4/1995. (IV. 27.) MKM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A szakmai követelmények kiadásáról szóló - a 19/1994. (X. 29.) MKM rendelettel módosított - 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete az e rendelet melléklete szerint módosul.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

Dr. Fodor Gábor s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter

Melléklet a 4/1995. (IV. 27.) MKM rendelethez[1]

Kiegészítő jegyzék az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 15. sorszáma alatt kiadott gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 49 2 4199 10 1 0 0 4

A szakképesítés megnevezése: gépíró és szövegszerkesztő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gépíró és szövegszerkesztő adminisztratív feladatokat lát el számítástechnikai, ügyvitel-technikai berendezések (pl. személyi számítógépek, nyomtatók, írógép, másolók, fax) használatával.

A feladatok elvégzése során az előírt sorrendben bekapcsolja a berendezéseket (nyomtató, monitor, központi egység, amennyiben külön áramforrásra kötöttek), előhívja a munkájához szükséges programot (szövegszerkesztői vagy táblázatkezelői), és megkezdi a feladat végrehajtását a gép operációs rendszerének, valamint a konkrét programok futásának pontos ismeretében. Szövegszerkesztésnél a nyomtatás megkezdése előtt beállítja a paramétereket (pl. sorköz, betűtípus, lapméret), papírt helyez a nyomtatóba, majd kinyomtatja a dokumentumot. A számítógépek, nyomtatók használati utasításait értelemszerűen kell alkalmaznia, továbbá legalább egyféle szövegszerkesztő programnak az adott feladatnak megfelelő lehetőségeit ki kell tudnia használni.

Elvégzi a levelezések, statisztikai jelentések, értékelések, kimutatások, táblázatok, szöveges beszámolók gépelését a helyesírási szabályok és az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek érvényesítésével.

Munkája során folyamatosan kapcsolatot tart a munkáltató szinte minden osztályával, egységével, továbbá részt vesz a gazdálkodó szervezetek, intézmények között áramló adatok regisztrálásában, illetve az intézményeken belül keletkező információk rögzítésében. Ehhez kapcsolódóan az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatja, sokszorosítja és postázza az ügyiratokat.

A szakmai munka adminisztrációs kiszolgálásához fontos, hogy az egyén jó helyesírási és kommunikációs képességgel rendelkezzék.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása

1.1. A gépírás anyanyelvi, nyelvtani megalapozása a helyesírás értelemtükröztető szerepének tudatosításával, ennek érdekében a magyar nyelvtan szabályainak alkalmazása önállóan, az alábbi ismeretkörökben:

- Hangtani (főképpen fonetikai) ismeretek

- A hang és betű megkülönböztetése, az írás eredete

- A magánhangzók időtartama

- A magánhangzótörvények tudatosítása az írásbeli munkák során

- A mássalhangzók egymásra hatásának törvényszerűségei

- A j hang kétféle jelölése

- A szóelválasztás szabályainak alkalmazása

- A szóelemek: a szótő és a toldalékok

- A szófajok felismerése, a velük kapcsolatos (elsősorban a tulajdonnevek és a számnevek, igék írására vonatkozó) helyesírási szabályok érvényesítése

- A mondatrészek kifejezőeszközeinek helyes használata

- A szóösszetétel fogalma, fajtái, helyesírásuk

- A mondatok osztályozása

- Az írásjelek helyes használata

- A szövegtan fő jelentéstani és hangsúlybeli jellemzőinek érvényesítése a gyakorlatban

1.2. Az anyanyelvi ismeretek tudatos alkalmazása

- A beszélő közlési szándékát pontosan tükröző kifejezőképesség, szövegalkotás, szövegformálás sajátosságainak alkalmazása élőszóban és írásban

- A köznyelv és a szaknyelv szókincsének megkülönböztetése

- A levelezés szövegtípusainak elemzése a kommunikációs helyzeteknek megfelelően

2. Levelezési ismeretek alkalmazása

2.1. Levelezési alapfogalmak meghatározása

- A levelezés és a levél fogalmának meghatározása jellemző ismérveik alapján

- A levelezés funkciójának, gyakorlati hasznának jellemzése gyakorlati példák alapján

- A levelezés történetének megismerése történeti példák, történelmi ismeretek alapján

- A levelezés folyamatának leírása egy választott levélváltás bemutatásával

- A kapcsolattartás leveleinek jellemzése a protokoll szabályainak megfelelően

- A magánlevél és a hivatalos levél megkülönböztetése levélminták alapján

- Az irat fogalmának meghatározása jellemző ismérvei alapján

- Az ügyviteli és történeti értékű iratok megkülönböztetése iratminták alapján

- A gazdálkodó egységek belső és külső iratfajtáinak megkülönböztetése iratminták alapján jellemző jegyeik meghatározásával

- Az okirat, a magán- és a közokirat megkülönböztetése iratminták alapján

- Az iratkészítés tárgyi feltételeinek bemutatása minták alapján

- A levélpapír, boríték fajtáinak bemutatása a papírszabványok szerint

- A levél alkotó elemeinek használata az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek alapján

- A levélszerkesztés szempontjainak jellemzése a szerkesztési, fogalmazási követelmények szerint

- A hivatalos nyelvi stílus használata a magyar nyelv szabályai szerint

- Nyelvi-stilisztikai hibák elemzése hibafeltárással és - javítással a nyelvtani szempontok szerint

2.2. Az iratkészítés formai szempontjainak érvényesítése

- Az egyszerű ügyirat, illetve különböző formanyomtatványok kitöltése kézírással vagy írógéppel, értelemszerűen

- Az egyszerű ügyirat és hivatalos levél formaalakítása önállóan az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek szerint

- Nyugta, ellennyugta, elismervény, kötelezvény, meghatalmazás fogalmának meghatározása a tartalmi követelmények alapján

- Elkészítésük minta és diktálás alapján egyszerű ügyiratformában, formanyomtatvány kitöltésével, valamint megadott adatok alapján önálló fogalmazással

2.3. A munkaüggyel kapcsolatos iratok írása

- Önéletrajz, pályázat, munkaszerződés írása a tartalmi sajátosságaik figyelembevételével

- Munkaszerződés kötelező tartalmi elemeinek kiválasztása a Munka Törvénykönyve előírásai alapján

2.4. Hivatalos szervekkel (hatóságokkal, közigazgatási szervekkel) való kapcsolattartás iratainak készítése

- Beadványok (kérvény, panasz, bejelentés), idézés, határozat, fellebbezés fogalmának meghatározása tartalmi, formai, nyelvi ismérvek érvényesítésével

- Elkészítésük minta és diktálás alapján, formanyomtatvány kitöltésével

2.5. Belső iratok készítése

- A jegyzőkönyv, a feljegyzés, a körlevél fogalmának meghatározása tartalmi, nyelvi és formai ismérvek érvényesítésével

- Elkészítésük minta és diktálás alapján

2.6. Gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratok készítése

- Tájékoztató, érdeklődő, ajánlatkérő levél, ajánlat, megrendelés, megrendelés visszaigazolása, szállítási értesítés, a hibás teljesítés fogalmának meghatározása tartalmi, nyelvi, formai követelmények szerint

- Elkészítésük minta és diktálás alapján, formanyomtatvány kitöltésével

- A pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos nyomtatványok kitöltése és levelek írása az adott időpontban érvényes jogszabályi előírások szerint

3. Gépírás

3.1. A tízujjas vakírás megalapozására a helyes írástechnika kialakítása

- Az írógép működési elvének, használatának bemutatása a használati útmutató alapján

- Számítógépes gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elvének, használatának bemutatása a használati útmutató alapján

- A helyes test-, kéz- és kartartás felvétele szemléltetés alapján

- Ujjtorna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére bemutatással

- A közbillentyű és az alapsor használatának beidegződése ütemes írással

- Az alapsorról kiinduló betűkapcsolatok írása - a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével - mozdulatgyakorlatokkal, ütemes írással

- A váltóbillentyű használata helyes mozgáskoordinációval szabályszerűen

- Számok írása az alapsorhoz kapcsolódó szabályos írástechnika kialakításával

- A gépelt jelek adott időszakban érvényes műszaki irányelveinek alkalmazása az írásjelek használatakor

3.2. Az írástechnika fejlesztése a másolási készség megalapozására és megszilárdítására

- Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással

- Áttérés speciális gyakorlatok másolásával az önálló írássebesség kialakítására, illetve az önálló soralakításra a szövegszerkesztővel történő szövegbevitel megalapozásához

3.3. Az írássebesség fejlesztése

- A betűbillentyűk kezelésének megszilárdítása ujjtechnikai és mozdulatgyakorlatokkal, az időtartam percenkénti növelése szerinti sebességfokozó gyakorlással

- Az írássebesség fokozása az időtartam percenkénti növelésével, a percenkénti minimum 170 leütés teljesítésének elérése érdekében

3.4. Az egyszerű ügyirat és levél formaalakításakor a műszaki irányelvek alkalmazása

- A margóbeállítás változtatásával önálló soralakítás fejlesztése a szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozására

- Írógépbetűs vagy nyomtatott szövegek, illetve kézírásos szövegek másolása önálló soralakítással a formaalakítás megalapozására

- A kiemelési módok alkalmazása minták alapján, gépeléssel párhuzamosan kiemelések meghatározása, a tartalmi szempontok alapján, értelemszerűen

- A gépelt levél adott időszakban érvényes műszaki irányelveinek alkalmazása az egyszerű ügyiratok, valamint hivatalos levél folyamatos szövegből történő formába öntésekor

4. Szövegszerkesztés

4.1. Angol nyelv (a számítógép nyelvének) használata

- A számítógép kezeléséhez és az adott szövegszerkesztő program olvasásához, értelmezéséhez szükséges angol szavak olvasása, megértése, valamint ennek megfelelően az adott parancs végrehajtása

4.2. Számítógép-kezelés, szövegszerkesztés

4.2.1. A személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése

- Egy adott géptípus jellemzőinek megmagyarázása szabatosan, szakszerűen

- Perifériák jellemzése egy adott konfigurációra vonatkozóan szakszerűen

4.2.2. A számítógép üzembe helyezése

- Munkavédelem és baleset-elhárítás a jogszabályokban előírtaknak megfelelően

- A számítógép szabályszerű csatlakozásainak ellenőrzése megtekintéssel

- A számítógép bekapcsolása, kikapcsolása és újraindítása a megfelelő billentyűk használatával szabályszerűen

4.2.3. Vírusellenőrzés és vírusirtás

- Fogalmának definiálása és módszereinek alkalmazása

- Egy adott vírusellenőrző és vírusirtó program használata

4.2.4. Egy választott korszerű operációs rendszer használata

- Fájlok szabályszerű létrehozása, másolása, törlése, átnevezése lemezen, illetve lemezek között

- Könyvtár szabályszerű létrehozása lemezen

- Katalógus szabályszerű kérése lemezről

4.2.5. Egy választott korszerű segédprogram használata

4.2.6. Egy választott korszerű szövegszerkesztő program használata

Szövegszerkesztés:

- Szövegbevitel tízujjas vakírással, legalább 1700 leütéssel 10 perc alatt

- Javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegben a szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében szakszerűen, 1700 leütéssel 10 perc alatt

- Fejléc, lábléc és oldalszámozás beállítása és elkészítése a nyomdai szabványoknak megfelelően esztétikusan

- Tabulálás, tabulálás beállítása jobbra, balra, középre és decimálisan az adott szövegszerkesztő lehetőségeit és a nyomdai előírásokat figyelembe véve

- Dokumentum formázása az adott szövegszerkesztővel a nyomdai tipográfiai előírások, továbbá korrekturajelek ismeretében

Nyomtatás, állománykezelés:

- A szakszerű mentés, visszatöltés az adott szövegszerkesztővel

- Nyomtatási kép beállítása esztétikusan és a nyomdai szabványoknak megfelelően

- Nyomtató pontos beállítása - típustól függően - a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűtípusra, a megfelelő papírméretre, nyomtatási erősségre és példányszámra, a lehetőségeket kihasználva

- Nyomtatás megfelelő formátumú papírra, borítékra a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűkkel

Táblázatkészítés:

- Táblázatkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeit, az esztétikus kivitelt és a táblaszerkesztés szabályait betartva

- Adatok bevitele táblázatba

- Táblázat beillesztése egy adott dokumentumba, importálás egyéb (táblázat- és adatbázis-kezelő) programokból

Speciális lehetőségek, az adott szövegszerkesztő lehetőségeit kihasználva:

- Kiadványszerkesztés (rövidebb terjedelmű kiadványok, meghívók, tájékoztatók stb. gépelése, formázása, nyomtatása önállóan)

- Körlevélkészítés

- Tartalomjegyzék és tárgymutató készítése

- Helyesírás-ellenőrzés, elválasztás

- Grafikus állomány beillesztése egy adott dokumentumba, importálás egyéb (rajzoló, képfeldolgozó) programokból

4.2.7. Egy munkahelyen működő hálózati rendszer alapfokú ismerete

4.3. Anyag- és gépismeret alkalmazása

- Adott nyomtatási feladatok elvégzéséhez papíripari anyagok fajtáinak meghatározása és a szükséges papírméretek kiszámítása önállóan

- Az adott nyomtatási feladatokhoz a szükséges gépkonfiguráció megválasztása példák alapján

5. Ügyviteli ismeretek alkalmazása

5.1. A gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása

- A jog fogalma, a jogforrások fogalma és hierarchiája

- Az Alkotmány alaprendelkezéseinek értelmezése önállóan

- Az államszervezet felépítésének jellemzése az Alkotmány alapján

- Az államszervezet és állami szervek főbb funkcióinak jellemzése (Országgyűlés, köztársasági elnök, Kormány, bíróságok, önkormányzatok, ügyészségek, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék)

- A társadalomban működő érdekképviseleti szervezetek funkcióinak jellemzése (érdekközvetítés, érdekképviselet)

- A polgári jog alapfogalmainak bemutatása a Polgári Törvénykönyv szerint

- Az állami költségvetés legfontosabb jellegzetességeinek leírása

- A gazdaság és a jog meghatározó szerepének leírása az egyén életében és a gazdaságban

- A gazdasági tevékenységek és a jogi előírások legfőbb összefüggésének leírása példák alapján (állami tulajdon, társasági tulajdonformák)

- Hivatali munkaszervezetek (hivatali struktúra, gazdasági, funkcionális és vezetést elősegítő szervek, hatósági feladatot ellátó szervek) főbb jellemzőinek leírása az érvényes jogszabályok alapján

- A legfontosabb foglalkoztatási törvények, a Munka Törvénykönyve, a köztisztviselői, közalkalmazotti törvény főbb szabályainak (a munkaviszony fogalma, keletkezése és megszűnése, valamint a fegyelmi, kártérítési szabályok, a felelősség, a hivatalos személy fogalma, a munkahelyre vonatkozó alapvető szabályok, a munkavállalók és a munkáltatók jogai és kötelezettségei) ismerete az adott időszakban érvényes szabályozások szerint

- A munkahelyre vonatkozó alapvető szabályzatok (ügyrend, munkaköri leírások, ügyviteli szabályzat) jellemzése az adott időszakban érvényes előírások szerint

5.2. Ügyviteli munkafolyamatok leírása

- Az államigazgatási ügyintézés folyamatainak értékelése egy ügyintézési modell szerint

- Az igazgatásszervezés módszerének és technikájának leírása egy általános modell szerint

- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága az adatvédelmi törvény alapján

5.3. Az iratkezelés gyakorlata

- Az ügyiratkezelés fogalma, szervezete és folyamata

- Az iratkezelés rendeltetésének, funkcióinak leírása a törvényesség védelmi, folyamatszabályozási, ellenőrzési funkcióinak érvényesítésével

- Ügyvitelszervezési, ügyiratkezelési folyamatok elemzése a jogi szabályozás szempontjából (a közigazgatási iratok egységes kezelési rendszere, az iratkezelés célja és az iratvédelem, az ügyiratkezelési szabályzat)

= az ügyiratkezelési rendszerek megkülönböztetése sorszámos-alszámos, alapszámos, dossziérendszerű példák alapján

= az ügyiratkezelés szervezeti megoldásainak megkülönböztetése a központi, osztott vegyes rendszerű modell alapján

- A küldemények átvétele, bontása, elosztása az ügyiratkezelési szabályok alkalmazásával

- Iktatás, iktatószám, iktatókönyv, utóirat kezelése a szabályok alkalmazásával

- Leírás, összeolvasás, hitelesítés és postázási feladatok alkalmazása egy döntést tartalmazó példa alapján

- Az iratkezelés gyakorlatának, a nyilvántartásba vétel szabályainak leírása az ügyiratkezelés szervezeti megoldásától függően

6. Ügyviteltechnikai ismeretek alkalmazása

6.1. Az irodai munkahelyek kialakításának jellemzése a munkavédelmi és ergonómiai szempontok figyelembevételével

6.2. Az iroda eszközeinek használata

- Az írógépek fajtáinak, szerkezetének, működési elveinek jellemzése használati útmutató szerint

- Egy korszerű elektronikus írógép használata a kezelési útmutatónak megfelelően (margó, betűtípus, sortávolság beállítása, szalagkazetta és javítószalag behelyezése a bemutatás, a használati útmutató alapján)

- Számítógépek és nyomtatók legismertebb fajtáinak, felhasználási területeinek jellemzése

- Egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű ismertetése és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően

- Egy adott üzenetrögzítő szakszerű használata (felvétel, visszahallgatás, beállítás) a kezelési útmutatónak megfelelően

- Egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere a kezelési útmutatónak megfelelően

- Egy adott diktafon használata a kezelési útmutatónak megfelelően

- Egy adott másológép használata a kezelési útmutatónak megfelelően

7. Kommunikáció és szervezés

- A köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás (értés és közlés)

- A társalgási, tárgyalási stílus ismérveinek bemutatása és alkalmazása a munkahelyi szituációkhoz igazodóan a magyar nyelv szabályai szerint

- A kommunikációs helyzet, a beszélő és hallgató szerepének, a nyelvi jelrendszernek elemi szintű bemutatása

- A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) szerepének tudatos alkalmazása

- A kiejtés fő szabályaihoz alkalmazkodó értelmes beszéd a hangképzési és mondatfonetikai ismeretek érvényesítésével

- A köszönés, a bemutatkozás, a bemutatás, a megszólítás formáinak bemutatása és alkalmazása a munkahelyen, a hivatali illemtan főbb szabályai figyelembevételével

- Az irodai vendégfogadás és -látás alapvető szabályainak bemutatása és alkalmazása helyzetgyakorlatokkal a protokoll szabályai szerint

- Telefonkártya, telefonkönyv használatának gyakorlati alkalmazása

- A telefonáláskor alkalmazandó hangnem, társalgási stílus ismérveinek bemutatása, gyakorlati alkalmazása a protokoll és a magyar nyelv szabályai szerint

- Szaknévsor és menetrendek felépítésének, használatának bemutatása és gyakorlati alkalmazása megadott gyakorlati példák alapján

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A gépíró és szövegszerkesztő szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendeletek előírásai szerint kell letenni.

1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) megfogalmazott feladatokat és ismereteket kell számon kérni.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsgarész

Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján az ismeretkör egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

Gépírás Részfeladatai:

A) Tízperces másolás

10 perc alatt legalább 1700 leütés terjedelmű szöveg másolása nyomtatott szövegről, sortartással.

B) Hivatalos levél készítése

Folyamatos írt szövegből kb. 1000 leütés terjedelmű levél készítése a gépelt levél adott időszakban érvényes műszaki irányelvei alapján.

Javítószerkezetes írógépen, valamint számítógépen a jelölt a hibáit gépi úton kijavíthatja. Ezenkívül semmiféle javítóeszközt nem lehet használni. (Lábjegyzet készítése sem engedhető meg.)

A hibahatár mindkét részfeladat értékelésénél:

- javítószerkezet nélküli gépen a leütésszámhoz viszonyított 6 ezrelék

- javítószerkezetes gépen, illetve számítógépen a leütésszámhoz viszonyított 4 ezrelék

Bármelyik részfeladat elégtelen teljesítése esetén a tantárgy minősítése elégtelen.

A vizsga időtartama:

Másolás: 10 perc.

Hivatalos levél: 30 perc.

2.2. Gyakorlati vizsgarész

Szövegszerkesztés

A vizsgázó lemezen 10 000 karakteres, bekezdésenként tagolható szöveget kap, melyben 100 egységnyi hiba található, s 1000 leütésnyi szöveg hiányzik, melyet be kell írnia. Ezenkívül megkapja a bevitt szöveg korrektúrajelekkel ellátott lenyomatát, amelynek alapján a következő feladatokat kell elvégeznie:

- hiányzó szöveg beírása vagy áthelyezése a megadott helyekre,

- az elválasztások végrehajtása,

- a helyesírási hibák, betűelütések kijavítása,

- tartalomjegyzék készítése,

- lapméret beállítása,

- a szövegtükör pontos beállítása,

- a címek, kiemelések, üres sorok, bekezdések, oldalszámozás elkészítése.

A 60%-on felüli teljesítmény fogadható el.

A vizsga időtartama: 90 perc.

A gyakorlati vizsgarész komplex vizsgafeladatát 3 változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője javaslataikat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményrendszernek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.

2.3. Szóbeli vizsgarész

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorból ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó komplex szóbeli vizsgát tesz. A szóbeli vizsgatételek a gyakorlathoz kapcsolódó ügyviteli ismeretekből, az ügyviteltechnikai, valamint a kommunikáció és szervezési ismeretekből kerülnek összeállításra.

3. A vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmenthető az írásbeli (gépírás) és/vagy a gyakorlati (szövegszerkesztés) vizsgarész alól az a jelölt, aki a fenti vizsgakövetelményt teljesítő - jogszabállyal szabályozott - szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

Szóbeli vizsga alól felmentés nem adható.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 16. sorszáma alatt kiadott gépíró és gyorsíró szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 49 2 4192 10 10 03

A szakképesítés megnevezése: gépíró és gyorsíró

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gépíró és gyorsíró adminisztratív feladatokat lát el számítástechnikai berendezések (pl. személyi számítógépek, nyomtatók, írógép, másolók, fax) használatával.

Elvégzi a levelezések, statisztikai jelentések, értékelések, kimutatások, táblázatok, szöveges beszámolók gépelését a helyesírási szabályok és az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek érvényesítésével.

A vezető munkabeosztását azzal segíti a gyorsíró, hogy az ügyintézés során a vezető által diktált leveleket, ügyiratokat, más jellegű feladatokat gyorsírással írja, s az alatt az idő alatt, amikor a lejegyzett dokumentumoknak az áttételét a gyorsíró nyomtatott formában írógéppel vagy számítógéppel elkészíti és aláírásra benyújtja, addig a vezető gazdasági szempontból fontos és hasznos tevékenységét tudja folytatni.

A számítógéppel történő feladatok elvégzése során az előírt sorrendben bekapcsolja a berendezéseket (nyomtató, monitor, központi egység, amennyiben külön áramforrásra kötöttek), előhívja a munkájához szükséges programot (szövegszerkesztői és táblázatkezelői), és megkezdi a feladat végrehajtását a gép operációs rendszerének, valamint a konkrét programok futásának pontos ismeretében. Szövegszerkesztésnél a nyomtatás megkezdése előtt beállítja a paramétereket (pl. sorköz, betűtípus, lapméret), papírt helyez a nyomtatóba, majd kinyomtatja a dokumentumot. A számítógépek, nyomtatók használati utasításait értelemszerűen kell alkalmaznia, továbbá legalább egyféle szövegszerkesztő programnak az adott feladatnak megfelelő lehetőségeit ki kell tudnia használni.

Munkája során folyamatosan kapcsolatot tart a munkáltató szinte minden osztályával, egységével, továbbá részt vesz a gazdálkodó szervezetek, intézmények között áramló adatok regisztrálásában, illetve az intézményeken belül keletkező információk rögzítésében. Ehhez kapcsolódóan az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatja, sokszorosítja és postázza az ügyiratokat.

A szakmai munka adminisztrációs kiszolgálásához fontos, hogy az egyén jő helyesírási és kommunikációs képességgel rendelkezzék.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai követelmények megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (49 2 4199 10 1 04) III. szakmai követelményeivel, és azon túlmenően tartalmazzák az alábbiakat:

1. Gyorsírás

1.1. A gyorsírási gyakorlat előkészítése

- A gyorsírás alkalmazása előnyeinek és sajátosságainak bemutatása gyakorlati példák alapján

- A közírás és a gyorsírás sajátosságainak megkülönböztetése a hang és jel, a hangok időtartama és a hangrendi törvények alapján

- Vonalgyakorlatok írása a füzet sorbeosztásának megfelelően puha ceruzával, a jelek nagysága és vastagsága mintaszerű megkülönböztetésével, az írástechnika fejlesztésére

1.2. Alapvető jelölési módok alkalmazása

- A mássalhangzó- és magánhangzójelek megkülönböztetése a jelrészletek arányának pontos jelölésével, összekapcsolásuk egyre lendületesebb vonalvezetéssel

- A jelképes jelölési módok megkülönböztetése bemutatás alapján

- Magánhangzók jelölése a szókép elején, belsejében és a végén

- A vegyes hangrendű szavak jelölése a hangrendi törvények figyelembevételével

- Különjelek a mássalhangzó-torlódás és a szótagok írására a megfelelő jelölés (pl. süllyesztés, különjel, kihagyás) kiválasztásával

- A magánhangzó-torlódás jelölése némajellel, utóvastagítással, külön jelölési móddal

- A helyettesítés lehetőségeinek felismerése és jelölése az Egységes Magyar Gyorsírás Alapokmánya szerint önállóan diktáláskor, átíráskor, valamint értelmezése visszaolvasáskor, kézírással történő áttételkor

1.3. Alapvető rövidítési elvek és módok alkalmazása

- Egyszerűsítés jelölése

- Kihagyás alkalmazása

- A kétsoros nagyítás, a háromsoros nagyítás, öblösítés, átmetszés vagy föléírás jelölési módjai

- Rag- és képzőrövidítések, valamint kezdő- és véghangrövidítések

- A magánhangzós rövidítések megkülönböztetése a hangrendi törvények érvényesítésével

- Kettős magánhangzós jelölési módok alkalmazása

- Magánhangzó-kapcsolatok jelölése a szókép elején, belsejében, végén

- Az egybeírás mint rövidítési mód az igekötős és összetett szavak, szókapcsolatok, valamint névutók egybeírási előnyeinek, illetve egyéb grafikai lehetőségek érvényesítésével

- A megkülönböztető rövidítések pontos jelölése nyelvtani-tartalmi ismérvek alapján

- Sztenogramelemzési és szövegfeldolgozási gyakorlatok végzése az írássebesség fejlesztésére, a rövidítési elvek érvényesítésével

- Az alapokmányban tételesen felsorolt kötelező rövidítések alkalmazása, továbbá rövidítési elveket helyesen alkalmazva újabb rövidítések alkotása szabatosan, önállóan, középnehéz hivatalos jellegű (irodai, gazdasági) és köznapi szöveg diktálásakor, átírásakor és értelmezése visszaolvasáskor, kézírással történő áttételkor

1.4. Diktálás utáni írás összehangolása

- Percenként azonos szótagszámú szavakat, rövidítéseket, mondatokat, témájában összefüggő szöveget tartalmazó diktátum sztenografálása az adott tanulási időszak írássebességének figyelembevételével 1-5 percig tartó diktálási időtartam alatt

- Váltakozó, majd percenként fokozódó sebességű diktátum sztenografálása az adott tanulási időszak írássebességének figyelembevételével 1-5 percig tartó diktálási időtartam alatt

1.5. Diktátumok áttétele

- Szavak, mondatok áttétele mintasztenogramból, majd diktátum alapján

- Összefüggő szövegek tartalom alapján történő tagolása

- Az áttétel javítása után a gyorsírási és az áttételi hibák elemzése

- Összefüggő szövegek 1-5 percig tartó diktátuma sztenogramjának áttétele a 100 szótagonként 6 perc áttételi idő alkalmazásával

A fokozatosság elvét figyelembe véve először tanári irányítással, majd önállóan a helyesírási alapelvek, valamint a nyelvtani szövegösszefüggésekre vonatkozó ismeretek érvényesítésével az adott tanulási időszaknak megfelelő írássebességgel, kézírással, írógéppel vagy szövegszerkesztővel

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A gépíró és gyorsíró szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendeletek előírásai szerint kell letenni.

I. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) megfogalmazott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsgarész

Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel(ék) alapján átfogó, összetett feladatot kell megoldani a következő két tantárgyból:

2.1.1. Gépírás

A) A vizsgakövetelmény megegyezik a gépíró és szövegszerkesztő (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 0 04) szakképesítés gépírás vizsgakövetelményének

A) részfeladatával.

B) Hivatalos levél készítése

Egy hivatalos levél elkészítése gépírással, szabvány szerint, adatokból, gyorsírási diktátum szó szerinti áttétele alapján.

A levél adatait időmérés nélkül, szövegét kb. 3 perces, percenként 120 szótagos sebességgel kell gyorsírásba diktálni.

A levél áttételi ideje: 40 perc.

Hibahatár: a szótagszámhoz viszonyított 3%.

A levél készítésekor a jelöltek helyesírási szótárt (A magyar helyesírás szabályai vagy a Helyesírási tanácsadó szótár) használhatnak.

Bármely részfeladat elégtelen teljesítése esetén a tantárgy minősítése elégtelen.

2.1.2. Gyorsírás

Ötperces, percenként 150 szótagos sebességű diktátum gyorsírással történő leírása és nyomtatott formába történő áttétele (írógéppel vagy számítógéppel).

Hibahatár: a szótagszámhoz viszonyított 3%.

Az áttétel készítésekor a jelöltek helyesírási szótárt (A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár) használhatnak.

Az áttételben a tanulók javíthatnak lábjegyzettel is.

A vizsga időtartama:

Diktátum: 5 perc.

Áttétel: 45 perc.

2.2. Gyakorlati vizsgarész

Szövegszerkesztés

A szövegszerkesztés vizsgakövetelményei megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 0 04) szakképesítés szövegszerkesztés vizsgakövetelményeivel.

2.3. Szóbeli vizsgarész

A szóbeli vizsga követelményei megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 0 04) szakképesítés szóbeli vizsgakövetelményeivel.

3. A vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat gépíró és gyorsíró szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen elégtelen érdemjegyei kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A jelölt gépíró és szövegszerkesztő szakképesítést kaphat, ha a gyorsírás kivételével minden vizsgarészből megfelelt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmentést kap az egyes vizsgarészek, illetve tantárgyak vizsgái alól az a jelölt, aki az egyes vizsgakövetelményeket magában foglaló - jogszabállyal szabályozott - szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 17. sorszáma alatt kiadott ügyintéző-titkár szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 49 4 4191 10 1 0 07

A szakképesítés megnevezése: ügyintéző-titkár (szint megjelölésével)

A) középfokú ügyintéző-titkár

B) felsőfokú ügyintéző-titkár

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

Szint: A)-B) középfokon és felsőfokon

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon foglalkozások

Szint: A) középfokon

Szint: B) felsőfokon

A középfokon megjelölt munkakörök, valamint

3. Munkaterület leírása

A) Középfokon

A középfokú ügyintéző-titkár megfelelő mélységű számítógépkezelési és szövegszerkesztési, gépírási, titkári, gazdasági, jogi, nyelvművelés és beszédtechnikai ismeretek, valamint idegen nyelvtudás birtokában hazai és idegen érdekeltségű cégeknél (gazdálkodó egységeknél) ügyintéző és titkári feladatokat lát el, elsősorban középszintű vezetők mellett, illetve nagyobb intézményeknél, gazdálkodó egységeknél titkárságon munkatársként.

B) Felsőfokon

A felsőfokú ügyintéző-titkár rendelkezik a középfokú munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekkel, valamint az A) pontban írt ismeretek mélyebb és kiterjedtebb tudásanyaga birtokában, továbbá gyorsírási, szakmai kommunikáció idegen nyelven, szervezési-vezetési és nyelvművelés, beszédtechnikai ismeretei alapján az intenzív külföldi kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetek vezetői mellett ügyintéző-titkári feladatokat lát el, illetve ezeket a munkákat irányítja.

III. Szakmai követelmények

A) Középfokon

A szakmai követelmények megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 0 04) III. Szakmai követelményeivel, és azon túlmenően kiegészülnek az alábbiakkal:

1. Nyelvművelés és beszédtechnika

1.1. A helyesírás szabályainak alkalmazása

Ismerje és tudatosan alkalmazza a magyar helyesírás szabályrendszerét, normáit, logikáját, mindennemű írásbeli munkájában.

1.2. Nyelvhelyesség alkalmazása

Ismerje és alkalmazza a mai köznyelv nyelvhelyességi normarendszerét, és ezt mind írásbeli, mind szóbeli megnyilatkozásaiban érvényesítése is.

1.3. Beszédtechnika, beszédművelés szabályainak érvényesítése

Gondolatait világosan, érthetően formálja meg és egy szöveget kifejező módon, pontosan közvetítsen.

- Helyes hangsúly, hangerő, beszédtempó

- Beszédhibák leküzdése (hadarás, motyogás, selypítés)

- Nyelvi magatartás követelményei (köszönés, megszólítás, tegezés és magázás)

- Nonverbális elemek szerepe a közlésben

2. Gépírás

2.1. Idegen nyelvű szövegek, levelek másolása

3. Számítógépkezelés, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbáziskezelés

3.1. Egy választott korszerű táblázatkezelő program használata

- Adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése

- Képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba

- Táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével

3.2. Egy választott korszerű adatbáziskezelő program használata

- A legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan

- Egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása

- Adatbázisok feltöltése

- Adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése megadott szempontoknak megfelelően

- Megadott adatokon egyszerűbb függvénykapcsolatok létrehozása

- Hazai és nemzetközi adatbázisok elérése, adatlekérdezés, adatlekérés adott rendszeren

4. Gazdasági ismeretek

4.1. Alapvető gazdasági összefüggések megismerése

- Alapvető nemzetgazdasági összefüggések ismerete

- A nemzetközi gazdasági szervek ismerete (IMF, Világbank, GATT)

- A különböző fizetési eszközök (csekk, váltó stb.) fogalmának, alkalmazási lehetőségeinek, szabályainak ismerete

- A különböző fizetési módok leírása (készpénzes és készpénzkímélő fizetési módok)

4.2. Számviteli alapismeretek, könyvvezetési alapismeretek, a betöltött munkakörnek megfelelő szinten

- A számvitel szerepének ismertetése egy gazdasági szervezetben

4.3. Bizonylati rendszer a pénzforgalomban

- A beérkező fizetési bizonylatok nyilvántartásának ismerete egy vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően

- A kimenő fizetési bizonylatok nyilvántartásának ismerete egy vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottaknak megfelelően

- Felszólítások feszítése az adott vállalkozásnál meghatározott határidők és törvényes előírások figyelembevételével

- Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltése az adott vállalkozás bizonylati rendjében meghatározottak szerint, szabályosan

4.4. Adózási alapismeretek

- A társasági adó fogalmának, kiszámításának ismertetése egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletek szerint

- Társadalombiztosítási járulék fogalma, kiszámítása egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletek szerint

- Egészségbiztosítási, nyugdíj-, munkavállalói járulék mértékének megjelölése, kiszámítása egyszerű példa segítségével, a hatályos rendeletekben előírtak alapján

- Személyi jövedelemadó-előleg számítása a hatályos rendeletek szerint, példák alapján

- Egyéb levonások fajtáinak ismertetése példák alapján

- Személyi jövedelemadó-bevallás készítése az adott időpontban érvényes szabályoknak megfelelően, konkrét példák alapján

4.5. Alapszintű statisztikai alapfogalmak ismerete, mely elősegíti egyszerűbb elemzések, értékelések készítését.

5. Jogi ismeretek

Jogi ismereteit legyen képes munkája során alkotó módon használni. A meghatározott cél érdekében az alábbi jogágakból a felsorolt ismereteket kell elsajátítani.

5.1. Alkotmányjog

- Állami szervek elkülönítése

- Alkotmányos alapfogalmak

- Alkotmányos alapkötelezettségek

- Államigazgatási eljárás

- Államigazgatási határozatok, az eljárás és a hatásköri szabályok

5.2. Polgári jog

- A jogág jellemzői, a polgári jogviszony tartalma, alanya, tárgya

- Tulajdonjog, annak elemei

- Kötelmi jog

- Szerződéskészítés

5.3. Gazdasági jog

- A gazdasági társaságok alapítása, elkülönítése, főbb formái

- A gazdasági társaságok legfőbb szabályai

5.4. Munkajog

- Munkajogi alapfogalmak

- Munkaviszony létesítése, megszűnése

- Kollektív szerződés, egyéni munkaszerződés viszonya

- A munkajogi, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyok szétválasztása

- A jogszabályok módosulásának figyelése és a hatályosítás alapismeretei

5.5. Polgári peres eljárás

- Bírósági hatáskör és illetékességi szabályok

- A peres eljárás lefolytatása (tárgyalás, határozathozatal, bírósági beadványok készítése)

6. Titkári ismeretek

6.1. Ügyviteli feladatok

- A vezetői szinttől függően a beérkező levelek bontása, érkeztetése, iktatása, válogatása a megfelelő vezetőnek történő benyújtás érdekében, egy adott szervezet irattározási szabályzatának megfelelően

- A számítógépes iratkezelés elveinek ismerete, a mindenkori technikai fejlettség alapján

- Iratok selejtezési, archiválási gyakorlatának ismerete, néhány vállalkozás selejtezési és archiválási alapelvei alapján

- Bélyegzők nyilvántartása, kezelése egy adott szervezet irattározási szabályzatának megfelelően

- Bejövő telefonhívások fogadása, az udvariassági szabályok betartásával magyarul és egy idegen nyelven

- Felkészülés a telefonálásra, a beszélgetés megtervezése, lebonyolítása

- Üzenettovábbítás tömören, lényegretörően

- A titkár szűrő feladatának ellátása

- Ügyféltájékoztatási feladatok ellátása

6.2. Irodai készletekkel gazdálkodás

- Irodaszerigény felmérése, megtervezése egy adott időszakra az adott vállalkozásnál alkalmazott módszer figyelembevételével

- Irodaszerek raktározása, kiadása, bizonylatolása, önállóan készített nyilvántartás szerint

- Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának ismerete, betartása a számviteli törvény előírásainak megfelelően

6.3. Szervezési feladatok, a betöltött munkakör szintjén

- Időgazdálkodás

- Programkövetés, programok időpontjának egyeztetése, cím- és telefonjegyzék elkészítése, naprakész karbantartása számítógépen, határidő-nyilvántartás vezetése

- A stresszhelyzet kezelése

- Egyszerűbb rendezvények teljes körű, a protokoll előírásainak megfelelő megszervezésében részvétel (értekezlet, ülés, közgyűlés, beszámoló, bemutatók stb.)

- Hostessi, vendéglátói feladatok ellátása a partnerek, vendégek, munkatársak tárgyalásain

- Szervezési, lebonyolítási feladatok ellátása a partnerek, vendégek reprezentációs megajándékozásakor, a protokoll előírásai szerint

6.4. Az etikett és protokoll szabályainak alkalmazása, a betöltött munkakör szintjén

- Az etikett és protokoll fogalmának, hasznának, szükségszerűségének meghatározása

- Általános magatartási normák betartása

- Kapcsolattartási szabályok betartása az irodai munkában (köszönéskor, bemutatáskor, bemutatkozáskor, megszólításkor, társalgásnál, telefonálásnál, ajándékozáskor, névjegyhasználatnál, meghíváskor, hivatali rangsoroláskor)

- A vendéglátás alapszabályainak alkalmazása a titkári munkában a speciális munkahelyi igényei figyelembevételével

- Az etikett és protokoll külföldi sajátosságainak megnevezése, alkalmazása az adott helyzetben

6.5. Telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használata, a betöltött munkakör szintjén

- Egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű ismertetése, és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően

- Speciális távközlési szolgáltatások felhasználói szintű alkalmazása

- Egy adott üzenetrögzítő használata (felvétel, visszahallgatás, beállítás) szakszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően

- Egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere szabályszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően

- Egy adott diktafon szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően

- Egy adott másológép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően

- Egy adott írógép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően

6.6. Emberismeret és kapcsolattartás összefüggéseinek alkalmazása a titkári munkában

- Személyiség és viselkedés összefüggéseinek elemzése

- Önismeret előnyeinek alkalmazása a munkában

- Emberi viselkedést meghatározó elemek alkalmazása

- Társas kapcsolatok lényegi vonásainak bemutatása, a "más"-ság tisztelete

- A vezető személyiségének megismerése

- Empátia megnyilvánulása a titkári munkában

- Konfliktusok kezelése a szervezeti kapcsolatokban

6.7. Etikai elvárások érvényesítése a titkári munkában

- A titkár autonómiája

- A hivatali titok

- A titkár-főnök kapcsolatának etikai problémái

- A magánélet és munkahely kapcsolata

- A rend és rendetlenség etikai vonatkozásai

7. Idegen nyelvi ismeret

- Az idegen nyelvű beszéd és olvasott szöveg megértése alapszinten

- Társalgás a legfontosabb témakörökben, nyelvi panelek segítségével, alapszintű beszédkészség birtokában

- Fordítás szótár segítségével, általános, gyakran előforduló témakörökben

- Alapismeretek a nyelvország gazdasági és kulturális életéről, a helyi társadalmi szokásokról

B) Felsőfokon

A szakmai követelmények megegyeznek a gépíró és gyorsíró szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4192 10 10 03) III. pontjában, valamint az ügyintéző-titkár szakképesítés középfokon, fent meghatározott követelményeivel, továbbá azon túlmenően tartalmazzák az alábbiakat:

1. Gazdasági ismeretek

1.1. Alapvető gazdasági összefüggések megismerése a további területeken

- Alapvető nemzetközi gazdasági összefüggések ismerete, államközi szerződések fajtáinak ismerete (kereskedelmi szerződés, árucsere-forgalmi megállapodás, fizetési megállapodás)

- A külkereskedelem szabályozásának, irányításának eszközrendszere

- A külkereskedelemmel összefüggő okmányok felsorolása, az egyszerűbbek jellemzése, kitöltése, továbbítása, irattározása egyszerűsített adatok alapján

- Tőzsdei alapismeretek, értékpapírokra vonatkozó ismeretek

1.2. Piackutatás és marketing alapismeretek

- Egy vállalkozás piackutatási jellemzőinek ismertetése

- A marketing jellemzése a modern gazdaságban, a marketing-mix elemeinek ismertetése

- Egy vállalkozás marketingeszközeinek felsorolása, lényeges elemeinek jellemzése

1.3. Számviteli alapismeretek, könyvvezetési alapismeretek

- A számvitel feladatainak jellemzése egy adott vállalkozás példája alapján

- A számvitel szervezetben elfoglalt helyének és a többi funkciós területtel való kapcsolatának leírása egy lehetséges módon, egy vállalkozás példája alapján, értelemszerűen

- A számlakeret, számlarend jellemzése

= a fogalmak definiálása, számlakeret, számlarend jellemzése egy vállalkozás gyakorlata alapján

- A kettős könyvelés fogalmának szakszerű meghatározása

- Egyszeres könyvvezetés

= naplófőkönyv és pénztárkönyv alkalmazási lehetőségének és vezetési szabályainak ismertetése a számviteli törvény alapján

2. Jogi ismeretek

2.1. Nemzetközi magánjog alapelveinek ismerete

2.2. Alkalmazása a

- jogszabályjelölésnek,

- ingatlan-nyilvántartásnak,

- cégnyilvántartásnak,

- bírósági hatásköri és illetékességi szabályoknak,

- bírósági beadványok készítésének,

- egyes államigazgatási szabályoknak,

- minisztériumok közötti munkamegosztás szabályainak.

2.3. Szerződések elkészítése az alapelvek, adatok és egyszerű minták alapján a következő területeken:

- ingatlan adásvételi szerződés,

- adásvételi szerződés,

- vállalkozási szerződés,

- lakásbérleti szerződés,

- megbízási szerződés,

- bizományi szerződés,

- ingatlanajándékozási szerződés,

- tartási szerződés,

- életjáradéki szerződés,

- öröklési szerződés,

- társasági szerződés (kkt., bt., kft.),

- alapító okirat (egyszemélyes kft., zártkörű rt.).

3. Titkári ismeretek

3.1. Szervezési feladatok ellátásánál a további szakmai követelmények érvényesítése

- Időgazdálkodás

= főnöke és saját munkaidejének optimális beosztása, egy adott vállalkozás példája kapcsán

- Egyszerűbb rendezvények teljes körű megszervezése (értekezlet, ülés, közgyűlés, beszámoló, bemutatók) a protokoll előírásainak megfelelően

- A titkársági munka optimális megszervezése, egy adott vállalkozás példája alapján

4. Idegen nyelvi ismeretek

- Közepes nehézségű idegen nyelvű beszéd és olvasott szöveg megértése

- Társalgás általános témakörökben, a folyamatos beszédkészség birtokában

- Megbízható fordítás, a fordítástechnika alapelemeinek ismeretében

- A nyelvország gazdasági és kulturális életében való tájékozottság, a helyi társadalmi szokások ismerete

5. Szakmai kommunikáció idegen nyelven

5.1. Írásbeli kommunikáció

- Az üzleti levél formai elemei és stílusa alapvető jellemzőinek alkalmazása

- Az alábbi levéltípusok szakszerű fordítása idegen nyelvről anyanyelvre és fordítva, valamint címszavak és megadott szempontok alapján történő megfogalmazása:

= ajánlatkérés (valamint hirdetések, reklámszövegek, emlékeztetők, körlevelek) = ajánlatok, árajánlatok

= megrendelések elfogadásával, módosításával, stornírozásával kapcsolatos levelezés

= rendelések feladásával és teljesítésével kapcsolatos levelezés

= a szállítással (közúti, vasúti, légi, tengeri) szállítmányozással biztosítással kapcsolatos levelek

= fizetési feltételeket és módozatokat, valamint bankügyletet tartalmazó levelek

= reklamációs és rendező levelek

= ügynökségekkel kapcsolatos levelek

- Az üzleti kapcsolattartás és vállalati élet különféle levéltípusainak elkészítése a nyelvországok jellegzetes udvariassági nyelvfordulatainak alkalmazásával levélben

- Szerződés, jegyzőkönyvi és táviratszövegek jellegzetességeinek alkalmazása

- Álláspályázatok készítése

5.2. Szóbeli kommunikáció

- Ügyfelekkel, munkatársakkal, gazdasági partnerekkel való foglalkozás, tájékoztatás szókincsének, udvariassági fordulatoknak és a nyelvország jellegzetes stíluselemeinek használata személyes kapcsolattartásban és telefonon

6. Vezetési és szervezési ismeretek alkalmazása

- A vezetés társadalmi és gazdasági meghatározása

- Vezetői feladatok ismertetése egy adott szervezet működésében

- Emberek hatékony vezetésének bemutatása

- Szervezeti struktúra megválasztásához külső és belső tényezők ismerete

- Egy szervezet működésének megtervezése

- Emberismeret szerepe a vezetésben

- Vezetési technikák és eszközeinek ismerete

- A vezető időgazdálkodásának bemutatása

- Szervezési módszerek és technikák a titkárságon

- Számítógép alkalmazása a vezetői döntéshez

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) meghatározott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.

2. A szakmai vizsga részei

A) Középfokon

2.1. Írásbeli vizsgarész

Gépírás

A gépírás vizsgakövetelményei megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 0 04) gépírás vizsgakövetelményeivel.

2.2. Gyakorlati vizsgarész

a) Szövegszerkesztés

A szövegszerkesztés vizsgakövetelményei megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 0 04) szövegszerkesztés vizsgakövetelményeivel.

b) Táblázat- és adatbáziskezelés

A jelölt a tanult korszerű program használatával - a szakmai követelményben megfogalmazottak alapján egy összetett feladatot old meg. A feladat táblázatkezelési és adatbáziskezelési ismeretek alkalmazását kéri számon.

A vizsga időtartama: a) és b) együtt 150 perc.

A gyakorlati vizsgarész komplex vizsgafeladatát 3 változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény - a szakmai képzést folytató intézmény bevonásával - dolgozza ki. A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a javaslatokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményrendszernek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.

2.3. Szóbeli vizsgarész

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról. A jelölt egy előre témakkörönként külön-külön kiadott tételjegyzékből húz tételt amely felöleli a következő tantárgyakat:

- gazdasági ismeretek,

- jogi ismeretek,

- titkári ismeretek.

A tételjegyzékek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 0 04) III. 5. pontban ügyviteli ismeret címmel meghatározott szakmai követelményekből, valamint az ügyintéző-titkár szakképesítés középfokon III. 2. pontban gazdasági ismeretek címmel, III. 3. pontban jogi ismeretek címmel és III. 4.1.-4.5. pontig titkári ismeretek címmel meghatározott szakmai követelményekből kerülnek összeállításra.

3. A vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt, és a sikeres szakvizsga időpontjában, vagy attól számítva legkésőbb 6 hónapon belül bemutatja egy idegen nyelvből szerzett, minimum alapfokú, bármely típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványát, illetve az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványát. A szakmai elmélet osztályzatának meghatározásakor az írásbeli és szóbeli tantárgyak vizsgaérdemjegyének átlagát kell venni. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Számítógépkezelés, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbáziskezelés vizsga alól felmentést kap a jelöli, ha számítástechnikai szoftverüzemeltető vagy annál magasabb számítástechnikai szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

Gépírási vizsga, valamint a gyakorlati vizsgarész "a) Szövegszerkesztés" vizsgafeladat alól felmentés adható, ha a jelölt a fenti vizsgakövetelményt teljesítő - - jogszabállyal szabályozott - szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

Ha a sikertelen vizsgázó a gépíró ós szövegszerkesztő szakképesítés vizsgakövetelményét teljesítette, a szakképesítő bizonyítvány számára kiadható.

B) Felsőfokon

2.1. Írásbeli vizsgarész

a) Gépírás

A gépírás vizsgakövetelményei megegyezőek a gépíró szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 004) gépírás vizsgakövetelményeivel.

b) Gyorsírás

A gyorsírás vizsgakövetelményei megegyezőek a gépíró és gyorsíró szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4192 10 10 03) gyorsírás vizsgakövetelményeivel.

2.2. Gyakorlati vizsgarész

a) Számítógépkezelés, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbáziskezelés

Megegyező a középfokon támasztott vizsgakövetelményekkel.

b) Szakmai kommunikáció idegen nyelven (I.) Önálló üzleti/vállalati levél megírása megadott szempontok alapján (szótárhasználat megengedeti).

A vizsgarész időtartama: 60 perc

c) Szakmai kommunikáció idegen nyelven (II.)

Helyzetgyakorlat az ügyfelekkel való foglalkozás, tájékoztatás szókincsének, udvariassági fordulatoknak és a nyelvország jellegzetes stíluselemeinek kellő ismeretét mérő szituációs feladatokkal, a kérdező tanár közreműködésével.

A gyakorlati vizsgarész komplex vizsgafeladatát 3 változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény - a szakmai képzést folytató intézmény bevonásával - dolgozza ki. A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője a javaslatokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményrendszernek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.

2.3. Szóbeli vizsgarész

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott a III. Szakmai követelmények alapján összeállított tételsorokból ad számot tudásáról. A tételjegyzék - témakörönként külön-külön - a középfokú ügyintéző-titkári ismereteknél meghatározottak szerint, azt kiegészítve felöleli az alábbiakat:

- gazdasági ismeretek,

- jogi ismeretek,

- titkári, vezetési és szervezési ismeretek.

3. A vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt, és a sikeres szakvizsga időpontjában vagy attól számítva legkésőbb 6 hónapon belül bemutatja egy idegen nyelvből szerzett, minimum középfokú, bármely típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványát, illetve az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványát. A szakmai elmélet osztályzatának meghatározásakor az írásbeli és szóbeli tantárgyak vizsgaérdemjegyének átlagát kell venni. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati vizsgarészen, továbbá, ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

Ha a sikertelen vizsgázó a gépíró és szövegszerkesztő, a gépíró és gyorsíró vagy a középfokú ügyintéző-titkár szakképesítés vizsgakövetelményét teljesítette, a megfelelő szakképesítő bizonyítvány számára kiadható.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A gépírási és gyorsírási vizsga alól felmentést kap, aki a fenti vizsgakövetelményt teljesítő - jogszabállyal szabályozott - szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

Számítógépkezelési és szövegszerkesztési vizsga alól felmentést kap a jelölt, ha szoftverüzemeltető vagy annál magasabb számítástechnikai szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 18. sorszáma alatt kiadott szerkesztőségi ügyintéző-titkár szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 4199 10 90 09 A szakképesítés megnevezése: szerkesztőségi ügyintézőtitkár

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

A szerkesztőségi ügyintéző-titkár felveszi, kialakítja és tartja a szükséges kapcsolatot a szerzővel, lektorral, fordítóval, a megjelentetésben szerepet játszó személyekkel (terjesztőkkel, hirdető ügyfelekkel, hirdetésszervezőkkel, kéziratgépelőkkel stb.).

Biztosítja az információáramlást a szerkesztőknek, a megfelelő és szükséges kommunikációs formában (gépírás, szövegszerkesztés, levelezés, személyes kapcsolattartás, telefon, telefax stb.) és tartalommal, könyvkiadás esetén a szakmához kapcsolódó jogi, szerzői jogi, munkajogi stb. ismeretek alapján a szerkesztői útmutatás figyelembevételével.

Figyelemmel kíséri, nyilvántartja a kiadvánnyal kapcsolatos munkálatokat, elvégzi a szerződésekkel kapcsolatos adminisztrációs teendőket a szerkesztő, a vezető útmutatása alapján.

Szervezi az értekezleteket. Az értekezleteken, illetve az ügyfélfogadáskor ellátja a hostessi feladatokat. Nyilvántartja a szabadságolást, helyettesítést. Előkészíti a honorárium kiutalását. Operatív feladatokat lát el, például összeállítja a rendezvények programjait a jelentkezések alapján, időpontokat egyeztet, előadótermeket biztosít. Segíti a vezetőt olyan napi feladatok megoldásában, mint például tárgyalási emlékeztetők, jegyzőkönyvek elkészítése, programok egyeztetése és számontartása, részfeladatok időzítése, kapcsolatok szervezése.

Elvégzi a levelek, statisztikai jelentések, értékelések, kimutatások, táblázatok, szöveges beszámolók gépelését helyesírási, az adott időszakban érvényes műszaki irányelvek megtartásával, számítógépen megszerkeszti a rögzítendő szöveget. Az ügyiratokat az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatja, sokszorosítja és postázza.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A szakmai követelmények megegyeznek a gépíró és I gyorsíró szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4192 10 10 03) szakmai követelményeivel, valamint az ügyintéző-titkár szakképesítés (OKJ-szám: 49 4419110 10 07) középfokon előírt szakmai követelményeivel, és azon túlmenően tartalmazzák az alábbiakat:

1. A kommunikáció szerepének elemzése az emberiség történetében

- A kommunikáció fogalmának, összetevőinek leírása a kommunikációs adó-vevő, információs csatorna kapcsolata alapján

- A kommunikáció megkülönböztetése szóbeli, írásbeli, vizuális ismérvek alapján példák felsorolásával

- A kommunikáció fejlődési állomásainak jellemzése, a jelen kommunkációs fejlődési szakasz értékelése példák bemutatásával

- Az írásfajták ismérveinek elemzése a latin betű megjelenéséig példák bemutatásával

- A könyv, a könyvnyomtatás történetének jellemzése példák bemutatásával

2. Gazdasági ismeretek

2.1. Pénzügyi teendők ellátása a szerkesztőségben, kiadóban

- Belső, külső munkatársak honoráriumának nyilvántartása, a kiutalás adminisztratív előkészítése a szerződésben meghatározottak alapján, az adott szervezet eljárásainak figyelembevételével

3. Jogi ismeretek

3.1. Szerzői jogi ismeretek

3.1.1. A szerzőt megillető, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos alábbi jogok, alapelvek definiálása a jogi szabályozások szerint:

- A családjog, a családjogi törvény alapján

- A családjogi ismeretek alapján a szerző nevében eljáró családtagok, képviselők

- Az alkotás fogalma, eredetiségének követelményei

- A szerzői jog alanyai, tárgya, tartalma

- A szerző személyéhez fűződő jogok

- A szerző vagyoni jogai

- A szerzői jog megsértésének, következményeinek (személyiségvédelmi intézkedések, elégtétel, vagyoni szankciók, kártérítési felelősség, bírság, büntetőjogi, illetve szabálysértési szankció) meghatározása az adott időszakban érvényes jogi szabályozás szerint

3.1.2. A kiadói szerződés

- A könyvkiadás, tankönyvkiadás

- A kiadói szerződés alanyai (szerző, társszerző, szerzőtárs, szerkesztő, alkotó szerkesztő, lektor, fordító, kiadó stb.)

- A kiadói szerződés feltételei, tárgya, a kiadó, valamint a szerző, a terjesztő, a forgalmazó közötti jogviszony tartalmának meghatározása jogi szabályozás szerint

- A szerzői díjra vonatkozó hatályos és különös rendelkezések értelmezése

3.1.3. Egyéb szerzői jogi szabályozás alá tartozó szerződések

- Sugárzási szerződés, irodalmi művek különös szabályai, színpadi művek, zeneművek, fényképek, ábrák és egyéb szemléltető eszközök védelme, külföldi művek magyarországi kiadása

3.2. A sajtótermékek köteles- és tiszteletpéldányainak meghatározása az adott időszakban érvényes előírások szerint

3.3. A szerzők és kiadók érdekeit szolgáló szervezetek feladatának, szerepének megnevezése

4. Titkári ismeretek

4.1. Ügyviteli feladatok

- Kézirattal kapcsolatos ügyvitel !i feladatok ellátása a kiadóknál, lapoknál, a határidő betartásának (anyagbeérkeztetés) figyelemmel kísérésével, ütemterv szerint, útmutatás alapján, illetve önállóan

- Ügyvitelszervezési, iratkezelési feladatok végzése egy adott szerkesztőség, kiadó ügymenetében

4.2. Szervezési feladatok

- A titkárság, a szerkesztőségi-kiadói titkár helyének és szerepének meghatározása a szerkesztőségben, kiadóban az adott szervezet felépítésének figyelembevételével

- Speciális munkaszervezési feladatok megnevezése a szerkesztőségben, kiadóban

- Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás a szerzővel, jogtulajdonossal, a lektorral, a korrektorral, további külső munkatársakkal, terjesztőkkel, hirdetésszervezőkkel, nyomdával írásban, szóban, útmutatás alapján

- A kiadványban megjelentethető reklámlehetőségek megjelölése a vonatkozó előírások és megállapodások szerint

- A vásárlásösztönzés módszer cinek leírása a sajtóbemutatók, könyvkiállítások, rendezvények szakterületén

- Kiadványtípusok szerinti tématervek leírása útmutatás szerint

4.3. Az etikett és protokoll szabályainak alkalmazása

- A vendéglátás alapszabályainak alkalmazása sajtótájékoztatók, kiállítások rendezésekor a protokoll előírásai szerint

5. Szerkesztőségi-kiadói ismeretek alkalmazása

5.1. A kiadványok előállításával kapcsolatos feladatok ellátása a műszaki paraméterek, az ellenőrzési igények, teljesítési hibák megnevezésével:

- Nyomtatási módok megnevezése szakszerűen

- Szabványos papírfajták, papírformátumok főbb jellemzői

- Kiadványformátumok megnevezése a szabvány szerint

- Nyomdai ívszámítások elvégzése segédletekkel, számológéppel, előírás szerint

- Az ISBN-, ISSN-szám megkérése az előírás szerinti szervezettől

- Kolofon, impresszum adatainak megnevezése az adott időszakban érvényes szabvány alapján

- A korrektúrafordulók megnevezése az előírások szerint

- A kiadványok képanyaga lehetséges fajtáinak megnevezése példa alapján

- A próbanyomat, imprimatúra jelentőségének megmagyarázása szakszerűen

- Főbb nyomási, kötészeti hibák megnevezése a szabvány szerint

- A nyomdának leadott képanyag jellegének meghatározása példa alapján, helyesen

- Betűtípusok, -változatok, -méretek leggyakoribb fajtáinak, színnyomás jelölésének megnevezése példa alapján, helyesen

- Nyomdatermék leggyakoribb kötészeti fajtáinak megnevezése példa alapján, szakszerűen

5.2. Különféle dokumentumok, kiadványtípusok, kiadások megkülönböztetése, az ezekkel kapcsolatos feladatok ellátása:

- Az írásos dokumentumok elemzése a kiadványműfajok és kiadványtípusok ismérveinek figyelembevételével

- Segédanyagok beszerzéséről gondoskodás útmutatás szerint, illetve gondoskodás a szerkesztőségi könyvtárban való szakszerű tárolásukról

- A műszaki példányok őrzése a szerkesztőségi-kiadói könyvtárban, előírás szerint

- A lemezen tárolt anyag kikérése a nyomdától, gondoskodás tárolásáról, előírás szerint

- A reprint, utánnyomás, a továbbnyomás, szövegkritikai, bővített, átdolgozott, fakszimile, bibliofil kiadás fogalmának definiálása, példa alapján

- Kiadványtípusok elemzése a megjelentetés rendszeressége, módja, a feldolgozás mélysége, szintje alapján

5.3. A kézirattal kapcsolatos teendők ellátása

- A kézirat fogalmának definiálása az előírások szerint

- A kézirat részeinek megnevezése, szakszerűen

- A szabványos kézirat követelményeinek megnevezése, szakszerűen

- Kéziratból szerzői ív számítása, előírások szerint

- A szabványos kéziratjavítás követelményeinek leírása, előírás szerint

- Rövidebb korrektúrázott kéziratrészek gépelése, szerkesztése írógéppel, szövegszerkesztővel a kéziratszabvány előírásai alapján

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) meghatározott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsgarész Gépírás

A gépírás vizsgakövetelményei megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 0 04) gépírás vizsgakövetelményeivel.

2.2. Gyakorlati vizsgarész

2.2.1. Szövegszerkesztés, táblázat- és adatbáziskezelés tantárgy

A vizsga követelményei megegyeznek a középfokú ügyintéző-titkár (49 44191 10 1 007) gyakorlati vizsgarész a), b) pontjával.

2.2.2. Szerkesztőségi-kiadói ismeret tantárgy

Egy, a kiadványok előállításával kapcsolatos témakörből választott levél diktálás utáni gyorsírásos leírása, majd szó szerinti áttétele írógéppel vagy szövegszerkesztővel és kinyomtatása a gépírási műszaki irányelveknek megfelelően. A levél adatokból, továbbá körülbelül háromperces, percenként 120 szótagos sebességű diktátumból áll.

A feladat időtartama: 50 perc.

2.3. Szóbeli vizsgarész

A szóbeli vizsgarészen a jelölt a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról. A jelölt egy előre témakörönként külön-külön kiadott tételjegyzékből húz tételt, amely felöleli a következő tantárgyakat:

- szerkesztőségi-kiadói ismeretek,

- gazdasági ismeretek,

- jogi, szerzői jogi ismeretek,

- titkári ismeretek.

A tételjegyzékek az ügyintéző-titkár szakképesítés (OKJ-szám: 49 4 4191 10 1 0 07) középfokon meghatározott szakmai követelményeiből, valamint a szerkesztőségi ügyintéző-titkár szakképesítés III. 1., 2., 3., 4. és 5. pontban meghatározott szakmai követelményeiből kerülnek összeállításra.

3. A vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarészen bármelyik

tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A gépírási vizsga alól felmentést kap, aki a fenti vizsgakövetelményt teljesítő - jogszabállyal szabályozott - szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

Számítógépkezelési és szövegszerkesztési vizsga alól felmentést kap a jelölt, ha szoftverüzemeltető vagy annál magasabb számítástechnikai szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

Ha a sikertelen vizsgázó a gépíró és szövegszerkesztő vagy a középfokú ügyintéző-titkár szakképesítés vizsgakövetelményét teljesítette, a megfelelő szakképesítő bizonyítvány számára kiadható.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 19. sorszáma alatt kiadott menedzserasszisztens szakképesítés szak. mai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 49 5 3910 09 8 0 11

A szakképesítés megnevezése: menedzserasszisztens (menedzser-titkár)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon foglalkozások

3. Munkaterület leírása

A menedzserasszisztens - mint a menedzser közvetlen munkatársa - megfelelő mélységű számítógépkezelési és szövegszerkesztési, gépírási, idegen nyelvi, idegen nyelvű szakmai kommunikációs ismeretei, továbbá titkári, vezetési-szervezési, nyelvművelés-beszédtechnikai, gazdasági, jogi és vállalkozási ismeretei birtokában mind gazdasági, mind ügyviteli ügyintézői feladatokat lát el. Nagyobb intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél a menedzsert elsősorban a döntéselőkészítés, de a megvalósítás fázisában is segíti, kisebb gazdasági társaságoknál sokrétű ügyviteli és ügyintézői feladatot végez.

III. Szakmai követelmények

A szakmai követelmények a gyorsírás kivételével megegyeznek a felsőfokú ügyintéző-titkár szakképesítés(OKJ-szám: 49 4 4191 10 1 0 07) szakmai követelményeivel, és kiegészülnek az alábbi követelményekkel:

1. Második idegen nyelv

A második idegen nyelv szakmai követelményei azonosak a középfokú ügyintéző-titkár szakképesítés (OKJ-szám: 49 44191 10 1 0 07) idegen nyelvi ismeretek szakmai követelményeivel.

2. Vállalkozás

A gazdasági élet alapfogalmainak, valamint a mikro- és makroszintű alapösszefüggések ismeretében legyen képes egy vállalkozásban közreműködni, illetve egy vállalkozás üzleti tervét kidolgozni, az alábbi ismeretek: alapján:

2.1. A vállalkozás motivációi

- A vállalkozás fogalmának meghatározása

- A vállalkozás előnyeinek és hátrányainak ismertetése

- A vállalkozó előnyös és hátrányos személyi adottságainak felsorolása

2.2. A vállalkozás tárgyának kiválasztása

- Adottságok és lehetőségek felmérése egy tetszőleges példa alapján

- Ötletek begyűjtése külső és saját forrásból

- Ötletek ellenőrzése, az igazi kiválasztása

2.3. A vállalkozás elindításának ismertetése egy választott esettanulmány alapján

- Az értékesítési piac felmérése (a piac kutatás módszerei)

- A konkurencia felmérése

- A hely kiválasztása

- Beszerzési piac, munkaerőpiac, reklámpiac, tőkepiac felmérése

- Az induláshoz és működtetéshez szükséges hatósági, szakmai, pénzügyi és adóelőírások felmérése

- A működési forma kiválasztása (az egyes formák előnyei, hátrányai)

- Kiktől és milyen segítség kérhető

2.4. Üzleti terv kidolgozása egy egyszerű, konkrét példa alapján

- Célok meghatározása, forma és külalak kiválasztása

- Bemutatkozó rész.

- Marketing stratégia (marketing-mix segítségével)

- A tőkeszükséglet meghatározása = nyitó mérleg

= nyereség (veszteség) számítása

= készpénzforgalom

= fedezeti pont számítása

= első évi zárómérleg

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) meghatározott ismereteket és jeladatokat kell számon kérni.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Írásbeli vizsga

Gépírás

A gépírás vizsgakövetelményei megegyeznek a gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés (OKJ-szám: 49 2 4199 10 1 0 04) gépírás vizsgakövetelményeivel.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga a), b) és c) részének vizsgakövetelményei megegyeznek az ügyintéző-titkár szakképesítés (OKJ-szám: 49 4 4191 10 1 0 07) felsőfokon megjelölt vizsgakövetelményeivel, valamint a következők:

d) Vállalkozói ismeretek

Egy, a jelölt által tervezett vállalkozás üzleti tervének elkészítése a III. 2. pontban írt szakmai követelmények érvényesítésével számítógépen, táblázatokkal, grafikonokkal. Az üzleti terv elkészítéséhez a jelölt kérhet szaktanárától kiindulási adatokat.

Dolgozat leadási határideje: a szaktanár által meghatározott időpont, mely végső határideje a vizsgaidőszak megkezdése előtti harmincadik nap lehet.

A dolgozatot az előzetes bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e a követelményekben meghatározott szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek.

A gyakorlati vizsgán a jelölt megvédi dolgozatát.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga követelményei megegyeznek az ügyintéző-titkár szakképesítés (OKJ-szám: 49 4 4191 101 0 07) felsőfokon megjelölt vizsgakövetelményeivel.

3. A vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt, és a sikeres szakvizsga időpontjában vagy attól számítva legkésőbb 6 hónapon belül bemutatja egy idegen nyelvből szerzett minimum középfokú, egy másik nyelvből minimum alapfokú bármely típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványát, illetve az annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványát. A szakmai elmélet osztályzatának meghatározásakor az írásbeli és szóbeli tantárgyak vizsgaérdemjegyének átlagát kell venni. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarészen bármelyik tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A számítógépkezelés, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbáziskezelés vizsga alól felmentést kap a vizsgázó, ha legalább számítástechnikai szoftverüzemeltető vagy annál magasabb számítástechnikai szakképesítő bizonyítványnyal, vagy középfokú ügyintéző-titkár szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

Gépírási vizsga letétele alól felmentés adható, ha a jelölt legalább a fenti vizsgakövetelményt teljesítő - jogszabállyal szabályozott - szakképesítő bizonyítvánnyal rendelkezik.

Ha a sikertelen vizsgázó a gépíró és szövegszerkesztő vagy a középfokú ügyintéző-titkár szakképesítés vizsgakövetelményét teljesítette, a megfelelő szakképesítő bizonyítvány számára kiadható.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 20. sorszáma alatt kiadott házvezető(nő) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 53 4 5315 08 5Ö06

A szakképesítés megnevezése: házvezető(nő)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

- Magánpanzióban és szállodában elvégzi a szobaasszonyi, adminisztratív, konyhai és éttermi feladatokat

- Magánpanzióban, üdülőben gondnoki feladatot lát el

- Magánház tartásban biztosítja a család mindennapi életéhez szükséges feltételek kialakítását, a családhoz tartozó gyermekek és idős, beteg családtagok gondozását és ápolását

- Az adott munkaterületen gondoskodik az esztétikus környezet kialakításáról

- Gyermekintézményekben biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket

- Közreműködik a gyermekek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében

- A közétkeztetés konyhai és éttermi feladatait látja el

- A munka területéhez kapcsolódó varrási feladatokat szakszerűen elvégzi, gépi és kézi varrómunkák önálló végzésére is alkalmas

- A fenti munkaterületeken önállóan szervezi és végzi munkáját, ellátja a baleset-megelőzési teendőket, kisebb balesetnél elsősegélyt nyújt

III. Szakmai követelmények

- Megjelenésével, viselkedésével, esztétikus külsejével feleljen meg munkaterületein

- Tudjon kapcsolatot teremteni felnőttel, gyerekkel egyaránt, cselekedeteit hassa át empátia és humánum

- Tartsa be a munkakörével kapcsolatos etikai és jogi normákat

- Rendelkezzen jó szervezőkészséggel, munkáját önállóan és hatékonyan tudja végezni

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és a hozzájuk kapcsolódó szintek szerinti szakmai követelmények:

1. Konyhatechnika és vendéglátás

- Ismerje az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokat

- Ismerje a konyhatechnikában használatos segéd- és alapanyagokat, tudja ezek élettani hatásait, valamint higiénikus tárolási, tartósítási, előkészítési, elkészítési módjait _

- Tudja a kiegészítő, befejező tevékenységeket

- Tudjon egyszerű és alkalmi étrendet összeállítani, ismerje az étkezési szokásokat, tudja a korszerű táplálkozás alapkövetelményeit

- Legyen képes az alkalomhoz, illően megteríteni, és az ételt, italt felszolgálni

2. Háztartás

- Ismerje és tudja alkalmazni a takarítási műveleteket, takarítószereket és eszközöket munkaterületének minden helyiségében

- Legyen képes a munkaterületén előforduló textíliák szakszerű tisztán tartására és gondozására

- Ismerje a Szoba- és dísznövények ápolásával kapcsolatos tudnivalókat és teendőket

- Legyen tisztában a dísztárgyak szakszerű ápolásának követelményeivel

- Szűkebb és tágabb környezetében tudjon esztétikus környezetei kialakítani

- Ismerje a textilipari anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságuk módját

- Legyen képes elkészíteni az egyszerű lakásdíszítő elemeket és használati tárgyakat (kötés, horgolás, varrás, hímzés)

- Tudjon néhány egyszerű, mérték utáni ruhadarabot elkészíteni

3. Egészségügy és gondozás

- Ismerje meg a csecsemő és gyermek gondozásával, a gyermek nevelésével és a beteg ápolásával együttjáró feladatokat, és tudja alkalmazni azokat

- Tudjon szakszerűen elsősegélyt nyújtani a rászorulóknak, illetve ismerje a segélyhívás módját

4. Gépírás és levelezés

- Ismerje a modern irodatechnikai eszközöket, és tudja azokat szakszerűen használni

- Legyen képes egyszerűbb megrendelések, levelek megírására, ismerje formai követelményeiket

- Ismerje az ügyiratkezelés szabályait

5. Általános műveltség - viselkedéskultúra

- Ismerje és alkalmazza azokat a viselkedési normákat, illemszabályokat, amelyek a társadalmi beilleszkedésben, a köznapi, társasági és hivatalos életben nélkülözhetetlenek

- Legyen fogékony az általános műveltséggel rendelkező embertől elvárható módon a különböző művészetek iránt, különös tekintettel a zeneművészetre

- Legyen képes a gyermekek szabadidős tevékenységét megszervezni (gyermekdalok, játékok, mesék)

6. Idegenforgalom - idegenvezetés

- Ismerje az idegenforgalom fogalmát, jellemzőit

- Ismerje lakóhelye idegenforgalmi nevezetességeit

- Tudja használni a különböző tematikus térképeket, képi szemléltető anyagokat, földrajzi és idegenforgalmi kiadványokat

7. Balesetelhárítás

- Munkaterületén ismerje és tudja a balesetelhárítási, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírásokat

- Elsősegélynyújtás területén alkalmazza az elsajátított ismereteket (égés, áramütés, csúszás, sebellátás stb.)

8. Háztartás és családjog

- Igazodjon el családjának mindennapi jogi, adó és igazgatási ügyeiben

- Tájékozottan, szakszerűen intézze a családdal kapcsolatos ügyeket az illetékes hatóságnál

- Tudjon a család jövedelmével gazdálkodni

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben megfogalmazottakkal.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Konyhatechnika és vendéglátási ismeretek:

- élelmiszerek ismerete,

- táplálkozási szokások,

- étel főcsoportok táplálkozás-élettani jelentősége,

- ételkészítési alapműveletek, hőközlő műveletek, tálalási, adagolási módok,

- háztartási kisgépek, eszközök ismerete és biztonságos használata,

- egyszerű és alkalmi étrendek, menük összeállítása,

- étel főcsoportok tálalási és felszolgálási módjai, az ehhez szükséges eszközök,

- italok ismerete, ajánlása, felszolgálása, - a tartósítás célja, eszközei, módjai,

- gyümölcs, zöldség, hús és halfélék tartósítása,

- tartósított élelmiszerek tárolása,

- fűszerek ismerete és elkészítése.

Háztartási és háztartás gazdasági ismeretek:

- a lakás tisztán tartásához nélkülözhetetlen munkaműveletek, azok sorrendje, gyakorlati kivitelezése,

- gépek használata,

- tisztító-, mosó-, takarítószerek és eszközök ismerete és használata,

- szobanövények gondozása, dísztárgyak tisztítása,

- háztartásszervezés, háztartásgazdálkodási ismeretek.

- lakásdíszítő elemek és egyszerű ruhadarabok készítése, javítása; kézi és gépi varrómunkák önálló elvégzése.

Egészségügy és gondozás:

- higiéniai ismeretek, egészséges életvitel,

- az egészséges ember legfontosabb anatómiai, élettani jellemzői,

- csecsemőgondozás,

- beteg csecsemő ápolása, gondozása,

- gyermekápolás,

- a beteg körüli teendők elvégzése, ágyazás, ágyhuzatcsere, kényelmi eszközök alkalmazása,

- gyógyszerek tárolási szabályai,

- az elsősegélynyújtás fogalma, szabályai, legfontosabb teendői.

Gépírás, levelezés:

- tízperces összefüggő, ismeretlen, normál írógépbetűs szöveg másolása, tízujjas vakírással, sortartással,

- hivatalos levél másolása és elrendezése a tanult forma alapján, írógépen vagy szövegszerkesztőn.

Idegenforgalom:

- az idegenforgalom fogalma, jellemzői,

- térképek, földrajzi és idegenforgalmi kiadványok ismerete,

- szűkebb és tágabb lakóhelyének idegenforgalmi nevezetességei, hagyományai,

- szállodák és vendéglátóhelyek ismerete,

- népi tárgyi kultúrák ismerete,

- az idegenvezetés alapismeretei.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Írásbeli vizsga

A központi írásbeli vizsga teszt kitöltéséből áll, amely konyhatechnikai és vendéglátási, valamint háztartási és háztartás-gazdasági ismereteket tartalmaz. Az írásbeli vizsga tételsora csak az írásbeli vizsga napján bontható fel.

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A vizsgatételek felölelik a képzés ismeretanyagát.

A tételsort a jelölt a vizsga előtt egy hónappal megkapja.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati feladatokat a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki.

A gyakorlati vizsga anyaga:

- konyhatechnika és vendéglátás,

- háztartási gyakorlatok,

- gondozás, elsősegélynyújtás,

- gépírás vagy szövegszerkesztés, levelezési ismeretek.

A gyakorlati feladatok végzése szaktantermi körülmények között bemutatással és szemléltetéssel történik.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 21. sorszáma alatt kiadott antikváriumi szakeladó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 5112 08 1 0 02

A szakképesítés megnevezése: antikváriumi szakeladó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület leírása

Az antikváriumi szakeladók a könyvek vételével és eladásával foglalkoznak.

A vételnél megállapítják egy adott könyv korát, ritkaságát, fizikai károsodásának mértékét, javíthatóságát, illusztrációs anyagának technikáját, művészi vagy ritkaság értékét. Mindezek alapján megbecsülik a könyv napi forgalmi értékét. A forgalmi értékből számolják vissza a vásárlási értéket.

Munkájukhoz tartozik, hogy a bolt állományáról adott szempont szerint (téma, kor, kötés stb.) ajánló katalógust vagy aukciós jegyzéket készítsenek, azt a vevőkörhöz (gyűjtők, intézmények stb.) eljuttassák, aukciókat szervezzenek. Az antikváriumi szakeladó szakképesítés arra is jogosít, hogy önálló vállalkozásként is tudjanak egy antikváriumul üzemeltetni.

III. A szakképzés szakmai követelményei

Az antikváriusi munka sokrétű ismeretek integrálását követeli meg a szakembertől. Ezeket a foglalkozások során önálló feladatok elvégzésével gyakorolják a hallgatók.

Az antikváriusnak üzleti tárgyalás során kulturált kommunikációs készség mellett szakmai tájékozottságáról is tanúbizonyságot kell tennie, hogy partnereiben bizalmat keltsen.

Az egyes könyvek vételi árának a megállapításában gyorsan és magabiztosan kell átlátnia és alkalmaznia azokat a szempontokat, amelyek a könyv értékét növelik, illetve csökkentik.

Gyakorlottan és nagyon rövid idő alatt kell tájékozódnia a rendelkezésre álló szakkönyvtár köteteiben.

Az "áralku" során biztosan és gyorsan kell kiszámolnia az egy-egy könyvért kifizethető legmagasabb és legalacsonyabb összeget.

A könyvek eladásához jól kell tudnia hasznosítani a kereskedelem legfontosabb marketing- és reklámfogásait.

Önálló vállalkozóként is meg kell állnia a helyét.

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok

1. Az antikváriumokban előforduló könyvanyag ismerete és rendszerezése:

- tudományos értéke szerint

= forráskiadványok,

- ritkasága szerint

= könyvtörténet,

= folyóirattörténet,

= bibliográfia,

- művészi értéke szerint

= metszetek,

= könyvkötéstörténet

2. Az antikváriumokban előforduló könyvanyag feldolgozása:

- latin-német címlapfordítások,

- restaurálás,

- könyv a könyvről (a könyvekről szóló történeti irodalom),

- árbecslés,

- gyűjtemények, gyűjtőkörök

3. Kereskedelem:

- vállalkozás és marketing,

- az antikváriumok gazdálkodási és kereskedelmi tevékenysége,

- a régiségekre vonatkozó jogi előírások.

IV. A szakképzés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgán a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

Az antikváriumi szakeladó legyen képes

- tájékozódni egy adott régi könyvanyagban,

- utánanézni a régi könyvek adatainak a szakirodalomban, ennek alapján megállapítani az adott könyv korát, tudományos, művészi vagy ritkaság értékét,

- megbecsülni és indokolni egy adott könyv napi forgalmi értékét,

- tájékozódni a gyűjtők, divatos gyűjtőkörök, könyvtárak és intézmények gyűjtőkörét illetően,

- alkalmazni bolti munkájában a tanult marketing- és reklámfogásokat,

- szerkeszteni ajánlójegyzékeket, katalógusokat, szórólapokat, körleveleket,

- tárgyalni üzleti partnereivel,

- önállóan is menedzselni egy antikváriumot mint üzletvezető vagy mint önálló vállalkozó.

1.1. Elméleti követelmények

Forráskiadványok

- Tudományáganként ismernie kell a legfontosabb összefoglaló munkákat a kezdetektől napjainkig. Ismernie kell azok szellemi színvonalát, korszerűségét, pillanatnyi fellelhetőségét. Tudnia kell, mi az, ami reprintbe újra a piacra került.

- Szakterületenként kell számot adnia ismereteiről (történelmi forráskiadványok; a történelem segédtudományainak forrásai; néprajzi-, nyelvészeti-, irodalomtörténeti-, természettudományi forráskiadványok; gyermekkönyvek első kiadásai; bibliakiadások; szótárak, lexikonok, enciklopédiák forráskiadványai stb.).

Könyv- és folyóirattörténet

- A jelöltnek elsősorban a Magyarországon megjelent könyveket és folyóiratokat kell ismernie, főleg a nyomtatás időszakától.

- Tudnia kell, mi a feladata egy muzeális korú töredékkel, milyen szakirodalomból lehet a töredék adatai után nyomozni, és ennek alapján, hogyan lehet megállapítani a szerzőt és a mű címét.

- Ismernie kell a hallgatónak az elmúlt századok nyomdáit, legfontosabb könyveit, illetve folyóiratait, valamint azt, hogy mennyi maradt belőlük az utókorra.

Bibliográfia

- A jelöltnek a bibliográfiák, katalógusok, könyvjegyzékek segítségével fel kell dolgoznia a megvásárolt régi könyvanyagot. Ehhez fel kell oldania a nemzetközi rövidítéseket, értenie kell az utalásokat magyar vagy idegen nyelven is.

- A külföldi árverési katalógusok alapján önállóan meg kell becsülnie egy-egy könyv nemzetközi értékét is.

Könyvillusztráció- (metszetek) és könyvkötéstörténet

- A jelöltnek egy mű tartalmi értékén túl fel kell ismernie művészi értékét is.

- Meg kell állapítania egy mű grafikai illusztrációjának eljárását (fametszet, rézmetszet, rézkarc, litográfia stb.), a könyv különleges kötésének korstílusát, technikai eljárását, ritkaságjellegét és művészi szintjét.

Az antikváriumok gazdálkodása és marketingtevékenysége

- A jelöltnek ismernie kell a régi könyvekkel foglalkozó intézményeket, könyvtárakat és gyűjteményeket.

- Ismernie kell az értékes és muzeális könyvek védelméről szóló jogi előírásokat.

- Meg kell csinálnia egy antikvárium bolti adminisztrációját, a könyvárverések szervezésével kapcsolatos munkákat. Tudja alkalmazni a marketing kommunikációs módszereket.

1.2. Gyakorlati követelmények

Latin és német címlapfordítás

A jelöltnek a vizsgán fénymásolatban megkapott latin vagy német gót betűs címlapokon meg kell találni a mű szerzőjét, lefordítani a mű címét és az impresszum adatait. Ezek alapján vissza kell keresnie a megfelelő szakkönyvben a könyv leírását.

Restaurálás

A hallgatóknak meg kell állapítania egy rongált könyvről vagy metszetről, hogy milyen restaurálási munkával állítható helyre, ennek a mű értékéhez képest van-e értelme, vagy más állagmegóvási módszert kell alkalmazni.

Könyv a könyvről (a magyar könyvesirodalom ismerete) A jelöltnek egy adott régi könyv kapcsán, annak történetéről, pusztulásáról, sorsáról információkat kell találnia a könyvészetről szóló szakirodalomban.

Árbecslés

A jelöltnek egy adott régi könyv átvizsgálása után meg kell állapítania annak napi forgalmi értékét, és ezt indokolnia is kell.

Gyűjtemények - gyűjtőkörök

A jelöltnek egy adott könyvanyagról ajánló katalógust kell készítenie megadott szempont szerint. Ezek lehetnek:

- tartalom szerinti,

- a kiadás értéke szerinti,

- művészi értéke szerinti stb.

2. A szakmai vizsga részei Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgakérdéseket a központi tételsor tartalmazza.

A vizsgatételek öt témakörből állnak, amelyek felölelik a tanult tananyagot.

A tételsort a jelölt a vizsga előtt 1 hónappal megkapja.

A témakörök (vizsgatárgyak):

- forráskiadványok

- könyv- és folyóirattörténet

- könyvillusztráció- és könyvkötéstörténet

- bibliográfia

- gazdálkodási és marketing ismeretek

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

Gyakorlati vizsga

A jelölt a gyakorlati vizsga feladatát a szakmai vizsgát szervező intézménytől a vizsgán kapja meg, amelyet előzőleg a vizsgabizottság elnöke hagy jóvá. A gyakorlati feladat az antikváriumi munka során előforduló szituációt imitál. A feladat elvégzésére rendelkezésre áll a szakkönyvtár.

A gyakorlati vizsga időtartama: 25-30 perc.

3. A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 22. sorszáma alatt kiadott könyvesbolti eladó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 41 45 112 08 10 13

A szakképesítés megnevezése: könyvesbolti eladó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök foglalkozások

3. A munkaterület leírása

Az eladó az általános szortiment könyvesboltban szakszerűen szolgálja ki a vevőket. Tájékoztatja a vásárlókat a könyvek tartalmával, tárgykörével, jellegével és szintjével kapcsolatos kérdésekről.

A könyvesboltba érkezett dokumentumokat átveszi, nyilvántartja és szakszerűen beosztja. Folyamatosan kiegészíti a szortimentet, alakítja a választékot és a készletet.

III. Szakmai követelmények

A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat önállóan, a könyvszakma szereplőivel kialakított szervezett és tervezett munkakapcsolat alapján kell megoldania. A könyvesbolti eladó rendelkezzen jó kommunikációs készséggel és empátiával, legyen nyitott személyiség, rendelkezzen az átlagosnál jobb auditív és vizuális memóriával, tudja a figyelmét megosztani, legyen sokoldalú és fogékony minden új iránt. Rendelkezzen jó üzleti érzékkel.

A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:

A kultúra közvetítése a társadalom különböző rétegei számára, kiemelten a

- művelődéstörténet és a - szépirodalom vonatkozásában.

A könyvesbolt működtetése:

- a dokumentumok beszerzése,

- az értékesítés megszervezése, marketingtevékenység,

- a kereskedelmi etika és etikett alkalmazása,

- a vásárlás lélektani motivációinak felismerése.

Tájékoztató munka:

- az információk megszerzése és továbbítása,

- a kommunikációs csatornák működtetése,

- a dokumentumok csoportosítása,

- a könyvek használata,

- a bolti segédletek használata.

Gazdálkodás, vállalkozás:

- társulási formák,

- munkaügyi, munkajogi kérdések,

- adminisztráció és ügyvitel,

- hitelek.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

A könyvesbolti eladó legyen képes tájékozódni

- a közélet (politika, gazdaság, kultúra) legfontosabb eseményeiben,

- az egyetemes kultúra maradandó alkotásaiban,

- a művészetek korszakaiban, irányzataiban,

- a magyar és a világirodalom jelentős képviselőinek alkotásaiban,

- a tudományok rendszerében.

A könyvesbolti eladó ismerje

- a könyvkiadás és a könyvkereskedelem aktuális problémáit,

- a könyv szerepét

= a társadalom formálásában,

= a szakmai ismeretek terjesztésében,

= a művészi alkotások közvetítésében,

- az egyetemes és magyar kultúra (ezen belül a könyvkultúra) korszakait,

- a mai magyar könyvkultúra és könyvművészei jellegzetességeit.

A könyvesbolti eladó legyen tájékozott

- a könyvszakma résztvevőinek (kiadók, nyomdák, nagy- és kiskereskedők) munkaterületeiben,

- a könyv létrehozásának folyamatában, ezen belül a kiadók szerkesztési és műszaki szerkesztési feladataiban,

- a könyvek különböző kiadásaiban,

- a könyvek beszerzésének elvi kérdéseiben,

- a raktározás, a készlet és a választék alakításának szabályaiban,

- a különböző értékesítési formák alkalmazásában,

- a kereskedelem lélektanában,

- a bolti légkör és a környezet pszichológiai követelményeiben,

- az egyes vevőtípusok (temperamentum, magatartás) vásárlási szokásaiban,

- a vásárlók felvilágosításához szükséges források használatában,

- jegyzékek, katalógusok, reklámanyagok készítésében,

- a kereskedelmi etika és etikett kérdéseiben.

A könyvesbolti eladó legyen képes a bolti szakfeladatok (rendelés, áruátvétel, értékesítés) ellátására, ehhez ismerje

- a könyvek szakozását, az Egyetemes Tizedes Osztályozást,

- a bolti munkában használható segédleteket (hagyományos és számítógépes feldolgozásban egyaránt),

- a könyvek bibliográfiai adatainak szabványos leírási elveit, tudja értelmezni a leírásokat.

A könyvesbolti eladó ismerje

- a bolti gazdálkodás és ügyvitel szabályait - a pénztárkezelés,

= a hiteleladás,

= az akciók rendezése,

= a leltározás,

= a reklamációk vonatkozásában,

- a kirakatrendezés szabályait,

- a könyvkereskedelemben alkalmazott számítástechnikai berendezéseket, pénztárgépeket.

1. A vizsgán számon kért ismeretek

Szépirodalmi ismeretek:

- a huszadik századi magyar és világirodalom korszakai, fontosabb irányzatai, a század kiemelkedő alkotói és életműveik,

- az aktuális szépirodalmi könyvtermés átfogó ismerete.

Művelődés- és könyvtörténet:

- az egyetemes és a magyar történelem korszakai, az egyes korszakok anyagi és szellemi kultúrája,

- a könyv megjelenése és szerepe az egyes történelmi korszakokban,

- művészeti stílusok és tükröződésük a könyv megformálásában.

Tájékoztatás:

- a könyvesbolt szerepe a szakmai információk felvevésében és továbbításában,

- a könyvesbolti információs tevékenység forrásai, eszközei, használatuk,

- a dokumentumok fogalma, csoportosítása,

- a tájékoztatási eszközök (kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, adattárak, bibliográfiák, kézi és gépi katalógusok) ismerete, használata,

- szakterminológia.

Könyvkereskedelmi ismeretek:

- a könyvszakma rendszere, aktuális helyzete,

- a szakma kapcsolata más közművelődési tevékenységekkel, szakmai szervezetek,

- a könyvszakma kultúraközvetítő tevékenysége: olvasásszociológiai fogalmak,

- a könyv útja a szerzőtől a könyvesboltig,

- a bolti munka technikája:

= a beszerzés,

= a raktározás,

- az értékesítés,

- pszichológiai ismeretek a könyvkereskedelemben,

- marketingtevékenység a könyvesboltban.

Közgazdasági ismeretek:

- egyéni vállalkozás,

- gazdasági társaságok,

- az ár felépítése,

- költségek,

- adók,

- könyvviteli alapfogalmak,

- hitelek.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

A jelölt írásban ad számot a XX. századi irodalmi ismereteiről.

Témakörök:

- magyar irodalom

- világirodalom

A vizsgatételek központiak.

A vizsga teljes időtartama: 120 perc.

A vizsgázó segédeszközt nem használhat.

Gyakorlati vizsga

Gyakorlati vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai gyakorlatot teljesítette, és azt a gyakorlóhely vezetője írásban igazolta.

A jelölt a gyakorlati vizsga feladatát a vizsgát szervező intézménytől a vizsgán kapja meg, amelyet előzetesen a vizsgaelnök hagy jóvá. A gyakorlati feladat a könyvesbolti munka során előforduló szituációt imitál. A feladat elvégzésére rendelkezésre áll a szakkönyvtár,

A gyakorlati vizsga időtartama: 15-20 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgakérdéseket a központi tételsor tartalmazza.

A vizsgatételek három témakörből állnak, amelyek felölelik a tanult tananyagot.

A tételsort a jelölt a vizsga előtt 1 hónappal megkapja.

A témakörök:

- művelődés és könyvtörténet

- tájékoztatási ismeretek

- könyvkereskedelmi ismeretek

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc,

3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 23. sorszáma alatt kiadott könyvkiadói és kottakiadói szerkesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 87 4 3729 15 4 0 216

A szakképesítés megnevezése: könyvkiadói ós kottakiadói szerkesztő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szerkesztő tevőlegesen végigkíséri egy kézirat útját a kiadóban a beszerzéstől a nyomdai kivitelezésig, és a kiadvánnyá (könyv, kotta) formálódás munkafázisainak bármelyikét elvégzi. Ismer és önállóan kezel egy adott szövegszerkesztő/kottaszerkesztő programot, melynek segítségével képes megszerkeszteni egy adott művet.

III. Szakmai követelmények

- Ismerje és alkalmazza a szakmára vonatkozó jogszabályokat, a munkája során felhasználandó kötelező szabványokat.

- Ismerje a kézirat létrejöttének folyamatát, a szerkesztés alapelveit, az egyes kiadványfajták, és kiadványműfajok szerkesztésének specialitásait.

- Sajátítsa el egy adott szövegszerkesztő használatát, és ennek birtokában legyen képes a kézirat szövegének számítógépes megszerkesztésére és korrigálására.

- Legyen tisztában a könyvtervezés legalapvetőbb szabályaival, a nyomdai kivitelezés lehetőségeivel.

- Legyen áttekintése azokról a nyomdához és a kereskedelemhez kapcsolódó feladatokról, amelyeket munkája során meg kell oldania.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

Kiadói és szerzői jog:

- a szerzői jog nemzetközi kérdései,

- szerződéses kapcsolat külföldi szerzővel,

- szerzői és kiadói jogi alapfogalmak,

- a szerzői jog felhasználása,

- szerződésfajták,

- a szerződéskötés gyakorlata,

- kiadással összefüggő, nem alkotó jellegű munkák (lektorálás, kézirat-előkészítés stb.).

Kiadványszerkesztés és kézirat-előkészítés:

- kiadványfajták, kiadványműfajok,

- a kiadványokkal kapcsolatos szabványok,

- a kézirat létrejöttének munkafolyamata,

- kézirat-szolgáltatás,

- lektorálás, a lektori jelentéssel szemben támasztott követelmények,

- döntés a kiadhatóságról.

A tartalmi szerkesztés:

- a felelős szerkesztő tevékenysége, - a szerkesztés alapelvei,

- szerkesztési specialitások (szépirodalmi, művészeti, tudományos és szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, tankönyvek, lexikonok és szótárak),

- kották szerkesztése,

- a szerkesztés folyamata,

- a szerkesztő feladatai a kiadó és a nyomda kapcsolatának egyes fázisaiban (korrektúrafordulók).

Műszaki szerkesztés, a könyv tipográfiai megformálása (műszaki, esztétikai feladatok):

- a könyv külső és belső megtervezése,

- a szedési, nyomtatási, képsokszorosítási, kötészeti eljárások kiválasztása,

- kiadói kalkuláció,

- reklámfeladatok a könyv megjelenése előtt és után.

Nyomdaipari műszaki alapismeretek:

- tipometria.

- betűtörténeti áttekintés,

- szövegelőállítás,

- képsokszorosítás,

- tördelés,

- a nyomtatási és kötészeti eljárások.

Marketing ós reklám:

- a marketing lényege, fogalma, eszközrendszere,

- a marketing mint szemlélet, a marketing mix,

- a reklám szerepe és funkciói,

- a reklámpszichológia alapjai,

- reklámhordozók,

- reklámjog, reklámetika.

A kiadó és a kereskedelem kapcsolata:

- olvasási szokások,

- vevőpszichológia,

- kereskedelmi hálózatok,

- eladási csatornák,

- eladási formák.

Szövegszerkesztés:

- az IBM PC és a DOS,

- a szövegszerkesztők általános funkciói és logikája,

- a Word for Windows indítása, a magyar jelkészlet, billentyűzet, az egér használata,

- szöveges anyagok begépelése, szövegbeviteli módok,

- a szövegek mentése és hívása, állománykezelés,

- a szövegkép kialakítása,

- nyomtatás,

- a munka szabványosítása,

- a Word for Windows különleges lehetőségei,

- különleges kezelőeszközök,

- alkalmazási példák,

- ábrák, grafikák beillesztése (a Corel Draw alapjai).

Kottaszerkesztés, kottagrafika:

- a kottaszerkesztő program funkciója, logikája,

- a Scorc-program indítása, karakterkészlet, billentyűzet,

- grafika és szöveg bevitele, mentése és hívása, állománykezelés,

= a hangjegyek és a kiegészítők (átkötőjelek, pontok, koronák stb.) jelei,

= kódok és paraméterek,

= a formátum megválasztása

= tételek, tételrészek beosztása, függőleges és vízszintes beosztás,

= betűtípus megválasztása, sor- és lapvégbeosztás, oldalpárok kialakítása,

= korrektúra,

= nyomtatás (EPS file).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:

A könyvkiadói/kottakiadói szerkesztő ismerje

- a könyv- illetve kottakiadást szabályozó alapvető rendeleteket, jogszabályokat,

- a szerző és a kiadó alapvető jogait és kötelességeit,

- a szerződések fajtáit, a szerződéskötés kötelező feltételeit, rendjét,

- az ismételt kiadásokkal, fordításokkal kapcsolatos előírásokat,

- a kiadói munkával kapcsolatos szabványokat,

- a nyomdatermékek árkialakításának lehetséges módszereit,

- a könyv/kotta művészi megtervezésének alapvető szempontjait,

- a könyv/kotta előállítását meghatározó műszaki (nyomdatechnológiai) ismereteket,

- a reklám- és marketingmunka alapjait.

A könyvkiadói/kottakiadói szerkesztő legyen képes

- a kiadói szerződés önálló előkészítésére, a szerződéskötés lebonyolítására,

- a kéziratból a nyomdai mű terjedelmének kiszámítására,

- a mű fogyasztói árának kiszámítására,

- a szerkesztői munka segédleteinek használatára,

- a lektori (szerkesztői) munka elvégzésére, ismerje a szerkesztés alapelveit, a szerkesztői munka részleteit, az egyes kiadványműfajok szerkesztési specialitásait,

- egy kézirat tartalmi, stiláris megszerkesztésére, a lektori, illetve szerkesztői jelentés elkészítésére,

- a kiadvány kiegészítő részeinek elkészítésére / elkészíttetésére, összeállítására,

- a tartalom és forma egységének kialakítására (a műszaki szerkesztővel való együttműködésre),

- a nyomdai levonatok korrigálására,

- azoknak a feladatoknak az elvégzésére, melyek a mű reklámozását elősegítik (pl. fülszöveg, recenzió megírása, író-olvasó találkozó levezetése stb.).

Számítógépes ismeretei alapján legyen képes

- a könyvkiadói szerkesztő önállóan kezelni és készség szinten használni a Word for Windows legújabb verziószámú változatát, ismeretei birtokában egy nyomdakész kéziratoldalpárt előállítani (szöveg bevitele, mentése/hívása, formázása, korrigálása, nyomtatása),

- a kottakiadói szerkesztő önállóan kezelni, és készség szinten használni a Score-programot, ismeretei birtokában egy nyomdakész kottaoldalpárt előállítani (grafika és szöveg bevitele, mentése/hívása, formázása, korrigálása, nyomtatása).

2. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga feladatát a képző intézmény állítja össze, és jóváhagyatja a vizsga elnökével. A jelölt a feladatot a vizsgán kapja meg.

Tartalma: egy szöveg (egy kis terjedelmű kiadvány), illetve egy kottaoldalpár számítógépes megszerkesztése, saját jegyzetek segítségével.

A gyakorlati vizsga időtartama: 180 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsgakérdések felölelik a képzés ismeretanyagát. A tételsort a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja.

A témakörök (vizsgatárgyak):

- a szerkesztői ismeretek (kiadói jogi, kézirat-előkészítési, szerkesztési, reklám és marketing ismeretek)

- műszaki (kalkulációs, nyomdászati) ismeretek

A szóbeli vizsga időtartama: 15-20 perc.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szóbeli vizsga alól felmentést kaphat, aki

- kiadványszerkesztői,

- kiadói szerkesztőségi ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik.

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

A könyvkiadói és kottakiadói szerkesztői tanfolyam szóbeli vizsgatételei

"A" tételsor: szerkesztői ismeretek

1. Melyek a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai? Meddig védi a törvény e jogokat, és ki gyakorolja ezeket a szerző halála után?

2. Milyen kiadói szerződésfajtákat ismer? Melyek a kiadói szerződésben rögzítendő kötelező feltételek? Milyen határidőket kell betartania a kiadónak?

3. Milyen jogokat szerez és milyen kötelezettségeket vállal a kiadó a szerződés megkötésekor? Mikor állhat el egyoldalúan a szerződéstől a kiadó ill. a szerző, és mi a jogkövetkezménye az elállásnak?

4. Melyek a legfontosabb kiadványfajták és kiadványműfajok?

5. Sorolja fel a művek megalkotásában közreműködő lehetséges személyeket! Ismertesse szerepüket!

6. Ismertesse a könyv/kotta szerkesztésének alapelveit, a szerkesztés folyamatát, a szerkesztés segédeszközeit!

7. Milyen kiegészítő részei lehetnek a kiadványnak, és ezek a szerkesztés mely szakaszában készíthetők/készíttethetők el? Mi az imprimatúra?

8. Válasszon egy kiadványműfaji és ismertesse szerkesztésének specialitásait!

9. Határozza meg a marketing fogalmát, ismertesse eszközrendszerét!

10. Ismertesse a reklám fogalmát, fajtáit, eszközeit, módszereit! Melyek a reklám iránt támasztott etikai és pszichológiai követelmények? Milyen reklámlehetőségei vannak a kiadónak egy-egy konkrét kiadvány kapcsán?

"B" tételsor: nyomdaipari műszaki alapismeretek

1. Ismertesse a nyomdai kéziratszabvány lényegét! Mi a szerzői ív, nyomdai ív, A5 ív?

2. Hogyan számítjuk ki a szerzői kéziratból a nyomtatott kiadvány várható terjedelmét?

3. Ismertesse a papirosszabványt! (Papirosalakok, súly, alapanyag-összetétel, felhasználás szerinti csoportosítás.)

4. Ismertesse a nyomdatermékek árképzésének elveit!

5. Ismertesse a könyvek bibliográfiai leírásáról és belső elrendezéséről szóló szabványnak a címnegyedívről, az impresszumról és a kolofonról intézkedő legfontosabb előírásait!

6. Ismertesse a műszaki szerkesztés menetét, a műszaki szerkesztő feladatait!

7. Ismertesse a nyomdászati mértékrendszer elvét és a leggyakrabban használt betűfokozatokat! Melyek a ma használatos nyomdai betűk legfőbb jellemzői?

8. Ismertesse a számítógépes szövegszerkesztés/kottaszerkesztés elvét és munkafolyamatát!

9. Ismertesse a képsokszorosítás elvét és munkafolyamatát!

10. Milyen nyomtatásfajtákat ismer? Válasszon ki egyet közülük és főbb vonalaiban ismertesse a formakészítés és a nyomtatás folyamatát!

11. Ismertesse a könyvkötés anyagait, munkafolyamatát! Milyen kötésfajtákat ismer?

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 24. sorszáma alatt kiadott ötvös szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 87 4 7522 15 4 0 22

A szakképesítés megnevezése: ötvös (anyag és tevékenység megjelöléssel)

- ötvös (aranyműves)

- ötvös (ezüstműves)

- ötvös (cizellőr)

- ötvös (drágakőfoglaló)

- ötvös (lánckészítő)

- ötvös (fémműves)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

Az egyes gyakorlati munkatevékenységben elkülönülő szakágak azonos szakelméleti ismeretekre épülnek.

3. A munkaterület leírása

3.1. Ötvös (aranyműves) szakképesítés - szakág - munkaterületének leírása

Az aranyműves dísztárgyakat és egyben használati tárgyakat készít és javít. A dísztárgyak főleg ékszerek, amelyek anyaguktól és kidolgozásuktól függően lehetnek nemesfémből készült ékszerek, ezen belül fehérékszerek, divatékszerek (gyűrűk, karkötők, fülbevalók, nyakláncok, nyakékek, karláncok, medálok, melltűk stb.) vagy vitrintárgyak, esetleg iparművészeti műalkotások. Az aranyműves különféle félgyártmányokat is készít öntés, hengerlés, húzás, kalapálás útján, ami általában rúd, cső, lemez, huzal. Munkadarabok készítéséhez nemesfémek, réz és a divathoz alkalmazkodó más fémek ötvözeteit használja. Díszítő anyagként drágaköveket és zománcanyagokat, továbbá növényi és állati eredetű, valamint ásványi és szintetikus anyagokat alkalmaz. Szerszámkészítéshez acélt használ. Felhasznál még különböző forrasz- és olvasztási segédanyagokat is. Az aranyműves javítási tevékenysége kiterjed minden olyan tárgyra, amit munkakörében készítettek el. Ez lehet alkatrészcsere, törés, kopás helyreállítása, bizonyos darabok pótlása, felújítása.

3.2. Ötvös (ezüstműves) szakképesítés - szakág - munkaterületének leírása

Az ezüstműves dísztárgyakat és egyben használati tárgyakat készít és javít. A munkadarabok főleg nagyobb vagy közepes méretű tárgyak: kosár, tálca, kancsó, kanna, pohár, serleg, váza, doboz, szelence, gyertyatartó és más hasonló díszműáru.

Ezeknek a tárgyaknak az alkatrészeit általában kézi műveletekkel készíti el és állítja össze az ezüstműves, de alkalmaz különböző gépi eljárásokat is. Tárgyait leggyakrabban cizellálással, rátétekkel, zománcozással díszíti. Különféle félgyártmányokat is készít öntés, hengerlés, húzás, kalapálás útján, ami általában rúd, cső, lemez, huzal. A munkadarabok készítéséhez nemesfémek, réz és esetleg más fémek ötvözeteit használja. Díszítő anyagként drágakövek, zománcanyagok, nemfémes anyagok közül az üveg, fa, csont esetleg műanyag kerülnek felhasználásra. Alkalmaz még különböző forrasz- és olvasztási segédanyagokat is. Szerszámkészítéshez acélt, fát használnak. Az ezüstműves javítási tevékenysége kiterjed minden olyan tárgyra, amit munkakörében készítettek el. Ez lehet, törés, kopás, horpadás helyreállítása, alkatrészek pótlása, felújítása.

3.3. Ötvös (cizellőr) szakképesítés - szakág - munkaterületének leírása

A cizellőr sajátos domborítási, felületdíszítési eljárással főleg ezüstműves által készített munkadarabokat díszít. Ezek lemezből készült munkadarabok, például tálak, dobozok vagy üreges tárgyak (poharak, serlegek, kannák stb.) és ezeknek az alkatrészei.

A munka tárgya lehet öntvény is, például plakett vagy szobor, de lehet még valamilyen aranyműves által készíteti tárgy is, például gyűrű. Munkaterületéhez tartozik a poncolók és más szerszámok rendszeres készítése is, ezeket acélból készíti el. A munkadarabok anyaga nemesfémek és rézötvözetei, de főleg ezüstötvözet. A cizellőr a tárgyak alátámasztására, beágyazására és rögzítésére leggyakrabban cizellőrszurkot használ.

3.4. Ötvös (drágakőfoglaló) szakképesítés - szakág - munkaterületének leírása

A drágakőfoglaló az ékszerek és más jellegű ötvöstárgyak foglalatait előkészíti a drágakövek rögzítéséhez, befoglalásához. A drágaköveket zárt és nyitott foglalatokba kell megbízhatóan és esztétikusan befoglalni. Ezekhez a műveletekhez különféle vésőkre, valamint más sajátos szerszámokra, gépekre és ezek biztos kezelésére van szükség. A drágakőfoglaló szerszámainak nagy részét saját maga készíti el acélból, rézötvözetből, fából vagy műanyagból. Befoglaláshoz főleg természetes eredetű és szintetikus drágaköveket valamint műtermékeket, üvegköveket, esetleg dubletteket vagy ezek változatait használja. A drágakőfoglaló javítási köre kiterjed minden olyan tárgyra, amit foglalattal díszítettek. Bizonyos javítási műveletek alkalmával a drágakövet szakszerű kifoglalással kell eltávolítania, majd a szükséges javítási munkák elvégzése után a drágakövet a foglalatba ismét befoglalja.

3.5. Ötvös (lánckészítő) szakképesítés - szakág - munkaterületének leírása

A lánckészítő sokféle ékszerláncot készít (ANKER, PANCER, "S" PANCER, WALLES, SCHARLES, RÓZSA, ÖSSZETOLT, KÍGYÓ, KIRÁLY, MINTÁS stb.) és más fantázialáncok kézi eljárással. Munkaterületéhez tartozik egyszerűbb alkatrészek és késztárgyak, pl. medálok, foglalatok, zárak készítése is. A lánckészítő különféle félgyártmányokat is készít öntés, hengerlés, húzás, kalapálás útján. Ez általában rúd, lemez, huzal, cső. Lánckészítő a munkája során többféle anyagot használ. Leggyakrabban nemesfém - réz és alumíniumötvözeteket, de szerszám-készítéshez acélt. Forrasztáshoz nemesfém forraszanyagokat, olvasztáshoz különféle segédanyagokat kell használnia. A lánckészítő javítási tevékenységi köre kiterjed mindenfajta ékszerláncra, amit kézi és gépi eljárással készítettek, valamint ezek alkatrészeire, illetve medálokra.

3.6. Ötvös (fémműves)* szakág munkaterületének leírása

A fémműves ékszerek, használati tárgyak, cégérek, lámpák stb. magas esztétikai színvonalon lévő tervezésével, valamint ezek elkészítésével foglalkozik. A tárgyaknak az alkatrészeit kézi műveletekkel készíti el, de alkalmaz különféle gépi eljárásokat is. A fémműves munkadarabjait nemesfém, de főleg rézötvözetekből készíti el. Használ még drágaköveket, zománcanyagokat, továbbá más növényi és állati eredetű, valamint különféle ásványi és szintetikus anyagokat Szerszámkészítéshez acélt és fát. Forrasztáshoz réz- és nemesfémforraszokat, olvasztáshoz különböző segédanyagokat is. A fémműves javítási tevékenysége kiterjed minden olyan tárgyra, amit munkakörében készítettek el.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. Ötvös (aranyműves)

- Motívumok, díszítmények rajzolása képzőművészeti stílusok alapján

- Az alapanyagok előkészítése, kézi és gépi megmunkálása hengerléssel, húzással, alakítófűrészeléssel, reszeléssel, és más szükséges eljárásokkal

- Ékszerek (gyűrűk, medálok, fülbevalók, láncok, karkötők) alkatrészeinek készítése és összeállítása réz- és nemesfémötvözetből modell, rajz vagy fantázia alapján

- Zárelemek, zárszerkezetek készítése

- A fémötvözetek tulajdonságainak tudatos megváltoztatása mechanikai - és hőhatással (keményítés, lágyítás)

- Felületmegmunkáló technikák alkalmazása

- Speciális kéziszerszámok készítése, kiválasztása, alkalmazása

- Önálló tervezési és kivitelezési feladatok megoldása

- Megrongálódott, elhasználódott tárgyak egyszerűbb hibáinak szakszerű javítása, alkatrészeinek pótlása

- Anyagkezelés, anyagelszámolás különös tekintettel a nemesfémekre vonatkozó jogszabályokra

- Környezetkímélő korszerű anyagok és a gyártási folyamatokat egyszerűsítő technológiák megismerése és alkalmazása a gyakorlatban

2. Ötvös (ezüstműves)

- Motívumok, díszítmények rajzolása képzőművészeti stílusok alapján

- Az alapanyagok előkészítése, kézi és gépi megmunkálása hengerléssel, húzással, alakító fűrészeléssel, reszeléssel és más szükséges eljárásokkal

- Díszműáruk (kanna, kancsó, kupa, serleg, tál, kosár, gyertyatartó) és más e körbe tartozó tárgyak alkatrészeinek készítése réz- és nemesfémötvözetekből, lemezből kalapálással, összeállítása forrasztással

- Sajtolt, hengerelt, öntött díszítőelemek kidolgozása, illesztése felépítése a tárgyak felületére

- Fémötvözetek tulajdonságainak tudatos megváltoztatása mechanikai- és hőhatással (keményítés, lágyítás)

- Kéziszerszámok készítése, kiválasztása, alkalmazása

- Önálló tervezési és kivitelezési feladatok megoldása

- Felületmegmunkáló technikák alkalmazása

- Megrongálódott, elhasználódott tárgyak egyszerűbb hibáinak szakszerű javítása, alkatrészeinek pótlása

- Anyagkezelés és anyagelszámolás, különös tekintettel a nemesfémekre vonatkozó jogszabályokra

- Környezetkímélő, korszerű anyagok és a gyártási folyamatokat egyszerűsítő technológiák megismerése és alkalmazása a gyakorlatban

3. Ötvös (cizellőr)

- Motívumok, díszítmények valamint növényi, állati, emberi alakzatok rajzolása képzőművészeti stílusok alapján

- Kézi ütőszerszámok, poncolók készítése, kiválasztása, alkalmazása

- Kézi alapműveletek alkalmazása (fűrészelés, reszelés, köszörülés, kalapálás)

- A fémötvözetek tulajdonságainak tudatos megváltoztatása mechanikai és hőhatással (keményítés, lágyítás)

- Felületmegmunkáló technikák alkalmazása

- Domborított minták, díszítő motívumok kialakítása, poncolókkal domborító technikákkal rajzi minták alapján

- Önálló tervezési és kivitelezési feladatok megoldása

- Anyagkezelés és anyagelszámolás, különös tekintettel a nemesfémekre vonatkozó jogszabályokra

4. Ötvös (drágakőfoglaló)

- Az alapanyagok előkészítése, kézi és gépi megmunkálása hengerléssel, húzással, alakító fűrészeléssel, reszeléssel

- Kéziszerszámok készítése, kiválasztása, alkalmazása

- Drágakő foglalatok alkatrészeinek készítése, összeállítása forrasztással

- Vésőszerszámok, kiválasztása, előkészítése, alkalmazása

- Kézi és gépi foglaló szerszámok alkalmazása

- Drágakövek tulajdonságainak, fajtáinak ismerete

- Ötvöstárgyak, ékszerek, finomékszerek foglalása, díszítése drágakövekkel

- Fémötvözetek tulajdonságainak tudatos megváltoztatása mechanikai és hőhatással (keményítés, lágyítás)

- Felületmegmunkáló technikák alkalmazása

- Megrongálódott, elhasználódott foglalatok hibáinak szakszerű javítása

- Anyagkezelés és anyagelszámolás, különös tekintettel a nemesfémekre vonatkozó jogszabályokra

5. Ötvös (lánckészítő)

- Az alapanyagok előkészítése, kézi és gépi megmunkálása hengerléssel, húzással, alakító fűrészeléssel, reszeléssel és más szükséges eljárásokkal

- Segédeszközök, felcsavarótüskék méretezése, készítése, kiválasztása, alkalmazása

- Ékszerláncok alkatrészeinek készítése, összeállítása forrasztással - Különböző zárszerkezetek készítése

- Fémötvözetek tulajdonságainak tudatos megváltoztatása mechanikai és hőhatással (keményítés, lágyítás)

- Felületmegmunkáló technikák alkalmazása

- Önálló ékszerlánc tervezési, méretezési feladatok megoldása

- Megrongálódott, elhasználódott láncok hibáinak szakszerű javítása, alkatrészeinek cseréje, pótlása

- Anyagkezelés, anyagelszámolás, különös tekintettel a nemesfémekre vonatkozó jogszabályokra

- Környezetkímélő, korszerű anyagok és a gyártási folyamatokat egyszerűsítő technológiák gyakorlati alkalmazása

6. Ötvös (fémműves)

- Motívumok, díszítmények rajzolása képzőművészeti stílusok alapján

- Az alapanyagok előkészítése hengerléssel, húzással, alakító fűrészeléssel, reszeléssel, hajlítással és különböző eljárásokkal

- Ékszerek, használati tárgyak, dísztárgyak, cégérek, lámpák alkatrészeinek készítése, összeállítása forrasztással és más kötési megoldásokkal

- Kéziszerszámok készítése, kiválasztása, alkalmazása

- Fémötvözetek tulajdonságainak tudatos megváltoztatása mechanikai - és hőhatással (keményítés, lágyítás)

- Felületmegmunkáló technikák alkalmazása

- Önálló tervezési és kivitelezési feladatok megoldása

- Egyszerűbb javítási és felújítási feladatok

- Anyagkezelés, anyagelszámolás különös tekintettel a nemesfémekre vonatkozó jogszabályokra

- Környezetkímélő anyagok és korszerű technológiák alkalmazása

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Az ötvös szakképesítés minden szakága azonos elméleti ismereteken alapul, csak a gyakorlat területén vannak szükségszerű tartalmi eltérések.

Az elmélet területén az ötvös ismerje

- az alapvető képzőművészeti stílusokat kezdettől napjainkig,

- a díszítőelemek funkcióit,

- a szakágakban, rokonszakmákban használt anyagok fajtáit, tulajdonságait, alkalmazott fontosabb gyártástechnológiákat,

- az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,

- azokat a rajzi, méretezési szabályokat, technikákat, melyekkel a munkáját szakszerűen el tudja végezni,

- a gyakorlatban használt drágakövek szerkezetét, feldolgozását, tulajdonságait,

- a nemesfémötvözeteknél alkalmazott számítási eljárásokat,

- a gyakorlatban alkalmazott kézi- és gépi szerszámokat és ezek működési elvét,

- a különböző fémes és nemfémes anyagok megmunkálási módjait,

- a szakszerű javítási szabályokat, eljárásokat, technikákat,

- munka- és környezetvédelemi előírásokat,

- a nemesfémek kezelésére, anyagelszámolására vonatkozó jogszabályokat.

A gyakorlat területén az ötvös (aranyműves) legyen képes

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, domborítás, hengerlés, húzás, forrasztás) magas szintű elvégzésére,

- ékszeralkatrészek elkészítésére, ezek összeállítására, kivitelezésére modell, rajz, technológiai leírás esetleg fantázia alapján,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

Az ötvös (ezüstműves) legyen képes

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- fa és egyéb alakítószerszámok elkészítésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására, daraboló és alakító fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, forrasztás, kalapálás hengerlés, húzás magas szintű, szakszerű elvégzésére,

- díszműtárgyak alkatrészeinek elkészítésére, összeállítására, kézi kivitelezésére modell, rajz esetleg fantázia alapján,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

Az ötvös (cizellőr) legyen képes

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- ütő-, alakítószerszámok elkészítésére,

- a munkadarab rögzítésére, szurokba ágyazására,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, domborítás) elvégzésére,

- minták, motívumok, növényi, állati, emberi alakzatok szakszerű előrajzolására,

- domborító, cizellőrszerszámok helyes kiválasztására, használatára,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- sík, domború és üreges, valamint tömör tárgyak cizellálására,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

Az ötvös (drágakőfoglaló) legyen képes

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, domborítás, hengerlés, húzás, forrasztás) elvégzésére,

- foglalószerszámok elkészítésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- foglalatok (hajlított, karmos ékszer) készítésére,

- vésők használatára,

- drágakövek fajtáinak, tulajdonságainak ismeretére, azok előkészítésére,

- drágaköveknek ékszerek és egyéb tárgyak foglalataiba történő szakszerű befoglalására,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

Az ötvös (lánckészítő) legyen képes

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, domborítás, hengerlés, húzás, forrasztás) elvégzésére,

- segédszerszámok önálló méretezésére, elkészítésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- ékszerláncok alkatrészeinek készítésére, ezek összeállítására, kivitelezésére,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

Az ötvös (fémműves) legyen képes

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek (fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, domborítás, hengerlés, húzás, forrasztás) elvégzésére,

- fa és fém alakítószerszámok elkészítésére,

- ékszerek, egyszerűbb díszműáruk, cégérek, lámpák alkatrészeinek rajz, illetve modell, esetleg fantázia alapján történő elkészítésére, kivitelezésére,

- réz- és nemesfémötvözetek megmunkálására,

- nemfémes anyagok (fa, bőr, kerámiák, műanyagok) megmunkálására,

- fémek hőkezelésére, felületkikészítésére,

- munka- és környezetvédelmi előírások betartására.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

2.1. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga komplex feladat

- Szakmai ismeretek

- Szakrajz

- Anyagismeret és gyártástechnológiák

- Nemesfémötvözetekkel kapcsolatos számítási feladat

- Munka- és környezetvédelem

A kérdések száma: témakörönként maximum 2 kérdés

A munkaidő: 180 perc.

Számológépen és a rajzi eszközökön kívül a jelölt más segédeszközt nem használhat.

A gyakorlati vizsga és időtartama

Vizsgamunka: 300 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Szakmai ismeretek a)-b) kérdés

- Művészettörténet a) kérdés

- Anyagismeret és gyártástechnológiák a)-b) kérdés

A vizsgázónak "Szakmai ismeretek" tantárgyból a)-b), "Művészettörténet" tantárgyból a), "Anyagismeret és gyártástechnológiák" tantárgyakból a)-b) kérdésekre kell megválaszolni. Egy szóbeli vizsgára maximum 15-20 perc fordítható.

2.2. Az írásbeli vizsga tartalma

2.2.1. A Szakmai ismeretek vizsgatárgy tartalma

A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

- Ékszerfajták csoportosítását, egyes ékszer és alkatrészeinek készítési technikái

- Díszműáruk csoportosítását, egyes díszműáru és alkatrészeinek készítési technikái

- Drágakövek jellemzői, vizsgálata, csoportjai, fajtái, megmunkálása

- Drágakövek foglalási technikái

- Zománcozási módok, technikák

- Cizellálási módok, technikák

- Nemesfémtárgyak fémjelzése

- Ékszerlánc készítési technikái

- Forrasztási technikák

2.2.2. A Szakrajz vizsgatárgy tartalma

A Szakrajz tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:

- Ötvöstárgyak, alkatrészek, zárszerkezetek, rajzolása rajzi szabványok alapján több nézet alkalmazásával

- Díszítő motívumok tervezése, rajzolása, megadott stílus vagy minta alapján

- Axonometrikus, vagy látszati szabadkézi rajz készítése konkrét szakmai tárgyról, esetleg plasztikus ábrázolással

2.2.3. Az Anyagismeret és gyártástechnológiák vizsgatárgy tartalma

Az Anyagismeret és gyártástechnológiák tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:

- Anyagismereti témakörök

- Réz és ötvözetei

- Nemesfémek és ötvözetei

- Acélok jellemzői, fajtái, tulajdonságai

- Hőkezelések

- Anyagvizsgálatok

- Olvasztási technikák

- Nemesfémek ötvözésénél alkalmazott számítási feladatok

- Gyártástechnológiai témakörök

- Öntési technológiák

- Fémek képlékeny alakítása

- Kikészítő műveletek, felületkikészítési technikák

2.2.4. A Munka- és környezetvédelem vizsgatárgy tartalma

A Munka- és környezetvédelem tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:

- Az ötvös szakmával kapcsolatos munkavédelmi előírások

- Balesetmegelőzési módok

- Környezeti ártalmak

- Elsősegély-nyújtási szabályok

- Környezetvédelem, ártalmas anyagok kezelése

2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

Minden ötvös szakágból olyan vizsgafeladatot kell kiválasztani, amelynek teljesítése után a jelölt gyakorlati tudása jól mérhető.

A jelöltnek a gyakorlati felkészültségének átfogóbb mérésének érdekében vizsgaremeket kell készítenie. Ezt a gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottságnak át kell adni.

A vizsgaremek anyaga lehet rézötvözet, ezen belül alpakka és nemesfémötvözet. A vizsgaremeket kézimunkával kell előállítani. A vizsgaremek nem készülhet öntvényből, sajtolt elemekből, nem lehet polírozott és fémjelzett, azaz a tárgynak montőrkész állapotban kell lennie.

A Vizsgamunka tantárgy vizsgája a jelöltek számára az alábbiakat tartalmazza:

Ötvös (aranyműves)

- Ékszeralkatrészek készítése, összeállítása (gyűrű, medál, karkötő, bross, fülbevaló)

A vizsgamunkának a legfontosabb alapműveleteket kell tartalmaznia.

Alapműveletek: anyagelőkészítés, fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, forrasztás.

Ötvös (ezüstműves)

- Ezüstműves tárgyak alkatrészeinek készítése, összeállítása (kanna, kancsó, cukordoboz, váza, pohár, serleg, kupa, tál, kosár) vagy egy részfeladat elvégzése

Alapműveletek: anyagelőkészítés, teríték szerkesztés, fűrészelés, reszelés, fúrás, forrasztás, kalapálás.

Ötvös (cizellőr)

- Egy ötvöstárgy díszítése cizellálással, vagy egy részfeladat elvégzése

Alapműveletek: anyagelőkészítés, szurokba ágyazás, előrajzolás, domborítás poncolókkal, részletek kidolgozása.

Ötvös (drágakőfoglaló)

- Drágakövek befoglalása ékszerfoglalatokba

Alapműveletek: foglalat előkészítése, vésési műveletek,

drágakő rögzítése, megmunkálási nyomok eldolgozása, reszelés, csiszolás. Ötvös (lánckészítő)

- Kiválasztott ékszerlánc típus elkészítése meghatározott méretek alapján

Alapműveletek: anyagelőkészítés, segédeszközök előállítása, hajlítás, forrasztás, reszelés, csiszolás.

Ötvös (fémműves)

- Egy ötvöstárgy elkészítése meghatározott rajz alapján, vagy egy részfeladat elvégzése

Alapműveletek: anyagelőkészítés, fűrészelés, reszelés, fúrás, hajlítás, forrasztás, kalapálás.

2.4. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelöltnek az alábbi tárgykörökből kell kérdéseket megválaszolniuk:

Szakmai ismeretek

- Az írásbeli és a gyakorlati vizsgáknál jelzett témák ismeretei

Művészettörténet

- Alapvető képzőművészeti ismeretek (építészet, festészet, iparművészet stílusainak ismeretei, alkotások és szerzőinek bemutatása)

Anyagismeret és gyártástechnológiák

- Az írásbeli vizsgáknál jelzett témakörök ismeretei, kiegészítve a metallográfiai kérdésekkel

A felkészülési idő: 15-20 perc.

A gyakorlati vizsga ós a szóbeli vizsga feladatsorának összeállítása a képző intézmény feladata.

A feladatsort előzetesen egyeztetni kell a vizsgabizottság elnökével. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgozhatja.

2.5. A vizsga értékelése

A vizsgarészek tantárgyait 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények számtani átlaga alapján kell meghatározni. Ha a jelölt az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán valamelyik vizsgatárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor a 33. § alapján kell eljárni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga végső osztályzatát a megelőző vizsgaremek ós a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye alapján kell megállapítani, oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen. Ha bármely osztályzat elégtelen, úgy a gyakorlati vizsga végső eredménye is elégtelen.

(Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán elégtelen érdemjegyet kap, annak a későbbi javítóvizsgára új, más jellegű vizsgaremeket kell készítenie.)

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakképző iskola által szervezett szakmai versenyen az írásbeli és a gyakorlati vizsga alól felmentést kap az a versenyző, aki a versenykiírásban szereplő feladatok 88%-át teljesíti.

A szakmai vizsga elméleti vizsgája alól felmentést kap az a jelölt, aki már előzőleg valamelyik másik ötvös szakágból szakmai vizsgát tett.

4. Egyéb

A szakmai vizsga szervezése

A művelődési ós közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

A szakmai vizsgára való jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- egyéni vizsgázó jelentkezése esetén

= középiskolai végzettség,

= legalább két év a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy

= 240 óra elméleti ós 1120 óra gyakorlati irányított képzés.

Az irányított gyakorlati képzés célja: a szakma alapvető - valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható - munkafogásainak megismertetése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára.

* Iskolarendszerű és iskolai rendszeren kívüli képzésben is csak képző- és iparművészeti szakközépiskolában képezhető, illetve a vizsga csak itt szervezhető.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 25. sorszáma alatt kiadott vésnök szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 87 4 7522 15 4 0 29

A szakképesítés megnevezése: vésnök (anyag ós tevékenység megjelöléssel)

- vésnök (általános vésnök)

- vésnök (szerszámvésnök)

- vésnök (díszítő vésnök)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

3.1. Vésnök (általános vésnök) szakképesítés - szakág - munkaterületének leírása

Betű-, és számsorok, fémbélyegzők, aranynyomók, márkajelzők, égetők, nyomdai betűtípusok, grafikai művek nyomóformáinak vésése. Gépi vésésnél alkalmazott vezelőformák, sablonok készítése. Díszítő motívumok, minták vésése, például ötvöstárgyakra, táblákra. Sajtolószerszámok, valamint textil-, műanyag és papírnyomó, márkázóhengerek nyomófelületeinek vésése. A munkadarabokat megadott rajz, és minta alapján kell elkészíteni kézi, és gépi véséssel. A gépi vésés speciális területe a számítógépes technológia, amely síkbani és térbeni vésésre egyaránt alkalmas. A szakágban nemesfém- és rézötvözeteket, alumíniumötvözeteket, betűfémeket, műanyagokat, szerszámkészítéshez acélokat és még különböző segédanyagokat használnak.

3.2. Vésnök (szerszámvésnök) szakképesítés - szakág - munkaterületének leírása

Különböző rendeltetésű sajtoló szerszámok kézi és gépi vésése. Ezeket a domborító szerszámokat lapos vagy plasztikus kivitelben készítik el. A verőtövek jelvény, plakett, érem sajtolására alkalmasak. Más jellegű dombornyomó szerszámokkal ötvöstárgyak alkatrészeit például kannafül, -kiöntő, -talp, tál, tálca, gyertyatartó, gyűrű, medál, zár alkatrészek és más díszítő vagy ipari termékeket stb. készítik. A különböző fém és műanyag termékek előállításához szükséges szerszámok egy-egy részletét a szerszámvésnök készíti el főleg acélból. A szakágban olyan acélokat használnak, amelyek lágy állapotban jól véshetők és hőkezelés után az ütő, nyomó, ismétlődő igénybevételeket jól bírják.

3.3. Vésnök (díszítő vésnök) szakképesítés - szakág - munkaterületének leírása

Dísztárgyak, emléktárgyak, használati eszközök, ezüstművesek és aranyművesek által készített tárgyak, összességében ötvöstárgyak például serlegek, kannák, dobozok, szelencék, gyűrűk, medálok, karkötők stb. felületeinek vésése. Különböző nyomtatott és árnyékolt betűkkel feliratozott, valamint rajz vagy minta alapján meghatározott stílusban díszített felületek vésése. A vésendő anyagok nemesfém- és rézötvözetek. Szerszámok készítéséhez acélt használnak.

Minden vésnöki tevékenységi körben szükség van bizonyos vésnöki javítási műveletek elvégzésére is, ezért szakszerű javítások felújítások elvégzése is a vésnök munkaterületéhez tartozik.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

1. Vésnök (általános vésnök)

- Betűk, motívumok, díszítmények rajzolása képzőművészeti stílusok alapján

- Előrajzolás, rajzátvitel a szakághoz kapcsolódó anyagok megmunkálása, szerszámok, maró- és vésőgépek, kezelése, alkalmazása

- Díszítő motívumok, sajtolószerszámok, beütők, bélyegzők, aranynyomók, nyomdai szerszámok kézi és gépi vésése

- Sík és plasztikus vésetek készítése

- Kéziszerszámok készítése, kiválasztása, alkalmazása, kezelése

- Acélok hőkezelése

- Tervezési és kivitelezési feladatok megoldása rajz és rajzátvitel alapján

- Javítási, felújítási munkák elvégzése

- Felületmegmunkáló technikák alkalmazása

- Nemesfémek anyagkezelése

2. Vésnök (szerszámvésnök)

- Betűk, motívumok, díszítmények rajzolása képzőművészeti stílusok alapján

- Előrajzolás, rajzátvitel

- Dombornyomó szerszámok, verőtövek és más sajtolószerszám, beütők készítése kézi- és gépi szerszámokkal

- Műanyag, gumi formázásához szükséges formaadó szerszámok vésése

- Sík és plasztikus vésetek készítése

- Kéziszerszámok készítése, kiválasztása, alkalmazása, kezelése

- Acélok hőkezelése

- Tervezési és kivitelezési feladatok megoldása rajz és rajzátvitel alapján

- Javítási, felújítási munkák elvégzése

3. Vésnök (díszítő vésnök)

- Betűk, motívumok, díszítmények rajzolása képzőművészeti stílusok alapján

- Előrajzolás, rajzátvitel

- Nemesfémek és rézötvözetek megmunkálása véséssel

- Dísztárgyak, ékszerek, monogramok, érmék, plakettek vésése, díszítése

- Különféle előrajzolási, rajzátviteli technikák alkalmazása

- Vésőszerszámok kialakítása, karbantartása

- Acélok hőkezelése

- Tervezési és kivitelezési feladatok megoldása

- Javítási, felújítási munkák elvégzése

- Felületmegmunkáló technikák alkalmazása

- Nemesfémek anyagkezelése

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vésnök szakképesítés minden szakága azonos elméleti ismereteken alapul, csak a gyakorlat területén vannak szükségszerű eltérések.

Az elmélet területén a vésnök ismerje

- az alapvető képzőművészeti stílusokat kezdettől napjainkig,

- a díszítőelemek funkcióit,

- a szakágakban, rokonszakmákban használt anyagok fajtáit, tulajdonságait, alkalmazott fontosabb gyártástechnológiákat, az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket,

- a vetületábrázolási, rajzolvasási, méretezési szabályokat,

- a nemesfémötvözetekre vonatkozó szabályokat,

- a nemesfémötvözetekkel összefüggő egyszerűbb finomsági számításokat,

- a gyakorlatban alkalmazott kézi- és gépi szerszámokat és ezek működési elvét,

- a különböző fémes és nemfémes anyagok megmunkálási módjait,

- a szakszerű javítási eljárásokat, technikákat,

- a munka- és környezetvédelmi előírásokat.

A gyakorlat területén a vésnök (általános vésnök) legyen képes

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek magas szintű elvégzésére,

- nemesfémek, rézötvözetek, acélok vésésére,

- különböző stílusú betűk, motívumok, díszek, alakzatok, formák előrajzolására, negatív, pozitív, egyenes állású és tükörképes formák vésésére,

- egyszerű kéziszerszámok elkészítésére,

- acélok hőkezelésére,

- munka- és környezetvédelemi előírások betartására.

A vésnök (szerszámvésnök) legyen képes

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek magas szintű elvégzésére,

- acélok vésésére,

- különböző stílusú betűk, motívumok, díszek, alakzatok, formák előrajzolására, negatív, pozitív, egyenes állású és tükörképes, plasztikus formák vésésére.

- kéziszerszámok készítésére,

- dombornyomó szerszámok vésésére,

- acélok hőkezelésére,

- munka- és környezetvédelemi előírások betartására.

A vésnök (díszítő vésnök) legyen képes

- a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi szerszámok szakszerű használatára,

- alapműveletek magas szintű elvégzésére,

- nemesfémek, rézötvözetek vésésére,

- különböző stílusú betűk, motívumok, díszek, alakzatok, formák előrajzolására, negatív, pozitív, egyenes állású és tükörképes, plasztikus formák, díszműáruk, ékszerek, monogramok, feliratok vésésére,

- egyszerűbb kéziszerszámok készítésére,

- munka- és környezetvédelemi előírások betartására.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

2.1. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Az írásbeli vizsga komplex feladat

- Szakmai ismeretek

- Szakrajz.

- Anyagismeret és gyártástechnológiák

- Nemesfémötvözetekkel kapcsolatos számítási feladat

- Munka- és környezetvédelem

A kérdések száma: témakörönként maximum 2 kérdés

A munkaidő: 180 perc.

Számológépen és a rajzi eszközökön kívül a jelölt más segédeszközt nem használhat.

A gyakorlati vizsga és időtartama

Vizsgamunka: 300 perc.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Szakmai ismeretek a)-b) kérdés

- Művészettörténet a) kérdés

- Anyagismeret és gyártástechnológiák a)-b) kérdés

A vizsgázónak "Szakmai ismeretek" tantárgyból a)-b), "Művészettörténet" tantárgyból a), "Anyagismeret és gyártástechnológiák " tantárgyakból a)-b) kérdésekre kell megválaszolni. Egy szóbeli vizsgára maximum 15-20 perc fordítható.

2.2. Az írásbeli vizsga tartalma

2.2.1. A Szakmai ismeretek vizsgatárgy tartalma

A szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

- Bélyegzők csoportosítása, egyes bélyegző készítése

- Aranynyomók és vésésük

- Beütők készítése

- Címkenyomók, címkék

- Verőtövek, fémsajtoló szerszámok készítése

- Díszítő vésés

- Címertan

- Vésnöküzemi gépek működése, alkalmazása

2.2.2. A Szakrajz vizsgatárgy tartalma

A Szakrajz tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:

- Vésnöki munkadarabok rajzolása rajzi szabványok alapján több nézet alkalmazásával

- Díszítő motívumok tervezése, betűk, feliratok rajzolása megadott stílus, vagy minta alapján

- Szerszámok, alkatrészek, díszműtárgyak rajzolása díszítő motívumokkal

2.2.3. Az Anyagismeret és gyártástechnológiák vizsgatárgy tartalma

Az Anyagismeret és gyártástechnológiák tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:

- Anyagismereti témakörök

- Réz és ötvözetei

- Nemesfémek és ötvözetei

- Acélok jellemzői, fajtái, tulajdonságai

- Hőkezelések

- Anyagvizsgálatok

- Olvasztási technikák

- Nemesfémek ötvözésénél alkalmazott számítási feladatok

- Gyártástechnológiai témakörök

- Öntési technológiák

- Fémek képlékeny alakítása

- Kikészítő műveletek, felületkikészítési technikák

2.2.4. A Munka- és környezetvédelem vizsgatárgy tartalma

A Munka- és környezetvédelem tantárgy vizsgája az alábbiakat tartalmazza:

- Az ötvös szakmával kapcsolatos munkavédelmi előírások

- Baleset-megelőzési módok

- Környezeti ártalmak

- Elsősegély-nyújtási szabályok

- Környezetvédelem, ártalmas anyagok kezelése

2.3. A gyakorlati vizsga tartalma

Minden vésnök szakágból olyan vizsgafeladatot kell kiválasztani, amelynek teljesítése után a jelölt gyakorlati tudása jól mérhető.

A jelöltnek a gyakorlati felkészültségének átfogóbb mérésének érdekében vizsgaremeket kell készítenie. Ezt a gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottságnak át kell adni.

A vizsgaremek anyaga lehet rézötvözet, ezen belül alpakka, nemesfémötvözet és acél. A vizsgaremeket a díszítő vésnök jelöltnek kézi munkával kell megvésnie, más jellegű munkákat gépi és kézi technikával lehet elkészíteni.

A Vizsgamunka tantárgy vizsgája a jelöltek számára az alábbiakat tartalmazza:

A vizsgabizottság elnöke bármely témakörből részfeladatokat is kijelölhet.

Vésnök (általános vésnök)

- betű, szám kiemelés

- aranynyomó, bélyegző gépi és kézi vésése

- díszítő motívumok kézi vésése

- szám vagy betű beütő készítése

Vésnök (szerszámvésnök)

- szám vagy betű beütő készítése

- betű, szám kiemelése

- egyszerű dombornyomó szerszám gépi és kézi vésése

Vésnök (díszítő vésnök)

- feliratok, díszítmények kézi vésése

2.4. A szóbeli vizsga tartalma

A szóbeli vizsga során a jelöltnek az alábbi tárgykörökből kell kérdéseket megválaszolniuk:

Szakmai ismeretek

- Az írásbeli és a gyakorlati vizsgáknál jelzett témák ismeretei

Művészettörténet

- Alapvető képzőművészeti ismeretek (építészet, festészet, iparművészet stílusainak ismeretei, alkotások és szerzőinek bemutatása)

Anyagismeret és gyártástechnológiák

- Az írásbeli vizsgáknál jelzett témakörök ismeretei, kiegészítve a metallográfiai kérdésekkel

A felkészülési idő: 15-20 perc.

A gyakorlati vizsga és a szóbeli vizsga feladatsorának összeállítása a képző intézmény feladata.

A feladatsort előzetesen egyeztetni kell a vizsgabizottság elnökével. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgozhatja.

2.5. A vizsga értékelése

A vizsgarészek tantárgyait 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények számtani átlag alapján kell meghatározni. Ha a jelölt az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán valamelyik vizsgatárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor a 33. § alapján kell eljárni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga végső osztályzatát a megelőző vizsgaremek és a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsgamunka érdemjegye alapján kell megállapítani, oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott vizsga-munka érdemjegye nagyobb (kétszeres) súlyt képviseljen. Ha bármely osztályzat elégtelen, úgy a gyakorlati vizsga végső eredménye is elégtelen.

(Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán elégtelen érdemjegyet kap, annak a későbbi javítóvizsgára új, más jellegű vizsgaremeket kell készítenie.)

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakképző iskola által szervezett szakmai versenyen az írásbeli és a gyakorlati vizsga alól felmentést kap az a versenyző, aki a versenykiírásban szereplő feladatok 88%-át teljesíti.

A szakmai vizsga elméleti vizsgája alól felmentést kap az a jelölt, aki már előzőleg valamelyik másik vésnök szakágból szakmai vizsgát tett.

4. Egyéb

A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

A szakmai vizsgára való jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben:

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- egyéni vizsgázó jelentkezése esetén:

= középiskolai végzettség,

= legalább két év a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati irányított képzés.

Az irányított gyakorlati képzés célja : a szakma alapvető - valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható - munkafogásainak megismertetése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 26. sorszámú alatt kiadott mozigépkezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 88 9 5344 11 90 05

A szakképesítés megnevezése: mozigépkezelő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A mozigépkezelő filmszínházban, művelődési intézményben, színházban stb. nagyobb méretű minőségi mozgóképet állít elő hagyományos filmvetítéssel vagy más mozgókép-közvetítővel.

Feladatát önállóan látja el.

Főbb feladatai:

- A mozgókép előállításának gyakorlati megvalósítása

- A közönség kulturált kiszolgálásának segítése, a filmszínház hatékony működtetése

- Gondoskodás a közönség és az intézmény személyzetének biztonságáról

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. A mozigépkezelő legfontosabb feladata a vetítőhelyen a vetítőkép-leadó, hangleadó és kisegítő berendezések önálló működtetése.

Felelős azért, hogy az általa kezelt berendezések a közönség számára optimális előadást biztosítva közvetítsék a mozgóképet.

A feladat megfelelő végzése érdekében a szakvizsgázók ismerjék:

- a filmszalagok felépítését, fajtáit, méreteit, a filmszalagon rögzített képek (és hangjel) műszaki jellemzőit,

- a különböző méretű filmszalagok vetítésére szolgáló vetítőgépek csoportosítását, felépítését, fő részeit,

- a különböző mechanikai felépítésű vetítőgép típusokat,

- a vetítőgép fénytani, optikai elemeit: a fényforrásokat, vetítőtükröket, a kondenzorlencséket, kapulencséket, hőszűrőt, hőtükröt, vertikális és horizontális vetítő lámpaházakat,

- a filmtovábbító mechanizmusokat: a filmet leeresztő és felcsévélő szerkezetet, a szakaszos filmmozgató szerkezetet, a képkapukat, fogasdobokat, filmhatárolókat,

- a vetítőgép meghajtó motorokat, a motorindítást,

- a vetítőgép biztonsági szerkezeteket és a hűtőrendszereket,

- a vetítőgép hangfejét,

- a vetítő-fényforrásokra vonatkozó speciális igényeket,

- hogy milyen vetítő-fényforrás szükséges a különböző vetítési feladatok ellátásához,

- az izzószálas fényforrások főbb fajtáit, ezek műszaki jellemzőit, élettartalmukat stb.,

- a vetítő-fényforrásként alkalmazott halogénizzók főbb fajtáit, az ezekhez használatos fényirányító elemeket,

- az ívkisüléses vetítő-fényforrások főbb fajtáit, ezek műszaki jellemzőit,

- a xenonlámpa működési elméletét, technikai felépítését,

- a xenonlámpa alkalmazásánál használatos fényirányító elemeket, továbbá helyzetük beszabályozását különféle módszerekkel,

- a xenonlámpa működtetéséhez szükséges feszültségeket és a kialakuló áramviszonyokat,

- a xenonlámpa-tápegység - különösen az ívgyújtó áramkör felépítését, működését,

- a különböző filmszalagokon alkalmazott hangrögzítési eljárásokat,

- a filmhang útját a hangsáv jelének leolvasásától a nézőig (ún. Filmhang átviteli lánc),

- a filmhang-közvetítő berendezés egységeinek (hangfej, előerősítő, hangerő- és hangszínszabályozók, teljesítményerősítő, hangsugárzó) feladatát, felépítésük vázlatát,

- az egységeket összekötő tápvonalrendszereket,

- a filmhang-közvetítés ellenőrzésére szolgáló egységeket,

- a térbeli hallás, valamint a sztereo hangközvetítés alapjait,

- a magyar (3+1) sztereo és a DOLBY-sztereo filmhang-közvetítő rendszerek vázlatát,

- az elektromos mozgókép-rögzítési eljárások rendszervázlatát,

- a televíziós képfelbontás, videojelek képzését,

- a színes televíziós rendszerek fajtáit, ezek alapelveit,

- a képjel rögzítésének módjait, a felvételi sebességfokozó eljárásokat,

- a különböző képmagnórendszereket,

- a videokészülékek összekapcsolásának módjait,

- a televíziós képet kivetítő készülékeket, ezek beszabályozását,

- a televízió-csatorna beosztást,

- a folyamatos filmvetítés megvalósításának módszereit, és a jó minőség érdekében meghatározott szigorú követelményeket,

- a filmkópia tekercsein lévő befutó- és végszalag kialakítását,

- az optikai váltásjelek szabványos elhelyezését, a moziautomaták vezérlésére szolgáló fóliák kialakítását, elhelyezését,

- a különböző moziautomatákat, ezek használatát, pontos működésük beszabályozását,

- a moziüzemi segédberendezéseket, ezek működési elvét, felépítésének vázlatát, kezelését (a segédberendezések között kiemelt fontosságú a vetítőlámpa áramátalakítója és a hanglámpa tápegysége),

- a különböző vetítőernyő típusokat, műszaki jellemzőiket, alkalmazási területüket.

2. A szakvizsgázónak tudnia kell a vetítéstechnikai tervezés egyszerű számításait (pl. vetített kép mérete, fénysűrűség), a filmszalagon rögzített hangjel egyes adatai (pl. frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség) meghatározásának számítási módjait, a vetített képet és hangot minősítő európai és hazai előírásokat, szabványokat.

3. A mozigépkezelő fontos feladata a közönség kulturált kiszolgálása érdekében a vetítőhely hatékony működtetésének elősegítése.

Felelős a vetítő- és hangleadó-berendezések karbantartásáért, a segédberendezések (színpadtechnikai, biztonságtechnikai, fűtési, világítási, vízellátási, világítási) működéséért. Közreműködik a kulturált környezet kialakításában (pl. tisztaság, közönségtájékoztatás, reklám), a hatékony anyag- és energiagazdálkodásban.

A feladat megfelelő végzése érdekében a szakvizsgázók ismerjék a fontosabb beszabályozási és karbantartási munkákat:

- a vetítőobjektívek beállítása,

- a filmet leeresztő, illetőleg a felesévélő orsó nyomatékának beszabályozása,

- képkapuban a filmszorítás beszabályozása,

- kapubársony cseréje,

- fogasdobok állapotának ellenőrzése, tartógörgők, illetve sin helyzetének beszabályozása,

- görgők karbantartása,

- vetítőgépfej olajcseréjének elvégzése,

a filmkópiák szakszerű állapotellenőrzését, kezelését, karbantartását, a kópia átvételének, vizsgálatának szabályait, vizsgálati jegyzőkönyv készítését,

- a filmkópia természetes elhasználódásának folyamatát, illetőleg a filmrongálás kritériumait,

- a vetített kép (vetítőernyő) kifogástalan láthatósága érdekében meghatározott követelményeket (vetítőernyő mérete, szemlélési távolság és szög, ülőhelyek elhelyezése, nézőtéri padozatszint kialakítása stb.),

- a filmszínház, mozi, illetve művelődési ház kedvező építészeti, épületgépészeti kialakítását, az ezekre vonatkozó előírásokat, szabványokat. Tájékozottságuk terjedjen ki a helyiségek - funkción alapuló - kapcsolatára, a fűtési, szellőzési rendszerekre, vízellátásra,

- a xenonlámpa kiszerelését, illetőleg beszerelését a lámpaházba,

- a xenonlámpa helyzetének, továbbá a fényirányító elemek (vetítőtükrök stb.) helyzetének beszabályozását,

- a biztonsági világítás és az irányfény táprendszerének működtetését.

4. A szakvizsgázók legyenek tájékozottak a filmszínház gazdasági működtetésének alapvető rendszerében, ismerjék:

a vállalkozással, gazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat (társasági, adó-, pénzügyi-számviteli, statisztikai),

- a mozgóképterjesztéssel kapcsolatos hatósági előírásokat,

- a bevételek elszámolása és a jegykiadás szabályait, a pénztárgép működtetését,

- a filmterjesztésben alkalmazott elszámolási, adminisztratív rendet,

- az általánosan alkalmazott közönségtájékoztatási, reklám és propaganda eszközöket és azok alkalmazási módszereit, a vetítőhely mint reklámhordozó felhasználási lehetőségeit,

- a vagyonvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat (pl. pénzkezelés és szállítás, épületvédelmi és riasztóberendezések működtetése).

5. A mozigépkezelő kötelessége a munkavédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírások betartása.

A feladat megfelelő végzése érdekében a szakvizsgázók ismerjék:

- a filmszínház, művelődési ház helyiségeire vonatkozó munkavédelmi követelményeket (pl. közönségforgalmú helyiségek méretei, burkolata, gépek megközelíthetősége stb.),

- a mozitechnikai gépek, berendezések munkavédelmi csoportosítását, a gépek, berendezések szerelésére és kezelésére vonatkozó előírásokat,

- a technológiai folyamatok biztonsági előírásait, különös figyelemmel a filmragasztáshoz, filmtisztításhoz használatos vegyszerek egészségkárosító hatására és tűzveszélyességére,

- az elektromos balesetek megelőzése, érintésvédelem ellenőrzése, és a szabványossági felülvizsgálat előírásait,

- hogy mik a teendők balesetnél, elsősegélynyújtásban, a balesetek okainak kivizsgálásában, a baleseti károk, kártérítések, felelősség érvényesítése kérdéseiben,

- az égés elméletét (általános tűzvédelmi ismeretek),

- a tűzvédelmi szabályozás és a tűz elleni védekezés feladatait,

- a tűzvédelmi szervezet (tűzoltóság) felépítését, a hatás- és jogköröket, feladatokat.

- tűzveszélyesség, tűzveszélyességi osztályok fogalmát, az osztályba sorolást,

- a tűzvédelmi berendezéseket és tűzjelzőket,

- a tűzoltókészülékek, -berendezések fajtáit, használatukat, kezelésüket, működőképességük ellenőrzésének rendjét,

- a villám elleni védelem műszaki megvalósításait,

- a közönségforgalmú helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat,

- az üzemi és technológiai helyiségekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat,

- a tüzelő- és fűtőberendezések, kályhák, kazánok, egyéb hőtermelő berendezések által okozott veszélyek megelőzését,

- az alkalmi tűzveszélyes munkavégzés szabályait,

- a tűzvédelmi ellenőrzések, felülvizsgálatok, szemlék rendjét és gyakoriságát,

- a felelősség körét,

- a xenonlámpa működése során fellépő hibák jellegzetes okait,

- a xenonlámpa alkalmazásával fennálló baleseti és egészségkárosító veszélyeket, továbbá az ezek elleni védelmet.

6. A mozigépkezelő korábban felsorolt feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen a szakmai műveltségi alapismeretek elsajátítása.

Az elektrotechnikai tudnivalók köréből a szakvizsgázók ismerjék:

- a villamos-töltés és egyenáram fogalmát, a közöttük lévő összefüggést, a dörzselektromos feltöltődést, ennek hatásait, kiküszöbölését,

- az egyszerű és összetett áramkör elemeit, az áramkör jellemzőinek műszaki számításait (Ohm-törvény, villamos-munka és teljesítmény),

- a villamos áram hatásait (hőhatás, vegyi hatás, mágneses hatás),

- a mágneses térre vonatkozó alapvető törvények legegyszerűbb megfogalmazásait,

- a váltakozó áram műszaki jellemzőinek értelmezését (frekvencia, effektív érték, csúcsérték, középérték stb.),

- az ohmos, az induktív és a kapacitív ellenállás fogalmát, hatását a váltakozó áramú áramkörben, vegyes kapcsolásuk eredőjének számítását,

- az elektromágneses hullámok mibenlétét,

- a műszaki alkalmazásokat, kiemelt figyelemmel a berendezések érintésvédelmének megvalósításaira.

7. A fénytani és hangtani tudnivalók köréből a szakvizsgálók ismerjék:

- a fény fizikai jellemzőit, mértékegységeit, a jellemzők közötti egyszerű összefüggéseket,

- az anyagok fénytani viselkedésének törvényszerűségeit, különös tekintettel a tükrök, lencsék képalkotására,

- a hangtani alapfogalmakat.

- a hang terjedését szabadtérben, valamint zárt térben,

- a legfontosabb teremakusztikai jellemzőket,

- a hangjel digitalizálásának elvét,

- az analóg és digitális hangrögzítés elveit, néhány hangrögzítési eljárás vázlatát (mechanikus, mágneses, fotografikus).

8. A szakvizsgázók rendelkezzenek filmesztétikai alapismeretekkel.

Ismerjék:

- a filmesztétika speciális rendszerét, fontosabb összefüggéseit,

- a film elemi jeleit, a kép és a hang viszonyát, a film cselekményszervezését, a filmműfajokat, az esztétikai befogadás elméletét,

- a különböző típusú műelemzések (pl. tartalomelemzés, értékelemzés, hatáselemzés, formanyelvi elemzés, funkcióelemzés stb.) legfontosabb követelményeit.

9. A szakvizsgázók rendelkezzenek szakma-működéstani alapismeretekkel.

Ismerjék:

- a szakmai munkamegosztás szervezeteit (pl. filmforgalmazó, műsorszolgáltató, moziüzemeltető, filmszínház, videokiadó, videoügynökség, videotéka stb.),

- a legfontosabb szakmai munkafolyamatokat,

- a művelődési (sajtó- és média) igazgatás szabályait,

- a mozgókép-közvetítés szerzői jogi kérdéseit,

- a szabályok megsértése büntetőjogi szankcionálásának szabályait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgára bocsátás feltételei:

- általános iskolai végzettség,

- szakvizsga időpontjáig betöltött 18. életév,

- 50 órás - vetítőgépházban letöltött - igazolt gyakorlat.

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

1. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

1.1. Gyakorlati vizsga

A mozigépkezelő alapvető munkaműveleteit magában foglaló munkafeladatok megoldása a vizsgabizottság előtt

a) A szakvizsgázónak hibátlanul kell elvégeznie a következő munkaműveleteket:

- filmtekercs állapotellenőrzése, szükség szerinti javítása (pl. perforáció-javítás "cakkozással", filmragasztás stb.),

- vetítőberendezés (vetítőgép, objektívek, hangrendszer, moziüzemi segédberendezések) üzembe helyezése, működés ellenőrzése,

- filmtekercs vetítőgépbe fűzése,

- mozielőadás kezdése, filmvetítés elindítása,

- filmvetítés, közben: élességállítás, képállítás (felkép megszüntetése, hangerő-szabályozás stb.),

- vetítőgépváltás,

- vetítőgép leállítása, előadás befejezése.

b) A megfelelő biztonságtechnikai előírások és védőeszközök alkalmazásával a gyakorlatban el kell végeznie:

- a xenonlámpa kiszerelését, illetőleg beszerelését a lámpaházba,

- a xenonlámpa helyzetének, továbbá a fényirányíló elemek (vetítőtükrök stb.) helyzetének beszabályozását.

c) A szakvizsgázónak el kell végeznie a VHS-rendszerű videokészülék és a monitor összekapcsolását és beszabályozását.

A gyakorlati vizsga időtartama: legfeljebb 300 perc.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga a mellékletben meghatározott feladatsor alapján történik, mely négy témakörből áll, és szintetizált ismereteket vár el a vizsgázóktól.

a) Vetítéstechnika, hangosfilmtechnika, xenon elmélet, videotechnika.

b) Műszaki üzemeltetés, gazdaságtan, szakmai számítások.

c) Munkavédelem, tűzrendészet, biztonságtechnika.

d) Fénytan, hangtan, elektrotechnika, filmesztétika, szakmai működéstan.

A vizsgázónak a négy kérdéskör megválaszolására - 30 perces felkészülést követően - maximálisan 20-25 perc áll rendelkezésére.

2. A vizsga értékelése

Mindkét vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A szakvizsgázó akkor kaphat szakképesítést, ha mindkét vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el.

Elméleti jegyét a szóbeli vizsga négy feladatkörére, gyakorlati jegyét pedig a három munkafeladat megoldására adott érdemi jegyek átlaga alapján felfelé kerekítéssel kell megállapítani.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

A szóbeli vizsga ajánlott tételsora

1.

a) A hangos mozgókép-közvetítés ismert módozatai

b) A vállalkozás általános feltételei, szabályai

c) Xenonlámpaházak szerelésének előírásai

d) Mágneses alapfogalmak, indukció és önindukció fogalma

2.

a) A film pálya részei és az egyes részek funkciója

b) Vállalkozás a kulturális szolgáltatásban

c) Különböző típusú tűzoltó készülékek elhelyezése a filmszínház területén

d) Az elektromos töltés, elektromos erőtér, elektromos feszültség és áramerősség fogalma

a) A 35 mm-es hangosfilm-vetítőgépek főbb részei

b) Társasági törvény, az egyes gazdasági formák jellemzői

c) A kiürítési útvonalra, vészkijáratokra vonatkozó előírások filmszínházakban

d) Fénysugarak terjedése, sebessége és változása, fényáteresztő, fényvisszaverő vagy fényelnyelő anyagok esetében

4.

a) A máltai-keresztes filmtovábbítás lényege

b) Vállalkozás és adózás, az adózás szabályai

c) A mozira vonatkozó villámvédelmi és elektromos felülvizsgálat lényege

d) Az egy-háromfázisú váltakozó áram jellemzői és egyenirányítása

5.

a) Mozgókép előállítására szolgáló fénytechnika berendezések

b) Filmszínházak gazdálkodási és pénztári rendje

c) Tűzveszélyességi osztályok, a filmszínházak besorolása tűzveszélyességi osztályba

d) Az áramforrások fajtái és kapcsolási módjaik, valamint az akkumulátorok

6.

a) A fényzár szerepe és típusai

b) A filmszínházak jegyelszámolási módszerei, a pénztárgép működése

c) Tűzoltási alapismeretek

d) Az elektromos ellenállás, villamos áramkörök

7.

a) A film kezelése és tárolása, a film anyagai és tulajdonságai

b) Közönségtájékoztatás és reklám a filmterjesztésben

c) Xenonlámpák cseréjének biztonságtechnikai előírásai

d) Kirchoff törvényei

8.

a) Filmállapot-vizsgálat, műsor-összeállítás, műsor-szétszedés

b) A mozi külső megjelenése, homlokzata, burkolata, környezete

c) A nézőtéri ügyelő feladata tűz esetén

d) A fotoelektronikus átalakítás működése

9.

a) A mozigépkezelő TMK feladatai, a karbantartás típusai

b) Rajzolja fel a 35 mm-es fényhangcsíkos normál kép-elemű film méreteit

c) A moziüzemeltető alapvető tűzvédelmi kötelezettségei

d) A mozgókép-forgalmazás elvei és rendszere

10.

a) A hangleadás átviteli lánca

b) A filmszínház közönségszolgálati helyiségeire vonatkozó előírások

c) Az áramütéses balesetek megelőzése

d) Filmművészet, mint a valóság alkotó tükrözése, az esztétikai befogadás

11.

a) A filmipar hangfeljegyzéseinek ismert módozatai

b) A vetítőgépház létesítésére vonatkozó előírások

c) Az irányfény és a biztonsági világítás

d) A film elemi jelei, a látvány és a hang viszonya

12.

a) A hangfej építése

b) A mozi fűtése, szellőzés, ezek lehetséges megoldásai

c) A moziüzemeltető - mozigépkezelő - különleges kötelességei tűzveszélyes film használatakor

d) A tükrözés alaptörvényei, a különböző típusú tükrök tulajdonságai

13.

a) Fotoelektromos átalakítók

b) A vetített képpel szemben támasztott követelmények

c) A moziüzemeltetés legfontosabb tűzrendészeti szabályai

d) A film cselekményszervezése, dramaturgiája

14.

a) Erősítő- és hangszórótípusok, és illesztésük

b) A mozigépkezelő feladata az előadás kezdetekor, az előadás alatt és az előadás befejezésekor

c) A munkavédelem fogalma, munkavédelmi feladatok

d) Filmtípusok, filmműfajok

15.

a) Résoptika-rendszerek

b) A filmszínház elektromos hálózata

c) A film szállítása és tárolása

d) A különböző típusú műelemzések szabályai. Szabadon választott film rövid elemzése

16.

a) A fényforrások fajtái, vetítőernyő-típusok

b) Rajzolja fel a xenonizzó automatika nélküli gyújtókészülékek villamos vázlatát

c) A filmragasztók használata, tárolása

d) A filmterjesztés szakmai szervezetei és munkafolyamatai

17.

a) Xenonlámpaházak szerkezete, működése

b) A mozialkalmazottak feladatai, kötelességei filmszínházakban

c) Elsősegélynyújtás áramütéses baleseteknél

d) A videoterjesztés szakmai szervezetei és munkafolyamatai

18.

a) Videokivetítő (projektor) készülékek működése

b) A filmszínház vízellátása, csatornahálózata

c) A mozigépkezelő munkavédelmi feladatai

d) A művelődési (sajtó- és média) igazgatás szabályai

19.

a) Az elektromos képrögzítés módjai, videotechnika

b) Rajzolja fel a fényhangos filmhang-átviteli láncot!

c) A mozi dolgozók munkavégzésére vonatkozó munkavédelmi előírások

d) A mozgóképterjesztés szerzői jogi kérdései

20.

a) A vetített kép fénytani elemei

b) A világítás és fényelosztás módozatai filmszínházakban

c) Az üzemi és látogatói balesetek

d) A videó feketepiac és a szerzői jogok megsértésének büntetőjogi szankcionálása

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 27. sorszáma alatt kiadott mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 88 4 5342 11 90 04

A szakképesítés megnevezése: mozgókép-forgalmazó és üzemeltelő (szint megjelöléssel)

A) középfokú mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető

B) felsőfokú mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A mozgókép-forgalmazás és -üzemeltetés (a továbbiakban: mozgóképterjesztés) mozgóképeknek (mozi-, televíziós és videofilmeknek) a közönséghez történő eljuttatását, illetve a konkrét film-néző találkozások megtervezését és megszervezését jelenti.

A mozgóképterjesztés mint tevékenységi folyamat átfogja a film útját az átvételtől a nézőközönséggel való találkozásig, beleértve a folyamat eredményeinek visszajelzését is. A mozgóképterjesztés mint intézményrendszer magába foglalja az országos, a regionális és a lokális hatókörű kereskedelmi vállalkozásokat egyfelől és - másfelől - a filmkultúra-terjesztés speciális intézményeit.

A mozgóképterjesztő tevékenység professzionális gyakorlása sajátos "terjesztői" tudást (speciális áru- és piacismereteket, speciális szelekciós-szerkesztői és közvetítői ismereteket, képességeket és jártasságokat) igényel, amely kiegészül számos nem specifikus (műszaki-technikai, társadalmi, gazdasági, vállalkozói, marketing stb.) ismereteknek a terület sajátosságaira alkalmazott képességszintű birtoklásával.

A mozgóképterjesztés tevékenység- és intézményrendszerének rendkívül szétágazó (három nemzetgazdasági ágat is átfogó) és komplex jellege szükségessé teszi, hogy a szakma valamennyi szereplője számára közös tudásanyagon (a szakmai törzsanyagon túl) tevékenységi szintenként és tevékenységi körönként differenciált legyen a szakmai követelményrendszer is.

A) Középfokú szakképesítéssel megszerezhető tudást (ismereteket, készségeket és jártasságokat) igényelnek a mozgóképterjesztés alapegységeinek (a mozik, videotékák, filmklubok, kábeltelevíziók) vezetői, valamint az országos és regionális hatáskörű kereskedelmi és/vagy filmkulturális intézmények részegységeinek vezetői, illetve végrehajtó-szervezői munkakörei.

B) Felsőfokú szakképesítéssel megszerezhető tudást (ismereteket, készségeket és jártasságokat) igényelnek az országos és regionális hatókörű kereskedelmi és/vagy filmkulturális intézmények vezetői, irányító és tervező-szervezői munkakörei.

III. Szakmai követelmények

A) A középfokú mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető képesítés követelményei

Mozgóképterjesztés

1. Sajátítsa el a mozgókép társadalmi és egyéni funkcióira, történetére és formanyelvi sajátosságaira vonatkozó alapvető ismereteket, hogy el tudjon igazodni a hazai és nemzetközi filmkínálatban, felismerje az egyes mozgókép-alkotások tartalmi, esztétikai és terjesztési értékét.

2. Ismerje a nézőközönség szerveződésének alapvető törvényszerűségeit, demográfiai, társadalmi és ízlésbeli szerkezetének alakulását annak érdekében, hogy gyakorlati munkája során nagyvalószínűséggel meg tudja becsülni egy-egy mozgóképalkotás potenciális és reális közönségének várható nagyságát és összetételét.

3. Ismerje a mozgóképalkotások útját a gyártástól a nézőig: a piackutatás, a filmátvétel, a forgalmazás, a közvetítő-szolgáltató tevékenység, az üzemeltetés és a visszajelző rendszerek működési mechanizmusait.

4. Ismerje a mozgóképszakma szervezeti-működési rendjét: az irányítás, a gyártás, a terjesztés, a kutatás és képzés, illetve szakmai civiltársadalom szférájában működő szervezetek funkcióit és szervezeti-működési rendjük alapvető jellemzőit.

5. Ismerje a mozgóképterjesztés elvi-elméleti alapjait:

- a mozgóképterjesztés fogalmát, funkcióit és helyét a kultúra és a tömegkommunikáció rendszerében;

- a mozgóképterjesztés alrendszereinek (kereskedelmi mozgóképterjesztés, mozgóképkultúra-terjesztés, társadalmi forgalmazás) viszonyát és alapvető jellemzőit;

- a mozgóképterjesztés típusainak (globális-televíziós, csoportos-mozis, individuális-videós mozgóképterjesztés) viszonyát és alapvető jellemzőit;

- a mozgóképterjesztés alapmodelljeinek (tekintélyelvű, liberális, demokratikus) viszonyát és alapvető jellemzőit.

6. Az elvi-elméleti alapok ismeretében tudja jellemezni és megítélni a mozgóképterjesztés reálisan létező gyakorlatát.

7. Ismerje a magyar mozgóképterjesztés történetének alapvető folyamatait.

8. Legyen kitekintése a mozgóképterjesztés nemzetközi tendenciáira, tudja elhelyezni a magyar mozgóképterjesztés helyét a világban és Európában.

Gazdasági-vállalkozói ismeretek

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal; rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel,

- ismerje az alapvető vállalkozási formák fő ismérveit,

- képes legyen elhelyezni a vállalkozást mikro- és makrokörnyezetben egyaránt,

- használja a reklám-propaganda és marketing eszközöket,

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

- ismerje a moziüzemekre, illetve videokölcsönzőkre vonatkozó alapvető számviteli (nyilvántartási) előírásokat (előadás-jelentés, napijelentés, műsorjelentés, havi, illetve félhavi elszámolás, forgalmi jelentés, készpénzfizetési számla, belső számla, kedvezmények stb.),

- ismerje a moziüzemekre, illetve videokölcsönzőkre vonatkoztatható alapvető statisztikai elemzési eszközöket (átlaglátogató, átlagbevétel, időszaki összehasonlítások, trendek, eredmények grafikus ábrázolása és összehasonlítása).

2. Ismerje a nemzetközi mozgókép-kereskedelem jogi, pénzügyi, adózási stb. feltételeit és szabályait.

3. Tudja használni a szükséges jogi ismereteket belföldi relációban is (munkajog, szerzői jog, büntetőjog, a művelődésigazgatás szabályai).

4. Rendelkezzen alapvető pszichológiai ismeretekkel (tömegpszichológia; kis létszámú, korban, ismeretben szórt jellegű csoport irányítása).

5. Rendelkezzen a mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető szakmában elterjedt iroda- és számítástechnikai eszközök kezeléséhez szükséges felhasználói ismeretekkel:

- irodatechnikából ismerje meg a fénymásolók, a faxok és a modemek kezelését,

- számítástechnikából

= rendelkezzen alkalmazói szintű hálózatkezelési alapismeretekkel,

= ismerjen egy operációs rendszert,

= képes legyen használni szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat,

= ismerje a moziüzemeltelés és videokölcsönzés területén alkalmazott felhasználói programok, rendszerek jellemzőit és ezek közül egyet jártassági szinten kezeljen,

= ismerje a szoftveres adatvédelmi eszközöket.

Műszaki-technikai ismeretek

1. Rendelkezzen a mozgókép-közvetítő rendszerek, intézmények telepítésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő műszaki-technikai és gazdasági alapismeretekkel.

2. Rendelkezzen olyan alapvető ismeretekkel, amelyek biztosítják egy vetítőhely fennakadás mentes, az előírásoknak megfelelő folyamatos működtetését:

- ismerje a műszaki működtetéshez szükséges alapfogalmakat (épületgépészet: fűtési, szellőztetési rendszer; nézőtér, vetítőgépház, előcsarnok stb. kialakítása, műszaki előírások),

- rendelkezzen a szükséges biztonságtechnikai ismeretekkel,

- ismerje a munkavédelmi és a tűzvédelmi előírásokat.

3. Rendelkezzen a vetítések hibamentes lebonyolításához szükséges mozgókép-technikai alapismeretekkel:

- ismerje a vetítés- és hangtechnikai alapfogalmakat, a filmvetítésnél használatos segédberendezéseket,

- ismerje a videotechnika alapjait,

- ismerje a televízió-technika alapjait.

4. Rendelkezzen - a folyamatos forgalom és a megfelelő információáramlás biztosítása érdekében - megfelelő számítástechnikai-műszaki alapismeretekkel:

- hardver-ismeret: alapgép, perifériák, ergonómia (a pénztár kialakítása),

- fizikai adatvédelmi megoldások,

- a multimédia lehetőségeinek használata a vetítőhelyeken és a videokölcsönzőkben.

B) A felsőfokú mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető képesítés követelményei

Mozgókép-terjesztési ismeretek

1. Rendelkezzen a középfoknál leírt ismeretekkel.

2. Ismerje a mozgóképterjesztés középfokú elméletét, az elmélet és a gyakorlat közölt közvetítő mechanizmusokat - a konkrét helyzet konkrét elemzése (a diagnózis) és a történelmi trendek értelmezése, illetve prognózisok és stratégiák (a terápia) készítése érdekében.

3. Ismerje és tudja a mozgóképterjesztésre alkalmazni a személyiség- és intézményközpontú, valamint a kommunikatív modernizációelméletek fogalmi apparátusát és módszereit - a szakmai modernizáció érdekében.

4. Ismerje és tudja a mozgóképterjesztésre alkalmazni a professzionális intézményrendszerek elméletét, és azokat a (rekrutációs, szelekciós, szocializációs, értékelő, jutalmazó-szankcionáló) mechanizmusokat, amelyek a szakmai szereplőket a professzionalizálódásra serkentik, kényszerítik.

5. Sajátítsa el és tudja alkalmazni a szakmai civiltársadalom (ön)szerveződésére (érdekképviseletek, szakszervezetek, szakmai kamarák), a konszenzusteremtés és a koalícióképzés mechanizmusaira és technikáira vonatkozó ismereteket (érdekérvényesítés, társadalmi befolyásolás lehetőségei).

6. Sajátítsa el és készségszinten tudja kezelni a mozgóképterjesztés valamely felsőfokú szakmai képzettséget igénylő munkakörének eredményes gyakorlásához szükséges speciális mozgókép-terjesztési ismereteket.

Gazdasági-vállalkozói ismeretek

Rendelkezzen a középfoknál leírt ismeretekkel.

Műszaki-technikai ismeretek

Rendelkezzen a középfoknál leírt ismeretekkel.

Mozgókép-terjesztési menedzser ismeretek

1. Ismerje a menedzser és a menedzsment fogalmát, történeti alakulását és főbb irányzatait.

2. Ismerje a vezetéselmélet rövid történetét, a vezető személyiségének jellemzőit, a vezetői stílusokat, a vezető tevékenységeit, a vezetési módszereket és modelleket.

3. Készségszinten ismerje a szervezet- és emberi erőforrás-fejlesztés elveit és módszereit.

4. Ismerje és a mozgóképterjesztésre tudja alkalmazni a döntéselmélet fogalmi és módszertani apparátusát.

5. Ismerje és tudja alkalmazni az image-építés elvi-elméleti hátterét és gyakorlati módszereit.

6. Ismerje a marketing fogalmát, a marketingkoncepció fejlődését, a marketing program és stratégia kapcsolatát, a marketing gyakorlatot (a marketing programok sajátosságait, a marketing szervezetek típusait és az információs rendszert).

7. Ismerje a piaci környezet jellemzőit (a termelői és a fogyasztói piac sajátosságait, a fogyasztói magatartás típusait, a fogyasztás indítékait, a befolyásolás lélektani tényezőit).

8. Ismerje az ár marketing szerepét, az árakra ható tényezőket, a cég mozgásterét, az árpolitika- és stratégia jellemzőit.

9. Ismerje a marketing-kommunikáció eszközeit; a reklám fajtáit, a reklámeszközöket és reklámhordozókat, a reklámtevékenység menetét, a reklám hatékonyságát befolyásoló tényezőket (a média-effektus, a bumeráng-effektus, az idő tényező); az etika szerepét a reklámban; a reklám speciális formáit (Direct Mail, Sales Promotion); a Public Relations elvi-elméleti hátterét és gyakorlati módszereit.

Mozgóképkultúra-terjesztési ismeretek

1. Rendelkezzen a középfoknál leírt mozgóképkultúra-terjesztési ismeretekkel.

2. Ismerje és tudja a mozgóképkultúra-terjesztés gyakorlatára alkalmazni a pszichológia (elsősorban a személyiség- és csoport-, a befolyásolás-, a munka- és művészetpszichológia), a szociológia (elsősorban a kultúra-, a művelődés- és a művészetszociológia, illetve a szervezet- és életmód-szociológia), valamint a kommunikációelmélet fogalmi apparátusát, sajátos magyarázó elveit és főbb módszereit.

3. Ismerje a tömegkommunikáció- és filmszociológia fogalmát, helyét a tudományok rendszerében, történetének főbb szakaszait és irányzatait, kutatási területeit (elsősorban a befogadás, a mozgóképnek az egyénekre, csoportokra és tömegekre gyakorolt pillanatnyi és tartós hatásának, valamint a közönség szerveződésének jellemzőit), a hazai és a nemzetközi eredményeket; legyen jártas az elméleti és empirikus eredmények gyakorlati szakmai alkalmazásában és praktikus célú vizsgálatok megtervezésében és lebonyolításában.

4. Sajátítsa el a mozgókép mibenlétére, társadalomtörténeti, esztétikai, értékelméleti, szemiotikai, kommunikációelméleti, szociológiai és pszichológiai műfajelméleti sajátosságaira vonatkozó ismereteket és ezek készségszintű alkalmazását konkrét művek elemzésében, hogy képes legyen laikus befogadóknak (is) módszeres segítséget nyújtani a mozgóképkultúra értékeinek elsajátításához.

5. Ismerje és készségszinten sajátítsa el a mozgóképkultúra-terjesztés különböző formáinak (az iskolai mozgóképoktatás, a filmklubmozgalom, a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő mozgókép-ismeretterjesztés) metodikáját és konkrét módszereit.

III. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

1. A szakmai vizsga részei

A) A középfokú szakmai vizsga

Írásbeli vizsga

A jelölt írásban ad számot:

- mozgókép-terjesztési

- gazdasági-vállalkozói

- műszaki-technikai ismereteiről.

Az írásbeli vizsga kérdéseit központi tételsor tartalmazza.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga a gyakorló intézményben kerül megrendezésre. A vizsgán a jelölt

- mozgókép-terjesztési

- gazdasági-vállalkozói

- műszaki-technikai

ismeretekből feladatokat old meg. A gyakorlatvezető a feladatmegoldást írásban értékeli. A jelölt a szóbeli vizsgán a vizsgabizottság előtt beszámol a gyakorlati feladatok megoldásáról.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli vizsga időtartama: 20-25 perc.

B) A felsőfokú szakmai vizsga

Írásbeli vizsga

A követelmények mindenben megegyeznek a középfokú írásbeli vizsgánál megadottakkal.

A vizsga teljes időtartama: 120 perc. A vizsgázó segédeszközt nem használhat.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga a szakdolgozat elkészítéséből és a vizsgabizottság előtt történő megvédéséből áll.

A szakdolgozat elkészítésével a jelölt bizonyságot kell adjon az elméleti irodalomban való jártasságáról és gyakorlati feladatmegoldási képességeiről, tapasztalatairól.

Szakdolgozatot a jelölt

- mozgókép-terjesztési menedzser ismeretekből, vagy

- mozgóképkultúra-terjesztési ismeretekből írhat.

A fenti ismeretanyagon belül választható témákat a vizsgát szervező intézmény hagyja jóvá.

A szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal a szakdolgozatokat a szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek, és eleget lesz-e a formai követelményeknek.

A vizsgabizottsághoz beadott szakdolgozat nélkül a jelölt vizsgára nem bocsátható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdéseit központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli vizsgán a jelölt két előre megadott, komplett tételjegyzékből húz tételt. Az "A" tételjegyzék megegyezik a középfokú vizsga anyagával. A "B" tételjegyzékből húzott tétel a) kérdéséből minden jelölt vizsgázik, a b) és c) kérdések megválaszolására a szakdolgozat témája szerint kerül sor. A b) kérdésekre azok válaszolnak, akik szakdolgozatukat mozgókép-terjesztési menedzser ismeretekből írták, a c) kérdéseket a mozgóképkultúra-terjesztési ismeretekből vizsgázók kapják.

Képesítést az kaphat, aki szakdolgozatát sikeresen megvédte, és sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát tett.

2. A vizsga értékelése

A) Középfok

Mindhárom vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha mindhárom vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el. Elméleti jegyét a szóbeli vizsga alapján, gyakorlati jegyét pedig az írásbeli és gyakorlati vizsga érdemjegyeinek átlaga alapján, felfelé kerekítéssel kell megállapítani.

B) Felsőfok

Mindhárom vizsgarészt 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha mindhárom vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el. Elméleti jegyét az írásbeli szóbeli vizsga, gyakorlati jegyét a szakdolgozat érdemjegye és a szakdolgozat szóbeli megvédése alapján elnyert érdemjegyek átlaga alapján, felfelé kerekítéssel kell megállapítani.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A középfokú szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

Ha jelölt középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik, a felsőfokú szakmai vizsgán be kell számítani a középfokon már teljesített követelményeket.

A felsőfokú szakmai vizsgán annak a vizsgázónak, aki szakdolgozatát sikeresen megvédte, a szakmai vizsga 2 éven belül történő megismétlésénél (pótló-, illetve javítóvizsgán) nem kell újabb szakdolgozatot benyújtania.

"A" vizsgatételek (közép- és felsőfokú tételsor)

a) kérdés: mozgókép-terjesztési ismeretek

b) kérdés: gazdasági-vállalkozói ismeretek

c) kérdés: műszaki-technikai ismeretek

1.

a) A mozgókép társadalmi és egyéni funkciói, helye a kultúra, a tömegkommunikáció és a művészetek rendszerében

b) Társasági törvény; az egyes társasági formák jellemzői; a vállalkozás általános feltételei, szabályai; vállalkozás a kulturális szolgáltatásban

c) A hangos mozgókép-közvetítés ismert módozatai

2.

a) A mozgókép főbb sajátosságai, eszközei és műfajai

b) A nemzetközi mozgókép-kereskedelem jogi, pénzügyi, adózási stb. feltételei és szabályai

c) A 35 mm-es hangosfilm-vetítőgépek főbb részei (a filmpálya, a máltai keresztes filmtovábbítás; a pilla működése, fajtái; optikák)

3.

a) A tömegfilm és a művészfilm főbb sajátosságai, eszközei és műfajai

b) Az adózás szabályai; vállalkozás és adózás, általános forgalmi adó; bérgazdálkodás; személyi jövedelemadó

c) Mozgókép előállítására szolgáló fénytechnikai berendezések; fényforrások fajtái, vetítőernyő-típusok

4.

a) A mozgókép története I.: a némafilm születése és művészetté válásának jellemzői, irányzatai és alkotói

b) Mozgókép-közvetítő rendszerek, intézmények telepítésének, fenntartásának és fejlesztésének gazdasági feltételei

c) A hangleadás átviteli lánca, a hangfej felépítése, a filmipar hangfeljegyzéseinek ismert módozatai; erősítő- és hangszórótípusok, résoptika-rendszerek

5.

a) A mozgókép története II.: a hangosfilm megjelenése és a filmművészet "nagykorúságának" fő jellemzői, irányzatai és alkotói

b) Jegyelszámolási módszerek - manuális és gépi jegykiadás; lehetséges kedvezményformák; a jegykiadással kapcsolatos alapvető számviteli előírások, nyilvántartások kezelése (előadás-jelentés, napijelentés, műsorjelentés, havi vagy félhavi elszámolás, forgalmi jelentés, készpénzfizetési számla, belső számla, nyugta stb.)

c) A film kezelése, tárolása; a film anyagai és tulajdonságai; éghető film vetítése esetén követendő eljárás; filmállapot-vizsgálat, műsor-összeállítás, -szétszedés

6.

a) A mozgókép története III.: a kortárs filmművészet fő jellemzői, irányzatai és alkotói

b) Közönségtájékoztatás és reklám a filmterjesztésben; eredményesen használható reklám-propaganda és marketing eszközök

c) Tervszerű megelőző karbantartás a mozikban, karbantartási típusok

7.

a) A "mozgókép-galaxis" kialakulása: a televízió, a műholdas műsorszórás, a kábeltelevízió és a videó megjelenése

b) Számviteli törvény; gazdálkodási és pénzkezelési szabályok; leltározás

c) Videokivetítő (projektor) készülékek működése

8.

a) a magyar film történetének fő periódusai, jellemzői és alkotói

b) A mozgóképterjesztéshez a szükséges jogi ismeretek (munkajog, szerzői jog, büntetőjog, a művelődésigazgatás szabályai)

c) A számítógép részei, működése; perifériák; hálózatok, modemek; fizikai adatvédelmi megoldások - áramingadozások elleni védekezés

9.

a) A mozgókép-műelemzés szempontjai és módszerei

b) A videó feketepiac és a szerzői jogok megsértésének büntetőjogi szankcionálása

c) Üzemi és látogatóbalesetek esetén követendő eljárás

10.

a) A mozgókép befogadásának lélektani és társadalmi jellemzői, a filmhatás típusai és mechanizmusai

b) Statisztikai elemzési eszközök használata a gazdasági tervezésben, a játékrend megtervezésében, a műsor kiválasztásában, az ár meghatározásában

c) Irodák, pénztárak, öltözőhelyiségek kialakítása; a számítógépes pénztárak ergonómiája - kapcsolódó biztonságtechnikai, tűz- és munkavédelmi előírások

11.

a) A nézőközönség szerveződésének sajátosságai, a tömegközönség és a rétegközönség jellemzői

b) Árpolitika és árképzési elvek, fogyasztói árelfogadás a mozgókép-terjesztési piac különböző szféráiban

c) A váltakozó áram jellemzői, egyenirányítás; áramforrások fajtái és kapcsolási módjuk; akkumulátorok; elektromos ellenállás, villamos áramkörök

12.

a) A mozgóképterjesztés fogalma, funkciói és helye a kultúra és a tömegkommunikáció rendszerében

b) Film-, videó- és televíziós reklám speciális gyakorlata

c) Tűzoltási alapismeretek, áramütéses balesetek megelőzése; elsősegélynyújtás

13.

a) A mozgóképszakma szervezeti és működési struktúrája

b) A mozivezető, a mozidolgozók és a közönség kapcsolata (tömegpszichológia; kis létszámú csoport irányítása)

c) A tükrözés alaptörvényei, különböző típusú tükrök tulajdonságai

14.

a) A mozgókép útja a gyár(tás)tól a közönségig I.: a mozgókép-forgalmazás működési mechanizmusai

b) Egyéb kereskedelmi tevékenységek, szolgáltatások a mozikban; a mozgóképterjesztés és a kereskedelem kapcsolata

c) A mozi külső megjelenése, homlokzata, burkolata, környezete; közüzemi ellátottság (csatornázás, telefonhálózat, elektromos hálózat, vízellátás)

15.

a) A mozgókép útja a gyár(tás)tól a közönségig II.: a mozgókép-üzemeltetés működési mechanizmusai

b) Adatvédelmi, vagyonvédelmi intézkedések (pénzügyi visszaélés, csalás, lopás, betörés, elemi csapások elleni előzetes intézkedések és a felfedezésüket követő eljárások)

c) Xenonlámpaházak telepítése, szerelésük előírásai, szerkezetük, működésük; a kapcsolódó biztonságtechnikai, tűz- és munkavédelmi előírások

16.

a) A mozgóképterjesztés alrendszereinek a kereskedelmi mozgóképterjesztés, a mozgóképkultúra-terjesztés és a társadalmi forgalmazás) viszonya és főbb jellemzői

b) A mozivállalatoknál és a videokölcsönzőkben alkalmazott irodatechnikai eszközök felhasználási lehetőségeinek ismertetése

c) A vetítőgépház kialakításának szabályai; a kapcsolódó biztonságtechnikai, tűz- és munkavédelmi előírások

17.

a) A mozgóképterjesztés típusainak (a globális televíziós, a csoportos-mozis és az individuális-videós mozgóképterjesztés) viszonya és főbb jellemzői

b) A mozgóképterjesztés jövője az információ-boom idején; hálózati kapcsolatok az egyes mozik között; az egyes cégek központja és mozijai között; telefonos jegyrendelés (touch-tone rendszer); közönségtájékoztatás központi számítógépen

c) Az előcsarnok és az egyéb közönségforgalmi helyiségek kialakításának szabályai; a kapcsolódó biztonságtechnikai, tűz- és munkavédelmi előírások

18.

a) A mozgóképterjesztés modelljeinek viszonya és főbb jellemzői

b) Szövegszerkesztő programok típusai, előnyei (levelezés, szórólap- és reklámkészítés; gazdaságossági, gyorsasági, esztétikai szempontok)

c) A nézőtér kialakításának szabályai a kapcsolódó biztonságtechnikai, tűz- és munkavédelmi előírások (kiürítési útvonal, vészkijáratok, biztonsági fény, irányfény stb.)

19.

a) A magyar mozgóképterjesztés történetének fő folyamatai

b) Táblázatkezelők fajtái, felhasználási lehetőségei a mozivállalatoknál és a videokölcsönzőkben (gazdasági számítások, statisztikai kimutatások, filmlisták)

c) A moziépület fűtési és szellőztetési rendszere; a kapcsolódó biztonságtechnikai, tűz- és munkavédelmi előírások

20.

a) A mozgóképterjesztés nemzetközi tendenciái, Magyarország helye Európában

b) Műsorszerkesztés, -tervezés, kópiagazdálkodás, a játékrend kialakítása, filmszállítás megszervezése

c) Mozgókép-közvetítő rendszerek, intézmények telepítésének, fenntartásának és fejlesztésének műszaki-technikai alapjai; kapcsolódó biztonságtechnikai, tűz- és munkavédelmi előírások; villámvédelem, elektromos felülvizsgálat

"B" vizsgatételek (csak felsőfokon)

1. kérdés:

a) kérdés: mozgókép-terjesztési ismeretek

2. kérdés a szakdolgozat tárgya szerint:

b) kérdés: mozgókép-terjesztési menedzser ismeretek vagy

c) kérdés: mozgóképkultúra-terjesztési ismeretek

1.

a) A mozgóképterjesztés középfokú elméletének elméleti-fogalmi háttere

b) A menedzser és a menedzsment fogalma; történeti alakulása és főbb irányzatai

c) A mozgókép és a társadalom viszonyáról való gondolkodás és kommunikáció szintjei és megközelítésmódjai (a hétköznapi, a szakmai és a teoretikus tudat megközelítésmódjai és objektívációi)

2.

a) Az elmélet és a gyakorlat viszonya: a praxeológiai rendszer szerkezete és "működése"

b) A vezetéselmélet fogalma, történeti alakulása; a vezető személyiségének jellemzői; vezetői stílusok; a vezető tevékenységkörei; vezetési módszerek

c) A mozgókép társadalomtörténete

3.

a) A mozgóképterjesztés struktúrája (a mozgóképterjesztés ideáltipikus struktúrája; az ideáltipikus és a reális struktúra viszonya)

b) A rendszerelemzés és a stratégiai tervezés fogalma, folyamata, főbb módszerei és felhasználási területei a mozgóképterjesztés szférájában

c) A mozgóképelméletek története; mozgókép-műfajelmélet (mozgóképtípusok)

4.

a) A mozgóképterjesztés mint rendszer (rendszer és környezet viszonya, az alrendszerek közötti input-output teljesítmények, a rendszer önreflexiói)

b) A döntéselmélet elméleti háttere és gyakorlati módszerei; a szervezet- és emberi erőforrás-fejlesztés pszichológiai-szociálpszichológiai háttere, gyakorlati módszerei és alkalmazási lehetőségei a mozgóképterjesztés területén

c) A mozgókép formanyelvi sajátosságai és drámai szerkezete

5.

a) A magyar mozgóképterjesztés rendszerfejlődésének főbb fázisai

b) A marketing fogalma; a marketing koncepció fejlődése; a marketing program és stratégia kapcsolata; a marketing gyakorlata (a marketing szervezetek típusai és az információs rendszer)

c) Mozgóképek "olvasatai": a mozgókép mint történeti-szociológiai dokumentum; a mozgókép mint jelüzenet; a mozgókép mint esztétikai konstrukció

6.

a) A mozgóképterjesztés működésének elvi-elméleti alapjai (a kultúrpolitika tipológiája; McPhce kultúratovábbélési elmélete, valamint az izlésblokkok elméletének adaptációja és kiterjesztése a mozgóképterjesztés területére)

b) A piaci környezet jellemzői a mozgóképterjesztés szférájában: a fogyasztói és a termelői piac; a fogyasztói típusok és fogyasztási magatartás; a befolyásolás lélektani tényezői; a piacépítés elméleti háttere és gyakorlati módszerei

c) Mozgóképek létrehozásának (alkotásának és gyártásának) szociológiai, pszichológiai, közgazdasági, szervezeti és művészeti háttere és mechanizmusai

7.

a) A mozgóképterjesztés modernizációjának elméleti alapjai (a modernizáció fogalma; a személyiség- és az intézményközpontú, illetve a kommunikatív modernizációs elméletek adaptálása és kiterjesztése a mozgóképterjesztés területére)

b) A termék mint marketingeszköz a mozgóképterjesztés területén (az új termék életútja, a "csomagolás" és a "márka"); az ár marketing szerepe, az árakra ható tényezők, árpolitika és stratégia

c) A mozgóképek elsajátításának (befogadásának és feldolgozásának) szociológiai, pszichológiai háttere és mechanizmusai, a befolyásolás elméleti alapjai és gyakorlati módszerei

8.

a) A magyar mozgóképterjesztés történetének modernizációelméleti interpretálása

b) A marketing-kommunikáció lényege és főbb eszközei; a propaganda és a reklám fogalma; reklám rövid története, a reklám fajtái; reklámeszközök és reklámhordozók; a reklámtevékenység (a reklám-mondanivaló, a tervezés, az időzítés, a kampány, a reklámköltségek) a mozgóképterjesztés területén

c) A mozgóképkultúra-terjesztés speciális tevékenység- és intézményrendszere I.: az iskolai filmoktatás története, intézményi keretei és módszerei

9.

a) A szakmai civiltársadalom (ön)szerveződése, a szakmai kommunikáció és a koalícióképzés mechanizmusai a mozgóképterjesztés szférájában

b) A reklám speciális formái (a Direct Mail és a Sales Promotion); a Public Relation és az image-építés a mozgóképterjesztés szférájában

c) A mozgóképkultúra-terjesztés speciális tevékenység- és intézményrendszere II.: a filmklubmozgalom története, intézményi keretei és módszerei

10.

a) Az audiovizuális robbanás - új kommunikációs világkép; a multimédia és az interaktív audiovizuális kommunikáció

b) A reklámlélektan alapjai; a reklám hatékonysága; az etika a reklámban

c) A mozgóképkultúra-terjesztés speciális tevékenység- és intézményrendszere III.: a tömegkommunikációs eszközökön keresztül folyó mozgókép-ismeretterjesztés története, intézményi keretei és módszerei

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 28. sorszáma alatt kiadott mozgóképgyártó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 88 9 5341 159 008

A szakképesítés megnevezése: mozgóképgyártó (szint és tevékenység megjelöléssel)

A) filmgyártási szakalkalmazott (középfokú)

B) videoműsor-készítő (középfokú)

C) szinkronszínész (középfokú)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A) filmgyártási szakalkalmazott

B) videoműsor-készítő

C) szinkronszínész

2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

B) videoműsor-készítő

C) szinkronszínész

3. A munkaterület leírása

A) A filmgyártási szakalkalmazott és

B) a videoműsor-készítő

a mozgóképszakma legváltozatosabb helyszínein (gyártás, oktatás, közművelődés, helyi televíziók stúdióiban stb.) szakalkalmazotti munkakört lát el. Felkészült mind a művészeti, mind technikai területen film és videoművek létrehozásában való közreműködésre, valamint önálló munkavégzésre egyaránt.

C) A szinkronszínész

egy adott filmben (videoműben) meghatározott szerep magyar hangjának megszólaltatása a rendelkezésre bocsátott szöveglista alapján, rendezői utasítások szerint.

III. Szakmai követelmények

A) A filmgyártási szakalkalmazott és

B) a videoműsor-készítő ismerje:

- a film, a videó művészeti, közéleti, társadalmi funkcióit,

- a film és a videoművek terjesztésének alapvető módszereit,

- a művek oktatási, közművelődési alkalmazásának metodikáját,

- a filmgyártás gyakorlatát,

- a gyártásszervezés módszereit; legyen képes:

- a korszerű audiovizuális információhordozók használatára,

- a film- és a videotechnikai ismeretek alkalmazására, - a film- és a műsorkészítés dramaturgiai fogásainak alkalmazására,

- film és videoművek önálló, illetve team-munkában való elkészítésére.

C) A szinkronszínész

- rendelkezzen kulturáltan képzett beszéd- és énekhanggal,

- legyen képes hangját a rendező utasításai szerint a feladatok művészi megformálásának szolgálatába állítani.

A szakmai követelmények témakörei a tevékenységek szerint Filmtörténet

A) filmgyártási szakalkalmazott

B) videoműsor-készítő

C) szinkronszínész

- Film és társadalom (társadalom, kultúra, művészet, film)

- A kinematográfiai kibontakozás technikai feltételei, eseménytörténete, filmgyárak, filmkészítők, vetítőhelyek, közönség

- Az első filmek, filmtípusok regionális és nemzeti jellemzők

- Az avantgarde fénykora Európában (izmusok és filmek)

- A látható és a láthatatlan világ ábrázolásának dilemmája

- A dokumentumfilmtől a burleszkig

- A hangosfilmtől az új hullámokig

- Európa és Amerika filmjei, rendezői és színészei

- A magyarországi háborús konjuktúra

- Az új hullámok és a tömegfilm

- A fogyasztói magatartás, mint nézői attitűd

- A pszichikum ábrázolásának új metódusai

- Az egységes Lumierc-galaxis felbomlása, új médiumok

- Amerika, Európa, a szocialista régió filmtípusai

- Magyar film a háború után

Vizuális nyelv

A) filmgyártási szakalkalmazott

B) videoműsor-készítő

- A látás fiziológiai alapjai

- A kép sajátosságai, a képalkotás esztétikai jellemzői

- A mozgás

- A fény

- Szín és forma

- Filmtér, filmidő

- A montázs

- A film és a videó hangja

- A trükk kifejezési lehetőségei

- Az animáció

- Korunk művészetének általános problémái

- A film, a videó sajátosságai és formái, funkcionális lehetőségei

- Film, videó és társművészetek

Dramaturgia

A) filmgyártási szakalkalmazott

B) videóműsor-készítő

- Műsorkészítés, szerkesztés, műsor-szerkezet

- A szerkesztői, rendezői, operatőri munka sajátosságai

- Irodalmi előkészítés, a forgatókönyv

- A film és a videó műfajai

- Televíziós műsorformák

- A tv-arculat kialakítása

- A reklám dramaturgiája

- Filmek, videoművek, tv-műsorok formanyelvi és hatáselemzése

- A közönség szociálpszichológiai jellemzői

Gyártásszervezés

A) filmgyártási szakalkalmazott

B) videoműsor-készítő

- A forgatás előkészítése

- A forgatókönyv feldolgozása, diszpozíciós-könyv elkészítése

- Helyszínkeresés, szereplőkiválasztás

- Gyártási terv készítése, költségvetés

- A mozgóképgyártás gazdásági háttere, anyagforrások

- A forgatócsoport összeállítása

- A forgatás biztonsági követelményei

- Az utómunka megszervezése

Filmtechnikai ismeretek

A) filmgyártási szakalkalmazott

- A filmkép keletkezésének kémiai-fizikai alapjai

- Film-nyersanyagismeret

- A mozgókép keletkezésének technikai és fiziológiai alapjai

- Képfelvételi eszközök, kameratípusok

- A hangfelvétel eszközei és technikája, a hangstúdió

- Labortechnikai eljárások

- Világítástechnika

- Kameramozgató technikai eszközök

- A vágás technikája és eszközei

- Hangkeverés, utószinkron, zenefelvétel

Videotechnikai ismeretek

B) videoműsor-készítő

- Az elektromos képtovábbítás elve

- A televíziózás rendszertechnikája

- A videojel jellemzői, átvitele, sávszélessége, moduláció

- A színes televíziózás alapjai, színmérés, fehér egyensúly

- Képfelvevő, képvisszaadó eszközök

- A videokamera felépítése, működése, kezelése

- Konvergencia, érzékenység, optikák, szűrők, automatikák a kamerában

- Videorendszerek, jellegzetes képmagnó típusok

- A video-hangfelvétel technikája

- Videó trükktechnika, videó és számítógép, non-lineáris vágás

- Stúdiótechnika, világítástechnika

- Kábeltelevízió, közösségi vevőantenna-rendszerek, műholdas műsorszórás

- Videó sokszorosítás

- Szerviz, a mindennapi hibák elhárítása

Művelődési ismeretek

A) filmgyártási szakalkalmazott

B) videoműsor-készítő

- Társadalmi szerkezet, kultúra, művelődés

- Életmód, munka- és szabadidő

- A közösség, a csoport szociálpszichológiai jellemzői

- A közművelődés intézményrendszere

- A film, a videó a közművelődésben, oktatásban, könyvtárban

- Független film- és video-mozgalom

- Kommunikáció elmélete

- Mozgóképkultúra és tömegkommunikáció

- A médiumok szerepe a mai társadalomban

Jogi, munkavédelmi ismeretek

A) filmgyártási szakalkalmazott

B) videoműsor-készítő

- A film- és videoforgalmazás, -kiadás, -terjesztés alapelvei, formái

- A felvételkészítés, sokszorosítás, kiadás, forgalmazás jogi és hatósági kérdései

- A mozgóképgyártási vállalkozások jogi, hatósági feltételei

- A személyiséghez fűződő jogok

- A szerzői jog

- A mozgókép, mint sajtótermék

- Sajtó-, média- és filmtörvény

- A legfontosabb adójogszabályok, adóformák

- A munkavédelem fogalma, jogi szabályozása

- Balesetelhárítás, elsősegélynyújtás

- A villamosság biztonságtechnikája

- A tűz elleni védelem

Beszédkészség, beszédtechnika

C) szinkronszínész

- Az érthető beszéd

- A hangsúlyozás

- A beszéd dinamikája

- A helyes szövegértelmezés

- A halk és a hangos beszéd

- A tiszta beszéd eléréséhez vezető gyakorlatok (helyes képzés, csengő középhang, tiszta artikuláció, jó beszédritmus)

- A beszéd zeneisége, az énekhang, a beszédhang kiművelésének technikái (légzés-, skála-, hangzó- és szöveggyakorlatok)

- Az olvasási készség, gyorsolvasás, szövegértés

Színészeti alapismeretek és készségek

C) szinkronszínész

- Helyzetfelismerés, intuíció, önkifejezés

- Helyzetgyakorlat és szituációs játék

- A figyelem célirányos megosztása (a látott kép, a képre írt magyar szöveg, a film szereplőjének szájmozgása, a közvetíteni kívánt mondanivaló)

A szinkronizálás technikája

C) szinkronszínész

- A tekercs

- A Time Code

- Startjelzések

- A rendezői utasítás

- Lámpa- és hangjelzések

- A szöveglista és helyes használata, jelzések a szöveglistán

- Rendezői utasítás

- Próba, felvétel

- Szinkronizálási "műfajok" (film-, rajzfilm szinkron, hangalámondás)

Asszisztensi ismeretek

C) szinkronszínész

- A szinkronizálási folyamat tervezése

- Szöveglistában

- Tekercsre bontás

- Time Code

- Színészek irányítása (szereposztás, időbeosztás szerint)

- Az ún. "krumplilista" és kezelése

- Kommunikáció a rendezővel, hangmérnökkel és a színészekkel

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A képzésben való részvétel feltételei:

- középiskolai végzettség (mindhárom típusban),

- a szinkronszínész esetében sikeres alkalmassági vizsga (beszédkészség, megfelelő énekhang).

2. A szakmai vizsga részei

2.1. A) filmgyártási szakalkalmazott

B) videoműsor-készítő

Gyakorlati vizsga

A képzést gyakorlati vizsgaként a filmgyártási szakalkalmazott, valamint a videoműsor-készítő esetében 5-10 perces önálló video-vizsgamunka elkészítése zárja. A vizsgamunka alapján értékeli a vizsgabizottság a jelölt gyakorlati felkészültségét, rendezői, szerkesztői, operatőri képességeit. A vizsgamunkával kapcsolatban a vizsgabizottság a jelöltnek kérdéseket tehet fel.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga komplex tételeit a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnökével előzetesen egyezteti. Nem megfelelő, vagy nem megfelelő nehézségi fokú kérdéssor esetén a vizsgabizottság elnöke a kérdéssort átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga témakörei:

- videó- vagy filmtechnika,

- vizuális nyelv és dramaturgia,

- film- és művelődéstörténet,

- gyártásszervezés, jog.

2.2. C) szinkronszínész

A szinkronszínész szakképesítés esetében a szakmai vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán asszisztensi ismeretekből egy tízperces filmrészlet tekercsre bontását, szöveglista bejelölését kell elvégeznie, illetve "krumplilistát" kell készítenie. A rendelkezésre álló idő: 90 perc.

A gyakorlati vizsga további elemei:

- egy szabadon választott vers előadása,

- egy ismeretlen film 3 tekercsének színészi megoldása a rendező, illetve a vizsgabizottság instrukciói alapján

- egy szabadon választott ének előadása,

- egy ismeretlen rajzfilm 3 tekercsének színészi megoldása a rendező, illetve a vizsgabizottság instrukciói alapján.

A feladatok megoldására maximum 45 perc áll a jelölt rendelkezésére.

A szinkronfelvételek esetében a jelölt egy filmtekercs megoldásához 3 próbát és 2 felvételi lehetőséget kérhet. A felvételekből az egyiket hang- és szövegtévesztés nélkül, helyes hangsúlyozással kell megoldania. A vizsga akkor tekinthető sikeresnek, ha a hallgató 4 tekercs felvételét hibátlanul oldja meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a jelölt filmtörténetből ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga komplex tételeit a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnökével előzetesen egyezteti. Nem megfelelő, vagy nem megfelelő nehézségi fokú kérdéssor esetén a vizsgabizottság elnöke a kérdéssort átdolgoztathatja.