegyi anyagokon végzett kísérleti alkalmazásának ellenőrzéséről,

g) a Tanács 88/320/EGK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) felügyeletéről és ellenőrzéséről,

h) a Tanács 98/24/EK irányelve a munkavállalók munkahelyi kémiai kóroki tényezőkkel szembeni védelméről,

i) a Tanács 80/1107/EGK irányelve a munkavállalóknak a vegyi, fizikai és biológiai károsító anyagok munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről,

j) a Tanács 88/364/EGK irányelve a munkavállalók védelmére, egyes hatóanyagok, illetőleg tevékenységek betiltására."

8. Rész

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

84. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev. tv.) 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 13. § (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több, vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor."

85. § Az Eütev. tv. a 19. §-át követően a következő címmel és 19/A. §-sal egészül ki:

"Felelősség a betegnek okozott kárért

19/A. § A beteg, illetve hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy az azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti, függetlenül attól, hogy az egészségügyi közszolgáltató milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó egészségügyi dolgozót."

86. § (1) Az Eütev. tv. 13. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - külön, írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amely mértéke a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő munkavégzés esetében nem haladhatja meg a heti 12 órát."

(2) Az Eütev. tv. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő munkavégzés együttes időtartama a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott egészségügyi dolgozó esetében nem haladhatja meg a heti 60 órát."

87. § Az Eütev. tv. 28. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

"(5) Az első szakorvosi szakképesítés megszerzéséig a felsőfokú szakirányú szakképzés megszerzését megkezdő orvos és fogorvos munkaideje - a 13. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a heti 58 órát, 2007. augusztus 1. napjától a heti 56 órát nem haladhatja meg. A heti 48 órát meghaladó munkavégzés elrendelésének részletes feltételeit az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben állapítja meg.

(6) Az (5) bekezdés 2009. július 31. napjával hatályát veszti."

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYET ÉRINTŐ EGYES TÖRVÉNYEK

1. Rész

A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosítása

88. § (1) A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök (a továbbiakban együtt: gyógyszer), szolgáltatások reklámozása, kivéve, ha az a (2) bekezdés értelmében gyógyszerismertetésnek minősül."

(2) A Grtv. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: "(6) A forgalomba hozatali engedély jogosultja gyógyszerismertető tevékenységet kizárólag a részére külön jogszabályban meghatározott hatóság által kibocsátott engedéllyel folytathat."

89. § A Grtv. 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

"(2) A gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek gyógyszerismertetésére vonatkozó reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására a külön jogszabályban meghatározott hatóság is jogosult."

90. § A Grtv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A főfelügyelőség és a felügyelőség, valamint a 15. § (2) bekezdés szerinti hatóság eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvény 18-19. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

91. § A Grtv. 25. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap]

"a) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény reklámozására, a gyógyszerismertető tevékenységre és a gyógyszerismertetők nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására jogosult és az eljárásban szakhatóságként közreműködő szervek és az általuk végezhető eljárások körét, valamint a 9. § (6) bekezdés szerinti engedéllyel kapcsolatos szabályokat" [rendeletben szabályozza.]

2. Rész

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény módosítása

92. §[7]

93. §[8]

IV. Fejezet

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

94. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény 88. §-ának (2) bekezdése 2004. augusztus 1. napján, 46. és 56. és 63. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Szt.

aa) 39. §-ának (3) bekezdése,

ab) 55/A. §-ának (3) bekezdése,

ac) 132. §-a (1) bekezdésének g) pontja;

b) a Cst.

ba) 15. §-a,

bb) 27. §-ának (2) bekezdése;

c) a Gyvt.

ca) 22. §-a (5) bekezdésének e) pontja,

cb) 36. §-a (2) bekezdésének második mondatában a "megyei gyámhivatalban működő" szövegrész,

cc) 87. §-a (6) bekezdésének második mondatában a "megyei, fővárosi gyámhivatalban működő" szövegrész;

d) az Ebtv.

da) 44. §-ának d) pontja,

db) 83. §-a (2) bekezdésének q) pontja;

e) az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének dd) alpontja;

f) a Gyltv. 19. §-ának (2) bekezdése;

g) a Gytv.

ga) 11. §-a (1) bekezdéséből "- a magisztrális és a galenusi gyógyszer kivételével -" szövegrész,

gb) 14. § (1) bekezdése,

gc) 25. §-a (8) bekezdésének d) -h) pontjai;

h) a Kbtv.

ha) 9. §-a (13) bekezdésének utolsó mondata,

hb) 9. §-ának (14) bekezdése,

hc) 17. §-a (2) bekezdésének g) pontja;

i) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények, jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 42. §-a (5) bekezdésében a "7. §-a, 13. §-ának (1) bekezdése", továbbá a "16-18. §-a", valamint a "23-24. §-a" szövegrészek.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Szt.

aa) 3. §-ának (2) bekezdésében "a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény" szövegrész helyébe "a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény" szövegrész,

ab) 18. §-ának b) pontjában a "bevándorolt" szövegrész helyébe "bevándorolt, letelepedett" szövegrész,

ac) 20. §-ának a) pontjában az "a)-h) " szövegrész helyébe "a) -i) "szövegrész,

ad) 42. §-ának (3) bekezdésében a "harmadik hónap első napjával" szövegrész helyébe a "második hónap utolsó napjával" szövegrész,

ae) 108. §-ának - e törvény 11. §-ával átszámozott - (5) bekezdésében a "(2)-(3) " szövegrész helyébe "(2)-(4) " szövegrész;

b) a Cst.

ba) 35. §-ának (2) bekezdésében a "TÁH" szövegrész helyébe az "Igazgatóság" szövegrész,

bb) 43. §-ának (1) és (4) bekezdésében a "TÁH" szövegrész helyébe az "Igazgatóság" szövegrész,

bc) 45. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "bevándorolt" szövegrész helyébe "bevándorolt, letelepedett" szövegrész,

bd)[9]

c) a Fot.

ca) 23/B. §-ának - a 2001. évi LXX. törvény 40. §-ával átszámozott - (3) bekezdésében "a TÁH" szövegrész helyébe "az Igazgatóság" szövegrész, a "TÁH-nak" szövegrész helyébe "Igazgatóságnak" szövegrész,

cb) 23/D. §-ának (3) bekezdésében "a TÁH-ot" szövegrész helyébe "az Igazgatóságot" szövegrész,

cc) 23/E. §-ának (1) és (7) bekezdésében "a TÁH" szövegrész helyébe "az Igazgatóság" szövegrész,

cd) 23/F. §-ának (1) és (2) bekezdésében "A TÁH" szövegrész helyébe "Az Igazgatóság" szövegrész,

ce) 23/F. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "bevándorolt" szövegrész helyébe "bevándorolt, letelepedett" szövegrész;

d) a Gyvt.

da) 72. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "külföldi állampolgárságú gyermek esetében" szövegrész helyébe a "külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt -" szövegrész,

db) 73. §-a (3) bekezdésének felvezető mondatában és (4) bekezdésében a "külföldi állampolgárságú gyermek" szövegrész helyébe a "külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt -" szövegrész,

dc) 140. §-a (2) bekezdése első mondatában a "külföldi állampolgárságú gyermekekről" szövegrész helyébe a "külföldi állampolgárságú gyermekekről -ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt -" szövegrész;

e) az Ebtv.

ea) 26. §-ának (2) bekezdésében "a 23. § d) és g) pontjai" szövegrész helyébe "a 23. § d) -g) és j) pontjai" szövegrész,

eb) az Ebtv. 55. §-ának e törvény 53. §-ával átszámozott (9) bekezdésében a "(6) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(7) bekezdésben" szövegrész,

ec) az Ebtv. 56. §-ának (2) bekezdésében az "55. § (6)-(7) bekezdése" szövegrész helyébe az "55. § (7)-(8) bekezdése" szövegrész;

f) az Eütv.

fa) 3. §-ának n) és o) pontjában az "egészségügyi szolgáltatás" szövegrész helyébe az "egészségügyi tevékenység" szövegrész,

fb) 12. §-ának (1) bekezdésében az "elhagyni" szövegrész helyébe az "a gyógyintézetet elhagyni" szövegrész,

fc) 12. §-ának (3) bekezdésében a "bejelentés nélkül" szövegrész helyébe az "a gyógyintézetet bejelentés nélkül" szövegrész, az "elhagyásának tényéről" szövegrész helyébe az "a gyógyintézet elhagyásának tényéről" szövegrész,

fd) 12. §-ának (4) bekezdésében a "történő elbocsátásáról" szövegrész helyébe az "a gyógyintézetből történő elbocsátásáról" szövegrész,

fe) 24. §-ának (3) bekezdés d) pontjában a "történő elbocsátásakor" szövegrész helyébe az "a fekvőbeteggyógyintézetből történő elbocsátásakor" szövegrész,

ff) 26. §-ának (1) bekezdésében a "jogszabályokat és" szövegrész helyébe a "jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét" szövegrész,

fg) 26. §-ának (2) bekezdés f) pontjában a "házirendjét" szövegrész helyébe az "a gyógyintézet házirendjét" szövegrész,

fh) 27. §-ának (3) bekezdésében a "szabályozza" szövegrész helyébe az "a szolgáltató működési rendje (gyógyintézet házirendje) " szövegrész,

fi) 28. §-ában a "házirendjéről" szövegrész helyébe az "a gyógyintézet házirendjéről" szövegrész,

fj) 30. §-ának (2) bekezdés c) pontjában az "egészségügyi" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgáltató" szövegrész,

fk) 30. §-ának (2) bekezdés d) pontjában az "a betegjogok érvényesüléséről az" szövegrész helyébe az "a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál" szövegrész,

fl) 63. §-ának (2) bekezdésében az "el kell különíteni" szövegrész helyébe a "gyógyintézetben el kell különíteni" szövegrész, a "kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni" szövegrész helyébe a "gyógyintézetben kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni" szövegrész,

fm) 69. §-ának (3) bekezdés e) pontja az "oktatási, szociális intézményben" szövegrész helyébe az "oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál" szövegrész,

fn) 74. §-ának (2) bekezdés d) pontjában a "látogatása" szövegrész helyébe a "fekvőbeteg-gyógyintézet látogatása" szövegrész,

fo) 97. §-a (2) bekezdésének felvezető mondatában az "elbocsátott beteg" szövegrész helyébe az "a gyógyintézetből elbocsátott beteg" szövegrész, a (2) bekezdés a) pontjában a "nem tudja elhagyni" szövegrész helyébe az "a gyógyintézetet nem tudja elhagyni" szövegrész,

fö) 121. §-ának felvezető mondatában a "minden egészségügyi" szövegrész helyébe a "minden egészségügyi szolgáltató" szövegrész,

fp) 143. §-ában a "terheli" szövegrész helyébe az "a szolgáltatót fenntartó egyéb állami szerveket terheli" szövegrész,

fq) 149. §-ának (1) bekezdés g) pontjában az "egészségügyi" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgáltatót" szövegrész,

fr) 154. §-ában a "biztosítani az egészségügyi" szövegrész helyébe a "biztosítani az egészségügyi szolgáltatók" szövegrész,

fs) 159. §-ának (6) bekezdése első mondatában az "A kutatási tervet" szövegrész helyébe az "A kutatási tervet a fekvőbeteg-gyógyintézet" szövegrész, második mondatában a "vezetője" szövegrész helyébe az "a gyógyintézet, illetőleg az egészségügyi szolgáltató vezetője" szövegrész,

ft) 161. §-ának (4) bekezdésében a "159. § (6) bekezdése szerint" szövegrész helyébe a "159. § (6) bekezdése szerint a fekvőbeteg-gyógyintézet" szövegrész,

fu) 164. §-ának (2) bekezdésében az "A kutatást végző" szövegrész helyébe az "A kutatást végző egészségügyi szolgáltatónak" szövegrész,

fü) 171. §-ának (3) bekezdésében az "az ivarsejtet tartalmazó anyag" szövegrész helyébe az "a szolgáltatónál az ivarsejtet tartalmazó anyag" szövegrész,

fv) 173. §-ának (3) bekezdésében az "a beavatkozást végző" szövegrész helyébe az "a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltató" szövegrész,

fw) 212. §-ának (2) bekezdésében az "A bizottság tagjai" szövegrész helyébe az "A bizottság tagjai a gyógyintézet" szövegrész,

fx) 215. §-ának (1) bekezdésében a "kezdeményezi" szövegrész helyébe a "szolgáltató kezdeményezi" szövegrész,

fy) 229. §-ának (3) bekezdésében a "dolgozók kivételével" szövegrész helyébe a "szolgáltatóinál dolgozók kivételével" szövegrész,

fz) 232. §-ának (2) bekezdésében az "a felkészülés keretében" szövegrész helyébe a "szolgáltatók a felkészülés keretében" szövegrész,

g) a Gytv.

ga) 7. §-ának (6) bekezdésében a "6 hónappal" szövegrész helyébe a "3 hónappal" szövegrész,

gb) 25. §-a (8) bekezdésének a) pontjában a "88/18/EGK" szövegrész helyébe a "87/18/EGK" szövegrész;

h) a Kbtv.

ha) 8. §-ának (4) bekezdésében a "gyártó, illetve az importáló" szövegrész helyébe a "bejelentésre e törvény szerint kötelezett" szövegrész,

hb) 17. §-ának (3) bekezdésében a "kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt," szövegrész helyébe a "kismértékben tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt" szövegrész;

i) az Eüatv. 5. §-a (3) bekezdésében az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) " szövegrész helyébe az "ÁNTSZ" szövegrész;

j) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-a (6) bekezdésének f) pontjában a "fertőtlenítőszerek és eszközök" szövegrész helyébe a "külön jogszabály szerinti fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eszközök" szövegrész;

k) az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény

ka) 1. §-ának (3) bekezdésében a "Szociális és Családügyi Minisztérium" szövegrész helyébe a "kormány által külön jogszabályban kijelölt szerv (a továbbiakban: az erre kijelölt szerv) " szövegrész,

kb) 1. §-ának (5) bekezdésében, 4. §-ának (4) és (5) bekezdésében, valamint 6. §-ának (2), (3) és (4) bekezdésében a "Szociális és Családügyi Minisztérium" szövegrész helyébe "az erre kijelölt szerv" szövegrész,

kc) 1. §-ának (4) bekezdésében a "szociális és családügyi miniszter" szövegrész helyébe "az erre kijelölt szerv vezetője" szövegrész,

l)[10]

(5) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A szociális szolgáltató tevékenység egyéni vállalkozás keretében történő folytatását a kormány, a magánállatorvosi tevékenység gyakorlásának feltételeit külön törvény szabályozza.

(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozásra e törvény rendelkezéseit külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(6)[11]

(7) Nem lép hatályba

a) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 7. §-a, 13. §-ának (1) bekezdése, 16-18. §-a, 23-24. §-a, 31-32. §-a, 38. §-a és 39. §-ának (2) bekezdése;

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról rendelkező 2001. évi LXXIX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése, 2. §-a, 7. §-ának az Szt. 41. §-a (2) bekezdését megállapító rendelkezése;

c) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 71. §-ának (2) bekezdése;

d) az egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 49. §-a (8) bekezdésének a) pontja, továbbá

e) az Eütev. tv. 13. §-a (3) bekezdésében a "külön jogszabályban meghatározott tartalommal" szövegrész.

(8) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy az Európa Terv megvalósításához a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 1. számú mellékletében jóváhagyott, a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet éves támogatási előirányzatán felül 10 milliárd forint összeg erejéig kötelezettséget vállaljon.

(9) A települési önkormányzat a szociális tárgyú rendeletét a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül felülvizsgálja a törvényben foglalt szabályoknak megfelelően.

(10) Az Eüatv. 1. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

(11) Az e törvény 7. §-ában megállapított, az Szt. 38. §-ának lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A módosítás az e törvény hatálybalépése előtt megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot nem érinti.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2004. évi XXVI. törvényhez

[1. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez]

Fertőző betegségek listája az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás, valamint az ÁNTSZ részére történő kötelező adattovábbítás esetén

Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések

A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő:

1. acut flaccid paralysis (heveny petyhüdt bénulás)

2. amoebiasis

3. ancylostomiasis, uncinariasis

4. anthrax (lépfene), bacillus anthracis által okozott fertőzés

5. botulizmus

6. brucellosis, máltai, mediterrán, unduláló láz

7. B típusú Haemophilus influenzae által okozott betegség

8. campylobacteriosis, campylobacter okozta bélhurut

9. cholera (kolera)

10. congenitalis rubeola syndroma (CRS) (veleszületett rubeola megbetegedés)

11. cryptosporidiosis

12. diphtheria (torokgyík)

13. Escherichia coli által okozott gastrointestinalis megbetegedések

14. echinococcosis, hydatidosis

15. encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás)

16. enteritis infectiosa

17. ételfertőzés

18. ételmérgezés

19. febris flava (sárgaláz)

20. febris recurrens (visszatérő láz)

21. fertőző spongiform encephalopathiák

22. giardiasis

23. hepatitis infectiosa (fertőző májgyulladás)

24. keratoconjunctivitis epidemica (fertőző kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás)

25. legionellosis

26. lepra

27. leptospirosis

28. listeriosis

29. Lyme-kór

30. lyssa (veszettség)

31. lyssa fertőzésre gyanús sérülés

32. malária

33. malleus (takonykór)

34. meningitis purulenta (fertőző agyhártyagyulladás)

35. meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás)

36. mononucleosis infectiosa, mirigyláz, monocyta angina, Pfeiffer-betegség

37. morbilli (kanyaró), kivéve: subacut sclerotisalo panencephalitis

38. multirezistens kórokozók által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés

39. Neisseria meningitidis által okozott betegség (Meningococcus okozta megbetegedés)

40. ornithosis (papagájláz)

41. paratyphus

42. parotitis epidemica (mumpsz)

43. pertussis (szamárköhögés)

44. pestis

45. poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás)

46. Q-láz

47. rubeola (rózsahimlő)

48. salmonellosis

49. shigellosis

50. scarlatina (vörheny)

51. schistosomiasis (bilharziasis)

52. súlyos akut légúti tünetegyüttes (SARS)

53. staphylococcosis

54. Streptococcus pneumoniae által okozott betegség (Pneumococcus okozta megbetegedés)

55. strongyloidosis

56. taeniasis

57. tetanus (merevgörcs)

58. toxoplasmosis

59. trachoma (kivéve: trachoma következményei)

60. trichinellosis

61. tularaemia

62. typhus abdominalis (hastífusz)

63. typhus exanthematicus (kiütéses tífusz)

64. varicella (bárányhimlő)

65. variola (himlő)

66. yersiniosis

67. vírusos haemorrhagias lázak

68. nosocomialis véráram fertőzés (nosocomialis sepsis)

69. korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőző betegség[12]

B) Személyazonosító adatok nélkül jelentendő:

1. AIDS megbetegedés

2. condyloma acuminatum

3. gonorrhoea (kankó)

4. granuloma inguinale

5. herpes genitalis

6. HIV fertőzés

7. influenza, influenza szerű megbetegedés[13]

8. lymphogranuloma inguinale

9. syphilis (vérbaj)

10. szexuális úton terjedő, chlamydiák által okozott egyéb betegségek

11. tuberkulozis

12. ulcus molle, chancroid

13. urethritis nongonococcica