181/1998. (XI. 11.) Korm. rendelet

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 212. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § kiegészül a következő (4)-(6) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

"a) A tv. 1. §-a 23. pontjában említett büntetlen előéletet három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal, az adó- és társadalombiztosítási tartozás mentességet az illetékes szerv 30 napnál nem régebbi nyilatkozatával kell igazolni. A tv. 1. § 23. pontjának b) 1. pontjában előírt vám- és egyéb tartozás alatt a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozásokat kell érteni, amelyek fennállását a vámhatóság saját adatai alapján köteles ellenőrizni. A vámhatóságnál nyilvántartott köztartozások megállapításánál az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket képviselő jogoknak a Magyar Köztársaság Oroszországgal szembeni követeléseinek törlesztése keretében történő behozataláról szóló 85/1995. (VII. 12.) Korm. rendelet szerint keletkező tartozásokat az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvényben foglalt feltételek teljesítése alapján - a pénzügyi elszámolásokra vonatkozó eseti kormányhatározatok megjelenését követően - kell figyelembe venni. Az ügyfél írásban köteles nyilatkozni arról, hogy nem áll felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt."

"(4) A 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezményben (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) meghatározott megbízhatóság alatt a tv. 1. §-ának 23. pontja szerinti vámszempontból megbízhatóságot kell érteni.

(5) A vámszempontból való megbízhatóság vizsgálatánál kizáró okként nem vehető figyelembe az olyan vám-, adó- és társadalombiztosítási tartozás, amelynek megfizetésére az illetékes hatóság - jogszabály rendelkezése alapján - fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, valamint az olyan vámtartozás, amelyre vonatkozóan a végrehajtást a bíróság vagy a tv. 147. §-ának (6) bekezdésében, illetőleg a tv. 151. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a vámhatóság felfüggesztette, továbbá az olyan fizetési kötelezettséget megállapító határozat, amely nem végrehajtható.

(6) Tevékenységi engedély megadásánál, illetve meghosszabbításánál a tv. 1. §-a 23. pontjának alkalmazásakor nem kizáró ok a legfeljebb tízezer forint összegű vámtartozás, feltéve, hogy azt a kérelmező az első fokú határozat meghozatala előtt megfizeti."

2. § A Vhr. 11. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (10) bekezdéssel:

"(7) A Tranzitegyezményben meghatározott kezességvállalási okmányt a vámhatóság akkor fogadhatja el, ha a kezességvállalásból keletkező fizetési kötelezettség teljesítéséért a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott pénzügyi intézmény garanciát vállal.

(8) Összkezesség alapján a Tranzitegyezmény szerinti árutovábbítást a területi vámszerv annak engedélyezheti, aki vámszempontból megbízható.

(9) Átalánydíjas garanciajegy forgalmazását az országos parancsnokság annak engedélyezheti, aki vámszempontból megbízható, és havonta legalább ezer darab átalánykezességi okmány forgalmazására kér engedélyt.

(10) Átalánydíjas garanciajegy forgalmazásához benyújtott bankgaranciát a vámhatóság akkor fogadhatja el, ha azt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény nyújtotta vagy a Magyarországon székhellyel nem rendelkező külföldi pénzügyi intézmény által adott garanciát belföldi székhelyű pénzügyi intézmény felülgarantálta. Az engedélykérelemhez benyújtott bankgarancia összegének minimum az egy év alatt kibocsátott (kibocsátani vállalt) átalánydíjas garanciajeggyel biztosítható vámteher egy hétre eső részének 30%-át, a Tranzitegyezmény II. függelékének VIII. mellékletében felsorolt áruk esetén 100%-át kell fedeznie."

3. § A Vhr. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Készpénzben nyújtott vámbiztosítéknak minősül:

a) a vámhivatalnál bizonylat ellenében vámbiztosíték címén készpénzben befizetett összeg;

b) vámbiztosíték befizetésére szolgáló postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával történő befizetés;

c) a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára történő készpénzbefizetés elfogadására a Magyar Államkincstárral megállapodást kötött pénzügyi intézménynél történő készpénzbefizetés;

d) a vámbiztosíték céljára történő banki átutalás;

e) az e célra, hitelintézet által kibocsátott csekk, ha az a hitelintézet által garantált vagy elfogadásáról a pénzügyi intézmény és a vámhatóság illetékes szerve megállapodást kötött;

f) bankkártyával történő fizetés, amennyiben az azonosítási és terhelési feltételek biztosítottak."

(2) A Vhr. 12. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő (4)-(5) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:

"(3) A vámbiztosíték megfizetését az alábbiak szerint lehet igazolni:

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén a vámbiztosítékot átvevő vámhatóság által kiállított nyugta eredeti példányával;

b) postai készpénz-átutalási megbízás felhasználása esetén a postai feladóvevénnyel és 500 000 Ft-nál nagyobb összegű befizetés esetén a postahivatal által kiállított befizetést igazoló lap eredeti példányával, amelyeken fel kell tüntetni a befizető adószámát;

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a hitelintézet által kiadott, vámhatósággal egyeztetett adattartalmú igazolás eredeti példányával, amely hivatkozik a Magyar Államkincstárral kötött megállapodásra;

d) átutalási megbízás banki átvételét igazoló példányával és a terhelés napján kelt bankszámlakivonattal vagy a terhelés megtörténtéről szóló más banki igazolás eredeti példányával;

e) a hitelintézet által kibocsátott csekk eredeti példányával;

f) bankkártya terhelésről szóló bizonylattal, mely tartalmazza a (4) bekezdésben megjelölt adatokon túl a kártyaszámot, engedélyszámot és az elfogadás helyét is.

(4) A vámbiztosíték befizetését igazoló - a (3) bekezdés c)-f) pontjaiban megjelölt - okmányokon fel kell tüntetni a befizető adószámát, pénzforgalmi jelzőszámát, illetve a terhelendő számlaszámot, az átvevő hitelintézet adatait, az országos parancsnokság központi vámbiztosíték számlaszámát, a fizetendő összeget, a befizetés vagy terhelés dátumát, amennyiben az átvevő hitelintézet és a Magyar Államkincstár más tartalmú megállapodást nem kötött.

(5) A (3) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okmányokon fel kell tüntetni a vámhivatal által, az ügyfél kérelmére megadott egyedi vámbiztosíték azonosító számot is."

(3) A Vhr. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyar Államkincstárral készpénz elfogadására megállapodást kötött hitelintézet az általa beszedett összegeket a pénzforgalom működésére vonatkozó általános szabályok szerint köteles a megfelelő államháztartási számlákra utalni."

4. § (1) A Vhr. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tv. 8. §-a (2) bekezdésének f) pontjában hivatkozott vámteher mértéke)

"a) a tv. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja alkalmazásában az adómentes felhasználás, illetve az adóraktárba való beraktározás céljából importált termékek belföldi értékesítése esetén fizetendő adó összege;"

(2) A Vhr. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az engedélyes negyedévenként a tárgynegyedévet követő hónap tizedik napjáig köteles a nyilvántartást felülvizsgálni, és annak eredményéről a vámhivatalt tájékoztatni. Amennyiben ez a tv. 8. §-ának (3) bekezdése alapján szükséges, a bankgarancia kiigazítását az engedélyt kiadó vámhatóságnál a tájékoztatási határidőt követő harminc napon belül igazolni kell. A vámhatóság határozatában az első felülvizsgálat időpontját naptári negyedév figyelembevételével állapítja meg."

5. § A Vhr. 19. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Amennyiben az ügyfél ezt kéri, a felszabadított vámbiztosíték visszafizetése helyett azt továbbra is a vámbiztosíték számlán lehet kezelni. A vámbiztosíték számlán kezelt, felszabadított biztosíték összeget az ügyfél más vámkezelésnél biztosítékként felhasználhatja."

6. § A Vhr. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tv. 7. §-a (1) bekezdésének c) és f) pontja esetében a vámbiztosítékot a vámhivatal köteles azonnal felszabadítani a kiléptetést végző szakosított határátkelőhely által a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatal részére történő közvetlen visszaigazolás alapján. A Tranzitegyezmény alapján nyújtott tranzitgarancia egyidejű vámbiztosítékként történő elfogadása esetén a vámhivatal a tv.-ben meghatározott vámfelügyeletet köteles megszüntetni a kiléptetésről szóló igazolás alapján. Amennyiben a vámhatóság a vámbiztosítékot az áru kiléptetésétől számított tizenöt napon belül nem szabadítja fel, - a Tranzitegyezmény szerinti garancia kivételével - a tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kamatot köteles fizetni. A vámhivatal a tv. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti készpénz vámbiztosítékot, ha a továbbított áru kiléptetéséről a továbbítástól számított 30 napon belül nem értesül, a következők szerint számolja el:

a) a visszatérített vámtehernek megfelelő összeget a vámbevételi számlára átutalja,

b) az áru kiléptetésének elmaradásáról tájékoztatja az illetékes hatóságot, egyidejűleg az igénybe vett állami támogatás és a visszaigényelt forgalmi adó után nyújtott vámbiztosítékot átutalja e hatóság számlájára."

7. § A Vhr. 22. §-ának (4) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

"A termék származó jellegét a felhasznált anyagokra vonatkozó - a felhasznált anyagok kedvezményes vagy egyéb származási adatait is tartalmazó - anyag-felhasználási kimutatással kell igazolni. A vámhivatal kérheti az anyag-felhasználási kimutatáson feltüntetett adatok okmányokkal való igazolását. Amennyiben a késztermék a belföldi forgalom számára való vámkezeléskor a kedvezményes származó helyzetét az igazolások hiánya miatt nem éri el, a származó jelleg utólagos igazolása esetén az általános szabályok szerint kérhető a kedvezményes és a teljes vám különbözetének visszatérítése."

8. § (1) A Vhr. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján kell a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai (a továbbiakban: EU) közötti Európai Megállapodás, a Magyar Köztársaság és az EU közötti, bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállítására vonatkozó Megállapodás hatálya alá tartozó termékek esetében az áruk származási országát meghatározni. A származást igazoló okmányok kiállításának részletes szabályait a 3. számú melléklet A) Része tartalmazza."

(2) A Vhr. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Magyar Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség közötti textil és ruházati termékekre vonatkozó kereskedelem az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvének vonatkozó szabályai vagy a 3. számú melléklet B) Részében meghatározott származási szabályok szerint történik. A származás igazolására a (2) bekezdés szerinti származást igazoló okmányok szolgálnak vagy, amennyiben a termék nem felel meg az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvében foglalt előírásoknak, a származást az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő származási bizonyítvánnyal lehet igazolni."

(3) A Vhr. 32. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján kell a Magyar Köztársaság és az Izrael Állam közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás hatálya alá tartozó termékek esetében az áruk származási országát meghatározni. A magyar-izraeli megállapodás által biztosított vám- és egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Megállapodás 3. számú Jegyzőkönyve tartalmazza. A származást - ideértve a közvetlen szállítás tényének igazolását is - EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy az exportőrnek a Megállapodás 3. számú Jegyzőkönyve 4. számú mellékletében előírt nyilatkozattal kell igazolni. A származást igazoló okmányok kiállításának részletes szabályait a 3. számú melléklet A) Része tartalmazza.[1]

(11) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján kell a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás hatálya alá tartozó termékek esetében az áruk származását meghatározni. A magyar-török megállapodás által biztosított vám- és egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Megállapodás D) Jegyzőkönyve tartalmazza. A származást - ideértve a közvetlen szállítás tényének igazolását is - EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy EUR.2 űrlappal [hosszú távú (LT-) bizonyítvány kiadása esetén olyan számlával, amelyen az LT-bizonyítványra hivatkoznak] kell igazolni. A származást igazoló okmányok kiállításának részletes szabályait a 3. számú melléklet A) és B) Része tartalmazza."[2]

9. § A Vhr. 44/A. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (2) bekezdésre módosul:

"(1) A tv. 29. §-a második mondatának alkalmazásakor, - ha a vámfizetésre kötelezett a bevallott vámérték és az összehasonlító érték különbözetére biztosítékot nem nyújt - a vámhivatalnak az árunyilatkozatot vissza kell utasítania arra való hivatkozással, hogy a tv. rendelkezései szerint a vámkezelés csak biztosíték nyújtása esetében végezhető el. Ezt követően a vámhivatalnak intézkednie kell a vámáru átmeneti megőrzésére, indokolt esetben közvetlen vámfelügyelet alá vételére."

10. § A Vhr. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámhivatal a bejelentett vámárut a fuvarokmány alapján - vámellenőrzés után - nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett vámárura a továbbiakban árunyilatkozatot adni - a (10) bekezdés b) 1. pontjában foglaltak kivételével - csak a címzett teljes szállítmányára vonatkozóan lehet."

11. § A Vhr. 69. §-a (1) bekezdésének e) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tv. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően)

"e) a Budapesten megrendezésre kerülő vásárokra, kiállításokra és egyéb nemzetközi rendezvényekre (tudományos, műszaki és művészeti tanácskozásokra, társadalmi rendezvényekre, kongresszusokra) beérkező vámáruk (így különösen: kiállítási áruk, reklám- és propagandaanyagok, reprezentációs és ajándéktárgyak) ideiglenes behozatalban történő vámkezelésére - az ATA igazolvány fedezete mellett beérkező vámáruk kivételével - a budapesti 9. számú Vámhivatal,"

"i) az ingó vagyontárgyakkal kapcsolatos végrehajtási eljárás lefolytatására, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben meghatározott hitelezői feladatok elvégzésére a megyeszékhelyen működő, Budapesten az 5. számú, Pest megyében a Buda-környéki Vámhivatal;"

(illetékes.)

12. § A Vhr. 70. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:

"(2) A tv. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott háziszemlét a vámhivatal a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén végezhet."

13. § A Vhr. 76. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a "tv. 20. §-ának (4) bekezdésére" történő hivatkozás helyébe a "tv. 20. §-ának (5) bekezdésére" való hivatkozás lép, és a bekezdés kiegészül a következő k) ponttal:

(Számla csatolása nélkül végezhető el:)

"k) a tv. 103. §-ának (3) bekezdése szerinti vámkezelés."

14. § A Vhr. 80. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A tv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában említett halasztott vámfizetési engedély nélkül is engedélyezhető az összevont árunyilatkozat adás abban az esetben, ha az kizárólag olyan tömegárukra vagy nagytömegű azonos árukra vonatkozik, amelyek vámkezelését jogszabály rendelkezése alapján vámmentesen kérik."

15. § (1) A Vhr. 88. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

"Engedélyezett feladó/címzett esetében a külső árutovábbítás szabályai értelemszerűen alkalmazhatók vámárunak a magyar vámterületen történő árutovábbításakor is."

(2) A Vhr. 88. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (6)-(8) bekezdésre változik:

"(2) A Tranzitegyezmény II. függelékének 103. Cikke szerinti engedélyezett feladói engedélykérelemhez csatolni kell:

a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, illetve egyéni vállalkozói igazolvány másolatát;

b) az aláírási címpéldány másolatát;

c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező rendszeresen - legalább heti egy alkalommal - szállít árut/vámárut (feladóként vagy főkötelezettként) a Tranzitegyezmény szerint;

d) azon vámhivatalok listáját, ahol a kérelem benyújtásáig kérték a Tranzitegyezmény szerinti árutovábbítást;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy vállalja a vámszervezet által előírt számítógépes nyilvántartás vezetését;

f) az összkezességi engedélyének számát, illetve másolatát, ha azt nem a székhelye szerint illetékes területi vámszerv adta ki;

g) a tv. 1. § 23. pontjában meghatározott igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható;

h) azon telephely(ek) megnevezését, pontos címét, ahol az engedélyezett feladói tevékenységet folytatni kívánják (amennyiben a kérelmező nem saját telephelyén kívánja folytatni a tevékenységet, úgy a terület tulajdonosának/birtokosának nyilatkozatát, hogy az engedélyezett feladói tevékenység kérelmező általi folytatásához hozzájárul);

i) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező mely fuvarozási ágakban (így különösen: közút, vasút) kívánja tevékenységét folytatni.

(3) Az engedélyezett feladó tevékenységének gyakorlása során csak az országos parancsnokság által jóváhagyott típusú zárakat használhatja.

(4) A Tranzitegyezmény II. függelékének 111. Cikke szerinti engedélyezett címzetti engedélykérelemhez csatolni kell:

a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, illetve egyéni vállalkozói igazolvány másolatát;

b) az aláírási címpéldányt;

c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező rendszeresen - legalább heti egy alkalommal - kap vámárut a Tranzitegyezmény szerint;

d) azon vámhivatalok listáját, ahol a kérelem benyújtásáig vámkezeltették a Tranzitegyezmény szerint érkezett árukat/vámárukat;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy vállalja a vámszervezet által előírt számítógépes nyilvántartás vezetését;

f) a tv. 1. § 23. pontjában meghatározott igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható;

g) azon telephely(ek) megnevezését, pontos címét, ahol az engedélyezett címzetti tevékenységet folytatni kívánják (amennyiben a kérelmező nem saját telephelyén kívánja folytatni a tevékenységet, a terület tulajdonosának/birtokosának nyilatkozatát, hogy az engedélyezett címzetti tevékenység kérelmező általi folytatásához hozzájárul);

h) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy mely fuvarozási ágakban (így különösen: közút, vasút) kívánja tevékenységét folytatni.

(5) Az engedélyezett címzettnek - az ipari vámszabadterületet üzemeltető kivételével - a részére érkezett vámárukat a vámhivatalnak való bejelentésig változatlan állapotban meg kell őriznie. Az ipari vámszabadterületet üzemeltető engedélyezett címzett az árukat az engedélyében meghatározott tevékenységhez felhasználhatja, azonban az áruk kitárolását csak azok tényleges betárolása után kérheti."

16. § A Vhr. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámáru hivatalból történő raktározását a tv. 62. §-ának (1) bekezdés b)-c) pontjai alkalmazásánál a vámhivatal határozattal rendeli el. A tv. 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja esetén a vámáru hivatalból történő raktározása a vámhatóság, bíróság vagy más hatóság intézkedésén alapul."

17. § A Vhr. 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kérelemhez az engedélyt kérőnek csatolnia kell

a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, illetve egyéni vállalkozói igazolvány másolatát;

b) a raktár tulajdonjogát vagy bérletét igazoló okiratot, továbbá az üzemeltetési engedélyhez szükséges, a raktár jellegének megfelelő egyéb hatósági engedélyeket (így különösen: önkormányzati, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, tűzvédelmi hatósági engedély);

c) a raktárvezető három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

d) a bankgaranciát vagy fedezetigazolást;

e) a vámszempontból megbízhatóság igazolására szolgáló - az 1. §-ban meghatározott - okmányokat, nyilatkozatot;

f) a raktár helyszínrajzát és helyrajzi kivonatát;

g) az üzleti tervet;

h) a vámraktárra és az abban tárolt vámárura/árura vonatkozó biztosítási szerződést;

i) amennyiben a vámraktárban csak jövedéki terméket, vagy jövedéki terméket is kíván tárolni, az érvényes adóraktári engedélyt."

18. § A Vhr. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Belföldi árut tartalmazó küldeményeknek a vámraktárba történő felvételéhez a felügyeletet ellátó vámhivatal adja meg az engedélyt, amennyiben annak külföldre történő kiszállításához a feltételek egyébként adottak, és a kiviteli ellenőrzést elvégezték. A beraktározott áruk nem export célú kitárolása esetében az azok után igénybe vett vámvisszatérítés, exporttámogatás összegét vissza kell fizetni. A vámhivatal a belföldi forgalom számára történő kitárolást csak akkor végezheti el, ha az igénybe vett vámvisszatérítés és az igénybe vett exporttámogatás visszafizetését igazolják. A vámhivatal köteles az ilyen kitárolásról az adóhatóság illetékes szervét tájékoztatni, valamint a kiviteli ellenőrzésről kiállított EV visszavonása iránt intézkedni. A kiviteli céllal történő kitárolás során az árutovábbítás szabályait kell alkalmazni. Jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetében a jövedéki előírásokat is be kell tartani."

19. § A Vhr. 109. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul, egyidejűleg kiegészül a következő (2) bekezdéssel:

"(2) A területi parancsnokság a magánvámraktárba beraktározott vámárunak - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek kivételével - belföldön bemutatás céljából történő ideiglenes kiraktározását a szükséges ideig, legfeljebb azonban két hónap időtartamra engedélyezheti, ha a kérelmező biztosítja a vámáru ideiglenes kiraktározásának ideje alatt a vámáru vámjogi sorsának ellenőrizhetőségét. E bekezdés alkalmazásánál az (1) bekezdésben foglalt egyéb rendelkezéseket is értelemszerűen alkalmazni kell."

20. § A Vhr. 112. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyszerűsített eljárás során a bizományosi és vevőszolgálati szerződés alapján létesített magánvámraktárba)

"b) az egy naptári hónap alatt kitárolt és belföldi forgalomba hozott vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelését - amennyiben e jogszabály eltérően nem rendelkezik - a raktárengedélyesnek a saját nevében és saját számlájára, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell kérnie. A raktárengedélyesnek a nem saját nevében és számlájára kért, valamint a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 2/a) mellékletében meghatározott termékekre vonatkozó, belföldi forgalom számára történő vámkezelést a kitárolással egyidejűleg kell kérnie."

21. § A Vhr. 121. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) A vámjogszabályok alkalmazása szempontjából a vámraktárra vonatkozó rendelkezések súlyos megszegésének minősül, ha a tevékenység vagy mulasztás miatt kiszabható vámigazgatási bírság az egymillió forint összeget meghaladja. Ismételten sérti meg a vámjogszabályt az, aki a vonatkozó rendelkezésekben foglaltakat a vámhatóság írásbeli felszólítását követően sem tartja be. Nem minősül ismételt megsértésnek a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba."

22. § (1) A Vhr. 123. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az aktív feldolgozásban való vámkezelés engedélyezéséhez a kérelmezőnek be kell nyújtania:)

"a) a 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott külön engedéllyel folytatható külkereskedelmi körbe tartozó vámárura vonatkozó engedélyt;"

(2) A Vhr. 123. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az aktív feldolgozásban való vámkezelés engedélyezéséhez a kérelmezőnek be kell nyújtania:)

"c) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, illetve vállalkozói igazolvány másolatát;"

(3) A Vhr. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában a vámhivatal, az engedélyezéshez benyújtott okmányok kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül, legkésőbb a külkereskedelmi szerződés keretében beérkező első vámáru vámkezelésekor dönt. Ezt követően az engedélyező vámhivatalnál az azonos külkereskedelmi szerződés alapján beérkező vámáruk vámkezelésénél az árunyilatkozaton a vámkezelést kérőnek elegendő a vámhivatal engedélyének számát feltüntetnie."

23. § A Vhr. 135. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A visszaviteli határidőt a vámhivatal - a szerződés tartalmának figyelembevételével - a tv. 78. §-ában foglaltak szerint állapíthatja meg. A tv. 77. §-ának (4) bekezdése alapján az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru kiszállításakor esedékessé váló vámteher megfizetésének határidejét az elszámoláskor a vámhivatal állapítja meg."

24. § A Vhr. a következő 141/A. §-sal egészül ki:

"141/A. § A versenyre vagy edzés céljából behozott postagalambokat a tv. 77. §-ának (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel bemutatás jogcímén kell a vámhivatalnál ideiglenes behozatalban vámkezelni. A vámkezeléshez be kell mutatni a Magyar Postagalamb Szövetség vagy annak területi szövetsége meghívólevelét vagy igazolását arról, hogy a postagalambokat versenyzés vagy edzés céljából történő felreptetésre hozzák be. A határvámhivatal az ideiglenes behozatalban történő vámkezelést - vámbiztosíték követelése nélkül - azonnal elszámoltnak tekinti. Ezt követően a postagalambok felreptetésénél a vámhivatal jelenléte nem kötelező."

25. § A Vhr. 144. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámárunak az állam részére történő ellenszolgáltatás nélküli felajánlását a nyilvántartó vámhivatalnál EV benyújtásával kell kérni. A felajánlás nem kereskedelmi forgalomban, illetőleg szervezet részére ellenszolgáltatás nélkül érkező vámáru esetében szóban is történhet. A szóbeli felajánlásról a vámhivatal jegyzőkönyvet készít, a továbbiakban pedig az általános szabályok szerint jár el."

26. § A Vhr. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Belföldi forgalmi rendszámú gépjárművet szóbeli árunyilatkozat alapján lehet ideiglenes kivitelben vámkezelni, ha azt belföldinek minősülő személy viszi magával. A külföldi a belföldi rendszámú gépjárművet csak a tulajdonos vagy az üzembentartó engedélye alapján viheti ki külföldre. Az engedélyben szereplő tulajdonos vagy üzemben tartó névaláírását vagy a cégjegyzés valódiságát közjegyző tanúsítja."

27. § (1) A Vhr. 154. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elszámolás történhet)

"a) az áru belföldre való visszahozatalával és a belföldi forgalom számára történt vámkezelésének igazolásával,

b) garanciális csere vagy csere esetében a csereáru behozatalának és a belföldi forgalom számára történt vámkezelésének igazolásával,"

(2) A Vhr. 154. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Hároméves visszahozatali határidőt lehet megállapítani, ha az ideiglenes kivitel bizományosi vagy vevőszolgálati szerződés teljesítése céljából történik. E határidőn belül az értékesített árukkal félévenként kell elszámolni. Az elszámolást követően az árut végleges jelleggel kiléptetettnek kell tekinteni."

(3) A Vhr. 154. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A versenyzés vagy edzés céljából kivitt postagalambokat a határvámhivatalnál ideiglenes kivitelben kell vámkezelni. A vámkezeléshez be kell mutatni a külföldi szövetség vagy egyesület meghívólevelét vagy a Magyar Postagalamb Szövetség vagy területi szövetsége igazolását arra vonatkozóan, hogy a kivitel az említett célból történik. A határvámhivatal a kiléptetéssel egyidejűleg az ideiglenes kivitelt elszámoltnak tekinti. Ezt követően a postagalambok külföldön történő felreptetését igazolni nem kell.

(4) Amennyiben az ideiglenes kivitelben vámkezelt áru kiléptetése a vámkezeléstől számított 30 napon belül nem történik meg, erről a vámkezelést kérő a vámkezelést végző vámhivatalt az eredeti vámokmányok benyújtásával, a határidő lejártát követő öt munkanapon belül tájékoztatni köteles. A vámkezelést végző vámhivatal intézkedik az ideiglenes kivitelben történő vámkezelés visszavonására. Az áru ideiglenes kivitele ezt követően csak újabb vámkezelés esetén lehetséges."

28. § A Vhr. 161. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1)-(2) bekezdés számozása (2)-(3) bekezdésre módosul:

"(1) A tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja végrehajtásában a kérelmezőnek a tv. 1. §-a 23. pontjában meghatározott feltételek igazolását a székhelye vagy telephelye szerint illetékes vámhivataloknál kell benyújtania. A vámszempontból való megbízhatóságról - a feltételek fennállása esetén - az igazolást a kérelmezőnek a vámhivatal adja ki."

29. § (1) A Vhr. 177. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámmentesen vámkezelt vámáruval legkésőbb a vámmentes vámkezeléstől számított tizenkét hónap elteltét követő harminc munkanapon belül el kell számolni. Az elszámoláshoz a kiviteli és behozatali vámokmányok eredeti példányát és anyagfelhasználási kimutatást kell benyújtani".

(2) A Vhr. 177. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a tv. 103. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a fel nem használt vámáru megsemmisítését nem kérik, az külföldre kivihető, a tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kamattal növelt vámterhek megfizetése után szabadon felhasználható, illetőleg a külkereskedelmi szerződés érvényességi idején belül az elszámolási határidő - legfeljebb a szerződés időtartamáig - meghosszabbítható. Az elszámolási határidő elmulasztása esetén a vámhivatal a határidő leteltét követő munkanapon - a vámkezelés napján érvényes szabályok szerint - intézkedik a vámteher és annak a tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kamatai kiszabásáról és beszedéséről."

30. § A Vhr. 185. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott vámáruk útiholmiként vámmentesen csak naptári naponként egy alkalommal, az első belépéskor vámkezelhetők."

31. § A Vhr. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"189. § (1) A tv. 113. §-ának végrehajtásában a tv. 1. §-ának 28. pontjában meghatározott hazatelepülőnek minősül az a magyar állampolgár, aki külföldön, két évet meghaladóan

a) Magyarországról való külföldi letelepedés (ideértve e pont alkalmazásában Magyarország területének 1993. január 1-je előtti, nem külföldi letelepedés céljából való elhagyását is),

b) Magyarországról való külföldi letelepedés nélkül házastársi együttélés,

c) külföldi kiküldetés,

d) külföldi egyéni- vagy kiközvetítésen alapuló munkavállalás,

e) külföldön tanulmányok folytatása

céljából tartózkodott.

(2) A tv. 113. §-ának hatálya alá tartozását

a) az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó magyar állampolgár a lakóhely szerinti jegyzőnél személyi adat- és lakcímnyilvántartás céljából való bejelentkezésének igazolásával vagy személyi igazolvánnyal és a külföldi hatóságnak vagy a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjének az életvitelszerű külföldi tartózkodásra és annak megszűnésére vonatkozó igazolásával;

b) az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó magyar állampolgár a házastársi együttélés céljából való - három hónapot meghaladó időtartamú - külföldi tartózkodása a lakóhely szerinti jegyzőnél történő bejelentésének és az életvitelszerű külföldi tartózkodásnak a külföldi hatóság vagy magyar külképviselet által történő igazolásával;

c) az (1) bekezdés c)-e) pontja hatálya alá tartozó magyar állampolgár pedig

1. a c)-e) pontban meghatározott célból történő, három hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának az illetékes jegyzőnél vagy magyar külképviseletnél történő bejelentésének igazolásával,

2. munkaszerződéssel és munkavállalási engedéllyel és/vagy a kiküldő szervnek, a külföldi munkáltatónak, megbízónak a kiküldetés, a kereső tevékenység időtartamára, befejezésére vonatkozó igazolásával,

3. tanulmányok folytatása esetén tartózkodási engedéllyel, érvényes leckekönyvvel, bizonyítvánnyal, továbbá

4. a külföldi hatóságnak vagy a magyar külképviseletnek az életvitelszerű külföldi tartózkodásra és annak megszűnésére vonatkozó igazolásával

bizonyíthatja.

A két évet meghaladó életvitelszerű külföldi tartózkodás szempontjából az (1) bekezdés c)-e) pontjai szerinti igazolt külföldi tartózkodások összevonhatók, ha azok befejezése és az új tevékenység megkezdése között harminc napnál hosszabb idő nem telt el.

(3) A külföldi állampolgár - ha nem tartozik az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá - a tv. 113. §-ának hatálya alá tartozását

a) a részére kiállított tartózkodási engedéllyel vagy személyi igazolvánnyal,

b) menekült, menedékes vagy befogadott státusának okmányszerű igazolásával

bizonyíthatja.

(4) A vámmentesség feltételeit a Magyar Köztársaságban kereső tevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából második lakást berendező

a) külföldi állampolgárnak a vámkezeléshez benyújtott, legalább 12 hónapra szóló munkaszerződéssel, más kereső tevékenység esetében a megbízási vagy egyéb megállapodással, kinevezéssel, tanulmányokat folytató esetében annak igazolásával, hogy belföldi tanintézetbe felvették és a szükséges tanulmányi idő az egy évet eléri, valamint az itt felsorolt esetekben a tartózkodás időtartamára szóló tartózkodási engedéllyel,

b) devizakülföldinek minősülő magyar állampolgárnak legalább 12 hónapra szóló munkaszerződéssel, megbízási vagy egyéb megállapodással, kinevezéssel, tanulmányokat folytató esetében annak igazolásával, hogy belföldi tanintézetbe felvették, és a szükséges tanulmányi idő az egy évet eléri

lehet igazolni.

(5) Második lakás megszüntetésén a hazatérő magyar állampolgár által külföldön megszerzett és használt, a külföldi tartós életvitel felszámolása miatt hazahozott, a tv. 113. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti mennyiségű ingóságok vámmentes vámkezelése alapulhat.

(6) A tv. 113. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában az életvitel helye alatt különösen azt a helyet kell érteni, ahol az érdekelt folyamatosan él, dolgozik, tanul, vagy szolgálatot teljesít.

(7) A tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó 22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó személyek és együttélő családtagjaik tekintetében az (1), (2) és (6) bekezdésben meghatározottakat - az illetékes jegyzőnél történt bejelentkezés kivételével - a kirendelő szerv igazolja.

(8) A tv. 113. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltételt akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a vámárut legalább hat hónappal a beköltözés, hazatelepülés előtt igazoltan megrendelték."

32. § A Vhr. 190. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tv. 113. §-ának hatálya alá tartozó az általános feltételeknek megfelelő vámáruknak - a tv. 113. §-a (4) bekezdésében meghatározott - első vámkezelését a vámmentességre jogosító jogállás megszerzésétől számított hat hónapon belül köteles kérni.

(3) A feladott csomagok a tv. 113. §-ának (4) bekezdésében említett határidőn túl is vámmentesen vámkezelhetők, ha azok feladását az első vámkezeléskor bejelentették."

33. § A Vhr. 198. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A megállapodás alapján vámmentesen vámkezelt oktatási vagy tudományos műszerek vagy készülékek pótalkatrészei, alkatrészei vagy speciális tartozékai is vámmentesek, feltéve, hogy ezeket a pótalkatrészeket, alkatrészeket vagy speciális tartozékokat a műszerrel vagy készülékkel egyszerre hozzák be, vagy a későbbi behozatal esetén igazolják, hogy azok a vámmentesen vámkezelt műszerhez vagy készülékhez érkeztek. A pótalkatrészek, alkatrészek, speciális tartozékok a vámkezelést követő

a) öt éven belüli behozatala esetében a vámkezelést kérőnek csatolnia kell az árunyilatkozathoz a műszer vagy készülék vámkezelésére vonatkozó árunyilatkozatot, vagy annak a vámhivatal által kiadott hiteles másolatát;

b) öt éven túli behozatala esetében az árunyilatkozat helyett elfogadható a műszerrel vagy készülékkel való kapcsolatot igazoló külkereskedelmi szerződés, garanciaszerződés, szervizszerződés is ezek hiányában az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a műszer vagy készülék vámmentesen vámkezelt és az intézmény tulajdonát képezi, valamint a szerelést elvégző műszaki szakember által tett igazoló nyilatkozat arról, hogy az adott pótalkatrész vagy speciális tartozék a vámmentesen vámkezelt oktatási vagy tudományos műszer vagy készülék rendeltetésszerű működéséhez szükséges. Az igazolásban a vámmentesen vámkezelt műszer vagy készülék leltári számát fel kell tüntetni."

34. § A Vhr. 200. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:

"(4) A tv. 117. §-ának (4) bekezdése alapján a vámáru akkor kezelhető vámmentesen, ha a vámkezelést kérő igazolja, hogy a védetté nyilvánításhoz szükséges kérelmet a Kulturális Örökség Igazgatósághoz benyújtotta. Amennyiben a vámkezelést kérő a vámkezeléstől számított három hónapon belül a vámáru védetté nyilvánítását nem igazolja, vagy kérelmét elutasították, a vámhivatal intézkedik a vámterhek, valamint a vámkezelés napjától számított, a tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kamat beszedésére."

35. § A Vhr. a következő 201/A. §-sal egészül ki:

"201/A. § A tv. 118. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a Magyar Nemzeti Bank részére érkezőnek kell tekinteni a jegybanki feladatok végrehajtásához szükséges alapanyagokat, gépeket, berendezéseket, alkatrészeket (így különösen: fémlapkákat, bankjegypapírt, festékanyagot, pénzfeldolgozó- és megsemmisítő gépeket) akkor is, ha azok - az MNB megbízása alapján - a fém- vagy a papírpénz előállító szervezet lebonyolításában és címére érkeznek. A vámkezeléshez ilyen esetben csatolni kell az MNB által adott megbízást, az ennek keretében behozott vámáruk megnevezését, mennyiségét és azonosító adatait (így különösen: finomság, minőség, méret, súly) tartalmazó igazolását."

36. § A Vhr. 205. §-ában foglalt "Zaire Köztársaságból" szövegrész helyébe a "Kongói Demokratikus Köztársaság" szövegrész lép.

37. § A Vhr. 212. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"212. § (1) A vámteher megfizetésénél a 12. §-ban foglaltakat - annak (2) bekezdése kivételével - megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vámteher megfizetését igazoló okmányoknak tartalmazniuk kell a 12. § (4) bekezdése szerinti adatokat. A vámbiztosíték számla helyett megfelelő államháztartási számlák, a vámbiztosíték azonosító helyett határozatszám feltüntetése értendő."

38. § (1) A Vhr. 213. §-ának (6) bekezdésében hivatkozott "(3)" bekezdés helyébe "(1)" bekezdés lép.

(2) A Vhr. 213. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A tv. 132. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglaltak kivételével a bankgarancia mértékének megállapításakor a megelőző tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettséggel járó forgalomba csak a halasztott vámfizetési kedvezményben részesített forgalmat kell figyelembe venni.

(10) A tv. 132. §-a (5) bekezdésének d) pontjában említett cégbejegyzést igazoló okmány alatt a cégmásolatot vagy a cégkivonatot kell érteni.

(11) Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. tv. hatálya alá tartozó vámáruk a vámkezelést kérő részére a vámkezelést követően kiadhatók. A közölt és esedékessé váló vámterheket a vámkezelést kérő attól a naptól számított tizenöt munkanapon belül tartozik megfizetni, amikor a hivatkozott törvény szerint részére járó támogatást a számlájára átutalták."

39. § A Vhr. 214/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben a vámfizetésre kötelezett fizetési kötelezettségének nem a megfelelő, hanem a vámhatóságnál vezetett más számlára történő befizetéssel tett eleget, a számlavezető vámszerv köteles az ügyfelet egyenleg küldésével egyeztetésre felkérni.

(4) A tv. 135. §-ának (8) bekezdése alkalmazásában jogcímnek az egy bevételi számlán kezelt vámterheket kell érteni. A meg nem fizetendő vámterhet a vámkezeléssel egyidejűleg törölni kell.

(5) A tv. 128. §-ának (1) bekezdése alapján kiszabott kumulációs vámteher elszámolására értelemszerűen alkalmazni kell a tv. 135. §-ának (1), (2), (4), (5), (7) és (8) bekezdéseiben foglalt előírásokat. Amennyiben a kiszabott kumulációs vámterhet a kérelmező a kiszabástól számított kilencven napon belül nem fizeti meg, úgy azt a vámhivatal a határidő lejártát követő ötödik napon törli a nyilvántartásból. A befizetett kumulációs vámterhet a vámhivatal kérelemre a kiszabástól számított öt éven belül visszafizeti, ha a kérelmező igazolja, hogy a kiadott kedvezményes származási igazolás felhasználására nem került sor."

40. § (1) A Vhr. 216. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tv. 137. §-a (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában kedvezőbb vámtételnek kell tekinteni a Vámtarifa I. jelzésű hasábban megállapított, vagy külön jogszabályban kihirdetett szerződéses vámokat, illetve a tarifális és vámjogi kedvezmények vámtételeit."

(2) A Vhr. 216. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tv. 137. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében a vámfizetésre kötelezett vagy az exportőr részére visszatéríthető vámteher harmadik személy vagy szervezet részére nem engedményezhető."

41. § (1) A Vhr. 217. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyszerűsített eljárásban történő rendszeres visszatérítést kérelemre a visszatérítésre illetékes vámhivatal felügyeletét ellátó területi vámszerv a tv. 137. § (1) bekezdése d) pontjának 2. és 3. alpontjai esetében engedélyezheti a (2) bekezdés szerinti feltételekkel."

(2) A Vhr. 217. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ezt az eljárást a nem egyszerűsített vámvisszatérítés körében is alkalmazni kell."

42. § A Vhr. 219. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tv. 141. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben bírságot a vámhivatalnak külön határozatban kell kiszabnia. A bírság a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé."

43. § (1) A Vhr. 220. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben a vámteher megfizetése a 213. § (11) bekezdése alapján történik, úgy a kamat felszámításának kezdő időpontja a 213. § (11) bekezdésében meghatározott határidőt követő első munkanap."

(2) A Vhr. 220. §-a a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

"(3) A tv. 142. §-ának (3) bekezdésében említett, a vámkezeléskor kiszabott és közölt vámterhek után fizetendő kamatot - ha annak érvényesítésére a tv. 73. §-ának (4) bekezdése alapján kerül sor - a vámhivatal visszatéríti, ha a vámáru után fizetendő vámterhet a tv. 137. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján visszatérítette, illetve törli, ha a vámterhet a 227. § (3) bekezdés i) pontja alapján törölte.

(4) A vámhivatal a 177. § (3) bekezdése alapján kiszabott és közölt vámteher után fizetendő kamatot is törli, ha a vámterhet a 227. § (3) bekezdésének j) pontja alapján törölte."

44. § A Vhr. 224. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Amennyiben az írásbeli árunyilatkozaton alkalmazott igazolás (záradék) nem tartalmazza azokat a tartalmi követelményeket, amelyeket az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 43. §-a előír, a vámhivatal külön határozattal hozza meg döntését."

45. § (1) A Vhr. 226. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tv. 149. §-ának (1) bekezdésében meghatározott végrehajtást a vámhivatal jelentése alapján a számlavezető vámszerv rendeli el, és kíséri figyelemmel annak eredményességét. Amennyiben az ügyfél által megadott bankszámlán a számlavezető vámszerv megállapítása szerint nincs fedezet, úgy jogosult az ügyfél bármely általa ismert bankszámlája ellen azonnali beszedési megbízást benyújtani."

(2) A Vhr. 226. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben az azonnali beszedési megbízás - illetve természetes személy esetében a letiltás - nem vezet eredményre, a számlavezető vámszerv a vámhivatalt haladéktalanul tájékoztatja. A vámhivatal a tájékoztatás alapján a végrehajtást kiterjeszti az adós követeléseire, valamint az ingó vagyonára."

46. § (1) A Vhr. 227. §-a (3) bekezdésének f) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés kiegészül a következő j) ponttal:

[A tv. 153. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl törölni kell a kiszabott vámterhet]

"f) az e rendelet 125. §-a (3) bekezdésének g) pontja szerinti megsemmisítésnél, az esedékessé vált vámteher összegét,"

"i) aktív feldolgozás és ideiglenes behozatal esetén, ha a vámfizetésre kötelezett az esedékes vámterhek beszedése előtt igazolja, hogy az el nem számolt vámárut a visszaviteli határidő lejárta előtt külföldre visszaszállította, közvámraktárba beraktározta. A törlés feltétele, hogy az elszámolási határidő elmulasztása miatt egyidejűleg kiszabott vámigazgatási bírságot megfizeti,

j) ha a vámfizetésre kötelezett a 177. § (3) bekezdése alapján kiszabott vámteher beszedése előtt igazolja, hogy a vámmentesen vámkezelt vámárut a vámkezelést követő 12 hónapon belül exportáru előállításához, csomagolásához felhasználta, és az exportárut külföldre kiszállította, vagy kivitel céljából közvámraktárba beraktározta. A törlés feltétele, hogy a kötelezett az elszámolási határidő elmulasztása miatt egyidejűleg kiszabott vámigazgatási bírságot megfizeti."

(2) A Vhr. 227. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (3) bekezdés b) pontja esetében a vámtartozás törlése hivatalból, a bíróság jogerős ítéletének (végzésének) a nyomozó hatóság részére történő megküldése után, vagy kérelemre a végzés vagy ítélet becsatolásával történik. A vámfizetésre kötelezettel határozatban kell közölni a vámtartozás összegét."

47. § A Vhr. 238. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közúti határátkelőhelyek üzemeltetője a vámszervezet. A vámhatóság a határátkelőhelyek rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges szervek elhelyezését térítés ellenében biztosítja. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a közúti határátkelőhelyen a vám- és pénzügyőrségi és a határőrizeti szerveken kívül más szerv vagy szervezet tevékenységet az országos parancsnokság engedélyével végezhet. Ez a rendelkezés nem érinti a határőrségnek a 184/1997. (X. 28.) Korm. rendelet 8-12. §-ában meghatározott - a határátkelőhelyre nem határátlépés céljából történő belépéssel kapcsolatos - engedélyezési jogkörét."

48. § A Vhr. 243. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(A területi vámszerv:)

"g) kiadja a Tranzitegyezmény szerinti engedélyezett feladói és az engedélyezett címzetti engedélyt."

49. § A Vhr. 244. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos parancsnokság:)

"l) kiadja az elfogadott exportőri engedélyt."

50. § A Vhr. 251. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tv. 193. §-a (3) bekezdésének végrehajtása érdekében az a hatóság, amely olyan vámárut birtokol, mely nem a vámhatóság nyomozati hatáskörébe tartozik, a büntetőeljárás jogerős befejezését követő 30 napon belül köteles erről az illetékes vámhatóságot tájékoztatni, és kezdeményezni az eljárás tárgyát képező vámáru vámjogi sorsának a tv. előírásai szerinti rendezését."

51. § A Vhr. 265. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tv. 1. számú melléklete 1. pontjában az "1 liter szeszes ital" szövegrész alatt "1 liter égetett szeszes ital"-t kell érteni.

(7) A tv. 1. számú melléklete 1. pontjában az egyéb árukra vonatkozó adatok közül a "db" jelzés alatt értelemszerűen érteni kell a vámkezelésre kerülő vámárura/árura vonatkozó szokásos kiskereskedelmi mértékegységet (liter, méter, kg, tucat, készlet, garnitúra, pár stb.) is.

(8) A tv. 1. számú melléklete 1. pontjának utolsó mondata alkalmazásában kivitel esetén kizárólag az adott áru kiskereskedelmi forgalmára vonatkozó, mennyiségi korlátozást megállapító jogszabály esetén kell az egyéb árukra a tv.-ben megállapított mennyiségi korlátozást alkalmazni."

52. § A Vhr. a következő 265/A. §-sal egészül ki:

"265/A. § A tv. 1. számú melléklete 4. pontjában foglalt rendelkezések a jogszabályokban meghatározott értékhatárokra, és nem a mennyiségi keretekre utalnak. Ennek megfelelően a természetes személy által

a) behozott vámárukra az egyedi értékre vonatkozó korlátozás kivételével az értékkorlátozás nem érvényesül, de alkalmazni kell ilyen esetben a tv. 1. számú mellékletének 1. pontja szerinti mennyiségi korlátozásokat;

b) kivinni szándékozott árura érvényesül a jogszabályok értékre vonatkozó korlátozása, és

1. az áru kereskedelmi forgalmára vonatkozó mennyiségi korlátozást megállapító jogszabály esetében alkalmazni kell a tv. 1. számú mellékletének 1. pontja szerinti mennyiségi korlátozást is,

2. az áru kereskedelmi forgalmára vonatkozó mennyiségi korlátozást megállapító jogszabály hiányában nem érvényesül a tv. 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott mennyiségi korlátozás."

53. § A Vhr. 266. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nem kereskedelmi forgalomban a természetes személyek által behozott vagy általuk fuvarozásra külföldön feladott vámáruk után nem kell a vámot megfizetni, ha azok személyenkénti együttes értéke a 22. §-ban meghatározott érték 1000 Ft-ra kerekített 10%-át nem haladja meg. Ezt a kedvezményt - a (3) bekezdésben meghatározottakon túl - a vámkedvezményes értékhatárt meghaladó egyedi értékű vámárukra, továbbá a szeszes italra és dohánygyártmányra alkalmazni nem lehet. A kedvezményt egy árura összevonni együtt utazó családtagok esetében sem lehet. Ez a kedvezmény az utast többszöri beutazás esetén is csak naponta egy alkalommal illeti meg.

(2) Nem kereskedelmi forgalomban a természetes személyek részére fuvarozóval vagy posta útján külföldről ellenszolgáltatás nélkül beküldött vámáruk után nem kell a vámot megfizetni, ha azok címzettenkénti együttes értéke a 22. §-ban meghatározott érték 1000 Ft-ra kerekített 10%-át nem haladja meg. Ezt a kedvezményt - a (3) bekezdésben meghatározottakon túl - a vámkedvezményes értékhatárt meghaladó egyedi értékű vámárukra, továbbá a szeszes italra és dohánygyártmányra alkalmazni nem lehet."

54. § A Vhr. 2. számú melléklete az e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

55. § A Vhr. 3. számú melléklete az e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

56. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Vhr. 190. §-ának (1) bekezdése, a 159. §-a, a 214. §-ának (2)-(4) bekezdése.

(2) a) A Vhr. 11. §-a (4) bekezdésének első és harmadik mondatában az "Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény" szövegrész helyébe a "Tranzitegyezmény" szövegrész lép;

b) ahol a Vhr. cégbejegyzést igazoló okmány (vagy cégmásolat, cégkivonat) benyújtásának szükségességét írja elő, ott egyidejűleg adóbejelentkezési lapot benyújtani nem kell;

c) a Vhr. 20. §-ának (6) bekezdésében a "vámáruraktárba" szó helyébe a "közvámraktárba" szó lép;

d) a Vhr. 78. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a 118. §-ában, a 119. §-ának (1) és (4) bekezdésében, valamint a 120. §-ának (4)-(5) bekezdésében az "áru" szó helyébe "vámáru/áru" szavak lépnek.

(3) Az e rendelet 1. §-ának a Vhr. 1. §-a (3) bekezdésének a) pontjára és (5)-(6) bekezdésére, a 19. §-ának a Vhr. 109. §-a (2) bekezdésére, a 38. §-a (2) bekezdésének a Vhr. 213. §-a (9) bekezdésére, valamint a 41. §-ának a Vhr. 217. § (5) bekezdésére vonatkozó rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 181/1998. (XI. 11.) Korm. rendelethez

A 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a következők szerint módosul:

A Vhr. 2. számú mellékletének 2.6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.6.9. Hitelesítés

A 11. rovatban az erre felhatalmazott szervnek kell a hitelesítést elvégeznie."[3]

2. számú melléklet a 181/1998. (XI. 11.) Korm. rendelethez

A 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete a következők szerint módosul:

1. A Vhr. 3. számú mellékletének A) Rész 1. Általános előírások helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Magyarország és meghatározott országok vagy országcsoportok közötti vámkedvezményt biztosító megállapodás alkalmazásának feltétele az exportőr országban okmányszerűen kitöltött, a származást igazoló bizonyítvány benyújtása. (Kivételt képez a nem kereskedelmi áru.)

Származást igazoló okmányok lehetnek:

- EUR.1 Szállítási Bizonyítvány, amit a vámhivatal vagy (a Magyar-Török Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében) az elfogadott exportőr záradékolt;

- hosszú távú (LT-) bizonyítvány, amit megbízható exportőr részére ad ki a vámhatóság, hosszabb időszakra, illetve több, előre meg nem határozott számú részszállítmányra vonatkozóan. Ezt csak megfelelően záradékolt számlával együtt lehet alkalmazni (Magyar-Török Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében);

- olyan számla, amelyen az LT-bizonyítványra hivatkoznak (LT-számla);

- számlanyilatkozat:

= amit a szállítmány értékére tekintet nélkül az elfogadott exportőr állít ki,

= amit bizonyos értékhatárig minden exportőr kiállíthat;[4]

- EUR.2 űrlap (Magyar-Török Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében)"

2. A Vhr. 3. számú melléklet A) Részének 2.2.1.1. pontja utolsó francia bekezdése után a következő új francia bekezdést kell felvenni:

(2.2.1.1. "Elfogadott exportőr" minősítés iránti kérelem benyújtásának feltételei)

"- a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a vámhatóság a kérelmező "elfogadott exportőri minősítés" iránti kérelmét jogerősen nem utasította el."

3. A Vhr. 3. számú melléklet A) Részének 2.7.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.7.2. EUR.2 űrlap

Az EUR.2 űrlap egypéldányos nyomtatvány. Az okmány az importőr ország vámhatóságának példánya lesz. Kiállítására akkor van lehetőség, ha a szállítmány értéke az 5110 ECU-t nem haladja meg.

Az EUR.2 űrlapot az exportőr vagy annak jogosult képviselője kizárólag saját felelősségére állítja ki. A vámhatóság az okmányt nem hitelesíti, de az EUR.2 okmány számát a vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozatra fel kell jegyezni.

Az exportőrnek az EUR.2 űrlapot csatolnia kell a fuvarlevélhez vagy levélpostai feladás esetén a csomagban kell elhelyeznie.

Az okmány csak a Magyar-Török Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében alkalmazható.

Az EUR.2 űrlap nem állítható ki utólagosan az áruk exportálását követően.

Az EUR.1 kiállítása kérhető viszont utólagosan, ha

- az EUR.2 űrlapot nem állították ki a származó áruk exportjának időpontjában, vagy

- a kiállított EUR.2 űrlap elveszett, tönkrement, illetve

- a bizonyítvány kicserélése válik szükségessé."

4. A Vhr. 3. számú melléklete A) Részének 2.8.7.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2.8. A nyomtatványok kitöltése)

"2.8.7.1. Elfogadott exportőr

A Magyar-Török Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében az elfogadott exportőr kétféleképpen igazolhatja a szállítási bizonyítványokat:

- a vámhivatal a nyomtatvány kiállítása előtt a 11. rovatban igazolásával látja el a szállítási bizonyítványt. A vámtisztviselő aláírása sokszorosított eljárással is rákerülhet az okmányra. A 7. rovatban ilyen esetben az "Egyszerűsített eljárás" bejegyzésnek kell szerepelnie az egyezményt aláíró ország nyelvén,

- az elfogadott exportőr maga igazolja a szállítási bizonyítvány 11. rovatát, a részére kiadott négyszögletes bélyegzővel. Ez esetben aláírás és dátum feltüntetése ebben a rovatban nem szükséges.

A bélyegzők mindkét variációban lehetnek előrenyomottak is.

Az egyéb szabadkereskedelmi megállapodásokban az elfogadott exportőr számlanyilatkozaton igazolja az exportált áruk származását."

5. A Vhr. 3. számú melléklete A) Részének 2.9.1. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

(2.9.1. Exportőr nyilatkozata)

"Nem kell nyilatkozatot tenni, ha az okmány kiállítására a Magyar-Török vagy a Magyar-Izraeli Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében kerül sor."

6. A Vhr. 3. számú mellékletének A) Része 2.9.2. pontjának 3. és 4. mondata közé a következő rendelkezés kerül:

"Nem keletkezik kumulációs vámteher fizetési kötelezettség, ha az okmány kiállítására a Magyar-Török vagy a Magyar-Izraeli Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében kerül sor."

7. A Vhr. 3. számú melléklete A) Részének 3.3.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3. Szállítási bizonyítványok utólagos kiadása)

"3.3.1. Korábban kiadott vagy kibocsátott származást igazoló okmány kiadása a vámhivatali felügyelet alól kikerült árukra.

Azok az anyagok, amelyek megmunkálása vagy feldolgozása a nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveleteken nem ment túl, a kumulációs szabályok értelmében megtartják származásukat. Ezen árukra a származást igazoló okmány akkor adható ki, ha az áru azonossága nyilvánvaló és ezt a vámhatóság előtt igazolni tudják."

8. A Vhr. 3. számú mellékletének A) Része a következő új 3.3.2. és 3.3.3. pontokkal egészül ki:

"3.3.2. LT-bizonyítványok

Megbízható exportőrök részére a vámhivatal engedélyezheti, hogy olyan áru többszöri kiviteléhez, amelynek származó jellege előreláthatóan nem változik meg, hosszú távra szóló (ez maximum egy év lehet) EUR.1 Szállítási Bizonyítványt állítsanak ki. Ezeket a bizonyítványokat LT-bizonyítványoknak nevezik és a 7. rovatában az alábbi megjegyzés látható a bizonyítvány kiállításának nyelvén "LT-BIZONYÍTVÁNY ÉRVÉNYES ...IG" (a dátum arab számokkal jelezve).

Ennek a szállítási bizonyítványnak az első szállítmánnyal az importőr országba kell érkeznie. A további szállítmányoknál a szállítmányt kísérő számla szolgál a származás igazolására. Az LT-bizonyítvány 8. és 9. rovatában a csomagok jelét, számát, mennyiségét és fajtáját és az áru bruttó tömegét nem kell bejegyezni. A 3. rovatban a címzett adatait kötelező kitölteni.

A hosszú távú EUR.1 Szállítási Bizonyítványok kiadása iránti kérelmeket az első szállítmány kiviteli ellenőrzését vagy előzetes áruvizsgálatát megelőzően kell benyújtani a vámkezelést végző vámhivatalhoz. A származást igazoló okmányokon kívül az exportszerződést is csatolni kell.

Az okmány csak a Magyar-Török Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében alkalmazható.

3.3.3. LT-számlák

Amennyiben a vámhivatalhoz LT-bizonyítványt nyújtanak be, az LT-bizonyítvány érvényességi ideje alatt a származás igazolására olyan számlát vagy más kereskedelmi dokumentációt lehet elfogadni, amelyeken az exportőr feltüntette az LT-bizonyítvány sorszámát, érvényességi idejét, illetve az áru vagy áruk származási országát. Az LT-számlákat nem kell az exportőrnek aláírnia. A fentieknek megfelelően kiállított LT-számla vámkedvezményre jogosító okmányként funkcionál.

Behozatali vámkezelést LT-számla benyújtásával más vámhivatalnál is lehet végezni, nemcsak annál, ahol az LT-bizonyítványt benyújtották. Ilyen esetben azonban szükséges csatolni az LT-bizonyítvány egy nem hivatalos, fénymásolt példányát az LT-számla mellé.

Az LT-számlák csak a Magyar-Török Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében alkalmazhatók."

9. A Vhr. 3. számú melléklete A) Részének 6. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

(6. Értékhatárok)

"A Magyar-Török Szabadkereskedelmi Megállapodásban: kiscsomag meghatározás alatt a 365 ECU-t meg nem haladó postai szállítmányt kell érteni. Az utasok és magánszemélyek útipoggyásza, nem kereskedelmi célra behozott 1025 ECU-t meg nem haladó áruját jelenti. Azon szállítmányok értéke, amelyre EUR.2 űrlap kiállítása lehetséges, nem haladhatja meg az 5110 ECU-t."