248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetleg bekövetkező - a lakosságot és a környezetet veszélyeztető - nukleáris veszélyhelyzet esetén, annak elhárítására, következményeinek csökkentésére, illetőleg megszüntetésére létrehozott Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (a továbbiakban: baleset-elhárítási rendszer) gondoskodik.

2. § A baleset-elhárítási rendszer feladata:

a) hazai nukleáris létesítmények, valamint a radioaktív anyagokat alkalmazó és tároló létesítmények üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, továbbá erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzetnek a - létesítményen kívül történő - felmérése, csökkentése és felszámolása;

b) a nukleáris anyagok és a radioaktív anyagok szállítása, fuvarozása során (vasúti, közúti, vízi és légifuvarozás közben) bekövetkezett balesetekből vagy erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzet felmérése, csökkentése, felszámolása;

c) az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetekből, sugárveszélyt okozó eseményekből eredő hazai nukleáris veszélyhelyzet mértékének megállapítása, a veszélyhelyzetből adódó feladatok meghatározása és végrehajtása;

d) a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása.

Kormányzati Koordinációs Bizottság[1]

3. § (1) A baleset-elhárítási rendszer irányítását a külön jogszabályban meghatározott Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: Kormánybizottság) látja el.

(2) A Kormánybizottság a döntés-előkészítő és döntéshozó tevékenységéhez szükséges információ biztosítása érdekében Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszert (a továbbiakban: Sugárfigyelő Rendszer) működtet.

4. § (1) A nukleáris veszélyhelyzet fennállását és annak megszűnését a Kormánybizottság elnöke, illetőleg fennállását halasztást nem tűrő esetben - illetékességi területén a nukleáris létesítménytől kapott információ alapján - a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke állapítja meg. A nukleáris veszélyhelyzet kinyilvánításakor a Kormánybizottság a baleset-elhárítási rendszer részbeni vagy teljes működtetését rendeli el.

(2)[2]

(4) A Kormánybizottság a nukleáris létesítményen kívüli intézkedések megtételére jogosult; amennyiben a nukleáris balesetet szenvedett létesítmény vezetője kéri vagy azt a kialakult helyzet indokolja, a létesítmény vezetőjével egyetértésben elrendelheti a kijelölt szervezetek alkalmazását a létesítményen belül is.

(5) A baleset-elhárítási rendszer működése nem csökkenti a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének baleset-elhárítással kapcsolatos felelősségét.

(6) A baleset-elhárítási rendszer irányítási, vezetési rendjének és működésének részletes szabályait, valamint az országos baleset-elhárítási és intézkedési tervrendszer kidolgozásának követelményeit a Kormánybizottság állapítja meg.

A Kormánybizottság szervei

5. § (1)[3] A Kormánybizottság szerveit a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtására kiadott 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) határozza meg.

(2) Nukleáris veszélyhelyzetben a védekezési munkabizottságban az Országos Atomenergia Hivatal szakértői részleget működtet, amelynek ügyrendjét az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója hagyja jóvá.

6. § (1)[4]

(2)[5] Nukleáris veszélyhelyzetben a Kormánybizottság Vhr. szerinti Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) kiegészül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal szakembereivel.

(3)[6] Nukleáris veszélyhelyzetben a Védekezési Munkabizottság Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportot működtet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság bázisán a kormánybizottsági szintű tájékoztatási feladatok koordinálása érdekében.

7. §[7] (1) Nukleáris veszélyhelyzetben az Operatív Törzs kiegészül az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója által kijelölt egy vagy több szakemberrel.

(2) A védekezési munkabizottság működésének megkezdéséig az Operatív Törzs feladata a nukleáris veszélyhelyzet következményeinek elhárítására vonatkozó, a lakosság közvetlen védelmét szolgáló operatív kormánybizottsági döntések előkészítése és a végrehajtás központi irányítása.

(3) A védekezési munkabizottság működésének megkezdéséig a nukleáris veszélyhelyzet következményeinek halasztást nem tűrő elhárítására vonatkozó döntéseket a balesetet szenvedett létesítmény vezetőjétől (külföldön történt baleset esetén az Országos Atomenergia Hivataltól) kapott tájékoztatás és javaslat alapján a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke, illetve az illetékes polgármester hozhat.

(4)[8] Nukleáris veszélyhelyzetben a nukleáris biztonsági és a sugárvédelmi helyzet értékelése az Országos Atomenergia Hivatal feladata. Az értékeléshez és döntés-előkészítéshez adatokat és információkat az Országos Atomenergia Hivatalban működő Baleseti Elemző és Értékelő Központ és Nemzetközi Kapcsolattartási Pont; a Kormánybizottság Veszélyhelyzeti Központján belül működő Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ; valamint az Egészségügyi Minisztérium bázisán működő Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központja biztosítja.

7/A. §[9] (1) A nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos nemzetközi együttműködés, tudományos kutatás és műszaki fejlesztés területén

a) polgári védelmi, illetve tűzvédelmi veszélyhelyzetben a védekezési feladatok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,

b) rendészeti, illetve nukleáris veszélyhelyzetben a védekezési feladatok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium,

c) a nukleáris biztonsággal, sugárbiztonsággal összefüggő feladatok az OAH

hatáskörébe tartoznak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladattal kapcsolatos költségeket az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladattal kapcsolatos költségeket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, míg az (1) bekezdés c) pontja szerinti feladattal kapcsolatos költségeket az OAH költségvetésében kell tervezni.

A Műszaki Tudományos Tanács feladatai[10]

8. § (1) A nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülésre és következményeinek elhárítására a Vhr. 4. §-ával létrehozott Tudományos Tanács szakmailag önálló szekciójaként Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Tanács alakul. Vezetőjét a Kormánybizottság elnökének egyetértésével az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója bízza meg. A Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Tanács működési feltételeit az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója biztosítja.

(2) A nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülés során:

a) figyelemmel kíséri a nukleáris létesítmények technológiai színvonalát, biztonsági rendszereik fejlesztését, és azokról kétévenként tájékoztató anyagot készít a Kormánybizottság és szervei, valamint a rendszer más vezető szervei részére,

b) értékeli és folyamatosan pontosítja Magyarország nukleáris veszélyeztetettségét,

c) elkészíti javaslatát a nukleárisbaleset-elhárítás középtávú - 3 évre szóló - műszaki-fejlesztési tervére, és évenkénti bontásban az éves költségvetési tervek készítéséhez igazodóan megjelöli a fő fejlesztési területeket,

d) megalapozza a baleset és a következmények elhárítására szolgáló kormánybizottsági döntések műszaki-tudományos hátterét.

(3) A nukleáris veszélyhelyzet esetén a Kormánybizottság felkérésére javaslatot készít a felmerülő, új kérdések és problémák tudományos megválaszolására, illetve megoldására.

(4) A következmények felszámolásakor és a helyreállítás során részt vesz a Kormánybizottság elnökének felkérésére a baleset okainak kivizsgálásában.

9. §[11]

A baleset-elhárítási rendszer ágazati és területi szervei, valamint feladatai és kötelezettségei

11. § Az országos jellegű nukleáris veszélyhelyzet elhárításának ágazaton belüli összehangolása és irányítása az érintett minisztereknek (országos hatáskörű szervek vezetőinek) feladata.

12. § A nukleáris veszélyhelyzet területi elhárításának irányítását a megyei közgyűlés elnöke által irányított megyei, a fővárosban a főpolgármester által irányított fővárosi védelmi bizottság mint a baleset-elhárítási rendszer területi irányító szerve látja el.

13. § (1) A nukleáris veszélyhelyzet felmérésére, hatásainak figyelemmel kísérésére, csökkentésére és elhárítására az érintett miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei a felügyeletük, illetve irányításuk alá tartozó szerveket és szervezeteket jelölnek ki.

(2)[12] A nukleáris veszélyhelyzet elhárítására kijelölt Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tevékenységének közvetlen irányítására külön intézkedések az irányadók.

14. § (1) Az ágazati rendszer irányítási, működési rendjét az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői állapítják meg. A megyei, fővárosi védelmi bizottságok - a Kormánybizottság útmutatója alapján - a nukleáris veszélyhelyzetre tekintettel a szervezeti és működési szabályzataikat kiegészítik.

(2) A 11. és 13. §-ra, valamint 14. § (1) bekezdésre figyelemmel az ágazatok a következő feladatokat látják el:

a) az ágazat nukleáris veszélyeztetettségének értékelése;

b) az ágazat saját működését biztosító, továbbá a lakosság védelmét segítő nukleáris veszélyhelyzeti feladatainak megállapítása;

c) az a) és b) pontok függvényében az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási szerv (vagy szervezet) létrehozása, és a végrehajtásban részt vevő erők és eszközök kijelölése;

d) a baleset-elhárítási és intézkedési terv kidolgozása és folyamatos karbantartása;

e) az ágazati szerv (vagy szervezet) felkészítése a baleset-elhárítási és intézkedési tervekben foglaltak végrehajtására;

f) a területi szervek munkájának segítése az ágazatot érintő szakmai irányelvek (útmutatók) kiadásával;

g) nukleáris veszélyhelyzetben a baleset-elhárítási és intézkedési tervben rögzített feladatoknak a mindenkori helyzethez igazított végrehajtása;

h) az ágazati szintű lakossági tájékoztatás személyi és szervezeti feltételeinek megteremtése, valamint végrehajtása;

i) naptári évenként a feladatok teljesítésének értékelése és a következő év feladatainak meghatározása és azokról - a Titkárság útján - a Kormánybizottság tájékoztatása;

j) a nukleárisbaleset-elhárításra bármely forrásból biztosított pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználása, és arról a Kormánybizottság igénye szerint tájékoztatás adása.

(3) A 12. §-ra, a 13. § (1) bekezdésére, valamint a 14. § (1) bekezdésére figyelemmel a védelmi bizottságok és szerveik a következő feladatokat látják el:

a) a főváros és a megyék nukleáris veszélyeztetettségének értékelése és az abból következő feladatok meghatározása;

b) a megyei, fővárosi védelmi bizottságok nukleáris veszélyhelyzeti speciális szerveinek létrehozása, valamint a végrehajtásban részt vevő erők és eszközök kijelölése a kormánybizottságban érintett központi szervekkel egyeztetetten;

c) a baleset-elhárítási és intézkedési terv kimunkálása és annak naprakészen tartása;

d) a nukleáris veszélyhelyzet esetén a baleset-elhárítási és intézkedési terv szerint működő szervek, szervezetek felkészítése;

e) az alárendelt szervek munkájának segítése szakmai anyagok kiadásával;

f) nukleáris veszélyhelyzetben az elhárítási feladatok végrehajtása;

g) a naptári év végéig az éves munka értékelése és a következő év feladatainak megtervezése a Kormánybizottság - Titkárság útján történő - tájékoztatása mellett;

h) a nukleárisbaleset-elhárításra biztosított pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználása, arról a Kormánybizottság felkérésére tájékoztatás adása;

i) a főváros és megyei szintű lakossági tájékoztatás személyi, szervezeti és technikai feltételeinek biztosítása.

Sugárfigyelő Rendszer

15. § (1) A sugárzási helyzet folyamatos figyelése, jelzése és ellenőrzése - a baleset-elhárítási rendszer részeként - a Sugárfigyelő Rendszer feladata.

(2)[13] A Sugárfigyelő Rendszer a baleset-elhárítási rendszerben közreműködő minisztériumok és országos hatáskörű szervek által kijelölt szervezetekből áll, felépítését és működési rendjét a Kormánybizottság állapítja meg. A Sugárfigyelő Rendszer részeként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyhelyzeti Központján belül Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központot kell működtetni.

(3)[14] A Sugárfigyelő Rendszer működésének összehangolását és szakmai munkájának irányítását az önkormányzati és területfejlesztési miniszter végzi.

(4) A Sugárfigyelő Rendszer feladatai a következők:

a) az ország sugárzási viszonyainak, helyzetének folyamatos figyelése, jelzése és ellenőrzése;

b) a bármely okból bekövetkező nukleáris veszélyhelyzet sugárzási viszonyainak felmérése (felderítés, értékelés), előrejelzése és jelentése;

c) a nukleáris veszélyhelyzet fokozatának megfelelő riasztás és értesítés megalapozása;

d) a Kormánybizottság és szervei, valamint a baleset-elhárítási rendszer más vezető szervei elsődleges és folyamatos tájékoztatása;

e) a lakosság életkörülményei és munkafeltételei fenntartásához, illetőleg az anyagi javak (ivóvíz, élelmiszer stb.) védelméhez, valamint a baleset-elhárítási tevékenység megalapozásához szükséges adatok és információk biztosítása;

f) a nukleáris veszélyhelyzetben - a másként szabályozott esetektől eltekintve - az ország nemzetközi értesítési kötelezettségének teljesítéséhez radioaktív szennyezettségre jellemző adatok biztosítása a sugárfigyelő rendszer tárcáknál működő mérőhelyei és értékelő központjai szakvéleményére alapozva;

g)[15] normál időszakban a Sugárfigyelő Rendszer Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központja útján a távmérő hálózat működésével nyert adatokkal hozzájárul a lakossági sugárterhelés alakulásának nyomon követése érdekében az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központja által végzett adatgyűjtéshez;

h) nukleáris veszélyhelyzetben - a lakosság életének és egészségének megóvásához szükséges baleset-elhárítási intézkedések sugárvédelmi megalapozása érdekében - támaszkodik az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Információs Központjának közreműködésére és szakvéleményére.

Az atomenergia alkalmazóinak feladatai és kötelezettségei

16. § Az atomenergia alkalmazása során baleset-elhárítási és intézkedési terv készítésére kötelezett nukleáris létesítmények, valamint technológiai, teleterápiás, laboratóriumi vagy kalibráló sugárforrást alkalmazó létesítmények, továbbá radioaktív hulladéktárolók feladatai és kötelezettségei:

a) a nukleáris veszélyhelyzet kialakulása lehetőségeinek és várható következményeinek vizsgálata tudományos eljárások alkalmazásával;

b) a vizsgálat eredményéből következő feladatok megállapítása és baleset-elhárítási szervezet létrehozása, valamint a működés és fejlesztés anyagi-pénzügyi feltételeinek megteremtése;

c) a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása érdekében a személyi, tárgyi és szervezeti feltételeknek a biztosítása;

d) az a)-c) pontokból következő feladatok, valamint külső segítségnyújtással kapcsolatos feltételek beépítése a baleset-elhárítási és intézkedési tervbe;

e) a baleset-elhárítási szervezet felkészítése a baleset-elhárítási és intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtására;

f) a nukleáris létesítmények esetén a Kormánybizottság tájékoztatása évente a baleset-elhárítási tevékenységről a Titkárság útján;

g) a nukleáris veszélyhelyzet esetén a feladatok végrehajtása;

h) nukleáris veszélyhelyzet vagy annak várható kifejlődése esetén - a baleset-elhárítási és intézkedési tervben meghatározott módon - a baleset-elhárítási rendszer központi, területi és helyi szervei vezetőinek azonnali tájékoztatása a rendkívüli eseményről;

i) a 4. § (1) bekezdésében említett, halasztást nem tűrő esetben javaslat adása az érintett védelmi bizottságok elnökei részére a lakosság védelme érdekében foganatosítandó konkrét intézkedésekre;

j)[16] a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása érdekében a 6. § (3) bekezdése szerinti Lakosság Tájékoztatási Munkacsoporttal - annak működőképessége eléréséig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal - egyeztetve sajtótájékoztató tartása.

Záró rendelkezések

17. § A baleset-elhárítási rendszer szervei által a feladat- és hatáskörükben kért adatot és információt az azokkal rendelkező szervek és szervezetek kötelesek szolgáltatni.

18. § A Kormánybizottság a nukleáris veszélyhelyzetről a sajtó, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió útján tájékoztatja a lakosságot.

19. § A lakosság riasztásának és tájékoztatásának rendjéről, valamint a riasztással kapcsolatos felkészítés követelményeiről a Kormány külön rendeletet alkot.

20. § (1)[17]

(2)[18] A radioaktív szennyezettség minősítését - a megállapított normák alapján - a az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Meteorológia Szolgálat által saját hatáskörben kijelölt és egységes követelmények alapján felkészített laboratóriumok mérő- és ellenőrző állomások, katonai szervezetek, valamint a felsőoktatási intézmények tanszékei végzik.

(3) Az exportált mezőgazdasági és ipari termékek (áruk) radioaktív szennyezettségre vonatkozó követelményeit - az árut fogadó ország előírásai szerint - az illetékes miniszterek állapítják meg.

(4) Az import esetén figyelembe veendő radioaktív szennyezettségre vonatkozó követelményeket külön jogszabály* határozza meg.[19]

21. §[20]

22. § Ha a Kormánybizottság elnöke az Operatív Törzset és a Műszaki Tudományos Tanácsot a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző létesítmény közelében (színhelyén) kívánja működtetni, a szükséges feltételeket az illetékes megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester biztosítja.

23. § (1) A 2. §-ban felsorolt feladatok ellátását biztosító nukleárisbaleset-elhárítási rendszer felkészülési (felkészítési) és készenléti anyagi-pénzügyi fedezetét a költségvetésből - az érintett fejezeteknél - kell biztosítani.

(2) A nukleárisbaleset-elhárításban érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek - a Kormánybizottság szakmai irányelvei alapján, az éves költségvetés tervezési rendjének megfelelően, önálló előirányzatként - fejezeti költségvetésükben megtervezik a nukleárisbaleset-elhárítási felkészülést (felkészítést) és készenlétet szolgáló költségvetési támogatást.

(3) A fővárosi, megyei védelmi bizottságok a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos feladataikat a védelmi igazgatásra normatív támogatásként biztosított állami költségvetési forrásból látják el.

24. §[21]

25. § (1)[22] Ez a rendelet - a 23. § kivételével - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A rendelet 23. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök