174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.) kapott felhatalmazás alapján a Kormány - az Egészségbiztosítási Önkormányzattal és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben -a következőket rendeli el:

1. §

A 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés harminc napot meghaladó tartama alatt - ide nem értve a munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetésekor a kötelező felmentés esetét - szünetel a biztosítás, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére illetmény vagy távolléti díj fizetés nem történt. Kivétel ez alól, ha jogszabály másként rendelkezik, illetőleg, ha az igénybevételre háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt kerül sor."

2. §

(1) Az R. 19/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biztosított részére a vényen rendelt gyógyszer árához akkor jár a társadalombiztosítási támogatás, ha az az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási pénztár) a gyógyszer kiszolgálásra és a társadalombiztosítási támogatás elszámolására szerződést kötött gyógyszertár szolgáltatja ki. A gyógyszertár hitelt érdemlően köteles dokumentálni a - (4) bekezdés szerint 50, 70, 90 és 100%-os - társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek egyéves leltár-időszakonkénti készletét, időközi beszerzését és értékesítését."

(2) Az R. 19/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társadalombiztosítási támogatás a külön jogszabályban meghatározott gyógyszereknél a támogatás mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésének időpontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által a támogatás alapjául elfogadott mindenkori - áfával megnövelt (bruttó) - ár 0, 50, 70, 90, illetve 100%-ának megfelelő összeg, amely

á) az 50, 70 és 90% esetében az ár változásától függetlenül egy évig változatlan marad,

b) a 100% esetében az árváltozásának mértékével korrigált összeg."

3. §

Az R. 19/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül (3) és (4) bekezdéssel, a jelenlegi (3)-(9) bekezdés számozása (5)-(11) bekezdésre változik:

"(2) Ha a biztosított beutaló nélkül, de orvosilag indokoltan vette igénybe a járóbeteg-szakellátást, az utazási költség megtérítése a lakóhelyére, illetőleg a tartózkodási helyére történő visszautazásra illeti meg.

(3) A biztosítottat a gyógyászati segédeszköz igénybevétele (kiszolgáltatása) - ideértve a gyógyászati segédeszköz elkészítéséhez szükséges próbán való megjelenést is - során felmerült utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha a beutaló orvos állal megjelölt gyógyászati segédeszközt gyártók (kiszolgáltatok) közül a lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb cső gyógyászati segédeszközgyártót (kiszolgáltatót) veszi igénybe. Nem jár társadalombiztosítási támogatás a gyógyászati segédeszköz átvétele miatt felmerülő utazási költséghez, ha a biztosított személyes megjelenését a segédeszköz-rendelésre jogosult orvos nem tartja indokoltnak.

(4) A biztosítottnak a rehabilitáció keretében a 19/D. § szerint rendelt gyógyfürdőellátás, valamint az orvosi rehabilitáció keretében a 20/1995. (VI. 17.) NM rendeletnek megfelelő szanatóriumi ellátás igénybevételéhez is jár az utazási költségtérítés."

4. §

Az R. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott."

5. §

Az R. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött idő minden naptári napjára annyi repülési órát (ejtőernyős ugrást) kell számítani, mint amennyi a naptári év többi napjára átlagosan esik."

6. §

Az R. 85. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az öregségi nyugdíjat 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 9600 forint."

7. §

Az R. a következő 91. §-sal egészül ki:

"91. § A T. 54. §-a (5) bekezdésének alkalmazása esetén a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is."

8. §

(1) Az R. 96. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időre cső nyugdíjjárulék köteles keresetet, az 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e utáni időre eső kereset kiegészítést csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen keresetekre eső összegével. Az 1996-ban elért keresetekre eső személyi jövedelemadó képzett összegét a munkáltató, a bér kifizetője által történő adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az 1988. január 1-je és 1995. december 31-e közötti időre eső keresetekből az adó kiszámításánál naptári évenként"

(2) Az R. 96. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A T. 44. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások alatt a munkanélküli járadékot, a pályakezdők munkanélküli segélyét, a képzést elősegítő keresetkiegészítést, a keresetpótló juttatást és az 1991. évi IV. törvény hatálybalépését megelőző időponttól megállapított, munkanélkülieket megillető ellátást is érteni kell."

(3) Az R. 96. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: "(9) A keresetre vonatkozó adatokat - tekintettel a T. 120. és 120/A. §-saiban foglaltakra is - a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással, vagy a munkavállaló birtokában levő egykorú okirattal kell igazolni."

9. §

Az R. 97. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(... a naptári évre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:)

"i) az a)-h) pontokalapján meghatározott naptári évi kereseteket a T. 44. §-a (3) bekezdésében meghatározott szorzószámokkal kell növelni."

10. §

Az R. 105. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A T. 45. §-a második mondatának alkalmazása esetén a szakmunkás öregségi nyugdíját az utolsó 365 naptári nap alatt szakmunkás munkakörben elért és a T. 44. §-a (3), illetőleg (5) bekezdése alapján növelt keresetének alapulvételével kell megállapítani akkor, ha ez idő alatt legalább 30 naptári napra keresete volt.

(6) Az (1)-(5) bekezdés, valamint a 101. § alkalmazása, továbbá a T. 44. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata szerinti minimális bér havi átlagkeresetként történő figyelembevétele esetén a baleseti járadékot nem lehet számításba venni."

11. §

Az R. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a rokkantsági nyugdíjat 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 9 600 Ft, a II. rokkantsági csoportban havi 10 100 Ft, az I. rokkantsági csoportban havi 10 400 Ft."

12. §

Az R. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"125. § Az aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort -ide nem értve a korkedvezményes életkort - még nem töltölte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását."

13. §

Az R. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként és a azövetkezeti tagként biztosításban töltött idő, a hivatásos állományúak szolgálati viszonya, továbbá az az idő, amelyre nézve az igénylő a T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja alapján megállapodást kötött, és a T. 119/D. §-a (6) bekezdésének a)-c) pontjában előírt mértékű járulékot fizetett."

14. §

Az R. 131. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati időként kell figyelembe venni)

"a) a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,"

(tartamát.)

15. §

Az R. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak az a tartamát, amely alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett."

16. §

Az R. 170. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek az a tartamát, amelyre a járulékot megfizették."

17. §

Az R. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"182. § Ha az állandó özvegyi nyugdíjat 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 8900 forint."

18. §

Az R. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"189. § Ha az árvaellátást 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 8200 forint."

19. §

Az R. 197. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege havi 8850 forint, illetőleg 9520 forint. Ha a házastársak mindegyike jogosult öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, havi 8570 forint, illetőleg 8860 forint összegű járadék illeti meg az a házastársat, aki később terjeszti elő igényét."

20. §

Az R. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"202. § Az özvegyi járadék összege havi 8710 forint."

21. §

Az R. 204. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az aki)

"a) özvegyi nyugdíjra, baleseti özvegyi nyugdíjra, baleseti járadékra a "Népművészet Mestere"-ként az 1991. évi XII. törvény 2. §-ának(2) bekezdése szerinti pótlékra,"

22. §

Az R. 208. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"208. § A növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 8980 forint, illetve 9520 forint. A járadék összege a tíz éven felüli növelt összegű járadékra jogosító minden év után az alapösszeg három százalékával emelkedik."

23. §

Az R. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"211. § A növelt összegű özvegyi járadék a növelt ösz-szegű öregségi járadék fele, de legalább havi 8740 forint."

24. §

Az R. a következő 223/A. §-sal egészül ki:

"223/A. § Ha a baleseti táppénzre jogosult a T. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időtartamot kimeríti és a keresőképtelenségének elbírálására illetékes orvos véleménye szerint a balesetből (foglalkozási betegségből) eredően továbbra is keresőképtelen, az említett időtartam lejárta előtt 60 nappal (vagy a baleseti táppénz 300. napjánál) a kezelőorvos kezdeményezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének I. fokú Bizottságánál az üzemi balesetet szenvedett személy vizsgálatát annak eldöntése céljából, hogy az állapota kialakult-e, vagy továbbra is keresőképtelen, s a keresőképtelenség várható tartamára a baleseti táppénz meghosszabbítását engedélyezi."

25. §

Az R. 240. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjat 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 9 700 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 10 200 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 10 500 forint."

26. §

Az R. 251. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A társadalombiztosítási készpénzellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani."

"(3) Ha a társadalombiztosítási készpénzellátásra irányuló igényt posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának az igazolt napját kell tekinteni.

(4) A térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó igényt a T. 16/B. §-ában említett egészségügyi szolgáltatónál a T. 16/B. §-ában előírt módon lehet érvényesíteni."

27. §

Az R. 255. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén nem kell határozatot hozni a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) az előnyugdíjra jogosultság megszüntetéséről."

28. §

Az R. 262/A. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"Az üzemi baleset megállapításáról a baleseti táppénzt folyósító szerv az elbírálást követő három munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget elbíráló orvost írásban értesíteni."

29. §

(1) Az R. 264. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyugellátásra és a baleseti nyugellátásra az igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által az erre a célra rendszeresített és az igénylő (törvényes képviselője) által aláírt nyomtatványon]

"b) a vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a Vasutak által megállapított nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozói igényt a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-hez (a továbbiakban: GYSEV Rt.) kell bejelenteni."

(2) Az R. 264. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A nyugellátást, a baleseti nyugellátást, valamint azokat az ellátásokat, amelyek megállapítását külön jogszabály a nyugdíjmegállapító, illetőleg nyugdíjfolyósító szervek hatáskörébe utalja, az (1) bekezdés b) pontjában említettek részére a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV Rt. állapítja meg."

30. §

(1) Az R. 266. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem akadálya az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapításának az olyan jogviszony fennállása, amelyből származó keresetet (jövedelmet) a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál figyelembe venni nem lehetett."

(2) Az R. 266. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az igénylő részére munkanélküli járadékot, képzési támogatást vagy pályakezdők munkanélküli segélyét, illetőleg nyugdíj előtti munkanélküli segélyt folyósítanak, az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat legkorábban a felsorolt ellátások folyósítása megszűnését követő naptól kell megállapítani."

31. §

Az R. 271. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Vasutak dolgozóit ért üzemi balesetet a szolgálati főnökség az igényelt ellátásnak megfelelően a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnak (a továbbiakban: VTI), illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak, vagy a GYSEV Rt.-nek köteles bejelenteni. Ha a baleset körülményeinek a megvizsgálása az ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, az a VTI, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. végzi."

32. §

Az R. 276. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"276. § Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő alapján történő módosítása, vagy újbóli megállapítása iránti igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), a Vasutak által megállapított nyugdíjjal kapcsolatban pedig a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, illetőleg a GYSEV Rt.-nél kell előterjeszteni."

33. §

(1) Az R. 280. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Vasutak nyugdíjasai, illetőleg ezek hozzátartozói részére járó nyugellátások és baleseti nyugellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság végzi."

(2) Az R. 280. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban részesülő az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, ettől a naptól kezdődően a megállapított előnyugdíjat, korengedményes nyugdíjat öregségi nyugdíj címén kell részére folyósítani."

34. §

Az R. a következő 290/A. §-sal egészül ki:

"290/A. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató - ideértve a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot is - a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulást a tárgyhavi összesítő elszámoláson köteles bevallani, és a járulékokkal együtt befizetni.

(2) Ha a biztosított részére a T. 18. §-a a) pontjában említett keresőképtelenség vagy a kórházi (klinikai ápolás) időtartamára a táppénzt a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósításával egyidejűleg a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulásról fizetési meghagyással értesíti a munkáltatót."

35. §

Az R. 313/A. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben az egyéni vállalkozó [T. 103/D. §-a (1) bekezdése] egy teljes naptári éven át táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít, szabadságvesztés büntetést tölt, illetőleg külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként a T. 119/D. §-ának (6) bekezdése szerint járulékot fizet - ezt követően az (1) bekezdésben meghatározott időpontig - tevékenységet kezdőnek minősül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély időtartama alatt vállalkozói tevékenységét folytatja."

36. §

Az R. a következő 319/B. §-sal egészül ki:

"319/B. § A T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulás bevallására és a befizetési kötelezettségre, illetőleg a felelősségi szabályok alkalmazására a T.-nek a járulékokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A T. 105/C. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegyenlítési sorrend alkalmazásánál a hozzájárulást a baleseti járulékot követően kell figyelembe venni."

37. §

Az R. 445. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társadalombiztosítási ellátást folyósító munkáltató az (1) bekezdésben felsorolt adatokon kívül köteles az összesítő elszámoláson kimutatni a tárgyhónapban kifizetett táppénzek után a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulás összegét, valamint a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási ellátás, a külön jogszabályban meghatározott egyéb ellátások és a kifizetőhely fenntartóját a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. §-a (2) bekezdése szerint megillető költségtérítés összegét, továbbá a kifizetések (költségtérítés) és a fizetendő járulékok különbözetét."

38. §

Az R. 464. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A T. 120/A. §-ában előírt adatszolgáltatást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón is teljesíthető. Az adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatásnak a jogszabályban meghatározott időszakot megelőzően történő teljesítésére, illetőleg az említett időszakon belüli ütemezésére az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság és az adatszolgáltatásra kötelezett munkáltatók és egyéb szervek megállapodást köthetnek."

Záró rendelkezések

39. §

(1)[1] Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit - a 2. § kivételével - 1996. január 1-jétől kell alkalmazni. Egyidejűleg az R. 2. §-a, a 97. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a 119. §-a, a 234. §-a, a 325. §-a és a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti. A 2. § rendelkezéseit 1996. május 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az R. 18. §-ában a "T. 16. §"-ára hivatkozás "T. 16/A. §"-ra változik, az R. 45/A. §-ában "a tárgyév első napján" szövegrész helyébe a "tárgyévet megelőző év utolsó napján" szövegrész lép, az R. 266. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és az R. 266. §-a (3) bekezdésében a "táppénzben" szövegrész "táppénzben (betegszabadságon)", az R. 279. §-a (1) bekezdésében a "MÁV Nyugdíj Igazgatóság" szövegrész "MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg GYSEV Rt." szövegrészre, az R. 327/A. §-ában "és rendbírság" szövegrész "továbbá járulékbírság és mulasztási bírság" szövegrészre, az R. 336. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és (6) bekezdésében a "rendbírságot" szövegrész "járulékbírságot és mulasztási bírságot" szövegrészre változik.

(3) Az R. III. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

(4) Az R. VIII. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint egészül ki.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A 89/1990. (V. 1.) MT rendelet III. számú melléklete az alábbiak szerint módosul:

I. Fejezet

1. pont hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"Nyugdíjas biztosított vonatkozásában az adatmegállapító lapot csak üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség (illetve terhességi-gyermekágyi segély igénylése) esetén kell kitölteni."

3. pont a következő hatodik bekezdéssel egészül ki:

"A méltányosságból engedélyezett táppénzfolyósítás időtartamát az újabb keresőképtelenség esetén előzményként kell figyelembe venni."

4. pont ötödik és hatodik bekezdésében "a javító-nevelő" munka szövegrész "közérdekű munka" szövegrészre változik.

5. pont hetedik bekezdésének első mondata az alábbiak szerint módosul:

"Ha a visszamenőlegesen igazolt keresőképtelenséget - a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. §-ában megjelölt orvos - nem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja, a keresőképtelenség időtartamára járó táppénzt hivatalból kiállított "Orvosi igazolás"-on kell számfejteni."

5. pont tizedik bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"A kifizetőhely a biztosított keresőképtelensége 180. napját követő nyolc napon belül köteles a dolgozó lakóhelye szerint illetékes FOB-nál az előzetes orvosi elbírálást kezdeményezni. A keresőképtelenség 180. napjának megállapításánál a korábbi táppénzes időt (előzményt) figyelembe kell venni.

Nem kell előzetes elbírálást kezdeményezni, ha a dolgozó

- üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt baleseti táppénzben részesül,

- az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy a táppénzre jogosultság kimerítéséig eléri,

- gyermekápolási táppénzben részesül,

- terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen."

II. Fejezet

1. pont második bekezdésének első mondata és harmadik bekezdése a következőkkel egészül ki:

"... a segélyezési egyéni lap kiállításakor a biztosított személy adataira vonatkozó rovatokat hiánytalanul, olvashatóan kell kitölteni és a biztosított Társadalombiztosítási Azonosító Jelét is fel kell vezetni."

"A segélyezési egyéni lapra fel kell vezetni a biztosítás szünetelésének időtartamát is."

1. pont hetedik és nyolcadik bekezdése a következő szerint módosul:

"A jutalom, a 13. havi illetmény és a prémium napi átlagát külön kell kiszámítani és a "Segélyezési egyéni lap"-ra, "Pótlap"-ra külön kell felvezetni."

"A Segélyezési egyéni lap"-ra "Pótlap"-ra egy összegben fel kell vezetni az a napi átlagkeresetet (munkabér, jutalom, 13. havi illetmény napi átlagának együttes összegét), amelynek alapulvételével a táppénz alapját képező kereset napi összegét meg kell állapítani."

5. pont második és ötödik bekezdésében a "jövedelempótlék" szövegrészt törölni kell.

5. pont nyolcadik bekezdésének szövege a következők szerint módosul:

"Az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók biztosítási idejéről az igazolványt az általános rendelkezések figyelembevételével annak a szervnek kell kiállítani, amely az ösztöndíjat, munkabért folyósította."

III. Fejezet

1. pont tizenegyedik bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A segélyezési pénztárnaplóban fel kell tüntetni a keresőképtelenség és a kórházi klinikai ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmad részét, mely összeget az összesítő elszámoláson a munkáltató köteles bevallani és a járulékokkal együtt befizetni."

V. Fejezet

Az első bekezdés második mondata a következő szerint módosul:

"A segélyezési egyéni lapokat (mellékleteket) 1988-tól kell megőrizni."

2. számú melléklet a 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez[2]

A 89/1990. (V. 1.) MT rendelet VIII. számú melléklete a következő számoszloppal egészül ki: