37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet

az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről

Az élet, anyagi javak, kulturális értékek támadófegyverek hatásai elleni védelme, katasztrófák következményeként a hatások csökkentése érdekében, az óvóhelyi védelem tervezésére és szervezésére a polgári védelemről szóló 15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a tulajdoni jogviszonytól, a befogadóképességtől, a védőképesség minősítésétől függetlenül a lakosság, a munkahelyen dolgozók, az anyagi javak és a kulturális értékek védelmére kijelölt létesítményekre;

b) a metró védelmi szakaszaira;

c) az élet, az anyagi javak és a kulturális értékek védelme érdekében legalább romteher viselésére alkalmas, illetve alkalmassá tehető mélyépítésű vagy térszintközeli pincékre, terekre, föld alatti tárolóterekre;

d)[1] azon létesítményekre, amelyet a védelmi célok elérése, a lakosság, a nemzeti értékek megmentése érdekében a polgármester - a polgári védelmi, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságokkal egyetértésben - e célra kijelöl;

e) az I. fokú építésügyi hatóságnál bejelentett, újonnan létesített védőlétesítményre.

2. §[2] E rendelet hatálya - a lakóépületekben, lakótelepeken található életvédelmi létesítmények kivételével - nem terjed ki a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek kezelésében lévő életvédelmi létesítményekre és azon építményekre, melyeket külön jogszabály határoz meg.

3. § (1) Az országosan egységes nyilvántartás érdekében - a polgármesteri hivatalokban - a rendelet 1. számú mellékelte szerinti óvóhelykatasztert kell felfektetni, és folyamatosan vezetni.

(2) A nyilvántartás pontosságáért az I. fokú építésügyi igazgatási feladatokat ellátó jegyző személyes felelősséggel tartozik, az adatok gyűjtését területi illetékességgel végzi.

4. § (1) Az óvóhelykataszter ellenőrizhetőségét az óvóhelyekről vezetett törzskönyv biztosítja.

(2) A jegyző feladata az 5. számú melléklet szerinti törzskönyv felfektetésének, folyamatos vezetésének biztosítása.

(3) A törzskönyv településenként egyes sorszámmal kezdődően tartalmazza az óvóhely főbb azonosító adatait (azonosítási szám, cím, tulajdonos, helyrajzi szám).

(4) A törzskönyvnek tartalmaznia kell a védőlétesítmények adatait kezelő ügyintéző nevét, beosztását, lakcímét, megbízását, felmentését, a nyilvántartások átadását-átvételét, valamint nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az adatkezelés szabályait megismerte.

(5) A védelmi létesítmények adatait kezelő ügyintéző az óvóhelyi szolgálat keretében a települési óvóhelyi részleg tagja.

(6)[3] A védelmi létesítmények nyilvántartásának szakszerűségéért, folyamatosságáért a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság szakmai felügyeletet lát el. Az állami, a megyei önkormányzati, valamint a fővárosi önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében a szakmai felügyeletet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el.

5. § (1) A védőlétesítményeket a 6. számú melléklet szerinti jelölésekkel kell ellátni.

(2)[4] Az óvóhely azonosítási számát a központi nyilvántartást vezető Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelöli ki.

6. § A nyilvántartásnak mindig a valóságos állapotnak megfelelő adatot kell tartalmaznia. A követelmények biztosíthatósága érdekében az óvóhelykataszternek a személyi számítógépes nyilvántartását kell megvalósítani.

7. § (1) Az életvédelmi létesítmények adataiban történő változásokat a bekövetkezéstől számított 30 napon belül a kataszterben, a számítógépes adatállományban át kell vezetni.

(2)[5] Az adatváltozásokról a nyilvántartás vezetésével megbízott ügyintézőnek - módosító adatlapon vagy elektronikus úton - folyamatosan tájékoztatnia kell az életvédelmi létesítmény fekvése szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot.

(3)[6] Az életvédelmi létesítmények nyilvántartását 6 hónaponként - május, november hónapokban - egyeztetni kell a központi nyilvántartást vezető Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal.

8. §[7] A nyilvántartás védettségéért felelős jegyző az óvóhelyi kataszterből adatokat csak a területileg illetékes polgári védelmi hatóság ellenjegyzésével adhat.

9. § (1)[8] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[9]

1. számú melléklet a 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

Kitöltési útmutató az óvóhelykataszterhez

Nemzetközi egyezményekben, a Magyarország Alaptörvényében, honvédelmi alapelveinkben rögzített kötelezettség az elemi csapások, az ipari vagy egyéb szerencsétlenségek (katasztrófák) hatásai következményeinek csökkentése, a veszélyhelyzetek elhárítása, valamint az országot ért fegyveres támadás esetén a lakosság életének, anyagi javainak, a nemzet kulturális értékeinek védelme.[10]

Az óvóhelyi védelem tervezése, szervezése érdekében minden meglévő, és az élet, az anyagi javak, kulturális értékek védelme szempontjából figyelembe vehető mélyépítményről egyedi nyilvántartást kell vezetni.

Általános tudnivalók

Az óvóhelykataszternek mindenkor a valós állapotot kell tükröznie.

A kataszter felfektetésének alapja az ingatlan-, a közmű-nyilvántartás és a térkép.

A 15/1992. (I. 31.) Korm. rendelet a polgármestert hatalmazza fel a lakosság helyi védelmének, mentésének szervezésére, irányítására. Ehhez rendelkeznie kell a meglévő óvóhelyállomány nyilvántartásával (A1., A2., É, K, M, G, I, R jelű adatlapok).

Figyelemmel az óvóhelyi ellátottság jelenlegi szintjére, a lakosság élet- és anyagi javainak védelme érdekében, elsősorban a meglévő építmények feltárásával lehet a szükséges védőkapacitás feltételeit megteremteni.

A védelmi kapacitás növelése érdekében újólag kijelölt vagy védelmi szempontból figyelembe vehető azon térszint alatti pincékről, terekről, tárókról, amelyek jelenleg óvóhelyként nem kiépítettek, de a védelmi követelményeket kielégítik, vagy az kiépíthető, egyszerűsített nyilvántartást kell felfektetni és vezetni (U, I, R jelű adatlapok).

A jövőben várhatóan jelentősen megnő a szerepe a kisközösségi, elsősorban a családi óvóhelyek építésének. A saját célra, magánvállalkozásban megvalósuló létesítmények védelmi tulajdonságairól, a tulajdonos személyétől független, egyszerűsített nyilvántartást kell vezetni (P, I, R jelű adatlapok).

Az óvóhelykataszter nyilvántartása a Magyarország védelmi képességével összefüggő adat, ezért azt mindenkor az adatvédelmi előírásokra figyelemmel, felelősséggel kell vezetni.[11]

A honvédelmi törvényből eredően, a lakosságvédelem részeként a szükséges védőkapacitás biztosítása, a védelmi létesítmények kezelése, nyilvántartásának vezetése mind béke-, mind minősített időszak idején, személyes vagyoni szolgáltatásos honvédelmi, polgári védelmi kötelezettség.

Az óvóhely dokumentációja

Minden önálló vagy funkcionálisan egységet képező védőlétesítményről - a vonatkozó adatlapok felhasználásával - egy-egy nyilvántartási egységet kell összeállítani. A szükséges számú adatlapok a minta másolásával biztosíthatók.

A katasztert, valamint az óvóhely kezelésével kapcsolatban keletkezett iratokat iratgyűjtőben kell tárolni, melyet az 1. számú melléklet szerinti fedőlappal, tartalomjegyzékkel kell ellátni.

Az iratgyűjtőbe helyezett adatlapok, iratok, rajzok képezik a védőlétesítmény dokumentációját, melyek nem selejtezhetők.

Törzskönyv

Az önkormányzat illetékességi területén található védőlétesítmények kataszterének sorszámozott, hitelesített nyilvántartása. A gyűjtőlapok oldalanként 25 létesítmény beírására alkalmasak. Az adatmezőket értelemszerűen, olvashatóan kell kitölteni.

A sorszámozás egyezzen meg a számítógépes nyilvántartás sorolásával. Újabb óvóhelyek felvétele folyamatos sorszámozással történik.

A nyilvántartás kezelésének átadása-átvétele esetén minden alkalommal ki kell tölteni az I-II. nyilatkozatokat, valamint a megbízással, felmentéssel kapcsolatos adatmezőket.

Az ügykezelés során betartandó adatvédelmi szabályokról a polgári védelmi parancsnokságok adnak felvilágosítást.

Óvóhelykataszter

A védőlétesítmények olyan összefoglaló nyilvántartása, dokumentációja, amely tartalmazza mindazon azonosítókat, építési és műszaki adatlapokat, amelyek szükségesek az óvóhelyek minden időben történő kezeléséhez, a védelmi funkció fenntartásához, az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmének tervezéséhez. A dokumentáció borítólapja az 1. számú melléklet szerinti címoldal.

Azonosítási szám:

A védőlétesítmény egyedi azonosítására szolgáló 2×4 jegyű kód a kataszter egyik legfontosabb alapadata, melyet az országos központi nyilvántartás ad meg, illetve új kijelölésű létesítmények esetén onnan kell kérni.

A megadott azonosító jelet fel kell tüntetni minden adatlapon, valamint az óvóhellyel kapcsolatban keletkezett minden iraton és rajzon.

A védőlétesítmény azonosítási számát tartalmazó adattáblát a nyilvántartás pontosításakor, új létesítmények esetén nyilvántartásba vételkor a főbejáratnál, jól láthatóan, időtálló módon kell elhelyezni.

Törzskönyvi szám:

Az önkormányzat saját összesítő nyilvántartása szerinti sorszám.

Az időben változó adatmezőket (utolsó módosítás időpontja, különféle adatlapok darabszáma stb.) javítható módon, ceruzával kell kitölteni, hogy az mindenkor az aktuális állapotot tükrözze.

Adatlapok

Az adatlapok célcsoportos gyűjtéssel rögzítik a létesítmény főbb jellemzőit.

"A" Általános adatok (azonosító és adatlapok)

"É" Építészeti adatok

"K" Közművek

"M" Műszaki adatok

"G" Gazdasági adatok

A "P" és "U" jelű adatlapok szűkebb mértékben tartalmazzák az óvóhely legfontosabb adatait.

Az "I" és "R" jelű betétlapok az óvóhelykataszter gyűjtőjében elhelyezett iratok és rajzok összesítő jegyzéke.

Az adatlapok kitöltése - meglévő óvóhelyek esetében - a számítógépen nyilvántartott adatok, vagy a 32/1977. (XII. 31.) ÉVM rendelettel megvalósított adatlapok felhasználásával, a melléklet szerinti kódjegyzék figyelembevételével történhet. Az időközben bekövetkezett változásokat az új nyilvántartásba át kell vezetni.

Az adatlapok kitöltését olvasható betűkkel, illetve arab számjegyekkel kell végezni. Alapvető szempont, hogy a beírt szavak vagy értékek félre nem érthető módon, jól olvashatóak legyenek.

Az egyes adatmezők csak szövegesek, mások csak kódszámosak vagy kombinált módon szöveges és kódszámos formátumúak lehetnek.

A kódkockák kitöltését jobbról balra haladva kell végezni (jobbra ütköztetés).

Ha a fizikai mérőszám nagyobb a rendelkezésre álló helyértékeknél, akkor a beírható legnagyobb, azaz 9-es értékekkel kell feltölteni a kódkockákat.

Nemleges válaszok esetén 1-es kódot kell beírni.

Azon soroknál, ahol értelemszerűen vagy a megadott utasítások szerint adódik a tartalmi meghatározás, ott külön magyarázatot nem adunk. Egyes tételek bővebb értelmezéséhez hasznos útmutató az életvédelmi létesítmények tervezéséről szóló, MI-04-260. számú építésügyi ágazati Műszaki Irányelvekben rögzítettek. Vitás kérdésekben felvilágosítást nyújtanak szakahatósági témában a polgári védelmi parancsnokságok.

Adatváltozás

A nyilvántartással szemben támasztott követelmény teljesítése érdekében a bekövetkezett változásokat rövid időn belül, de legkésőbb a törvényben meghatározott 30 napon belül át kell vezetni.

Az adatváltozás esetén valamennyi esetben - a régi adatlapok meghagyása mellett - új adatlapot kell kitölteni, melyet /M jellel kell ellátni (A2/M1). Az adatlapok többszöri módosulása esetén növekvő sorszámozást kell alkalmazni, például A2/M2...A2/M5 vagy É/3 stb.

"A" Általános adatlap

Helyrajzi szám:

Az ingatlanügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve az ingatlanügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal ingatlan-nyilvántartása szerint annak az ingatlannak a száma, amelyen a védőlétesítmény található.[12]

A01. A település közigazgatás szerinti neve.

A02. Be kell írni a megye nevét és a kódjegyzék szerinti számát.

A03. Ha az ingatlannak több címe (bejárata) van, akkor a főbejárat címét kell bejegyezni.

A04. Az óvóhelyet tartalmazó cím postai irányítószáma.

A05. Az utca kódszámát a központi nyilvántartás adja meg.

A06-07. Az illetékesség szerinti körzeti polgári védelmi parancsnokságok székhelyét, a települések békeidőszaki polgári védelmi besorolását mindenkor a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint kell meghatározni. [Jelenleg 9/1993. (V. 21.) BM rendelet szerint.]

A08-09. Az épület tulajdonosa a tulajdoni lap szerinti személy, lakáscíme pedig a tényleges lakóhelye szerinti cím.

A10. A törzsszámok: az utcanevek alfabetikus és növekvő házszám szerint sorrendbe rendezett épületcímek mellé rendelt négyjegyű decimális számok. Értéke: 0001-től az épületek maximális számáig növekszik. A törzsszám meghatározásának alapja az ingatlanvagyon-kataszter szerinti szám.

Abban az esetben, ha egy törzsszámon több épület van, az épületeket külön sorszámmal kell megkülönböztetni (01, 02, 03... stb.).

A11. Az ingatlanügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve az ingatlanügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal nyilvántartása szerinti tulajdoni lap száma.[13]

A12-13. Az óvóhely tulajdonosa a tulajdoni lap szerinti személy.

A14. Az egy törzsszámon (egy címen) lévő óvóhelyek darabszámát, illetve a főbejárattól távolodva meghatározott sorszámát kell beírni.

A15-16. Ki kell tölteni az óvóhely tényleges kezelőjének nevét, címét, illetve a kódjegyzék szerint besorolható kódszámot.

A17-28. Ha ismert egyéb nyilvántartás, amelyben óvóhelyre vonatkozó adat szerepel [például 147/1992. (IX. 26.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon-kataszter; a 115/1993. (VIII. 12.) Korm. rendelet szerinti föld alatti tárolótérségek adatlapja stb.], akkor meg kell állapítani a külső nyilvántartás vezetésének helyét, az óvóhely tételszámát, a nyilvántartott alapterületet.

Ha ilyen nyilvántartás nem ismert, az A17. sorba 1-es kódot kell írni, a többi sort üresen kell hagyni.

A29-31. A geo- és grafikus kódot a központi nyilvántartás szerint megadott értékek szerint kell kitölteni.

A32-39. Kódjegyzék szerint.

A40-41. A 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelettel előírt, az óvóhely állékonyságát, a szerkezet statikai teherbírási képességét vizsgáló szakvéleményben meghatározott tényleges értéket kell beírni.

A42-43. Az előbbi rendelet alapján elvégzett vizsgálattal meghatározott minősítési érték.

A vizsgálat végrehajtásához és a jegyzőkönyvmintáról a "Segédlet az életvédelmi létesítmények üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatainak elvégzéséhez" című kiadvány nyújt segítséget (ÉTK Kiadó 1993.).

A44-45. Kódjegyzék szerint.

A45-47. Befogadóképességként a tervekben meghatározott értéket kell beírni. Ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, akkor irányadóként a gázbiztos alapterület 125%-a adja az elhelyezhető személyek számát (0,8 m2/fő). Kódszámként a kódjegyzék szerinti kategória számát kell beírni.

A48. Technikai ellátási fokozatot a kódjegyzék szerint kell besorolni. Bővebb útmutatást az MI-04-260. számú Műszaki Irányelvek adnak.

A49. A létesítmény műszaki állapotát a helyszíni szemle, valamint a rendelkezésre álló vizsgálati jegyzőkönyvek alapján a kódjegyzék szerintiek figyelembevételével a használhatósági százalék becslésével kell meghatározni (például 40%-os műszaki állapot).

A50. Ha a létesítménynek kiviteli terve nincs, vagy nem ismert, akkor 1-es kódot kell írni. Egyéb esetekben fel kell tüntetni a nevet és címet, ahol a tervek találhatók, kódként pedig a jegyzék szerinti kategória számát.

A51-57. Szükség vagy ellenőrzés esetén mindenkor lehetővé kell tenni az illetékesek számára az óvóhelyre való bejutást, ezért a főkulcs mellett rendelkezni kell tartalék kulccsal. Meg kell adni azon személyek nevét és címét, akik biztosítani tudják a helyiségbe való bejutást.

A58-59. A létesítmény óvóhelyként való megszűnése esetén be kell írni az évet, a tényleges okot, valamint a kódjegyzék szerint besorolható kategória kódszámát.

Az óvóhely adatai a nyilvántartásból nem törölhető, csak aktív állomány szerinti státusát kell megváltoztatni.

A60-62. Valamely adat megváltozása esetén új adatlapot kell kitölteni. A változás évének feltüntetése mellett a régi adatlapon fel kell tüntetni az új, érvényes adatlap jelét (például A2/MI), valamint a megváltozott tétel számát (például A54-55.).

Mindig az az adatlap tekinthető érvényesnek, amelyen ezen sorok üresek, mert még nem történt változás a feltüntetett adatokban.

Az adatlapok sorozatába (A>I) az új, érvényes adatlapot kell beilleszteni. Az érvénytelenné vált betétlapot a dokumentáció részeként - külön kezelve - továbbra is meg kell őrizni.

"É" Építészeti adatlap

É01. Az óvóhely építésének (a használatbevételi engedély kiadásának) évét kell beírni.

Ha a tényleges építési év ismeretlen, akkor a becsült idő is beírható évtizedekre való kerekítéssel, például 1950, vagy 1960. A II. világháború során épített óvóhelyek esetében egységesen 1944. évet kell megjelölni.

É02. Az építmény terepszint feletti falának és a tetősík találkozási pontja által meghatározott magasság.

É03. Kódjegyzék szerint.

É04. A szerkezetileg egy tömböt alkotó építmény alapterületét kell meghatározni.

É05-06. Az építménynek az a része, amelynek szerkezete erőtanilag a külső közvetlen vagy közvetett hatásoknak ellenáll, így védelmi feladat ellátására alkalmas, és védőlétesítményként kijelölésre került.

É07. Hasznos alapterületként azonos funkcionális vagy főhelyiségek területének összegét kell beírni, amely az óvóhely rendeltetése által meghatározott tevékenység ellátásához szükségesek. Ide tartoznak azok a helyiségek is, amelyeket a védett személyek huzamosabb tartózkodása miatt felmerülő egészségügyi, élelmezési, ellátási stb., valamint az óvóhelyi üzem belső irányítása szükségessé tesz.

É08. Gázbiztos helyiségek alapterülete azon helyiségek területeinek összege, amelyek a gázvédelmi vonalon belül találhatók, ahol az előírt túlnyomás biztosítható.

É09-10. A hasznos alapterületnek az a tartózkodást szolgáló része, ahol a védendő személyek (egyéb rendeltetésnél anyagok, tárgyak) elhelyezhetők.

É11. Különböző belmagasságú helyiségek esetén a túlsúlyban lévő értéket kell beírni. Boltozatok esetén az átlagos belmagasságot kell szerepeltetni.

É12-26. A kódjegyzék, az építési tervek, illetve a felmérések figyelembevételével kell kitölteni.

"K" Közmű adatlap

A kódjegyzék és vonatkozó tervek alapján a kódkockák kitölthetők. Ha például a csatornahálózat nincs rákötve a közműhálózatra, úgy nincs csatlakozási pont, ezért nemleges válaszként 1-es kódot kell beírni.

A K02-K08-K13. sorok csatlakozási helyeket jelölnek, ezért a tájékoztató jellegű kódszámok mellett be kell írni a hálózati rákötés tényleges helyét. (Például Vadvirág-Keszeg u. sarok, vagy Nefelejcs u. 19. számú ház előtt.)

"M" Műszaki adatlap

M01-05. A nyílászárók darabszámát kell feltüntetni a megadott csoportosításban méretüktől függetlenül.

M06-35. Azon létesítményeknél kell kitölteni felmérések, gépkönyvek, kezelési utasítások alapján, amelyeket gépészeti berendezéssel felszereltek. Ha a védőlétesítmény gépészettel nem rendelkezik, vagy az adott típusú szerelvény, berendezés hiányzik, kódként 1-est kell írni.

"G" Gazdasági adatlap

Az óvóhelyi védelem fenntartása, fejlesztése érdekében feltétlenül szükséges a költségmérleg ismerete.

A kiadásokkal, bevételekkel kapcsolatos bizonylatok másolatait a dokumentációban el kell helyezni, amely alapján a vonatkozó sorok kitölthetők. Tekintettel arra, hogy az óvóhellyel kapcsolatban gyakorlatilag jelentkeznek évenként visszatérő feladatok, költségek (például karbantartás, közüzemi díjak stb.), ezért 3 évenként új adatlapon kell folytatni a nyilvántartást. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a védőlétesítmény közüzemi fogyasztása önállóan mérhető, számlázható legyen.

El kell érni, hogy a bevételek nyújtsanak fedezetet a kiadásokra.

G02. Gyakorlatilag az építmények felújíthatók, ezért a korszerűsítési feltételt adottnak kell tekinteni alapesetben. A védőlétesítmény korszerűsítési feltétele általában akkor nem adott, ha az az óvóhelyek tervezésére vonatkozó előírásokkal jelentősen ütközik (például a védőlétesítmény árterületen van).

"P" Általános adatlap

"P" jelű, rövidített tartalmú adatlapot kell kitölteni a magántulajdonú, kis közösségi, családi óvóhelyek esetében, ha a befogadóképesség <20 fő. A kis létszámú csoportok védelmét szolgáló létesítményről nyilvántartott adatok elsősorban a mentéshez szükséges információkat tartalmazzák.

"U" Általános adatlap

"U" jelű általános adatlapot akkor kell kitölteni, ha a polgármester vagy a védelmi felkészülésért felelős szerv a védelmi terv keretében a létesítményt óvóhelyi célra kijelölte, és a nyilvántartásban még nem szerepelt, de a védőkapacitásával a jövőben számolnak.

Egy létesítmény védelmi célú kijelölésének nem feltétele, hogy a nyilvántartásba vételkor maradéktalanul megfeleljen az óvóhelyi követelményeknek. Elégséges annyi, hogy - szükség esetén - az építmény óvóhellyé alakítható legyen.

Az új kijelölésű létesítmények rövidített nyilvántartása elsősorban a védőkapacitás tervezéséhez, valamint az óvóhelyek kialakításának szükségessége esetén az építési feladatokhoz nyújt támpontot.

A "P" és "U" adatlapok fogalmai, kódjai megegyeznek az előzőekben leírtakkal.

"I" Iratjegyzék

Az óvóhely dokumentációjának tartalmaznia kell

- az óvóhelykatasztert,

- a létesítménnyel kapcsolatban keletkezett iratokat, rajzokat.

Az iratok keletkezésével, tartalmával kapcsolatos fontosabb adatokat időrendben fel kell tüntetni az iratjegyzéken. A sorszámot az irat jobb felső sarkán is fel kell tüntetni. A sorszámozott iratokat lefűzve az iratgyűjtőben kell tárolni.

Előnyomtatásban szerepel a két legfontosabb irat tárgya: a helyszíni szemle jegyzőkönyve, valamint a statikai szakvélemény.

Helyszíni szemlével kell meggyőződni a létesítmény állapotáról, az adatok pontosításáról, az újonnan nyilvántartásba vett létesítmény alkalmazhatóságáról.

Az indító jegyzőkönyv mellékletét kell képezze a 15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet értelmében a polgármester határozata arról, hogy a település területén a létesítményt a lakosság helyi védelme érdekében védőlétesítményként kijelölte. Az államigazgatási jogkörben meghozott határozat a továbbiakban a védőlétesítménnyel kapcsolatban jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A polgármester kijelölő határozatát az illetékes polgári védelmi parancsnokság ellenjegyzésével kell ellátni.

A 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet alapján további iratok megléte szükséges (pl. statikai szakvélemény, gáztömörségi, elektromos vizsgálati jegyzőkönyvek, ellenőrzési napló, gépnapló stb.). Fontos iratnak kell tekinteni még a tulajdonváltozással, a szerződésekkel kapcsolatos iratokat, bizonylatokat.

"R" Rajzjegyzék

A védőlétesítmény vázlatos áttekinthetőségét a rajzmellékletek képezik, melyek a biztonságos üzemvitelnek elengedhetetlen feltétele, de egyben támpontot jelentenek a menekülési, mentési esetekhez.

A kiemelt előnyomtatással jelzett helyszínrajzzal és alaprajzzal minden létesítménynek rendelkezni kell.

A helyszínrajznak be kell mutatni a létesítmény szűkebb környezetét, az utak kapcsolódásait, a megközelítési útvonalakat. A védőlétesítmény alaprajza a helyiségben való tájékozódást biztosítja.

A nagyobb, gépészettel rendelkező létesítmény esetén, minden időben biztosítani kell a biztonságos üzemeltetést. Ennek érdekében - időtálló módon - el kell készíteni az egyedi azonosítással megjelölt gépek, berendezések, szerelvények kapcsolási, funkcionális vázlatát.

A belső elektromos hálózat ismerete mind az üzemeltetés, mind az ott tartózkodók biztonságát szolgálja.

A bútorozási terv alapján határozható meg a védendő személyek, tárgyak elhelyezése, valamint támpontot nyújt a szükséges anyagok, felszerelések biztosításához az óvóhelyi üzem elrendelése esetén.

A felsoroltakon túlmenően rajzmellékletként kell kezelni a létesítmény egyéb, gépeivel, berendezéseivel, felszereléseivel kapcsolatos beépítési terveket, üzemeltetésükkel összefüggő vázlatokat, gépkönyveket.

3. számú melléklet a 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

Kódjegyzék az óvóhelykataszterhez

A02. (P02., U02.) Megyekód

01. Budapest

02. Baranya

03. Bács-Kiskun

04. Békés

05. Borsod-Abaúj-Zemplén

06. Csongrád

07. Fejér

08. Győr-Moson-Sopron

09. Hajdú-Bihar

10. Heves

11. Komárom-Esztergom

12. Nógrád

13. Pest

14. Somogy

15. Szabolcs-Szatmár-Bereg

16. Jász-Nagykun-Szolnok

17. Tolna

18. Vas

19. Veszprém

20. Zala

A07. (P07., U07.) Polgári védelmi besorolás

1. I-es csoport

2. II-es csoport

3. III-as csoport

4. nincs besorolva

A15. Óvóhely kezelője

1. nincs kezelő

2. a képviselő-testület hivatala

3. önkormányzati szervezet

4. gazdasági társaság

5. más szervezet

6. társasház

7. polgári védelem

8. magánszemély

9. egyéb

A17. Kapcsolatos nyilvántartások

1. nem ismert

2. Országosan Egységes Épület Nyilvántartás (OÉR)

3. Önkormányzati Ingatlanvagyon-kataszter

4. Bányafelügyeleti Nyilvántartás

5. egyéb

A32. (U14.) Óvóhely telepítésének jellege

1. szabadon álló

2. épület alatti

3. szabadon álló, kettős célú

4. épület alatti, kettős célú

5. barlang

6. táró

7. mélyépítésű

8. metró

9. egyéb

A33. (U15.) Óvóhely tulajdonosi forma

1. állami

2. önkormányzati

3. üzemi

4. társasházi

5. magán

6. polgári védelem

7. egyéb

A34. (U12.) Védelmi funkció

1. lakosságvédelem

2. üzemi dolgozók védelme

3. anyagi javak védelme

4. kulturális javak védelme

5. egyéb védelem

A35. (U16.) Békeidejű felhasználás

1. használaton kívül

2. garázs

3. kulturális

4. sport

5. raktár

6. szociális, közösségi

7. kereskedelmi

8. termelési

9. egyéb

A36. (U17.) Hasznosítás jogcíme

1. nincs hasznosítva

2. saját tulajdon

3. szerződés

4. térítésmentesen használatba adott

5. egyéb

A37. Kiürítés eszköze

1. nem szükséges

2. kézi

3. kézi+elektromos gépi

4. kézi+motoros gépi

5. elektromos gépi

6. motoros gépi

7. elektromos+motoros gépi

8. egyéb

A38. Védőképesség minősítése

1. nincs minősítve

2. osztályba sorolt

3. romteher ellen véd

4. elzárkózásra alkalmas

5. egyéb feltételt elégít ki

A39. Minősítési osztály

1. nem osztályba sorolt

2. II. osztály

3. III. osztály (Pf=0,5 MPa)ô5 bar

4. IV. osztály (Pf=0,1 MPa)ô1 bar

5. V. osztály (Pf=0,03 MPa)ô0,3 bar

A42. (P10.) Gáztömörségi minősítés

1. nem volt vizsgálat

2. megfelelő

3. nem megfelelő

4. vizsgálat elvégzése nem szükséges

A44. Ipari szellőzés

1. nincs

2. megfelelő

3. nem megfelelő, felújításra szorul

4. nem megfelelő, cserére szorul

A45. Bútorozottság

1. nincs

2. nincs, de bútorozási terv készült

3. hiányosan bútorozott

4. megfelelően bútorozott

A47. (P13.) Befogadóképesség jele

L-1 < 300 fő

L-2 301- 900 fő

L-3 901-2700 fő

L-4 > 2701 fő

A48. (P14.) Technikai ellátási fokozat

A49. Általános műszaki állapot

< 20%, erősen leromlott műszaki állapot védelmi funkciót nem elégít ki

20-50%, gyenge műszaki állapot" védelmi célra éppen csak alkalmas" felújítást igényel

50-80%, közepes műszaki állapot" védelmi célra kisebb javítással alkalmas

> 80%, jó műszaki állapot" védelmi célra alkalmas

A50. (P17., U13.) ÓH. kiviteli terve található

1. nem ismert

2. polgári védelmi szakhatóságnál

3. önkormányzatnál

4. tervezőnél

5. egyéb személynél, a megadott címen

A58. Védelmi funkció megszűnésének oka

1. átminősítve

2. átalakítva más célra - engedéllyel

3. engedély nélküli átalakítás

4. elbontásra (szanálásra) került

5. egyéb

É03. (P18.) Menekülési lehetőség

1. nincs kiépítve

2. vészkijárati akna

3. vészkijárati alagút

4. vészkijárati akna+alagút

5. vészátjáró egy óvóhelyhez

6. vészátjáró több óvóhelyhez

7. egyéb

É14. (P24., U27.) Födém szerkezete, anyaga

01. monolit vb. síklemez

02. alulbordás monolit vb.

03. felülbordás monolit vb.

04. tégladonga

05. egyéb donga

06. tégla poroszsüveg

07. beton idomkő

08. metró födém (tübing)

09. kőzet főte dúcolás nélkül

10. kőzet főte dúcolással

11. egyéb födém

É18. (U29.) Födém feletti szint jellemzője

1. természetes talajszerkezet

2. feltöltés

3. egyszintes építmény

4. többszintes építmény

5. egyéb

É20. (P27., U30.) Határoló falazat anyaga

1. vasbeton

2. beton

3. tégla

4. falazott kő

5. beton idomkő

6. vegyes fal

7. tübing

8. kőzet

9. egyéb

É23. Padozat - talajvízszint viszonya

1. a talajvíznek nincs káros hatása az óvóhelyre

2. felszívódó nedvesség

3. ingadozó talajvíz - telepített szivattyú nélkül

4. ingadozó talajvíz - telepített szivattyús átemeléssel

5. állandó talajvíz - telepített szivattyú nélkül

6. állandó talajvíz - telepített szivattyús átemeléssel

7. egyéb, talajvízhatás elleni védelem

É25. (U32.) Padozat anyaga

1. föld

2. tégla

3. beton

4. vasbeton

5. kő

6. kőzet

7. tübing

8. egyéb

K01. Hálózati ivóvíz

1. nincs

2. megfelelően kiépítve

3. hiányosan kiépítve

K02. Csatlakozási pont

1. nincs

2. 50 méteren belül

3. 50-100 méter között

4. 100-200 méter között

5. 200 méternél távolabb

K04. Saját kút

1. nincs

2. ivóvíz, védett - óvóhelyen kívül

3. ivóvíz, védett - óvóhelyen belül

4. ivóvíz - nem védett

5. nem ivóvíz, védett - óvóhelyen kívül

6. nem ivóvíz, védett - óvóhelyen belül

7. nem ivóvíz - nem védett

K07. Csatornázottság

1. nincs

2. gravitációs - nem védett

3. gravitációs - védett

4. átemeléssel - nem védett

5. átemeléssel - védett

K08. Csatornahálózat rákötési pontja

1. nincs

2. 50 méteren belül

3. 50-100 méter között

4. 100-200 méter között

5. 200 méternél távolabb

K12. Hálózati energiaellátás

1. nincs

2. egyoldali betáplálással

3. többoldali betáplálással

4. nem megfelelő

K13. Hálózati csatlakozás helye

1. nincs

2. 50 méteren belül

3. 50-100 méter között

4. 100-200 méter között

5. 200 méternél távolabb

K14. Belső elektromos hálózat

1. nincs

2. megfelelő

3. nem megfelelő

K15. Áramfejlesztő berendezés

1. nincs

2. megfelelő

3. nem megfelelő, felújításra szorul

4. nem megfelelő, cserére szorul

K16. Akkumulátortelep

1. nincs

2. feltöltött, üzemképes

3. feltöltött, szárazon tárolva

4. nem üzemképes

K17. Fűtési ellátottság

1. nincs

2. melegvíz

3. kisnyomású gőz

4. elektromos

5. egyéb

K18. Hírközlési rendszere

1. nincs

3. nincs - kiépíthető egyedi

4. nincs - kiépíthető hírközlési rendszerhez

5. van - hírközlési rendszerhez kapcsolt

5. van - egyedi

6. van - hírközlési rendszer+egyedi

7. egyéb

K19. Telefon

1. nincs

2. hálózathoz csatlakozás kiépíthető

3. van

4. egyéb lehetőség

K20. Rádió

1. nincs, vételi lehetőség adott

2. nincs, vételi lehetőség nem megoldott

3. van

K21. Televízió

1. nincs, vételi lehetőség adott

2. nincs, vételi lehetőség nem megoldott

3. van

M22. Levegőregenerálás

1. nincs

2. megfelelő

3. nem megfelelő

M26. Páraelvonó berendezés

1. nincs

2. megfelelő

3. nem megfelelő, felújításra szorul

4. nem megfelelő, cserére szorul

G02. Korszerűsítés műszaki feltétele

1. nem adott

2. adott

3. nincs felmérve

G35. Pénzügyi fedezet címe

1. nincs

2. van

4. számú melléklet a 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

Fogalomjegyzék az óvóhelykataszterhez

Polgári védelmi besorolás

Az ország településeinek, a lehetséges katasztrófahelyzetekből származó veszélyeztetettsége alapján megállapított sorolása.

Kategóriái: - nem sorolt, - I-II-III. csoport

(A települések háborús időszaki polgári védelmi sorolása, a honvédelmi miniszter által meghatározott követelmények alapján - a Magyar Honvéd Vezérkarral egyetértésben - kerül meghatározásra.)

Polgári védelmi körzet

Annak a polgári védelmi parancsnokság székhelye, amelynek illetékességi területén a védelmi létesítmény található.

Vonzáskörzet

Az a terület, amelyről a védelmet keresők a megközelítési útvonalon az óvóhely védelmi vonalain belülre jutnak.

Óvóhely

A védelmi követelményeknek megfelelően kiépített olyan műszaki létesítmény, amely határoló szerkezetei, berendezései, felszerelése és műszaki tárgyai révén meghatározott védelmet nyújt támadó fegyverek vagy katasztrófák hatásai ellen.

Védőképesség

A létesítménynek az a tulajdonsága, amely jellemzi, hogy az óvóhely milyen hatásoknak, milyen mértékben áll ellen.

Befogadóképesség

Az építmény adottságaiból adódóan, a követelményekkel összhangban biztosítható feltételek szerint megállapított, a létesítményben elhelyezhető személyek száma, illetve egyéb felhasználás esetén a rendeltetési egység mutatószáma (t, m2 stb.).

Ellátási fokozat

Az óvóhelyen való huzamosabb tartózkodáshoz vagy anyagi javak tárolásához szükséges levegő-, víz-, energiaellátás, illetve szennyvízelvezetéshez szükséges technikai és épületgépészeti berendezéseknek - külvilágtól, valamint külső ellátási, elvezetési rendszerektől való - függetlensége szerinti osztályozása.

Épület alaprajzi területe

Az épületnek, a föld szintjén mért alapterülete, melyet a határoló falak külső vonalában kell számítani.

Óvóhely alapterülete

Az a terület, amelyet a mechanikai védelmi vonal kijelöl.

A mechanikai védelmi vonal azoknak a határoló szerkezeteknek a külső felülete, amelyek biztosítják az óvóhelyen tartózkodó személyek, berendezések, illetve anyagi javak védelmét a támadó fegyver vagy katasztrófa mechanikai hatásai (robbanási hullám, romteher stb.) ellen.

Óvóhely hasznos alapterülete

Az a szabad alapterület, amely személyek, anyagi javak, gépek, berendezések elhelyezésére igénybe vehető.

Gázbiztos helyiségek alapterülete

Az óvóhely területének az a része, amelyik a gázvédelmi vonalon belül esik.

Gázvédelmi vonal azoknak a szerkezeteknek belső felülete, amelyek az előírt túlnyomás hatására - anyagaik és méreteik révén, továbbá egyes védelmi berendezések szerkezeti és működési rendszerük folytán - megakadályozzák a külső szennyezett vagy fertőzött levegőnek az óvóhelyre való bejutását.

Tartózkodó helyiségek alapterülete

Azon helyiségek alapterülete, amely a védendő személyek elhelyezésére szolgál.

Romhatár

Az építmény határoló falaitól merőlegesen mért vízszintes távolság - a romszélesség, a terepszinttől függőlegesen mért távolság - rommagasság, amely jellemzők által határolt térben az építmény romjai elhelyezkednek.

Romteher

Épület alatti óvóhelyek esetén az épület összeomlásából származó teher (az épület szerkezeti anyagainak és a szinteken elhelyezett egyéb terhek összege).

Szerkezeti fal

Olyan épített fal, amely elsődlegesen a külső közvetett hatásokra erőtanilag méretezve van (térelhatároló falként is felhasználható).

Térelhatároló fal

Olyan épített vagy szerelt falszerkezet, amely az előírt hő- és hangvédelem biztosítása mellett a helyiségek légterét egymástól elválasztja.

Térosztó fal

Olyan épített vagy szerelt fal, illetve szerkezet, amely csak vizuális térosztást biztosít, a padló- és födémszerkezethez részben vagy egyáltalán nem csatlakozik. Megvalósítható a bútorozás megfelelő kialakításával is. A térosztó fallal elválasztott terek légtechnikailag egy térnek tekintendők.

Bútorozottság

Az óvóhely bútorait elsősorban a védendő személyek huzamosabb tartózkodás feltételeit biztosító ülő- és fekvőhelyek, másodsorban asztalok, tároló állványok, polcok képezik.

Nyílászárók

Az óvóhelyek nyílászárói általában szabványosított, szaküzemben előállított szerkezetek.

Az általános mechanikai hatások elleni védelmet a védőajtók (VA), a légzárást a gázzáró ajtók (GA), illetve együttes funkció esetén a védőgázzáró ajtók (VGA) biztosítják.

Méretük szerint szolgálhatnak teher- és személyforgalom biztosítására, illetve búvónyílások lefedésére.

Gázzáróság

Rendeltetése a külső szennyező anyagok behatolásának megakadályozása, vagy lehetőségének jelentős csökkentése a szakszerűen kivitelezett gázvédelmi vonalakat képező vasbeton szerkezetek, gázzáró nyílászárók és gáztömör közműátvezetések kiépítésével.

Levegőellátás

Az óvóhelyek megkívánt minőségű levegőjének biztosítása természetes és mesterséges szellőztetéssel.

A levegőellátásnak, a külső levegő állapotától és minőségétől függetlenül biztosítania kell a gázvédelmi vonalakon belül a személyek lét- és munkafeltételeit kielégítő, a tárolt anyagok állagát, minőségét biztosító légállapotot a polgári védelmi parancsnokság által meghatározott időtartamig.

A békeidőszak állagmegóvási, illetve a hasznosítási cél által megkívánt levegőellátást általában természetes szellőztetéssel lehet biztosítani.

A külső légtér szennyezettsége esetén az óvóhely gázvédelmi vonalának tömítettségével, a szűrő-szellőző berendezéssel keltett túlnyomással akadályozható meg a szennyező anyagok bejutása a belső helyiségekbe és terekbe.

Szűrő-szellőző berendezés

Az óvóhely belső terében a szükséges légállapot fenntartására szolgál a légbeszívó, légelosztó, valamint a használt levegőt kibocsátó szerkezetek segítségével.

Szűrők

A különböző típusú szűrőberendezések - figyelemmel a körzet katasztrófa veszélyeztetettségére - az óvóhely légellátási rendszerének beltéri, szívóoldali egységei.

Levegőregenerálás

Azon gépek, műveletek összessége, amelyekkel az óvóhely gázvédelmi vonalán belüli tér levegőjének megkívánt hőmérsékletét és nedvességtartalmát biztosítják.

Közművek csatlakozási pontja

Az a pont, ahol az óvóhely közművei (víz, csatorna, elektromos, távközlés stb.) közvetlenül a közüzemi vagy egyéb hálózatra rákötésre kerül.

5. számú melléklet a 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

6. számú melléklet a 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

Védőlétesítmények jelölései

(1) A nyilvántartott óvóhelyek bejáratát, a megközelítési útvonalat el kell látni a polgári védelem nemzetközi egyezményes jelével, valamint azonosító táblával.

(2) A bejárathoz helyezendő jelzés:

(3) Az óvóhelyi bejáratokhoz vezető irányt fényvisszaverős iránymutatókkal kell ellátni:

(4) Az óvóhely azonosítására szolgáló adattáblának tartalmaznia kell az azonosítási számot, a tulajdonos nevét, címét:

(5) A kulturális javak védelmére is szolgáló létesítmények megjelölésénél - a fentieken túlmenően - alkalmazni kell az 1957. évi 14. törvényerejű rendelet előírásait, az UNESCO vonatkozó ajánlásait.