35/2001. (X. 10.) PM rendelet

az egyes szakmai követelményekről szóló PM rendeletek módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (1)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (1)-(10) bekezdés számozása (5)-(14) bekezdésre változik:

"(1) A pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A biztosításközvetítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A vámkezelő és vámügyintéző szakképesítések szakmai és vizsgázatási követelményeit a rendelet 3., illetve 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az okleveles adószakértő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza."

2. §

(1) Az R. 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő banki tanácsadó és banki ügyintéző megnevezés helyébe szakképesített bankreferens, illetve banki, befektetési termékértékesítő megnevezés lép.

(2) Az R. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A mérlegképes könyvelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a jelen rendelet 11. számú melléklete tartalmazza, mely előírja a vállalkozási, az államháztartási, a pénzügyi és az egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő szakképesítések vizsgakövetelményeit is."

(3) Az R. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A pénzügyi tanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a jelen rendelet 12. számú melléklete tartalmazza."

3. §

(1) Az R. 1-5. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 6-10. számú melléklete lép.

(2) Az R. 21., 23., 24. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 13-15. számú melléklete lép.

(3) Az R. 22. számú melléklete kiegészül a rendelet 19. számú mellékletében szereplő intézményekkel.

4. §

(1) A pénzügyminiszter ágazatába tartozó akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 20/1998. (VII. 22.) PM rendelet 1. számú mellékletének I/2. pontjában a banki ügyintéző megnevezés banki szakügyintézőre módosul.

(2) A 20/1998. (VII. 22.) PM rendelet 1., 2., 3. számú mellékletei IV. pontjaiban szereplő óratervek helyébe jelen rendelet 16., 17., 18. számú mellékleteiben szereplő óratervek lépnek.

5. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A folyamatban lévő képzések résztvevőinek az R. által előírt vizsgái 2004. december 31-ig tehetők le. Ezt követően csak a jelen rendelet előírásai szerint szervezhetők szakmai vizsgák.

6. §

Ezen rendelet kiadásával hatályát veszti a 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 2. §-ának (5), (7) bekezdése és 6-20. számú mellékletei.

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3432 04

2. A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére, a gazdasági események kontírozására, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, könyvviteli feladások készítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (az amortizáció, a fizetendő adó stb. kiszámítására), valamint a könyvvezetéssel kapcsolatos további feladatok ellátására. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

I Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében.

Feladatai:

a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,

b) önállóan megfogalmazza a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemzi a vállalkozási formákat,

d) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,

e) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

f) közreműködik a vállalkozás stratégiai terve, azon belül gazdálkodási-pénzügyi fejezetei kimunkálásában,

g) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását,

h) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli ügyintéző önállóan gondoskodik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítéséről, követéséről, nyilvántartásáról és elemzéséről. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos okmányokat. Tevőleges szerepet vállal a vállalkozás finanszírozási feladatainak előkészítésében, lebonyolításában és utólagos elemzésében.

Feladatai:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismerteti a pénz szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemzi a hitelintézeteket és a biztosító intézeteket, valamint főbb tevékenységüket,

c) szabatosan meghatározza az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit,

d) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

e) kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító hitelintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

f) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

g) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, használja a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

h) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozás várható bevételeit és kiadásait,

i) intézkedik a tőketartozás, a kamatok, a késedelmi kamatok behajtásáról,

j) közreműködik a váltókibocsátásban, váltóforgatásban, illetve leszámítolás előkészítésében, adminisztrációjában,

k) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

l) végrehajtja a magánszemélyek jövedelemadójával, a társasági adóval, az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval, a vámokkal, illetékekkel, a helyi adókkal, a gépjárműadóval, egyéb fizetési kötelezettségekkel és az adókötelezettség teljesítésével, valamint elszámolásával, nyilvántartásával összefüggő feladatokat,

m) elvégzi a munkaerő-nyilvántartással és a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat,

n) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a járulékelszámolás szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, eleget tesz a társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségnek,

o) átlátja a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos fontosabb összefüggéseket,

p) közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában, az igénybe venni kívánt hitelfajta megválasztásában, végzi a hitelkérelem összeállítását célzó tevékenységből a részére meghatározott feladatokat,

q) önállóan ellátja a vállalkozás által igénybe vett hitelekkel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb teendőket,

r) elvégzi az egyes ügyletekre vonatkozóan a szerződés előkészítését, a megkötött szerződések nyilvántartását, a szükséges fizetési kötelezettségek határidőben való teljesítését és elszámolását,

s) segíti - információ nyújtásával - a cég likviditásának fenntartását, önállóan elkészíti az operatív likviditási tervet,

t) nyilvántartást vezet az értékpapírokról, figyelemmel kíséri az értékpapírok árfolyamait, a keletkező hozamokat, ellátja az értékpapír adásvétellel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

u) felismeri a vállalkozás pénzügyi értékelésénél használatos gyakoribb technikákat, mutatókat,

v) elvégzi a vállalkozás vezetése, a hitelezők, a tulajdonosok (illetve a potenciális befektetők) számára készülő pénzügyi elemzések elkészítésével összefüggő egyes teendőket,

w) közreműködik a beruházási döntések megalapozására szolgáló gazdaságossági számítások kimunkálásában, a megvalósult beruházások elemzésében, elvégzi a beruházások aktiválásával kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat,

x) a reálberuházásokkal kapcsolatos kockázat meghatározására irányuló számításokat végez,

y) elvégzi az éves státusz és az éves pénzforgalmi terv készítése során a részére meghatározott feladatokat,

z) ellátja a privatizáció lebonyolításával összefüggő - részére kijelölt - nyilvántartási feladatokat.

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

A pénzügyi-számviteli ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a beszámoló elkészítésében.

Feladatai:

a) szabatosan megfogalmazza és alkalmazza a könyvvezetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a leltár és a mérleg fogalmát, a gazdasági műveleteket, a számlakeret, a vállalati számlarend tartalmát,

b) a számlarend ismeretében szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket, önállóan végzi a könyvvezetést,

c) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyveli az általános forgalmi adóval, az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

d) a termelési költségek fogalmát, a költségelszámolási lehetőségeket, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolásokat ismerve a számlarendnek megfelelően könyveli azokat,

e) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

f) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

g) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

h) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat, és az előírásoknak megfelelően alkalmazza nyomtatványait,

i) ismerve az értékelési elveket, az értékelési eljárásokat, közreműködik a leltározásban, a leltárkészítésben, a zárlati munkákban,

j) a beszámolók formáit ismerve közreműködik azok elkészítésében,

k) szabatosan definiálja az eredménykimutatást, azok célját, az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

l) ellátja a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokat.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

A pénzügyi-számviteli ügyintéző rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitelszervezési és adatfeldolgozási ismeretekkel, feladatai ellátásához szakszerűen alkalmazza a számítógépet.

Feladatai:

a) szakszerűen meghatározza a rendszer- és információelméleti alapfogalmakat,

b) számítógép-kezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

c) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

d) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.),

g) segíti az egyszerűbb szakmai feladatok számítógépre történő szervezését.

A pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett szükséges általános követelmények a kreativitás, a döntési képesség, a problémafelismerő és -megoldó képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki a) az iskolai rendszerű szakképzésben a Központi programban meghatározott tantárgyi követelményeket a képzési idő befejeztével eredményesen teljesítette, illetve az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek 90 perc.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek 180 perc.

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés 180 perc.

4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek 90 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek

3. Könyvvezetés és beszámolókészítés

4. Számítástechnika és adatfeldolgozási ismeretek

A komplex szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az a jelölt, aki a "II. A szakképesítés munkaterülete" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik mentesül a Vállalkozásgazdálkodási ismeretek tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

Az a jelölt, aki Vállalkozási ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik, mentesül továbbá a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási, valamint a Könyvvezetés és beszámolókészítés gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 3. Könyvvezetés és beszámoló-készítés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

Az iskolarendszeren kívüli képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

2. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Biztosításközvetítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3440 03

2. A szakképesítés megnevezése: Biztosításközvetítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A biztosításközvetítő a biztosítási termék iránti igény felkeltésével és tudatosításával közvetíti cége, az egész biztosítási szakma és saját személyes imázsát az ügyfelekhez. Felméri az ügyfelek biztosítási szükségleteit, számukra a legmegfelelőbb szolgáltatásokat ajánlja.

A biztosításközvetítő a biztosítási értékesítési folyamatot teljes egészében átlátja, védi a biztosított és saját társasága érdekeit, rendszeres kapcsolatot tart az ügyfelekkel, elkötelezett a folyamatos szakmai képzés iránt. Bizalmat kelt a biztosítás és intézményei iránt.

A biztosításközvetítő biztosítási ügynök, biztosítási alkusz, vezérügynök és ügyfélszolgálatos munkakörben foglalkoztatható. Ebben a feladatkörben tájékoztatja a leendő ügyfeleket, felkelti a biztosítás iránti igényt, bemutatja a biztosítási termékeket, az ügyfél rendelkezésére bocsájt minden olyan információt, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ügyfél megalapozott döntést hozhasson az adott termékkel kapcsolatban, a megbízó társasághoz közvetíti az ügyfelek által tett ajánlatokat, segíti az ügyfeleit a biztosításokkal kapcsolatos egyéb teendőik intézésében.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. A biztosításközvetítő a biztosítási vállalkozásokat meghatározó és működésüket befolyásoló gazdasági környezet és jogi szabályozás alapvető ismereteinek birtokában tájékoztatást nyújt az ügyfél igényeinek megfelelően.

Ehhez:

a) megérti a piaci viszonyokat alakító tényezőket, a verseny sajátosságait,

b) tájékozódik a gazdasági élet meghatározó szereplőiről, alapvető intézményrendszeréről, a vállalkozási formákról, az ezekre vonatkozó jogi és pénzügyi szabályozásokról,

c) figyelemmel kíséri a költségvetési prioritásokat, a gazdasági növekedés és a lakossági jövedelmek alakulását, a fontosabb pénz- és tőkepiaci folyamatokat,

d) alkalmazza a Tb.-törvény, az Szja-törvény, az általános forgalmi adóról, a társasági adóról szóló törvények biztosításra vonatkozó részeit,

e) információt nyújt a Bit. és a Ptk. biztosítási tevékenységet szabályozó részeinek megismeréséhez,

f) betartja a MABISZ Etikai Kódex előírásait,

g) betartja a versenytörvény biztosító társaságokra vonatkozó szabályait.

2 A biztosításközvetítő a biztosítási tevékenység közgazdasági elveinek és gyakorlatának megfelelően, a biztosítási típusok és szerződések ismeretében közvetíti az ügyfél ajánlatát.

Ehhez:

a) meghatározza a veszélyek és kockázatok összefüggéseit, jellemzi és csoportosítja azokat különböző szempontok szerint,

b) megérti a kockázatelemzés és kockázatkezelés formáit és eszközeit,

c) meghatározza a biztosíthatóság alapvető feltételeit,

d) megfogalmazza a biztosítás előnyeit a gazdálkodó szervezetek és az egyén szempontjából,

e) összehasonlítja és elemzi az üzleti biztosítást és a társadalombiztosítást, illetve azok szolgáltatásait,

f) felismeri a biztosítási események tartalmát, csoportosítását, a biztosítási védelem jellegét, és megérti a szolgáltatások összefüggéseit,

g) jellemzi a biztosítási ágazatokat, ágakat, módozatokat, csoportosítja azokat,

h) megérti a biztosítási szerződés törvényi szabályozását, a szerződéskötés és megszüntetés jogi előírásait és okiratait, felismeri a biztosítási szerződés kellékeit,

i) értelmezi, hogy a biztosítási törvény miként szabályozza a biztosító társaságok tevékenységi területeit,

j) tájékoztatja az ügyfeleket az általános és különös biztosítási feltételekről,

k) különbséget tesz a jogszabályon és a szerződésen alapuló biztosítási kötelezettség között,

l) megérti a szakkezelés, a kárrendezés, az állománynyilvántartás főbb folyamatait, megismeri fontosabb dokumentumait, megadja az ügyfeleknek a kárrendezéssel kapcsolatos alapvető tájékoztatást,

m) szakismeretei alapján elvégzi az elsődleges kockázatelbírálás feladatait,

n) megismeri a magyar biztosítás történetének fejlődési szakaszait, jelenlegi helyzetét, a főbb nemzetközi tendenciákat,

o) jellemzi a biztosítási piac szereplőit, intézményrendszerét.

3. A biztosításközvetítő alkalmazza a biztosítási tevékenységet szabályozó gazdálkodási, pénzügyi előírásokat az állam felé és a saját szervezetén belül. A pénzpiaci és pénzügyi adózási ismeretek birtokában pénzügyi-tervezési tanácsadói feladatokat lát el.

Ehhez:

a) jellemzi a pénzügyi intézményrendszer felépítését, felismeri ebben a biztosító társaságok helyét és szerepét,

b) értelmezi a bankrendszer működésének főbb jellemzőit,

c) betartja a pénzforgalommal kapcsolatos előírásokat, felismeri az egyes fizetési módokhoz kapcsolódó bizonylatokat, nyomtatványokat, betartja a pénzkezelés szabályait,

d) felismeri a pénzügyi piacon létező megtakarítási és befektetési lehetőségeket, összehasonlítja az egyes megtakarítási, befektetési formákat és a biztosítási termékeket,

e) értelmezi a számviteli beszámolókat, kimutatásokat és egyéb pénzügyi információkat, mint például mérleg, eredménykimutatás.

4. A biztosításközvetítő a sikeres üzletkötés érdekében korszerű módszereket alkalmaz és betartja a helyzetnek megfelelő viselkedési normákat.

Ehhez:

a) tevékenységét a céltudatosság, kezdeményezőkészség, kapcsolatteremtő képesség, önbizalom, alkalmazkodóképesség, kommunikációs készség, felelősségtudat, megbízhatóság, önismeret, emberismeret, szorgalom, kitartás jellemzi,

b) alkalmazza a tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikákat,

c) betartja az üzleti protokoll alapvető szabályait, megjelenése, viselkedése és beszédstílusa tükrözi a szakma és ügyfelei tiszteletét,

d) figyelemmel kíséri a biztosítási piacot, a piacra ható tényezőket, azok változásait,

e) megérti az integrált pénzügyi-tanácsadó szolgáltatás lényegét,

f) felismeri az új biztosítási igények és új biztosítási alanyok megjelenését,

g) alkalmazza a hagyományos és új típusú értékesítési módszereket és tapasztalatokat,

h) figyelemmel kíséri az új termékek megjelenését,

i) munkája során felismeri és alkalmazza a helyzetnek megfelelő, célravezető értékesítési módszert,

j) alkalmazza az üzletkötés különböző módszereit,

k) megismeri az önszervezési, időtervezési technikákat,

l) alkalmazza a kapcsolatfelvétel és kapcsolatápolás módszereit,

m) alkalmazza a hatékony kommunikáció elveit,

n) megtervezi az üzleti tárgyalás menetét és alkalmazza befolyásolásának eszközeit,

o) alkalmazza a prezentációs technikákat,

p) betartja az üzleti megjelenés és viselkedés szabályait,

q) használja a kifogáskezelés hatékony módszereit.

5. A biztosításközvetítő alkalmazza a biztosítás mint pénzügyi tevékenység elvi alapját képező matematikai törvényszerűségeket, kalkulációs elveket és tényezőket, a statisztikai adatokat szolgáltató nyilvántartási rendszereket és statisztikákat

Ehhez:

a) megérti a díjkalkuláció elveit és a biztosítási díj elemeit, felismeri az egyes díjrészek funkcióit és összefüggéseit,

b) felismeri a biztosításban használt számítási eljárásokat, azok alkalmazási területeit mint például a kamat-, kamatoskamat-számítás, jutalék-, illetve egyéb költségek számítása, jelenérték-jövőérték számítás,

c) használja az inflációkezelés főbb technikáit az élet-és a nem-életbiztosítások területén (például indexálás, revalorizációs technika stb.),

d) értelmezi, munkája során alkalmazza a különböző statisztikai táblázatokat, kimutatásokat és ezekből levonja a megfelelő következtetéseket,

e) az ügyfél kockázatának, körülményeinek és szükségleteinek objektív felmérése alapján összehasonlítja és kombinálja a pénzügyi védelmet szolgáló termékeket.

6. A biztosításközvetítő felhasználói szinten alkalmazza a számítógépet és alkalmazza az információgyűjtés, -tárolás és -feldolgozás technikáit

Ehhez:

a) alkalmazza a szövegszerkesztési, adatbázis- és táblázatkezelési programokat, rendszerezi az általa gyűjtött információkat, körleveleket, memokat készít, táblázatokkal, diagrammokkal prezentálja a biztosítási szolgáltatásokat, termékeket,

b) használja a korszerű irodatechnikai berendezéseket, mint például fax, fénymásológép, laptop stb.,

c) használja az internet levelezési és információs adatbázisait,

d) betartja a hivatalos levelezési formákat és szabályokat,

e) megérti az adatvédelem elveit és az adatok helyes tárolásával, használatával és hozzáférésével kapcsolatos előírásokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek 90 perc.

2. Pénzügy- és biztosításmatematikai ismeretek 90 perc.

3. Komplex (Ágazati biztosítástani, számítástechnikai

ismeretek, marketing és üzleti kommunikáció) 180 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgyak követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelölt átfogó ismereteit kell számon kérni, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

A Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek és a Pénzügy- és biztosításmatematikai ismeretek vizsgatárgynál az

alapozó általános kérdések 15%,

szakmai alapozó, specifikus szakmai kérdések 55%,

számítási feladatok 30%

részarányt képviselnek.

A komplex vizsga az ágazati biztosítástani, számítástechnikai, a marketing és üzleti kommunikációs ismeretek alkalmazását ellenőrzi személyi számítógép felhasználásával. A jelölt az ágazati biztosítástani, számítástechnikai, a marketing és üzleti kommunikációs ismereteiről a III. részben meghatározott követelmények alapján ad számot tudásáról.

Komplex szóbeli vizsgán a jelölt átfogó, szintetizált ismereteit kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés feltételei

Az a jelölt, aki a "II. A szakképesítés munkaterülete" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítéssel rendelkezik mentesül a Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek, a Pénzügy- és biztosításmatematikai ismeretek tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a három gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók Az iskolarendszeren kívüli képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

3. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Vámkezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 51 3433 01

2. A szakképesítés megnevezése: Vámkezelő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vámkezelői képesítés biztosítja a külkereskedelmi ügyletek realizálásának folyamatában a felmerülő vámkezelések szakmai előkészítését és a vámkezelések során a vámhivatalnál történő közreműködés hatékonyságát.

Ennek során a vámügyintéző:

- előkészíti a vámkezelésekhez szükséges engedélyek beszerzését;

- beszerzi és kiállítja a vámkezeléshez szükséges okmányokat;

- intézkedik az okmányok vámhivatalnál történő benyújtásáról;

- közreműködik a vámkezelések elvégzésénél.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Vámjog és vámeljárás

A vámkezelő ismerje és tudja a vámkezelésekkel és vámeljárásokkal kapcsolatos vámjogi rendelkezések ügyfélre vonatkozó tudnivalóit.

Ezen belül a vámkezelő ismerje és tudja alkalmazni:

a) a vámtörvény által nevesített vámkezeléseket és az azokhoz kapcsolódó alapeljárásokat,

b) a vámkezelésekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségeket,

c) a részére előírt - a vámkezelések során teljítendő - kötelező jellegű közreműködési kötelezettségeket,

d) a Vám- és Pénzügyőrség által a vámkezelések során alkalmazható - a vámtörvény által nevesített - jogkövetkezményeket,

e) a vámkezelésekhez kapcsolódó egyéb jogszabályi előírásokat.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret

A vámkezelő tudja alkalmazni a Kereskedelmi Vámtarifát.

Ehhez ismerje:

a) a vámtarifára vonatkozó jogszabályi előírásokat,

b) a Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazásának szabályait,

c) a mintavételre vonatkozó előírásokat.

3. Származás és vámérték

A vámkezelő legyen tisztában a származással és a vámérték meghatározással kapcsolatos hazai előírásokkal. Ennek során a vámkezelő a gyakorlatban tudja:

a) a származáshoz kötődő kedvezmények alkalmazásának feltételeit,

b) a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán a származás igazolásának feltételeit,

c) a vámérték kimunkálására vonatkozó általános szabályokat,

d) a kapcsolódó vámjogi jogkövetkezményeket.

4. Államigazgatási eljárás

A vámkezelő ismerje és tudja alkalmazni az államigazgatási eljárás vámjoghoz kapcsolódó szabályait, különös tekintettel a kérelemre és a határozatra vonatkozó szabályokat.

5. Informatika

A vámkezelő a vámhatósággal szembeni eredményes kommunikáció érdekében tudja használni a személyi számítógépet.

Ennek során a vámkezelő ismerje:

a) a szövegszerkesztést,

b) a táblázatkezelést.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

a) középiskolai végzettséggel rendelkezik, és

b) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

Gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Vámjog és vámeljárás 180 perc.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret 180 perc.

Írásbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a köztes vizsgáknak eleget tett.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Vámjog és vámeljárás

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret

A szóbeli vizsgát megelőzi a gyakorlati-írásbeli vizsga. Nem tehet szóbeli vizsgát az a jelölt akinek a gyakorlatiírásbeli vizsgaeredménye elégtelen.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán a jelöltek átfogó ismeretét kell számon kérni. Az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni. A szóbeli vizsgán átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a két tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor az 1. Vámjog és vámeljárás tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati-írásbeli vizsgán mind a két tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati-írásbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor az 1. Vámjog és vámeljárás tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számított 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak (moduljainak) minimum óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

4. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Vámügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3433 04

2. A szakképesítés megnevezése: Vámügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vámügyintézői képesítés biztosítja, a külkereskedelmi ügyletek realizálásának folyamatában felmerülő vámügyek érdemi intézését.

Ennek során a vámügyintéző:

- közreműködik a külkereskedelmi ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó váminformációkat;

- intézkedik a vámkezelésekhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése iránt;

- gondoskodik a vámokmányok szakszerű kiállításáról, benyújtásáról, valamint a vámkezelések elvégzéséhez szükséges egyéb feltételek biztosításáról;

- figyelemmel kíséri, szükség szerint intézkedik a határidős ügyek tekintetében;

- felülvizsgálja az elvégzett vámkezeléseket, intézi az esetlegesen felmerülő jogorvoslati ügyeket;

- közreműködik az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseknél;

- ismeri és alkalmazza az utólagos intézkedésekkel kapcsolatos vámigazgatási eljárásokat.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Vámjog és vámeljárás

A vámügyintéző teljes egészében tájékozott legyen a vámjog és a vámeljárás területén.

Ezen belül a vámügyintéző ismerje és tudja alkalmazni:

a) a vámtörvény által nevesített vámigazgatási eljárásokat, vámeljárásokat,

b) a vámeljárások során felmerülő fizetési kötelezettségekre vonatkozó előírásokat,

c) a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket,

d) a részére előírt kötelező jellegű közreműködési kötelezettségeket,

e) a Vám- és Pénzügyőrség által alkalmazható - a vámtörvény által nevesített - jogkövetkezményeket,

f) a vámjogszabályhoz kapcsolódó egyéb jogszabályi előírásokat.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret

A vámügyintéző teljes egészében ismerje a Kereskedelmi Vámtarifát, valamint az ahhoz kapcsolódó jogszabályi előírásokat.

Ennek keretében tudja alkalmazni, illetve ismerje:

a) a vámtarifára vonatkozó és a kapcsolódó jogszabályi előírásokat,

b) a Kereskedelmi Vámtarifa szabályait,

c) az áruosztályozáshoz szükséges áruköröket,

d) a mintavételre vonatkozó előírásokat,

e) a kötelező áruosztályozási felvilágosításra vonatkozó előírásokat,

f) a vámtarifára vonatkozó jogorvoslati lehetőségeket,

g) az áruosztályozáshoz kapcsolódó vámjogi jogkövetkezményeket.

3. Származás és vámérték

A vámügyintéző legyen tájékozott a származás és a vámérték meghatározással kapcsolatos hazai és nemzetközi előírásokkal.

Ennek során a vámügyintéző ismerje:

a) a származáshoz kötődő kedvezmények alkalmazására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,

b) a szabadkereskedelmi megállapodások jogszabályi rendelkezéseit,

c) a kötelező származási felvilágosításra vonatkozó előírásokat,

d) a vámérték kimunkálásának szabályait,

e) a jogorvoslati lehetőségeket,

f) a kapcsolódó vámjogi jogkövetkezményeket.

4. Büntető és szabálysértési ismeretek

A vámügyintéző ismerje a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmények és pénzügyi szabálysértések körét, a büntetőeljárás megindításának módját.

Ennek keretében legyen tisztában:

a) a Btk. Különös részében nevesített egyes pénzügyi bűncselekmények és az ezekkel kapcsolatban megvalósító egyéb - a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozó - bűncselekmények törvényi tényállásaival, elkövetési magatartásaival,

b) a szabálysértési törvényben nevesített pénzügyi szabálysértések törvényi tényállásaival,

c) ismerje a büntetőeljárási törvényben a terheltet és a tanút megillető jogokat és kötelezettségeket.

5. Államigazgatási eljárás

A vámügyintéző ismerje és helyesen alkalmazza az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a vámtörvényhez kapcsolódó szabályait. Legyen tisztában hogyan kell a vámigazgatási eljárást megindítani, a kérelmet milyen okmányon, hová kell benyújtani és milyen mellékleteket kell csatolni.

Tudja a képviselet ellátására, valamint a szakértő igénybevételére vonatkozó előírásokat.

Ismerje a vámigazgatási eljárásban igénybe vehető jogorvoslati eszközöket.

6. Jövedéki és adó ismeretek

A vámügyintéző ismerje a fogyasztási adótörvénynek és a forgalmi adóról szóló törvénynek a termékimporthoz és exporthoz kapcsolódó rendelkezéseit, valamint kivonatosan az adózás rendjéről szóló törvényt.

Ismerje és tudja alkalmazni a jövedéki adótörvénynek a vámtörvénytől eltérő szabályait.

Legyen tisztában:

a) a jövedéki termékek exportálására és importálására vonatkozó jövedéki előírásokkal,

b) a zárjegyre és adójegyre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel,

c) a jövedéki termékek exportálásához, importálásához szükséges tevékenységi engedélyek megadásának feltételeivel,

d) a termékkísérő okmány használatának szabályaival.

7. Gazdasági ismeretek

A vámügyintéző rendelkezzen a szakmához kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és vállalkozási ismeretekkel. Ezen belül tudja alkalmazni:

a) az ügyleteket és azok lebonyolításával kapcsolatos jogszabályi előírásokat,

b) az ügyletekhez kapcsolódó fizetési módokat, fizetőeszközöket,

c) a gazdálkodó szervezetek működésének általános feltételeit.

8. Idegen nyelv

A vámügyintéző a vámeljárások során tudjon kommunikálni az ügyletben résztvevő külföldi partnerekkel.

Ehhez megfelelő szókinccsel rendelkezzen, a nyelvtani szabályokat helyesen alkalmazza, ismerje a speciális szakmai kifejezéseket.

9. Informatika

A vámügyintéző a vámhatósággal szembeni eredményes kommunikáció érdekében tudja használni a személyi számítógépet.

Ennek során a vámügyintéző ismerje:

a) a szövegszerkesztést,

b) a táblázatkezelést,

c) az elektronikus vám elé állítást.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

a) érettségi vizsgával,

b) "A" típusú alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik,

c) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

Gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Vámjog és vámeljárás 180 perc.

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret 180 perc.

3. Idegen nyelv (általános és szakmai) 180 perc.

Gyakorlati írásbeli vizsgára csak az bocsátható, aki a köztes vizsgáknak eleget tett.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Vámjog és vámeljárás

2. Kereskedelmi Vámtarifa és áruismeret

3. Idegen nyelv (általános és szakmai)

A szóbeli vizsgát megelőzi a gyakorlati-írásbeli vizsga. Nem tehet szóbeli vizsgát az a jelölt akinek a gyakorlati-írásbeli vizsgaeredménye elégtelen.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán a jelöltek átfogó ismeretét kell számon kérni. Az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni. A szóbeli vizsgán átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés feltételei

Az a vizsgázó, aki a szakmai vizsga időpontját megelőző öt éven belül, legalább "A" típusú alapfokú állami nyelvvizsga bizonyítványt szerzett mentesül az idegen nyelvi vizsga letétele alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a három tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész három tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor az 1. Vámjog és vámeljárás tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát (eredményét) és a szóbeli vizsgatárgyak érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a gyakorlati-írásbeli vizsgán mind a három tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott. A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati-írásbeli vizsgarész három tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor az 1. Vámjog és vámeljárás tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát (eredményét) és a gyakorlati-írásbeli vizsgatárgyak érdemjegyét kell átlagolni.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a három gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számított 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak (moduljainak) minimum óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

5. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Okleveles adószakértő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 3437 04

2. A szakképesítés megnevezése: Okleveles adószakértő

Szakok:

a) adóellenőrzés szak

b) jövedelemadó szak

c) forgalmi adó szak

d) nemzetközi adózás szak

Az oklevélben fel kell tüntetni a szak megnevezését is az alábbiak szerint:

Okleveles adóellenőrzési szakértő

Okleveles jövedelemadó szakértő

Okleveles forgalmi adó szakértő

Okleveles nemzetközi adószakértő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az okleveles adószakértő jogosult adótanácsadó szervezetek irányítására, vezetésére, igazságügyi adószakértői tevékenység végzésére, adóhatósági szervezetek magasabb vezetői tevékenységének végzésére. Az okleveles adószakértő alkalmas

- a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadásra,

- nemzetközi adózással - ezen belül az Európai Unió adózásával - kapcsolatos tanácsadásra, nemzetközi adótervezésre.

- a kötelezettségek, és jogok érvényesítésében való közreműködésre, az adóhatóság és a bíróság előtti képviseletre,

- az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzésére, illetve szakszerű tájékoztatásra,

- egy vállalkozás költségvetési kapcsolatainak optimalizálására, adóterv készítésére

- az adószakértői ellenőrzés megszervezésére, és szakszerű végzésére,

- az adótanácsadó szervezetek munkájának irányítására, vezetésére,

- szakértői, igazságügyi szakértői tevékenység végzésére.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Adóismeretek alkalmazása

Adóellenőrzés szak:

Az adóellenőrzés szakon végzett szakember feladatai az adótanácsadói ismereteire és gyakorlatára építve:

a) a hazai ellenőrzési rendszer, a pénzügyi és vámhatósági, tulajdonosi, pénzintézeti ellenőrzés jogintézményeit ismerve végzi munkáját;

b) alkalmazza a hazai és nemzetközi ellenőrzési módszereket;

c) értelmezi az Európai Unióban működtetett ellenőrzési rendszereket, s azokat összehasonlítja a hazai gyakorlattal;

d) megismerteti az adóalanyok és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit, értelmezi azok tartalmát;

e) az adóhatósági ellenőrzés területeinek, módszereinek, következményeinek ismeretében az egyes adónemek, a vám, az illeték ellenőrzés sajátosságait alkalmazza döntései során;

f) az adóigazgatási eljárás szabályainak ismeretében hozza meg döntéseit;

g) átlátja a végrehajtási eljárás intézményrendszerét és működését.

Jövedelemadó és forgalmi adó szak:

A jövedelemadó (SZJA, TAO, vagyonadók és helyi adók), illetve a forgalmi adó (ÁFA, fogyasztási adó, jövedéki adó) szakon végzett szakember feladatai az adótanácsadói ismereteire és gyakorlatára építve:

a) a szakhoz tartozó adók társadalmi, gazdasági alapjait, fejlődésük történetét ismerteti;

b) követi az elévülési időszakon belül történt változásokat, értelmezi, és munkája során alkalmazza azok szakmai indokait;

c) értelmezi az adókhoz kapcsolódó állásfoglalásokat;

d) értelmezi és alkalmazza az adókhoz kapcsolódó bírósági döntéseket;

e) felismeri az egyes adónemeknél alkalmazott nemzetközi megoldásokat;

f) tájékozódik az egyes adónemeknél alkalmazott Európai Uniós normákról;

g) alkalmazza az adókkal kapcsolatos nemzetközi egyezményeket;

h) alkalmazza az adókkal kapcsolatos adótervezési módszereket és eszközöket;

i) tájékozódik a leggyakrabban használt adóelkerülési, adócsalási technikákról, munkája használja az adónemmel kapcsolatos ellenőrzési módszereket és gyakorlatot;

j) elkészíti bonyolult, több adónemet érintő események szakértői véleményezését, igazságügyi szakértői tevékenységet végez;

k) figyelemmel kíséri az egyes adónemek továbbfejlesztésének célszerű és várható irányát;

l) véleményét írásban és szóban korrekten kifejti és megvédi.

Nemzetközi adózás szak:

A nemzetközi adózás szakon az okleveles adószakértő feladatai az adótanácsadói ismereteire és gyakorlatára építve:

a) bemutatja a nemzetközi adózás elméleti alapjait, fejlődésének történetét;

b) felvázolja a nemzetközi adózás jogi intézményrendszerét;

c) átlátja a nemzetközi adózásban alkalmazott módszereket;

d) nemzetközi egyezmény hiányában alkalmazza a külföldiek belföldi, illetve a belföldiek külföldi adózásának szabályait;

e) munkája során a gyakorlatban alkalmazza Magyarország kettős adóztatási egyezményeit;

f) tanulmányozza és felhasználja a kettős adóztatás elkerülésére ajánlott modell-egyezményeket;

g) megismeri a jogsegély egyezmény tartalmát és alkalmazásának gyakorlatát;

h) átlátja a fejlett országok egymás közötti, a fejlődő és fejlett országok egymás közti, a kettős adóztatást kizáró egyezményeinek jellemzőit, sajátosságait;

i) bemutatja a kettős adóztatási egyezmény érvényesíthetőségének fórumait, eszközeit, és gyakorlatát;

j) felvázolja a multilaterális egyezményeket, azok szerepét, jelentőségét;

k) részletesen megismeri egy kontinentális ország adórendszerét (pl. Németország, Ausztria);

l) részletesen megismeri egy angolszász ország adózási rendszerét (pl. Nagy-Britannia, USA);

m) szakszerűen tájékoztatja a külföldi megbízót a nemzetközi adóegyezmények, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény, a magyar adótörvények és más jogi normák, valamint a kialakult gyakorlat alapján a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményekről;

n) bemutatja az Európai Unió adózással kapcsolatos jogi intézményrendszerének felépítését és legfontosabb elemeit;

o) értelmezi az Európai Unióban az adózással kapcsolatos legfontosabb irányelveket, rendeleteket, bírósági döntéseket a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményekről;

p) tájékozódik az Európai Unió jogharmonizációs folyamatáról és az egyes adónemek területén elért eredményeiről;

q) átlátja az Európai Unió támogatási rendszerét, megbízóját a lehetőségekről szakszerűen tájékoztatja;

r) szakszerű tájékoztatást ad a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi munkavállalásával összefüggő adózási kérdésekről;

s) tájékozódik az adózás területén a magyar jogharmonizáció folyamán elért eredményekről és a várható jogharmonizációs lépésekről, azok következményeiről;

t) tájékoztatja megbízóját egy Európai Unióba irányuló gazdasági esemény, vagy Európai Unióba történő vállalkozás alapítás adójogi következményeiről;

u) felismeri a nemzetközi adótervezési módszereket és technikákat, alkalmazza azokat más országok adószakértőivel együttműködve nemzetközi vállalatok adótervezésének elkészítésénél;

v) bemutatja a nemzetközi adózással kapcsolatos adóellenőrzési technikákat és módszereket.

2. Adótervezés (minden szakon)

Az adótanácsadó az adótervezési ismeretek birtokában képes egy vállalkozásnak, vállalkozási csoportnak a székhely szerinti országban és nemzetközi szinten a költségvetési kapcsolatainak optimalizálására az alakulás az aktív és a tevékenység megszűnésének időszakában.

Feladatai:

a) a megbízóval közösen kialakítja azt a célrendszert, amelyre a vállalati adótervezés irányul;

b) meghatározza azt az eszközrendszert, amely az operatív vagy stratégiai cél eléréséhez felhasználható;

c) meghatározza azokat az adótervezési technikákat és módszereket, amelyek a hazai és nemzetközi adótervezésben felhasználhatók;

d) ismereteit a gyakorlatban alkalmazza az egyes adótervezési elemek kockázatának és hatékonyságának megítélésénél és megértetésénél;

e) végrehajtja és ellenőrzi az adótervezés során kialakított technikákat és megoldásokat.

3. Nemzetközi adózási ismeretek alkalmazása (a nemzetközi adó szak kivételével minden szakon)

Az okleveles adószakértő feladatához tartozik a szakterületéhez kapcsolódó területeken a határt átlépő adózási ügyletek során a korrekt tanácsadás, képviselet, és más országok adótanácsadóival való együttműködés.

Feladatai:

a) felvázolja a nemzetközi adózás jogi intézményrendszerét;

b) munkája során a gyakorlatban alkalmazza Magyarország kettős adóztatási egyezményeit;

c) szakszerűen tájékoztatást ad a külföldi megbízónak a nemzetközi adóegyezmények, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény, a magyar adótörvények és más jogi normák, valamint a kialakult gyakorlat alapján a Magyarországon befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményekről;

d) bemutatja az Európai Unió adózással kapcsolatos jogi intézményrendszerének felépítését és legfontosabb elemeit;

e) értelmezi az Európai Unióban az adózással kapcsolatos legfontosabb irányelveket, rendeleteket, bírósági döntéseket a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat érintő speciális adójogi következményeket;

f) tájékozódik az Európai Unió jogharmonizációs folyamatáról és az egyes adónemek területén elért eredményeikről;

g) átlátja az Európai Unió támogatási rendszerét, megbízóját a lehetőségekről szakszerűen tájékoztatja;

h) szakszerű tájékoztatást ad a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi munkavállalásával összefüggő adózási kérdésekről;

i) átlátja legalább egy-egy jellemző kontinentális, illetve angolszász jogrendet alkalmazó ország adórendszerének felépítését, sajátosságait;

j) tájékozódik az adózás területén a magyar jogharmonizáció folyamán elért eredményekről és a várható jogharmonizációs lépésekről, azok következményeiről;

k) tájékoztatja megbízóját egy Európai Unióba irányuló gazdasági esemény, vagy Európai Unióba történő vállalkozás alapítás adójogi következményeiről;

l) felismeri a nemzetközi adótervezési módszereket és technikákat, alkalmazza azokat más országok adószakértőivel együttműködve nemzetközi vállalatok adóterveinek elkészítésénél.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel),

b) szakmai előképzettséggel

- adótanácsadó szakképesítéssel rendelkezik,

c) legalább öt év adótanácsadói, adóigazgatási területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette, valamint

e) megadott formátumban és a képző intézmény által elfogadott - a választott szakterülethez kapcsolódó - témakör önálló, szakszerű kifejtését tartalmazó szakdolgozatát max. 60 oldalban elkészítette, a szakmai vizsgára való jelentkezésig leadta és azt a bíráló legalább elégségesre értékelte.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Adótan (szaknak megfelelően) 300 perc.

2. Nemzetközi adózás (nemzetközi adózás szak kivételével) 180 perc.

3. Adótervezés 240 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Adótan gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Adótan (szaknak megfelelően).

2. Nemzetközi adózás (nemzetközi adózás szak kivételével).

3. Szakdolgozat védése.

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 2. Nemzetközi adózás szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsáthaló, ha a gyakorlati-írásbeli vizsga követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette. A nemzetközi adózás szakos akkor védheti meg szakdolgozatát, ha minkét gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán a tárgyak részletes ismeretét kell számon kérni, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

A gyakorlati-írásbeli vizsgákon jogszabály gyűjtemény (jogtár) használható.

Szóbeli vizsgán átfogó ismeretüket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken. A szakdolgozat védése során a jelölt - a szóbeli vizsga előtt - röviden ismerteti dolgozata tartalmi felépítését, gyakorlati megvalósíthatóságát és továbbfejlesztésének lehetőségeit.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés f eltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a három (Nemzetközi adózás szak esetén kettő) tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész három (nemzetközi adózás szak kivételével) tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

A Nemzetközi adózás szakon a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 3. Szakdolgozat védése érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a három, illetve nemzetközi adózás szakon mind a kettő gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben a nemzetközi adózási szakon az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot az Adótan érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

6. számú melléklet a 35/2001. (X, 10.) PM rendelethez

Banki tanácsadó/szakképesített bankreferens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3441 01

2. A szakképesítés megnevezése: Banki tanácsadó/Szakképesített bankreferens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A Szakképesített bankreferens a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások meghatározott területein - treasury, vállalati üzletág, lakossági üzletág, befektetési üzletág - foglalkoztatható érdemi ügyintézőként és vezetőként.

A szakképesített bankreferens alkalmas

- a pénzügyi piacok és intézmények működésének elemzésére,

- a meghatározó pénzügyi szolgáltatások és termékek elemzésére, árazására,

- a banküzem főbb összefüggéseinek elemzésére, a megfelelő technikai eszközök (számvitel, pénzügyi számítások stb.) alkalmazásával,

- a főbb kockázatmérési és kockázatkezelési technikák alkalmazására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Gazdasági-pénzügyi ismeretek alkalmazása

A szakképesített bankreferens a gazdasági környezet és a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a környezeti tényezők felismerésére és azok figyelembevételére a döntések megalapozásában.

Mikroökonómiai alapismereteinek felhasználásával képes elemezni

a) a kereslet alakulását, a keresleti görbe jellemzőit; a fogyasztói választás és az egyéni kereslet fő vonásait (preferenciák, hasznosság, költségvetési korlát); a keresletre ható tényezők és a keresletrugalmasság elemeit,

b) a kínálatot; a termelés és költségek, a piaci kínálat és tényezői összefüggéseit,

c) a piac, a piaci egyensúly, a piaci verseny, a piaci formák jellemzőit; a piaci kudarcokat.

A gazdasági élet szereplőinek elemzése során

a) statisztikai adatokból elemzi a háztartásokat, a háztartások jövedelmeit, a fogyasztási és megtakarítási jellemzőket,

b) ismeri az üzleti szervezeteket, a társasági jog alapjait, az üzleti szervezetek típusait, az üzleti szervezetek gazdálkodását, a vállalati adók formáit,

c) felismeri az állam speciális szerepét a gazdaságban. Ismeri az állam gazdálkodásának, az államháztartástannak az alapjait, az adórendszereket.

A pénz és a bankok témakörének elemzése során

a) meg tudja határozni a pénz lényegét, legfontosabb funkcióit, a modern pénz kritériumait, eligazodik az árfolyam, a kamatláb, a monetáris aggregátumok kérdéseiben,

b) ismeri a bankok és más pénzügyi közvetítők jellemzőit, a bankok tevékenységi körét és a pénzteremtés folyamatát, a modern kétszintű bankrendszer kialakulását és mai jellemzőit, a pénzkereslet és pénzkínálat összetevőit és összefüggéseit.

Megfelelő mutatók mérésével, a monetáris és a fiskális politika elemzésével, képes jellemezni a magyar gazdaság egészének teljesítményét. Ennek során a következő ismereteit használja fel:

a) Mérés a gazdaságban: A gazdaságstatisztika alapjai. A gazdasági teljesítmény mérése. Nominál- és reálmennyiségek.

b) A gazdasági célok és megvalósításuk: Növekedés, egyensúly, ciklus. Gazdasági növekedés és ciklus. Rövid távú egyensúly. Munkanélküliség, infláció, fizetési mérleg. A gazdaságpolitika elemei: a költségvetési (fiskális) politika és a monetáris politika. A gazdaságpolitika hatásossága.

2. A számvitel és mérlegelemzés alapjainak alkalmazása

A szakképesített bankreferens feladata a vállalkozások szakszerű elemzéséhez szükséges számviteli módszerek és eljárások alkalmazása, az ehhez szükséges ismeretek megszerzése.

Tevékenységéhez különösen az alábbi ismeretek megszerzésére kell törekednie:

1. A számviteli alapfogalmak

a) Számviteli alapfogalmak: A beszámolási rendszer. Mérlegtani, költségszámítási, eredményszámítási, könyvviteli alapfogalmak.

b) Számlakeret, számlarend, számviteli politika.

2. A számvitel gyakorlata

a) A számviteli beszámolók általános kérdései: Eszköz és forrásmozgások általában. Cégalapítás.

b) Eszközök értékelése: Tantárgyi eszközök. Immateriális javak. Befektetett pénzügyi eszközök. Készletek. Követelések. Pénzeszközök.

c) Források értékelése: Saját tőke. Céltartalékok. Kötelezettségek.

3. A számviteli információk hasznosítása

a) Az eredménykimutatás elemzése.

b) A számviteli elemzés: Vagyoni helyzet elemzése. Pénzügyi helyzet elemzése. Cash flow elemzés. Jövedelmi helyzet elemzése mutatószámokkal.

3. Pénzügyi piaci ismeretek -piaci számítások alkalmazása

A szakképesített bankreferens feladata a pénzintézet működésével összefüggő pénzügyi döntések kvalitatív és kvantitatív megalapozása. Ezen belül az alábbi követelményekre kell felkészülnie:

A pénzügyi piacok működése és az értékpapírok témacsoporton belül:

a) A pénzügyi piacok ismerete, a pénzügyi közvetítés szükségessége, a megtakarítások és finanszírozási igények.

b) Az értékpapírok, mint a piacok alapvető termékeinek (részvények, kötvények, befektetési jegyek stb.) közgazdasági jellemzői.

c) Kibocsátók és kibocsátások (az elsődleges piac, az elsődleges forgalmazók, jegyzésgarantálás stb.).

d) Intézményi befektetők (alapok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, vagyon és portfoliókezelők). Piacok és piaci szereplők: tőzsde és tőzsdeszervek, befektetési társaságok és tipizálásuk (működésük, forgalmuk, ügyletek: megbízás stb.).

e) Elszámolóházak.

A befektetési szempontok (hozam, kockázat) vizsgálata során képes elemezni a rövid és hosszú távú befektetők eltérő szempontjait, és képes a különböző ügyfelek, valamint a bank befektetési szempontjainak elemzésére. Ehhez az alábbi ismereteket sajátítja el:

a) A befektetési lehetőségek és összehasonlíthatóságuk. A befektetés célja.

b) A cash flow és a nettó jelenérték.

c) A hozam, mint a befektetés leggyakrabban figyelt szempontja.

d) Kockázatok: hitelkockázat, árfolyamkockázat (újra-befektetési kockázat) likviditási kockázat (likvid piac és likvid eszköz). Kockázattal kapcsolatos viselkedés.

e) A piaci árak "értékelése": a modellárfolyamok (elméleti árfolyamok).

f) Kötvényértékelés hozamgörbe mentén (nettó és bruttó ár).

g) A részvényértékelés módszerei: fundamentális, Gor-don-modell, CAPM. Statisztikai elemzés.

h) A piacon megfigyelt árak - az árak kialakulása, árjegyzés, tőzsdei árak, árak értelmezése.

i) Összetett piaci árak: a piaci indexek (indextípusok, indexek értelmezése, hazai indexek: BUX, MAX, RMAX, RAX, DWIX).

j) Határidős termékek. A határidős termékek kialakulása. Kockázatmegosztás és kockázatfedezés. Keresztfedezés. A határidős ügylet leírása. Futures és forward ügyletek. Határidős ügyletek elszámolása. Az áralakulás. Kötési ár - határidős ár. A báziskockázat. Arbitrázsmentes árazás.

k) Opciós termékek és pozíciók. Opciós ügyletet leírása és elszámolása.

A pénzügyi matematika alapjainak elsajátításával önállóan képes a kamat és diszkontszámítás körébe tartozó feladatok megoldására, a kamatozási rendszerek szakszerű alkalmazására.

Képes a cash flow értékelésére, el tudja magyarázni annak jelentőségét, meg tudja határozni és ki tudja számítani a belső megtérülést és a nettó jelenértéket.

4. Bankszakmai ismeretek (banki termékek, banküzem, bankpiacok) alkalmazása

A szakképesített bankreferens a bankszakmai ismeretek birtokában alkotóan képes közreműködni a szakmai döntések megalapozásában. Ezen belül a következő feladatcsoportokból származó követelményekre kell felkészülnie:

A bank ügyfelei és termékei vonatkozásában:

a) Ismeri az egyes ügyfélcsoportokat és ügyféligényeket: Lakossági ügyfelek és életciklus modellek. Vállalati ügyfelek és a vállalat gazdálkodási ciklusa. Önkormányzati ügyfelek és önkormányzati pénzügyek. A megtakarítási szempontok. A finanszírozási szempontok.

b) Ismeri és ismertetni tudja az egyes termékeket és szolgáltatásokat: Pénzforgalmi szolgáltatások. Betéti termékek. Hiteltermékek. A termékek osztályozása, árazása, értékesítése. A termékek és szolgáltatások megjelenése a mérlegben.

c) Ismeri és alkalmazza a marketing és értékesítés korszerű módszereit: A bankmarketing sajátosságai. A bankmarketing fejlődése. Értékesítési csatornák, az e-business megjelenése.

A bankműködés sajátosságai vonatkozásában ismeri és ismertetni tudja a bank fő pénzügyi kimutatásait, képes azok elemzésére, következtetések levonására, az üzemvitelből eredő kockázatok felismerésére és meghatározására.

Ehhez az alábbi ismereteket sajátítja el:

a) A bank tevékenysége a mérlegben és mérlegen kívül: A bankmérleg felépítése. A mérlegen kívüli tételek jellemzői.

b) A likviditás, profitabilitás és szolvencia hármas követelménye.

c) Likviditásmenedzsment: A likviditás fogalma. A likviditásbiztosítás. A bázispozíció és a likviditási mérleg. A treasury szerepe és működése. A bankközi piac szerepe és működése.

d) A bankműködés kockázatai: Hitelkockázat. Likviditási kockázat. Piaci kockázat. Működési kockázat. Más, nehezen számszerűsíthető kockázatok. A kockázatkezelés feladatai és eszközei.

e) Tőke és tőkemenedzsment: A szabályozási tőke és a kockázattal kiigazított tőke. Tőkemérések, tőkeelemek. A nemzetközi és a hazai szabályozás.

f) Jövedelmezőség: Jövedelmezőségi mutatók. A bankkontrolling alapjai: termékjövedelmezőség. Termékárazás.

g) A bankok felépítése: szervezet és működés. A bank szervezeti működési szabályzata és szabályozottsága. h) Egy bank értékelése: a CAMEL módszer.

A bankrendszerek működése megismerésével a szakképesített bankreferens megérti a jegybank szerepét a monetáris politika alakításában, a monetáris politikai eszköztár alakulását és annak hatását a bankok működésére.

Tisztában van a pénzügyi rendszer szabályozásával, a hitelintézeti törvény és a PszÁF előírásaival.

5. A hitelezési ismeretek alkalmazása

A szakképesített bankreferens elvégzi a hitelműveletekkel kapcsolatos feladatokat, képes a csoportmunka megszervezésére és irányítására. Elemző és irányító munkája során képes a banki hitelszerkezet önálló elemzésére, teljeskörűen ismeri az egyes hiteltípusokat, dönteni tud alkalmazásukról. Ismeri a banki hitelezési folyamat egyes lépéseit, képes azok szakszerű leírására és ismereteit a döntéselőkészítés során alkalmazni tudja.

A hitelezési munka színvonalas ellátása érdekében az alábbi ismeretek elsajátításával kell felkészülnie:

A hitelezés folyamata:

a) A hitelezés folyamata: Hitelkérelem. Hitelbírálat. Kockázatelemzés, kockázatmegosztás. Hitelkondíciók kialakítása. Hitel-előterjesztés. Hiteldöntés, szerződéskötés, hiteladminisztráció. Hitelmonitoring. Követelésminősítés. Hitelbehajtás, biztosítékok érvényesítése.

b) A hitelkockázat mérése: Az adósminősítés és a követelésminősítés. Portfolió szintű hitelkockázat-elemzés.

A vállalati hitelezés kockázatainak elemzése és a banki adósminősítés:

a) Az üzleti kockázat elemei: Makro szintű kockázatok. Ágazati szintű kockázatok. Vállalati szintű kockázatok. A vállalat pénzügyi ciklusa és a pénzügyi kockázatok.

b) A vállalat üzleti ciklusa és a hiteligény keletkezése: Az üzleti ciklus szakaszainak időbeli viszonya. Az üzleti ciklus finanszírozása. Alapvető pénzügyi kockázatok: likviditási és tőkeszerkezeti kockázat. Likviditási kockázat. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) kockázat.

c) A vállalati pénzügyi elemzés egyéb módszerei: Elemzés mutatószámokkal. A pénzforgalmi kimutatás (cash-flow) információi. Az üzleti tervek készítése és elemzése. Pénzügyi tervek készítése. A likviditási terv.

d) A vállalati csődök előrejelzése: A vállalati csődök okai. A vállalati válság típusai. A csőd- és felszámolási eljárások törvényi szabályozása és a banki teendők.

e) A bankok adósminősítési rendszerei: Az adósminősítés szabályozása. A magyar kereskedelmi bankok adósminősítési szabályzatainak fő jellemzői.

A hitelek feltételei és a hiteltermékek:

a) A hitelek paraméterei: A hitel összege, célja. A hitel kihelyezési ideje. Lejárati kategóriák. A hitel díja. A biztosítékok és értékelésük.

b) Hiteltípusok: Overdraftok. Átmeneti forgóeszközlekötésre nyújtott hitel. Tartós forgóeszköz-lekötésre nyújtott hitel. Beruházási hitel. Projektfinanszírozás. Hitelszerű termékek. Lízing és faktoring. Hitelezés a mérlegen kívül. Bankgaranciák.

Egyedi ügyfélszegmensek, speciális termékek:

a) A külkereskedelem finanszírozása: Az export és importügyletekhez kapcsolódó hiteligények. Akkreditívek. Faktoring és forfeting ügyletek.

b) Projektfinanszírozás: a projektfinanszírozás sajátosságai, szereplői, speciális kockázati tényezői és azok kezelési módjai.

c) Kis- és középvállalkozások finanszírozása: a kis- és középvállalkozások főbb jellemzői, finanszírozási igények kialakulása és kezelési módszerei, speciális kockázatkezelési technikák.

d) Lakossági hitelezés: scoring rendszer, kockázatkezelési technikák, termékek.

e) Lízingügyletek: alapfogalmak, a lízingügyletek szereplői, finanszírozási típusok, ajánlható termékek.

6. Egyéb ismeretek

Az alapvető bankügyletek szervezése, irányítása mellett a szakképesített bankreferens feladatkörébe tartozhat olyan - nem a tipikus körbe tartozó - területeken való eligazodás, melyhez speciális szakmai területen kell megismernie az adott terület terminus technikusait, az ezekhez kapcsolódó törvényi szabályozást, illetve az egyes területeken bonyolított ügyletek hatását a bank mérlegére, jövedelmezőségére, likviditására és fizetőképességére. E mellett e területen is képesnek kell lennie az egyes ügyletek kockázati szintjének felmérésére.

Ilyenek lehetnek az alábbi speciális ismeretkörök: Nemzetközi pénzügyek és az Európai Monetáris Rendszerrel kapcsolatos ismeretek

- árfolyamok és devizapiacok; az Eurorendszer,

- a külkereskedelem finanszírozása,

- az Európai Gazdasági és Monetáris Unió,

- az Európai Fizetési Rendszer (a TARGET).

Személyes pénzügyi tervezéssel kapcsolatos ismeretek

- a pénzügyi tervezés menete,

- cash menedzsment: tanácsadás,

- befektetési tanácsadás,

- biztosítási tanácsadás,

- nyugdíjrendszerek és nyugdíjpénztárak. Nyugdíjtervezés,

- adózási ismeretek.

Lízingügyletekkel kapcsolatos ismeretek:

- operatív és pénzügyi lízing; lízing és eszköz alapú finanszírozás,

- autófinanszírozás; vendorfinanszírozás; termelőberendezések lízingje,

- lízingszámtan; lízingjogi ismeretek,

- lízingügyletek leírása és elszámolása; lízing-számvitel,

- a magyarországi lízingpiacok.

Befektetéskezeléssel kapcsolatos ismeretek:

- vagyon-, alap-, portfoliókezelés,

- tipikus intézményi formák; nemzetközi tendenciák,

- kötvényportfóliók és kötvényportfólió-menedzsment,

- részvényportfolió és portfóliómenedzsment,

- származtatott ügyletek a befektetés kezelésben,

- teljesítménymérés és benchmarking,

- etikai és szabályozási kérdések,

- a magyarországi befektetéskezelés.

Vállalatfinanszírozással - vállalatértékeléssel kapcsolatos ismeretek

- a vállalat pénzügyi döntései; a finanszírozási lehetőségek; beruházási döntések; finanszírozási döntések és piaci hatékonyság.

- pénzügyi tervezés; a pénzügyi teljesítmények értékelése,

- osztalékpolitika és tőkeszerkezet; a vállalati hitelfelvételi politika; tőkeköltségvetés,

- piaci alapú finanszírozás; részvénykibocsátás szervezése; kötvénykibocsátás szervezése,

- a pénzügyi kockázatok és fedezésük,

- összeolvadások és felvásárlások.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával,

b) "A" típusú alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik,

c) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette, valamint

d) a képző intézmény által elfogadott - a kötelező modulokhoz kapcsolódó - témakör önálló, szakszerű kifejtését tartalmazó szakdolgozatát 20 oldalban (min. 40 000 karakter) a megadott formátumban elkészítette, a szóbeli szakmai vizsgára való jelentkezésig leadta és azt a bíráló legalább elégségesre értékelte.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak/modulok követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Gazdasági-pénzügyi ismeretek 75 perc.

2. A számvitel és mérlegelemzés alapjai 90 perc.

3. Pénzügyi piacok - piaci számítások 90 perc.

4. Bankszakmai ismeretek 75 perc.

5. Hitelügyletek 75 perc.

Kötelezően választható tantárgyak (legalább 2 tantárgy választandó)

- Nemzetközi pénzügyek és az Európai Monetáris Rendszer 75 perc.

- Személyes pénzügyi tervezés 75 perc.

- Lízingismeretek 75 perc.

- Befektetéskezelés 75 perc.

- Vállalatfinanszírozás 75 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki mind a hét gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette. A kötelezően választható tantárgyak gyakorlati-írásbeli vizsgájára csak a kötelező tantárgyak követelményeinek teljesítése után kerülhet sor.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Pénzügyi piacok - piaci számítások

2. Bankszakmai ismeretek

3. Hitelügyletek

4. Szakdolgozat védése

Kötelezően választható tantárgyak (legalább 2 tantárgy választandó):

- Nemzetközi pénzügyek és az Európai Monetáris Rendszer

- Személyes pénzügyi tervezés

- Lízingismeretek

- Befektetéskezelés

- Vállalatfinanszírozás

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a tantárgyakból/modulokból:

Az írásbeli feleletválasztó tesztvizsga tantárgyanként összesen 50 kérdésből, ezen belül 10 alapkérdésből áll.

Szóbeli vizsgán az átfogó ismereteket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken. A szakdolgozat védése során a jelölt - a szóbeli vizsga előtt - röviden ismerteti dolgozata tartalmi felépítését, gyakorlati megvalósíthatóságát és továbbfejlesztésének lehetőségeit.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A 2002. december 31. előtt megszerzett Banki tanácsadó képesítést, a Magyar Bankszövetség által 2003. január 1. után kiadott Felsőfokú bankszakmai oklevelet, valamint az akkreditált egyetemi és főiskolai pénzügy szakon szerzett posztgraduális oklevelet, valamint a posztgraduális Bankdiplomát szakképesített bankreferensi képesítésnek kell elfogadni.

A II. rész 3. A szakképesítéssel betölthető rokon szakképesítések közül az 54-55 szintkódúval rendelkező jelölt felmenthető a Számvitel és mérlegelemzés alapjai vizsga alól, ha számvitel tantárgyból vizsgát tett, valamint felmenthető a Gazdasági-pénzügyi ismeretek vizsgája alól, ha gazdasági-pénzügyi ismeretekből vizsgát tett.

A kötelezően választható tantárgyak vizsgája alól felmenthető a II. rész 3. A szakképesítéssel betölthető rokon szakképesítések közül az 54-55 szintkódúval rendelkező jelölt, ha az adott tantárgyból vizsgát tett.

A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők mentesülnek azon tantárgyak vizsgája alól, amelyekből szigorlatoztak vagy záróvizsgát tettek.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész 4 kötelező és 2 kötelezően választható tantárgya átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a Szakdolgozat védése érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) eredményét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az 5 kötelező és a 2 kötelezően választható gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni. Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

Alapozó modulok/tantárgyak:

Gazdasági-pénzügyi ismeretek (A bank gazdasági környezete):

1. modul: Mikroökonómiai alapozás.

2. modul: A gazdasági élet szereplői.

3. modul: A pénz és a bankok.

4. modul: Gazdasági célok, mérés, megvalósítás - a monetáris és a fiskális politika.

A számvitel és mérlegelemzés alapjai

1. modul: Számviteli alapfogalmak

2. modul: A számvitel gyakorlata

3. modul: A számviteli információk hasznosítása

Kötelező szakmai modulok/tantárgyak:

Pénzügyi piacok - piaci számítások

1. modul: A pénzügyi piacok működése és az értékpapírok

2. modul: Befektetési szempontok (hozam, kockázat)

3. modul: Származtatott és más összetett termékek

4. modul: A pénzügyi matematika alapjai

Bankszakmai ismeretek (banki termékek, banküzem, bankpiacok)

1. modul: A bank ügyfelei és termékei

2. modul: A bankműködés sajátosságai

3. modul: Bankrendszerek működése

Hitelügyletek

1. modul: A hitelezés folyamata

2. modul A vállalati hitelezés kockázatainak elemzése és a banki adósminősítés

3. modul: A hitelek feltételei és a hiteltermékek

4. modul: Egyedi ügyfélszegmensek, speciális termékek

Alternatív tantárgyak (2 kötelezően választandó):

Nemzetközi pénzügyek és az Európai Monetáris

Rendszer

Személyes pénzügyi tervezés

Lízingismeretek

Befektetéskezelés

Vállalatfinanszírozás

A tantárgyak elméleti alapozást követően gyakorlatorientáltak, minden tantárgy tartalmaz a vizsgán, illetve a záróvizsgán számon kért esettanulmányokat. A tananyag mind tanfolyami foglalkozások, mind távoktatás keretében elsajátíthatók. Az alapozó modulokat csak abban az esetben kell kötelezően elvégezni, ha a jelölt nem rendelkezik a képesítés megszerzéséhez szükséges szakmai végzettséggel.

7. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Banki ügyintéző/banki, befektetési termékértékesítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3440 01

2. A szakképesítés megnevezése: Banki ügyintéző/Banki, befektetési termékértékesítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A Banki, befektetési termékértékesítő a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, valamint befektetési vállalkozásoknak az ügyféllel kapcsolatba kerülő (front office-ban, call centerben stb. dolgozó) munkatársa.

A Banki, befektetési termékértékesítő alkalmas

- az ügyfelek számára értékesített banki és befektetési termékek összehasonlítására,

- az alapvető pénzügyi számítási technikák alkalmazására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelménye:

Tekintettel arra, hogy a Banki, befektetési termékértékesítő a mindennapi tevékenységében közvetlenül kapcsolatba kerül az ügyfelekkel, munkáját elvi irányítás mellett, nagyrészt önállóan végzi.

Szakmai feladatai, kötelezettségei:

a) ügyfelek tájékoztatása;

b) ügyfelek kiszolgálása;

c) pénztári és értéktári feladatok elvégzése;

d) banki és befektetési műveletekhez kapcsolódó back office tevékenység szervezése és irányítása;

e) elemzési feladatokba való bekapcsolódás.

Annak érdekében, hogy a felsorolt feladatcsoportok végzésére alkalmas legyen, a következő ismeretekkel és készségekkel kell rendelkeznie:

1. Általános gazdasági, pénzügyi jogi ismeretek alkalmazása

- Felismeri az alapvető pénzügyi, gazdasági összefüggéseket,

- pénzügyi és gazdasági ismeretei alapján képes a pénzügypolitika és a tágabban értelmezett gazdaságpolitika stratégiai irányainak felismerésére, értelmezésére,

- tisztában van a pénzügyi piacok szerkezetével, képes a pénz- és tőkepiaci termékek és műveletek szakszerű ismertetésére,

- ismeri és magyarázni képes a befektetési döntések szempontjait (kockázat, likviditás, diverzifikálás, adózás),

- a napi banki és pénzügypiaci rutinfolyamatok mögött felismeri a pénzügyi rendszer általános összefüggéseit, képes ezek szakszerű, részletes ismertetésére (pénzügyi közvetítés és eszköztranszformáció),

- tisztában van a legfontosabb, nem bankrendszert közvetlenül szabályozó törvények (társasági törvény, számviteli törvény stb.) a banki és pénzügyi piaci folyamatokat érintő fejezeteivel, a vonatkozó jogszabályok szakszerű alkalmazásával.

2. Banki ismeretek alkalmazása

- Képes a különböző bankrendszerek szakszerű csoportosítására,

- ismeri a magyar bankrendszer felépítését, tudja, hogy a hitelintézeti törvény alapján melyik hitelintézet milyen jogosítványokkal rendelkezik,

- képes ismertetni a hitelintézeti törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás típusokat, a definiált intézményi struktúrát, a hitelintézetek alapítására, tulajdonlására, kockázatvállalásra, egyéb prudenciális szabályozásra vonatkozó paragrafusokat,

- tisztában van a pénzügyi intézményi környezettel, képes a pénzügyi rendszer részletes bemutatására: kibocsátók, befektetők, felügyelők és közvetítők: pénzügyi intézmények, befektetési szolgáltatók, befektetési alapok, biztosítók és nyugdíjpénztárak; a közvetítők jogi státusa, jellemzőik, e szereplők helye és céljai az ügyfelek pénzügyi megtakarításainak kezelésében,

- ismeri a bank alapvető tevékenységeit, szabatosan képes ismertetni a főbb banktevékenységeket, részletesen be tudja mutatni az alapvető banki termékeket,

- tételesen ismeri a banki belső szabályzatokat, képes ezek általános felépítésének és tartalmának szakszerű ismertetésére, képes a banki belső szabályzatok alkalmazására az adott munkafolyamat során,

- ismeri a bankok üzletszabályzatának és általános szerződési feltételeinek felépítését és tartalmát, képes ennek alkalmazására az adott munkafolyamat végzése során,

- képes a banki tranzakciós termékek (folyószámla, kártya, kiegészítő szolgáltatások) részletes ismertetésére,

- szabatosan meghatározza a banki megtakarítási termékek (betétek, betéti okiratok) fő jellemzőit,

- képes a lakossági ügyfelek szakszerű tájékoztatására a bankban elérhető különféle lakossági hiteltípusokról (fogyasztási hitel, folyószámlahitel, lakásvásárlási hitel stb.), ismeri a bank hitelezési kockázatainak természetét, képes ezek felismerésére,

- képes az ügyfelek szakszerű tájékoztatására az életbiztosítás és a unit-linked biztosítás körében,

- képes az ügyfelek szakszerű tájékoztatására a nyugdíjrendszerek és nyugdíjpénztári termékek vonatkozásában

3. A befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei kérdéskörében az ismeretek alkalmazása

- Ismeri a befektetési piachoz kapcsolódó jogszabályokat, törvényeket,

- tisztában van az Áru- és Értéktőzsde, valamint a KELER működési elveivel, működési szabályaival, intézményi felépítésével,

- ismeri a befektető-védelem (törvényi biztosítékok és a megfelelő szervezetek tevékenysége) lehetőségeit és kötelezettségeit,

- ismeri az értékpapírokat, azok csoportosítási lehetőségeit, az egyes értékpapírokat röviden jellemezni tudja,

- össze tudja hasonlítani az ügyfélforgalomban legjellemzőbb értékpapírok: állampapír, vállalati kötvény, részvény, befektetési jegy hozamszámításnak elveit, képes a termékek hozam és kockázat szerinti összehasonlítására,

- ismeri az értékpapírral kapcsolatos megbízások és azok szerződéses és számlahátterét (adásvétel, bizomány, letétkezelés, zárolás, transzferálás stb.),

- ismeri a portfoliókezelés (egyéni befektetéskezelés) feladatait, és ennek alapján képes szakszerű tájékoztatást adni,

- eligazodik a származtatott termékek: határidős és opciós termékek jellegzetességeiben,

- készségszinten képes pénzügyi alapszámításokat elvégezni: kamatszámítási feladatok, nettó jelenérték számítás, kötvényárfolyamok (nettó, bruttó), részvényárfolyamokból számolt hozamok és szórások.

4. Értékesítési és ügyfélkapcsolati ismeretek alkalmazása

A banki, befektetési termékértékesítő munkájának eredményessége megköveteli az ügyfelekkel való hatékony kommunikációs képességet:

- tisztában van a marketingkommunikáció jelentőségével és eszközeivel, képes ezek alkalmazására,

- ismeri a kapcsolatfelvétel és -ápolás szabályait,

- ismeri a hatékony kommunikáció alapelveit, és képes ezek mindennapi alkalmazására, tisztában van a kommunikációs zavarok természetével, és képes ezek megoldására,

- képes magát az ügyfél-tájékoztatás során szakszerűen és az ügyfél számára meggyőzően kifejezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Gazdasági, pénzügyi, jogi alapismeretek 60 perc.

2. A banki piac intézményei, termékei,

ügyletei és jogi háttere 60 perc.

3. A befektetési piac intézményei,

termékei, ügyletei és jogi háttere 60 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. A banki piac intézményei, termékei, ügyletei és jogi háttere.

2. A befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei és jogi háttere.

3. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok.

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az l-3. gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Gazdasági, pénzügyi, jogi alapismeretek (feleletválasztós tesztvizsga, 50 kérdés)

2. A banki és biztosítási piac intézményei, termékei, ügyletei és jogi háttere (feleletválasztós tesztvizsga, 50 kérdés)

3. A befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei és jogi háttere

(feleletválasztós tesztvizsga, 50 kérdés)

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. A banki piac intézményei, termékei, ügyletei és jogi háttere.

2. A befektetési piac intézményei, termékei, ügyletei és jogi háttere.

3. Értékesítés és ügyfélkapcsolatok. A szóbeli vizsgáztatás a gyakorlatban felmerülő helyzeteket tükröző feladatsor alapján történik.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A II. rész 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítéseknél felsorolt OKJ szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek a gazdasági, pénzügyi, jogi alapismeretek tárgyból a vizsga alól.

A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűek mentesülnek a "Gazdasági, pénzügyi, jogi alapismeretek" vizsga alól.

Az 1997. január 1-je után szerzett tőzsdei szakvizsga jogi részvizsgája, valamint az 1997. január 1-je után szerzett és a PSzÁF (ÁPTF) által elismert jogi vizsga megfelel a Gazdasági, pénzügyi, jogi alapismeretekből letett vizsgának.

Aki rendelkezik a PSzÁF (ÁPTF) által kiadott ideiglenes üzletkötői működési engedéllyel, csak szóbeli vizsgát köteles tenni.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a három tantárgyból legalább elégséges eredményt ért el.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész három tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a három gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

A tantárgyak elméleti alapozást követően gyakorlatorientáltak, minden tantárgy tartalmaz esettanulmányokat. A tananyag mind tanfolyami foglalkozások, mind távoktatás keretében elsajátítható.

8. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Adótanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 3437 01

2. A szakképesítés megnevezése: Adótanácsadó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az adótanácsadó a pénzügyi-igazgatási területen valamennyi ellenőrzési, vezetési feladatkört ellátja, a költségvetéssel kapcsolatos valamennyi bevallást elkészíti és ellenjegyzi.

Az adótanácsadó alkalmas

- a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadásra,

- a kötelezettségek és jogok érvényesítésében való közreműködésre, az adóhatóság és a bíróság előtti képviseletre,

- az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzésére, illetve szakszerű tájékoztatásra,

- egy vállalkozás adótervének elkészítésére, költségvetési kapcsolatainak optimalizálására,

- a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó információk ellenőrzésére, elemzésére, hasznosítására,

- a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésének megszervezésére és szakszerű végzésére.

Az adótanácsadó jogosult adótanácsadói és pénzügyi tanácsadói szolgáltatások végzésére.

Az adótanácsadói szolgáltatások közé tartozik különösen:

- a költségvetési kapcsolatokhoz tartozó bevallások készítése és ellenőrzése,

- a bevallásokhoz kapcsolódó számviteli feltételrendszer kialakítása, működtetése,

- a vállalkozások, egyéb jogi és nem jogi személyek alakulásával, átalakulásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos tanácsadás,

- a vállalkozás egészére vagy egyes részterületére irányuló ellenőrzési, adótervezési feladatok végzése,

- a pénzügyi szervezeti egységek munkájának megtervezése, megszervezése, irányítása és ellenőrzése,

- adóigazgatási, bírósági eljárásban való képviselet ellátása.

Az adótanácsadói szolgáltatás ellátásához adótanácsadói szakképesítés megléte kötelező.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Jogi ismeretek alkalmazása

Jogi ismereteit több célra, több funkcióval és különböző módon használja fel:

a) meghatározza és minősíti magánjogi és közjogi (főként közigazgatási jogi) ismeretei alapján az adójogi minősítés alapjául szolgáló feltételrendszer, a tényállás releváns elemeit;

b) szakszerű, érthető javaslatokat fogalmaz a megbízó szempontjából kedvező ügyletek javasolt konstrukcióira;

c) részletes, beható ismeretekkel rendelkezik a jogrendszer azon elemeiről, amelyek különösen gyakran szolgálnak az adójogi viták alapjául;

d) az adózás szempontjából közvetlenül felhasznált normákat, esetenként azok bírói gyakorlatának legfontosabb eseteit - a legfőbb összefüggéseken túl is - megismeri, értelmezi e normákat, a tényállással összekapcsolja, továbbá felhasználja az adójogviszonyok megítéléséhez;

e) a jog és általában a jogrendszer alapintézményeiről szerzett háttérismeretei alapján átlátja és értékeli az általa ellátott ügyek - főként anyagi jogi - jogszabályi környezetét s a normák alkalmazását, követését, a keletkező jogviszonyokat.

Feladatai:

a) áttekintéssel rendelkezik a pénzügyek alkotmányos alapintézményeiről, a jogalkotás, jogalkalmazás és jogkövetés folyamatairói;

b) a közigazgatás, különösen a pénzügyigazgatás szervezetrendszeréről, a törvénykezési szervezet alapjairól;

c) felismeri a jogsértő magatartásokat, különösen a büntetőtörvénybe ütköző magatartásokat (az adótanácsadói tevékenységgel összefüggésben, például a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, illetve a fontosabb gazdasági és pénzügyi bűncselekményeket), másrészt az államigazgatási jogsértéseket (például szerencsejáték szabályok megsértése, egyes pénzügyi, vám, jövedéki szabálysértések, versenyjogi szabályok megsértése);

d) áttekintéssel rendelkezik a magánjogi jogalanyiságról, a személyek különböző típusairól, különösen a társaságokról;

e) áttekintéssel rendelkezik a gazdasági társaságok közös szabályairól (alapítás, megszűnés, átalakulás, vezető tisztségviselők, a társaság belső és külső jogviszonyai) és az egyes társaságok különös szabályairól;

f) a tulajdonjog (tárgya, tartalma, védelme, megszűnése, közös tulajdon, használati jogok, birtok) és a kötelmi jog általános szabályainak (szerződés, felelősség) legfontosabb rendelkezéseiről átfogó ismeretekkel rendelkezik, ezeket az ismereteit rendszerezi, és a gyakorlatban hasznosítja;

g) megkülönbözteti az alapvető szerződéstípusokat, kiválasztja az adott gazdasági (vállalkozói) tevékenység gyakorlásához az alkalmazható, illetve a kedvező szerződéstípusokat;

h) pontos ismeretekkel rendelkezik a legfontosabb szerződéstípusokról (adásvétel, csere, bérlet, vállalkozás, megbízás, bizomány, biztosítási szerződések, a bank- és hitelviszonyok szerződéses szabályozása, ajándékozás), az adójogi normák értelmezéséhez, követéséhez, átlátja az ingatlanügyletek főbb sajátosságait;

i) tájékozott a munkaviszony - különösen az adókötelezettségek teljesítéséhez szükséges - legfontosabb összefüggéseiről;

j) az adókötelezettségek teljesítéséhez és a megbízó érdekeinek védelméhez szükséges mértékben megismeri az ingatlan-nyilvántartás rendszerét, továbbá az egyes eljárásokat (különösen a cégbírósági eljárást, a felszámolást, a csődeljárást és végelszámolást), ismereteit felhasználva eljár megbízója érdekében.

2. Adózási ismeretek alkalmazása (Adótan I-IV.)

Az adótanácsadónak a megbízó adóügyeiben az eredményes tanácsadás, segítségnyújtás, a kötelezettségek teljesítésében és a jogok érvényesítésében való közreműködés, továbbá az adóhatóságok előtti eredményes képviselet érdekében felmerülő feladatai:

a) átfogó ismeretekkel rendelkezik a közpénzügyek valamennyi területéről, ami lehetővé teszi a pénzügy-politikai, államháztartási, adózási döntések, javaslatok hátterének megértését, a döntések várható következményeinek felmérését, elemzését, értékelését, s ennek alapján megvalósítható javaslatokat fogalmaz meg megbízójának a választható optimális magatartásra. Az államháztartás alrendszereinek, és ezek - különösen az adókat és a költségvetési támogatásokat érintő - elemeinek, összefüggéseinek megismerése, a pénzügypolitika cél- és eszközrendszeréről szerzett ismeretanyaga alapján önállóan értelmezi, elemzi és értékeli a különféle pénzügy-politikai, különösen az adópolitikai döntéseket, ezek jogi transzformációját;

b) önállóan értékeli a különféle pénzügy-politikai döntéseknek, jogi normáknak a megbízó gazdasági-pénzügyi helyzetére, esetleg jogállására gyakorolt hatását;

c) az adórendszerről, az adójog rendszeréről, az adótan alapfogalmairól, tényállás-elemeiről, az adózás alkotmányos, anyagi jogi és eljárási elveiről, az adójogi normák sajátosságairól, az anyagi és eljárási adójogviszonyokról, az elévülésről szerzett strukturált ismereteit felhasználva az új adójogi normákat önállóan is helyesen értelmezi, azokat az adórendszer egészében elhelyezi és követi, továbbá a megbízói különböző szerződései, más jogügyletei, vagyoni-jövedelmi helyzetét érintő kapcsolatai alapján az adózás szempontjából jelentős elemeket kiemelve a tényállást meghatározza;

d) az adóhatóságokat, az adóalanyokat, az adózókat, az adómegfizetésre kötelezetteket és az adójogi norma más címzettjeit érintő jogok és kötelezettségek pontos és részletes ismereteinek birtokában, az adótitok szabályai alapján tájékoztatja megbízóját a kötelezettségek jogszerű teljesítéséről, a jogok érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá az adókötelezettségek megsértésének bírság és pótlék szankcióiról, valamint az alkalmazható intézkedésekről;

e) az adózás folyamatáról, az önadózásról, levonásról, kivetésről, kiszabásról, adóbeszedésről szerzett ismeretei alapján tájékozott arról, hogy mely adókötelezettségre milyen adózási mód alkalmazandó;

f) az adó-, illeték- és jövedéki ellenőrzés rendjéről, az ellenőrzések fajtáiról, lefolytatásának főbb szabályairól, az adóhatóságok és az adózók speciális jogosítványairól szerzett ismereteinek felhasználásával tanácsot ad megbízójának az ellenőrzések során követendő jogszerű magatartásra, felhívja a figyelmet az ellenőrzés során tanúsított magatartás, mulasztás speciális következményeire, az adózót az ellenőrzés során megillető speciális jogokra;

g) a kötelezettségek teljesítése, a jogok érvényesítése érdekében felhasználja pontos ismereteit a megbízó adóügyeiben eljáró adóhatóságok fórum- és jogorvoslati rendszeréről, az adóigazgatási eljárás szabályairól, típusairól (bejelentés, bevallás, azonnali ellenőrzés alapján, utólagos és soron kívüli adómegállapítás, adómérséklés, törlés, jogorvoslatok, végrehajtási eljárás), szabályairól, az adózókat az eljárás során megillető speciális jogokról és terhelő kötelességekről, az államigazgatási eljárás általános szabályainak, továbbá a bírósági végrehajtás szabályainak az adóügyekben is alkalmazott rendelkezéseiről;

h) az egyes adókötelezettségekről, különösen a bejelentési, bevallási, adófizetési, adóelőleg-levonási és előlegfizetési, adatszolgáltatási kötelezettségekről - ideértve a fő adók egyes adókötelezettségeit érintő speciális eljárási szabályokat is - szerzett alapos ismereteit felhasználva jogszerűen, hibátlanul teljesíti e kötelezettségeket;

i) a fő adókat (általános forgalmi adó, jövedéki adó, fogyasztási adó, társasági adó, magánszemélyek jövedelemadója, helyi adók) rendező hatályos törvények legfontosabb szabályainak teljes körű, és a csak szűk körben alkalmazott különös szabályok átfogó ismerete alapján a gyakorlatban előforduló típuseseteket külső segítség nélkül azonnal helyesen megoldja;

j) a fő adókat érintő bonyolultabb tényállások esetén a törvények, más jogszabályok, a bírói és esetleg az alkotmánybírósági, közigazgatási gyakorlat, a szakirodalom áttekintése, megismerése után megbízóját helyesen tájékoztatja;

k) a többi adót, az adójellegű kötelezettséget (pl. az elkülönített alapok javára teljesítendő befizetéseket) és az illetékeket - különösen a vállalkozásokat érintő kötelezettségeket - rendező hatályos törvények, valamint más normák fő szabályainak rendszerezett ismerete alapján a gyakran előforduló egyszerű típuseseteket külső segítség nélkül azonnal helyesen megoldja, a ritkábban alkalmazott, bonyolultabb tényállások esetén a törvények, más jogszabályok és esetleg a gyakorlat áttekintése, megismerése után megbízóját helyesen tájékoztatja;

l) az adókat, illetékeket érintő atipikus, vitathatóan vagy nem megfelelően rendezett esetekben a törvények, más normák, a bírói és esetleg az alkotmánybírósági, közigazgatási gyakorlat alapján feltárja a lehetséges megoldási módozatokat, és álláspontját a jogszabályokból levezethetően megindokolja;

m) felismeri a jogi, különösen az adójogi normákat érintő jogszabályváltozások gyakorlati jelentőségét, következményeit, azoknak a reálszférára és különösen a megbízójára gyakorolt hatását, eligazodik a megbízó korábbi időszakot érintő adóügyeit szabályozó rendelkezésekben;

n) az elkülönített állami pénzalapok rendszeréről, az alapok javára teljesített befizetések anyagi és eljárási szabályairól szerzett ismeretei alkalmazásával e kötelezettségeket hiánytalanul teljesíti;

o) vámjog rendszeréről, főbb anyagi és eljárási jogi normáiról, a vámegyezményeknek a megbízóit érintő alapvető rendelkezéseiről áttekintéssel rendelkezik, különös tekintettel a vámrendelkezéseknek az adószabályokkal való összefüggéseire;

p) a költségvetési támogatások, adóvisszaigénylések, adóvisszatérítések, különösen a vállalkozókat érintő főbb támogatási formák anyagi és eljárási szabályairól szerzett ismereteit alkalmazva jogszerűen meghatározza a támogatások igénybevételének feltételeit, felhívja a megbízó figyelmét a támogatások igénybevételének lehetőségeire, feltételeire és korlátaira;

q) a társadalombiztosítási jogviszonyok, a jogosultságok és az ellátások fajtáiról szerzett ismeretei alapján azokat pontosan minősíti, különös tekintettel adózási összefüggéseikre; a tevékenységéhez szükséges keretek között a társadalombiztosítás anyagi és eljárási szabályainak rendszeréről, meghatározó összefüggéseiről alkotott átfogó, továbbá a társadalombiztosítási járulékok anyagi és eljárási szabályairól elsajátított pontos ismeretei alapján a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók főbb kötelezettségeit teljesíti, továbbá áttekintéssel rendelkezik a társadalombiztosítási kifizetőhelyek főbb feladatairól;

r) a nemzetközi adóegyezmények, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény, a magyar adótörvények és más jogi normák, valamint a kialakult gyakorlat alapján szakszerűen tájékoztatja a külföldi megbízót, a magyarországi befektetőket és más adóalanyokat, az őket érintő speciális adójogi következményekről;

s) megismeri az Európai Unió adózással kapcsolatos jogi intézményrendszerének felépítését és legfontosabb elemeit;

t) átlátja az Európai Unióban az adózással kapcsolatos legfontosabb irányelveket, rendeleteket, bírósági döntéseket;

u) tájékozott az Európai Unió jogharmonizációs folyamatáról és az egyes adónemek területén elért eredményeiről;

v) megismerve az Európai Unió támogatási rendszerét, megbízóját a lehetőségekről szakszerűen tájékoztatja;

w) szakszerű tájékoztatást ad a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi munkavállalásával összefüggő adózási kérdésekről;

x) ismeretekkel rendelkezik legalább egy-egy jellemző kontinentális, illetve angolszász jogrendet alkalmazó ország adórendszerének felépítéséről, sajátosságairól;

y) tájékozott az adózás területén a magyar jogharmonizáció folyamán elért eredményekről és a várható jogharmonizációs lépésekről, azok következményeiről.

3. Számvitel

Tevékenységéhez felhasználja a vállalkozás vagy más gazdálkodó számviteli és pénzügyi elemzéséből nyerhető információkat, minősíti a megbízónál alkalmazott számviteli módszerek és eljárások jogszerűségét, helyességét.

Feladatai:

a) a számvitel alapvető feladatainak, a számvitel alapelveinek, a számvitelben használt alapfogalmak ismeretében végzi tevékenységét;

b) a szükséges mértékben ismeretekkel rendelkezik a vállalkozások éves beszámolóiról, egyszerűsített mérlegéről, a nonprofit szervezetek beszámolóiról, azok felépítéséről és elemeiről, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés felépítéséről, elemeiről és tartalmáról, ezeket elemzi, értékeli, beleértve a számviteli, illetve adójogi előírások eltéréseiből adódó különbözetek értékelését, indokoltságának okait is;

c) megismeri az egyszeres és kettős könyvvitel szabályait; az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli előírások ismeretében ezek adózási összefüggéseit feltárja, kiemeli, értékeli, a pénzforgalmi szemléletű és az üzemgazdasági szemléletű számviteli előírásokat konkrét esetek kapcsán alkalmazza, különbséget tesz a számviteli elszámolások és az adózáshoz szükséges elszámolások között; ellenőrzi és értékeli a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolások, a bizonylatolás szabályszerűségét.

4. Ellenőrzés

Az adótanácsadó feladata a vállalkozások költségvetési kapcsolatainak ellenőrzése, felügyelete, a vállalkozások képviselete az ellenőrzési szervezetek tevékenysége során.

Az általános ellenőrzési tevékenység végzéséhez az adótanácsadó megismeri:

a) a hazai ellenőrzési rendszert, a pénzügyi és más hatósági, tulajdonosi, pénzintézeti, könyvvizsgálói ellenőrzés jogintézményét;

b) a belső ellenőrzés rendszerét;

c) az ellenőrzés tervezését;

d) az ellenőrzés eszközeit;

e) az ellenőrzés módszereit;

f) az ellenőrzés eredményének értékelését.

A költségvetési kapcsolatok szakellenőrzéséhez az adótanácsadó megismeri:

a) az adó, illeték, vám, tb fizetéséhez kapcsolódó ellenőrzési intézményrendszert;

b) az egyes adónemek ellenőrzésének a hatóság által alkalmazott módszereit;

c) az ellenőrzések legfontosabb gyakorlati tapasztalatait;

d) az ellenőrzés lehetséges jogkövetkezményeit;

e) a jellemző hatósági és bírósági gyakorlatot;

f) a jogorvoslati lehetőséget.

Az adótanácsadói ellenőrzés végzéséhez az adótanácsadó megismeri:

a) az adótanácsadói ellenőrzés célját (egyszeri, folyamatos, utólagos);

b) az adótanácsadói ellenőrzés területeit és az egyes területek sajátosságait;

c) az adótanácsadói ellenőrzés megtervezését, adóellenőrzési program készítési módját;

d) az adótanácsadói ellenőrzés módszereit;

e) az adótanácsadói ellenőrzés folyamatát;

f) a lehetséges megoldási alternatívák meghatározásának módját, az egyes megoldások kockázatát;

g) a hiányosságok megszüntetésének eszközeit;

h) értékelés, visszacsatolás, adótanácsadói jelentés, záradékolás készítésének módját.

5. Adótervezés

Az adótanácsadó az adótervezési ismeretek birtokában egy vállalkozásnak - a székhely szerinti országban - a költségvetési kapcsolatait optimalizálja a megalakulás az aktív és a tevékenység megszűnésének időszakában.

Feladatai:

a) a megbízóval közösen kialakítja azt a célrendszert, amelyre a vállalati adótervezés irányul,

b) meghatározza azt az eszközrendszert, amely az operatív vagy stratégiai cél eléréséhez felhasználható,

c) felismeri az adótervezési technikákat és módszereket, amelyek a hazai és nemzetközi adótervezésben felhasználhatók;

d) megítéli és megérteti az egyes adótervezési elemek kockázatát és hatékonyságát,

e) végrehajtja és ellenőrzi az adótervezés során kialakított technikákat és megoldásokat.

Adótanácsadói adótervezés során:

a) kialakítja az adótervezési célt,

b) meghatározza az adótervezés módszerét;

c) elemzi a környezeti (mikro-, makro-, nemzetközi) gazdasági folyamatokat;

d) elemzi a kapcsolódó jogszabályi környezetet;

e) meghatározza a lehetséges eszközrendszert hazai és nemzetközi környezetben;

f) alternatívákat dolgoz ki;

g) meghatározza az alternatívák közötti választási kritériumot;

h) elemzi a kockázatot;

i) adótervezési javaslatokat készít, dokumentál.

6. Adótanácsadás, kommunikáció, informatikai ismeretek alkalmazása

Az adótanácsadó megalapozott szakmai ismeretei birtokában a saját adótanácsadói munkájának megszervezése mellett a hazai és nemzetközi adótanácsadó szervezetek munkájába integrálódik, érvényesíti az alkalmazott szakmai és etikai normákat. Tevékenysége során szóban és írásban magas szinten kommunikál a környezetével, különösen megbízóival, hatósági szakemberekkel, és más tanácsadókkal. Megismeri a legfontosabb információhordozókat és azokat napi munkájában hasznosítja. Feladatai végrehajtásához ismeretekkel kell rendelkezni az alábbi területekről:

a) kommunikáció,

b) problémamegoldás, konfliktuskezelés,

c) távolsági kommunikáció és közönségkapcsolat,

d) az adótanácsadói tevékenység kialakulása és fejlődése,

e) az adótanácsadók szervezetei,

f) az adótanácsadás folyamata,

g) adótanácsadás szervezeti kérdései,

h) adótanácsadás etikai kérdései,

i) az adótanácsadói munka és a konkurencia,

j) az adótanácsadót segítő információhordozók és hasznosításuk,

k) az adótanácsadásnál használt informatikai eszközök és alkalmazásuk.

Az adótanácsadó szakképesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához általános szakmai követelményeknek is eleget kell tenni:

a) Az adótanácsadónak a szakképesítés alapjául szolgáló ismereteit a felsőoktatási alap- és esetleg továbbképzés keretében megszerzett strukturált tudásanyagra, továbbá a gyakorlatban megszerzett ismeretekre, készségekre kell építenie. Rendelkeznie kell a szakmai követelmények színvonalas teljesítéséhez szükséges általános és szakmai műveltséggel, új szakismereteit legyen képes korábban szerzett tudásával, ismereteivel összekapcsolni.

b) Az adótanácsadónak képesnek kell lennie arra, hogy az adózással, az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő, folyamatosan változó ismeretanyagot önállóan megújítsa. Ismeretanyaga a tanácsadás jellege miatt szükségszerűen szélesebb, mint a rutinszerűen, gyakorta végzett tevékenység.

c) Folyamatosan megújított, részben készségszinten is elsajátított ismeretanyaggal mérhető fontosságú a tevékenység gyakorlásához szükséges jogi normák és más szabályok, előírások gyors megtalálásának elsajátítása, továbbá az adott helyzetben követendő jogszerű, de egyben a megbízó számára is legelőnyösebb magatartás kiválasztásának képessége. Ennek érdekében ismerje a legfontosabb szakmai információhordozókat, az ismeretszerzés formáit, a megszerzett ismereteket önállóan legyen képes rendszerezni, értelmezni és felhasználni, alkalmazni, továbbá a megbízói érdekében a szükséges következtetéseket levonni.

d) A tevékenység jellege feltételezi a jó kontaktusteremtő képességet, továbbá szóban és írásban a pontos, tömör kifejezőkészséget.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel),

b) szakmai előképzettséggel:

ba) nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél a "II. A szakképesítés munkaterületei" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik, vagy

bb) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel (közgazda, közgazdász vagy jogász) rendelkezik,

c) legalább egy év pénzügyi, számviteli, adóigazgatási területen munkaviszonyban szerzett (igazolt) gyakorlattal rendelkezik,

d) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak/modulok követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Adótan I. 180 perc.

2. Adótan II. 180 perc.

3. Adótan III. 180 perc.

4. Adótan IV. 120 perc.

5. Számvitel 180 perc.

6. Adótervezés 180 perc.

Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az l-4. Adótan gyakorlati-írásbeli tantárgyak egyikének követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsgák tantárgyai:

1. Jogi ismeretek

2. Adótan I.

3. Adótan II.

4. Adótan III.

5. Adótan IV.

6. Ellenőrzési ismeretek

7. Kommunikáció, adótanácsadás, informatika

Az 1. Adótan I., 2. Adótan II., 3. Adótan III., 4. Adótan IV. szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgy gyakorlati-írásbeli követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Adótan I. gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:

(adójog, az adózó és az adóhatóság jogai és kötelezettségei, az adózás folyamata, az adóhatósági ellenőrzés, az adóigazgatási eljárás, végrehajtás)

2. Adótan II. gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: (államháztartás, személyi jövedelemadó, társasági adó, társadalombiztosítás, vagyonadók, helyi adók, egyéb adók és adójellegű kötelezettségek)

3. Adótan III. gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: (általános forgalmi adó, fogyasztási adók, jövedék, vám, illetékek, támogatások)

4. Adótan IV. gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: (nemzetközi adózás)

5. Számvitel

6. Adótervezés

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Jogi ismeretek

2. Adótan I.

3. Adótan II.

4. Adótan III.

5. Adótan IV.

6. Ellenőrzési ismeretek

7. Kommunikáció, adótanácsadás, informatika

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés feltételei

Állam- és jogtudományi felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők mentesülnek a Jogi ismeretek tantárgy szóbeli vizsgája alól, amennyiben jelentkezéskor jogi végzettséghez kötött munkakört töltenek be vagy jogi szakvizsgával rendelkeznek.

A mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek a Számvitel tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a hét tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész hét tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a hat gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot l-4. Adótan tantárgyak érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

9. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Biztosítási tanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3441 02

2. A szakképesítés megnevezése: Biztosítási tanácsadó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A biztosítási tanácsadó olyan biztosítási szakember, aki a biztosítással feladatszerűen foglalkozik és a biztosítás területén többféle profilú és funkciójú munkaterületet láthat el.

A biztosítási tanácsadó alkalmas:

- egy biztosító üzleti és/vagy hálózati egység vezetésére,

- egységek szakmai részterületein vezető vagy szakértői tevékenység ellátására,

- egyes biztosításszakmai terület (pl. kockázat-elbírálás, kárrendezés) vezetésére,

- ezeken a területeken szakértői munka végzésére,

- továbbá biztosítási alkuszcégek szakmai irányítására, egyéb felsőfokú végzettséggel együtt annak vezetésére,

- vezérügynökség önálló irányítására,

- az (egyéni és vállalati) ügyfél kockázatainak felmérésére, elemzésére;

- tanácsadásra a kockázatkezelés lehetséges módjaira, a biztosítás és a befektetés helyes arányainak és megfelelő formáinak megtervezésére.

A biztosítási tanácsadó

- az elemzéshez, tervezéshez, döntés-előkészítéshez, vezetéshez kapcsoló területeken, illetve a biztosítás és egyéb pénzügyi területek szakmai összefüggéseit megérti,

- a biztosítási, pénzügyi tervezési tevékenységet az adott gazdasági környezetben el tudja helyezni,

- saját területén tudását fokozatosan és önállóan fejleszti,

- a szakmai továbbfejlődéséhez szükséges információk hazai és nemzetközi forrásait megismerve azokat feldolgozza és a továbbiakban hasznosítja.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Értelmezi a makro- és mikro-gazdaságtani összefüggéseket.

Feladatai:

- értelmezi az alapvető közgazdasági fogalmakat és összefüggéseket,

- jellemzi a gazdasági élet szereplőit,

- kiszámítja a legfontosabb gazdasági mutatókat,

- figyelemmel kíséri a pénzügyi intézmények működésének gazdasági és jogi környezetét,

- megérti a piac működésének mechanizmusát, jellemzi a hazai pénzpiacot,

- betartja a vállalatok működésére vonatkozó gazdasági és jogi szabályzókat,

- megérti a vállalat működésének belső mechanizmusát,

- betartja a pénzforgalommal kapcsolatos vállalati előírásokat,

- tájékozódik az Európai Unióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

2. Összefüggéseiben is értelmezi az általános biztosítástani fogalmakat.

Feladatai:

- jellemzi a biztosítási rendszer alapintézményeit,

- figyelemmel kíséri a biztosítók gazdasági és jogi környezetét,

- tájékozódik a biztosításpolitika megnyilvánulási formáiról a hazai piacon,

- megismeri a biztosítás fejlődéstörténetének nemzetközi és hazai vonatkozásait,

- alkalmazza munkájában a biztosítástechnikai fogalmakat,

- meghatározza a biztosíthatóság kritériumait,

- definiálja a biztosítás fogalmát,

- definiálja a kockázat fogalmát a biztosításban és jellemzi fajtáit.

3. Összefüggéseiben is értelmezi az ágazati biztosítástani fogalmakat.

Feladatai:

- jellemzi a biztosítási ágakat és ágazatok rendszerét a Bit. alapján,

- különbséget tesz az élet- és a nem-életbiztosítások között és felismeri azok jelentőségét,

- jellemzi az életbiztosítások, az egyéb személybiztosítások, a vagyonbiztosítások, a felelősségbiztosítások fajtáit, az egyéb nem-életbiztosításokat, a lakossági biztosításokat, a gazdálkodó szervezetek biztosításait, a pénzügyi biztosításokat és a bankbiztosítást, tanácsot ad a választáshoz.

4. Összefüggéseiben is értelmezi és a gyakorlatban alkalmazza a biztosítás-üzemtani fogalmakat.

Feladatai:

- jellemzi a biztosító társaságok felépítését, bemutatja lehetséges szervezeti formáit,

- megérti a biztosítók gazdálkodását,

- bemutatja a biztosítási díj szerkezetét, jellemzi rendszereit,

- megérti a díjpolitikát és értelmezi annak elemeit,

- értelmezi a kockázatba fogadás lényegét és folyamatát (underwriting),

- jellemzi a biztosító szolgáltatásait, kárrendezését és a kárrendezési folyamatot, ezekkel kapcsolatban tanácsot ad,

- bemutatja a biztosító értékesítési csatornáit és az azokhoz kapcsolódó szervezeteket,

- a biztosítástechnikai fogalmakat szabatosan használja.

5. Összefüggéseiben is értelmezi és a gyakorlatban alkalmazza a biztosításra vonatkozó jogi fogalmakat. Feladatai:

- a gyakorlatban alkalmazza a Polgári Törvénykönyv biztosítási tevékenységet szabályozó részeit,

- betartja a versenytörvényt és a fogyasztók védelmével kapcsolatos törvényeket,

- alkalmazza a társadalombiztosítási és az adózási törvények biztosításra vonatkozó szabályait,

- részleteiben is betartja a biztosítási törvényben foglaltakat,

- megismeri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tevékenységét, betartja a biztosítási tevékenység szabályait,

- értelmezi a biztosításban használt jogi fogalmakat,

- betartja a biztosítási szerződésre vonatkozó jogi szabályozásokat,

- betartja a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Független Biztosítási Alkuszok Szövetsége etikai előírásait,

- figyelemmel kíséri a biztosítók szolgáltatásával kapcsolatos jogi környezetet,

- jogszerűen kezeli a panaszügyeket.

6. A biztosításmatematikai törvényszerűségek összefüggéseit értelmezi és bonyolultabb biztosítástechnikai számításokat végez.

Feladatai:

- jelenérték és jövőérték, reálérték számítást végez,

- kiszámítja a pénzügyi járadékokat,

- maradékjogokat számít,

- figyelembe veszi a biztosítási matematikai kalkulációs elveket,

- élet- és nem-életbiztosítási díjkalkulációt készít,

- alkalmazza az inflációkezelési technikákat,

- kiszámítja a kapcsolódó pénzügyi területek (bank, befektetés) mutatóit (hitel törlesztés, hozamgörbe, kötvény, részvény árfolyam- és hozamszámítás, főbb indexek).

7. Alkalmazza a biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés eszközeit, értelmezi összefüggéseiket.

Feladatai:

- betartja a biztosítással kapcsolatos számviteli és pénzügyi előírásokat,

- elemzi a biztosító mérlegét és eredménykimutatását,

- megkülönbözteti a különböző fizetési módokat, és betartja, betartatja az azokhoz kapcsolódó bizonylatok alaki, tartalmi, nyilvántartási követelményeit,

- jellemzi az értékpapírokat,

- megismeri a biztosítók befektetési lehetőségeit és szokásait,

- jellemzi a biztosítókra vonatkozó adófajtákat,

- értékeli a biztosítók gazdálkodását, különös tekintettel a legfontosabb költségelemekre,

- jellemzi a kontrolling tevékenységet, szokásos és lehetséges fajtáit,

- a kontrolling eszközeinek segítségével megtervezi a biztosító tevékenységét,

- elő- és utókalkulációt végez a biztosítási tevékenységre.

8. Alkalmazza a marketing, a kommunikáció, a vezetés és szervezés eszközeit, értelmezi összefüggéseiket. Feladatai:

- használja a marketing és a kommunikáció részeit és eszközeit,

- marketing stratégiát dolgoz ki,

- jellemzi a marketing menedzsment feladatát és értékeli eszközeit,

- figyelemmel kíséri a piac fajtáit és szabályozását,

- értelmezi a kommunikáció elméleti hátterét,

- felsorolja az üzletkötés kommunikációs elemeit,

- megismeri az önszervezés és időtervezés technikáit,

- alkalmazza a kapcsolatfelvétel és -ápolás szabályait,

- megtervezi az üzleti tárgyalás menetét,

- betartja az üzleti megjelenés szabályait, kulturáltan viselkedik, betartja az üzleti illemszabályokat,

- elemzi a kommunikációs zavarokat és alkalmazza megszüntetésének technikáit,

- korszerű vezetési módszereket alkalmaz (ügynök- és állománymegtartási technikák),

- figyelemmel kíséri a vezetéstudomány elméletét,

- alkalmazza szervezési ismereteit és a szervezési technikákat.

9. Alkalmazza a pénztárakkal kapcsolatos jogszabályokat, értelmezi összefüggéseit.

Feladatai:

- definiálja a pénztárak fogalmát, felsorolja fajtáit, értelmezi jelentőségüket,

- tájékozódik a kötelező és az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak kapcsolatrendszeréről, valamint kapcsolódásukról a társadalombiztosításhoz és az üzleti biztosítási piachoz,

- figyelemmel kíséri a pénztárak felügyeletét,

- felhívja a figyelmet a pénztárak jelentőségére az emberi életpálya tervezésében.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b) A típusú alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik,

c) szakmai előképzettséggel:

ca) nem (közgazdasági) szakirányú középiskolai végzettségűeknél a "II. A szakképesítés munkaterületei" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik,

cb) szakirányú középiskolai (képesített könyvelő) vagy Biztosítási ügyintéző, Banki ügyintéző végzettséggel rendelkezik,

d) legalább két év biztosítási területen szerzett igazolt gyakorlattal rendelkezik,

e) az V. Egyéb tudnivalók részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Biztosításmatematika 60 perc.

2. Általános biztosítástan 60 perc.

3. Ágazati biztosítástan 60 perc.

4. Biztosítási üzemtan 60 perc.

5. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés 60 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Biztosításmatematika gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Biztosítási jog

2. Marketing, kommunikáció, vezetés és szervezés

3. Általános biztosítástan

4. Ágazati biztosítástan

5. Biztosítási üzemtan

6. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 3-6. szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgy gyakorlati-írásbeli követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból:

1. Biztosításmatematika

2. Általános biztosítástan

3. Ágazati biztosítástan

4. Biztosítási üzemtan

5. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból:

1. Biztosítási jog

2. Marketing, kommunikáció, vezetés és szervezés

3. Általános biztosítástan

4. Ágazati biztosítástan

5. Biztosítási üzemtan

6. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség esetén a jelöltek mentesülnek a Biztosításmatematika gyakorlati-írásbeli vizsga alól, valamint a Marketing, kommunikáció, vezetés és szervezés szóbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a hat tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész hat tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 6. Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az öt gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Általános biztosítástan, Ágazati biztosítástan, Biztosítási üzemtan és Biztosítási számvitel, kontrolling és tervezés tantárgyakból a gyakorlati-írásbeli vizsga az egy éven belül letett szóbeli vizsgáig érvényes. Ha ezen időpontig a jelölt nem tesz az adott tantárgyból szóbeli vizsgát, úgy a sikeres gyakorlati-írásbeli vizsgát meg kell ismételnie.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

Megjegyzés: az óraterv az alapmodulok kontaktóraszámát nem tartalmazza.

A modulok mind az elméleti alapozást, mind pedig a gyakorlati hasznosítás megvalósítását feltételezik, utóbbit elsősorban az esettanulmányok beépítése, illetve számonkérése módszerével. A tananyag mind tanfolyami oktatás, mind távoktatás keretében elsajátítható. A képzés kontaktóraszámai a tanfolyami rendbe illeszkednek, az alapmodulok kontaktóráinak tartalma az egyéb pénzügyi területek hasonló óráinak tartalmával egyenértékű.

10. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Biztosítási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3440 02

2. A szakképesítés megnevezése: Biztosítási ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2 A munkaterület rövid, jellemző leírása

A biztosítási ügyintéző alkalmas biztosító társaság vagy biztosítási alkusz cég szakmai egységeinél ügyintézői munkakör betöltésére. A biztosítási ügyintéző feladatait a belső szabályzatok és eljárások szerint, irányítás mellett, nagyrészt önállóan végzi, ellátja a társaság pénzügyi feladatait, irodai ügykezelési tennivalóit. A vonatkozó rendeletek és belső szabályozások szerint megszervezi és elvégzi az ügyfélforgalommal kapcsolatos feladatokat.

A biztosítási ügyintéző feladatai elvégzéséhez nagyrészt informatikai és irodatechnikai eszközöket használ.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. A biztosítási ügyintéző a biztosítási vállalkozásokat meghatározó és működésüket befolyásoló gazdasági környezet és jogi szabályozás alapvető ismereteinek birtokában tájékoztatást nyújt az ügyfél igényeinek megfelelően.

Ehhez:

a) megérti a piaci viszonyokat alakító tényezőket, a verseny sajátosságait,

b) tájékozódik a gazdasági élet meghatározó szereplőiről, alapvető intézményrendszeréről, a vállalkozási formákról, az ezekre vonatkozó jogi és pénzügyi szabályozásokról,

c) figyelemmel kíséri a költségvetési prioritásokat, a gazdasági növekedés és a lakossági jövedelmek alakulását, a fontosabb pénz- és tőkepiaci folyamatokat,

d) információt nyújt a Bit. és a Ptk. biztosítási tevékenységet szabályozó részeinek megismeréséhez,

e) betartja a MABISZ Etikai Kódex előírásait,

f) betartja a versenytörvény biztosító társaságokra vonatkozó szabályait.

2 A biztosítási ügyintéző a biztosítási tevékenység közgazdasági elveinek és gyakorlatának megfelelően végzi az ügyfélforgalommal kapcsolatos feladatait.

Ehhez:

a) meghatározza a veszélyek és kockázatok összefüggéseit, jellemzi és csoportosítja azokat különböző szempontok szerint,

b) megérti a kockázatelemzés és kockázatkezelés formáit és eszközeit,

c) meghatározza a biztosíthatóság alapvető feltételeit,

d) megfogalmazza a biztosítás előnyeit a gazdálkodó szervezetek és az egyén szempontjából,

e) összehasonlítja és elemzi az üzleti biztosítást és a társadalombiztosítást, illetve azok szolgáltatásait,

f) felismeri a biztosítási események tartalmát, csoportosítását, a biztosítási védelem jellegét és megérti a szolgáltatások összefüggéseit,

g) jellemzi a biztosítási ágazatokat, ágakat, módozatokat, csoportosítja azokat,

h) megérti a biztosítási szerződés törvényi szabályozását, a szerződéskötés és megszüntetés jogi előírásait és okiratait, felismeri a biztosítási szerződés kellékeit,

i) értelmezi, hogy a biztosítási törvény miként szabályozza a biztosító társaságok tevékenységi területeit,

j) megismeri a magyar biztosítás történetének fejlődési szakaszait, jelenlegi helyzetét, a főbb nemzetközi tendenciákat,

k) ismeri a biztosítási piac szereplőit, intézményrendszerét.

3. A biztosítási ügyintéző alkalmazza a biztosítási tevékenységet szabályozó gazdálkodási, pénzügyi előírásokat az állam felé és a saját szervezetén belül. A pénzpiaci és pénzügyi adózási ismeretek birtokában irodai ügykezelési feladatokat lát el.

Ehhez:

a) ismeri a pénzügyi intézményrendszer felépítését, felismeri ebben a biztosító társaságok helyét és szerepét,

b) értelmezi a bankrendszer működésének főbb jellemzőit,

c) felismeri a pénzügyi piacon létező megtakarítási és befektetési lehetőségeket, összehasonlítja az egyes megtakarítási, befektetési formákat és a biztosítási termékeket,

d) betartja a pénzforgalommal kapcsolatos előírásokat, felismeri az egyes fizetési módokhoz kapcsolódó bizonylatokat, nyomtatványokat, betartja a pénzkezelés szabályait, vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, kitölti a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

e) kapcsolatot tart a szervezet pénzforgalmát lebonyolító hitelintézettel (pénz felvétele, visszafizetése), előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

f) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását, az előírásoknak megfelelően beszedi a díjat,

g) alkalmazza a Tb-törvény, az Szja-törvény, az általános forgalmi adóról, a társasági adóról szóló törvények biztosításra vonatkozó részeit,

h) a munkaügyi nyilvántartási kötelezettséget, a bérezési formákat, a bér összetevőit, a bérszámfejtést (járulékok, levonások stb.), a munkaügyi, illetve a bérelszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek sajátosságait ismerve végzi feladatait,

i) határidőre elkészíti a munkaügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos jelentéseket, beszámolókat és feladásokat,

j) gazdasági kimutatásokat készít a létszámmal és bérrel kapcsolatosan,

k) a vállalkozás számviteli rendszere és a törvényi előírások szerint előkészíti a beszámoló és mellékleteinek pénzügyi jellegű részeit,

l) eligazodik a számviteli törvény felépítésében,

m) a mérlegtani alapfogalmakat, az értékelési elveket és eljárásokat, a beszámolók rendszerét ismerve közreműködik a zárlati munkálatokban, a beszámoló mérlegének elkészítésében,

n) szabatosan definiálja az eredménykimutatást és célját, az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

o) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a várható bevételeket és kiadásokat,

p) értelmezi a biztosítási szakma számviteli nyilvántartási rendszerének lényegét, számlarendjét,

q) szabályszerűen vezeti a számviteli nyilvántartásokat,

r) ellátja a biztosítási számviteli teendőket, folyamatosan lekönyveli a beérkező díjakat, elkészíti az ezzel összefüggő kimutatásokat,

s) a számlarend ismeretében vezeti az analitikus nyilvántartásokat és az előírásoknak megfelelően alkalmazza nyomtatványait,

t) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

u) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat.

4. A biztosítási ügyintéző az ügyfélforgalmi feladatok elvégzése érdekében korszerű módszereket alkalmaz és betartja a helyzetnek megfelelő viselkedési normákat.

Ehhez:

a) tevékenységét a céltudatosság, kezdeményezőkészség, kapcsolatteremtő képesség, önbizalom, alkalmazkodóképesség, kommunikációs készség, felelősségtudat, megbízhatóság, önismeret, emberismeret, szorgalom, kitartás jellemzi,

b) alkalmazza a tárgyalási, konfliktuskezelési, érvelési technikákat,

c) betartja az üzleti protokoll alapvető szabályait, megjelenése, viselkedése és beszédstílusa tükrözi a szakma és ügyfelei tiszteletét,

d) figyelemmel kíséri a biztosítási piacot, a piacra ható tényezőket, azok változásait,

e) megérti és alkalmazza kapcsolatfelvétel és kapcsolatápolás módszereit,

f) alkalmazza a hatékony kommunikáció elveit,

g) betartja az üzleti megjelenés és viselkedés szabályait,

h) használja a kifogáskezelés hatékony módszereit.

5. A biztosítási ügyintéző alkalmazza a biztosítás, mint pénzügyi tevékenység elvi alapját képező matematikai törvényszerűségeket, kalkulációs elveket és tényezőket, a statisztikai adatokat szolgáltató nyilvántartási rendszereket és statisztikákat.

Ehhez:

a) megérti a díj kalkuláció elveit és a biztosítási díj elemeit, felismeri az egyes díjrészek funkcióit és összefüggéseit,

b) felismeri a biztosításban használt számítási eljárásokat, azok alkalmazási területeit, mint például a kamat-, kamatoskamat-számítás, jutalék-, illetve egyéb költségek számítása, jelenérték-jövőérték számítás,

c) használja az inflációkezelés főbb technikáit az élet-és a nem-életbiztosítások területén (például indexálás, revalorizációs technika stb.),

d) értelmezi, munkája során alkalmazza a különböző statisztikai táblázatokat, kimutatásokat és ezekből levonja a megfelelő következtetéseket,

e) az ügyfél kockázatának, körülményeinek és szükségleteinek objektív felmérése alapján összehasonlítja és kombinálja a pénzügyi védelmet szolgáló termékeket.

6. A biztosítási ügyintéző felhasználói szinten alkalmazza a számítógépet és alkalmazza az információgyűjtés, -tárolás és -feldolgozás technikáit

Ehhez:

a) alkalmazza a szövegszerkesztési, adatbázis- és táblázatkezelési programokat, rendszerezi az általa gyűjtött információkat, körleveleket, memokat készít, táblázatokkal, diagrammokkal végzi el a munkájából adódó elemzési feladatokat,

b) használja a korszerű irodatechnikai berendezéseket, mint például fax, fénymásológép, laptop stb.,

c) használja az Internet levelezési és információs adatbázisait,

d) betartja a hivatalos levelezési formákat és szabályokat,

e) megérti az adatvédelem elveit és az adatok helyes tárolásával, használatával és hozzáférésével kapcsolatos előírásokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek 90 perc.

2. Pénzügy- és biztosításmatematikai ismeretek 90 perc.

3. Komplex (Ágazati biztosítástani, biztosítási számviteli,

számítástechnikai ismeretek) 180 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgyak követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelölt átfogó ismereteit kell számon kérni, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

A Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek és a Pénzügy- és biztosításmatematikai ismeretek vizsgatárgynál az

Alapozó általános kérdések 15%,

Szakmai alapozó, specifikus szakmai

kérdések 55%,

Számítási feladatok 30%

részarányt képviselnek.

A komplex vizsga az ágazati biztosítástani, biztosítási számviteli, számítástechnikai ismeretek alkalmazását ellenőrzi személyi számítógép felhasználásával. A jelölt az ágazati biztosítástani, biztosítási számviteli, számítástechnikai ismereteiről a III. részben meghatározott követelmények alapján ad számot tudásáról.

A komplex szóbeli vizsgán a jelölt átfogó, szintetizált ismereteit kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az a jelölt, aki a "II. A szakképesítés munkaterülete" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítéssel rendelkezik mentesül a Biztosításelmélet és üzemgazdaságtani ismeretek, a Pénzügy- és biztosításmatematikai ismeretek tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a három gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

Az iskolarendszeren kívüli képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

11. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

1. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3436 03

2. A szakképesítés megnevezése: Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével)

Szakok:

a) vállalkozási szak

b) államháztartási szak

c) pénzügyi szak

d) egyéb szervezeti szak

A szakmai bizonyítványban fel kell tüntetni a szak megnevezését is az alábbiak szerint:

Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)

Mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon)

Mérlegképes könyvelő (pénzügyi szakon)

Mérlegképes könyvelő (egyéb szervezeti szakon)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, a számviteli beszámolót készíti el.

A mérlegképes könyvelő ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

- a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerepelő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

- az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.

A mérlegképes könyvelő alkalmas

- a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, alkalmazottjaként a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzésére, ezen feladatok végzésének irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére.

Mérlegképes könyvelői képesítés szükséges a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzését irányító, vezető, a számviteli beszámolót készítő munkakörök betöltéséhez azon gazdálkodónál, ahol a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján, illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek előírásai szerint a gazdálkodó köteles legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személyt megbízni, illetve alkalmazni.

Mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie - a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése figyelembevételével - annak a természetes személynek is, aki egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság alkalmazottjaként, tagjaként vállalkozás keretében (vállalkozói díj ellenében) irányítja, vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, elkészíti a beszámolót.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III.A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

VÁLLALKOZÁSI SZAKON

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Részletesen foglalkozik a társasági joggal, a cégtörvénnyel, a szövetkezeti törvénnyel, megismeri a szerződésekre vonatkozó polgári jogi előírásokat, a működéshez kapcsolódó jogszabályokat. Tájékozódik az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogi követelményekről. Feladatai végzéséhez megismeri a bírósági végrehajtás szabályait.

Ehhez:

a) átlátja a jogforrások rendszerét, hierarchiáját,

b) tájékozódik az állami szervek rendszeréről, jogállásáról, hatásköréről, valamint illetékességéről,

c) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, megismeri az állam tulajdonát képező vagyonnál a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,

d) értelmezi az egyes vállalkozási fajtákra, azok alapítására, átalakulására, megszűnésére vonatkozó általános és speciális szabályokat, a vállalkozás szereplőinek a vállalkozáshoz, és egymáshoz való kapcsolatát, a vállalkozás szervezeti felépítését, továbbá a tulajdonosok vagyoni és személyes jogait,

e) tájékozódik a külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről,

f) értelmezi a számviteli törvény alapján az egyéb szervezetre vonatkozó alapvető jogszabályi előírásokat,

g) felismeri az államháztartás szervezeteire vonatkozó alapvető jogszabályi előírásokat,

h) közreműködik a szövetkezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos tevékenységekben, ismeri a szövetkezet és tagjai közötti vagyoni viszonyokat, az érvényesülő felelősségi alakzatokat,

i) értelmezi a bírósági cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyeletének fontosabb szabályait,

j) megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit, továbbá a szerződések fajtáira, kötésére, érvényességére, következményeire vonatkozó alapvető jogszabályi követelményeket,

k) tájékozódik az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezésekről, a fontosabb külkereskedelmi szerződéstípusokról,

l) felismeri a tisztességtelen piaci magatartások fajtáit, a tilalmak megszegésének esetében a jogkövetkezményeket,

m) tájékozódik az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezésekről,

n) értelmezi a Munka Törvénykönyvének fontosabb szabályait, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási ellátásokat, a felelősségi szabályokat,

o) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján felismeri az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket és szabálysértéseket,

p) tájékozódik a csődeljárás, a felszámolási eljárás, a végelszámolás jogszabályi előírásairól,

q) megismeri az államigazgatási eljárás fontosabb szabályait.

2. Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a vállalkozások alapításával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat, részt vesz azok végrehajtásában, a vállalkozási döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában.

Ehhez:

a) rendelkezik az alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel, felismeri a piac szerepét, a piaci rendszereket, az árak szerepét, az árszabályozás lehetőségeit, a fogyasztói döntésbefolyásolás eszközeit,

b) megismeri a vállalkozás elemeit, a vállalkozás struktúráját, a vállalkozás környezetét, minősíti a gazdasági folyamatokat a sajátosságok bemutatásával,

c) tájékozódik a vállalkozás stratégiája kidolgozásának szempontjairól, továbbá a vállalkozás stratégiájáról és megismeri a vezetői döntéseket megalapozó információkat,

d) használja az alapvető matematikai, statisztikai módszereket (statisztikai alapelvek, becslések, valószínűségszámítás, ezekhez a számítógép használata),

e) felismeri az üzletpolitika alakulására, alakítására ható tényezőket,

f) részletesen áttekinti a vállalati struktúra kialakításának lehetőségeit, a kis- és középvállalkozások, a nonprofit szervezetek jellemzőit,

g) részt vesz a vállalati marketingstratégia kidolgozásában,

h) megismeri a humánpolitika, a munkaerő-gazdálkodás, a munkabér-gazdálkodás feladatait,

i) átlátja a vállalkozási rendszerek felépítését,

j) átlátja a vezetés lényegét, szerepét, funkcióit, a vezető-beosztott kapcsolatból, illetve a feladatellátásból adódó vezetői tevékenységeket és az emberek, a munkacsoportok vezetésből adódó feladatokat,

k) tájékozódik a készletgazdálkodással, a forgóeszközökkel, a tárgyi eszközökkel kapcsolatos feladatokról, a költséggazdálkodásról,

l) felismeri a számviteli szakember szerepét a vezetésben.

3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében ellátja a gazdálkodó szervezet alapításával, működőképességének fenntartásával, átalakulásával és megszűnésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

Ehhez:

a) átlátja a makro- és mikroszintű pénzügyi rendszert, a monetáris irányítás eszköz- és intézményrendszerét, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszert, az államháztartás rendszerét, a rendszer egyes elemeinek feladatait, a feladatok teljesítésének a gazdálkodó szervezet tevékenységeire gyakorolt hatásait,

b) alkalmazza a belföldi és a nemzetközi pénzforgalom lebonyolításának különböző módozatait, számol a bankszolgáltatások igénybevételének lehetőségeivel; ennek érdekében ismerve a váltócselekményeket, a lízingügyleteket, a faktorálás és a forfaitírozás műveletét önállóan látja el feladatát,

c) értelmezi a valuta- és a devizarendszert, definiálja a valuta- és devizaárfolyam fogalmát, típusait, funkcióit, végzi az árfolyamszámítással kapcsolatos műveleteket,

d) pénzügyi számításokat végez a pénzpiac (a tőkepiac) működésének, az értékpapírpiac tárgyát képező áruknak, a pénz- és tőkepiaci ügyletek főbb típusainak ismeretében,

e) értelmezi az adóhatóságok és az adóalanyok jogait és kötelezettségeit, ellátja az adókötelezettségek - különösen a bejelentés, nyilatkozattétel, bevallás, adó- és adóelőleg-fizetés, bizonylatkiállítás és megőrzés, nyilvántartás vezetés, adatszolgáltatás, adólevonás és adóbevallás - teljesítésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

f) az adóhatósági ellenőrzés, valamint az önellenőrzés folyamatának, jogkövetkezményeinek ismeretében önállóan végzi munkáját,

g) tájékozódik az adóigazgatási eljárás szabályairól,

h) alkalmazza a személyi jövedelemadó, társasági adó és osztalékadó, egyéb fizetési kötelezettségek és társadalombiztosítási kötelezettségek megállapításának szabályait, ellátja a gazdálkodók ezirányú kötelezettségének teljesítésére, a teljesítés irányítására és ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,

i) ismeri a forgalomhoz kapcsolódó adókkal, különösen az általános forgalmi adóval, a jövedéki adó és fogyasztási adóval kapcsolatos normákat, ellátja a kapcsolódó kötelezettségek önálló teljesítésére, illetve a teljesítés irányítására, ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,

j) elvégzi a helyi adók teljesítésével összefüggő feladatokat,

k) a vám, az illeték és a támogatások rendszerének átfogó ismeretében megállapítja az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket,

l) a hosszú távú befektetési döntésekkel kapcsolatos számításokat elvégzi, ezek ismeretében javaslatot tesz az optimális kiválasztására,

m) meghatározza a belső és a külső finanszírozási forrásokat, az ezekkel kapcsolatos döntésekhez szükséges elemzéseket, számításokat, a külső finanszírozási források megszerzésével kapcsolatos dokumentációkat elkészíti,

n) az üzletfinanszírozási tervek összeállításához, a tervek elkészítéséhez, a tervek alapján likviditási elemzésekhez szükséges adatokat összegyűjti és az elemzés során ezeket felhasználja,

o) átlátja az üzleti tervvel, a pénzügyi tervezéssel, a hosszú távú pénzügyi tervezéssel, beruházáspolitikával, a pénzügyi forrásokkal, azok terheivel összefüggő feladatok teljesítését, követelményeit,

p) az adótervezés, az adóminimalizálás követelményeit szem előtt tartva végzi feladatát,

q) értelmezi a cash flow adatainak hasznosítási módszereit

4. Számvitel és elemzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a gazdálkodó szervezet alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, az általa eszközölt különféle befektetéseikkel, a gazdálkodó szervezet lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.

Ehhez:

a) értelmezi a számviteli szabályozás célját és szintjeit:

- törvény, kormányrendelet, standardok, számviteli alapelvek, számviteli politika,

- nemzetközi követelmények, EU-irányelvek,

- az IAS-ek szerepe, jelentősége, használata,

b) alkalmazza az adatok rögzítésének rendszerét az egyszeres, a kettős könyvvitel rendszerében, érvényesíti a bizonylatolás követelményeit,

c) átlátja a vállalkozók beszámolóinak sajátosságait, az ebből adódó általános és sajátos követelményeket a könyvviteli rendszerekkel szemben,

d) alkalmazza a számviteli törvény előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket,

e) szabatosan meghatározza az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel; eleget tesz a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeknek; felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; a vonatkozó belső szabályzatokkal szembeni követelmények ismeretében elkészíti azokat,

f) átlátja a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását,

g) alkalmazza az eredménymegállapítás módszereit, definiálja az eredménykategóriákat, és értelmezi az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait,

h) szakszerűen megállapítja a vállalkozás pénzügyi eredményét az egyszeres könyvvitelt vezetőknél,

i) definiálja a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát és csoportosítja azokat, ismerteti ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az eredményelszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat, szabályszerűen könyveli és bizonylatolja a gazdasági eseményeket,

j) jellemzi a beszámolók egyes részeinek felépítését, felismeri szerkezetének, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit,

k) megismeri az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait,

l) pontosan meghatározza a vezetői információt alátámasztó számvitel feladatait, ismeri a vezetői számvitellel szemben támasztott követelményeket, a vezetői számvitel kialakításának lehetőségeit,

m) elvégzi az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását,

n) a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség teljesítésének követelményeinek, az összevont (konszolidált) beszámoló tartalmának ismeretében összeállítja a konszolidált beszámolót,

o) elemzi a belső és külső információs rendszer adatait,

p) elemzi a termelést, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíti a követeléseket,

q) alkalmazza az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, az önköltség megállapításának módszereit, elemzi a teljesítményeket,

r) alkalmazza a controlling ismereteit és módszereit,

s) meghatározza a beszámolóból számítható mutatókat, önállóan elemzi, a gazdaságossági számításokat értékeli,

t) elemzi a casch flow-t.

5. Számvitelszervezés

A mérlegképes könyvelő ismeri a korszerű számítástechnikai megoldásokat, azokat képes alkalmazni a gyakorlatban is.

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében megfogalmazza a vállalkozások szervezési feladataival kapcsolatos igényeket, ismeri az elszámolási rendszerek megszervezésével kapcsolatos követelményeket, kiválasztja az adott informatikai feladatok megoldására rendelkezésre álló módszer- és eszközrendszerből a legalkalmasabbakat. Részletesen ismeri a számviteli adatokat felhasználó külső és belső információs rendszereket, azok megszervezését, működtetését, a számviteli szakember feladatait, aki az információs rendszerek tervezője, menedzsere, értékelője.

Ehhez:

a) előállítja és feldolgozza a számviteli információkat hagyományos és korszerű eszközökkel,

b) felismeri a számviteli információs rendszer jellemzőit és modelljeit,

c) átlátja a főkönyvi rendszer jellemzőit és működését,

d) értelmezi az eszközrendszer, a készletrendszer, a pénzügyi rendszer, a munkaügyi rendszer jellemzőit, átlátja az értékesítési, a termelési, a készletgazdálkodási, a tárgyieszköz-gazdálkodási, a pénzgazdálkodási, a munkaerő- és bérgazdálkodási feladatokat, a számviteli alrendszerek célját, helyét, jellemző folyamatait, az elszámolási dokumentumokat, a nyilvántartásokat, a vezetői információs igényeket, az adatfeldolgozási lehetőségeket,

e) megismeri a termelési rendszer jellemzőit és működtetését,

f) a számítógépes számviteli adatfeldolgozás módszertanának ismeretében megkülönbözteti a számítógépes rendszerek jellemzőit.

6. Ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Az ellenőrzési feladatok ellátása érdekében ismeri az Európai Unió

- ellenőrzéssel foglalkozó intézményrendszerének felépítését, s az egyes szervezeti egységek feladatait,

- a korszerű ellenőrzési irányelvek tartalmát,

- a modern ellenőrzési (főként a támogatásoknál alkalmazott) módszerek alapvető jellemzőit,

- területén várható harmonizációs jellegű intézkedések lényegét.

Ellenőrzi a tulajdonosi, a szakértői jellegű, a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált szervezet tevékenységét, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.

Ehhez:

a) meghatározza az ellenőrzés fogalmát, tartalmát és rendszerét,

b) alkalmazza az ellenőrzés általános módszertanát és eszközeit (követelmények, tényhelyzet megismerésének általános és konkrét eszközei, az ellenőrzés logikai eszközei), képes megszervezni az ellenőrzést (vizsgálat előkészítése, helyszíni vizsgálat, megállapítások írásba foglalása, realizálása), ismeri az ellenőrzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

c) ismeri a belső ellenőrzés formáit (vezetői ellenőrzés, munkafolyamatokba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés), feladatait, eszközeit, követelményrendszerét és fajtáit,

d) ismeri a belső szabályozás rendszerét, a tervezés rendszerét és a pénzellátást,

e) ismeri a készletgazdálkodás, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás, a vagyonvédelem ellenőrzési feladatait,

f) ismeri a felügyelő bizottsági ellenőrzés, a könyvvizsgálói ellenőrzés lényegét,

g) ismeri a készpénzforgalom, a piaci tevékenység, a műszaki fejlesztési tevékenység, a termelő és az áruforgalmi tevékenység, a költséggazdálkodás, a létszám- és bérgazdálkodás, az értékesítési tevékenység, a vagyonvédelem, az éves beszámoló ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

h) ismeri a könyvvizsgálattal összefüggő alapvető kérdéseket, beleértve a könyvvizsgáló adatokkal való ellátását is,

i) értékeli, felhasználja, hasznosítja a könyvvizsgálat megállapításait,

j) ismeri a külső ellenőrzés egyéb formáit: ÁSZ, KEHI, APEH, Vámhatóság stb.,

k) ismeri az ellenőrzés, a belső audit kapcsolatát.

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZAKON

1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat, részt vesz azok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ellátja az államháztartás szervezetei működőképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

Ehhez:

a) átlátja az államháztartás sajátosságait, az állami feladatok és az államháztartás kapcsolatát, alrendszereit, jellemzi azokat,

b) felismeri az államháztartás alrendszerei és a központi költségvetés kapcsolatát,

c) definiálja a központi költségvetés fogalmát,

d) ismeri a központi költségvetés tartalmát, szerkezetét, átlátja a központi költségvetéshez kapcsolódó hatásköröket és feladatokat,

e) jellemzi a központi költségvetés elkészítésének szakaszait,

f) átlátja a központi költségvetés tervezési feladatait,

g) felismeri a helyi önkormányzatok feladatai és költségvetése kapcsolatát, jellemzi a sajátos önkormányzati bevételek és kiadások tervezési feladatait,

h) értelmezi és alkalmazza a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokat,

i) tájékozódik a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséről,

j) közreműködik a költségvetési szerv alapításában, megszüntetésében,

k) csoportosítja a költségvetési szerveket,

l) megismeri a költségvetési szerv tevékenységét,

m) felismeri a Magyar Államkincstár, az Államháztartási Hivatal, az Államadósságkezelő Központ feladatait a központi költségvetés végrehajtásában, átlátja az Államkincstár bankszámla-vezetési és szolgáltatási feladatait,

n) megismeri az elemi költségvetés tartalmát, átlátja szerkezetét,

o) tervezi a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat,

p) végrehajtja a költségvetéshez kapcsolódó feladatokat [figyelembe véve az előirányzatok módosításának szabályait, a bankszámlák (keretszámlák) rendszerét, a pénzellátás (finanszírozás) rendszerét, a Magyar Államkincstár szerepét a pénzellátásban],

q) beszedi a különféle bevételeket, teljesíti a kiadásokat,

r) gazdálkodik a vagyonnal (kincstári vagyon, önkormányzatok vagyongazdálkodása, tárgyieszköz-gazdálkodás, gazdálkodás a befektetett pénzügyi eszközökkel, készletgazdálkodás),

s) gazdálkodik a munkaerővel és a személyi juttatásokkal.

2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza az államháztartás szervezetei alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, a lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.

Alkalmas az államháztartás szervezetei működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.

Ehhez:

a) megismeri a beszámolási kötelezettség, a könyvvezetési kötelezettség sajátosságait,

b) érvényesíti a számviteli alapelveket,

c) ellátja a számviteli politikához kapcsolódó sajátos feladatokat,

d) megismeri a költségvetési beszámoló tartalmát,

e) ellátja a költségvetési beszámoló összeállításához kapcsolódó feladatokat,

f) megismeri a könyvviteli mérleg tartalmát, felépítését, az eszközök és források csoportosításának sajátosságait,

g) érvényesíti az eszközök és források sajátos értékelési szabályait,

h) megismeri az eszközök sajátosságait, és figyelembe veszi az állományváltozások csoportosításakor,

i) alkalmazza az állományi és a forgalmi számlákat,

j) felismeri a befektetett eszközök egyes csoportjaihoz kapcsolódó sajátos gazdasági műveleteket,

k) könyveli az eszközökhöz kapcsolódó gazdasági műveleteket, megismeri azok bizonylatait,

l) megjeleníti az egyes eszközféleségekkel kapcsolatos információkat a költségvetési beszámoló mellékleteiben és a mérlegjelentésben,

m) megismeri a források sajátosságait, a saját tőke növekedésének és csökkenésének jogcímeit,

n) felismeri a tartalékok szerepét, fajtáit, elvégzi a kapcsolódó sajátos nyilvántartási feladatokat,

o) felismeri a forrásokhoz kapcsolódó sajátos gazdasági műveleteket,

p) könyveli a forrásokhoz kapcsolódó gazdasági műveleteket, megismeri azok bizonylatait,

q) megjeleníti a tartalékokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos információkat a költségvetési beszámolóban és a mérlegjelentésben,

r) megismeri a pénzforgalmi jelentés tartalmát,

s) átlátja a pénzforgalmi jelentés adatainak és a költségvetési beszámoló más mellékletei adatainak kapcsolatát,

t) felismeri a pénzforgalmi jelentés jellemző pénzforgalom nélküli adatait,

u) pénzmaradvány kimutatást, előirányzat-maradvány kimutatást készít,

v) összeállítja az eredménykimutatást,

w) meghatározza a kiegészítő melléklet sajátos számszaki információit,

x) szövegesen értékeli a kiegészítő mellékletet,

y) ellátja az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó általános elemzési feladatokat,

z) elemzi az intézményi gazdálkodás egyes területeinek sajátosságait,

aa) a tartalékokhoz kapcsolódóan elemzési feladatokat végez,

bb) elemzi a munkaerő-gazdálkodást,

cc) elemzi a tárgyieszköz-gazdálkodást,

ad) értelmezi az államháztartás egyes alrendszereinek ellenőrzésére vonatkozó szabályozásokat,

ee) osztályozza az ellenőrzéseket,

ff) ellenőrzési feladatokat lát el (a tevékenység szabályozottságának ellenőrzése, a tevékenység hatékonyságának ellenőrzése, a tervezés, az elszámolás, a beszámolás ellenőrzése),

gg) ellenőrzi a kiemelt (jellemző) gazdálkodási feladatokat.

PÉNZÜGYI SZAKON

1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat a pénz- és tőkepiaci vállalkozásoknál, gazdálkodó szervezeteknél (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, befektetési alapok, biztosító intézetek, önkéntes és magánnyugdíjpénztárak), részt vesz azok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ellátja a pénz- és tőkepiaci vállalkozások, gazdálkodó szervezetek működőképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

Ehhez:

a) megismeri a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) alapításának és működésének szabályait [a pénzügyi intézmények alapításának feltételei, a pénzügyi szolgáltatások fajtái, végzésük tárgyi és személyi feltételei, a pénzügyi intézmények fajtái, prudenciális szabályok a hitelintézeti törvény és végrehajtási rendeletei alapján, a betétesek védelme (betétbiztosítás), a pénzügyi intézmények felügyelete),

b) megismeri a befektetési vállalkozások alapításának és működésének szabályait (a befektetési vállalkozások alapításának feltételei, a befektetési szolgáltatások fajtái, végzésük tárgyi és személyi feltételei, a befektetési vállalkozások fajtái, prudenciális szabályok a tőkepiaci törvények és végrehajtási rendeleteik alapján, a befektetők védelme, a befektetési vállalkozások felügyelete),

c) megismeri a befektetési alapok alapításának és működésének feltételeit (létrehozásának feltételei, fajtái, rendeltetése és a befektetési alapkezelők feladatai, a nettóeszközérték meghatározása, a hozamfizetés formái, a befektetési alapok felügyelete),

d) megismeri a biztosító intézetek alapításának és működésének szabályait [alapításának feltételei, a biztosítási tevékenységek fajtái, végzésük tárgyi és személyi feltételei, prudenciális szabályok (biztonsági és organizációs tőkekövetelmény, szolvenciaszámítás, befektetési szabályok stb.), a biztosítás-technikai tartalékok szerepe és a befektetések célja, a biztosító intézetek felügyelete],

e) megismeri az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak rendeltetését, alapításának és működésének szabályait [alapításának feltételei, gazdálkodására vonatkozó szabályok, működésük lényege, a pénztárak fajtái (az önkéntes és a magánnyugdíj pénztárak közötti eltérések), a pénztárak tartalékképzésének és befektetéseinek szabályai, a tagok egyéni számlán lévő követeléseinek védelme, a pénztárak felügyelete].

2 Számvitel, elemzés, ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a pénz- és tőkepiaci vállalkozások, gazdálkodó szervezetek alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, a lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.

Alkalmas a pénz- és tőkepiaci vállalkozások, gazdálkodó szervezetek működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.

Ehhez:

a) alkalmazza a pénzügyi intézményekre, a befektetési vállalkozásokra, a befektetési alapokra, biztosító intézetekre, önkéntes és magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó sajátos számviteli előírásokat, megismeri a mérleg és az eredménykimutatás sajátos felépítését, a könyvvezetési kötelezettség sajátosságait, meghatározza a kiegészítő melléklet tartalmát, alkalmazza a mérleg egyes tételeire vonatkozó sajátos számviteli és értékelési előírásokat, az értékelés gyakoriságát,

b) elszámolja a pénzügyi és a befektetési szolgáltatásokat, a biztosítási tevékenységet (biztosítási díj előírás, tartalékképzés, kártérítés kifizetése, kárrendezési és szerzési költségek elszámolása, viszontbiztosítás elszámolása stb.), a pénztárak tevékenységét [tagdíj előírás, tartalékképzés (különösen az egyéni számlákon és a szolgáltatási számlákon), szolgáltatások kifizetése stb.],

c) ellátja a befektetési alapoknál a befektetési jegy kibocsátásának, visszaváltásának és az értékpapír ügyletek elszámolásának feladatait, felismeri a nettóeszközérték megállapításának, közzétételének feladatait,

d) megismeri a biztosítástechnikai tartalékok fajtáit, rendeltetésüket, képzésüket és felhasználásuk elszámolását,

e) tájékozódik a pénzügyi intézményekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról (Európai Unió vonatkozó irányelve és a Nemzetközi számviteli standardok), a befektetési vállalkozásokra vonatkozó, vagy tevékenységüket alapvetően befolyásoló nemzetközi szabályozásról (Európai Unió vonatkozó irányelve és a Nemzetközi számviteli standardok), a biztosító intézetekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról, (Európai Unió vonatkozó irányelve és a Nemzetközi számviteli standardok),

f) elemzi a pénzügyi intézmények gazdálkodására, jövedelmezőségére, likviditására, tőkeáttételére, tőkekövetelményeire (szavatolótőke, tőkemegfelelés) vonatkozó legfontosabb mutatókat, az eszköz-forrás lejárati összhangot, a befektetéseket,

g) elemzi a biztosító intézetek, a pénztárak gazdálkodására, jövedelmezőségére, likviditására, tőkeáttételére, tőkekövetelményeire vonatkozó legfontosabb mutatókat, szolvenciaszámítást,

h) megismeri a pénztári tartalékok fajtáit, rendeltetésüket, képzésüket és felhasználásuk elszámolását.

EGYÉB SZERVEZETI SZAKON

1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat az egyes egyéb szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, társadalmi szervezet, köztestület, országos kisebbségi önkormányzat, alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, közhasznú társaság, Műsorszolgáltató Alap, Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, víziközmű társulat, egyházi jogi személy), részt vesz azok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ellátja az egyéb szervezetek működőképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.

Ehhez:

a) megismeri a közhasznú tervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit, a közhasznú szervezetet megillető kedvezményeket, a közhasznú szervezet működése és gazdálkodása szabályait, a közcélú adománygyűjtés szabályait, a közhasznú szervezetek nyilvántartását, felügyeletét, a közhasznúsági jelentés tartalmát, a közhasznú tevékenységeket,

b) megismeri a közhasznú társaság alapításának, működésének és gazdálkodásának, megszűnésének szabályait (a közhasznú társaság alapítása, előtársasági időszak, közhasznú társasággá történő átalakulás, a közhasznú társaság megszűnése, a közhasznú társaságok típusai, létrehozásának feltételei, a közhasznú társaság működése, gazdálkodása, a közhasznú társaság nyilvántartása, felügyelete),

c) megismeri a lakásszövetkezetek alapításának feltételeit, egyesülését, szétválását, átalakulását és megszűnését, típusait, a lakásszövetkezet önkormányzati szerveit, a lakásszövetkezetek nyilvántartását, a lakásszövetkezeti tagsági viszonyt, a tagok és a lakásszövetkezetek közötti vagyoni viszonyokat (részjegy, üzletrész, vagyoni hozzájárulás, juttatások, támogatások), a lakásszövetkezet gazdasági tevékenységét, a lakásszövetkezet érdekképviseletét,

d) megismeri a társasház alapítását, az alapító okiratot, a tulajdoni viszonyokat a társasházban, a társasház szervezetét, működését, a társasház gazdálkodását,

e) megismeri a társadalmi szervezet, egyesület, köztestület alapításának feltételeit, megszűnését, nyilvántartását, felügyeletét, ellenőrző szerveit, a társadalmi szervezet működését, gazdálkodását, a közhasznú társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat, a pártokra vonatkozó szabályokat, a kamarákra vonatkozó szabályokat, az országos kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat,

f) megismeri az alapítványok típusait, létrehozásuk feltételeit, alapításukat, megszűnésük szabályait, nyilvántartásukat, felügyeletüket, az alapítványok, közalapítványok működését, gazdálkodását, a közhasznú alapítványokra vonatkozó szabályokat,

g) megismeri az ügyvédi irodára, szabadalmi ügyvivő irodára, valamint a Műsorszolgáltató Alapra vonatkozó szabályokat,

h) megismeri az MRP szervezet alapításának feltételeit, megszűnését, működésének speciális szabályait,

i) megismeri a víziközmű társulat, létrehozásának feltételeit, alapítását, megszűnését, fajtáit, feladatait, működését és gazdálkodását, nyilvántartását, felügyeletét, ellenőrzését, vagyonát, az érdekeltségi hozzájárulást, a társulat érdekképviseletét,

j) megismeri az egyházi jogi személy fogalmát, az egyházak nyilvántartásba vételét, a nyilvántartásból való törlését, gazdálkodását, hitéleti, közcélú és vállalkozási tevékenységét, a támogatással történő elszámolás szabályait, az egyházi intézményekre vonatkozó szabályokat,

k) megismeri a jogi és természetes személy által alapított intézményekre vonatkozó szabályokat, valamint a

l) számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek sajátos adóigazgatási és adózási szabályait.

2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés

A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, a lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.

Alkalmas az egyéb szervezetek működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.

Ehhez:

a) megismeri a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az országos kisebbségi önkormányzat, az alapítvány, a közalapítvány, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a közhasznú társaság, a Műsorszolgáltató Alap, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, a víziközmű társulat, az egyházi jogi személy, a jogi és természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény beszámolási kötelezettségét, a választható beszámoló fajtáit és sajátosságait, könyvvezetésének sajátosságait, mérlegének és eredménylevezetésének, eredménykimutatásának sajátos felépítését, beszámolójuk nyilvánosságra hozatalára, közzétételére, könyvvizsgálatára vonatkozó sajátos szabályokat,

b) megismeri a társadalmi szervezet, a köztestület, az országos kisebbségi önkormányzat, az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaságok közhasznú beszámolóját és a közhasznúsági jelentését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával,

b) szakmai előképzettséggel:

ba) nem (közgazdasági) szakirányú középiskolai végzettségűeknél Számviteli szakügyintéző, Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Banki szakügyintéző, Pénzügyi szakügyintéző vagy Vállalkozási ügyintéző szakképesítések valamelyikével rendelkezik,

bb) szakirányú középiskolai (képesített könyvelő), vagy Számviteli ügyintéző, vagy Pénzügyi ügyintéző végzettséggel rendelkezik,

c) szakmai gyakorlattal:

ca) nem szakügyintézői végzettségűeknél legalább két év pénzügyi, számviteli területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,

cb) számviteli szakügyintézői végzettségűeknél egy év pénzügyi, számviteli területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt is, aki:

- szakirányú felsőfokú iskolai tanulmányai során a számvitel és elemzés tantárgy vizsgakövetelményéből szigorlatot vagy záróvizsgát tett, a többi tantárgy szakmai követelményeiből pedig sikeresen vizsgázott és ezt okirattal igazolja.

B) Mérlegképes könyvelő (államháztartási, pénzügyi vagy egyéb szervezeti szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítéssel rendelkezik,

b) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Gazdasági és vezetési ismeretek 180 perc.

2. Pénzügyi ismeretek 180 perc.

3. Számvitel és elemzés 300 perc.

4. Számvitelszervezés 300 perc.

5. Ellenőrzés 300 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Gazdasági és vezetési ismeretek gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Jogi ismeretek

2. Pénzügyi ismeretek

3. Számvitel és elemzés

4. Ellenőrzés

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 2. Pénzügyi ismeretek, 3. Számvitel és elemzés és a 4. Ellenőrzés szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgy gyakorlati-írásbeli követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

B) A további (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti) szakokon

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek 300 perc.

2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés 300 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek

2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha a gyakorlati-írásbeli követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Agyakorlati-írásbeli vizsgán átfogó ismereteiket kell számon kérni, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.

A gyakorlati-írásbeli vizsgarészen a vizsgázó a Pénzügyminisztérium által kiadott tételek alapján ad számot tudásáról.

Szóbeli vizsgán átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a Pénzügyminisztérium által meghatározott tételek alapján ad számot tudásáról.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés feltételei

Állam- és jogtudományi felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező jelöltek mentesülnek a Jogi ismeretek vizsga alól, ha jogi végzettségüknek megfelelő munkakört látnak el.

Az adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek a Jogi ismeretek vizsga letétele alól, ha okirattal igazolják, hogy tanácsadó szakképesítésüknek megfelelő munkakörben (pl. vállalkozóként) dolgoznak.

A szakirányú felsőfokú iskolai (okleveles közgazda, közgazdászok) képzésben résztvevők - a Számvitel és elemzés gyakorlati-írásbeli vizsga kivételével-mentesülnek az egyes tantárgyak vizsgái alól, ha okirattal igazolják, hogy a Számvitel és elemzés tantárgy vizsgakövetelményeiből szigorlatot vagy záróvizsgát tettek, és a többi tantárgy szakmai követelményeiből sikeresen vizsgáztak. Az igazoló okirat elfogadásának feltételeit, formáját, a pénzügyminiszter közleményben határozza meg.

5. A szakmai vizsga értékelése

A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgarészen mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 3. Számvitel és elemzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél a szakirányú alapképzésben megszerzett okleveles közgazda, közgazdász oklevél alapját képező - az adott tantárgyra vonatkozó - záróvizsga okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeit kell átlagolni.

A szóbeli vizsgarész alól felmentett jelölt elméleti osztályzataként a szakirányú felsőfokú iskola záróvizsgájának osztályzatát kell szerepeltetni a bizonyítványban.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az öt gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Amennyiben csak Számvitel és elemzés tantárgyból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát a jelölt, akkor annak érdemjegyét kell szakmai gyakorlati osztályzatként szerepeltetni a bizonyítványban.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Pénzügyi ismeretek, valamint Számvitel és elemzés tantárgyakból a gyakorlati-írásbeli vizsga az egy éven belül letett szóbeli vizsgáig érvényes. Ha ezen időpontig a jelölt nem tesz az adott tantárgyból szóbeli vizsgát, úgy a sikeres gyakorlati-írásbeli vizsgát meg kell ismételnie.

A többi tantárgy gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

B) A többi (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti) szakon

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgarészen mind a két tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

A gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgák az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhetők, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

1. A Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

2. A Mérlegképes könyvelő (államháztartási, pénzügyi vagy egyéb szervezeti szakon) szakképesítés megszerzésének feltétele a további szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak minimális kontaktóraszámait - szakonként külön-külön - az alábbi táblázat tartalmazza.

12. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Pénzügyi tanácsadó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3436 05

2. A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi tanácsadó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pénzügyi tanácsadó önállóan végzi és irányítja a vállalkozásoknál, intézményeknél a pénzügyi folyamatokat. A pénzügyi tanácsadó alkalmas

- a szervezet alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi tevékenységek ellátására,

- pénzügyi tervek készítésére,

- a szervezetek tevékenységével kapcsolatos pénzügyi döntések előkészítésére,

- a gazdálkodási tevékenység komplex értékelésére,

- az adókötelezettséggel, az illetékkötelezettséggel, a társadalombiztosítással, vámmal, jövedékkel, támogatásigényléssel kapcsolatos feladatokat ellátására,

- a pénzügyi nyilvántartások folyamatos figyelemmel kísérésére, a pénzügyi folyamatok ellenőrzésére, pénzügyi elemzések, értékelések készítésére.

A pénzügyi tanácsadó jogosult pénzügyi tanácsadói szolgáltatások végzésére.

A pénzügyi tanácsadói szolgáltatások közé tartozik különösen jogi és nem jogi személyiségű szervezetek részére:

- pénzügyi elemzések készítése,

- pénzügyi ellenőrzések végzése,

- pénzügyi tervek készítése,

- költségvetési kapcsolatok vizsgálata, adóbevallások előkészítése,

- alakuláshoz, átalakuláshoz, megszűnéshez kapcsolódó pénzügyi tanácsadás,

- hitelkérelmek, pályázatok készítése vagy bírálata,

- vezetői pénzügyi információs rendszer működtetése.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Jogi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó mint a gazdasági élet szereplője, tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Feladatai:

a) átlátja a jog alapintézményeit,

b) az államháztartásra a Magyar Nemzeti Bankra, a pénzintézetekre, a devizagazdálkodásra és a vámra (vámeljárásra), továbbá az illetékekre vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket szakszerűen felhasználja feladatai végzésekor,

c) polgári jogi ismeretei alapján megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, ismerve a tulajdonjog tárgyát, továbbá a szerződések kötésére, érvényességére vonatkozó jogszabályi követelményeket, megkülönbözteti a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésen kívül okozott kár eseteit és azok jogkövetkezményeit, ismeri az egyes szerződésfajtákat,

d) alkalmazza a társasági jog rendelkezéseit,

e) alkalmazza az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket,

f) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján megítéli, hogy mely cselekmények (mulasztások) minősülnek bűncselekménynek, szabálysértésnek, felismeri az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket, valamint szabálysértéseket, általánosan megítéli, hogy adott cselekmények (mulasztások) esetében miképpen alakulhat az elkövetői kör.

2. Pénzügyi ismeretek alkalmazása

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások működését befolyásoló környezeti tényezők felismerésére és azok figyelembevételére a pénzügyi döntések kvalitatív és kvantitatív megalapozása során. Közreműködik a vállalkozás hosszú távú (tőkebefektetési) és rövid távú (üzletfinanszírozási) pénzügyi terveinek kidolgozásában, irányítja és végzi a vállalkozás költségvetési kapcsolatait:

a) felismeri a pénzügyi politikát befolyásoló tényezőket, jellemzi a pénzügyi közvetítő rendszert,

b) különbséget tesz a monetáris politika és a fiskális politika eszközei és azok hatásmechanizmusa között,

c) munkája során felhasználja a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a pénzintézetek feladataival, a pénzintézeti tevékenységeket szavatoló követelményekkel kapcsolatos ismereteit,

d) elvégzi a hitelműveletekkel kapcsolatos feladatokat, szervezi és ellenőrzi a pénzforgalommal kapcsolatos tevékenységeket,

e) szabatosan meghatározza az értékpapír közgazdasági fogalmát, jellemzi az értékpapír fajtáit, az értékpapírpiacokat, elvégzi az értékpapírokkal kapcsolatos hozam-és árfolyamszámításokat, értelmezi a portfolió kialakítására vonatkozó követelményeket,

f) átlátja a nemzetközi pénzügyi, beruházási és fejlesztési intézmények tevékenységét és Magyarország kapcsolatait ezekkel az intézményekkel,

g) a vállalkozás tőkéjének és vagyonának struktúráját, a tőke és a vagyonstruktúra lejárat szerinti egyezőségének pénzügyi követelményeit ismerve ellenőrzi és elemzi a követelményeknek való megfelelést,

h) önállóan elvégzi a beruházások finanszírozására vonatkozó számításokat, számszerűsíti a belső finanszírozási (nyereségági, amortizációs ági, vagyonátrendezésből származó) forrásokat, elvégzi a külső finanszírozási források igénybevételével kapcsolatos számításokat,

i) önállóan összeállítja az éves pénzforgalmi tervet, azzal kapcsolatos elemzéseket végez, meghatározza a szükséges finanszírozási forrásokat,

j) kijelöli a pénzügyi egyensúly megteremtésével kapcsolatos feladatokat (intézkedések vállalaton belül, bankhitel, kereskedelmi hitel igénybevétele, egyéb külső források),

k) összeállítja az operatív finanszírozási tervet, és részt vesz végrehajtásában,

l) alkalmazza a forgóeszköz lekötésének elemzésére szolgáló pénzügyi számításokat, elemzési módszereket,

m) alkalmazza a befektetett eszközök pénzügyi elemzésére szolgáló módszereket,

n) megfogalmazza és felsorolja az államháztartás rendszerét, alrendszereit,

o) értelmezi az adóalanyok és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit, tájékozódik az adóigazgatási eljárás szabályairól,

p) átlátja az általános forgalmi adó alapvető jellemzőit, az áfa-rendszer szabályait (adókötelezettség, gazdasági tevékenység, adóalap, adómérték, adólevonás feltételei, adómegfizetési rend, különleges adózás esetei, visszaigénylés esetei), az áfa megállapítását, megfizetését, bevallását, visszaigénylését, elszámolását az adóhatósággal, az áfa-rendszer többéves hazai működési tapasztalatait, megfogalmazza a nonprofit szervezetek áfa-rendszerének sajátos vonásait,

q) definiálja a fogyasztási adó általános jellemzőit, a fogyasztási adó működési rendjét, a fogyasztási adóztatás főbb tapasztalatait, átlátja a jövedéki szabályozás rendszerét,

r) meghatározza a vám fogalmát és funkcióját, értelmezi annak általános jellemzőit, felsorolja a vámok csoportjait, a vámtarifák jellemzőit, átlátja a speciális nemzetközi vámintézményeket, meghatározza a vámeljárással kapcsolatos fogalmakat, a vámkezelési eljárást, a vám kiszabását, megfizetését, a kiszabásával egyidejűleg kivetett adó megfizetését, a fizetés elmulasztásának következményeit munkája során érvényesíti,

s) figyelemmel kíséri a gépjárműadó-kötelezettséget, a belföldi gépjárművek adóját, a külföldön nyilvántartott gépjárművek adókötelezettségét, a gépjárműadó megfizetési rendjét,

t) definiálja a társasági és osztalékadó általános jellemzőit, meghatározza az adókötelezettséget és az adóalanyok körét, átlátja a belföldi illetékességű vállalkozások adóalap-meghatározásának módját, a társasági adó mértékét, az adómentesség, adókedvezmény szabályait, a fizetendő adó meghatározási rendjét a nonprofit szervezetek adókötelezettségét, elemzi az adóztatás főbb tapasztalatait,

u) értelmezi a személyi jövedelemadó rendszer általános jellemzőit, az SZJA-val kapcsolatos anyagi és eljárási szabályokat ismerve önállóan ellátja az SZJA elszámolásával, bevallásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

v) definiálja a helyi adóztatás alapvető jellemzőit, ismeri a helyi adók hatályos rendszerét, a helyi adókkal kapcsolatos garanciális szabályokat, az adóelőleg megállapításának, megfizetésének gyakorlatát, a helyi adó megállapításának módszerét, és alkalmazza mindezeket munkavégzése során,

w) átlátja az egyéb fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói és munkavállalói járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás fizetés gyakorlatát,

x) érvényesíti a vállalkozásnak járó állami támogatásokat, teljesíti az ezekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat.

3. Számvitel, elemzés és ellenőrzés

A tanácsadó a hatályos jogszabályok ismeretében közreműködik a számviteli beszámoló elkészítésében. A számviteli információs rendszerből nyerhető adatokat felhasználja a pénzügyi döntések előkészítéséhez, a pénzfolyamatok ellenőrzéséhez. Átfogó pénzügyi ellenőrzést, az adók elszámolásával kapcsolatos ellenőrzést, továbbá a befektetési döntésekkel, azokhoz kapcsolódó finanszírozásokkal, az üzletfinanszírozással összefüggő ún. belső ellenőrzéseket folytat.

Feladatai:

a) tevékenységéhez információkat, adatokat nyer a könyvviteli nyilvántartásokból, a mérlegből, az eredménykimutatásból, a kiegészítő mellékletekből és az üzleti jelentésből,

b) közreműködik a vezetői információs rendszert alátámasztó számviteli elszámolási rend tartalmának kialakításában, tevékenységében alkalmazza a rendszer által szolgáltatott adatokat, információkat,

c) kijelöli a vállalkozás gazdasági tevékenységének elemzéséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatokat, információkat, matematikai és statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazásával elemzéseket végez, megállapításai alapján cselekvési javaslatokat dolgoz ki,

d) pénzügyi elemzéseket végez a tárgyi eszközökkel, a forgóeszközökkel, a költségekkel, valamint a termeléssel, az értékesítéssel összefüggően, és analizálja a cash flow-t,

e) együttműködik a külső ellenőrzési rendszerek képviselőivel,

f) az ellenőrzési módszerek ismeretében segíti a hatékony belső ellenőrzés kialakítását,

g) részt vesz a gazdasági-pénzügyi folyamatok ellenőrzésében,

h) az ellenőrzések eredményei alapján elvégzi a szükséges döntés-előkészítési feladatokat,

i) ellenőrzi az adóelszámolásokat, továbbá a vám- és pénzügyőrséggel, a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat,

j) meghatározza a pénzügyi folyamatokba épülő ellenőrzési feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról.

4. Szervezési és informatikai ismeretek alkalmazása

A tanácsadó részt vesz a gazdasági tevékenységeket végző természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és más szervezetek szabályszerű nyilvántartási rendszerének kialakításában, szakszerű működtetésében, felülvizsgálatában, felhasználva a pénzügyi, számviteli területeken alkalmazott számítástechnikai megoldásokat.

Feladatai:

a) értékeli a szervezet környezetének legfontosabb elemeit, annak szervezetre gyakorolt hatásait,

b) meghatározza - mind a saját, mind a vezetés tevékenységében - a problémamegoldás és döntéshozatal hatékony módszereit,

c) átlátja a szervezet koordinációs mechanizmusát,

d) részt vesz mind a stratégiai, mind az operatív tervezési feladatok ellátásában,

e) meghatározza a hatékony tevékenységhez szükséges hardver és szoftver feltételeket,

f) felhasználja az internet lehetőségeit a vállalati integrált belső információs rendszer, valamint a költségvetési kapcsolatok területén,

g) a pénzügyi információs rendszerrel szemben támasztott követelményeknek megfelelően alkalmazza a pénzügyi információk feldolgozásának korszerű módszereit és eszközeit,

h) felhasználja a számítógépes könyvviteli, pénzügyi adatfeldolgozás által előállított bizonylatokat, adattáblázatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával,

b) szakmai előképzettséggel:

ba) nem (közgazdasági) szakirányú középiskolai végzettségűeknél a "II. A szakképesítés munkaterületei" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik,

bb) szakirányú középiskolai végzettséggel rendelkezik,

c) legalább két év pénzügyi területen szerzett igazolt gyakorlattal rendelkezik,

d) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Számvitel, elemzés 120 perc.

2. Pénzügy 300 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Számvitel, elemzés gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Jog

2. Szervezés, informatika

3. Számvitel, elemzés

4. Pénzügy

5. Ellenőrzés

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 4. Pénzügy szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból:

1. Számvitel, elemzés

2. Pénzügy

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból:

1. Jog

2. Szervezés, informatika

3. Számvitel, elemzés

4. Pénzügy

5. Ellenőrzés

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Állam- és jogtudományi felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők mentesülnek a Jogi ismeretek tantárgy szóbeli vizsgája alól, amennyiben jelentkezéskor jogi végzettséghez kötött munkakört töltenek be, vagy jogi szakvizsgával rendelkeznek.

A mérlegképes könyvelő szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek a 3. Számvitel, elemzés tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája és szóbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind az öt tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész öt tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 2. Pénzügy tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

13. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Vállalkozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3432 03

2. A szakképesítés megnevezése: Vállalkozási ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási ügyintéző irányítás mellett - 1-2 éves gyakorlat után pedig önállóan - alkalmas a kis- és középvállalkozásoknál - ideértve az egyéni vállalkozásokat is - a következő feladatok ellátására:

- pénzügyi, pénztárosi, pénzkezelési feladatok elvégzése,

- a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátása, számítógépes ügyviteli programcsomagok alkalmazása, a vállalkozás ügyiratkezelése, levelezésének bonyolítása és adminisztrációja,

- a pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetése, időszakos beszámolók elkészítése,

- részvétel a vállalkozás adózási, társadalombiztosítási, nyilvántartási feladatainak ellátásában, az ehhez kapcsolódó kötelező adatszolgáltatások készítésében.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a vállalkozás menedzsmentjét a gazdálkodás minden egyes területén a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a gazdasági elemzések végzésében.

Feladatai:

a) átlátja a gazdálkodás alapfolyamatait, a mikro- és makrokörnyezetet meghatározó alapvető közgazdasági tényezőket,

b) önállóan megfogalmazza a gazdálkodási folyamat alapvető jellemzőit,

c) jellemzi a vállalkozási formákat,

d) segíti a vállalkozás létesítésével, működésével vagy megszűnésével kapcsolatos döntések előkészítését,

e) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

f) közreműködik a vállalkozás stratégiai tervének, azon belül a gazdálkodási-pénzügyi fejezeteknek a kimunkálásában,

g) segíti az üzleti terv gazdálkodási-pénzügyi fejezeteinek előkészítését, a marketing munka gazdálkodási-pénzügyi megalapozását,

h) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző önállóan gondoskodik a hatályos jogszabályoknak megfelelően a gazdasági események és folyamatok pénzügyi oldalának előkészítéséről, követéséről, nyilvántartásáról és elemzéséről. Pénztárosi teendőket lát el. Lebonyolítja a jogszabályokban előírt, illetve megállapodáson alapuló, különböző jogcímen történő kifizetéseket, szabályszerűen elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos okmányokat. Tevőleges szerepet vállal a vállalkozás finanszírozási feladatainak előkészítésében, lebonyolításában és utólagos elemzésében.

Feladatai:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját, ismerteti a pénz szerepét, a bankrendszert és a pénzforgalommal kapcsolatos alapvető kérdéseket,

b) jellemzi a hitelintézeteket és a biztosító intézeteket, valamint főbb tevékenységüket,

c) szabatosan meghatározza az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit,

d) kezeli a házipénztár pénzforgalmi elszámolását,

e) kapcsolatot tart a vállalkozás pénzforgalmát lebonyolító hitelintézettel (pénz felvétele, visszafizetése),

f) előkészíti a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítja a kifizetéseket,

g) vezeti a pénzügyi nyilvántartásokat, használja a leggyakrabban alkalmazott formanyomtatványokat,

h) nyilvántartási rendszerével folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalkozás várható bevételeit és kiadásait,

i) intézkedik a tőketartozás, a kamatok, a késedelmi kamatok behajtásáról,

j) közreműködik a váltókibocsátásban, váltóforgatásban, illetve leszámítolás előkészítésében, adminisztrációjában,

k) a valuta- és devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, devizaárfolyamok ismeretében ellátja a munkájához kapcsolódó valuta- és devizaműveleteket,

l) végrehajtja a magánszemélyek jövedelemadójával, a társasági adóval, az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval, a vámokkal, illetékekkel, a helyi adókkal, a gépjárműadóval, egyéb fizetési kötelezettségekkel és az adókötelezettség teljesítésével, valamint elszámolásával, nyilvántartásával összefüggő feladatokat,

m) átlátja a vállalkozás finanszírozásával kapcsolatos fontosabb összefüggéseket,

n) közreműködik a pótlólagos forrásszükséglet meghatározásában, az igénybe venni kívánt hitelfajta megválasztásában, végzi a hitelkérelem összeállítását célzó tevékenységből a részére meghatározott feladatokat,

o) önállóan ellátja a vállalkozás által igénybevett hitelekkel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb teendőket,

p) elvégzi az egyes ügyletekre vonatkozóan a szerződés előkészítését, a megkötött szerződések nyilvántartását, a szükséges fizetési kötelezettségek határidőben való teljesítését, és elszámolását,

q) segíti - információ nyújtásával - a cég likviditásának fenntartását, önállóan elkészíti az operatív likviditási tervet,

r) nyilvántartást vezet az értékpapírokról, figyelemmel kíséri az értékpapírok árfolyamait, a keletkező hozamokat, ellátja az értékpapír adásvétellel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

s) felismeri a vállalkozás pénzügyi értékelésénél használatos gyakoribb technikákat, mutatókat,

t) elvégzi a vállalkozás vezetése, a hitelezők, a tulajdonosok (illetve a potenciális befektetők) számára készülő pénzügyi elemzések elkészítésével összefüggő egyes teendőket,

u) közreműködik a beruházási döntések megalapozására szolgáló gazdaságossági számítások kimunkálásában, a megvalósult beruházások elemzésében, elvégzi a beruházások aktiválásával kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat,

v) a reálberuházásokkal kapcsolatos kockázat meghatározására irányuló számításokat végez,

w) elvégzi az éves státusz és az éves pénzforgalmi terv készítése során a részére meghatározott feladatokat,

x) ellátja a privatizáció lebonyolításával összefüggő - részére kijelölt - nyilvántartási feladatokat.

3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző feladata a munkaügyi, valamint a - kifizetőhellyel nem rendelkező vállalkozások - járulékelszámolással és az ellátásokkal kapcsolatos tevékenységek elvégzése a hatályos jogszabályok ismeretében.

Feladatai:

a) alkalmazza a Munka Törvénykönyvében foglalt jogok gyakorlásának, és kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait (munkaviszony létesítése, munkaviszony megszűnése és megszüntetése, munkaidő és pihenőidő, a munka díjazása) az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatai ellátása során,

b) elvégzi a munkaerő-nyilvántartással és a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat,

c) vezeti a kötelező munkaügyi nyilvántartásokat és összeállítja az előírt munkaügyi statisztikákat,

d) a munkaügyi nyilvántartási kötelezettséget, a bérezési formákat, a bér összetevőit, a bérszámfejtést (járulékok, levonások stb.), a munkaügyi, illetve a bérelszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeket ismerve végzi feladatait,

e) számfejti az alkalmazottak bérét, nyilvántartja a megbízásos szerződéseket, és kifizeti a járandóságokat,

f) határidőre elkészíti a munkaügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos jelentéseket, beszámolókat és feladásokat,

g) vezeti a dolgozók felvételével, alkalmazásával kapcsolatos nyomtatványokat a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően,

h) vezeti az élőmunkához kötődő egyéb analitikus nyilvántartásokat és eleget tesz a befizetési kötelezettségeknek,

i) a társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a vállalkozások járulékelszámolásának szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, pontosan és határidőre eleget tesz a vállalkozás társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségének.

4. Könyvvezetés és beszámolókészítés

A vállalkozási ügyintéző rendelkezik könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretekkel, a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a könyvvezetéssel, a számviteli nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatokat, közreműködik a beszámoló elkészítésében.

Feladatai:

a) szabatosan megfogalmazza és alkalmazza a könyvvezetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a leltár és a mérleg fogalmát, a gazdasági műveleteket, a számlakeret, a vállalati számlarend tartalmát,

b) a számlarend ismeretében szabályosan könyveli a gazdasági műveleteket, önállóan végzi a könyvvezetést,

c) a számviteli törvény követelményeinek megfelelően könyveli az általános forgalmi adóval, az immateriális javakkal, a tárgyi eszközökkel, a vásárolt készletekkel, a jövedelemmel, a társadalombiztosítással, az adózással kapcsolatos eseményeket, továbbá a pénzügyi és hitelműveleteket,

d) a termelési költségek fogalmát, a költségelszámolási lehetőségeket, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolásokat ismerve a számlarendnek megfelelően könyveli azokat,

e) készletnyilvántartást vezet, segíti a készletek mozgásának bizonylatokkal történő nyomon követését,

f) vezeti a tárgyi eszközök változásával kapcsolatos nyilvántartásokat,

g) figyelemmel kíséri a termelő, szolgáltató és forgalmazási tevékenységet, a vállalkozás elszámolásaiban rögzíti a gazdasági folyamatokat,

h) szabatosan definiálja az eredménykimutatást, azok célját, az eredménykategóriákat, gyakorlati példák alapján bemutatja az eredménymegállapítási módszereket,

i) a beszámolók formáit ismerve közreműködik azok elkészítésében,

j) megállapítja a vállalkozás eredményét,

k) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

l) vezeti az egyéb analitikus nyilvántartásokat és az előírásoknak megfelelően alkalmazza nyomtatványait,

m) önállóan végzi, illetve szervezi a leltározást, a selejtezés előkészítését,

n) vezeti a bizonylatokat, irányítás mellett kidolgozza a bizonylati rendet, ügyel a vállalkozás számviteli politikájának végrehajtására, a megfelelő számlarend kialakítására,

o) ellátja a beszámolók dokumentálásával és bizonylati alátámasztásával kapcsolatos feladatokat.

5. Iroda-ügyviteli, adatfeldolgozási ismeretek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző alkalmas a feladatköréhez kapcsolódó általános ügyvitel-szervezési és adatfeldolgozási feladatok ellátására, melynek során szakszerűen használja a legfontosabb irodatechnikai berendezéseket (telefon, üzenetrögzítő, telefax, xerox, számítógép stb.).

Feladatai:

a) alkalmazza az ügyiratkezeléssel kapcsolatos előírásokat és technikákat (hivatalos levél leggyakoribb típusai), használja az irodatechnikai eszközöket, alkalmazza a levelezés és az iratkezelés módszereit,

b) önállóan megszervezi a működő vállalkozás nyilvántartását,

c) számítógép-kezelési ismeretei alapján önállóan kezeli a személyi számítógépet,

d) szakmai feladatainak megfelelően a gyakorlatban használja a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszereket,

e) adatokat szolgáltat a vállalkozás tevékenységének elemzéséhez,

f) nyilvántartásai alapján határidőre eleget tesz a különféle adatszolgáltatási kötelezettségeknek,

g) használja a könyvviteli és pénzügyi számítógépes rendszereket (főkönyvi és folyószámla könyvelés, bérelszámolás, készletek gépi nyilvántartása, az értékesítés ügyvitele, a beruházások és tárgyi eszközök nyilvántartása, pénzügyi és adónyilvántartás stb.).

6. Üzletiterv-készítés és statisztikai módszerek alkalmazása

A vállalkozási ügyintéző közreműködik a piaci elvárásoknak megfelelően készülő üzleti terv elkészítésében, egyes fejezeteit önállóan kidolgozza, ismerve a marketinggondolkodás alapjait, alkalmazva a statisztikai módszereket.

Feladatai:

a) az üzleti terv tartalmának ismeretében részt vesz a vállalkozás üzleti tervének összeállításában,

b) önállóan kidolgozza az egyes tervfejezeteket,

c) közreműködik a vállalkozások termelési tervének, marketing tervének, humánerő-gazdálkodási tervének, szervezeti tervének elkészítésében,

d) irányítás mellett elkészíti a vállalkozás pénzügyi tervét (eredmény- és mérlegterv, cash flow előrejelzések, pénzeszközök és források elelmzése, fedezetipontszámítás),

e) alkalmazza a statisztikai információgyűjtés egyszerűbb módszereit (statisztikai sorok és táblák, viszonyszámok, a grafikus ábrázolás eszközei, középértékek stb.),

f) felhasználja a statisztikai ismereteit az üzleti terv készítése és az üzleti terv megvalósulásának ellenőrzése során, valamint a vállalkozás működése alatt megfigyelt és számított mutatók, paraméterek gyűjtésére, számítására.

A vállalkozási ügyintéző szakképesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett, általános követelményeknek kell megfelelni: a pontosság és a felelősségérzet, az önfegyelem, a figyelem, a koncentrálóképesség, a megfigyelőkészség, a tanulási készség, a jó fogalmazási készség, a logikus gondolkodás, a lényegfelismerő képesség, a komplex látásmód, a szorgalom, a szervező és irányító képesség, az erkölcsi, etikai értékek tudatosulása, a kritikai érzék, a konfliktuskezelési képesség. A vállalkozási ügyintézőnek önismerettel, jó kommunikációs készséggel és jó tárgyalási készséggel kell rendelkeznie.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával rendelkezik,

b) az iskolai rendszerű szakképzésben a központi programban meghatározott tantárgyi követelményeket a képzési idő befejeztével eredményesen teljesítette, vagy egyéni felkészüléssel jelentkezik vizsgára. Amennyiben iskolarendszeren kívüli szakmai képzésben vett részt, úgy a képzőintézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek 45 perc.

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási

ismeretek 45 perc.

3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek 45 perc.

4. Könyvvezetés és beszámolókészítés 45 perc.

5. Üzletiterv-készítés és statisztikai

módszerek 180 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgyak követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Agyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból:

1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek

2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek

3. Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek

4. Könyvvezetés és beszámolókészítés

5. Üzletiterv-készítés és statisztikai módszerek Az l-4. gyakorlati-írásbeli tantárgyakból a jelölteknek teszt jellegű feladatot kell megoldaniuk a vizsgán. Az 5. Üzletiterv-készítés és statisztikai módszerek gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelölt egy képzeletbeli vállalkozás adatait kapja meg, és ezekből az adatokból kell a vállalkozás következő időszaki üzleti tervét elkészítenie, amelyhez olyan jogszabálygyűjteményt használhat, amely csak a normaszöveget (a jogszabály szövegét) tartalmazza.

A komplex szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés f eltételei

Az a jelölt, aki a "II. A szakképesítés munkaterülete" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik mentesül a Vállalkozásgazdálkodási ismeretek tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

Az a jelölt, aki Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik, mentesül továbbá a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek, valamint a Könyvvezetés és beszámolókészítés gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az öt gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzatát az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

14. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

Okleveles pénzügyi revizor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 71 3437 03

2. A szakképesítés megnevezése: Okleveles pénzügyi revizor

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ellenőrzési és felügyeleti szervezetekről, illetve működésükről szóló jogszabályok és más jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges legmagasabb ellenőrzési szakmai képzettség, amely biztosítja, hogy az okleveles pénzügyi revizor bármely ellenőrzési szakterületen önállóan vagy vezetőként végezze munkáját.

Az okleveles pénzügyi revizor alkalmas:

- bármely pénzügyi ellenőrzési szakterületen az önálló munkavégzésre,

- ellenőrzési team szakmai vezetésére,

- ellenőrzési szervezeti egység szakmai irányítására,

- ellenőrzési munkafolyamatok tervezésére, ellenőrzési programok készítésére, a jelentések és jegyzőkönyvek írásba foglalására, javaslatok kidolgozására,

- korszerű ellenőrzési módszerek segítségével ellenőrzésre.

Az okleveles pénzügyi revizor felelős:

- az általa aláírt szakmai megállapítások, következtetések pontosságáért és a javaslatok szakszerűségéért.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben

Az okleveles pénzügyi revizornak gyakorlati tevékenységéhez ismernie és az ellenőrzések során hasznosítania kell a gazdasági szervezetek működésének külső és belső környezetét szabályozó nemzetközi és hazai gazdasági jogrendszert.

Feladatai:

1.1. Gazdasági ismeretek alkalmazása:

a) széles körű közgazdasági műveltséggel rendelkezik, definiálja a gazdasági fogalmakat, felismeri a makro- és mikrogazdasági összefüggéseket és a szabályozás alapelveit;

b) megkülönbözteti a gazdasági társaságok, közhasznú szervezetek, költségvetési szervek szervezeti és működési kereteit;

c) jellemzi a magyar államháztartás szerkezetét, működésének törvényekben meghatározott rendszerét;

d) megismeri az üzleti vállalkozások (vállalatok, gazdasági társaságok, szövetkezetek) szervezeti rendjét, működését, ideértve a vállalkozások ágazati (ipari, mezőgazdasági stb.) sajátosságait is;

e) megérti a szervezetek vagyonának változásait kiváltó okokat, mint pl. a szervezeti változások (összevonások, decentralizálások), tulajdonváltozások (privatizáció, reprivatizáció), megszüntetések, csődeljárások;

f) megismeri a gazdasági szervezetek nemzetközi kapcsolatait, magyar és külföldi szervezetek együttműködésének módját, anyagi kereteit, a piacgazdasági kapcsolatokat;

g) tájékozódik az EU költségvetés, a nemzeti hozzájárulások és támogatások rendszerében.

1.2. Jogi ismeretek alkalmazása:

a) megismeri a legfontosabb nemzetközi gazdasági-jogi előírásokat (jogszabályok, nemzetközi vám- és egyéb egyezmények, egyéb előírások);

b) értelmezi és alkalmazza az ellenőrzéshez szükséges magyar gazdasági jogszabályokat;

c) értelmezi és alkalmazza az államháztartási törvény alapvető rendelkezéseit, az államháztartás gazdálkodásának alapelveit, a központi költségvetésére és a költségvetési ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket;

d) értelmezi a büntetőtörvénykönyv általános rendelkezéseit, a vagyon elleni bűncselekmények tényállási elemeit, a büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján a feljelentés megtételére és a nyomozásra vonatkozó szabályokat;

e) értelmezi a szabálysértési törvény általános elveit, megismeri a szabálysértés miatt eljáró hatóságokat, más szerveket, illetékességüket; felismeri a tulajdon elleni és pénzügyi szabálysértéseket;

f) tájékozódik az EU pénzügyi jogszabályokban és ajánlásokban;

g) megismeri a jogszabályokhoz való hozzáférés módszereit és technikai eszközeit;

h) jellemzi a szervezetek belső rendjének, szabályzatainak jogi kereteit.

2. Irányítás és informatikai rendszerek működésének vizsgálata

Az okleveles pénzügyi revizor feladata a megfelelő (eredményes és korszerű) irányítás ellenőrzése és értékelése (elemzése) mind a gazdálkodó szervezeteknél, mind az azokat irányító (felügyelő) intézményeknél.

Feladatai:

2.1. Irányítás (vezetés):

a) kialakítja a gazdálkodó szervezetek céljainak legjobban megfelelő szervezetet;

b) kialakítja a szervezetek fő tevékenységének (termelés, szolgáltatás stb.) legjobban megfelelő folyamatrendszert (az anyagi/reál-), folyamatokat, felismeri azok összefüggéseit;

c) megismeri a gazdálkodó szervek belső irányítási rendszere, a vezetési funkciók - mint: információ (tájékoztatás), tervezés-szervezés, célkitűzés, döntés, koordináció, intézkedés és ellenőrzés-optimális működését segítő és gátló körülményeket;

d) elemzi az irányítás alapvető fontosságú céljait szolgáló működési rendet, mint kontrolling, monitoring, logisztika, informatika (alkalmazza az idevonatkozó tudományos ismereteket a gyakorlatban);

e) hasznosítja a humánpolitikai (különösen a létszám-és bérgazdálkodásra vonatkozó) ismereteit.

2.2. Informatikai rendszerek kialakításának és működésének vizsgálata:

a) megismeri az informatikai rendszerek kialakítására, továbbfejlesztésére vonatkozó rendszertervek elkészítésének módszereit;

b) vizsgálja az informatikai rendszerek működését (feltárja gyenge pontjait), a működés hatékonyságát, megállapítja az információk hasznosításával járó gazdasági eredményeket, vagy a nem megfelelő működés által okozott veszteségeket;

c) felhasználja az informatikai rendszert, valamint kihasználja a számítógép lehetőségeit a pénzügyi és gazdasági ellenőrzések végzése során, különös tekintettel az ellenőrzési pontoknak a szoftverekbe történő beépítésére, valamint megismeri az információrendszerek auditálásának kérdéseit;

d) elemzi az ISACA ellenőrzési standardok és irányelvek tartalmát és módszerének alapvető jellemzőit, a fenyegetettség (jogosulatlan hozzáférés, szoftverhibák, alkalmazási hibák, tűz, lopás stb.) területeit;

e) megkülönbözteti az információs rendszer kontrolljának eszközeit, elemeit, módszereit;

f) felismeri az információs rendszerek üzemeltetési, karbantartási, biztonságkezelési stb. szabályainak alapvető jellegzetességeit.

3. Az ellenőrzés rendszere és általános módszertanának alkalmazása

A pénzügyi ellenőrzés ismeretanyagában az ellenőrzés folyamatát, az ellenőrzést végző szervezet felépítését, működtetését és az ellenőrzés általános módszerét kell megismerni.

Feladatai:

a) definiálja az ellenőrzés fogalmát, funkcióját, a rendszerek működésében betöltött szerepét, az ellenőrzések különböző ismérvek szerinti osztályozását, az ellenőrző tevékenységgel szemben támasztott követelményeket;

b) definiálja az ellenőrzési rendszer fogalmát, felsorolja az ellenőrzési rendszerek fejlődését meghatározó tényezőket, az ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelményeket;

c) megismeri a hazai ellenőrzési rendszert, történeti fejlődését, a jelenlegi rendszer részeit; értelmezi sajátosságait és összefüggéseit; megismeri az államhatalmi és felügyeleti szervek ellenőrző tevékenységét, a végrehajtó hatalom körébe tartozó szervek ellenőrző tevékenységét, a hatósági és gazdaságpolitikai célú ellenőrzéseket; az államháztartási ellenőrzést, célját; értelmezi összefüggéseit; jellemzi az abban részt vevő szervezeteket; megismeri a tulajdonosi ellenőrzés működését a gazdasági társaságokban, szövetkezetekben és más szervezetekben, figyelemmel kíséri a jegybanki ellenőrzést, valamint az üzleti bankok hitelezői minőségben végzett ellenőrzését;

d) megismeri a gazdálkodó szervezetek belső ellenőrzési rendszerét, a termelési, forgalmi, szolgáltatási, ügyviteli, igazgatási és vezetési folyamatokba épített ellenőrzést, a vezetői ellenőrzés jelentőségét és eszközeit, a tervezésszervezés ellenőrzés korszerű eljárásait, a controllingot, mint a tervezés, az ellenőrzés és az információellátás koordinálóját, a belső irányítási rendszerben a függetlenített belső ellenőrzés szerepét, végül a könyvvizsgálat rendjét és főbb sajátosságait;

e) összekapcsolja az időszakos gazdasági ellenőrzés módszereivel és az ellenőrzés tárgyával összefüggő szakismereteit; az ellenőrzés és az eszközök alkalmazását; a követelmények megismerésének forrásait, az irányzatok és a főbb tényezők megismerésének, a tevékenység megismerésének eszközeit és ezek alkalmazását, valamint az ellenőrzés logisztikai eszközeit, továbbá mindezek kombinatív alkalmazását;

f) megtervezi és megszervezi az ellenőrzés végrehajtását, arról folyamatosan tájékozódik, elkészíti az ellenőrzési munkatervet, előkészíti az ellenőrzést és kidolgozza a vizsgálati programot, megszervezi a felkészülést, a helyszíni vizsgálatot és annak végrehajtását, megtervezi az írásba foglalás formáját és tartalmát, a tömör, intézkedésre alkalmas jelentésszerkesztést, a megállapítások és javaslatok realizálását, hasznosítását;

g) tájékozódik az EU ellenőrzési tevékenységet végző szervezeti rendszerében és az egyes szervezeti egységek feladataiban;

h) megismeri az EU ellenőrzési irányelveinek főbb tartalmi elemeit, az ellenőrzési rendszerének harmonizációs jellegű várható intézkedéseit.

4. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

Az okleveles pénzügyi revizornak feladatai ellátásához ismernie kell a különböző szervezetek és személyek finanszírozási elhatározásainak előkészítésével és megvalósításával, a finanszírozási tervek összeállításával, az adózási kötelezettségek teljesítésével összefüggő teendőket. Ezek ellenőrzését és minősítését a jövedelemtermelő képesség és likviditás elemzésével együtt magas színvonalon el kell tudnia végezni.

Feladatai:

a) felvázolja a modern pénzügyi intézményrendszer alapvető jellemzőit, így az államháztartás rendszerét, a gazdaságpolitikát, a pénzügypolitika követelményét, a költségvetési gazdálkodás jellemzőit, a monetáris irányítás rendszerét és intézményeit, a valuta- és devizagazdálkodás szabályait;

b) átlátja az értékpapírokkal, tőzsdével kapcsolatos (befektetések, értékpapírok kereskedelme) a deviza- és pénzforgalom lebonyolításával, a valuta- és devizarendszerekkel, az árfolyamokkal, árfolyamszámítással, hitelekkel kapcsolatos teendőket;

c) jellemzi a pénzforgalom módozatait, átlátja a lebonyolítási technikákat, a váltóügyletek és a váltócselekmények jellegzetességeit;

d) a pénzügyi tervezés sajátosságainak ismeretében követi a pénzforgalmi mérleg készítésének rendjét, az éves cash flow és az éves finanszírozási terv összeállítását;

e) a hatályos rendelkezések szerint figyelemmel kíséri a kölcsön (hitel) folyósítás feltételeinek rendjét, a szerződés felbontásának lehetőségeit, következményeit felvázolja a vállalkozás hitelképességének vizsgálati módszereit;

f) átlátja a korszerű befektetési döntések lehetőségeit, a pénz időértékének elvét követve megvizsgálja azok alkalmazásának indokoltságát, felismeri az ésszerű kockázat határait;

g) elvégzi a gazdálkodó szervezetek pénzügyi átvilágítását, vizsgálja a vállalkozás jövedelemtermelő képességét, értékeli likviditási pozícióját;

h) követi a gazdálkodó szervek tulajdonában történő változásokat (privatizáció, reprivatizáció), átlátja a csődeljárások pénzügyi lebonyolításának szabályait;

i) ellenőrzi a költségvetési politika és gazdálkodási szabályok érvényesülését;

j) figyelemmel kíséri a kincstári folyamatokat és azok továbbfejlesztését;

k) bemutatja az MNB és a PSZÁF tevékenységét.

5. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése

Az okleveles pénzügyi revizornak az államháztartási, a pénzügyi, a vállalkozási mérlegképes könyvelők számviteli és elemzési ismeretein túlmenően tájékozottnak kell lennie a hazai, külföldi és nemzetközi számvitel szabályozásában, képesnek kell lennie annak adaptálására.

Feladatai:

a) összehasonlítja az államháztartási, pénzügyi és vállalkozási számviteli rendszereket, megállapítja és indokolja eltéréseiket;

b) megismeri a biztosítás, az értékpapír-forgalmazás, a nonprofit szervezetek sajátosságaiból következő számviteli szabályozást és annak indokait;

c) megalapozott állásfoglalást alakít ki a nem szabályozott számviteli kérdésekben;

d) összehasonlítja a hazai és nemzetközi számviteli szabályozásokat;

e) felismeri a hazai, a nemzetközi (egyes külföldi) számviteli sztenderdeket, azok szükségességét, készítésének elveit;

f) a gyakorlatban ellenőrzi a konszolidált (összevont) beszámoló összeállítását a szabályozás és az összeállítás során alkalmazható módszerek, az előforduló speciális esetek ismeretében;

g) a gyakorlatban alkalmazza a vállalatértékelés módszereit;

h) alkalmazza a vagyoni, a pénzügyi és jövedelmi helyzet vizsgálatának módszeréi, az üzleti megítélést;

i) felismeri a tervezés és a számvitel kapcsolódási pontjait;

j) felismeri és kijavítja a számviteli hibákat.

6. Korszerű teljesítmény-ellenőrzési módszerek alkalmazása

Az okleveles pénzügyi revizor feladatai:

a) felismeri a tevékenység szabályszerűségére és a tevékenység hatékonyságára irányuló korszerű vizsgálatok sajátosságait, értelmezi a szabályszerűség és hatékonyság összefüggéseit; megismeri a teljesítmények irányzatainak vizsgálatát, feltárja a rendszerbeli okokat, definiálja és értelmezi a hatékonyság fogalmát, feltárja mérésének lehetőségeit a különböző szakterületeken; kihasználja a teljesítmények mérésének, számbavételének, vizsgálatának, értékelésének lehetőségeit, szintetikus és egyes részterületekre vonatkozó eljárásait; alkalmazza a teljesítményekkel összefüggő költségek számbavételi és vizsgálati eljárásait, a költséghaszon elemzési, valamint értékelemzési eljárásokat;

b) rendszerszemléletűen feltárja az oksági összefüggéseket a célok, feladatok teljesítése (a teljesítmények irányzatainak alakulása) között, valamint alkalmazza ezek rendszerbeli okai közötti kapcsolat feltárásának módszereit; vizsgálja a gazdálkodás egyes részterületeit, valamint ezek összefüggéseit, komplex módon megítéli a hatékonyságot;

c) meghatározza a belső irányítási rendszer vizsgálatának eljárásait: a szervezeti rendszer, a stratégiai és az operatív tervezési rendszer, valamint az ellenőrzési rendszer követelményeit, vizsgálatának és értékelésének módszereit;

d) figyelembe veszi a hatékonyság vizsgálatának sajátosságait a vállalatoknál; a pénzintézeteknél; a költségvetési intézményeknél és a közigazgatásban;

e) tájékozódik az Európai Unió támogatási alapjait és a támogatások felhasználását ellenőrző szervezetről, módszereiről;

f) alkalmazza az ellenőrzési standardokat;

g) felismeri az "ellenőrzési útvonal" (audit trail) szerepét és alkalmazását;

h) feltárja a különböző szervezetek közös vizsgálatának lehetőségeit és az eredményeit.

Az okleveles pénzügyi revizori szakképesítéshez kapcsolódó feladatok ellátásához a szakmai követelmények mellett a következő általános követelmények is szükségesek: kreativitás, felismerő és döntési képesség, a számítógép alkalmazásának ismerete, szervező és irányító képesség, konfliktuskezelő képesség, tárgyalási és beszédkészség, problémamegoldó képesség, empatikus készség és képesség, felelősségtudat, szorgalom, pontosság és megbízhatóság, figyelem, tapintat, udvariasság.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki

a) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel (oklevéllel);

b) szakmai gyakorlattal:

ba) nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél legalább négy év pénzügyi, gazdasági területen vagy két év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,

bb) szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél (közgazda vagy közgazdász) két év pénzügyi, gazdasági területen vagy egy év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak/modulok követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Az ellenőrzés rendszere és általános

módszertana 120 perc.

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése 120 perc.

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése 180 perc.

4. Korszerű teljesítmény-ellenőrzési

módszerek 180 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben

2. Irányítás és informatika

3. Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana

4. Korszerű teljesítmény-ellenőrzési módszerek

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 4. Korszerű teljesítmény-ellenőrzési módszerek szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: a) elemzés és b) ellenőrzés modulok feladatainak írásbeli megoldása (számításokat is tartalmazó megoldott feladatokban hibakeresés is).

4. Korszerű teljesítmény-ellenőrzési módszerek gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: megadott számszaki és szöveges adatok alapján a jelölt vizsgálati programot, valamint elemző értékelést és javaslatokat tartalmazó vizsgálati jelentést készít, a feladatokat kiegészíti egy teszt is.

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben: a) gazdasági és b) jogi modulokból összeállított kérdések alapján a jelöltnek röviden válaszolnia kell arra is, hogy az adott ismeret miként hasznosítható egy ellenőrzés során.

2. Irányítás és informatika: a) irányítás és b) informatika modulokból összeállított kérdések alapján a jelöltnek röviden válaszolnia kell arra is, hogy az adott ismeret miként hasznosítható egy ellenőrzés során.

3. Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana.

4. Korszerű teljesítmény-ellenőrzési módszerek.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az okleveles könyvvizsgáló végzettséggel rendelkezők mentesülnek négy tantárgy vizsgája alól. (Gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben, Irányítás és informatika, Pénzügyi folyamatok ellenőrzése, Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése).

A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűek mentesülnek a Gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása az ellenőrzésben vizsga alól.

A szakellenőri szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana vizsga alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 4. Korszerű teljesítmény-ellenőrzési módszerek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 4. pont korszerű teljesítmény-ellenőrző módszerek tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

15. számú melléklet a 35/2002. (X. 10.) PM rendelethez

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3436 04

2. A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli szakellenőr (a szak megjelölésével)

Szakok:

a) államháztartási szak

b) pénzügyi szervezeti szak

c) adózási szak

d) vám szak

e) vállalkozási szak

f) információrendszerek szak

A szakmai bizonyítványban fel kell tüntetni a szak megnevezését is az alábbiak szerint:

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (államháztartási szakon)

Pénzügyi számviteli szakellenőr (pénzügyi szervezeti szakon)

Pénzügyi számviteli szakellenőr (adózási szakon)

Pénzügyi számviteli szakellenőr (vám szakon)

Pénzügyi-számviteli szakellenőr (vállalkozási szakon)

Pénzügyi számviteli szakellenőr (információrendszerek szakon)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ellenőrzési és felügyeleti szervezetekről, illetve működésükről szóló jogszabályok és más jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges legmagasabb ellenőrzési szakmai képzettség, amely biztosítja, hogy a pénzügyi-számviteli szakellenőr bármely ellenőrzési szakterületen végezze munkáját.

A pénzügyi-számviteli szakellenőr alkalmas

- az államháztartás,

- a pénzügyi szervezet,

- az adózás,

- a vám,

- a vállalkozás, közhasznú szervezetek,

- az információrendszer

- ellenőrzési szakterületen - szakosodásának megfelelően - önálló munkavégzésre,

- szakosított szakterületén ellenőrzési egység irányítására,

- ellenőrzési munkafolyamatok tervezésére, ellenőrzési programok készítésére, a jelentések és jegyzőkönyvek írásba foglalására, javaslatok kidolgozására,

- korszerű ellenőrzési módszerek segítségével ellenőrzésre.

A pénzügyi-számviteli szakellenőr felelős

- az általa aláírt szakmai megállapítások és következtetések pontosságáért és a javaslatok szakszerűségéért.

A pénzügyi-számviteli szakellenőri szakképesítés az alábbi területeken hasznosítható:

- államháztartási területen (főleg költségvetési szerveknél) szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- közhasznú szervezeteknél; adóellenőrzésnél, illetékellenőrzésnél szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- vámellenőrzésnél szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- pénzügyi szervezeteknél (többek között bankoknál, biztosítóknál, értékpapír-forgalmazóknál, házipénztáraknál) szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- vállalkozásoknál (gazdasági szervezeteknél) szakellenőri, ellenőri munkakörök,

- az informatikai rendszer kockázatainak feltárására, informatikai szakellenőri munkakörök ellátására.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Az ellenőrzés gazdasági és jogi alapjainak megismerése

A pénzügyi és számviteli szakellenőr jelöltnek meg kell ismernie azokat a hazai gazdasági és társadalmi folyamatokat, főbb adatokat, szervezeteket, valamint a magyar gazdasági jogrendszert, melyek a vizsgált gazdasági szervezetek működési kereteit meghatározzák, és amelyekre az ellenőrzések végzésekor figyelemmel kell lenni.

Feladatai:

A gazdaságtan körében megismeri:

a) a magyarországi gazdasági szervezetek összetételét (nagyságrendi megoszlását) a foglalkoztatott létszám, a forgalom, a vagyonérték alapján, a gazdálkodás ágazati adatait, az országos statisztikai adatokból a mikrogazdaság számára hasznosítható adatokat, és hogy a gazdasági adatok halmazából az ellenőrzések során melyeket célszerű használni;

b) az államháztartási és vállalkozási szervezetek szervezeti és működési rendjének általános és specifikus vonásait, az ellenőrzéshez szükséges lényeges sajátosságokat;

c) a célok és azok megvalósítását szolgáló folyamatrendszer és szervezeti formák közötti összhang követelményrendszerét (a döntési és felelősségi szintek, pontok szinkronitásának jelentőségét az ellenőrzés szemszögéből);

d) a hazai és külföldi piacgazdaságnak egy-egy gazdasági szervezetére gyakorolt hatásait, az alkalmazkodás stratégiai lehetőségeit, feladatait, módszereit;

e) a gazdálkodás eredményeit befolyásoló egyéb külső hatásait (országos hitelintézeti hitelpolitika, főhatósági előírások, korlátozások);

f) egy-egy költségvetési szervezet vagy vállalkozás felügyeleti vagy belső ellenőrzés végzéséhez szükséges információkat, az üzemgazdaságtant.

A gazdasági jogi ismeretek keretében megismeri:

a) azokat az alapvető fontosságú jogszabályokat (elsősorban a polgári jog, munkajog, szabálysértési jog, a társadalombiztosítási jog, a pénzügyi jog előírásait), melyek a gazdálkodás főbb kereteit meghatározzák és az ellenőrzési szempontú felhasználáshoz alapul szolgálnak;

b) részletesen azokat az egyéb jogszabályokat (rendeleteket, főhatósági utasításokat, hitelintézeti körleveleket), melyek a részletes ellenőrzésnek tárgyát (kiindulópontját) képezik.

2. A hazai ellenőrzési rendszer és működési folyamatának megismerése

A pénzügyi és számviteli szakellenőr jelöltnek áttekintést kell szereznie a hazai ellenőrzési rendszerről, ennek keretében korszerű és beható ismeretekkel kell rendelkeznie a gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési szervek) belső információs és ellenőrzési rendszeréről.

Szükséges a gazdálkodó szervezetek irányítói rendszerének, a vezetési funkciók (mint például célkitűzés, tervezés, szervezés, információ, tájékoztatás, döntés, koordináció, intézkedés és ellenőrzés optimális működését segítő és gátló körülmények) ismeretének figyelembevétele az ellenőri tevékenység valamennyi munkafázisában. Ennek megfelelően megismeri:

a) az ellenőrzés és az ellenőrzési rendszer fogalmát, a vezetésben, az irányításban betöltött szerepét, az ellenőrzések osztályozását, az ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeket, a hazai ellenőrzési rendszer fejlődését, a rendszer részeit és összefüggéseit;

b) a törvényhozó szervek, valamint a végrehajtó (államigazgatási) szervek ellenőrző tevékenységét; az adóellenőrzés, valamint más pénzügyi és hatósági ellenőrzések, a költségvetési ellenőrzések, valamint a tulajdonosi ellenőrzések sajátosságait, a hitelintézeti ellenőrzést, továbbá a könyvvizsgálói jogintézményt;

c) a gazdálkodó szervek belső vezetési, irányítási rendszerét; a vezetési folyamat alkotóelemeit, a tervezés, a szervezés, a személyes vezetés, az ellenőrzés legfontosabb eszközeit és módszereit, a belső irányítási rendszer alkotórészeit (alrendszereit); a számítógépes informatikai rendszereket, a pénzügyi-számviteli információfeldolgozás korszerű eszközeit és módszereit, a vezetői információs rendszerek tervezését, szervezését és működését;

d) a belső ellenőrzés rendszerét; a vezető ellenőrző funkciójának jelentőségét, eszközeit, a folyamatba épített, kényszerpályákra helyezett ellenőrzéseket, az automatikus ellenőrzést, a tervezés, szervezés, ellenőrzés korszerű eszközeit, a controllingot és annak működését, a függetlenített belső ellenőrzés szerepét és tevékenységét;

e) az EU pénzügyi jogszabályokat és ajánlásokat.

3. Az ellenőrzés általános módszertanának alkalmazása

A pénzügyi és számviteli szakellenőr-jelöltnek alkalmassá kell válnia szakismereteinek ellenőrzési célú felhasználására, alkalmazására, belső és külső pénzügyi-számviteli tartalmú időszakos ellenőrzések végrehajtására, ilyen vizsgálatok megszervezésére, vezetésére.

Feladatai:

a) megismeri az ellenőrzés eszközeit és azok alkalmazását, kijelöli, meghatározza a követelményeket, mint az ellenőrzés viszonyítási alapjait (jogszabályok, belső szabályzatok, előirányzatok, szerződések, a célszerű gazdálkodás követelményei stb. alapján), megismeri a számviteli és statisztikai fogalmakat és adatszolgáltatást az ellenőrzésben, a számítástechnika szerepét, a nyilvántartások és okmányok alapján végzett ellenőrzést, az okmányok formai és tartalmi ellenőrzését, a véletlenszerű és célzott kiválasztáson alapuló próbaszerű ellenőrzést, a közvetlen megfigyelés vizsgálati módszereit, a számviteli és statisztikai elemzés módszereit, a folyamat- és rendszerelemzés, valamint az értékelemzés eljárásait, a következtetést, a szembeállítást és megítélést;

b) megtervezi és megszervezi az ellenőrzés végrehajtását, az ellenőrzési munkatervet, a végrehajtásra kerülő vizsgálat munkaszakaszait, az ellenőrzési program szerepét és elkészítésének módjait, alkalmazza a helyszíni vizsgálat szervezésének és végrehajtásának módszereit, az írásba foglalás formai és tartalmi követelményeit, a felelősség megállapításakor követendő eljárást;

c) megismeri a tevékenység szabályszerűségére és a tevékenység hatékonyságára irányuló ellenőrzések sajátosságait, a szabályszerűség és a hatékonyság összefüggéseit, a hibagyakoriság, a nagyságrend, valamint a teljesítmények vizsgálatának sajátosságait, továbbá érvényesíti a rendszerszemléletet az okok feltárásában; hasznosítja a megállapításokat és javaslatokat a különböző típusú ellenőrzések esetében, megismeri az utóvizsgálat szerepét és tartalmát;

d) megismeri az ellenőrzés számítógépesítését és számítógépes ellenőrzést végez;

e) áttekinti az Európai Unió támogatásainál a felhasználás ellenőrzési módszereit.

4. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

Az ellenőri munka során fontos részterület a pénzügyi előírások, a jogszabályok és a külső-belső szabályok, a pénzügyi munkafolyamatok ismerete és azoknak ellenőrzési célú hasznosítása. E szakképesítés szakmai követelményeinek részét képezi a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés pénzügyi szakmai követelménye is.

Feladatai:

a) bemutatja a pénzügy intézményrendszerét és jellemzi azokat, feltárja a pénzügypolitika és a költségvetési politika összefüggéseit;

b) munkavégzése során célszerűen alkalmazza a pénzforgalom módozatait és a lebonyolítási technikákat;

c) értelmezi a valuta- és devizarendszert, bemutatja a valuta- és devizaárfolyam típusait, funkcióit, az árfolyamszámítási módszereket;

d) betartatja a központi és a helyi adózás előírásait, vizsgálja és értelmezi a leggyakrabban előforduló hibákat, szabálysértéseket;

e) minősíti a finanszírozási lehetőségeket, vizsgálja az ezzel kapcsolatos számításokat a döntési problémák megoldására;

f) ellenőrzi a beruházások szabályszerű bonyolítását és értékeli a beruházási döntések hatásait;

g) minősíti a költségvetési szerveknél a költségvetési előirányzatok tervezését, vizsgálja a vállalkozási tevékenység pénzügyi számításait, munkája során felhasználja a normatív állami támogatásokkal, címzett támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi számítások eredményét.

5. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése

Az ellenőri munka során fontos részterület a számviteli előírások, a jogszabályok és a külső-belső szabályok, a számviteli munkafolyamatok, általános és a képzési területnek megfelelő szakterületre vonatkozó ismeretek ellenőrzési célú hasznosítása, számviteli hibák felismerése.

5.1. Államháztartás számvitelének elemzése és ellenőrzése A szakellenőr munkája során a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas az államháztartás alrendszereivel kapcsolatos könyvvezetés, beszámoló-készítés, értékelés elemzésére és ellenőrzésére. Vizsgálja a gazdasági eseményeket a könyvvitel rendszerében és az ezekhez szükséges számlarendet. Ellenőrzi a beszámolót, valamint ezek elemzését, a mérlegtételek értékelését. A döntések előkészítéséhez összeállított értékeléseket elemzi a gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban.

Feladatai:

a) felhasználja a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásait, és érvényesíti a számviteli alapelveket;

b) ellenőrzi az egyes eszközök és az egyes források csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel; a gazdasági események könyvelését; a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeket; felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; értékeli a vonatkozó belső szabályzatokat, definiálja a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását;

c) minősíti az előirányzat-maradvány, pénzmaradvány és eredmény-megállapítás módszerét;

d) vizsgálja a pénzforgalmi jelentést, a pénzforgalmi kimutatást és az azokat alátámasztó könyvvitelt;

e) ellenőrzi az adózással kapcsolatos könyvviteli feladatok ellátását;

f) minősíti a beszámolók részeinek, az egyes részek felépítésének, szerkezetének egymással való kapcsolatát, összefüggéseit;

g) ellenőrzi a beszámoló megalapozottságát (zárlat, leltározás stb.);

h) az elemző tevékenység területeit és az elemzés információs bázisát ismerve végzi vizsgálatát;

i) felülvizsgálja a mérlegtételek és a pénzforgalom elemzését és értékelését az alkalmazott mutatók alapján;

j) értékeli a személyi juttatások, a készletgazdálkodás és a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó gazdálkodási tevékenység (ellátottság, kapacitáskihasználás stb.) elemzését.

5.2. Pénzügyi szervezetek ellenőrzéséhez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A szakellenőr a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a pénzügyi intézmények alapításával, átalakulásával, összeolvadásával, megszűnésével, működésével kapcsolatos sajátos könyvvezetési, beszámolókészítési, értékelési feladatok ellenőrzésére és elemzésére. Vizsgálja a gazdasági eseményeket, a könyvvitel rendszerében, illetőleg az ezekhez szükséges számlarendet, ellenőrzi és elemzi a beszámolót, a mérlegtételeket, minősíti az értékelésre vonatkozó előírásokat, a számviteli politikát, a döntések eredményre gyakorolt hatását, elemzi a számviteli adatokat.

Feladatai:

a) felhasználja a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket;

b) szabatosan meghatározza az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel, a gazdasági események könyvelését; a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeket; felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; vizsgálja a vonatkozó belső szabályzatokat;

c) minősíti az eredménymegállapítás módszereit, az eredménykategóriák tartalmát, értékeli az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait;

d) ellenőrzi a pénzügyi eredményt az egyszeres könyvvitelt vezetőknél;

e) definiálja és csoportosítja a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát, ismerteti ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az elszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat;

f) jellemzi a pénzügyi intézmények beszámolójának egyes részeit, felismeri az egyes részek felépítésének, szerkezetének, egymással való kapcsolatának összefüggéseit;

g) definiálja a cash flow-t és összeállításának szakszerűségét értékeli;

h) ellenőrzi a beszámoló könyvvitelét, a hitelintézeti számlarend tartalmát, az aktív és passzív bankügyleteket ismerve vizsgálja a különféle ügyleteket és minősíti bizonylataikat, felismeri a 0. számlaosztály tartalmát és összefüggését a kiegészítő melléklettel, valamint a vezetői döntéseket megalapozó számviteli információkat;

i) jellemzi a beszámolóból számítható mutatószámokat, és az azok alapján készített elemzést;

j) ellenőrzi a controlling módszerek alkalmazását;

k) vizsgálja az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos feladatait;

l) felülvizsgálja az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását;

m) értékeli a követelések elemzését, értékelését és minősítését;

n) indokolja a pénzügyi intézmények sajátos számvitelét, beszámolási kötelezettségét.

5.3. Adóellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A szakellenőr tevékenységéhez felhasználja a vállalkozás vagy más gazdálkodó számviteli és pénzügyi elemzéséből nyerhető információkat, minősíteni tudja a megbízónál alkalmazott számviteli módszerek és eljárások jogszerűségét, helyességét.

Feladatai:

a) a számvitel alapvető feladatainak, a számvitel alapelveinek, a számvitelben használt alapfogalmaknak az ismeretében végzi feladatait;

b) a szakellenőri munkákhoz szükséges mértékben átfogó és részletes ismereteinek felhasználásával elemzi, értékeli a vállalkozások beszámolóit, mérlegét, a nonprofit szervezetek beszámolóit, azok felépítését és elemeit, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés felépítését, elemeit és azok tartalmát, beleértve a számviteli, illetve adójogi előírások eltéréseiből adódó különbözetek értékelését, indokoltságának okait is;

c) a könyvvitel főbb szabályait, az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli előírásokat figyelembe véve feltárja, kiemeli adózási összefüggéseiket, a pénzforgalmi szemléletű számviteli előírásokat konkrét esetek kapcsán ellenőrzi, különbséget tesz a számviteli elszámolások és az adózáshoz szükséges elszámolások között (különös tekintettel a személyi jövedelemadóra);

d) nyomon követi a megbízónál a gazdasági műveletek számviteli nyilvántartását;

e) ellenőrzi, értékeli a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat, a bizonylatolás szabályszerűségét.

5.4. Vámellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek alkalmazása

A szakellenőr tevékenységéhez felhasználja a vállalkozás vagy más gazdálkodó számviteli és pénzügyi elemzéséből nyerhető információkat, minősíteni tudja a megbízónál alkalmazott számviteli módszerek és eljárások jogszerűségét, helyességét.

Feladatai:

a) a számvitel alapvető feladatainak, a számvitel alapelveinek, a számvitelben használt alapfogalmaknak az ismeretében végzi feladatait;

b) a szakellenőri munkákhoz szükséges mértékben átfogó és részletes ismereteinek felhasználásával elemzi, értékeli a vállalkozások beszámolóit, mérlegét, a nonprofit szervezetek beszámolóit, azok felépítését és elemeit, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés felépítését, elemeit és azok tartalmát, beleértve a számviteli, illetve adójogi előírások eltéréseiből adódó különbözetek értékelését, indokoltságának okait is;

c) a könyvvitel főbb szabályait, az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli előírásokat figyelembe véve ellenőrzi a pénzforgalmi szemléletű és üzemgazdasági szemléletű számviteli előírásokat konkrét esetek kapcsán;

d) nyomon követi a megbízónál a gazdasági műveletek számviteli nyilvántartását;

e) ellenőrzi, értékeli a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat (különös tekintettel a vámteher-fizetéssel kapcsolatos, a vámteherrel együtt fizetendő köztartozások), számviteli elszámolásokat, a bizonylatolás szabályszerűségét.

5.5. Vállalkozási számvitel elemzése és ellenőrzése A szakellenőr a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások alapításával, átalakulásával, megszűnésével, működésével kapcsolatos könyvvezetés, beszámolókészítés, értékelés ellenőrzésére és elemzésére. Feladata a gazdasági eseményeknek az egyszeres és a kettős könyvvitelben az alapbizonylatok valódiságtartalma alapján a könyvvezetés zárt rendszerében szabályozott analitikus és szintetikus könyvelések vizsgálata. Feladata továbbá a könyvvezetés, a beszámolókészítés jogszabályokon és a vállalkozás belső szabályozásain alapuló vizsgálata. Az ehhez szükséges számlarend, a beszámoló, a mérlegtételek értékelése, minősítése, az értékelésre vonatkozó előírások alapján a számviteli politika minősítése, a döntések eredményre gyakorolt hatásának felmérése, a számviteli adatok elemzése.

Feladatai:

a) értékeli a számviteli törvény előírásainak, számviteli alapelveknek alkalmazását;

b) szabatosan meghatározza az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel, ellenőrzi a gazdasági események könyvelését, a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeket, felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását, értékeli a vonatkozó belső szabályzatokat;

c) megismeri a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását;

d) megismeri az eredménymegállapítás módszereit, definiálja az eredménykategóriákat;

e) definiálja és csoportosítja a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát, ismerteti ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az elszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat, a gazdasági események szabályszerű könyvelését és bizonylatolását;

f) jellemzi a beszámolók, a mérleg részeit, egyes részeinek felépítését, felismeri szerkezetének, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit;

g) ellenőrzi az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatainak végrehajtását;

h) meghatározza a vezetői információt alátámasztó számvitel feladatait;

i) felülvizsgálja az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását;

j) elemzi a termelést, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíti a követeléseket, elemzéseit felhasználja az ellenőrzésben;

k) ismerteti az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, és ezen ismereteit felhasználja az ellenőrzésben;

l) ellenőrzi a controlling módszerek alkalmazását, és ezen ismereteit felhasználja az ellenőrzésben;

m) jellemzi a beszámolóból számítható mutatókat; önállóan elemzi azokat, értékeli a gazdaságossági számításokat, és felhasználja ezen eredményeket az ellenőrzésben;

n) definiálja a cash flow-t és értékeli összeállításának szakszerűségét;

o) ellenőrzi a könyvvezetés belső összefüggéseit a könyvvezetés rendszerében;

p) ellenőrzi az alkalmazott könyvelési programok alapján a könyvvezetés belső összefüggéseit, különös tekintettel az alkalmazott szoftver által biztosítható áttekinthetőségi követelményekre.

5.6. Számviteli információrendszerek ellenőrzése

Az előző öt számviteli követelményrendszerből - a jelöltek összetételétől függően - választja ki a tanfolyamszervező, illetve vizsgaszervező, hogy melyiket oktatja, illetve a jelöltek melyikből vizsgáznak.

6. Szakellenőrzés

A választott szaknak megfelelően szakellenőri tevékenység végzése. Feladatai az egyes szakellenőrzési területen:

6.1. Államháztartási szakellenőrzés

Az államháztartási szakellenőrzés keretében a jelöltnek meg kell ismernie és el kell sajátítania azokat az ellenőrzési feladatokat, módszereket, amelyek a központi költségvetés, az intézményi (elemi) költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, az önkormányzat, a társadalombiztosítás két ága, a költségvetési támogatások és segélyek felhasználása területén érvényesülnek. A jellemző jogszabályi előírások, a működési mechanizmus és a pénzügyi-számviteli specialitások ismerete ötvözendő az alkalmazandó ellenőrzési formával és módszerrel.

Feladatai:

a) megismeri az államháztartás fogalmát, működésének és gazdálkodásának alapelveit, ezen belül a központi kormányzat költségvetésével, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal, a társadalombiztosítással, valamint a költségvetési szervekkel kapcsolatos legfontosabb definíciókat, szabályokat, az államháztartás körébe tartozó vagyon elemeit, az azokkal kapcsolatos tulajdonosi és kezelői jogok gyakorlásának szabályait;

b) megismeri az államháztartási ellenőrzés célját, szervezeti kereteit és feladatait;

c) megismeri a számvevőszéki ellenőrzés feladatait és módszereit;

d) megismeri a költségvetési ellenőrzés célját, feladatait, szervezeti kereteit, ezen belül

- a Kormány központi ellenőrző szervének feladatait,

- a fejezet felügyeletét ellátó szerv költségvetési ellenőrzési tevékenységét,

- a Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenységét,

- a költségvetési szervek belső ellenőrzésének szerepét, struktúráját és feladatait;

e) megismeri az önkormányzatoknál jelentkező sajátos ellenőrzési feladatokat és azok szervezeti kereteit;

f) alkalmazza a választott számítástechnikai programot.

6.2. Pénzügyi szervezeti szakellenőrzés

A pénzügyi szervezeti szakellenőrzés keretében a jelöltnek a hitelintézeti, a befektetési szolgáltatói, a biztosítói és nyugdíjpénztári intézményrendszert, valamint a működési folyamatok ismérveit felhasználó ellenőrzési formákat és módszereket kell elsajátítani. A vonatkozó jogszabályi előírások, a hitelintézeti és a pénzügyi-számviteli specialitások megismerése, ellenőrzési hasznosíthatósága egyaránt fontos.

Feladatai:

a) megismeri a pénzügyi szervezetek típusait, tevékenységük sajátosságait;

b) megismeri a pénzügyi szervezetek belső üzemi működésének folyamatait, illetve az ezekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat

- a számviteli és informatikai területen,

- a felügyeleti szerveknek küldött jelentéseknél,

- a belső szabályozás kialakításánál és aktualizálásánál,

- az intézmény döntési rendszerénél,

- az üzleti, szolgáltatási tevékenységeknél;

c) megismeri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az intézmények ellenőrzési rendszerével, ezen belül a függetlenített belső ellenőrzési szervezettel kapcsolatos ajánlásait;

d) alkalmazza a választott számítástechnikai programot.

6.3. Adózási szakellenőrzés

Az adózási szakellenőrzés keretében a jelöltnek meg kell ismernie a helyi és központi adókhoz, hozzájárulásokhoz, a vámokhoz és illetékekhez kapcsolódó intézményrendszer, a vonatkozó jogszabályok és működési mechanizmusok, az adóigazgatási eljárási szabályok alkotó módon történő hasznosítását, az adóellenőrzési specialitásokat. Az ellenőrzési feladatoknak és módszereknek összhangban kell lenniük az adott vizsgálat tárgyával és eszközével.

Feladatai:

a) megismeri az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési blokkjának, valamint a helyi önkormányzatok adóztatással foglalkozó szervezeti egységeinek struktúraját, ezen belül a szervezet egyes egységeinek funkcióját, felépítését, a funkciókhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, azok rendszerét (operatív ellenőrzések, a személyi jövedelemadó, az egyes adónemek, a kiutalás előtti ellenőrzések és az átfogó adóellenőrzés rendszerét);

b) értelmezi és részletekbe menően a gyakorlatban alkalmazza az adózás rendjéről, valamint az államigazgatási eljárásról szóló törvényeket; különösen ismerje a törvények ellenőrzésre vonatkozó előírásait;

c) a gyakorlatban, az ellenőrzések során alkalmazza a számviteli törvény előírásait, a könyvviteli rendszereket;

d) megismeri a jelölt az adóhatóság ellenőrzési kompetenciájába tartozó "nagy adónemek" szakmai tartalmát, az ismeteteit a gyakorlatban az ellenőrzések során alkalmazza, így különösen:

- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény,

- az általános forgalmi adóról szóló törvény,

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény,

- a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvény,

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény

ismeretében a gyakorlatban alkalmazza azokat a módszereket, amelyek segítségével a vizsgálatokat le tudja folytatni;

e) rendszerszerűén értelmezi az egyéb adók és támogatások fajtáit, azok célját és az ellenőrzésükhöz szükséges módszereket;

f) a helyi adókról szóló törvénnyel összefüggésben értelmezi a helyi önkormányzatok szerepét, funkcióját az adózás rendszerében;

g) az ellenőrzésre történő felkészülés részeként a főbb vizsgálati típusokhoz vizsgálati programot készít;

h) a vizsgálati programok felhasználásával megtervezi az egyes adónem-ellenőrzések, illetve a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzésének vizsgálati menetét;

i) írásba foglalja a megállapításokat;

j) ellenőrzi az illetékek kiutalására, beszedésére vonatkozó jogszabályok és a vonatkozó rendszer összhangját;

k) alkalmazza a választott számítástechnikai programot.

6.4. Vám szakellenőrzés

A vám szakellenőrzés keretében a jelöltnek meg kell ismernie a vámteher és az azzal együtt fizetendő közterhekhez, illetékekhez kapcsolódó intézményrendszer, a vonatkozó jogszabályok és működési mechanizmusok, a vámigazgatási eljárási szabályok alkotó módon történő hasznosítását, a vámellenőrzési specialitásokat. Az ellenőrzési feladatoknak és módszereknek összhangban kell lenniük az adott vizsgálat tárgyával és eszközével.

Feladatai:

a) felismeri a vállalkozás külkereskedelmi tevékenységére vonatkozó jogszabályi és gazdasági környezetet, ezek megjelenítését a belső szabályozásban;

b) felismeri a konkrét vállalkozás esetében a külkereskedelmi tevékenység sajátosságait (úgy mint export-import, termékkör, külkereskedelmi technikák) és azok rendszerbeli összefüggéseit;

c) ellenőrzi és értékeli az adott vállalkozásnál a gazdasági műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat (különös tekintettel a vámteher-fizetéssel kapcsolatos és a vámteherrel együtt fizetendő köztartozások) bizonylatolások szabályszerűségét;

d) ellenőrzi az adott vállalkozást terhelő vámteher és a hozzá kapcsolódó közterhek kiszabását befolyásoló gazdasági műveleteket a könyvviteli nyilvántartásokban;

e) felismeri a vámeljárások és a gazdasági, könyvviteli szabályok összefüggéseit;

f) alkalmazza a külkereskedelmi forgalom speciális igényeinek megfelelő, az ellenőrzés módszereit és minden más, az ellenőrzés hatékony és szakszerű lefolytatásához szükséges ismereteket (úgymint jogi, külkereskedelmi, számviteli, elemzési, közgazdasági stb.);

g) áttekinti a vállalkozás számviteli rendszerét, és az azt támogató számítástechnikai hátteret;

h) végigköveti az adott vállalkozásnál a gazdálkodási tevékenység megjelenését a pénzügyi folyamatokban, a számviteli, a könyvvezetési, az informatikai rendszerekben, és ezen ismereteit alkalmazza az ellenőrzési tevékenysége során;

i) alkalmazza a választott számítástechnikai programot.

6.5. Vállalkozási szakellenőrzés

A jelöltnek meg kell ismernie a gazdasági társaságok (és részben a magánvállalkozások) belső ellenőri, contolleri és felügyelő bizottsági feladatait. A gazdasági társaságok működéséről szóló jogszabályokat és más gazdasági jogszabályokat, a szakágazati specialitásokat alkotó módon kell ötvöznie a vállalkozási szakellenőrzési feladatokkal, módszerekkel.

Feladatai:

a) felismeri a vállalkozásra vonatkozó jogszabályi és piaci környezetet, annak megjelenését a belső szabályozásban, a szervezeti és működési rendben;

b) felismeri a vállalkozás teljes körű érdekeltségi rendszerét (tulajdonos, vezetési, piackapcsolati, intézményi kapcsolati, pénzügyi-finanszírozási stb.);

c) felismeri és konkrét vállalkozás esetében megismeri a gazdálkodási tevékenység sajátosságait, továbbá a technológiai és funkcionális folyamatokat, s azok rendszerbeli összefüggéseit;

d) megismeri a vállalkozás által alkalmazott számítástechnikai rendszert;

e) alkalmazza az ellenőrzés módszereit és minden más, az ellenőrzés szakszerű és hatékony végzéséhez szükséges ismereteket (úgy mint jogi, közgazdasági, szervezési, vállalkozási-gazdasági, számviteli, technológiai, elemzési stb.);

f) megismeri a vállalkozásokat ellenőrző hatóságok és minden más "külső" ellenőrzést végzők ellenőri munkájából a vállalkozással és azon belül a vállalkozás belső ellenőrzési tevékenységeivel kapcsolatos témaköröket;

g) megismeri és konkrét vállalkozásnál felismeri a gazdálkodási tevékenység megjelenését a belső szabályozásban, a pénzügyi folyamatokban, a számviteli, a könyvvezetési, a számítástechnikai, az információs, az elemzési folyamatokban és mindezen ismereteit tükrözteti az ellenőrzési munka egészében és részleteiben;

h) alkalmazza a választott számítástechnikai programot.

6.6. Információrendszerek szakellenőrzése

A jelöltnek meg kell ismernie az informatika fejlődését, az ellenőrzésre gyakorolt hatását. Be kell mutatnia, hogy az információs technológia (IT) hogyan befolyásolta a kontrollrendszert, a kontrollrendszer csoportosítási elveit és tartalmilag definiálnia kell, valamint be kell mutatnia az IT sajátos kockázatait és a "számítógépes bűnözés" reális veszélyeit. Fel kell tárnia a gyenge pontokat, és elemeznie kell a kockázatot. Az informatikai rendszer az ellenőrzés tárgya, ugyanakkor a számítógép lehetőségeit fel kell használni a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során. Be kell mutatni a belső- és az információrendszer-ellenőr együttműködési lehetőségeit a külső ellenőrzést végzőknek (pl. könyvvizsgáló, Állami Számvevőszék és más hivatal ellenőrei).

Feladatai:

a) bemutatja az IT ellenőrzési módszereinek változását, fejlődését és sajátos kockázatait

[Az információrendszerek ellenőrzési módszereinek fejlődése, a számítógépes adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési standardok, állásfoglalások (az információs rendszerekkel szemben támasztott követelmények), a számítógépes adatfeldolgozás sajátos kockázatai, hibalehetőségei, a számítógépes bűnözés típusai, jellemzői (az ellenőrzés megelőző szerepe), az ellenőrzési kockázat elemei. A rendszerben rejlő lehetőségek. A kontroll és a hibafeltárás kockázata. Az informatika hatása a kockázatokra.];

b) bemutatja és használja ellenőrzései során a kontroll-rendszert IT környezetben

[Az ellenőrzési kockázat sajátosságai IT környezetben. A kontrollrendszer ajánlott csoportosításai, COSO, SAS78, COBIT csoportosítási elvei. Az ISA6-ban alkalmazott csoportosítás (általános ellenőrzési megoldások, alkalmazási rendszerekbe épített ellenőrzési megoldások). Az "általános" ellenőrzési megoldások és ajánlott tesztelési módszerek. Az "alkalmazási" ellenőrzési megoldások és ajánlott tesztelési módszerek. A kompenzáló, helyettesítő kontrollmegoldások jelentősége az ellenőrzési munkában.];

c) alkalmazza az információrendszer ellenőrzési szabványokat és kontroll irányelveket

(Az ellenőrzési megbízásra, függetlenségre, szervezeti kapcsolatokra, szakmai etikára, megfelelő szakmai gondosságra, szakmai hozzáértésre, tervezésre, ellenőrzési tevékenység végzésére, bizonyítékok gyűjtésére, jelentéskészítésre és az információrendszer ellenőrzés utáni munkálataira vonatkozó standardok. Az információrendszer ellenőrzésére vonatkozó irányelvek és kontrollcélok ismertetése.);

d) ellenőrzi az információrendszert

(Az ellenőrzés tervezése. A számítógépes környezet, kontrollrendszer dokumentálása (kérdőívek alkalmazása és adattartalma, általános és alkalmazási ellenőrzések dokumentálása, kontrollmátrixok alkalmazása). A rendszerellenőrzés általános kérdései. Tranzakciós alapú számítógépes ellenőrzés néhány kérdése. Kockázatelemzés és a kiválasztott kontrollmegoldások tesztelése. Számítógépes kontrollmegoldások azonosítása ellenőrzési célonként (pl. rögzített, jóváhagyott, érvényes, megfelelően értékelt, időbeni, osztályozott, összesített). A kontrollmegoldások "hatékony" és "nem hatékony" minősítésének hatása a további munkára. Az ellenőrzés végrehajtása és a vélemény kialakítása. A megállapítások írásba foglalása és hasznosítása.);

e) felhasználja a számítógépet az ellenőrzési munkában, figyelembe veszi annak sajátos ellenőrzési feladatait IT környezetben

[Számítógéppel támogatott ellenőrzési technikák: tesztadatok alkalmazása, ellenőrzési programcsomagok (Win Idea, ACL), párhuzamos programozás, szimuláció, integrált tesztelési lehetőség, kiszolgáló programok alkalmazása. Ellenőrzés kis- és nagyszámítógépes környezetben. Szolgáltató irodák kontrollrendszerének értékelése. A rendszerfejlesztés ellenőrzése. Az információrendszer-ellenőr, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló együttműködése. CISA-okleveles Információrendszer Ellenőr nemzetközi szakvizsga képzés- és követelményrendszere.]

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:

a) érettségi vizsgával,

b) szakmai gyakorlattal:

ba) nem (közgazdasági) szakirányú középiskolai végzettségűeknél legalább négy év pénzügyi, számviteli területen vagy két év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,

bb) szakirányú (közgazdasági) középiskolai végzettségűeknél két év pénzügyi, számviteli területen vagy egy év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,

bc) szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűeknél (közgazda vagy közgazdász) egy év pénzügyi, számviteli területen vagy fél év ellenőrzési területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) az "V. Egyéb tudnivalók" c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.

2. A szakmai vizsga részei

A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

1. Az ellenőrzés általános módszertana 120 perc.

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése 120 perc.

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése (szakosodás szerint) 180 perc.

4. Szakellenőrzés (szakosodás szerint) 240 perc.

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Az ellenőrzés általános módszertana gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

1. Az ellenőrzés gazdasági és jogi alapjai

2. A hazai ellenőrzési rendszer és működési folyamata

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése (szakosodás szerint)

4. Szakellenőrzés (szakosodás szerint)

A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése, valamint a 4. Szakellenőrzés szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgy gyakorlati-írásbeli követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból/modulokból:

1. Az ellenőrzés általános módszertana

2. Pénzügyi folyamatok ellenőrzése

3. Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: a) elemzés és b) ellenőrzés modul feladatainak megoldása (számításokat is tartalmazó megoldott feladatokban hibakeresés is);

Szakterületek:

Államháztartási számvitel ellenőrzése és elemzése Pénzügyi szervezetek ellenőrzéséhez szükséges számviteli ismeretek

Adóellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek Vámellenőrzéshez szükséges számviteli ismeretek Vállalkozási számvitel ellenőrzése és elemzése

4. Szakellenőrzés gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma: megadott adatok alapján a jelölt vizsgálati programot, vizsgálati jelentést, illetve jegyzőkönyvet készít;

Szakterületek:

Államháztartási szakellenőrzés

Pénzügyi szervezeti szakellenőrzés

Adózási szakellenőrzés

Vám szakellenőrzés

Vállalkozási szakellenőrzés

Információrendszerek szakellenőrzése

Szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell számon kérni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli f elmentés feltételei

A mérlegképes könyvelő és a pénzügyi tanácsadó szakképesítéssel rendelkezők, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűek mentesülnek Az ellenőrzés gazdasági és jogi alapjai, a Pénzügyi folyamatok ellenőrzése, valamint a Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése tantárgy vizsgája alól.

Az adótanácsadó és az "II. A szakképesítés munkaterülete" c. rész 3. pontjában felsorolt szakügyintéző szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek Az ellenőrzés gazdasági és jogi alapjai, valamint a Számviteli folyamatok elemzése és ellenőrzése tantárgy vizsgája alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgán mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 4. Szakellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgy(ak) érdemjegyét kell átlagolni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a 4. Szakellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni.

A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.

Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél az adott tantárgy(ak) okirattal igazolt osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.

V. Egyéb tudnivalók

A szakképesítés megszerzésének feltétele a szakmai képzésben való részvétel. A képzés tantárgyainak/moduljainak minimális kontaktóraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

16. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

[1. számú melléklet a 20/1998. (VII 22.) PM rendelethez]

Banki szakügyintéző képzés óraterve

17. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

[2. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez]

Pénzügyi szakügyintéző képzés óraterve

18. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

[3. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez]

Számviteli szakügyintéző képzés óraterve

19. számú melléklet a 35/2001. (X. 10.) PM rendelethez

[22. számú melléklet a 2/1995. (II. 22.) PM rendelethez]

a) Iskolarendszeren kívüli oktatásban vizsgaszervezésre feljogosított intézmények:

Feladatbővítéssel:

Új intézmények:

b) Szakmai vizsgát szervezhetnek továbbá a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt, az adott szakképzést folytató intézmények és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 7. § (7) bekezdésében foglaltak esetén a felsőoktatási intézmények.