1994. évi XCVI. törvény

a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglallak alapján a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló az 1993. évi IX., LI. és LXXII. törvényekkel módosított - 1992. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény), a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Zárszámadási Törvény), valamint az Országgyűlés 7/1993. (II. 27.). 14/1993. (III. 19.), 35/1993. (V. 28.) OGY határozattal módosított 28/1993. (IV. 29.), 36/1993. (V. 28.), 79/1993. (X. 14.) OGY határozaital módosított 58/1993. (VII. 9.). 60/1993. (VII 16.), 61 1493. (VII. 16.). 91/1993; (XI. 17.) OGY határozatainak végrehajtásáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtását

1 266 551,3 millió forint, azaz cgymillió-kettőszázhatvanhatezer-ötszázötvenegy egész három tized millió forint bevétellel,

1 466 218,2 millió forint, azaz egymillió-négyszázhat-vanhatezer-kettőszáztizennyolc egész kettő tized millió forint kiadással,

199 666,9 millió forint, azaz egyszázkilencvenkilencezerhatszázhatvanhat egész kilenc tized millió forint hiánnyal jóváhagyja.

2. § (1) A költségvetés kiadási előirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.

(2) A költségvetés bevételi előirányzatainak teljesítését a 2. számú melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.

3. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter

a) 73 560,0 millió forint összegű hosszú lejáratú államkötvényt bocsátott ki;

b) 126 106,9 millió forint értékben növelte az egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek állományát.

4. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 3. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az állami forgóalap folyamatos likviditása és a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz, vállalt állami garancia megteremtése érdekében 37 309,0 millió forint értékben növelte a kincstárjegyek állományát.

5. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított költségvetési hiány finanszírozására az 1993. évi Költségvetési Törvény 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján 1994. április 30-ig a pénzügyminiszter

1. 60 000,0 millió forint értékben államkötvényt bocsátott ki, amely utólag azonos összegben váltott ki kincstárjegyállomány-növekményt. Az 1993. évi költségvetési hiány miatt így 66 106,9 millió forinttal növekedett a belföldi államadósság;

2. 20 000,0 millió forint értékben bocsátott ki államkötvényt, amely 20 000,0 millió forint értékű - korábban kibocsátott - államkötvény lecserélését szolgálta.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések

6. § (1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulás önkormányzatonként és hozzájárulásonként részletezett elszámolását a 3/A. számú melléklet, országosan összesített összegét a 3/B. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja azon önkormányzatok előirányzatainak csökkentését, amelyek év közben együttesen 173,8 millió forint összegben mondtak le a normatív állami hozzájárulás előirányzatáról.

(3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív állami hozzájárulásoknak a helyi önkormányzatokat - a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján - megillető és a részükre a költségvetési évben folyé)sított összegek különbözetei a következők:

a) a helyi önkormányzatok 1993. december 31-én fennálló visszafizetési kötelezettsége 1206,3 millió forint;

b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 831,3 millió forint;

c) s ennek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 1993. év után előírt tartozása 375,0 millió forint.

(4) Az Országgyűlés megállapítja továbbá, hogy azon önkormányzatokat, amelyek a normatív állami hozzájárulást - saját számításaik alapján - az őket ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb, vagy azt meghaladó mértékben vették igénybe, összesen 38,9 millió forint kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a 3/A. számú melléklet tartalmazza.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettségből 243,1 millió forintot, a b) pontban meghatározott központi költségvetést terhelő kiegészítésből 42,5 millió forintot - figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatára - a törvény 3/A. számú melléklete önkormányzatok szerint részletezi. Azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek e befizetési kötelezettségüket a (8) bekezdésben megállapított határidőig nem teljesítik, a megállapított határidőtől a befizetés napjáig kamatfizetési kötelezettségük keletkezik. A kamat mértékének megállapítására a (7) bekezdés a), illetve b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A helyi önkormányzatokat a Költségvetési Törvény 19. § (8) bekezdése alapján - figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatára - 36 008 ezer forint jogtalanul igénybe vett cél- és címzett támogatás visszafizetési kötelezettség terheli, melynek önkormányzatok szerinti részletezését a törvény 3/A. számú melléklete tartalmazza. A visszafizetési kötelezettség teljesítéséből befolyt összeg az 1994. évi központi költségvetés VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása előirányzatát növeli.

(7) Azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Költségvetési Törvény 19. §-ának (3), (5) és (8) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségüket 1994. március 25-ig nem teljesítették, e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül kötelesek azt teljesíteni a következő feltételek szerint:

a) az a helyi önkormányzat, amelynek kamat nélküli visszafizetési kötelezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejűleg 1994. március 26-tól a visszafizetés napjáig számított mulasztási napokra vetítve, az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (40,25%) megfelelő kamatot fizet;

b) az a helyi önkormányzat, amelynek kamattal növelt visszafizetési kötelezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejűleg a kamattal növelt összeg után - 1994. március 26-től a visszafizetés napjáig számított mulasztási napokra vetítve - további büntető kamatot fizet. A büntetőkamat az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (40,25%;) naptári napra számított mértéke.

(8) Az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott visszafizetési kötelezettség és az ehhez kapcsolódó, a Költségvetési Törvény 19. § (5) és (8) bekezdései szerinti kamatfizetési kötelezettség teljesítésének határideje az e törvény hatálybalépését követő 15. nap.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy amennyiben e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a (3), (4), (6) és (7) bekezdés szerinti befizetések nem érkeznek meg a Pénzügyminisztérium MNB 232-90103-1492 "Önkormányzatok előző évről szárma/ó befizetései", valamint az MNB 232-90103-4000 "Különleges bevételek" bevételi számlájára, az érintett önkormányzat tartozását a következő hónaptól kezdődően az esedékes normatív állami hozzájárulásból - a tartozás összegéig - levonja.

(10) Azon önkormányzatok számára, amelyek pótlólagos normatív állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a támogatást a (3) bekezdés b) pontjában foglalt összegben 1994. április 10-én átutalta.

(11) Azon helyi önkormányzatok részére, amelyek az (5) bekezdés szerinti számvevőszéki ellenőrzés alapján pótlólagos állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium e törvény kihirdetését követő 15 napon belül átutalja a megállapított összeget, mely az előző évi költségvetés kiegészítése címén számolandó el.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Bács-Kiskun Megyei önkormányzat részére a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 5. alcím "Önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása" jogcím terhére "vis maior" esetként, mint elszámolási különbözetet, 894,0 ezer forintot folyósítson.

(13) Az Országgyűlés az 1992. évi Zárszámadási Törvény 5. § (9) bekezdésének végrehajtása érdekében elrendeli a normatív állami hozzájárulás Kápolnásnyék önkormányzatot megillető előirányzat összegéből 2,9 millió forintnak, valamint az erre számítandó - 1993. március 26-tól a késedelem napjaira szóló, az 1993. évi jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő - késedelmi kamat összegének azonnali zárolását és visszatartását.

7. § (1) A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormányzatonkénti bontásban a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzatoknak nyújtott címzett támogatásokat - jogcímenként részletezve - az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzatoknak nyújtott céltámogatás összegét -jogcímenként részletezve - a 6. számú melléklet tartalmazza.

(4) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználását a 8. számú melléklet részletezi.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási előirányzatainak elszámolási különbözeteként 7,9 millió forintot utaljon át az Állami Fejlesztési Intézet Rt.-hez az Önkormányzatok előző évről származó befizetései, bevételi számláról e törvény kihirdetéséi követő 15 napon belül.

8. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a helyi önkormányzatok 1992. évi normatív állami hozzájárulásának elszámolásából az 1992. évi Zárszámadási Törvény 5. §-ának (2) bekezdésében előírt, egyenlegében 860,6 millió forint visszafizetési kötelezettségüknek eleget lettek.

9. § (1) Az Országgyűlés a Magyar Televíziót 4 627 939 ezer forint és a Magyar Rádiót 155 620 ezer forint összegű 1993. évi Költségvetési Törvény 13. § (1) bekezdése szerinti pénzmaradványainak a központi költségvetésbe történő befizetése alól mentesíti.

(2) Az Országgyűlés felhívja az ipari és kereskedelmi minisztert, hogy tájékoztassa az Országgyűlést a jamburgi gázvezeték építése kiemelt kormányzati beruházás lezárásáról az országok közötti elszámolástól függően. Az Országgyűlés egyúttal tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a kiemelt kormányzati beruházás lezárásával kapcsolatos munkálatokra 500,0 millió forint összegben megállapította az 1994. évben felhasználható 1993. évi pénzmaradványt.

(3) Az Országgyűlés felhívja a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri, hogy a 26/1991. (IV. 23.) OGY határozat alapján 1995. június 30-ig számoljon el a Gabcsikovó- Nagymaros Vízlépcső-rendszer állami nagyberuházásról.

10. § Az Országgyűlés jóváhagyja az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 7. számú melléklet szerint.

11. § Az Országgyűlés jóváhagyja a központi költségvetés mérlegét a 9. számú melléklet szerint.

12. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az elkülönített állami pénzalapok folyamatos működésének biztosítására - az elmaradt privatizációs bevételek címén - a Területfejlesztési Alap 4 700,0 millió forint, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 2 700,0 millió forint és a Kisvállalkozói Garancia Alap 2 000,0 millió forint költségvetési támogatásban részesült. A Foglalkoztatási Alap költségvetési támogatása 11 600,0 millió forint, amelyből 10 100,0 millió forint az elmaradt privatizációs bevételek címén került folyósításra.

(2)[2]

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XXVIII. törvény hatálybalépése után befizetett bányajáradék előleg 1994. évi elszámolásakor az 1993. évi bányajáradék összeg 20%-át utalja át a Központi Környezetvédelmi Alapba a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására.

13. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Szolidaritási Alap 1993. évi költségvetési támogatása 31 640,0 millió forint volt, amelyből a hiányt finanszírozó támogatás 13 733,6 millió forint volt. A költségvetési szervek - kivéve a társadalombiztosításból finanszírozott egészségügyi és ügyviteli feladatokat ellátó szerveket, valamint a normatív állami támogatásban részesült szociális és oktatási-nevelési intézményeket - foglalkoztatottai után fizetendő munkaadói járulékot, 17 906,4 millió forint összegben, a központi költségvetés közvetlenül a Szolidaritási Alapba utalta át.

14. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az 1994. évi XIII. törvényben foglaltak végrehajtásaként az Orosz Köztársasággal szembeni - 1991 végéig keletkezett és 1992. év végi hatállyal az állam által megvásárolt - követelés egy részének törlesztéseként 1993. december 31-ig megvalósult orosz haditechnikai szállítások értékének, valamint a kapcsolódó vám, vámkezelési díj és import általános forgalmi adó összegének megfelelően a központi költségvetés 1993. évi bevételei és kiadásai megemelésre kerültek a következők szerint:

(1) a XXX. Nemzetközi Elszámolások fejezet 1 Kormányhitelek címe 2 Korábban nyújtott hitelek törlesztése alcímének bevételei 71 518,312 millió forinttal;

(2) a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 25 Vállalkozások költségvetési befizetései címe 3 Vám- és importbefizetések alcímének bevételei 9752,466 millió forinttal, 26 Fogyasztáshoz kapcsolt adók címe 1 Általános forgalmi adó alcímének bevételei 20 192,882 millió forinttal;

(3) a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet 2 Magyar Honvédség címe 6 Központi intézetek, ellátó és kiszolgáló szervezetek alcíme 1 Működési költségvetés előirányzat-csoport 3 Dologi kiadások előirányzatának kiadásai 101 463,659 millió forinttal.

15. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy

(1) a Költségvetési Törvény 6. § (1) bekezdésében szereplő befizetési kötelezettségéből az Állami Vagyonügynökség 2415,0 millió forint értékben teljesített;

(2) a Költségvetési Törvény 6. § (2) bekezdésében szereplő fizetési kötelezettségének az Állami Vagyonkezelő Rt. 1993-ban nem tett eleget. E címen a költségvetésnek bevétele nem származott.

MÁSODIK RÉSZ

Az államadósság köre, kezelése és változása

16. § (1) Az Állami Fejlesztési Intézet Rt. által kezelt, az államháztartáson kívüli adósokkal szemben nyilvántartott követelésállomány 1993. december 31-én 116 253,4 millió forint, amelyből 13 703,5 millió forint állami kölcsöntartozás, 102 549,9 millió forint az állami alapjuttatás után fizetendő járadék.

(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az 1992. évi Zárszámadási Törvény 12. §-ában foglalt követelések az 1993. évben csökkentek, mert

a) az Országgyűlés döntött 1 266,2 millió forint adósság elengedéséről (HUNGALU Rt. 1 077,9 millió forint, Nitrokémiai Ipartelepek 188,3 millió forint), valamint a Ganz Acélszerkezeti Vállalat 343,0 millió forintos adósságának tulajdonrésszé alakításáról;

b) a Költségvetési Törvény 52. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi átmeneti Szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Költségvetési Törvény) 38. §-ában kapott felhatalmazásával élve az Állami Fejlesztési Intézet Rt. az év folyamán összesen 837,7 millió forint adé)sság tulajdonrésszé alakítására vállalt kötelezettséget;

c) az állami kölcsöntörlesztések miatt 2 752,2 millió forint, a járadékfizetésekből 9 749,9 millió forint volt a központi költségvetés bevétele. Az állami kölcsöntartozások utáni kamatfizetésekből származó bevétel 1 401,7 millió forint volt;

d) a korábbi években az Országgyűlés, illetve az Állami Fejlesztési Intézet Rt. által meghozott döntések áthúzódó hatására további 1 201,1 millió forintos adósságcsökkenés következett be 1993-ban;

e) az Állami Fejlesztési Intézet Rt. számára az adóskonszolidációban - állami hitelezőként - az 1992. évi Költségvetési Törvény 38. §-ában meghatározottak az irányadók. Az adóskonszolidáció során a reorganizációs szerződésekben meghatározott feltételek teljesüléséhez kötve az Állami Fejlesztési Intézet Rt. - az akcióban részt vevő többi hitelezővel azonos arányú - adósságot (tőke és kamat) elengedhet.

17. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 3. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a bankrendszer piacgazdasági feltételeinek megfelelő működését megalapozó és a bankprivatizációt lehetővé tevő hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére 285 640,0 millió forint értékben speciális államkötvényt bocsátott ki, ami az alábbi célokat szolgálta:

(1) 98 451,4 millió forint értékű kötvényt az 1992. év végéig felhalmozódott kétes banki követelések megvásárlására fordított a pénzügyminiszter. Ebből 119 799,5 millió forint értékű állami követelésgyarapodás származott, amelynek összege - értékesítés, illetve évközi törlesztés következtében - 1993. december 31-re 95 246,0 millió forintra csökkent.

(2) 57 258,0 millió forint értékű kötvényt 22 vállalat és az aszálykár sújtotta termelőszövetkezetek hiteleinek megvásárlására fordított a pénzügyminiszter. Ebből az 1993-as év során további 61 308,2 millió forintos állami követelésgyarapodás származott, amelyből 4 558,3 millió forint értékben az aszálykáros hiteleket - országgyűlési határozat alapján - a pénzügyminiszter elengedte.

(3) 116 330,7 millió forint értékű kötvényt a Pénzügyminisztérium kereskedelmi bankoknál lévő tulajdonrészének növelésére fordított a pénzügyminiszter.

(4) 5 000,0 millió forint összegű kötvény az OTP Bank részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke fedezetét szolgálta.

(5) 8 600,0 millió forint összegű kötvény az OTIVA részére juttatott 2 700,0 millió forint értékű tőke és 5 900,0 millió forint értékű alárendelt kölcsöntőke fedezetét szolgálta.

18. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 39. § a) pontjában szereplő felhatalmazás alapján a budapesti felsőoktatásfejlesztés céljaira - világkiállítási előhasznosítással -

3 005,1 millió forint értékben bocsátott ki államkötvényt.

19. § (1) A Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló, többször módosított 1990. évi CIV. törvény 24. §-ában és az 1992. évi Költségvetési Törvény 39. §-ában szabályozott, belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben fennálló államadósság az 1993. évben a következő tényezők miatt és mértékben változott:

a) 462 205,2 millió forinttal növelték az e törvény 3., 17. és 18. §-ában foglalt államkötvény kibocsátások;

b) 63 415,9 millió forinttal növelte az e törvény 3. és 4. §-ában foglalt kincstárjegy állomány gyarapodása;

c) 16676,1 millió forinttal csökkentette a költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek törlesztése, amelyből

4 430,0 millió forint a költségvetési kiadások XXXI. fejezet 1. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat név alatt szerepelt, 12.246,1 millió forintot pedig a privatizációs bevételekből fordítottak erre a célra;

d) 19 123,5 millió forinttal csökkent a nem költségvetési hiányt finanszírozó Magyar Nemzeti Bankkal szembeni hiteltartozások összege, amelyből 9 108,0 millió forint a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 1. alcím, 2. kiemelt előirányzatszám, valamint az 5. alcím alatt szerepelt, 10 015,5 millió forintot pedig a privatizációs bevételektől fordítatták erre a célra;

e) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 2. alcímen elszámolt 2 630,0 millió forint az államkötvény adósságot csökkentette;

f) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet, 1. cím, 3. alcímen elszámolt 1 094,6 millió forint a Szerkezetátalakítási kötvény adé)sságot törlesztette;

g) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet 1. cím, 7. alcímen elszámolt 3 774,8 millió forint a Kincstári államkötvény állományt csökkentette,

h) a költségvetési kiadások XXXI. fejezet 1. cím, 8. alcímen elszámolt 2 000,0 millió forint a CIB kötvényt törlesztette;

i) összegében 25,0 millió forinttal növekedett az MNB által továbbkölcsönzött világbanki hitelek állománya, amely a 135,0 millió forintos új hitelfelvétel és a 110,0 millió forintos törlesztés egyenlegeként alakult ki.

(2) A forint hivatalos leértékeléséből és a keresztárfolyamok változásából származó kamatmentes, lejárat nélküli Magyar Nemzeti Bankkal szembeni adósság állománya 293 100,0 millió forinttal növekedett 1993-ban.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti növelő és csökkentő tényezők következtében a belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni államadósság összesen 773 432,7 millió forinttal emelkedett 1993-ban.

(4) A nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni költségvetési adósság 1993. évben 68 874,2 millió forinttal emelkedett.

Vegyes és záró rendelkezések

20. § Az 1993. évi Költségvetési Törvény 39. §-ának bevezető része és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a budapesti felsőoktatás fejlesztés céljaira-világkiállítási előhasznosítással - a Petőfi és a Lágymányosi hidak között a budai oldalon kijelölt területen létesítendő építmények, valamint a honfoglalás 1100. éves évfordulójának megünneplésével kapcsolatos múzeumi rekonstrukciók finanszírozási forrása megteremtése érdekében kibocsátandó kötvények visszafizetésére kötelezettséget vállaljon az alábbi feltételek mellett:

a) 1993. évtől kezdődően összesen 30 500,0 millió forint értékű kötvény kerül kibocsátásra állampapír formájában."

21. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a jogtalanul, illetve a rendeltetéstől eltérően igénybe vett központi költségvetési támogatások visszafizetésével kapcsolatos eljárási szabályokra az államháztartási reform keretében tegyen javaslatot.

22. § E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke