152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a (7) bekezdésének c) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pont] körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint minősül a tevékenység akkor is, ha az 1. számú mellékletben feltüntetett mennyiségi küszöbértéket a tevékenységbővítés következtében éri el, és ha a bővítés legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység korábbi (engedélyezett) nagyságához képest.

Fogalommeghatározások (Kt. 67-68. §-aihoz)

2. §

(1) Jelentős módosítás az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése vagy a technológia- és/vagy termékváltás, amelynek következtében

a) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás a megengedett kibocsátás 25%-át meghaladja;

b) olyan mennyiségű - veszélyes vagy radioaktív - hulladék keletkezik, amely a helyszínen új kezelő-tároló létesítmény építését vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé;

c) korábbi (engedélyezett) határértékhez kötött anyag vagy energiakibocsátás legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő;

d) korábbi (engedélyezett) felszín alatti vízkivétel legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az 1. számú mellékletben meghatározott mennyiségeket;

e) a tározott vagy átvezetett víz mennyisége legalább egy évig, évi átlagban több mint 10%-kal meghaladja az 1. számú mellékletben meghatározott mennyiségeket;

f)[1] a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a területrendezési tervben meghatározott területfelhasználási kategóriája az igénybevétel miatt megváltozik;

g) új meddő-, salak- és pernyehányó vagy új zagytározó létesül;

h) a tevékenység során előállított termék mennyisége, illetve a tevékenység volumene a korábbi (engedélyezett) mértéket legalább 25%-kal meghaladja.

(2) Nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn.

(3) Nem minősül a tevékenység módosításának

a) a területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet;

b) a keletkezett hulladék helyszínen történő olyan kezelésére való áttérés, amellyel az anyagot a technológiai folyamatba visszavezetik.

3. §

A tevékenység szakaszai [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pontja]:

a) a telepítés: a tevékenyég gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése, különösen a területfoglalás, az építkezés, a berendezések felszerelése;

b) a megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a létesítmény működtetése, üzemelése, használata;

c) a felhagyás: a tevékenység megszüntetése.

4. §

A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek [Kt. 68. § (3) bekezdés] különösen: a tevékenység

a) telepítése miatt megnyitott anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése;

b) telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítások, raktározás, tárolás;

c) megvalósítása során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése;

d) energia- és vízellátása, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízkivétellel történik.

Előzetes környezeti tanulmány (Kt. 69. §-ához)

5. §

(1)[2] A Kt. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti kérelemhez öt példányban csatolandó az előzetes környezeti tanulmány (a továbbiakban: előzetes tanulmány). Amennyiben az eljárásban résztvevők száma, illetőleg a 20/A.-20/C. §-ok szerinti rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes tanulmány további példányainak benyújtását írja elő.

(2) A kérelem átvételekor a felügyelőség ellenőrzi, hogy

a) csatolták-e hozzá az előzetes tanulmányt, és amennyiben az a kérelemhez nem csatolták, a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel;

b) a kérelem valóban környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységről szól-e, és amennyiben a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat-köteles, a felügyelőség erről az eljárás megszüntetése mellett a kérelmezőt haladéktalanul értesíti.

6. §

(1) Az előzetes tanulmányban a létesítmény szükségességének indokolásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja], különösen, ha a létesítményben infrastrukturális jellegű vagy környezetvédelmi célú tevékenység megvalósítását tervezik, ki kell térni arra is, hogy

a) a tevékenység céljának eléréséhez a kérelmező miért a tervezett változatot (változatokat) ítéli megfelelőnek;

b) a döntésben szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha igen, melyek voltak azok.

(2) A tevékenység telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor az előzetes tanulmánynak különösen a következőket kell tartalmaznia:

a) az előzmények körében

aa) a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségek rövid ismertetése,

ab) az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggése olyan korábbi, különösen területfejlesztési vagy -rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását;

b) az alapadatok körében

ba) a tevékenység kapacitása, a kihasználás tervezett időbeli megoszlása,

bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama,

bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi módja,

bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye,

be) a tervezett technológia, illetve, ahol ez nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, megadva az összefoglaló folyamatábrát, valamint az anyagfelhasználás főbb mutatóit is,

bf) Magyarországon új külföldi technológia bevezetése esetében a külföldi referenciák,

bg) a telepítés helyén kívül igénybe veendő infrastruktúra adatai,

bh) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,

bi) egyéb kapcsolódó műveletek, valamint

bj) az előbbi adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megjelölve azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani;

c) ha az előzetes tanulmány kötelező tartalmát képező valamely adat az állam- vagy szolgálati titkok körébe tartozik, annak a felügyelőség részéről történő megismerésére az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyennek minősülő, valamint a kérelmező által üzleti titoknak minősített adatot a kérelmezőnek az így megjelölve, elkülönítve kell csatolnia, és a nyilvánosságra kerülő tanulmányban olyan információkkal helyettesítenie, amelyek a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélését lehetővé teszik.

(3) A tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja]

a) termelő célú tevékenységnél csak akkor kell ismertetni, ha ilyen következmények értelmezhetők;

b) infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél

ba) a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások becslésével, illetve a fennmaradó kedvezőtlen környezeti állapot leírásával, vagy

bb) ha a kérelmező az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek becslésével kell megadni.

(4) A környezetterhelés és a környezet igénybevétele (a továbbiakban: hatótényezők) várható mértékének [Kt. 69. § (2) bekezdés b) pontja] becslését a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának) figyelembevételével kell elvégezni.

(5)[3] A hatások előzetes becslése [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, és az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel magában foglalja, hogy

a) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el;

b) a hatásfolyamatok - figyelembe véve a 3. számú mellékletben a vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat - milyen területekre terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is;

c) a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot és területhasználati adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mekkora ezek nagyságrendje és jelentősége.

(6)[4] A tanulmányban jelezni kell, ha a tevékenység következtében előre láthatóan országhatáron átterjedő környezeti hatások is felléphetnek. E hatások előzetes becslésére az (5) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] magába foglalja:

a) az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és művi értékek, a tájkép és a tájhasználat bemutatását;

b) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését;

c) annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá, hogy

d) a c) pont szerinti változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő hatásfolyamatokat indíthatnak el.

7. §

(1) Amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor a felügyelőség a kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetmény szövegének a (2) bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti és a szomszédos települési önkormányzatok jegyzőinek azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok megérkezését követő 3 napon belül 30 napig kifüggesztéssel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon tegyék közzé.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a telepítés helyét és a tevékenység rövid leírását a kérelem szerint,

b) azt, hogy a kérelem és az előzetes tanulmány hol és mikor tekinthető meg,

c) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél az előzetes tanulmány tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni.

(3) A hirdetmény közzétételét követő 30 napig a kérelmet és az előzetes tanulmányt az (1) bekezdésben meghatározott települési önkormányzatok jegyzőinek hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Észrevételeket ez idő alatt lehet benyújtani a felügyelőségnél vagy a jegyzőnél.

(4) A települési önkormányzat jegyzője az önkormányzat észrevételét, valamint a hozzá érkezett észrevételeket 8 napon belül megküldi a felügyelőségnek. A felügyelőség ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek.

(5) A közzététel ideje nem hosszabbítja meg az ügyintézési határidőt (Kt. 91. §).

8. §

(Kt. 70. §-ához]

(1) Az 5. § (1) bekezdésében említett kérelmet a felügyelőség az e rendelet 2. számú mellékletében megjelölt szakkérdésekre kiterjedően az ott meghatározott szakhatóságok bevonásával bírálja el.

(2)[5] A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a részletes környezeti hatásvizsgálat tartalmának szempontjából lényeges - és a 7. §, illetve a 20/A.-20/C. §-ok szerint kapott - észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolása tartalmazza. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

9. §

A felügyelőség határozatában megjelöli az előzetes tanulmányban szereplő azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja. A felügyelőség a lehetségesnek ítélt változatokkal kapcsolatosan meghatározza a Kt. 70. § (2) bekezdés a) pontjának utolsó fordulatában írt követelményeket is.

10. §

Nem adható meg a környezetvédelmi engedély az előkészítő eljárásban, ha a várható környezeti hatások

a) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható;

b) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges;

továbbá, ha a tevékenység

c) nagyfokú környezeti kockázattal járna;

d)[6] országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki.

e) az 1. számú melléklet szerint mindig részletes hatásvizsgálat-köteles.

Részletes tanulmány (Kt. 71-72. §-aihoz)

11. §

(1) A részletes tanulmányt - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - öt példányban kell benyújtani.

(2) A részletes tanulmány bevezetőjében össze kell foglalni az előzményeket, különösen

a) a felügyelőség és a szakhatóságok előkészítő szakaszban adott állásfoglalásait,

b) a kérelmezőhöz eljuttatott észrevételeket, valamint

c) a részletes vizsgálat menetét.

(3) A részletes tanulmányban az előkészítő eljárás eredményeképpen kiválasztott változatot (változatokat) kell részletesen leírni.

(4) A tevékenység és a hatótényezők részletes leírásának magába kell foglalnia:

a) a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alapadatok részletezését, megjelölve azt, ha az előzetes tanulmányban leírtakhoz képest változás történt;

b) a hatótényezők jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése bemutatását.

(5) A részletes leírásból megállapíthatónak kell lenni, hogy az egyes hatótényezők

a) a tevékenység mely szakaszában jelennek meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhetők hozzá;

b) mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének meghatározásával (3. számú melléklet III. 3., 4. és 5. pontjai) való összefüggésben.

(6) Ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése (Kt. 84. §) korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell a részletes tanulmányhoz.

12. §

(1) A hatásterület kiterjedését az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(2) Környezeti elem vagy rendszer védelméről szóló szakterületi jogszabály a 3. számú melléklet figyelembevételével az adott elemre vagy rendszerre vonatkozó hatásterület meghatározásához részletszabályokat állapíthat meg.

(3) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának ismertetését [Kt. 71. § (1) bekezdés b) pontja]

a) azokra a tényezőkre kell korlátozni, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;

b) ezen állapot várható - a tevékenységtől független - változásának jelzésével is ki kell egészíteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik.

(4) A hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.

(5) A környezeti hatások értékelésénél [Kt. 71. § (1) bekezdés c) pontja]

a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzését kell megadni az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása,

ab) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

ac) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,

ad) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,

ae) a környezetkárosodás mérséklésének lehetőségei;

b) ha a hatás a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, különösen a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét és a hatásra való érzékenységét, ideértve a morbiditási mutatókat is, kell megadni.

(6)[7] A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei [Kt. 71. § (1) bekezdés d) pontja] között, amennyiben lehetséges, becsülni kell a tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben

a) a bekövetkező károkat és felmerülő költségeket;

b) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változásokat.

(7)[8] Ha a 20/B. § szerinti eljárás megindult, akkor a részletes tanulmány külön fejezetében összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen

a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;

b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;

c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;

d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;

e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;

f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;

g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.

13. §

A részletes tanulmány közérthető összefoglalása tartalmazza:

a) a tevékenység lényegének ismertetését;

b) a várható környezeti állapotváltozást;

c) a hatásterület bemutatását;

d) a környezeti hatások értékelését;

e) az érintett közösségek életminőségében és életmódjában várható változásokat;

f) a foganatosítandó környezetvédelmi intézkedéseket.

14. §

[Kt. 71. § (1) bekezdés i) pontjához]

(1) A részletes tanulmányban előforduló, államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képező adatok tekintetében az e rendelet 6. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak az irányadók.

(2) A felügyelőség a részletes tanulmányt hiánypótlásra adja vissza, ha az (1) bekezdés szerinti információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem alkalmasak.

15. §

(Kt. 93. §-ához)

(1) A felügyelőség a részletes tanulmány benyújtása után tartandó közmeghallgatásra vonatkozó adatokat [Kt. 93. § (3)-(5) bekezdések] legalább egy, a hatásterület szerinti helyi vagy egy országos napilapban közzéteszi.

(2) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat. Kétség esetén az ilyen igényt bejelentett szervezetek ügyféli jogosultságát vélelmezni kell.

16. §

(1)[9] A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között - egyebek mellett - előírható

a) rendszeres környezetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő, ellenőrző rendszer kialakítását;

b) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is;

c) a felhagyás feltételei, ideértve a felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

(2)[10] A környezetvédelmi engedélyről történő döntéshozatali eljárásra a 8. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

17. §

(1) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tevékenység akkor engedélyezhető a tervezett nyomvonal egyes önállóan is használható szakaszaira, ha akár a megindított, akár egy korábbi eljárás előkészítő szakaszában a teljes tervezett nyomvonalat a felügyelőségnek bemutatták.

(2) Több felügyelőség területét érintő telepítés esetén az eljáró hatóságot a másodfokú hatóság jelöli ki.

18. §

A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet egyéb ok hiányában is el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása ellentétes

a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (Kt. 40. §) meghatározott környezeti célállapotokkal;

b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezetvédelmi kötelezettségeivel.

19. §

A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

20. §

(1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje legalább öt év, de az engedély határozatlan időre is megadható.

(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység tervezett élettartama figyelembevételével határozza meg.

(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben az érdekelt a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó rendelkezések[11]

20/A. §[12]

(1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei, mind - viszonosság esetén - más országok tekintetében is, az egyezmény előírásait a 20/A.-20/D. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a "nagy" vagy "nagyobb" megjelölés található, az 1. számú mellékletben a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a részletes környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltétel vagy mérethatár alkalmazandó.

(3) Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) feladata.

Eljárás kibocsátó félként[13]

20/B. §[14]

(1) A felügyelőség az egyezmény I. függelékében meghatározott tevékenység megkezdési szándékának bejelentése [Kt. 69. § (1) bek.] után, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, megküldi a Minisztériumnak:

a) a kérelem és az előzetes tanulmány két példányát;

b) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy

ba) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,

bb) a hatásviselő fél hatásterületéről a részletes hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iratokat a 7. § (1) bekezdésben meghatározott közzététel előtt kell megküldeni, és arról a kérelmezőt is tájékoztatni kell.

(3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti iratokat megküldeni, amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján elutasítja.

(4) A Minisztérium az (1) bekezdés szerinti iratok alapján, a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás határidejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a kérelmezőnek.

(5) A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely azokat kézbesíti a kérelmezőnek.

(6) Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor azt az egyezmény előírásai és a 20/A.-20/C. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.

20/C. §[15]

(1) A kérelmezőnek a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő fél által kért nyelven el kell készíttetnie a részletes tanulmány nemzetközi fejezetének [12. § (7) bek.] és közérthető összefoglalójának (13. §) fordítását, és azt be kell nyújtania a felügyelőségre. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a részletes tanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.

(2) A felügyelőség a részletes tanulmány két példányát és az (1) bekezdés szerinti fordítást haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint a szakhatóságokat.

(3) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával a részletes tanulmány kiegészítését rendelheti el.

(4) A felügyelőség a környezetvédelmi engedély tárgyában hozott ügydöntő határozatát megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.

(5) Olyan tevékenység környezetvédelmi engedélyezése során, amelyben a felügyelőség országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, a környezetvédelmi engedély még nem került kiadásra, és a 20/A. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti erről a kérelmezőt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követően

a) a Minisztérium megszervezi - a felügyelőség és az érintett szakhatóságok bevonásával - az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;

b) a felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy eljárási szakasz megkezdését az egyeztetés lezárásáig - de legfeljebb 90 napig - felfüggesztheti.

(7) Ha az egyeztetés során kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség a szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, akkor az eljárást az egyezmény és a 20/A.-20/C. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni.

Eljárás hatásviselő félként[16]

20/D. §[17]

(1) A kibocsátó fél által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium

a) kikéri a felügyelőség és a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárásban szakhatóságként részt vevő szervek álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvétel szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket, vagy azok felettes szervét keresi meg;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.

(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában.

(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban az egyezmény alkalmazásának szükségessége felmerül, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.

(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.

(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium

a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;

c) nyilvános vitát is szervezhet, ha azon legalább a kibocsátó fél képviselője vagy a tevékenység kezdeményezője vagy a hatásvizsgálat készítője a részvételt vállalja.

(6) A Minisztérium az e szakaszban meghatározott vélemény- és információkérési, valamint tájékoztatási feladatainak ellátásába bevonhatja területi szerveit és a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséget.

Záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Kt. hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit az az követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet 18. §-ának a) pontja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal egy időben lép hatályba.

(3) E rendelet végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter gondoskodik, e feladatának ellátása körében a technikai haladás eredményeinek és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével javaslatokat dolgoz ki a rendelet 1. számú mellékletének korszerűsítésére.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról szóló - a 67/1994. (V. 4.) Korm. rendelettel módosított - 86/1993. (VI. 4.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a)[18]

b)[19]

c)[20]

d) a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 15. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, és a (2) bekezdése első mondatának első fordulata pedig a következők szerint módosul:

"[(1) A kérelemhez mellékelni kell:]

h) a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolatát.

(2) A kérelmet és az (1) bekezdés a)-e) és h) pontjaiban előírt mellékleteket egy-egy példányban,"

e) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Erőmű létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) külön jogszabályban meghatározott környezeti hatásvizsgálat-köteles erőművek esetén az előzetes környezeti tanulmányt és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a tanulmány alapján meghozott határozatát;

b) egyéb esetekben az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a megvalósíthatósági tanulmány környezeti hatásvizsgálati fejezetére vonatkozó állásfoglalását.

A létesítési engedélykérelemhez az a) pont szerinti esetekben a környezetvédelmi engedélyt kell mellékelni."

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelethez[21]

A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listája

Tevékenységek, illetve a végzésükhöz szükséges létesítmények

Mezőgazdaság

Bányászat

Feldolgozóipar

Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás

Közúti jármű karbantartása

Szállítás, raktározás

Gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás

Közigazgatás

Egyéb közösségi szolgáltatás

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

89 "A" típusú izotóplaboratórium

90 Nukleáris üzemanyag feldolgozására, dúsítására szolgáló létesítmény (4)(f)

91 Nukleáris fűtőelem gyártására szolgáló létesítmény (4)(f)

92 Önállóan létesített radioaktív-hulladék feldolgozó- és/vagy tárolótelep (4)(f)

93 Önállóan létesített kiégett-fűtőelem tároló (4)(f)

94 Duzzasztómű 2 m-es duzzasztási magasságtól (8)

95 Állóvíz- és holtágszabályozás, 5 ha vízfelülettől

96 Folyószabályozás 3 fkm-től, kanyarátvágás esetén hosszmegkötés nélkül

97 Vízfolyásrendezés 1 km vízfolyáshossztól

98 Területi vízrendezés, síkvidéken legalább 1000 ha-t, dombvidéken legalább 500 ha-t érintő beavatkozás esetén

99 Nyílt felszínű öntöző főcsatorna

100 Bevásárlóközpont (több üzletből álló, eltérő profilú kereskedelmi egységeket és egyéb szolgáltató helyeket magába foglaló bevásárlóhely) 20 000 m2 nettó össz-szintterülettől

101 Erdőterület [az 1996. évi LIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerint] igénybevétele, ha az legalább 25 ha-on az erdő faállományának kitermelésével jár (14)

102 A tevékenység felhagyása az (f)-fel megjelölt 3., 5., 6. sorszám alatti tevékenységeknél és a 32., 51., 57., 72., 90., 91., 92., 93. sorszám alatti létesítményekben

Jelölések magyarázata:

* A [ ] zárójelben lévő számok "A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása" című kiadvány szerinti besorolási számokat jelentik. (KSH, Statisztikai Nómenklatúrák sorozat, 1995.)

(1) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 100 ezer t/év szén bányászatától.

(2) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

(3) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.

(4) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles.

(5) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles komplex gyártástechnológia alkalmazásakor.

(6) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 20 000 t/év késztermék-előállítástól.

(7) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 200 t/év azbesztfelhasználástól.

(8) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 10 millió m3 víz tározásától.

(9) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 800 mm átmérőtől.

(10) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 1350 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók befogadásától.

(11) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 2100 m vagy annál hosszabb kifutópályától.

(12) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 50 000 m3 kapacitástól.

(13) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 1000 kg/üzemóra névleges kapacitástól.

(14) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 50 ha erdő faállományának kitermelésétől.

Az (1)-(14) lábjegyzetekben felsorolt mindig fennálló részletes környezeti hatásvizsgálati kötelezettség a tevékenység módosítására nem terjed ki.

(f) A felhagyás megkezdése előtt is környezeti hatásvizsgálat-köteles.

Országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területen, továbbá a megjelölt esetekben gyógyhelyen is környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek

Tevékenységek, illetve a végzésükhöz szükséges létesítmények

Minden, az előzőekben felsorolt tevékenység, a 71., 100. és 101. sorszámú tevékenység, illetve létesítmény a megadott mérethatárral, egyébként méretmegkötés nélkül, továbbá

103 Állattartó telep, amely alkalmas legalább 20 db kifejlett szarvasmarha vagy azzal azonos súlyegyenértékű más fajú háziállat tartására

104 Zárttéri vadtartás

105 Vadkibocsátó hely (vízivad, muflon, dám, fácán esetében)*

106 Légvezeték

107 Turizmust, idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények 100 fő/nap befogadóképességtől*

108 Vízi- és horgásztelep

109 Sportlétesítmények*

110 Állandó használatra épített út**

111 Mezőgazdasági vasútvonal és erdei vasút*

112 Föld alatti vezetékek

113 Rádió- és televízióadó, beleértve a távközlési adókat is

114 Árvízmentesítés

Jelölések magyarázata:

* Gyógyhelyen is környezeti hatásvizsgálat-köteles.

** Gyógyhelyen csak

- a belterületi út 1800 egységjármű tervezett átlagos napi forgalomtól,

- az országos közúthálózat részét képező átkelő szakasz

környezeti hatásvizsgálat-köteles.

2. számú melléklet a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálati eljárásban közreműködők

1. Szakhatóságok

a) az eljárásba mindig bevonandó

aa) természet és tájvédelmi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: az illetékes természetvédelmi igazgatóság, illetve nemzeti park igazgatóság

másodfokon: KTM Természetvédelmi Hivatal,

ab) környezet-egészségügyi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete

másodfokon: Országos Népegészségügyi Központ Országos Tisztifőorvosi Hivatala;

ac) polgári védelmi szakkérdésekre kiterjedően első fokon a területi hivatásos polgári védelmi szerv, másodfokon a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság[22]

b) az eljárásba a megjelölt környezet- vagy természetvédelmi szakterületet érintő kérdés felmerülése esetén bevonandó

ba) helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésekre kiterjedően[23]

első fokon: érintett települési önkormányzat jegyzője

másodfokon: illetékes megyei közigazgatási hivatal

bb) erdővédelmi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: az illetékes erdőfelügyelőség

másodfokon: Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatal,

bc) műemlékvédelmi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: az illetékes műemlékfelügyeleti igazgatóság

másodfokon: Országos Műemlékvédelmi Hivatal,

bd) termőföld minőségvédelmi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomás

másodfokon: a Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a főváros területén a Földművelésügyi Minisztérium

be) földtani és ásványvagyonvédelmi szakkérdésekre kiterjedően

első fokon: Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala

másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Szakhatósági Osztálya;

c) az eljárás részletes szakaszában a hatáskörükbe tartozó elvi, illetve területfelhasználási engedélyezésre vonatkozó nyilatkozatra [Kt. 71. § (3) bekezdése] kiterjedően

ca) elvi vízjogi engedélyre vonatkozó nyilatkozatra kiterjedően

első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság

másodfokon: Országos Vízügyi Főigazgatóság,

cb) elvi építési engedélyre vonatkozó nyilatkozatra kiterjedően

első fokon: a telepítés tervezett helye(i) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője

másodfokon: a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal,

cc) területfelhasználási engedélyre vonatkozó nyilatkozatra kiterjedően

első fokon: a telepítés tervezett helye(i) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője

másodfokon: a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal.

2. Az eljárásba feladatkörüket érintő szakkérdések felmerülése esetén bevonandó hatóságok:

a) bányászati szakkérdések: Magyar Bányászati Hivatal,

b) energetikai szakkérdések: Magyar Energia Hivatal,

c) ipari műszaki biztonságtechnikai szakkérdések: Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet,

d) nukleáris szakkérdések: Országos Atomenergia Hivatal,

e) területhasználati szakkérdések: illetékes megyei földhivatalok,

f) állategészségügyi szakkérdések:

illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások,

g) növényegészségügyi szakkérdések:

illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomások,

h) honvédelmi szakkérdések Magyar Honvédség Parancsnoksága,

i) vízügyi szakkérdések:

illetékes területi vízügyi igazgatóság, illetőleg Országos Vízügyi Főigazgatóság,

közlekedési szakkérdések: illetékes megyei közlekedési felügyelet, illetőleg Központi Közlekedési Felügyelet,[24]

k) hírközlési szakkérdések:

illetékes területi hírközlési felügyelet, illetőleg Hírközlési Főfelügyelet,

l) légügyi szakkérdések: Légügyi Igazgatóság,

m) a természetes adottságok (víz, iszap, levegő, barlang) gyógyászati hasznosításának szakkérdései:

NM Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság.

3. Az eljárásba különleges szakértelmet igénylő szakkérdések felmerülése esetén szakértőként bevonandó szervezetek:

a) meteorológiai szakkérdések: Országos Meteorológiai Szolgálat,

b) építésügyi szakkérdések: illetékes területi főépítészi iroda,

c) régészeti értékek szakkérdések:

területileg illetékes megyei múzeumok, illetve a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum.

3. számú melléklet a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelethez

A hatásterület meghatározásának szabályai

I. Hatásterület típusok

1. A közvetlen hatások területei: az egyes halótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek

a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint

b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.

2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt tovább terjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.

3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.

II. A hatásterület meghatározásának menete

A környezeti hatásvizsgálat

a) előkészítő szakaszában körül kell határolni a részletes szakaszban vizsgálandó területet,

b) részletes szakaszában e területet fokozatosan pontosítani kell,

c) befejezésekor a végleges teljes hatásterületet kell meghatározni.

III. A hatásterület meghatározásának szempontjai

1. A vizsgálandó területnek [II. a) pont] magába kell foglalni a közvetlen és a közvetett hatások feltételezhető területét, olyan pontossággal, amit az előkészítés során rendelkezésre álló adatok lehetővé tesznek.

A vizsgálandó területnek olyan kiterjedésűnek kell lennie, amelyen kívül már nem tételezhető fel környezeti állapotváltozás.

2. A vizsgálandó terület pontosítását a hatótényezők meghatározása, a környezeti állapotfelmérés és a hatásfolyamatok előrejelzése előrehaladásának megfelelően kell végezni.

3. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni, az érintett környezeti elemek szerint is

a) a kibocsátások terjedési területeinek [I. 1.a) pontja] becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyok és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint

b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit [I. 1. b) pontja] a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.

4. A közvetlen hatások területeinek olyan kiterjedésűek-nck kell lenni, hogy az előkészítő szakaszban [II. a) pontja] körülhatárolják, a részletes szakaszban [II. b) pontja] pedig a III. 2. pontban foglaltak figyelembevételével meghatározzák mindazon területeket

a) ahol a környezet közvetlen igénybevételét tervezik,

b) ahol a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában.

E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően tovább terjedhet.

5. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység megvalósulási szakaszainak megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.

6. A közvetett hatások területeinek nagyságát

a) az előkészítő szakaszban hozzávetőleges becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján,

b) a részletes szakaszban az előbbieken túlmenően, a III. 2. pontban foglallak szerint az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni, megemlítve a becslés egyes szakaszaiban figyelembe vett, illetve hiányzó tényezőket.

7. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy

a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre, és a tevékenység melyik szakaszára vonatkoznak,

b) c részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama,

c) mely területeken összegeződnek különféle hatások.