1996. évi LXXVIII. törvény

a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról[1]

ELSŐ RÉSZ

1. § A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló - az 1996. évi XLI. törvénnyel, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi LXII. törvénnyel módosított - 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: KTv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § Az Országgyűlés az 1996. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 2 114 013,3 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 981 141,9 millió forintban,

c) hiányát 132 871,4 millió forintban

állapítja meg."

2. § A KTv. 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Magyar Nemzeti Banknak, az általa az 1996. évre előre jelzett veszteségét a központi költségvetés a XXXI. A költségvetés belföldi adóssága fejezet kiadásai terhére 1996. december 31-ig megtéríti. A Magyar Nemzeti Bank várható vesztesége alakulásáról 1996. december 15-ig tájékoztatja az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát."

3. § A KTv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A központi költségvetés - a 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott - kiadásából az általános tartalék 15 764 millió forint."

4. § A KTv. 6. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bérpolitikai intézkedésre 15 873 millió forint céltartalékot kell képezni a VII. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcímen. Az előirányzat a központi költségvetési szervek (kivéve a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézményeket) közalkalmazottai illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával, az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyok beszámításával összefüggő; a fegyveres szervek hivatásos állományának, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal köztisztviselőinek, a költségvetési szerveknél a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján foglalkoztatottaknak, a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmények és a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemények munkavállalóinak illetményemelésére; a bírák, ügyészek pótlékának növelésére; a központi költségvetési szférában 1050 millió forint rendkívüli közalkalmazotti keresetemelésre, valamint a minimálbér emelésére szolgál. A céltartalék magában foglalja az illetményemelésekhez kapcsolódó járulékokat és a központi költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyszeri kiadásokhoz történő hozzájárulást is. A céltartalékból kell fedezni a köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény 44. §-a (1) és (3) bekezdésében felsorolt szerveknél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének növelését is."

5. § (1) A KTv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás)

"a) a pénzbeli kárpótlás

1. pénzbeli kárpótlás 1996 előtt keletkezett jogcímeire (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport),

2. pénzbeli kárpótlás törvénymódosításból eredő új jogcímeire (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport);"

(2) A KTv. 7. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás)

"g) Északkelet-Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésének gyorsítására (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 9. alcím)."

6. § A KTv. 8. §-a (2)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § kiegészül a következő (4)-(6) bekezdéssel és egyidejűleg a § jelenlegi (4)-(6) bekezdésének számozása (7)-(9) bekezdésre változik:

"(2) Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - az 1995. évre tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül - 100 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(3) Az ÁPV Rt. - állami vagyon utáni részesedés címén - 10 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995-1996. évekre tervezett 250 000 millió forint központi költségvetési privatizációs bevétel és az államadósság törlesztésére fordított bevétel teljesítése esetén a további privatizációs bevételekből 40-60% arányban, de legfeljebb 5000 millió forint - a központi költségvetés bevételeként - a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben használható fel kizárólag területfejlesztési célokra, 7000 millió forint pedig a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizáció kapcsán várhatóan felmerülő jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségeinek fedezetére 41 000 millió forint tartalékot köteles képezni, és azt elkülönített számlára helyezni. A tartalék felhasználására a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter együttes hozzájárulása mellett kerülhet sor.

(5) A (2), (3), (4), (6), valamint a (10)-(13) bekezdésekben előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó privatizációs bevételt az államadósság törlesztési kiadásaira kell fordítani. A végrehajtás módjáról és összegéről a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(6) Az ÁPV Rt. bevételeiből

a) az általa működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadásra 17 000 millió forintot, az ÁPV Rt. működési kiadásaira 4000 millió forintot, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadásaira 10 000 millió forintot fordíthat,

b) az ÁPV Rt. a belterületi föld értéke alapján az alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető járandóságokra 36 000 millió forintot, a társaságoknak a privatizáció után a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján visszautalandó 20% részesedés teljesítésére 12 000 millió forintot, a kárpótlási jegy utáni életjáradék kifizetésére 2000 millió forintot fordíthat,

c) reorganizációs feladatokra az ÁPV Rt. 20 000 millió forintot fordíthat a Kormány egyedi jóváhagyása szerint. Ezen belül az ÁPV Rt. Igazgatósága 200 millió forintig egyedileg dönthet, de ez összességében éves szinten nem haladhatja meg a 2000 millió forintot. Az ÁPV Rt. ezen döntéseiről a Kormányt félévente utólag tájékoztatja,

d) az ÁPV Rt. 1000 millió forintot utal át a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - félévente egyenlő összegben, a félév utolsó napjáig - a Központi Környezetvédelmi Alapba a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására. A bevételt a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések felméréséhez és elhárításához szükséges pénzügyi fedezetként használhatja fel."

7. § A KTv. 8. §-a a következő (10)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 63. § (4) bekezdésében előírt kötelezettség alapján és az ott meghatározott feltételekkel az ÁPV Rt. az állam vállalkozói vagyonának értékesítendő részéből az országos kisebbségi önkormányzatoknak, pénzbeli térítés nélkül - működési költségeik biztosítására, egyszeri vagyonjuttatásként - 1996. december 31-ig 300 millió forint árfolyamértékű vagyont adjon át. A még meg nem alakult ruszin és ukrán országos kisebbségi önkormányzatok részére juttatandó 15-15 millió forint árfolyamértékű vagyont a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni azzal, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság ezen önkormányzatok megalakulását követő két hónapon belül azonos árfolyamértékű vállalkozói vagyont köteles részükre biztosítani.

(11) A hazai uránbányászat helyzetének rendezéséig az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1996. évben 1000 millió forint összeghatárig biztosítsa a Mecsekurán Kft. termelési vesztesége fedezetét.

(12) A szovjet csapatok által okozott környezeti károkkal összefüggésben az ÁPV Rt. a privatizációs bevételei terhére 150 millió forintot fordíthat a nem portfoliójába tartozó ingatlanok kárelhárítására.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat érintően - foglalkoztatáspolitikai, ipartelepítési, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, illetőleg iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról."

8. § A KTv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételekből összesen 350 millió forint összegben teljesíthetők a vagyonkezeléssel (őrzéssel), hasznosítással, értékesítéssel, továbbá a kincstári vagyonkataszter elkészítésével kapcsolatos - más forrásból nem fedezhető - kiadások. A bevétel további hányada a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi hányad terhére teljesített tényleges kiadások értékével a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a kiadási előirányzatokat módosítja."

9. § A KTv. 11. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyar Televízió Rt.-nél az 1996. évben megkezdett "műholdas hírgyűjtő rendszer mozgóállomás" központi beruházás folytatható, illetve befejezhető az 1997. évben a Magyar Televízió 1996. évi központi beruházási előirányzatának maradványa terhére.

(8) A területi államigazgatási szervek reformjának fő irányairól szóló 1105/1995. (XI. 1.) Korm. határozat végrehajtása érdekében az Országos Testnevelési és Sporthivatal a megyei testnevelési és sporthivatalok által ellátott feladatokhoz használt tárgyi eszközöket a megyei önkormányzatoknak térítésmentesen adja át."

10. § A KTv. 12. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A "Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése" kiemelt jelentőségű beruházás előirányzata (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 3. alcím, 4. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat) előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet a német Újjáépítési és Hitelbank (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) által nyújtott hitel 1995. évi üteméből fel nem használt hitelrész felhasználásával és az árfolyamváltozással összefüggésben.

(6) A "Lágymányosi egyetemi fejlesztések" kormányzati rendkívüli kiadás előirányzata (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 12. cím, 3. alcím) előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet az Universitas kötvény kibocsátásából származó forrás felhasználásával."

11. § A KTv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendő hitelszerződéseknél - az ezen intézmények által megkívánt formában - a központi költségvetés terhére, összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon. A Kormány a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére - az általa külföldön felvett hitelekre - 80 000 millió forint összeghatárig vállalhat kezességet."

12. § A KTv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az e törvény 39. §-a (2) bekezdésében megállapított mértéken felül

a) a légvédelem rádiólokációs felderítő, információs és vezetési rendszerének, valamint a földközeli és kismagasságú légvédelem oltalmazási képességének megőrzése érdekében szükséges eszközök beszerzésére kiírt nemzetközi tenderfelhívás eredményeként a szállítóval megkötendő szerződés teljesítésére,

b) a Ferihegyi Repülőtér fejlesztésére,

a költségvetési évet követően is kötelezettséget, illetve kezességet vállaljon.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Várpalota és környéke környezetvédelmi helyreállítási program kommunális alprogramba bevont hat helyi önkormányzat japán kölcsönnel megvalósuló fejlesztésével kapcsolatos kivitelezői számlákban felszámított általános forgalmi adó megfizetésére az 1996. évben szükséges, legfeljebb 460,0 millió forint összeget a visszatérülésig az önkormányzatoknak az állami pénzkészlet terhére megelőlegezze."

13. § A KTv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének - a behajtott követeléssel (megtérüléssel) csökkentett - összege meghaladja az e célra előirányzott összeget (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím), a különbözet az általános tartalékot terheli."

14. § A KTv. 43. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:)

"g) a fejezeteken belül a megszűnt alapoktól átvett feladatokat szolgáló előirányzat-csoportok kiadási előirányzatai a XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Turisztikai célelőirányzat előirányzat-csoport bevételi előirányzatát meghaladó bevétel mértékéig, és a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 11. Elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok előirányzat-csoport kivételével."

15. § A KTv. 44. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül]

"e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím), kivéve a nem biztosítottak utáni térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 4. kiemelt előirányzat), a társadalombiztosítási azonosító jel bevezetéséhez fizetendő térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 7. kiemelt előirányzat), valamint a családi támogatások igénylésének feldolgozásával kapcsolatos térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 8. kiemelt előirányzat);"

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

16. § A KTv. 44. §-ának (1) bekezdése a következő o)-r) ponttal egészül ki:

[Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül:]

"o) a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák törlesztése miatti térítésnél (XXXII. Költségvetés törlesztései és hitelfelvételei fejezet kiadásai 2. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),

p) a KfW hitelek felvételénél (XXXII. Költségvetés törlesztései és hitelfelvételei fejezet bevétel 4. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),

r) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatnál legfeljebb 7 százalékkal, és annak társadalombiztosítási járulékával, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatnál legfeljebb 7 százalékkal, és annak társadalombiztosítási járulékával - a teljesítmények figyelembevételével - a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint"

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

17. § A KTv. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kiemelt agrárgazdasági támogatások (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 11. cím) előirányzatai együttes összegének teljesülése - amennyiben az e törvény 47. § (8) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget a földművelésügyi miniszter már kimerítette - a Kormány döntése alapján legfeljebb 7%-kal eltérhet az előirányzattól."

18. § A KTv. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány a helyi önkormányzatok VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím kiemelt előirányzatai között, továbbá ezek és a VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím, 15. kiemelt előirányzata között 1996. évben átcsoportosítást hajthat végre."

19. § A KTv. 45. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A Kormány a VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport - Kisebbségi kompenzációs keret - és a VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 6. Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret előirányzat-csoport között átcsoportosítást hajthat végre."

20. § A KTv. 47. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az)

"b) a 18. címre"

(terjed ki.)

21. § A KTv. 47. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott összeget a támogatások forrásának biztosítása érdekében a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. Elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok előirányzat-csoportból a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 11. Vállalkozások folyó támogatása címre csoportosítson át.

(9) A XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 5. Közmunkavégzés támogatása alcím előirányzatából a Közmunkatanács működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási hatáskörét - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja."

22. § A KTv. 48. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A rádió- és televíziókészülék előfizetési díjaknak 1996. augusztus 31-ét követően befolyt összegét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 141. §-a (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a következők szerint kell felhasználni:

a) 664 millió forint a központi költségvetés bevételét képezi,

b) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (1) bekezdése szerint meghozandó külön törvényben megállapított összeg az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) költségvetésének fedezetéül szolgál. Ezt az összeget csökkenteni kell az e törvény hatálybalépésének napjáig az ORTT kiadásaira igénybe vett költségvetési támogatás összegével,

c) 21 millió forint a Magyar Rádió Közalapítvány, 13,9 millió forint a Magyar Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetéül szolgál a már korábban igénybe vett költségvetési támogatáson felül,

d) 1245 millió forintot a Hungária Televízió Közalapítvány számára kell átutalni. Ebből 1200 millió forint a Duna Televízió működési költségeire szolgál,

e) a fennmaradó összeg 1/3:2/3 arányban illeti meg a Magyar Rádió Közalapítványt, illetve a Magyar Televízió Közalapítványt, a Magyar Rádió Rt.-t, illetve a Magyar Televízió Rt.-t működési költségeinek fedezetéül.

(12) A (11) bekezdés a) pontjában megszabott kötelezettséget 1996. november 30-ig két egyenlő részletben, a b)-e) pontokban szereplő kötelezettségeket időarányosan, havi bontásban kell teljesíteni.

(13) A szociális okból felmentettek televíziókészülékek előfizetésidíj-átalányát (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 9. alcím) havi egyenlő részletekben 1/3:2/3 arányban kell átutalni a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány számlájára a Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió Rt. működési költségeinek fedezetéül."

23. § A KTv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"57. § Az Országgyűlés hozzájárul az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. számára meghatározott, készpénzben történő alaptőke-juttatás mellett további 3000 millió forint értékű piacképes értékpapír és/vagy ingatlan alaptőke-emelés céljából történő átadásához."

24. § A KTv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanokat érintően - elsősorban szociális, kulturális, oktatási célra - eseti döntést hozzon azok térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adásáról, amennyiben az ingatlanok értékesítése egyszeri nyilvános versenytárgyalást követően is eredménytelen volt."

25. § A KTv. a következő 65/A. §-sal egészül ki:

"65/A. § A XXIII. Magyar Rádió költségvetési fejezet tekintetében a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma, a XXIV. Magyar Televízió költségvetési fejezet vonatkozásában a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma köteles gondoskodni arról, hogy a fejezetek 1996. évi zárszámadása a jogszabályoknak megfelelően elkészüljön."

26. § A KTv. 67. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A Hírközlési Alap által 1994-ben a Területfejlesztési Alapnak és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak nyújtott kölcsön miatt - az érintett alapok megszűnése következtében - a jogutódokat nem terheli a hitel-visszafizetési kötelezettség."

27. § A KTv. 70. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(9) bekezdés számozása (3)-(10) bekezdésre módosul:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezését 1996-ban nem kell alkalmazni."

MÁSODIK RÉSZ

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

28. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét megbízás, illetve megállapodás alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és mindezen alapokat kezelő költségvetési szervek, a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társasági formában működtetett szervei, a regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok, illetve ezek munkaszervei, a Munkaerőpiaci Alap esetében, valamint a 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti kezeléssel és a központi költségvetés, illetve a központi költségvetési szervek számára pénzben érkezett külföldi segélyek és adományok elkülönített kezelésével és felhasználásával összefüggésben térítésmentes szolgáltatásként végezheti."

(2) Az Áht. 18/C. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A kincstári körbe tartozók devizaszámláikat olyan kereskedelmi banknál vezethetik, amely biztosítja a devizaszámlával kapcsolatos adatszolgáltatást a Kincstár részére."

(3) Az Áht. 113/A. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E feladatkörében a Kincstár)

"e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveletet végez, állampapírt ad el és vásárol, értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el,"

(4) Az Áht. 123/A. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Magyar Államkincstár azon közalkalmazottai tekintetében, akik a Magyar Nemzeti Banktól történő feladat-átcsoportosítás következtében váltak a Magyar Államkincstár közalkalmazottaivá, a Magyar Nemzeti Banknál munkaviszonyban töltött időt a közalkalmazott végkielégítése mértékének, valamint fizetési fokozatának megállapításánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni.

(12) A (11) bekezdésben meghatározott személy alapilletményének és pótlékának együttes összege a Magyar Nemzeti Banknál fennállt munkaviszonya alapján folyósított személyi alapbérénél, címpótlékánál és értékkezelési pótlékánál kevesebb nem lehet."

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

29. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény 24/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ÁPV Rt.-nek a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségeinek a fedezetére szolgáló összeget elkülönített számlán kell vezetnie."

(2) A törvény mellékletében szereplő, tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok felsorolása, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, mint tulajdonosi jogokat gyakorló szerv alatt, kiegészül:

30. §[2]

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

31. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését - a Testület javaslata alapján, az Országgyűlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottságának előterjesztésére - az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2) és (3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. Gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi."

(2) A médiatörvény 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közalapítványokra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy számláikat a Magyar Államkincstár vezeti."

32. § A médiatörvény 77. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Alap kezelője a Testület. Az Alap jogi személy, számláját a Magyar Államkincstár vezeti."

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

33. § A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke

a) az (1) bekezdésben felsorolt szerveknél - a (2) bekezdés kivételével - foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő alapilletményének 25%-a,

b) a (3) bekezdésben felsorolt szerveknél foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő alapilletményének 20%-a."

34. § (1) A Ktv. a következő 49/A. §-sal egészül ki:

"49/A. § (1) A köztisztviselőt az e törvény 42-49. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő illetménykifizetés a köztisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott fizetési módokra legkésőbb 1999. január 1-jéig kell áttérni."

(2) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell alkalmazni:

a) 4. §-át, 5. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-19. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 85. §-át, 91. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1) és (2) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 105. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 106-107. §-át, 119. §-ának (2) bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (1)-(2) bekezdését, 124-125. §-át, 127. §-ának (1) és (3) bekezdését, 128-129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 135-140. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (4) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1) és (2) bekezdését, 185-187. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;

b) 90. §-ának (1) bekezdését, kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetén;

c) 110-115. §-ának rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a köztisztviselő más közigazgatási szervvel, illetőleg más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével köthet;

d) 158. §-át azzal, hogy az (1) bekezdés első mondatának rendelkezésétől az e törvény 49/A. §-ában szabályozott fizetési módok esetén lehet eltérni."

(3) A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Kormány rendeletben határozza meg)

"h) a központi közigazgatási szervek és azok területi, helyi szervei [1. § (1) bekezdés] tekintetében a 49/A. §-ában szabályozott fizetési módokra történő áttérés végrehajtásának ütemezésére"

(vonatkozó további szabályokat.)

A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

35. § (1) A közalkalmazottak jogállásról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következő 79/A. §-sal egészül ki:

"79/A. § (1) A közalkalmazottat az e törvény 60-79. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat."

(2) A Kjt. 80. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"80. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munka díjazásának szabályai közül (Harmadik rész, VII. fejezet) a 142-143. §, a 144. § (3) és (6) bekezdése, a 147. § (3) bekezdése, a 154. § (1) bekezdésének utolsó mondata, a 154. § (2) bekezdése, a 155. § (2) bekezdése és a 165. § (2) bekezdése nem alkalmazható."

(3) A Kjt. a következő 92. §-sal egészül ki:

"92. § (1) A 79/A. §-ban szabályozott fizetési módokra legkésőbb 1999. január 1-jéig kell áttérni. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami költségvetési szervek [1. § (1) bekezdés] tekintetében az áttérés végrehajtásának ütemezését rendeletben szabályozza.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó közalkalmazottak tekintetében a 79/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosítása[3]

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § (1) E törvény - a (2)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével - kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Ktv.-nek - az e törvény 33. §-ával megállapított - 44. § (4) bekezdése szerinti felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértékeit 1996. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az e törvény 36. §-ával megállapított társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tatv.) 14/C. §-ának rendelkezéseit az 1995. évi adókötelezettségre, a Tatv. 7. számú mellékletének a 47. §-sal módosított rendelkezését az 1996. évi társasági adó megállapítására is alkalmazni kell.

(4)[4]

(5)[5]

(6)[6]

(7)[7]

38. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. a KTv. 19. §-ának (3) bekezdése,

2. a KTv. 43. §-ának (2) bekezdése,

3. a KTv. 48. §-ának (8) bekezdése,

4. a KTv. 72. §-ának (8) bekezdése,

5. a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994. évi XCVI. törvény 12. §-ának (2) bekezdése,

6. a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 6. §-ának (7) bekezdése,

7. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 23. §-a,

8. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi XXXII. törvény 2. §-a,

9. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 99. §-a (1) bekezdésének az "MNB-nél vezetett" fordulata,

10. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 63. §-ának (5) bekezdése.

39. § A KTv. a következő 118. §-sal egészül ki:

"118. § Az Országgyűlés felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 5. Közmunkavégzés támogatása alcím előirányzata felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

40. § A KTv. a következő 119. §-sal egészül ki:

"119. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Honvédelmi Minisztérium számára a Fehérorosz Köztársaságból beérkező felújított harckocsik és tartozékaik vámértékét terhelő vám, vámpótlék és vámkezelési díj együttes összegével a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadásait és a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit a szállítások ütemezéséhez igazodóan megnövelje."

41. § A KTv. 1. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul és kiegészül.

42. § A KTv. 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.

43. § A KTv. 5. számú melléklete 12. kiemelt előirányzatszáma: "Egyes közoktatási feladatok támogatása" és a 17. kiemelt előirányzatszáma: "Bérpolitikai intézkedés" helyébe e törvény 3. számú melléklete lép.

44. § A KTv. 6. számú melléklet 3. pontja helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.

45. § A KTv. 9. számú melléklete 1. Útalap, A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként táblái helyébe az e törvény 5. számú melléklete lép.

46. § A KTv. 10. számú melléklete helyébe e törvény 6. számú melléklete lép.

47. §[8] A társasági adóról szóló - módosított - 1991. évi LXXXVI. törvény 9. számú mellékletének a B) fejezete az e törvény 7. számú melléklete szerint egészül ki.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1996. évi LXXVIII. törvényhez

"1. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

2. számú melléklet az 1996. évi LXXVIII. törvényhez

"2. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

3. számú melléklet az 1996. évi LXXVIII. törvényhez

"5. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

4. számú melléklet az 1996. évi LXXVIII. törvényhez

"6. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

(A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása)

"3. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, a pénzügyi gondnok díjára, valamint a helyi önkormányzatok köztehertartozásaihoz nyújtandó támogatásra.

Az állami támogatást az a helyi önkormányzat igényelheti, amelyik - a külön törvényben szabályozott adósságrendezési eljárás keretében - az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.

A visszatérítendő kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztálya részére kell megküldeni.

A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

Az állami támogatás odaítéléséről a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együtt dönt.

Azon helyi önkormányzat, amelynek bérszámfejtési feladatait a TÁKISZ végzi, és az 1995. december 31-i fordulónapig fennálló közteher-tartozási kötelezettségeihez a szükséges fedezetet a TÁKISZ részére nem biztosította, a költségvetési éven belül visszafizetendő támogatást kap ezen tartozásai kiegyenlítését szolgáló finanszírozási megoldással.

Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 2. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a számára nettó módon folyósított normatív állami hozzájáruláson, személyi jövedelemadón és egyéb állami támogatáson túl a saját források maximális feltárása és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.

A helyi önkormányzatok igényüket a Belügyminisztériumhoz - a TÁKISZ-on keresztül két példányban - folyamatosan nyújthatják be, melyről a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttesen dönt. A támogatás igénylésének rendjét a Kormány rendeletben szabályozza."

5. számú melléklet az 1996. évi LXXVIII. törvényhez

"9. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

6. számú melléklet az 1996. évi LXXVIII. törvényhez

"10. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

7. számú melléklet az 1996. évi LXXVIII. törvényhez[9]