21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet

a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 36. §-ában és a 110. § (7) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1. §

A rendelet célja a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és. javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése érdekében.

2. §

(1) A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik (amelyek) tevékenysége, létesítménye, terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat (a továbbiakban: légszennyező).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a természetes és mesterséges eredetű ionizáló és nem ionizáló sugárzásból keletkező légszennyezésre,

b) a levegő munkaegészségügyi védelmére,

c) a zárt terek levegőminőségének szabályozására.

Alapfogalmak

3. §

A rendelet alkalmazásában

a) környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével;

b) anyag: bármely kémiai elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok és a genetikailag módosított szervezetek kivételével;

c) légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat;

d) levegőterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása;

e) levegőszennyezés (légszennyezés): légszennyező anyagnak a légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása;

f) légszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését;

g) alap légszennyezettség: a vizsgált légszennyező forrás környezetében kialakult, más légszennyező források által okozott, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos légszennyezettség, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik;

h) levegővédelmi követelmény: minden olyan, a levegő terhelését, az azt okozó tevékenységet és létesítményt, valamint a légszennyezőt, továbbá a légszennyezettséget érintő intézkedés, előírás, tilalom, amely hatósági határozaton alapul, vagy amelyet jogszabály ír elő;

i) elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjait az 1. számú melléklet tartalmazza.

- A technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik.

- Az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását, elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják, vagy állítják elő, amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető.

- A legjobb technika azt jelenti, hogy a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;

j) bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető;

k) új létesítmény, új tevékenység: az az építmény, berendezés vagy más légszennyező forrás, illetve technológia, amelynek létesítését a rendelet hatálybalépését követően engedélyezik.

l)[1] érintett nyilvánosság: a nyilvánosság azon része,

la) amelyre a 7. § (7) bekezdés szerinti intézkedési programról való döntés - különösen annak környezeti hatásai miatt - kihat vagy kihathat, valamint

lb) amely a döntésben érdekelt, különösen az olyan környezetvédelmi vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét az intézkedési programról való döntés érinti.

m)[2] célérték: az emberi egészség és a környezet egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából a környezeti levegőben meghatározott légszennyező anyag koncentráció, amelyet - ahol lehetséges - adott időtartam alatt kell elérni;

n)[3] hosszú távú célérték: a környezeti levegőben csak hosszú időtávon biztosítható légszennyező anyag koncentráció, amely szintje alatt - a tudomány jelenlegi állása szerint - az emberi egészséget és a környezet egészét károsító közvetlen hatások fellépése valószínűtlen.

A levegő védelmének általános szabályai

4. §

A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi; illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben - a külön jogszabályokban foglaltak szerint - érvényesíteni kell.

5. §

(1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2)[4] A levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (a továbbiakban: légszennyező forrás) az elérhető legjobb technika alapján, jogszabályban, illetőleg a környezetvédelmi hatóság határozatában kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelményeket kell megállapítani.

(3) Azon tevékenységeknél, ahol kibocsátási határértéket a légszennyező forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, levegővédelmi követelmények, műszaki intézkedések előírásával, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerint megállapított kibocsátási határértéket, illetőleg levegővédelmi követelményt az engedélyezési eljárás során úgy kell meghatározni, hogy a levegőterhelés ne okozza a légszennyezettségi határérték túllépését.

(5)[5] A légszennyező pontforrás közvetlen hatásterülete a vizsgált légszennyező pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében várható, a vonatkoztatási időtartamra számított, szabványokban rögzített módon meghatározott, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatti talajközeli légszennyezettség-változás

a) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; vagy

b) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) légszennye-zettségi határérték 10%-ánál nagyobb; vagy

c) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége).

(6)[6] Tilos a környezeti hatásvizsgálat-köteles, illetőleg az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység végzése céljából új légszennyező pontforrást telepíteni, ha a légszennyező pontforrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező pontforrás üzembe helyezése következtében várhatóan meghaladja az éves légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha

a) a légszennyező saját költségén, az új légszennyező pontforrás közvetlen hatásterületén, az adott légszennyező anyag tekintetében, a levegő szennyezettsége szempontjából egyenértékű kibocsátás csökkentését egyidejűleg biztosítja, vagy

b) a beruházás megvalósulása következtében az adott légszennyező anyag határérték alatti kibocsátása (levegő-terhelés) kisebb lesz, mint a beruházás előtti állapotban volt, vagy

c) a légszennyező, más jogszabályban előírt módon bizonyítja, hogy a légszennyező pontforrás közvetlen hatásterületén a helyi mérésekkel megállapított alap légszennyezettség az új légszennyező pontforrás kibocsátásával együtt sem haladja meg az éves légszennyezettségi határértéket.[7]

6. §[8]

(1) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek, illetve létesítmények esetében a légszennyezőnek védelmi övezetet kell kialakítania - a 27. § (2) bekezdése szerint korszerűsített (rekonstruált) légszennyező források kivételével - az új légszennyező források körül, illetve a nyomvonalas közlekedési létesítmények mentén.

(2) A környezetvédelmi hatóság a 2. számú mellékletben felsorolt, külön jogszabály alapján környezeti hatásvizsgálat-köteles, illetőleg egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenységek, létesítmények esetében a védelmi övezet nagyságát a környezetvédelmi engedélyben, illetőleg az egységes környezethasználati engedélyben határozza meg.

(3)[9] A környezetvédelmi hatóság a 2. számú mellékletben felsorolt, külön jogszabály alapján környezeti hatásvizsgálati, illetőleg egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá nem tartozó tevékenységek, létesítmények esetében a védelmi övezet nagyságát más hatósági eljárásban - ha az eljárásban szakhatóságként van kijelölve - az érdemi döntésre jogosult hatóság megkeresésére adott szakhatósági állásfoglalásában határozza meg.

(4)[10] A környezetvédelmi hatóság a 2. számú mellékletben nem szereplő tevékenységek esetében más hatósági eljárásban - ha az eljárásban szakhatóságként van kijelölve - a védelmi övezet szükségességét - az (5) bekezdésre tekintettel - vizsgálhatja és a védelmi övezet nagyságát az érdemi döntésre jogosult hatóság megkeresésére adott szakhatósági állásfoglalásában legfeljebb 1000 méterben határozhatja meg.

(5) A védelmi övezet nagyságát a légszennyező anyag kibocsátások, a terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok), a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével kell meghatározni.

(6)[11] A környezeti hatásvizsgálati, továbbá az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi hatóság a 2. számú melléklet A)-D) pontjaira előírt védelmi övezet legalacsonyabb mértékénél kisebb védelmi övezetet is meghatározhat, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. A meghatározott védelmi övezet sugara azonban nem lehet kisebb az A) pontban felsorolt tevékenységek esetében 300 m-nél, a B) pontban felsorolt tevékenységek esetében 200 m-nél, illetve a C)-D) pontokban felsorolt tevékenységek esetében a légszennyező forrás közvetlen hatásterületénél.

(7)[12] Meglévő telephelyen tervezett új forrás esetében a környezetvédelmi hatóság a (6) bekezdésben foglaltaknál kisebb távolságot is meghatározhat.

(8) A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

(9)[13] Új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút esetén a környezetvédelmi hatóság a védelmi övezet kijelölését követően a Kormány által rendeletben meghatározott szakhatósági jogkörében nem adhat szakhatósági hozzájárulást a közút kezelője részére a (8) bekezdésben felsorolt építmények védelmi övezetben történő elhelyezésével kapcsolatos eljárásban.

(10) A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik.

(11) Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik.

(12) Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik.

II.

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

A légszennyezettség mértékének szabályozása

7. §

(1) A légszennyezettségi határértékeket, beleértve a légszennyező anyagok veszélyességi fokozatba történő besorolását, valamint a riasztási, tájékoztatási küszöbértékeket a környezet-egészségügyi és környezetvédelmi, valamint az egyéb szakterületeken folyó tudományos kutatások legújabb adatai és a méréstechnika területén elért eredmények figyelembevételével kell megállapítani és legalább három évente felül kell vizsgálni.

(2) Az ország területén a légszennyezettséget és a légszennyezettségi határértékek betartását - külön jogszabályban meghatározott módon - az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat segítségével méréssel vagy egyéb eljárással rendszeresen vizsgálni és értékelni kell. A méréses vizsgálathoz a mérőhálózat telepítése és fenntartása, valamint az egyéb vizsgálati módszerek feltételeinek biztosítása állami feladat.

(3) A légszennyezettségi vizsgálatoknak ki kell terjedni minden olyan légköri (időjárási) jelenségre, amely a levegő minőségét bármilyen módon és mértékben befolyásolhatja. A légszennyezettségi vizsgálatok során a szabályozási időtartamok (a légszennyezettségi határértékekhez tartozó időtartamok) alatt reálisan felléphető összes meteorológiai helyzetet be kell vonni a vizsgálatba, a hazai hivatalos meteorológiai mérési adatok alapján.

(4)[14] A környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt légszennyezettségi mérések elvégzésére kötelezheti a légszennyezettségi határértékek megtartásának ellenőrzése érdekében, valamint új létesítmények esetén az engedélyezéshez szükséges alaplégszennyezettség megállapítása érdekében, amennyiben az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében nem áll rendelkezésre adat, vagy az nem kellő részletességű. A méréseket a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a levegőtisztaság-védelem részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő (a továbbiakban: szakértő) által is elkészíthető és a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott mérési terv alapján kell végezni. A mérések eredményeit a környezetvédelmi hatósággal közölni kell a mérésre kötelező határozatban előírt határidőre és módon.

(5)[15] Az ország területét a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi hatóság és az egészségügyi államigazgatási szerv véleményének kikérésével - külön jogszabály szerint - zónákba kell sorolni. Agglomeráció, mint különleges zóna, jelölhető ki a 250 000 lakosnál nagyobb, koncentrált népességű területen, illetve olyan 250 000 lakosú vagy annál kisebb népességű területen, ahol a népsűrűség 500 fő/km2, vagy annál nagyobb.

(6) A zónák kijelölését jogszabályban közzé kell tenni. A kijelölést a légszennyezettség lényeges változása esetén, de legalább 5 évente felül kell vizsgálni.

(7)[16] Azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a környezetvédelmi hatóság az illetékes egészségügyi államigazgatási szervek és közlekedési hatóságok, valamint települési önkormányzatok és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzőjének (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat jegyzője) közreműködésével, az érintett légszennyezők bevonásával, valamint az érintett nyilvánosság véleményének kikérése alapján olyan intézkedési programot készít, amelynek ütemezett végrehajtásával biztosítható a határértékek betartása. A programok tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. A környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó légszennyezőket szennyezés csökkentési intézkedések megtételére kötelezi, valamint figyelemmel kíséri és ellenőrzi az intézkedési program végrehajtását.

(8)[17] Azokra a zónákra, ahol a talajközeli ózon koncentrációja (a troposzféra legalsó rétegének ózon tartalma) meghaladja a célértéket, illetőleg a hosszú távú célértéket, valamint az arzén, a kadmium, a nikkel és a 3,4-benz(a) pi-rén koncentráció szintje meghaladja a célértéket, a környezetvédelmi hatóságnak a közlekedési hatóság, valamint a települési önkormányzatok jegyzőjének közreműködésével, az érintett légszennyezők bevonásával, meg kell határoznia azokat az aránytalanul nagy költségeket nem igénylő intézkedéseket, amelyek biztosítják a célértékek elérését. A helyhez kötött ipari légszennyező források esetében ez nem jelentheti az elérhető legjobb technikánál szigorúbb előírások alkalmazását. A felsorolt anyagok tekintetében külön intézkedéseket nem kell meghatározni azokra a zónákra, amelyekre a (7) bekezdés szerinti intézkedési programokat elkészítették. Az intézkedéseket a külön jogszabályban* meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programokkal összhangban kell végrehajtani.[18]

(9)[19] A (7) bekezdésben említett programokat a (6) bekezdésben meghatározott zónák kijelölését követő 18 hónapon belül kell elkészíteni. Azokra a zónákra, ahol több légszennyező anyag koncentrációja meghaladja, a légszennyezettségi határértéket, az összes szennyezőanyagra vonatkozó, integrált intézkedési programot kell készíteni.

(10)[20] A zónákra vonatkozó intézkedési program végrehajtása érdekében a környezetvédelmi hatóság

a) a légszennyezőt szakértő által is elkészíthető intézkedési terv kidolgozására, majd végrehajtására kötelezi,

b) a légszennyező tevékenységét az intézkedési terv elkészítésének, illetőleg az abban foglaltak végrehajtásának elmaradása esetén korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja, az erről szóló határozatot a települési önkormányzat jegyzőjével is közli.

(11)[21] Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettség a határértéknél kisebb, illetőleg a talajközeli ózon koncentrációja kielégíti a hosszú távú célértéket, valamint az arzén, a kadmium, a nikkel és a 3,4-benz(a) pirén koncentráció kisebb, mint a célérték, a fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot.

(12)[22]

(13)[23] Az országhatáron átterjedő légszennyezés esetén az érintett országokat, a két- és többoldalú nemzetközi egyezményeknek megfelelően értesíteni kell, és kezdeményezni kell a kölcsönös segítségnyújtást. A szomszédos országok kibocsátásai következtében az országban kialakuló szennyezettség csökkentésére kétoldalú kapcsolatok keretében kezdeményezni kell egyeztetett intézkedések végrehajtását. Biztosítani kell az azonnali beavatkozáshoz szükséges információk elérhetőségét a szennyezettség hatásával érintett szomszédos ország részére.

Az intézkedési program elkészítésének szabályai[24]

7/A. § (1) A környezetvédelmi hatóság a 7. § (7) bekezdése szerinti intézkedési program, annak módosítása, illetőleg felülvizsgálata tervezetének elkészítése során a saját és az érintett települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak hirdetőtábláján, továbbá a saját, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján tájékoztatja az érintett nyilvánosságot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az intézkedési program, továbbá annak módosítása, illetőleg felülvizsgálata tervezetét;

b) felhívást arra vonatkozóan, hogy az intézkedési program, annak módosítása, illetőleg felülvizsgálata tervezetére az érintett nyilvánosság véleményt, észrevételt tehet;

c) azon környezetvédelmi hatóság megnevezését, ahová a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújthatók;

d) a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújtására nyitva álló határidőt.

(3) Az érintett nyilvánosság az intézkedési program, továbbá annak módosítása, illetőleg felülvizsgálata tervezetére a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételétől számított 30 napon belül tehet véleményt, illetve észrevételt. A környezetvédelmi hatóság az intézkedési program, valamint annak módosítása, illetőleg felülvizsgálata elfogadása előtt az érintett nyilvánosság által határidőben tett véleményeket, észrevételeket - tekintettel a környezetvédelmi érdekekre - lehetőség szerint figyelembe veszi.

(4) A figyelembe vett véleményekről, észrevételekről, illetve figyelmen kívül hagyásuk esetén annak indokairól a környezetvédelmi hatóság a saját és az érintett települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak hirdetőtábláján, továbbá a saját és a minisztérium honlapján tájékoztatja az érintett nyilvánosságot, és egyúttal közzéteszi az elfogadott intézkedési programot, továbbá az elfogadás alapjául szolgáló indokokat.

A légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása

8. §

(1) A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni. Ennek érdekében az üzemeltetőnek meg kell tenni a következő intézkedéseket:

a) a tevékenység folytatásához szükséges, levegőterhelést okozó anyagok felhasználásának minimalizálását,

b) az eljáráshoz szükséges anyagok és az energia hatékony felhasználását,

c) a kibocsátások megelőzését, vagy ezek kockázatának minimumra csökkentését,

d) a balesetek megelőzését és ezek környezeti következményeinek minimalizálását,

e) a tevékenység felhagyása esetén teendő szükséges intézkedéseket, amennyiben fennáll a levegőterhelés veszélye.

(2) A helyhez kötött légszennyező források üzemeltetése során:

a) jogszabályban vagy a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított kibocsátási határértékek nem léphetők túl;

b) a levegővédelmi követelményeket be kell tartani,

c) olyan anyag- és energia felhasználást kell folytatni, amely nem okoz légszennyezést, illetőleg megfelel az egyéb környezetvédelmi jogszabályok előírásainak;

d) a tisztító berendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően, gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról;

e) a technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést;

f) a rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot.

(3) A rendelet 2. számú mellékletének A)-C) pontjaiban felsorolt tevékenységek esetében az engedélyezési eljárás, valamint a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében lefolytatott engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóság köteles vizsgálni az elérhető legjobb technika, az engedélyezési eljárás idejében fennálló, tényleges szintjét. Ennek figyelembevételével a jogszabályban előírt kibocsátási határértéknél szigorúbb (egyedi) határérték, levegővédelmi követelmény írható elő.

(4) A légszennyezettségi határértékek megtartása érdekében a rendelet 2. számú mellékletének A)-C) pontjaiban felsorolt tevékenységek, valamint a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében lefolytatott engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóság mindig köteles vizsgálni a szigorúbb (egyedi) kibocsátási határérték, levegővédelmi követelmény előírásának szükségességét.

(5)[25] A (3) bekezdésben nem említett új vagy meglévő létesítményeknél a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi határérték betartása érdekében vizsgálhatja a szigorúbb (egyedi) kibocsátási határérték, levegővédelmi követelmény megállapításának szükségességét, és előírhatja azt.

(6) A rendelet 2. számú mellékletének A)-C) pontjaiban felsorolt tevékenységek esetében a környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével, reális határidővel szigorúbb (egyedi) kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelményeket írhat elő.

(7)[26] A kibocsátási határértékek túllépése vagy a levegővédelmi követelmények környezet állapotát veszélyeztető be nem tartása esetén a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt szakértő által is elkészíthető intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, amelynek mulasztása esetén a légszennyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti vagy betilthatja; határozatát a települési önkormányzattal jegyzőjével is közli.

Helyhez kötött légszennyező pontforrásra vonatkozó szabályok

9. §

(1)[27] Levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás (amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel egyértelműen meghatározhatók) létesítéséhez, meglévő bővítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerűsítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához (a továbbiakban együtt: létesítéséhez), működésének megkezdéséhez, működtetéséhez más engedélyező hatóság hiányában a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(2)[28]

(3) A környezetvédelmi hatósághoz benyújtott engedélykérelem tartalmi követelményeit a 4.1. számú melléklet tartalmazza.

(4)[29] A környezetvédelmi hatóság kibocsátási határértékeket, levegővédelmi követelményeket előíró határozatának tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet 4.2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az engedély meghatározott időre adható ki. Az engedélyben foglalt követelményeket és egyéb előírásokat legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az engedély felülvizsgálatát el kell végezni akkor, ha a létesítmény által okozott szennyezés. vagy a levegőminőségi állapot megőrzése szükségessé teszi a jogszabályban előírt kibocsátási határérték, illetőleg levegővédelmi követelmény módosítását, illetve, ha az elérhető legjobb technikában bekövetkezett változás lehetővé. teszi a kibocsátási határérték csökkentését. A hatóság a felülvizsgálat eredménye alapján megállapítja az engedély új levegővédelmi követelményeit és előírásait.

(6)[30] Az engedélyezési eljárás során a kérelmező műszaki és gazdasági dokumentációval igazolni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Az ügyfél ezen túlmenően - a műszaki megoldás megfelelőségének alátámasztására - szakértői véleményt is mellékelhet. Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni az 1. számú mellékletben foglaltakat.

(7) A környezetvédelmi hatóság az építési (létesítési) engedélyhez adott szakhatósági állásfoglalásában előírhatja a használatbavételi engedély feltételeként, hogy próbaüzem során vagy a használatbavétel engedélyezése után a kibocsátások meghatározása, a kibocsátási határértékek betartásának, illetőleg az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzése érdekében mérésekkel határozzák meg a kibocsátásokat.

(8) A helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetője köteles a légszennyező anyagok kibocsátását és a létesítési (építési), használatbavételi engedélyben a részére megállapított kibocsátási határértékeket, levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni. A kibocsátás ellenőrzése külön jogszabály szerint történhet méréssel vagy számítással.

(9) A környezetvédelmi hatóság a helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetőjét a kibocsátások ellenőrzésére határozatban kötelezheti, amelyben előírja az ellenőrzések gyakoriságát, módszerét, valamint a kötelező adatszolgáltatás tartalmát, módját.

Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásra vonatkozó szabályok

10. §

(1) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak kell tekinteni a levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületet (pl. nyílás, légző, biztonsági lefúvató szelep, tartósan nyitott ablak vagy ajtó, továbbá telephely burkolatlan, parkosítatlan területe, meddőhányó, hulladéklerakó stb.), a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveletet, technológiát, anyagtárolást. A helyhez kötött diffúz légszennyező forrást úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

(2)[31] A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt, valamint egyéb bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszennyező forrás létesítéséhez, meglévő bővítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerűsítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához (a továbbiakban együtt: létesítéséhez), működésének megkezdéséhez, működtetéséhez más engedélyező hatóság hiányában a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(3)[32] Az engedélyezési eljárás során a kérelmező műszaki és gazdasági dokumentációval igazolni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Az ügyfél ezen túlmenően - a műszaki megoldás megfelelőségének alátámasztására - szakértői véleményt is mellékelhet. Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni az 1. számú mellékletben foglaltakat.

(4)[33] A környezetvédelmi hatóság azon diffúz légszennyező forrás üzemeltetőjét, amellyel kapcsolatosan hatósági intézkedés (engedélyezés, kötelezés, bírságkivetés) szükséges; kötelezi a forrás bejelentésére.

(5) A környezetvédelmi hatóság külön jogszabály szerint egyes diffúz forrásokra határozatban állapít meg kibocsátási határértéket, anyagfelhasználási határértéket, levegővédelmi követelményt.

(6)[34] A helyhez kötött diffúz légszennyező forrás által okozott levegőterhelés megelőzése, illetőleg csökkentése érdekében a környezetvédelmi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtását írhatja elő a forrás létesítője vagy működtetője részére. A környezetvédelmi hatóság az előírt kötelezések mulasztása esetén a diffúz légszennyező forrás működését korlátozhatja, illetőleg leállíthatja.

(7) A helyhez kötött diffúz légszennyező források üzemeltetője köteles a létesítési és használatbavételi, működési engedélyben rögzített levegővédelmi követelményeket rendszeresen ellenőrizni.

(8) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles - a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében -az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. Mulasztás esetén a környezetvédelmi hatóság kötelezést ad ki és a határozatban előírt kötelezettség megszegése esetén a 8. számú melléklet szerinti bírságot szabja ki.

11. §

(1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.

(4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.

(6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(7) Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön. jogszabályban foglaltak szerint végezhető.

Mozgó légszennyező forrásokra vonatkozó szabályok

12. §

(1) Mozgó légszennyező forrás (közúti, nem közúti, vasúti, vízi és légi jármű) csak akkor helyezhető forgalomba és úgy üzemeltethető, ha kielégíti a külön jogszabályban1 meghatározott levegővédelmi követelményeket.

(2) Hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott, belső égésű motorral meghajtott gépjármű - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak akkor tartható forgalomban, ha megfelel a külön jogszabályban2 előírt követelményeknek

(3) Áruszállítás esetén a fuvarozó köteles gondoskodni arról megfelelő intézkedés megtételével (takarás, csomagolás stb.), hogy a szállított anyag levegőterhelést ne okozzon.

1 A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, illetőleg a nem-közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 1/2000. (VII. 21.) KöVIM-KöM együttes rendelet.

2 A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 18/1991. (XII. 18.) KHVM rendelet.

Vonalforrásokra vonatkozó szabályok

13. §

(1)[35] Minden olyan nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) vagy annak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyező anyag kibocsátott mennyiségét (a továbbiakban: vonalforrás) létesítésének és használatbavételének engedélyezésekor a 8. § (2) bekezdés b) pontjában és a 10. § (1) és (7)-(8) bekezdésekben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(2) A közlekedési hatóság - a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére - azon vonalforrásoknál, amelyek környezetében az ott közlekedő mozgó légszennyező források miatt a légszennyezettségi határértékek rendszeres és tartós túllépése következik be, forgalomszervezési, korlátozó intézkedéseket rendelhet el a levegőterhelés mérséklése érdekében.

(3)[36]

(4) Meglévő vonalforrások kijelölt védelmi övezete nem csökkenthető; illetőleg a környezetvédelmi hatóság határozatban, pótlólagosan a levegőterhelés hatásait csökkentő vagy kizáró felszíni védőelemek (pl. védő növénysáv) alkalmazását írhatja elő.

(5) Külterületen vezetett, új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút és vasút mentén a légszennyezettségi határértékeknek a védelmi övezet határán kell teljesülniük.

Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok

14. §

Bűzzel járó tevékenységsorán az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő.

Rendkívüli intézkedések

15. §[37]

(1) Környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén rendkívüli intézkedést kell tenni.

(2) Rendkívüli intézkedést igénylő légszennyezettség alakulhat ki:

a) ha egy vagy több légszennyező forrás által okozott tartós levegőterhelés következtében a légszennyezettség egészségügyi határértékét tartósan, nagy mértékben meghaladó, az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztető légszennyezettség (veszélyes légszennyezettség) alakul ki;

b) ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, illetőleg riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet);

c) váratlan meghibásodás, üzemzavar esetén.

15/A. §[38]

(1)[39] Veszélyes légszennyezettség esetén a környezetvédelmi hatóság az egészségügyi államigazgatási szerv véleményének kikérésével a veszélyes légszennyezettséget okozó, helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjének tevékenységét - a kibocsátásnak a veszélyes légszennyezettséget megszüntető mértékűre való csökkentéséig - korlátozza vagy felfüggeszti, és a határozatát a települési önkormányzat jegyzőjével is közli.

(2)[40] A közlekedési hatóság és a közlekedési igazgatási szerv - a környezetvédelmi hatóság vagy a az egészségügyi államigazgatási szerv kezdeményezésére - azokon a területeken, ahol a mozgó légszennyező források használata veszélyes légszennyezettséget okoz, forgalomkorlátozást vagy más intézkedést rendelhet el.

15/B. §[41]

(1) Azokon a területeken (településeken), ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez - beleértve a tájékoztatást és riasztást -füstködriadó tervet (a továbbiakban: szmogriadó terv) kell kidolgozni és végrehajtani.

(2) A szmogriadó terv készítésének feltételeit és tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A szmoghelyzet kialakulásának megelőzésére, illetőleg a szmoghelyzet megszüntetésére a szmogriadó tervben foglaltak szerint a lakosságot tájékoztatni kell, továbbá a szmoghelyzet megszüntetéséhez, illetve hatásainak enyhítéséhez szükséges mértékben, arra alkalmas módon a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források működését korlátozni kell vagy meg kell tiltani. A riasztási fokozat esetén légszennyező anyagonként elrendelhető intézkedéseket az 5. számú melléklet függeléke tartalmazza. A polgármester (főpolgármester) az 5. számú melléklet függelékében foglaltakon túl más - a szmogriadó tervben meghatározott - intézkedéseket is elrendelhet.

(4)[42] A szmogriadó tervben foglalt korlátozásokat a szmoghelyzet jellegének, súlyosságának, valamint a meteorológiai előrejelzésnek a figyelembevételével a az egészségügyi államigazgatási szerv, a közlekedési hatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség véleményének kikérésével kell elrendelni.

Adatszolgáltatás

16. §

(1)[43] A rendelet hatálya alá tartozó, valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban előírt bejelentés köteles diffúz forrásra, valamint az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú berendezések közül a 3 kg vagy annál több ózonkárosító szabályozott anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezésekre az üzemeltető köteles - az (5) bekezdés szerinti bejelentési űrlapokon - adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés).

(2)[44]

(3)[45] Az adatszolgáltatást e jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság (8) bekezdés szerinti határozata szerint kell teljesíteni.

(4)[46] Alapbejelentést a levegőterhelést okozó légszennyező anyagokra kell tenni.

(5) Az alapbejelentés és a légszennyezés mértéke éves bejelentés űrlap, valamint kitöltési útmutató a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos értesítőjében kerül közzétételre.

(6)[47] A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség a Környezetvédelmi Minisztérium vagy kijelölt szerve által közreadott nyomtatványon, vagy számítógépes adathordozón vagy a külön jogszabályban* meghatározottak szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum útján, valamint a külön jogszabály** szerinti ügyfélkapu igénybevételével teljesíthető. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáról.[48]

(7) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős.

(8) A környezetvédelmi hatóság határozatban engedélyezheti az (1) és a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérő adatszolgáltatás teljesítését, ha az adatlapok műszaki, technológiai okok miatt nem alkalmazhatók.

(9) Új légszennyező forrásokra az alapbejelentést a használatbavételi engedélykérelemmel együtt kell teljesíteni.

(10)[49] Az üzemeltető köteles az adatlap adatainak megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni.

(11) Minden légszennyezettségi vizsgálatot végző állami szervezet köteles a mérésre vonatkozó jellemzőket és az értékelt, minősített adatokat statisztikailag feldolgozva, valamint a rendszerezett és szakmailag ellenőrzött alapadatokat a tárgynegyedévet követő 30 napon belül az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (Kvt. 49. §) eljuttatni. A nem az állam által működtetett mérőhelyek és az állami központi mérőhálózatok közötti adatcserét megállapodásban kell szabályozni.

(12) A légszennyezettségi adatok nyilvánosságát, a szakmailag ellenőrzött adatok érintett hatóságok közötti kölcsönös cseréjét biztosítani kell.

(13)[50] A 9. számú melléklet szerinti uniós jogi aktusok, továbbá a levegő védelmével összefüggő tárgyú nemzetközi egyezmények által előírt adatszolgáltatási, értesítési és jelentéstételi kötelezettségek teljesítése a környezetvédelemért felelős miniszter feladata.

Egyes termékek és technológiák levegőtisztaság-védelmi követelményei

17. §

(1)[51]

(2) Nem hozható forgalomba és nem forgalmazható olyan termék, technológia, amelyre levegőtisztaság-védelmi szempontú minősítési kötelezettség vonatkozik és nem felel meg a minősítési feltételeknek, illetőleg azt az arra kötelezett nem minősíttette.

Légszennyezési bírság és egyéb jogkövetkezmények

18. §

(1) Az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a) a helyhez kötött légszennyező pontforrását,

b) a bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszennyező forrását úgy üzemelteti, hogy a kibocsátási határértéket túllépi vagy a levegővédelmi követelményeket nem teljesíti, légszennyezési bírságot köteles fizetni.

(2)[52] A légszennyezési bírságot a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.

(3) A légszennyezési bírságot a rendelet 25. § (4) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végéig évente, első alkalommal a 2002. évre kell kivetni.

(4) Légszennyezési bírságot nem kell kivetni, ha a bírság egy telephelyre számítva kevesebb mint 50.000 Ft.

(5) Mentesül a bírságfizetési kötelezettség alól az a légszennyező, aki vagy amely bizonyítja, hogy a határérték túllépését vagy a levegővédelmi követelmények megsértését előre nem látható, elháríthatatlan külső ok (természeti katasztrófa) idézte elő.

Helyhez kötött légszennyező pontforrások bírságolása

19. §

(1) Meglévő, helyhez kötött légszennyező pontforrásoknál a légszennyezési bírságot a kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezés mennyisége után a szennyezőanyag veszélyességétől függő bírságtényező alkalmazásával, a légszennyező anyagonként meghatározott bírságtételek összesítésével kell megállapítani. A bírság kiszámításának módját a rendelet 6. számú melléklete állapítja meg.

(2)[53] A környezetvédelmi hatóság az e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott légszennyezési bírságot 2004. december 31-ig terjedő időszakra

a) a 2002. évre vonatkozó bírságtényező kétharmados szorzatával állapíthatja meg, azoknál az 50 MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű meglévő tüzelőberendezéseknél, amelyeknél a megengedett kibocsátási hatásérték betartásának határideje 2005. január 1.,

b) a 2002. évre vonatkozó bírságtényező 0,45-ös szorzatával állapíthatja meg, azoknál az 50 MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű meglévő széntüzelésű tüzelőberendezéseknél, amelyeknél a megengedett kibocsátási hatásérték betartásának határideje 2005. január 1.,

ha a levegőszennyezést megszüntető beruházásra 2003. szeptember 30-ig jogerős engedélyt kap és a beruházás kivitelezését megkezdi.

(3)[54] A környezetvédelmi hatóság azoknál az 50 MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű meglévő tüzelőberendezéseknél, amelyeknél a megengedett kibocsátási határérték betartásának határideje 2005. január 1., az e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott légszennyezési bírságot a 2002. évre vonatkozó bírságtényezővel állapíthatja meg, amennyiben a légszennyezést a létesítmény leállításával megszünteti és a létesítmény megszüntetéséhez jogerős engedéllyel rendelkezik. A környezetvédelmi hatóság a légszennyezési bírságot a létesítmény leállításának időpontjáig időarányosan, de legkésőbb 2004. december 31-ig állapítja meg.

(4)[55] A környezetvédelmi hatóság azoknál az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseknél, amelyek a kén-dioxidra előírt technológiai kibocsátási határértékek betartása érdekében füstgáz-kéntelenítő berendezést létesítettek és működtetnek, a füstgáz-kéntelenítő berendezés külön jogszabály* szerinti nem megfelelő működésének időtartamára, a technológiai kibocsátási határértékek túllépése esetében a 6. számú mellékletben meghatározott, kén-dioxidra kiróható bírságot évenként legfeljebb 10 napi időtartamra 15 Ft/kg-os bírságtényezővel, évenként további, legfeljebb 20 napi időtartamra 30 Ft/kg-os bírságtényezővel állapítja meg.[56]

Helyhez kötött diffúz légszennyező források bírságolása

20. §

(1) A bejelentésre kötelezett, helyhez kötött diffúz források esetében a légszennyezési bírság kivetése évente történik a rendelet 7. számú mellékletében foglaltak szerint.

(2) A pernyehányók, meddőhányók, vörösiszap tárolók, hulladéklerakó- és tároló telepek, külszíni bányák tényleges művelés alatt álló, nem rekultivált, levegőterhelést okozó területe után a 7. számú melléklet szerinti bírságtényező 1/10 részével számított bírságot kell kivetni.

(3)[57]

A bírság megállapításának sajátos szabálya

21. §

Meghatározott termelési ágra, légszennyező forráscsoportra vonatkozó kibocsátási határérték (pl. össztömegű kibocsátási határérték) túllépése esetén a légszennyezési bírság számításának szabályait a kibocsátási határértékekről szóló jogszabály állapítja meg.

Levegővédelmi követelmények megszegése

22. §

(1)[58] Levegővédelmi bírság megfizetésére köteles az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a levegővédelmi követelményeket nem tartja be.

(2)[59] A bírságot a környezetvédelmi hatóság a 8. számú mellékletben meghatározott esetekben, a megjelölt összegek 25-100%-a között a mulasztás körülményeinek, súlyosságának, időtartamának és ismétlődésének egyedi mérlegelésével, kötelezettségszegésenként külön-külön állapítja meg, és veti ki.

(3) A bírságot megállapító határozattal egy időben a kötelezettségszegés megszüntetésére kötelező határozatot kell kiadni. A kötelezettséget megállapító határozatban megállapított teljesítési határidő elmulasztása esetén az eseti bírság ismételten kivethető.

A levegővédelmi ügyekben eljáró hatóságok

23. §

(1)[60] A levegőtisztaság-védelmi hatósági feladatokat - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - első fokon a környezetvédelmi felügyelőség, illetőleg e rendeletben meghatározott esetekben, a települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a kerületi jegyző) látja el.

(2) A környezetvédelmi felügyelőség

a)[61] állapítja meg - a helyhez kötött légszennyező források tekintetében - a kibocsátási határértékeket, levegővédelmi követelményeket, a légszennyező anyagok kibocsátásának, a kibocsátási határértékek és levegővédelmi követelmények betartásának, valamint a légszennyezettségi határértékek ellenőrzési módját és gyakoriságát,

b) ellenőrzi a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásait és a kibocsátási határértékek megtartását, valamint a helyhez kötött légszennyező forrásokra előírt környezetvédelmi követelmények betartását,

c) mérést, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét mérés végzésére kötelezheti (a mozgó légszennyező források kivételével),

d)[62] bírságot szab ki,

e)[63] a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét a légszennyezés és a lakosságot zavaró bűzzel való terhelés megszüntetése érdekében a technológia korszerűsítésére, légszennyezést csökkentő berendezés létesítésére, intézkedési terv készítésére, annak megvalósítására, illetve egyéb műszaki intézkedésre kötelezheti,

f)[64] megállapítja az egyedi kibocsátási határértékeket,

g) a jogszabályban meghatározottak szerint a légszennyező forrás üzemeltetőjét a forrás működésének korlátozására, felfüggesztésére kötelezheti, vagy a forrás működését megtilthatja,

h)[65] hatósági eljárást kezdeményez a levegőtisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál, a települési önkormányzat jegyzőjénél és egyéb szerveknél,

i) folyamatosan méri, gyűjti és elemzi az illetékességébe tartozó területen a levegő terhelési és légszennyezettségi adatokat és azokat rendszeresen továbbítja a központi információs rendszerbe,

j) javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására,

k) intézkedési programokat készít, hoz nyilvánosságra, irányít és hajt végre a határértékeket meghaladó légszennyezettségű településeken, térségekben és zónákban;

l)[66] előírja az intézkedési programokban meghatározott feladatok végrehajtását,

m) működteti az illetékességi területén az országos emissziómérő hálózatot és az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot,

n)[67] működteti az illetékességi területén a helyi levegőtisztaság-védelmi információs rendszert, gondoskodik a légszennyezettségi adatok rendszeres értékeléséről és nyilvánosságra hozataláról,

o) közreműködik a szmogriadó terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában,

p)[68] a közegészségügyi hatóság közreműködésével rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, erről és a határértékeket meghaladó esetekről, valamint azok okairól évente értékelő jelentést készít,

q) közreműködik a légszennyezettség lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásának a közegészségügyi hatóság által készített értékelésében,

r)[69] jogszabályban meghatározott esetben a jogszabályban előírtaktól eltérő adatszolgáltatást írhat elő,

s)[70]

(3)[71] A települési önkormányzat jegyzője környezetvédelmi hatósági hatáskörében eljár

a) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaival,

b) az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaival, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek, valamint

c) a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben.

(4) A települési önkormányzat jegyzője

a)[72] ellenőrzi a hatáskörébe tartozó berendezések forrásaira és tevékenységekre megállapított levegővédelmi követelmények betartását,

b)[73] hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben a 8. számú melléklet szerinti bírságot szab ki,

c)[74]

d)[75] közreműködik a 7. § (7) bekezdése szerinti intézkedési programok készítésében és kötelezi a légszennyezőket a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására,

e) a hatáskörébe tartozó légszennyezők levegőterheléséről kérésre adatokat szolgáltat a környezetvédelmi felügyelőségnek,

f) környezetvédelmi felügyelőséggel, a közegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttműködve rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, arról a lakosságot tájékoztatja.

g)[76] ellenőrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását,

h)[77] a hatáskörébe tartozó légszennyezőt a levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó adatok közlésére kötelezheti,

i)[78] [49]a hatáskörébe tartozó légszennyező részére - külön jogszabályban meghatározott - kibocsátási határértéket írhat elő,

j)[79] a hatáskörébe tartozó légszennyezővel szemben az i) pontban meghatározott kibocsátási határérték túllépése esetén bírságot szab ki.

k)[80] a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében kötelezi az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, illetve használóját - kivéve, ha a tulajdonos, kezelő, használó az önkormányzat - az ingatlan rendszeres karbantartására és tisztántartására és a határozatban előírt kötelezettség megszegése esetén a 8. számú melléklet szerinti bírságot szab ki.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

24. §[81]

(1) Ez a rendelet - a 25-28. §-ban foglaltak figyelembevételével - 2001. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[82]

(3)[83]

(4)[84]

(5)[85]

25. §

(1)[86]

(2)[87]

(3)[88]

(4)[89]

(5)[90]

(6)[91] A 9. § (1) bekezdésben, a 16. § (1) bekezdésben és a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaira,

b) az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaira, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek, valamint

c) a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira.

26. §

(1) Meglévő helyhez kötött légszennyező pontforrások esetén a határértékek betartására előírt határidő, illetőleg az átmeneti időszak lejártát követő 6 hónapon belül a környezetvédelmi hatóság számára igazolni kell a határértékek betartását. Azon forrásra, amelyre a külön jogszabály vagy a hatósági határozat a kibocsátás méréses ellenőrzését írja elő az igazolás mérési jegyzőkönyvvel történik, egyéb források esetében a kibocsátási határérték betartását külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni.

(2) Meglévő légszennyező források működtetésénél legkésőbb az átmeneti időszak végéig kell a 3. § i) pontja szerinti, az elérhető legjobb technikának megfelelő módszereket, eljárásokat, termelő-, illetőleg tisztítóberendezéseket megvalósítani, illetőleg a 8. § (1)-(2) bekezdések szerinti követelményeket betartani.

(3) A környezetvédelmi hatóság a levegő védelme érdekében, indokolt esetben, a 25. § (4) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésekben foglalt határidőknél rövidebb határidőt is megállapíthat.

(4)[92]

(5)[93]

27. §

(1) A rendelet hatálybalépését követően engedélyezett új légszennyező források megvalósításánál, működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő módszereket, eljárásokat, termelő-, illetőleg tisztítóberendezéseket kell alkalmazni.

(2)[94] A rendelet hatálybalépése után korszerűsített (rekonstruált) légszennyező forrás tervezésénél, megvalósításánál, működtetésénél - amelynek várható élettartama legalább 10 évvel meghosszabbodik, vagy a kibocsátott szennyezőanyagok fajtája megváltozik - az új légszennyező forrásra érvényes levegőtisztaság-védelmi követelményeket kell betartani.

(3) Meglévő légszennyező forrás megszüntetésénél, felszámolásánál, illetőleg a tevékenység felhagyásánál az (1) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(4)[95]

(5)[96]

(6)[97] A rendeletben előírt légszennyezés mértéke éves bejelentést minden év március 31-éig kell teljesíteni.

28. §

(1)[98]

(2)[99] A légszennyező forrás üzemeltetője köteles igazolni, hogy a rendeletben, más jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított levegővédelmi követelmények legkésőbb a 25. § (4) bekezdés szerinti átmeneti időszak leteltével teljesülnek. Amennyiben a kibocsátási határértékek nem teljesülnek, a környezetvédelmi hatóság köteles felszólítani az üzemeltetőt, hogy legkésőbb a határidő lejártát követő egy éven belül , illetve takarmány-és terményszárító esetén intézkedési terv alapján három éven belül a levegővédelmi követelményeknek tegyen eleget. Amennyiben a kibocsátási határértékek továbbra sem teljesülnek, a környezetvédelmi hatóság az átmeneti időszak lejártát követő egy, illetve három év után köteles a légszennyező forrás működését megtiltani.

(3)[100]

(4) Amennyiben a meglévő létesítményeknél a környezetvédelmi hatóság jogszabályban megállapított kibocsátási határértéknél szigorúbb (egyedi) határértéket és arra teljesítési határidőt állapít meg a 8. § (3)-(5) bekezdés alapján, a légszennyezési bírság megállapításának alapjául a teljesítési határidő leteltéig a jogszabályban megállapított határértéket kell figyelembe venni.

(5)[101]

29. §[102]

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2037/2000/EK rendelete (2000. június 29.) az ózonréteget lebontó anyagokról 4. cikke (4) bekezdésének (iv) pontja, 5. cikke (3) bekezdésének 4. francia bekezdése, 16. cikkének (6) bekezdése, 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikkének (3) bekezdése és 21. cikke;

b) a Tanács 91/692/EGK irányelvével (1991. december 23.) módosított a Tanács 84/360/EGK irányelve (1984. június 28.) az ipari létesítmények által okozott levegőszennyezés elleni küzdelemről 2. cikkének (1) és (2) bekezdése, 3. cikkének (1) és (2) bekezdése, 6., 11., 12., 13. és 15a. cikke;

c) a Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről 2. cikkének 1-4. és 9-10. pontja, 3. cikke, 4. cikkének (6) és (7) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8., 9., 10. cikke, 11. cikkének (1) bekezdése, 12. cikkének (1a)-(1c) bekezdése és IV. melléklete;

d) a Tanács 1999/13/EK irányelve (1999. március 11.) a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról 6. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (1) és (2) bekezdése;

e) a Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (2) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (6) bekezdése;

f) a Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegőben lévő benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (1) és (6) bekezdése;

g) az Európai Parlament és a Tanács 2000/76/EK irányelve (2000. december 4.) a hulladékok égetéséről 15., 19. és 21. cikke;

h) az Európai Parlament és a Tanács 2001/80/EK irányelve (2001. október 23.) a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról 4. cikkének (1), (2), (3) és (6) bekezdése, 15. és 16. cikke;

i) az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről 3. cikkének e) pontja, 8. cikkének (1) és (2) bekezdése, 11. és 14. cikke;

j) az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve (2002. február 12.) a környezeti levegő ózontartalmáról 2. cikkének 1., 2., 4., 5., 7-10. pontja, 3. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése, 4. cikkének (2) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8. cikke, 10. cikkének (1a)-(1c) és (2a)-(2c) bekezdése, valamint 14. cikke;

k) az Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelve 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról 2. cikke;

l)[103] az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről 1. cikk b) és d) pontja, 2. cikk a)-b) pontja, 3. cikk, 4. cikk (6) és (14) bekezdése, 5. cikk (1)-(2) bekezdése, 7. és 9. cikke;

m) a Tanács 97/101/EK határozata (1997. január 27.) a tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról 4. és 5. cikke;

n) a Bizottság 98/184/EK határozata (1998. február 25.) a veszélyes hulladékégetésről szóló 94/67/EEK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdőívről;

o) a Bizottság 2004/224/EK határozata (2004. február 20.) a környezeti levegő egyes szennyező anyagainak határértékeivel kapcsolatban a 96/62/EK tanácsi irányelv szerint előírt tervekre vagy programokra vonatkozó információ benyújtását szabályozó rendelkezések megállapításáról;

p) A Bizottság 2004/461/EK határozata (2004. április 29.) a környezeti levegő minőségének a 96/62/EK és az 1999/30/EK tanácsi irányelvvel, valamint a 2000/69/EK és a 2002/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő vizsgálatára vonatkozó éves jelentéshez használandó kérdőív meghatározásáról.

q)[104] az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai

Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is:

1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,

2. kevésbé veszélyes anyagok használata,

3. a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése,

4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben,

5. a tudományos ismeretekben és ezek megértésében rejlő technológiai előnyök és változások,

6. a szóban forgó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége;

7. az új és a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai,

8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,.

9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és ezek energiahatékonysága,

10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megakadályozzák,

11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt következményeit,

12. a magyar környezetvédelmi háttérintézmény vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.

2. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

Védelmi övezetek nagysága (tevékenységek szerint, a légszennyező forrástól számítva)

A megadott (termelési) küszöbértékek általában a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra vonatkoznák. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos jellegű tevékenységet végez azonos létesítményben (pl. "vasfémek" feldolgozására szolgáló létesítmények) vagy azonos telephelyen, akkor ezen tevékenységek kapacitásának ősszegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál.

Egymástól eltérő tevékenységet folytató, azonos vagy egymással határos telephelyeken minden tevékenységre külön meg kell határozni a védelmi övezetet, és ezek alapján a legnagyobb burkoló övezeti határt kell figyelembe venni.

A) Jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 500; de legfeljebb 1000 méter

Iparág, illetve tevékenység:

1. Energiaipar

1.1. Nagy tüzelőberendezések 50 MWm-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel.

1.2. Ásványolaj és gáz finomítók.

1.3. Kokzolókemencék.

1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek.

2. Fémek termelése és feldolgozása

2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölő és szinterelő létesítmények.

2.2. Tömbvas vagy tömbacél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett.

2.3. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,

b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,

c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti kapacitással.

2.5. Létesítmények

a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,

b) nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), regenerált termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.), 4 tonna/nap ólomra és kadmiumra vagy 20 tonna/nap más fémekre vonatkoztatott kapacitás felett.

2.6. Fémek felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol a kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.

3. Építőanyagipar

3.1. Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül, vagy mésznek forgókemencében történő gyártására 50 tonna/nap kapacitáson felül, vagy egyéb égetőkemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül.

3.2. Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítmények.

4. Vegyipar

4.1. Vegyipari létesítmények szerves alapanyagok, mint például:

a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),

b) oxigéntartalmú szénhidrogének, mint pl. alkoholok, aidehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek,

c) kéntartalmú szénhidrogének,

d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, mint pl. aminok, nitrogéntartalmú vegyületek, nitro-vegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok,

e) foszfortartalmú szénhidrogének,

f) halogénezett szénhidrogének,

g) fémorganikus vegyületek,

h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),

i) szintetikus gumik,

j) festékek és színezékek,

k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok gyártására.

4.2. Vegyipari létesítmények szervetlen alapanyagok, mint például:

a) gázok, mint például ammónia, klór, hidrogénklorid, fluor vagy hidrogénfluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, karbonil-klorid,

b) savak, mint például krómsav, hidrogénfluorid sav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum,

c) lugok, mint például ammónium-hidroxid, káliumhidroxid, nátrium-hidroxid, _

d) sók, mint például ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát,

e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, mint például kalcium-karbid, szilikon, szilikon-karbid gyártására.

4.3. Vegyipari létesítmények foszfor-, nitrogén- vagy káliumtartalmú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártásához.

4.4. Vegyipari létesítmények növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártásához.

4.5. Kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények gyógyszeralapanyagok gyártására.

4.6. Vegyipari létesítmények robbanóanyagok gyártására.

5. Hulladékkezelés

5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül.

5.2. Kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül.

5.3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül.

5.4. Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.

6. Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval.

7. Állati anyagok feldolgozása

7.1. Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok kezelésére vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitássál.

7.2. Nagy létszámú állattartás

Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre vagy szarvasmarha tartásra, több mint

a) 40 000 hely baromfi számára,

b) 2 000 hely (30 kg-on felüli) sertések számára,

c) 750 hely kocák számára, vagy

d) 500 hely 400 kg vagy annál nagyobb tömegű szarvasmarhák tartására.

8. Bőripar

Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.

B) Közepes mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 300, de legfeljebb 600 méter

Iparág illetve tevékenység:

9. Gépipar, fémfeldolgozás

Létesítmények anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószerek használatával, különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150 kg/óra oldószerfogyasztási kapacitás vagy 200 tonna/év kapacitás felett.

10. Építőanyagipar

10.1. Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

10.2. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

103. Kerámiatermékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy 4 m3 kemencetérfogat és 300 kg/m kemence-elhelyezési kapacitáson felül.

11. Papíripar, faipar, bútoripar

Ipari üzemek a következő termékek gyártására:

a) faanyagból származó pép vagy egyéb szálas anyagok,

b) papír és deszka 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül.

12. Bányászat[105]

12.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől.

12.2. Kőolajkitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/nap-tól.

12.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

12.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nem vas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.

13. Élelmiszeripar

13.1. Vágóhidak 50 tonna/napnál nagyobb termelési kapacitással.

13.2. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek

- állati alapanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,

- növényi alapanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással (negyedévi átlagban).

C) Csekély mértékben levegőterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50; de legfeljebb 100 méter

Iparág, illetve tevékenységek:

13. Élelmiszeripar

Tej kezelése és feldolgozása, ahol a kapott tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).

14. Nyomdaipar[106]

14.1. Tekercses offset nyomás forrólevegős szárítással, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át.

14.2. Rotációs mélynyomás sajtótermékek gyártásánál, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 25 t-át.

14.3. Egyéb rotációs mélynyomás, flexográfia, rotációs szitanyomás, kasírozás vagy lakkozás, ahol a felhasznált oldószer eléri vagy meghaladja az évi 15 t-át.

14.4. Rotációs szitanyomás textilre-kartonra-műanyag-ra, ahol a felhasznált oldószer mennyiség eléri vagy meghaladja az évi 30 t-át.

15. Textilipar

Üzemek anyagok előkészítésére (olyan műveletek mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálak vagy textíliák festése, ahol a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.

D) Közlekedési célú létesítmények, amelyeknél a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50 méter.[107]

16. Autóbusz-végállomás, összesen 16 (indító és érkező) állástól.[108]

17. Üzemanyagtöltő állomás

E) Nyomvonalas közlekedési létesítmények, ahol a védelmi övezet a létesítmény mindkét oldalán az út, illetve vasút tengelyétől számított legalább 25, illetve legalább 50 méter[109]

18. Új egyszámjegyű és kétszámjegyű országos közút, valamint új vasútvonal esetében legalább 25 méter

19. Új autópálya, autóút esetében legalább 50 méter

3. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

A légszennyezettség javítását szolgáló helyi, regionális vagy országos intézkedési programok minimális tartalmi követelményei

1. A határértéket meghaladó légszennyezettség helyének meghatározása:

- zóna,

- város (térkép),

- a szennyezettséget megállapító mérőállomás vagy az időszakos mérések helye (térkép, földrajzi koordináták).

2. Általános jellemzők:

- a zóna típusa,

- a terhelt terület nagysága (km2) és a szennyezésnek kitett lakosság becsült száma,

- meteorológiai jellemzők,

- a topográfiára vonatkozó adatok, a földfelszín jellemzői,

- a zónában lévő védendő objektumok típusa, egyéb jellemzői.

3: Felelős szervezetek megnevezése

Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervezet neve és címe.

4. A szennyezettség jellemzői és értékelése:

- az előző évek levegőminőségi jellemzői (a beavatkozásokat megelőzően),

- a program során mért levegőminőségi jellemzők,

- a levegőminőség értékelésének módszerei.

5. A légszennyezettség oka:

- a szennyezést okozó fő kibocsátó források, tevékenységek jegyzéke (térkép),

- a kibocsátások összes mennyisége (tonna/év),

- a más zónákból származó, a légszennyezettségi állapotot befolyásoló kibocsátások jellemzői.

6. A helyzet elemzése:

- a túllépést okozó egyéb tényezők ismertetése (transzmisszió, beleértve az országhatáron átterjedő légszennyezést, képződés),

- a levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedések felsorolása.

7. A javításra irányuló azon intézkedések és programok bemutatása, melyeket e rendelet hatálybalépése előtt végrehajtottak:

- helyi, regionális, országos, nemzetközi intézkedések,

- ezen intézkedések megfigyelt hatásai.

8. A légszennyezettség csökkentése érdekében szükséges azon intézkedések és programok részletei, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően fogadtak el:

- a programban lefektetett összes intézkedés felsorolása és leírása,

- a végrehajtás ütemterve,

- a légszennyezettség tervezett javulása eléréséhez várhatóan szükséges idő becslése.

9. A javításra irányuló, tervezett intézkedések és programok valószínűsíthető költségei és forrásai.

10. A hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei.

11. Az ezen mellékletben kért információk kiegészítéséhez felhasznált publikációk, dokumentumok, munkák stb. jegyzéke.

4. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

Az engedélyre vonatkozó előírások

4.1. számú melléklet

Az engedélykérelem tartalmi követelményei

A környezetvédelmi hatósághoz benyújtandó engedélykérelemnek a következőket mindenképpen tartalmaznia kell:

1.[110]

2. a létesítmény, illetve technológia telepítési helyének jellemzői,

3. helyszínrajz, a légszennyező források bejelölésével,

4. a tervezett tevékenység leírása, az épület; építmény, berendezés (a továbbiakban együttesen: létesítmény) légszennyező forrásainál alkalmazott technológia ismertetése,

5. a létesítményben, illetve a technológiában felhasznált nyersanyagok, segédanyagok és egyéb adalékanyagok, valamint az energiahordozók minőségi jellemzői és mennyiségi adatai,

6. a létesítményben, illetve a technológiában termelt energia, késztermékek minőségi jellemzői és mennyiségi adatai,

7. a létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai, 8. a létesítmény, illetve technológia várható kibocsátásai a környezeti elemekbe, a kibocsátások mennyiségi és minőségi jellemzői, a környezetre gyakorolt lényeges hatások,

9. a kibocsátások megelőzését, vagy ahol ez nem lehetséges, mérséklését szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások,

10. ahol szükséges, a létesítményben, illetőleg a technológiában a hulladékok keletkezését megelőző, illetőleg csökkentő tervezett intézkedések,

11. további intézkedések, amelyek az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését szolgálják, különös tekintettel e rendelet 8. § (1) bekezdésében, foglaltakra,

12. a kibocsátások folyamatos ellenőrzését biztosító intézkedések,

13. annak bemutatása, hogy az alkalmazott technológia, termelési eljárás megfelel az elérhető legjobb technikának,

14. az 1-13. pontokban részletezettek közérthető összefoglalása.

4.2. számú melléklet

Előírások az engedély tartalmára

A környezetvédelmi hatósági engedélynek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

1. az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékeket a külön jogszabályi előírások szerint,

2. a betartandó műszaki előírásokat, levegővédelmi követelményeket és az üzemeltetés egyéb feltételeit, amelyeket az elérhető legjobb technika alapján kell meghatározni,

3. azokat a betartandó feltételeket, előírásokat, amelyek a levegőterhelés minimalizálásához; illetve a légszennyezés megelőzéséhez, továbbá a kibocsátási határértékek és levegővédelmi követelmények, a légszennyezettségi határértékek betartásához szükségesek,

4. azokat a betartandó feltételeket, amelyek a nagy távolságú terjedés minimalizálásához, az országhatáron való átterjedés megelőzéséhez, illetve a környezet egészének magas szintű védelme érdekében szükségesek,

5. a tevékenység figyelemmel kíséréséhez szükséges monitorozási követelményeket, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési módszert, valamint a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját és tartalmát,

6. a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményeket,

7. azokat az intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan légszennyezés megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek,

8. az engedély időbeli hatályát.[111]

5. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez[112]

A szmogriadó terv tartalmi követelményei

1. A szmogriadó terv készítésének feltételei

(1) A határérték feletti, rendkívüli intézkedést igénylő légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetére szmogriadó tervet kell készíteni:

a) minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban;

b) minden olyan településen, amelynek belterületén (belterületének egyes részein) valamely légszennyezőanyag koncentrációja

ba) a hosszú időtartamú egészségügyi határértéket, vagy

bb) a rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket legalább két mérőponton az esetek 30%-ában

meghaladja;

c) minden olyan településen, illetve térségben, ahol a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye fennáll.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott térségek esetében térségi szmogriadó tervet kell készíteni.

2. A szmogriadó terv tartalmi követelményei

(1) A szmogriadó tervnek tartalmaznia kell a szmoghelyzet megelőzésére irányuló intézkedéseket (készültségi fokozat), valamint

a) a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket;

b) a szmogriadó terv által érintett területek határait;

c) a szmoghelyzet megállapításának módját és eszközrendszerét;

d) a szmoghelyzetet észlelő, megállapító szervezetet(eket) és feladatait;

e) a jelzés, értesítés szervezetét, feladatait és rendjét, a folyamatos ügyeleti szolgálat megszervezését;

f) a szmogriadó elrendelésére, illetőleg megszüntetésére feljogosított tisztségviselők megjelölését (név, cím, telefon stb.), feladatait;

g) a szmogriadó elrendelésének módját;

h) a szmogriadó terv végrehajtásában érintettek felsorolását, feladatait és értesítésének (bevonásának) rendjét;

i) a település és térség lakosságának, intézményeinek és üzemeinek folyamatos tájékoztatását, értesítését;

j) a bevezetendő, megelőző és korlátozó intézkedéseket:

ja) a helyhez kötött források,

jb) a mozgó források működésének szabályozását, korlátozását és azok elrendelésére jogosultakat és az elrendelés módját;

k) a bevezetett korlátozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzési módját és végrehajtásának rendjét; l) a közfeladatok ellátásának rendjét.

(2) Ha a levegő szennyezettsége a tájékoztatási küszöbértéket eléri, gondoskodni kell a lakosság és a légszennyezők tájékoztatásáról, és önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kell felkérést kiadni.

(3) A riasztási küszöbérték elérése esetén kötelező korlátozó intézkedéseket kell bevezetni (pl. a magángépjárművek forgalmának részleges korlátozása, vagy megtiltása, lehetőség szerint alacsonyabb kéntartalmú tüzelőanyag használata stb.).

(4) Több települést érintő térségi szmogriadó terv elkészítésekor és végrehajtásakor a térségben lévő önkormányzatoknak együttes tervet kell készíteniük.

3. A szmogriadó terv végrehajtása

(1) A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát legalább két (a főváros esetén három) folyamatosan működő automatikus mérőállomás adatai alapján kell bejelenteni. A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozata elrendelhető egy mérőállomás mérése alapján is, ha a településen csak egy mérőállomás működik.

(2) A szmogriadó terv végrehajtása során különösen a következő feladatokat kell végrehajtani:

a) el kell rendelni a szükséges mértékű levegőtisztaság-védelmi korlátozásokat, illetőleg kezdeményezni kell azok elrendelését az illetékes szerveknél;

b) fokozott készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket;

c) készültségbe kell helyezni az egészségügyi (mentő) szervezeteket;

d) biztosítani kell a település lakosságának ellátását, az alapvető szolgáltatások, valamint a közlekedési és áruszállítási igények kielégítését;

e) a tájékoztatási küszöbérték túllépését követően egy órán belül, szálló por (PM10) esetén 5 órán belül tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket;

f) a szmoghelyzetről folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket;

g) a riasztási küszöbérték túllépését követő két órán belül, szálló por (PM10) esetén 5 órán belül be kell jelenteni a szmogriadó riasztási fokozatát. Szálló por esetén a bejelentés lehetőségéről előző nap legkésőbb 18 óráig a lakosságot és az intézményeket tájékoztatni kell, amely tájékoztatásnak ki kell terjednie a szmogriadó tervben foglalt korlátozások bevezetésének várható időpontjára, illetve a várható korlátozásokra. A bejelentést a Magyar Távirati Irodán keresztül és a helyben szokásos, a szmogriadó tervben meghatározott módon kell megtenni;

h) a riasztási fokozat és a riasztási fokozatban hozott intézkedések megszüntethetők, ha a külön jogszabályban meghatározott légszennyező anyag (kivéve ózon) koncentrációja valamennyi folyamatosan működő automata mérőállomáson 3 egymást követő egyórás átlagában, illetve szálló por (PM10) esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbérték számszerű értékét és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható a levegőminőség romlása. Ózon esetében a riasztási fokozat megszüntethetőségének feltétele, hogy a megszüntetés előtti 36 óra alatt az ózon koncentráció egyik folyamatosan működő automata mérőállomáson sem lépi túl a riasztási küszöbértéket.

FÜGGELÉK

A szmogriadó riasztási fokozatában elrendelhető intézkedések

1. A szmoghelyzet megszüntetésének elősegítése céljából riasztási fokozatban a következő intézkedések bevezetését kell mérlegelni az aktuális helyzet jellege, súlyossága szerint, az érintett légszennyező anyagok forrásait figyelembe véve, a helyi viszonyokhoz történő adaptálással. Amennyiben a riasztási küszöbértéket egyidejűleg több szennyezőanyag koncentrációja is túllépi, az intézkedések együttesen is bevezethetők.

2. Kén-dioxid (SO2) szennyezettség esetén:

A kén-dioxidot kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőit tevékenységük mérséklésére kell felszólítani, illetve tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezés használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.

3. Nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettség esetén:

A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, nitrogén-dioxidot kibocsátó források üzemeltetőit tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területén a fosszilis tüzelőanyagú fűtőberendezések használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket kell bevezetni. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.

4. Szén-monoxid (CO) szennyezettség esetén:

A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, szénhidrogéneket kibocsátó források üzemeltetőit tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területén a fosszilis tüzelőanyagú fűtőberendezések használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket kell bevezetni. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.

5. Szálló por (PM10) szennyezettség esetén:

A szálló port kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőit tevékenységük mérséklésére kell felszólítani, illetve tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A porkibocsátással járó tevékenységeket (építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása stb.) fel kell függeszteni. A lakosságot és a közintézményeket (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezés használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket kell bevezetni. Megfelelő helyzetben javasolható a közterületek vízzel történő tisztítása. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.

6. Ózon (O3) szennyezettség esetén:

A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, nitrogén-dioxidot és/vagy szénhidrogéneket kibocsátó források üzemeltetőit tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni. A lakosságot és a közintézményeket fel kell szólítani a (főként szerves oldószer felhasználása miatt) szénhidrogének kibocsátásával járó tevékenységek (pl. festés, mázolás, bitumenolvasztás stb.) megszüntetésére. Főként a 10-18 óra közötti időszakban a 7. pont szerinti közlekedést érintő intézkedések bevezethetőek. El lehet rendelni az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát.

7. Közlekedést érintő intézkedések:

a) átmenő forgalom korlátozása, illetve kitiltása, az elkerülő útvonal(ak) kijelölése;

b) általános (környezetvédelmi) sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése;

c) gépjárműforgalom korlátozása a gépjárművek környezetvédelmi besorolása alapján, figyelembe véve, hogy szálló por szennyezettség esetén a dízel, ózonszennyezettség esetén a benzin üzemű gépjárművek fokozottabb korlátozása indokolt; illetve a legszennyezőbb gépjárművek használatának megtiltása;

d) a gépjárműhasználat további korlátozása például a rendszám páros-páratlan besorolása szerint, a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével;

e) a tömegközlekedés használatának előnyben részesítése;

f) a parkolási lehetőségek időleges bővítése;

g) a gépjárművek indokolatlan - álló helyzetben történő - alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklésére történő felszólítás.

6. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez[113]

Helyhez kötött légszennyező pontforrások bírságolása

A légszennyezési bírság kiszámításának módja:

Meglévő légszennyező források, illetőleg technológiák esetében egy pontforrás adott légszennyező anyag kibocsátása után fizetendő bírságot (BL)

a) időszakos mérés esetén negyedéves bontásban a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol

Amennyiben a kibocsátási határérték [kg légszennyező anyag/kg termék] dimenzióban van megadva, akkor az En értékét a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol

A k [Ft/kg] bírságtényező mértéke:

Dioxinokra és furánokra a bírságtényező értéke: k = 10 000 Ft/mg

1. A szennyezőanyagonkénti éves bírság a negyedévenként kiszámított bírságok összege.

2. A bírság értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön-külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra számított bírságtételek összege a forrás után fizetendő teljes bírság.

3. Ha a légszennyező forrás szennyezőanyag-kibocsátása adott negyedévben a megengedett kibocsátási határértéket legalább 40-szeresen meghaladja, a légszennyezési bírságot a 2003. és a 2004. évekre is a 2005-2007. évekre vonatkozó bírságtényezők alkalmazásával kell kiszámítani az adott negyedévben.

4. A külön jogszabályban több légszennyező anyagra osztályonként együttesen (összesen) megadott kibocsátási határérték esetén a bírság kiszámítása a légszennyező anyagok tömegárama alapján történik.[114]

5. Veszélyességi fokozatba be nem sorolt légszennyező anyag bírságtényezője a legkisebb értékű bírságtényező

b) folyamatos mérés esetén havi bontásban a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol

Amennyiben a kibocsátási határérték [kg légszennyező anyag/kg termék] dimenzióban van megadva, akkor az En értékét a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol

A k [Ft/kg] bírságtényező mértéke:

Dioxinokra és furánokra a bírságtényező értéke: k = 10 000 Ft/mg

1. A szennyezőanyagonkénti éves bírság a havonta kiszámított bírságok összege.

2. A bírság értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön-külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra számított bírságtételek összege a forrás után fizetendő teljes bírság.

3. Ha a légszennyező forrás szennyezőanyag-kibocsátása adott hónapban a megengedett kibocsátási határértéket legalább 40-szeresen meghaladja, a légszennyezési bírságot a 2003. és a 2004. évekre is a 2005-2007. évekre vonatkozó bírságtényezők alkalmazásával kell kiszámítani az adott hónapra.

4. A külön jogszabályban több légszennyező anyagra osztályonként együttesen (összesen) megadott kibocsátási határérték esetén a bírság kiszámítása a légszennyező anyagok tömegárama alapján történik.[115]

5. Veszélyességi fokozatba be nem sorolt légszennyező anyag bírságtényezője a legkisebb értékű bírságtényező.

7. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

Helyhez kötött diffúz légszennyező források bírságolása

A diffúz források légszennyezési alapbírsága kiszámításának módja

1. Hatósági határozatban adatszolgáltatásra kötelezett diffúz forrás, különösen pernyehányó, meddőhányó, vörösiszap tároló, hulladéklerakó-, -tároló telep, külszíni bánya rekultiválatlan területe után, amelyről légszennyező anyagok kerülnek a környezetbe, az alapbírságot az igénybe vett felület nagysága arányában kell meghatározni, az alábbi összefüggéssel:

2. A kD [Ft/m2] bírságtényező mértéke:

* Veszélyességi fokozat külön jogszabály szerint.

3. A BLD értékét a forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön-külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra számított alapbírságok összege a forrás után fizetendő teljes bírság.

8. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez

A levegővédelmi követelmények megszegőivel szemben alkalmazható levegővédelmi bírságok és azok legnagyobb mértéke[116]

9. számú melléklet a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez[118]

A környezetvédelemért felelős miniszternek az Európai Bizottság számára történő adatszolgáltatási, értesítési és jelentéstételi kötelezettségét meghatározó uniós jogi aktusok

a) Az Európai Parlament és a Tanács 2037/2000/EK rendelete (2000. június 29.) az ózonréteget lebontó anyagokról 4. cikke (4) bekezdésének (iv) pontja, 5. cikke (3) bekezdésének 4. francia bekezdése, 16. cikkének (6) bekezdése, 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikkének (3) bekezdése és 21. cikke

b) A Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegő minőségének értékeléséről és kezeléséről 11. cikkének (1a)-(1d) bekezdése[119]

c) A Tanács 1999/13/EK irányelve (1999. március 11.) a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról 6. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (1) és (2) bekezdése

d) A Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogéndioxidra és nitrogén oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről 3. cikkének (3) bekezdése, 5. cikkének (2) bekezdése, 7. cikkének (6) bekezdése és 9. cikkének (6) bekezdése[120]

e) A Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegőben lévő benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről 5. cikkének (6) bekezdése[121]

f) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/76/EK irányelve (2000. december 4.) a hulladékok égetéséről 15., 19. és 21. cikke

g) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/80/EK irányelve (2001. október 23.) a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról 15. cikke

h) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről 8. cikkének (1) és (2) bekezdése

i) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve (2002. február 12.) a környezeti levegő ózontartalmáról 10. cikkének (1a)-(1c) és (2a)-(2c) bekezdése

j) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és poli-ciklusos aromás szénhidrogénekről 5. cikke

k) A Tanács 97/101/EK határozata (1997. január 27.) a tagállamok környezeti levegő minőséget mérő hálózatai és egyedi állomásai kölcsönös információ és adatcseréjének kialakításáról 2. cikkének (2) bekezdése, 4. cikkének (3)-(5) bekezdése, 5. cikkének (1)-(4) bekezdése és 6. cikke[122]

l) A Bizottság 98/184/EK határozata (1998. február 25.) a veszélyes hulladékégetésről szóló 94/67/EEK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdőívről

m) A Bizottság 2004/224/EK határozata (2004. február 20.) a környezeti levegő egyes szennyező anyagainak határértékeivel kapcsolatban a 96/62/EK tanácsi irányelv szerint előírt tervekre vagy programokra vonatkozó információ benyújtását szabályozó rendelkezések megállapításáról

n) A Bizottság 2004/461/EK határozata (2004. április 29.) a környezeti levegő minőségének a 96/62/EK és az 1999/30/EK tanácsi irányelvvel, valamint a 2000/69/EK és a 2002/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő vizsgálatára vonatkozó éves jelentéshez használandó kérdőív meghatározásáról.