43/1999. (XI. 26.) BM rendelet

a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 29. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Kftv. 1. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján létrehozott közterület-felügyelet, illetőleg a közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) eljárására.

(2)[1] A felügyelő a nem magyar állampolgár ügyében is e rendelet szerint jár el, kivéve, ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik.

2. § (1) A felügyelő a hozzáfordulónak felvilágosítást ad, továbbá tőle elvárható segítséget nyújt.

(2) A felügyelő a tőle kért felvilágosításra szakszerűen, közérthetően köteles válaszolni.

(3) A felügyelő úgy nyújt segítséget, hogy az lehetőleg ne akadályozza meg egyéb szolgálati feladatai ellátását.

3. § (1)[2] A felügyelői intézkedést a napszaknak megfelelő köszönéssel, a személy nemének és életkorának megfelelő megszólítással és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Az intézkedés foganatosítása során az elérni kívánt célt egyértelműen kell megfogalmazni. Az intézkedés során alkalmazott felszólításból, figyelmeztetésből a cselekmény jogsértő jellegének abbahagyására, illetve a távozásra történő felhívásnak ki kell tűnnie.

(2) A felügyelői intézkedés során körültekintően kell eljárni. Lehetőleg meg kell előzni, hogy a felügyelőt megtámadják, figyelmét az intézkedéstől elvonják.

(3) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a jogszabályok alapján súlyosabbnak minősülő, illetve a körülmények szerint súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(4)[3] Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a felügyelő a szolgálat befejezésekor - a munkáltató által meghatározottak szerint - írásos jelentést készít a végrehajtott intézkedésekről.

4. § (1) Az igazoltatás során a felügyelő elkéri az igazoltatott személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, a felügyelő ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólíthatja az igazoltatott személyt adatainak bemondására. A bemondott adatokat az okmányban foglaltakkal összehasonlítja.

(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani a személy azonosságát, és rögzíteni kell annak a személynek, járműnek az adatait, akinél, amelynél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges.

(3) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona által elkövetett szabálysértés esetén a felügyelő a személyazonosság megállapítása után a katonákra vonatkozó rendelkezések alapján jár el. Katona által elkövetett szabálysértés esetén a felügyelő a rendészeti szolgálattól segítséget kérhet.

5. § (1)[4] A felügyelő kizárólag a Kftv. 14. §-ában és a 21. §-ában meghatározott esetekben jogosult a személyt vagy a járművet feltartóztatni. Amennyiben az érintett kifogásolja a feltartóztatást, adatait [Kftv. 10. § (1) bekezdése] és a feltartóztatás okát a felügyelőnek rögzíteni kell. Katona által vezetett jármű esetén a felügyelő a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.

(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés elérte célját és további intézkedésre nincs szükség.

6. § A felügyelő - jogszabályokban meghatározott esetekben és keretek között - szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírság kiszabására jogosult. A helyszíni bírságolás során külön jogszabály szerint kell eljárni.

7. §[5]

8. §[6] (1) A felügyelő szabálysértés észlelése esetén az eljárás alá vont ismert személy adatainak feltüntetésével feljelentést tesz, ha

a) a szabálysértés miatt helyszíni bírság nem szabható ki, a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti szóbeli figyelmeztetés nem alkalmazható, vagy, ha a cél a helyszíni bírságolással vagy szóbeli figyelmeztetéssel nem érhető el, vagy

b) az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, vagy a kiszabott helyszíni bírság megfizetéséhez a felajánlott készpénz-átutalási megbízás átvételét megtagadja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körülményekre a feljelentésben utalni kell.

9. §[7] (1) A várakozási szabályok megsértése miatt a gépjárművezető távollétében történő intézkedés esetén az intézkedő felügyelőnek a feljelentés intézkedésről a gépjármű szélvédőjén - ha ez nem lehetséges, jól látható módon a gépjárművön egyéb helyen - tájékoztatást kell elhelyeznie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza

a) az intézkedést foganatosító közterület-felügyelet megnevezését, székhelyét és telefonszámát,

b) a "Tiltott helyen várakozik!" szöveget,

c) az intézkedés időpontját,

d) az intézkedés okát a jogalap megjelölésével,

e) a feljelentés tényét,

f) az intézkedő felügyelő nevét, jelvényszámát és aláírását.

10. §[8]

11. §[9] A jármű megállítása, feltartóztatása során a felügyelőnek a közlekedési szabályok figyelembevétele mellett úgy kell intézkednie, hogy a megállított, feltartóztatott jármű a folyamatos közlekedést a szükségesnél tovább ne akadályozza.

12. § (1) A felügyelő a nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők (1977. évi 22. tvr.-rel kihirdetett egyezmény 1. Cikk szerint) esetében a rájuk vonatkozó külön szabályok (1965. évi 22. tvr.-rel kihirdetett egyezmény 1. és 31. Cikk) szerint jár el.

(2)[10] Országgyűlési képviselőt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános helyettesét, az adatvédelmi biztost, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, valamint az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként igazolt személyt külön jogszabályban meghatározott mentelmi jog illeti meg.

(3) A hivatásos bíró és a bírósági ülnök, az alkotmánybíró, az ügyész, az ügyészségi nyomozó, titkár és fogalmazó mentelmi jogát külön jogszabály* határozza meg.[11]

13. § A felügyelő - feladatkörében eljárva - a szabálysértést elkövető, mentességet élvező személyt igazoltathatja, személyazonosságát és ennek során mentességét megállapítja. Ezután a mentességgel rendelkező személy ellen további intézkedést nem tesz, azonban a tényállást rögzíti, és tettenérés esetén feljelentést tehet.

14. § Amennyiben a 12. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott személy lemond a mentelmi jogáról, vele szemben a felügyelő az általános szabályok szerint jár el. A lemondó nyilatkozatot a felügyelő helyszíni jegyzőkönyvbe foglalja. A helyszíni jegyzőkönyvet a nyilatkozó személy mellett a felügyelő és a járőrtárs (segítő) is aláírja.

15. §[12]

16. §[13]

17. § (1)[14]

(2) A felügyelő kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű, a külön jogszabályban meghatározott minősítési feltételeknek megfelelő kutyával láthat el szolgálatot.

18. §[15]

19. §[16]

20. § (1) A felügyelői járőrszolgálat a közterület-ellenőrzés általános formája. A járőrszolgálat során egy vagy több felügyelő együttesen, előre meghatározott útvonalon látja el feladatát.

(2) Járőrszolgálatra a felügyelőt lehetőleg járőrtárssal vagy segítővel kell vezényelni.

(3)[17] A felügyelő járőrtársként beosztható rendvédelmi szerv tagja mellé. A vegyes összetételű járőrszolgálatban részt vevő felügyelő intézkedési jogára a közterület-felügyeletre vonatkozó törvény szabályai az irányadók.

21. § (1)[18] Őrszolgálatban a felügyelő az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

(2) A felügyelői őrszolgálatot mozgóőr vagy objektumőr látja el.

22. § (1) A mozgóőr a számára kijelölt mozgási körzetben egy adott ponthoz meghatározott időközönként rendszeresen visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét a felügyelet vezetője jelöli ki a feladat jellege szerint.

(2) Az objektumőr a képviselő-testület által meghatározott létesítményhez tartozó, a felügyeletvezető által meghatározott körzetben végzi feladatát.

23. §[19]

24. § Ez a rendelet 2000. január 1. napján lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter