243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelet

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 212. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A tv. 1. §-a 3/b) pontjában meghatározott vámhatóságok hatósági jogkörüket a tv. vagy e rendelet által megállapított hatáskörük keretei között gyakorolják.

(2) Amennyiben a tv. vagy e rendelet fizetési kötelezettség, vámkedvezmény vagy vámmentesség megállapításához értékösszeget határoz meg, úgy az értékösszeg alatt az ezerkettőszáz euró forintra átszámított és ezer forintra kerekített összegét kell figyelembe venni. Az eurónak a tárgyévben alkalmazandó, forintra átszámított összegét a tárgyévet megelőző év utolsó előtti szerdáján (ha ez munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) megállapított hivatalos MNB deviza középárfolyam alapján kell meghatározni. Ezen összeget a pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben a tárgyévet megelőző év utolsó hónapjának 25. napjáig teszi közzé.

(3) A tv. 1. §-a 21. pontjának a) alpontja alkalmazásában nem tekinthető vámtehernek a költségtérítés, a vámigazgatási bírság. A tv. 1. §-a 21. pontjának c) alpontjával meghatározott kumulációs vámteherre, a vámteherre vonatkozó általános szabályokat akkor kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(4) A tv. 1. §-a 23. pontjának a) és b) 1. alpontjában említett büntetlen előéletet három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A szervezeti formát három hónapnál nem régebbi cégkivonattal vagy cégmásolattal, illetve egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatával kell igazolni. A költségvetési szervek esetében a büntetlen előéletet igazolni nem kell és a szervezeti formát - a központi költségvetési szervek kivételével - az alapító okirat másolatával kell igazolni. Az ügyfél harminc napnál nem régebbi igazolást köteles benyújtani arról, hogy nincs adótartozása. A tv. 1. §-a 23. pontjának b) 2-3. alpontjaiban előírt egyéb feltételeket a vámhatóság a saját nyilvántartása alapján ellenőrzi.

(5) Az ügyfél írásban köteles nyilatkozni arról, hogy nem áll felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt.

(6) A vámszempontból való megbízhatóság vizsgálata során a vámhatóságnak az ügyfelet - amennyiben annak folyószámla adatok szerinti vámtartozása van - haladéktalanul fel kell szólítania, hogy a felhívás kézhezvételétől számított három munkanapon belül a számlavezető vámszervnél egyeztetést kezdeményezzen. A tv. 1. §-a 23. pontjának c) alpontjában írt vámtartozást az ügyfél az egyeztetést követően az esedékes késedelmi pótlékaival együtt 8 napon belül köteles megfizetni, továbbá a befizetés tényét az engedélyező hatóságnál igazolni.

(7) A tv. 1. §-a 23. pontjának c) 5. alpontja alkalmazásakor a vámtartozás - az esedékes késedelmi pótlékaival együtt a tv.-ben előírt határidőn belül történő - megfizetését az ügyfél a tevékenységi engedélyt visszavonó határozatot kiadó vámhatóságnál köteles igazolni. A tevékenységi engedély elvesztése miatti működési ellehetetlenülés igazolását a vámhatóság akkor fogadja el, ha az engedély visszavonása a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységében - az előző évi, könyvvizsgáló által felülvizsgált, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban szereplő - a termékek értékesítéséből, illetve szolgáltatások nyújtásából származó (elszámolt, illetve pénzügyileg rendezett) éves (illetve éves szintre átszámított) (ár)bevétel 50%-át meghaladó részét jelentő tevékenységet szüntetné meg.

(8) A tv. 1. §-a 23. pontja c) alpontjának 5. pontjában meghatározottakat az alábbi tevékenységi engedélyek esetén kell alkalmazni:

a) gazdasági vámeljárásokra vonatkozó tevékenységi engedélyek;

b) vámszabadterület üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységi engedélyek;

c) összkezességre vonatkozó tevékenységi engedély;

d) engedélyezett feladó, engedélyezett címzett tevékenységi engedélyek;

e) elfogadott exportőr, könyvelés szerinti elkülönítés engedélyek.

(9) A tv. 1. §-ának 23. pontja alkalmazásában nem kizáró ok az a vámtartozás, amelyet az ügyfél a kérelem benyújtását vagy a vámhatóság ellenőrzését megelőzően késedelmesen fizetett meg.

(10) A 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezményben (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) meghatározott megbízhatóság alatt - ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a tv. 1. §-ának 23. pontja szerinti vámszempontból való megbízhatóságot kell érteni.

(11) A tv. 1. §-a 24. pontjában említett vámkedvezmény alatt az e rendelet 265. §-ának (3) bekezdése szerinti vámkedvezményt kell érteni.

(12) A tv. 1. §-a 28. pontja által meghatározott személyi körbe 1997. december 31-ét követően a tv. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott személyeket is bele kell érteni, a tv. módosításáról rendelkező 1997. évi L. törvény 69. §-ának (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(13) A tv. 1. §-a 44. pontja alkalmazásában ügyfélnek kell tekinteni a külön jogszabályban meghatározott vagyonfelügyelőt, felszámolót és a végelszámolót is."

2. §

(1) A Vhr. 11. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Egy egyedi azonosítószám egy vámbiztosíték befizetésének igazolásául használható fel."

(2) A Vhr. 11. §-a (9) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ilyen esetben a garanciavállalás folyamatossága érdekében a módosításnak tartalmaznia kell a garanciavállaló hitelintézet kötelezettségvállalását arra, hogy az előző garancia érvényességi ideje alatt keletkező vámteher fizetési kötelezettségekről szóló igénybejelentéseket harminc, vámszabadterület és vámraktár esetében hatvan napon belül, a kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher különbözet biztosítása esetén tíz hónapon belül, a különbözeti vámérték vámterhének biztosítása esetén tizenkét hónapon belül elfogadja."

(3) A Vhr. 11. §-a (10) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hitelintézet a garanciavállalási kötelezettség alól a visszavonás hatálybalépésétől számított harminc, vámszabadterület és vámraktár esetében hatvan napon túl, a kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher különbözet biztosítása esetén tíz hónapon, a különbözeti vámérték vámterhének biztosítása esetén tizenkét hónapon túl, illetve ezen belül akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága."

3. §

A Vhr. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) A vámbiztosítékként elfogadható biztosítási szerződés meghatározott összegre szól és meghatározott határnapig érvényes. A biztosítási szerződés elfogadásáról a vámhatóság a biztosítóintézetet határozata egy példányával vagy külön levélben tájékoztatja.

(2) Vámbiztosítékként azt az eredeti biztosítási szerződést kell elfogadni, amely tartalmazza:

a) a biztosítóintézet megnevezését, bankszámlaszámát;

b) a szerződő fél nevét, címét, bankszámlaszámát és adószámát;

c) annak a tevékenységnek (célnak) a megnevezését, amelynek alkalmazásával kapcsolatban a biztosítási szerződést megkötötték;

d) a szerződésben foglalt összeget számmal és betűvel;

e) a biztosítási szerződés kezdő és végső időpontját, a szerződés lejártát, mely a végső időpontot követő harminc - vámszabadterület, vámraktár esetében hatvan - nap. A biztosítóintézet a lejáraton belül benyújtott és a biztosítási szerződés kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségről szóló igénybejelentéseket fogadja el;

f) a kedvezményezett vámhatóság megnevezését;

g) a biztosítóintézet feltétel nélküli kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására - az alapjogviszony vizsgálata nélkül - a kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a szerződő fél lejárt vámteher fizetési kötelezettségét. Az írásbeli felszólításnak - igénybejelentésnek - tartalmaznia kell az ügyfél azonosító adatait - név, cím, adószám, a jogutódlással kapcsolatos adatokat -, a kiszabott vámteher összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a tevékenységi engedély típusát és a határozat számát.

(3) A biztosítóintézet jogosult a biztosítási szerződés összegériek módosítására és/vagy a lejárat meghosszabbítására. Ilyen esetben, a biztosítás folyamatossága érdekében, a módosításnak tartalmaznia kell a biztosítóintézet kötelezettségvállalását arra, hogy a hatályos biztosítási szerződést megelőző biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt keletkező vámteher fizetési kötelezettségekről szóló igénybejelentéseket harminc, vámszabadterület és vámraktár esetén hatvan napon belül, a kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher különbözet biztosítása esetén tíz hónapon belül, a különbözeti vámérték vámterhének biztosítása esetén tizenkét hónapon belül elfogadja.

(4) A biztosítóintézet a kötelezettségének határidő előtti visszavonási szándékáról köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az értesítés kedvezményezett által, tértivevényes levélpostai küldeményként visszaigazolt elfogadásától számított 16. napon lép hatályba. A biztosítóintézet kötelezettségvállalása alól a visszavonás hatálybalépésétől számított harminc napon, vámszabadterület, vámraktár esetén pedig hatvan napon túl, a kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher különbözet biztosítása esetén tíz hónapon, a különbözeti vámérték vámterhének biztosítása esetén tizenkét hónapon túl mentesül, illetve ezen belül akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága."

4. §

(1) A Vhr. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kezes e rendelet 207. §-ának (7) bekezdése, valamint a 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott vámigazgatási eljárást követően válik vámfizetésre kötelezetté."

(2) A Vhr. 12. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tv. 8. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, egyedi vámbiztosíték esetén a kezességi nyilatkozatnak tartalmaznia kell:]

"d) az áru/vámáru kereskedelemben szokásos megnevezését, mennyiségét, értékét/vámértékét, vámtarifaszámát és a biztosítandó vámteher összegét;"

5. §

A Vhr. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vámáruk ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonásához az engedélyt kiadó vámhivatalnál a tv. 8. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti egyedi vámbiztosítékot kell nyújtani. Az e rendelet 132. §-ának (9) bekezdése szerinti alakiság nélküli ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonás egyedi vámbiztosíték nyújtása nélkül történik.

(4) A tv. 8. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben a kivitelre kerülő jövedéki termékre a jövedéki biztosíték nem nyújt fedezetet, a vámbiztosítékot a vámteher mértékig ki kell egészíteni. Az adóraktárra nyújtott biztosíték vámbiztosítékkénti elfogadásához be kell mutatni az adóraktári engedélyt és a termékkísérő okmányt, vagy az egyszerűsített adóraktári engedélyt és a borkísérő okmányt. A biztosíték összegét az exportőr nyilatkozata alapján kell megállapítani. A gazdasági vezető által aláírt nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy milyen összegű forgalmi adó terhelné a terméket. A vámhivatal ellenőrzi a forgalmi adó kiszámításának helyességét."

6. §

A Vhr. 14. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Tranzitegyezmény szerinti összkezességet és/vagy biztosítéknyújtás alóli mentességet a területi vámszerv annak engedélyezheti, aki vámszempontból megbízható.

(3) A Tranzitegyezmény szerinti egyedi kezesség nyújtását jelentő egyedi garanciajegy kiadását a vámszervezet központi szerve annak engedélyezheti, aki vámszempontból megbízható és legalább 3000 db egyedi garanciajegyet kíván kiadni az egységes árutovábbítási eljáráshoz. Az engedélykérelemhez benyújtott hitelintézeti kötelezettségvállalás összegének az egyszerre kibocsátott és az egységes árutovábbítási eljáráshoz felhasznált egyedi garanciajegyekkel biztosítható vámteher 52-ed részét kell fedeznie."

7. §

A Vhr. 15. §-ának (7)-(9) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Amennyiben a vámterhet a tv. 8-ának (4) bekezdése alapján kell biztosítani

a) a vámraktár és a vámszabadterület engedélyese,

b) az egyszerűsített vámeljárás engedélyese köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vámraktározási, vámszabadterületi, egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk vámterhe pontosan megállapítható.

(8) A vámhatóság jogosult - de évente egyszer köteles - az üzemi órák alatt a nyilvántartást ellenőrizni. A nyilvántartást az engedélyes a (7) bekezdés a) pontja esetén a vámraktárban, illetve a vámszabadterületen, a (7) bekezdés b) pontja esetén a székhelyén, illetve a fővámhivatal által jóváhagyott egyéb helyen köteles vezetni. Az említett nyilvántartást az üzemi órák alatt az ellenőrzést végzők részére hozzáférhetővé kell tenni.

(9) A tv. 8. §-ának (4) bekezdése d) pontjának alkalmazásában - a tv. 132. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglallak kivételével - a bankgarancia mértékének megállapításakor a megelőző tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettséggel járó forgalomba csak a halasztott vámfizetési kedvezményben részesített forgalmat kell figyelembe venni, feltéve, hogy a kérelmező legalább 12 hónapja halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik."

"(11) A tv. 8. §-ának (10) bekezdésében foglalt kedvezmény új vámraktár vagy vámszabadterület engedélyezése során is alkalmazható, ha a kérelmező részére korábban engedélyezett vámraktár vagy vámszabadterület üzemeltetése során a gazdálkodó folyamatos tevékenység mellett a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző két évben mindvégig vámszempontból megbízható volt."

8. §

(1) A Vhr. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámhivatal a vámbiztosíték nyújtását és formáját a vámárut kísérő vámokmányra is feljegyzi. Egy vámeljárásban - a tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontjában foglalt, valamint, ha a törvény másként nem rendelkezik, a tevékenységi engedélyekhez nyújtott vámbiztosíték kivételével - csak azonos formában nyújtott vámbiztosíték fogadható el."

(2) A Vhr. 16. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a vámhivatal bankgaranciát, fedezetigazolást, kezességvállalást vagy biztosítási szerződést vámbiztosítékként elfogad, az arról szóló okmányok eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát bevonja, és nyilvántartása mellékleteként kezeli."

9. §

A Vhr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló, Lake Successben, 1950. november 22-én kelt megállapodás 3. cikkében meghatározott - a központi költségvetési szervek által rendezett - nyilvános kiállításra szánt vámáruk ideiglenes behozatala esetén is a tv. 9. §-ának (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

(2) A vámbiztosíték alóli mentességre való jogosultságot - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkezelést kérő a vámkezelést végző vámhivatalnál okmányszerűen köteles igazolni.

(3) Központi költségvetési szerv részére kincstári finanszírozás keretében érkező vámáruk esetében a költségvetési szerv illetékes vezetőjének írásban nyilatkoznia kell a szerv központi költségvetési jogállásáról. A vámkezelést végző vámhivatal a nyilatkozatot bevonja, és a mentességet a vámokmányra feljegyzi.

(4) Az árutovábbításkor a tv. 9. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott aktív feldolgozásra történő behozatalt az aktív feldolgozás engedélyezésére vonatkozó tevékenységi engedély másolatával kell igazolni.

(5) A tv. 9. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak alapján bíróság vagy más hatóság birtokába adott vámáruval egy tekintet alá esik a hatóság által lefoglalt, de a rendelkezési jog megtiltásával az ügyfél birtokában hagyott vámáru.

(6) A halasztott vámfizetési jogosultságot csak abban az esetben kell igazolni az engedély - vagy annak másolata - bemutatásával, ha arra a vámhivatal az áru/vámáru fuvarozóját (szállítóját, a vámkezelést kérőt) felszólítja. Azt, hogy a továbbítani kért vámáru a halasztott vámfizetési jogosultsággal rendelkező saját vámáruja, az adásvételről szóló, az általa megkötött külkereskedelmi szerződéssel vagy a nevére kiállított számlával, nemzetközi fuvarlevéllel vagy olyan származási bizonyítvánnyal kell igazolni, amelyen címzettként feltüntették. Amennyiben a fenti okmányokban a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező neve és címe nem szerepel, az árutovábbításkor vámbiztosítékként a halasztott vámfizetési engedély nem fogadható el. A tv. 9. §-a (1) bekezdése h) pontjának alkalmazásánál a vámáru a halasztott vámfizetéshez nyújtott garancia alapján - jövedéki termék esetén annak mértékéig - tekintendő biztosítottnak.

(7) A tv. 9. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott igazolás adattartalmát e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. Külföldi segélyszervezet vagy egyház esetén az igazolás akkor fogadható el, ha azt a Magyar Köztársaság külképviselete ellenjegyezte."

10. §

A Vhr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A nemzetközi vámokmánnyal nyújtott vámbiztosítékot a vonatkozó egyezmény (így különösen TIR, ATA, Tranzitegyezmény) előírásai szerint kell felszabadítani.

(2) Az e rendelet 11. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai szerint nyújtott vámbiztosíték felszabadítása a vámteher elszámolása után fennmaradó összegnek a vámbiztosítékot nyújtó részére történő visszafizetésével, visszautalásával vagy kérelemre vámbiztosíték számlán való tartásával történik.

(3) Az adott vámigazgatási eljáráshoz nyújtott egyedi vámbiztosítékot a vámhatóság felszabadítja vagy felszabadítottnak kell tekinteni, ha a vámeljárás lezárul, így különösen:

a) az árut/vámárut

1. kiléptették,

2. a belföldi forgalom számára vámkezelték és az esedékessé váló vámterhet megfizették,

3. vámhivatali felügyelet mellett megsemmisítették,

4. vámraktárba beraktározták, vagy

5. ellenszolgáltatás nélkül az államnak felajánlották és azt a vámhatóság elfogadta,

6. a jövedéki adótörvény szerinti adómentes felhasználó üzemébe, raktárába, egyszerűsített vagy adóraktárába betárolták, és a betárolást a termékkísérő okmányon vagy borkísérő okmányon visszaigazolták, illetve adóraktárba

b) amennyiben a tv. 29. §-ában foglaltak alapján végzett felülvizsgálat eredménye az ügyféli kérelem megalapozottságát támasztja alá,

c) ha a kiviteli célból szállított adózatlan jövedéki terméket az adóraktárba visszaszállítják és a készletre vételt igazolják,

d) az aktív feldolgozásban vámkezelt jövedéki termék vámárut elszámolták,

e) a hivatalból elrendelt tárolás esetén, annak teljesítésekor,

f) az e rendelet 11. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjai szerint nyújtott vámbiztosíték felhasználására nem került sor,

g) a nemzetközi szerződések alapján lefolytatott utólagos megerősítési eljárás keretében az exportőr ország vámhatósága a termék kedvezményre jogosító származó helyzetét megerősíti.

(4) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonást végző vámhivatal akkor köteles a vámbiztosítékot felszabadítani, amikor az ügyfél elszámolási kötelezettségének eleget tett.

(5) A csekkel, a belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt bankgaranciával, a banki fedezetigazolással, biztosítási szerződéssel nyújtott vámbiztosítékot az okmányra vezetett vámhivatali záradékkal kell felszabadítani.

(6) A vámbiztosíték teljes vagy részleges felszabadításáról vagy visszafizetéséről - az e rendelet 20. §-ában foglaltak kivételével - az a vámhivatal köteles intézkedni, amelynek eljárása eredményeként a vám biztosításának indokoltsága teljesen vagy részlegesen megszűnt. A készpénzben nyújtott vámbiztosíték felszabadítását követően az ügyfél részére visszajáró összeget a vámhatóság tizenöt napon belül késedelmi pótlék mentesen fizetheti vissza. Ezt követően a tv. 143. §-ának (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékot köteles a vámbiztosíték indokoltsága megszűnésének napjától fizetni.

(7) A (3) bekezdés f) pontja alapján történő visszafizetésre az ügyfél írásbeli kérelmére az a vámhivatal köteles intézkedni, amely az egyedi vámbiztosíték azonosítószámot az ügyfél részére kiadta. A kérelemhez csatolni kell a befizetést igazoló eredeti pénzforgalmi bizonylatokat.

(8) Bankgarancia, biztosítási szerződés, illetve fedezetigazolás formájában nyújtott vámbiztosíték esetén a garancia összegét a vámteher kiegyenlítésére csak akkor lehet felhasználni, ha a vámfizetésre kötelezett a fizetési határidő lejártáig kötelezettségének nem tesz eleget. A bankgarancia vagy a biztosítási szerződés érvényesítése esetén a vámteher kiszabásáról szóló határozat egy példányát a vámhatóság a bankgaranciát kiadó hitelintézet, illetve a biztosítási szerződést kötő biztosítóintézet részére megküldi. A fedezetigazolás formájában nyújtott vámbiztosíték érvényesítése esetén a vámhatóság rendelkezése alapján a számlavezető vámszerv intézkedik a vámtartozás beszedése iránt."

11. §

A Vhr. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján készpénzben nyújtott vámbiztosítékot - ha a továbbított vámáru kiléptetéséről a továbbítástól számított harminc napon belül nem értesül - a vámhivatal a következők szerint számolja el:

a) a visszatérített vámtehernek megfelelő összeget a vámbevételi számlára elszámolja,

b) az igénybe vett exporttámogatás után nyújtott vámbiztosítékot a vámletét elszámolás alapján átutalja az adóhatóság számlájára."

12. §

A Vhr. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § A D típusú vámraktár esetén vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktárnál a vámbiztosíték indokoltsága a vámteher megfizetésének napján szűnik meg. Ebben az esetben a belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez a vámteher megfizetéséig a vámraktár tevékenységi vámbiztosítéka szolgál biztosítékul."

13. §

A Vhr. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A tv. 71. §-a (3) bekezdésének érvényesítése céljából vámértékbevallást kell csatolni a D típusú vámraktárba, vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktárba történő vámraktározásra vonatkozó árunyilatkozathoz."

14. §

A Vhr. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vámszabadterületi jelleg megszüntetése, valamint a tv. 123/C. §-ában foglaltak alkalmazása során, a vámszabadterületen létesített üzem működéséhez szükséges, külföldről behozott termelőeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak belföldi forgalom számára történő vámkezelése során vámértékként a vámkezelést kérőnek - külön jogszabályban meghatározott - forgalmi értéket kell kimunkálnia, a könyv szerinti értékéből kiindulva és a hasonló belföldi áruk piaci értékének figyelembevételével."

15. §

A Vhr. 44/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tv. 29. §-a (1) bekezdésének második mondata alkalmazásakor, ha a vámfizetésre kötelezett a bevallott vámérték és az összehasonlító érték különbözetére biztosítékot nem nyújt, a vámhivatalnak az árunyilatkozatot vissza kell utasítania arra való hivatkozással, hogy a tv. rendelkezései szerint a vámkezelés csak biztosíték nyújtása esetében végezhető el.

(2) A vámérték vizsgálata során, különösen kétség fennállása esetén a vámhatóságnak a bemutatott adatok vagy az okmányok valódiságának ellenőrzésére további bizonyítékokat (adatokat, okmányokat, nyilatkozatokat) kell kérnie a vámfizetésre kötelezettől, ideértve minden olyan okmányt és dokumentumot vagy egyéb más bizonyítékot, amelyek alátámasztják, hogy a vámérték bevallása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt, és a bevallott vámérték magában foglalja az importált vámáruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő teljes összeget és a tv. 28. §-a szerinti kiigazításokat. Amennyiben e további információk után vagy válaszadás hiányában a kétség továbbra is fennáll, a vámhatóság köteles döntését és indokait közölni a módosító határozatban a vámfizetésre kötelezettel."

16. §

A Vhr. a következő 46/A. §-sal egészül ki:

"46/A. § A tv. 32. §-a (2) bekezdésének alkalmazásakor indokolatlanul jelentős mértékű eltérésnek kell tekinteni, ha a bevallott érték 50%-kal eltér a vámhatóság rendelkezésére álló értéktől. Ebben az esetben a vámkezelést végző vámhivatal nem köteles további vizsgálatokat folytatni a bevallott érték valódiságát illetően."

17. §

(1) A Vhr. 47. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Határvámhivatalnak kell tekinteni:)

"c) a Tranzitegyezmény I. Függelék III. Cím VIII. fejezetének alkalmazása esetén a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatalt."

(2) A Vhr. 47. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Amennyiben az áru/vámáru a vámterületet ténylegesen elhagyta és a határvámhivatalnál a beléptetést vagy kiviteli irányú vámeljárás alá vonást igazoló vámokmányról a kiléptetés igazolása hiányzik, akkor a kiléptetés igazolása a kiléptetést végző, a gyorsposta (futár) szolgálat forgalmában a kiviteli irányú vámeljárás alá vonást végző vámhivatalnál utólag is elvégezhető."

(3) A Vhr. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott vámhivatal a Tranzitegyezmény L Függelék III. Cím VIII. fejezete alapján végezte az áru/vámáru kiléptetését és a kiléptetett áru/vámáru ténylegesen nem hagyta el a vámterületet, úgy a megváltoztatott szállítási szerződés teljesítéséhez akkor járul hozzá a vámhivatal, ha az igénybe vett vámvisszatérítés és/vagy exporttámogatás visszafizetését igazolják. A vámhivatal köteles a kiviteli ellenőrzésről és a kiléptetésről szóló határozat visszavonásáról intézkedni és erről az adóhatóság illetékes szervét, valamint az exporttámogatási rendeletek hatálya alá tartozó áruk esetében az Agrárintervenciós Központot is tájékoztatni."

18. §

A Vhr. 62. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő f) ponttal:

(A beléptetés megtagadása szempontjából a vámkezelésre vonatkozó kérelem különösen akkor nem tekinthető teljesíthetőnek, ha)

"f) a nemzetközi egyezményekben meghatározott feltételeket - a vonatkozó külön jogszabályok szerint - súlyosan megszegte a beléptetést kérő."

19. §

(1) A Vhr. 64. §-a a következő új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(11) bekezdés számozása (4)-(13) bekezdésre változik:

"(2) Átmeneti megőrzési raktár az e rendelet 98. §-a szerinti, A, B, C vagy D típusú vámraktárban is engedélyezhető vagy F típusú vámraktárban is üzemeltethető.

(3) A tv. 44. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendszeres tevékenység alatt jövedéki termékek vonatkozásában a jövedéki adóraktár üzemeltetését kell érteni. Jövedéki adóraktári engedély hiányában jövedéki termék a tv. 44. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján tárolható átmeneti megőrzés keretében."

(2) A Vhr. 64. §-ának (10) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:

(A részletes nyilvántartásnak tartalmaznia kell:)

"d) a további vámigazgatási eljárás alá vonás dátumát, azonosító- vagy tételszámát (elintézésre vonatkozó adatok)."

(3) A Vhr. 64. §-a (11) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az üzemeltetőnek bejelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy a vámellenőrzés végrehajtásához szükséges - a PM rendeletben meghatározott - feltételek rendelkezésre állnak."

20. §

(1) A Vhr. 66/B. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"A vámhatóság által üzemeltetett raktárban tárolt áru/vámáru a rendelkezésre jogosult előzetes értesítése nélkül, azonnal értékesíthető, ha"

(2) A Vhr. 66/B. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Közvetlen vámfelügyeletnek minősül, ha a vámáru szállítására, tárolására és értékesítésére a vámszervezet e feladatokat saját felelősségére - megállapodás alapján - mással végezteti."

21. §

(1) A Vhr. 69. §-a (1) bekezdésének a) pontja kiegészül az alábbi rendelkezéssel:

(... szerint illetékes vámhivatal,)

"gépjárművek esetében a budapesti 7. számú Vámhivatal,"

(2) A Vhr. 69. §-a (1) bekezdésének b), e), g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:

"b) a tv. 113. §-ában foglaltak alapján

1. a belföldi forgalom számára történő vámkezelésre - a gépjármű kivételével - a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyeszékhelyen működő vámhivatal, Budapesten és Pest megyében a 7. számú Vámhivatal,

2. a gépjárműnek a belföldi forgalom számára való vámkezelésére, valamint - ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - a külföldi állampolgár által hat hónapot meghaladó időtartamra behozott gépjármű ideiglenes behozatalban való vámkezelésére a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes területi vámszerv székhelyén működő vámhivatal, Budapesten és Pest megyében a 7. számú Vámhivatal,"

"e) a Budapesten és Pest megyében megrendezésre kerülő vásárokra, kiállításokra és egyéb nemzetközi rendezvényekre (tudományos, műszaki és művészeti tanácskozásokra, társadalmi rendezvényekre, kongresszusokra) beérkező vámáruk (így különösen kiállítási áruk, reklám- és propagandaanyagok, reprezentációs és ajándéktárgyak) ideiglenes behozatalban történő vámkezelésére - az ATA igazolvány fedezete mellett beérkező vámáruk kivételével - a budapesti 9. számú Vámhivatal,"

"g) a szabálysértési, illetve büntetőeljárás megállapítása szerint jogellenesen forgalomba került vámáruk utáni vám kiszabására és beszedésére a határozatot és/vagy büntetőítéletet meghozó hatóság illetékessége szerinti megyeszékhelyen működő, Budapesten és Pest megyében a 7. számú Vámhivatal,"

"n) Budapesten és Pest megyében természetes személy részére érkező, nem kereskedelmi jellegű vámáru ideiglenes behozatalban és belföldi forgalom számára történő, továbbá természetes személy által kivinni, kiküldeni szándékozott áru kiviteli ellenőrzésére, ideiglenes kivitelben történő vámkezelésére - a törvény 1. §-ának 40. pontjában meghatározott forgalom kivételével - a 7. számú vámhivatal."

22. §

A Vhr. 73. §-a kiegészül a következő (2) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés (1) bekezdésre módosul:

"(2) Amennyiben a kereskedelmi jellegű áru/vámáru vámkezelését - a beléptetést követő árutovábbítás vagy a nemzetközi vámokmányokkal történő vámkezelések kivételével - a rendelkezésre jogosult megbízottja, képviselője kéri, úgy a megbízottnak, képviselőnek vámügyi képzettséggel kell rendelkeznie, melyet a vámhivatal felhívására igazolni kell."

23. §

A Vhr. 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az írásbeli árunyilatkozat EV-től eltérő formában, de azonos adattartalommal történő benyújtását annak engedélyezi a fővámhivatal/vámhivatal

a) aki rendelkezik

1. egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedéllyel és/vagy

2. összevont árunyilatkozat adási engedéllyel és/vagy

3. D típusú vámraktár vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedéllyel, és

b) vállalja, hogy az EV-től eltérő formában benyújtott árunyilatkozat mellett annak adatait számítógépes feldolgozásra közvetlenül alkalmas módon rögzítve is benyújtja."

24. §

A Vhr. 75. §-a (7) bekezdésének e) és k)-l) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki:

(Számla csatolása nélkül végezhető el:)

"e) a nem kereskedelmi jellegű áru/vámáru vámkezelése;"

"k) a tv. 103. §-ának (3)-(4) bekezdése, a tv. 105. §-ában meghatározott a légi járműből lefejtésre kerülő üzemanyagra vonatkozó, továbbá a tv. 118. §-ának (1) bekezdése és a tv. 123/C. §-a szerinti vámkezelés;

l) a NATO okmányok fedezetével szállított árura/vámárura vonatkozó vámkezelés;

m) a tv. 136. §-ában foglaltak fenntartásával a magánvámraktárból bizományosi értékesítés vagy vevőszolgálati igények kielégítése céljából raktározott vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelése."

25. §

(1) A Vhr. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tv. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illetékességi terület alatt - a vámraktározás és a vámszabadterületi ki- és betárolások, továbbá a vámraktár és a vámszabadterület létesítésére vonatkozó tevékenységi engedélyben meghatározott egyszerűsített vámeljárások kivételével - a közigazgatási megye, illetve Budapest közigazgatási területét kell érteni."

(2) A Vhr. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyszerűsített árunyilatkozattal történő egyszerűsített vámeljárások során a tv. 52. §-ának (9) bekezdésében foglaltakra figyelemmel:]

"c) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott helyi vámkezelésnél alkalmazott nyilvántartás adatainak körét és a nyilvántartás vezetésének, valamint hitelesítésének formáját az e rendelet 80. §-ának (8)-(9) bekezdései állapítják meg."

26. §

A Vhr. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem kell kiegészítő árunyilatkozatot benyújtani az árutovábbítás, vámraktározás egyszerűsített vámeljárásokban a D típusú vámraktárban vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktárban történő vámraktározás vámeljárás kivételével."

"(6) A kiviteli irányú egyszerűsített vámeljárások kiegészítő árunyilatkozatainak a tv. 53. § (8) bekezdésében meghatározott összevonási időszak alatt egyszerűsített vámeljárás alá vont és kiléptetett áruk/vámáruk összesített adatait kell tartalmazni. Amennyiben a kiléptetés az összevonási időszakot követően - az e rendelet 151. §-ában meghatározott időszakon belül - valósul meg, úgy annak adatait a soron következő elszámolással kell benyújtani."

27. §

A Vhr. 80. §-ának (2) és (8)-(15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyszerűsített eljárás iránti kérelemhez a tv. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat igazoló okmányokon túl csatolni kell:

a) tevékenységi engedély köteles vámeljárás esetén a tevékenységi engedélyt vagy az arra vonatkozó kérelmet és mellékleteit;

b) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai esetén azon áruk/vámáruk vámtarifaszámát (hat számjegyig), kereskedelmi és tarifális megnevezését, amelyeket az egyszerűsített eljárás alá kíván vonni;

c) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja esetén az e bekezdés b) pontjában foglaltakon túl - az aktív, passzív, vámfelügyelet melletti, illetve a vámszabadterületen végzett feldolgozás vámeljárások, továbbá az e rendelet 81/B. §-ának (9) bekezdésében meghatározott kis értékű küldemények eseti jellegű kiviteli vámeljárás alá vonása kivételével - az áruk/vámáruk azonosítási számát (cikkszámát) is tartalmazó árujegyzéket;

d) amennyiben a tevékenységi engedélyt a kérelmező megbízottként kéri, úgy - az e rendelet 81/B. §-ának (9) bekezdésében meghatározott kis értékű küldemények eseti jellegű kiviteli vámeljárás alá vonása kivételével - a nem eseti megbízási szerződést."

"(8) Az egyszerűsített eljárás engedélyese a fővámhivatal által - a tevékenységi engedélyezés során - jóváhagyott, a vámellenőrzés céljára is megfelelő számítógépes nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapíthatók az egyszerűsített eljárás alatt álló áruk/vámáruk adatai. A vámkiszabással nem járó vámeljárások és a vám-visszatérítéses aktív feldolgozás esetén - a számítógépes nyilvántartási rendszernek átmeneti műszaki hiba miatti leállásakor a (9) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás - a vámhatóság értesítése mellett - egyéb (manuális) módon ideiglenesen vezethető, a rögzített adatokat azonban a rendszerhiba kijavítását követően haladéktalanul - de legkésőbb a fővámhivatal részére küldendő elektronikus üzenet elküldése előtt - be kell vezetni a számítógépes nyilvántartásba.

(9) A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tevékenységi engedély számát, az engedélyező fővámhivatal nevét, az egyszerűsített eljárás formáját;

b) az engedélyes, megbízó nevét, címét, ügyfél-azonosító számát, telephelyét vagy az eljárás végzésére a fővámhivatal által engedélyezett egyéb helyet;

c) a nyilvántartás sorszámát;

d) az egyszerűsített árunyilatkozat azonosítószámát és az áruátengedés dátumát (év, hó, nap, óra, perc), helyi vámkezelés esetén a fővámhivatal által elektronikus úton adott nyilvántartási számot és annak dátumát (év, hó, nap, óra, perc);

e) az esetleges megelőző vámeljárás azonosítószámát;

f) az egyszerűsített árunyilatkozat 31., 33., 36., 37., 38. és 47. rovatában lévő adatokat, továbbá az áru/vámáru értékét devizában és forintban, különös mértékegységben kifejezett mennyiségét, vámterhet jogcímenként;

g) az egyszerűsített vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárás azonosító- vagy tételszámát (elintézésre vonatkozó adatokat), vámteherfizetéssel járó vámeljárás esetén a pénzügyi teljesítés adatait;

h) az egyszerűsített árunyilatkozathoz, valamint a vámeljárást lezáró vámigazgatási eljáráshoz tartozó egyéb okmányok megnevezését, azonosítószámát és dátumát, továbbá a tiltó, korlátozó rendelkezések betartására vonatkozó okmány esetén, a fenti adatokon túl annak érvényességét, valamint a felhasznált mennyiséget és/vagy értéket és a maradványt;

i) helyi vámkezelés esetén az áru/vámáru:

1. azonosítási számát (cikkszámát),

2. egységárát;

j) minden egyéb adatot, amely az áruk/vámáruk azonosításához szükséges lehet.

(10) Ha az engedélyes olyan kereskedelmi vagy könyvviteli nyilvántartással rendelkezik, amely tartalmazza a (9) bekezdésben meghatározott adatokat, melyek felhasználhatók ellenőrzés céljára, akkor a vámhatóság e nyilvántartást köteles - az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával - elfogadni.

(11) A nyilvántartást az engedélyesnél hozzáférhetővé kell tenni a felügyeletet ellátó fővámhivatal számára.

(12) A tv. 54. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában - a végleges növény- vagy állat-egészségügyi bizonyítvány kivételével - a szállítmányonként bemutatandó engedély alatt a szállítmányt kísérő és egyszer felhasználható (nem maradványozható) engedélyt [így különösen a 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó áruk/vámáruk behozatalához, átviteléhez vagy kiviteléhez szükséges hatósági engedélyt] kell érteni.

(13) Az egyszerűsített vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) az engedélyes az egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk tekintetében nem vezeti a tevékenységi biztosíték megállapítására vonatkozó, az e rendelet 15. §-a (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyilvántartást,

b) a nyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, amely alapján nem ellenőrizhetők az egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk és/vagy a tevékenységi biztosítékra vonatkozó adatok,

c) az engedélyes a vámhivatal felszólítása ellenére a nyilvántartásában észlelt - a b) ponton kívüli - hiányosságot nem szüntette meg. Ilyen hiányosságnak tekinthető a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba,

d) elszámolási kötelezettségének az e rendelet 79. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül sem tesz eleget,

e) kumulációs vámteher fizetési kötelezettség esetén az e rendelet 208. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget."

28. §

A Vhr. 81. §-ának (5) és (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Helyi vámkezelési tevékenységi engedély - az e rendelet 81/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak fenntartásával - annak adható, aki az eljárás alá vont vámáru tekintetében vámfizetésre kötelezett."

"(7) A helyi vámkezelés engedélyese - a kiviteli irányú vámeljárások kivételével - köteles a vámeljárás alá vonásról (nyilvántartásba vételről) az elektronikus vám elé állításra vonatkozó szabályok alkalmazásával napi egyszeri alkalommal, ipari vámszabadterület, vámraktár, továbbá aktív feldolgozás esetén dekádonként elektronikus üzenettel tájékoztatni a fővámhivatalt, amely elektronikus úton - automatikusan és folyamatosan - ad választ a tájékoztató üzenet megérkezéséről. A vámhatóság az áru/vámáru hatékony vámfelügyelet alatt tartása érdekében köteles olyan rendszert üzemeltetni, amely biztosítja az elektronikus üzenetek folyamatos feldolgozását.

(8) A helyi vámkezelés engedélyesének az áru/vámáru nyilvántartásba vételének és átengedésének, illetve a vámáru kiadásának igazolása céljából ki kell nyomtatnia az eljárás alá vont áruhoz/vámáruhoz tartozó

a) előnapló számot és bruttó tömeget,

b) számlaszámot, devizanemet és összeget, továbbá

c) a nyilvántartásba vételi dátumot (óra, perc pontossággal) tartalmazó folyamatos sorszámmal ellátott dokumentumot, és ezt a (7) bekezdésben meghatározott, a fővámhivatal elektronikus válaszát tartalmazó igazolás mellékleteként kell kezelnie."

29. §

A Vhr. 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"81/A. § (1) Gazdasági vámeljárások esetén az e rendelet 77-81. §-aiban, illetve passzív feldolgozás vámeljárás esetén a 81/B. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, vámraktározás vámeljárás esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel. A gazdasági vámeljárások egyszerűsített eljárásban történő vámkezelésére annak adható tevékenységi engedély, aki az adott gazdasági vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik. Az egyszerűsített vámeljárás engedélyezésére vonatkozó kérelem az adott gazdasági vámeljárásra vonatkozó kérelemmel egyidejűleg is elbírálható.

(2) Vámraktározás egyszerűsített eljárás esetén az áru/vámáru vámtarifaszámát minden esetben a magyar alszámmal bezárólag meg kell adni.

(3) Nem engedélyezhető egyszerűsített vámraktározás vámeljárás az F típusú vámraktárban, továbbá helyi vámkezelés egyszerűsített eljárás a B típusú vámraktárakban.

(4) A D típusú vámraktár működésének engedélyezése automatikusan magában foglalja a vámraktárból belföldi forgalom számára történő vámeljárásra vonatkozó helyi vámkezelés egyszerűsített engedélyt is. Ebben az esetben a raktárnyilvántartásnak a belföldi forgalom számára történő helyi vámkezelési adatokat is értelemszerűen tartalmaznia kell. A belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez külön tevékenységi biztosítékot megkövetelni nem kell. A vámteher biztosítására a vámraktári működési engedélyhez nyújtott tevékenységi vámbiztosíték szolgál. A helyi vámkezeléssel belföldi forgalom számára történő vámkezelés szabályait azonban alkalmazni kell. A megbízók tekintetében a tv. 54. §-ának (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállását nem kell vizsgálni és az előzetes engedélyezést nem kell alkalmazni.

(5) Nem kell külön nyilvántartást vezetni az egyszerűsített eljárás céljára, ha a raktárnyilvántartás az egyszerűsített eljárásban meghatározott adatokat maradéktalanul tartalmazza.

(6) A gazdasági vámeljárásokat lezáró vámeljárás alá vonásra az egyszerűsített eljárások külön engedély birtokában alkalmazhatók."

30. §

(1) A Vhr. 81/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiviteli irányú vámkezelésre vonatkozó hiányos árunyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább az EV 1., 2., 8., 14., 17., 31., 33., 35., 37., 38., 44., 54. számú rovatainak adatait, továbbá)

"b) az áru értéket (az EV 22. rovatába),"

(2) A Vhr. 81/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Kis értékű küldemény, amelynek összértéke a 4000 eurónak az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján kihirdetett árfolyammal számított forintértékét nem haladja meg."

31. §

A Vhr. 81/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"81/C. § Az árutovábbítás egyszerűsített vámeljárás alatt a Tranzitegyezmény szerinti árutovábbítást kell érteni."

32. §

A Vhr. 81/D. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (1)-(2) bekezdés számozása (2)-(3) bekezdésre változik:

"(1) Az egyszerűsített vámeljárásoknak a törvényben és e rendeletben meghatározott nyilvántartásai a tevékenységi engedélyben meghatározott telephelyeken, illetve jóváhagyott egyéb helyeken külön-külön is vezethetők. A kiegészítő árunyilatkozatot és mellékleteit több helyen vezetett nyilvántartás esetén nyilvántartásonként vagy összesítve kell benyújtani."

33. §

(1) A Vhr. 88. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és az a) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Tranzitegyezmény I. Függelékének 65. Cikke szerinti engedélyezett feladói engedélykérelemhez csatolni kell:

a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, vagy a nyilvántartásba vételt igazoló jogerős bírói végzést;"

"f) az összkezességi vagy biztosítéknyújtás alóli mentességi engedélyének számát, ha az(oka)t másik területi vámszerv adta ki;"

(2) A Vhr. 88. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Tranzitegyezmény I. Függelék 72. Cikke szerinti engedélyezett címzetti engedélykérelemhez csatolni kell:

a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, vagy a nyilvántartásba vételt igazoló jogerős bírói végzést;"

(3) A Vhr. 88. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Vissza kell vonni az engedélyezett feladói, engedélyezett címzetti tevékenységi engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn;

b) az engedélyes a vám- és adójogszabályokat súlyosan megsértette;

c) az engedélyes jogszabályi és/vagy az engedélyében meghatározott kötelezettségeinek a vámhatóság írásbeli felszólítására nem tesz eleget.

A b) vagy c) pont szerinti esetben újabb engedélyezett feladói, engedélyezett címzetti engedély - az egyéb feltételek megléte esetén is - csak az engedély visszavonásától számított tizenkét hónap eltelte után adható."

34. §

A Vhr 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"94. § A vámraktározás vámeljárás alkalmazásában:

a) kereskedelempolitikai intézkedések: az áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó nem tarifális intézkedések, így különösen felügyeleti vagy piacvédelmi intézkedések, mennyiségi korlátozások vagy kvóták, valamint behozatali vagy kiviteli tilalmak;

b) eljárást megindító vámhivatal: az engedélyező vámhivatal által az engedélyben a vámraktározás vámkezelésre irányuló vámárunyilatkozat elfogadására felhatalmazott vámhivatal;

c) eljárást lezáró vámhivatal: az engedélyező vámhivatal által az engedélyben a vámraktározás vámeljárást lezáró vámkezelésre irányuló vámárunyilatkozat elfogadására felhatalmazott vámhivatal,

d) felügyeletet ellátó vámhivatal: az engedélyező vámhivatal által az engedélyben a vámraktározás vámeljárás felügyeletére felhatalmazott vámhivatal."

35. §

A Vhr. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. § (1) Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy kereskedelempolitikai intézkedéseket kell alkalmazni:

a) valamely vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezeléséhez, akkor a vámáruk vámraktározási eljárás alá vonásakor, illetve a vámraktározási eljárás időtartama alatt ezen intézkedéseket nem kell alkalmazni,

b) valamely vámáru beléptetéséhez, úgy ezen intézkedést alkalmazni kell a vámáru vámraktározás vámeljárás alá vonása esetén,

c) valamely áru kiviteléhez, úgy ezen intézkedést alkalmazni kell a vámraktározást megelőző kiviteli ellenőrzés vámeljárás, alá vonása esetén.

(2) Belföldi árut tartalmazó küldeményeknek a vámraktárba történő felvételéhez a felügyeletet ellátó vámhivatal adja meg az engedélyt, amennyiben annak külföldre történő kiszállításához a feltételek egyébként adottak, és a kiviteli ellenőrzést elvégezték.

(3) A beraktározott áruk nem export célú kitárolása esetében az azok után igénybe vett vámvisszatérítés, exporttámogatás összegét vissza kell fizetni. A vámhivatal a belföldi forgalom számára történő kitárolást csak akkor végezheti el, ha az igénybevett vámvisszatérítés és az igénybe vett exporttámogatás visszafizetését igazolják. A vámhivatal köteles a kiviteli ellenőrzésről kiállított EV visszavonásáról határozattal intézkedni, és annak egy példányával az adóhatóság illetékes szervét, valamint az exporttámogatási rendeletek hatálya alá tartozó áruk esetében az Agrárintervenciós Központot is tájékoztatni. A kiviteli céllal történő kitárolás során az árutovábbítás szabályait kell alkalmazni. Jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetében a jövedéki előírásokat is be kell tartani.

(4) Az ipari vámszabadterületről vámraktárba betárolt vámáru

a) a belföldi forgalom számára - a pénzügyminiszter engedélye alapján -

1. az e rendelet 174. §-a (4) bekezdése alkalmazásával, vagy

2. a tv. 153. §-a (1)-(2) bekezdése alkalmazásával,

b) végleges külföldi rendeltetéssel árutovábbítással,

c) az ipari vámszabadterületre történő újra betárolással vámkezelhető."

36. §

A Vhr. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "96. § (1) Amennyiben a vámraktározás vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk tekintetében a vámfelügyelet nem sérül, a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyt ad az áruk és vámáruk ugyanazon raktározási területen történő tárolására.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti közös raktározás az áruk/vámáruk jellegéből eredően lehetetlenné teszi a vámraktárban tárolt áru-/vámárufajták vámjogi helyzetének pontos meghatározását (beazonosítását), akkor a közös raktározás kizárólag azonos áruk/vámáruk esetében engedélyezhető. Azonos árunak/vámárunak kell tekinteni e paragrafus alkalmazásában azokat az árukat/vámárukat, amelyek a Kereskedelmi Vámtarifa ugyanazon vámtarifaszáma (kötelező alszám és magyar alszám) alá tartoznak, valamint azonos kereskedelmi minőséggel és műszaki jellemzővel rendelkeznek."

37. §

A Vhr. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"97. § (1) Azonos áruknak az e rendelet 96. §-ában említett együttes raktározása esetén a vámraktározási vám- eljárást lezáró vámkezelésre vonatkozó vámárunyilatkozat benyújtásakor - az engedélyes választása szerint - azok akár vámáruknak, akár áruknak tekinthetők. Ez a rendelkezés azonban nem eredményezheti, hogy annál nagyobb mennyiségű árut vagy vámárut tekintsenek árunak/vámárunak, mint amilyen mennyiségű, ténylegesen ilyen vámjogi helyzettel rendelkező árut/vámárut raktároznak a vámraktárban abban az időben, amikor a vámraktározási vámeljárást lezáró vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozattal az árut vagy vámárut elszállítják.

(2) Az áruk vagy vámáruk teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása esetén a megsemmisült vagy károsodott áruk vagy vámáruk arányát az azonos vámjogi helyzettel rendelkező, a megsemmisülés vagy károsodás időpontjában a vámraktárban tárolt azonos áruk/vámáruk aránya alapján kell megállapítani, kivéve, ha a vámraktár üzemeltetője igazolni tudja azon áruk vagy vámáruk mennyiségét, amelyek megsemmisültek vagy károsodtak."

38. §

A Vhr. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"98. § (1) Áruk/vámáruk vámraktározási eljárásban történő tárolására szolgáló vámraktárakat a következő típusokba kell sorolni:

a) a vámraktár üzemeltetője felelőssége alatt álló közvámraktár (A típus),

b) a tv. 64. §-ának (2) bekezdésével összhangban és a tv. 65. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a beraktározók felelősségével működő közvámraktár (B típus),

c) az olyan magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszerűen a vámáruk tulajdonosa (C típus),

d) az olyan magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszerűen a vámáruk tulajdonosa és ahol a tv. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni (D típus),

e) az olyan magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszerűen a vámáruk tulajdonosa és ahol a vámáru vámraktározási eljárás alá helyezhető anélkül, hogy vámraktárba betárolnák azt (E típus),

f) a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktár (F típus).

(2) Ugyanabban az időpontban egy ingatlanon - ha a vámáruk pontos tárolási helye nem azonosítható - több vámraktár létesítése nem engedélyezhető."

39. §

A Vhr. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"99. § (1) Az E és F típusú vámraktárak kivételével vámraktár csak a vámhatóság által engedélyezett ingatlan vagy más meghatározott terület lehet.

(2) Az E típusú vámraktár üzemeltetésére vonatkozó engedély megadása során a vámhivatal az áruk/vámáruk tárolási helyét - a kérelemmel összhangban - az ingatlan címének engedélyben való feltüntetésével hagyja jóvá.

(3) Ha a vámhatóság úgy dönt, hogy F típusú vámraktárt üzemeltet, ki kell jelölni azokat az ingatlanokat vagy azt a területet, ahol a vámraktárt létesítik. A vámhatóság által üzemeltetett közvámraktárak jegyzékét a vámszervezet központi szerve közleményben teszi közzé.

(4) Az áruk/vámáruk vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárban történő tárolásáért a fizetendő tárolási díjat a vámhivatal az ügyféllel kötött külön megállapodásban rögzíti.

(5) A tv. 45. §-ának (5) bekezdésében meghatározott árukat nem lehet a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárba beraktározni, kivéve, ha a közvámraktár ilyen áruk raktározására különlegesen kialakított."

40. §

A Vhr. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"100. § (1) A beraktározó a közvámraktárban raktározott áruval/vámáruval kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével ruházhatja át.

(2) A beraktározó személyében, illetve a D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár esetén az üzemeltetőtől eltérő rendelkezésre jogosult személyében beállt változást a raktárnyilvántartásban való átvezetéssel kell a vámhivatalnál bejelenteni.

(3) Az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározottak fenntartásával a kiskereskedelmi értékesítés a vámraktár helyiségeiben, raktereiben vagy egyéb meghatározott helyein nem engedélyezhető. Ez a tilalom alkalmazandó az E típusú raktárakban vámraktározási eljárás alá vont vámáruk esetében is."

41. §

A Vhr. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"101. § (1) Árunak/vámárunak vámraktárba történő beraktározása

a) B és F típusú vámraktárak esetén a beraktározó által,

b) D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár esetén - az üzemeltetőtől eltérő rendelkezésre jogosult megjelölésével - az üzemeltető által,

c) A és C típusú, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét nem tartalmazó E típusú vámraktár esetén az üzemeltető által benyújtott árunyilatkozat alapján történik.

(2) Az üzemeltető az azonos címzett részére érkező áruk/vámáruk beraktározását naponta a szállítmányok összevont adatait tartalmazó árunyilatkozattal is kérheti. Nem engedélyezhető összevont árunyilatkozat adás a jövedéki termékekre.

(3) A vámraktározási vámeljárás céljából vámkezeltetni kívánt árut/vámárut és az árunyilatkozatot az engedélyben meghatározott felügyeletet ellátó vámhivatalnál, illetve az e rendelet 104. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezett eljárást megindító vámhivatalnál kell bemutatni.

(4) Amennyiben az eljárást megindító vámhivatalnál kéri az engedélyes az áru/vámáru vámraktározás vámeljárás alá vonását, úgy a vámeljárás alá vonásról szóló árunyilatkozatot és mellékleteit az eljárást megindító vámhivatal az áruátengedést követően megküldi a felügyeletet ellátó vámhivatalnak."

42. §

A Vhr. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"102. § (1) A vámraktározás vámeljárás során az áruátengedésről az áru/vámáru azonosítását követően kell dönteni.

(2) A kiraktározás ellenőrzése - az e rendelet 20/A. §-ában foglaltak fenntartásával - a további vámkezelésre vagy a közvámraktárba történő betároláshoz kapcsolódó kiviteli ellenőrzésről szóló határozat és a kiléptetés visszavonására irányuló kérelem elfogadásával valósul meg."

43. §

A Vhr. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103. § (1) Az engedély iránti kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani

a) az E típusú raktár kivételével ahhoz a vámhivatalhoz, amelynek illetékességi területén az engedélyeztetni kívánt vámraktár elhelyezkedik, illetve

b) az E típusú vámraktár esetén ahhoz a vámhivatalhoz, amelynek illetékességi területén a kérelmező székhelye van.

(2) Az engedély akkor adható meg, ha

a) a kérelmező bemutatja, hogy a tevékenység gazdaságilag indokolt és a vámraktárt elsősorban áru/vámáru tárolására szánja. Az árukat/vámárukat alávethetik azonban a szokásos kezelésnek, aktív feldolgozásnak vagy vámfelügyelet melletti feldolgozásnak, feltéve, hogy ezek a műveletek nem kerülnek túlsúlyba a raktározással szemben,

b) a kérelmező biztosítani tudja a raktárműveletekhez és a vámellenőrzés végrehajtásához szükséges feltételeket,

c) a vámraktár felügyeletének és ellenőrzésének adminisztratív költségei arányban vannak a vámraktár gazdasági indokoltságával, figyelembe véve a vámraktár típusát és az ott alkalmazható eljárásokat,

d) a kérelmező vámszempontból megbízható, a raktárra vonatkozó hatósági engedélyekkel rendelkezik, továbbá a raktárhelyiség, terület használatának jogcímét hitelt érdemlően igazolja.

(3) A kérelemhez - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az engedélyt kérőnek csatolnia kell

a) a raktár tulajdonjogát vagy bérletét igazoló okiratot, továbbá a telepengedély másolati példányát; vagy az üzemeltetési engedélyhez szükséges egyéb hatósági engedélyeket (így különösen: önkormányzati, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, tűzvédelmi, valamint környezetvédelmi engedély);

b) a raktárvezető három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

c) a tv. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott összegű vámbiztosítékot és a tevékenységi vámbiztosíték vezetésére szolgáló keretnyilvántartási könyvet;

d) a vámszempontból megbízhatóság igazolására szolgáló okmányokat;

e) a raktár helyszínrajzát és helyrajzi kivonatát;

f) az üzleti tervet;

g) a vámraktárra és az abban tárolt árura/vámárura vonatkozó biztosítási szerződést;

h) amennyiben a vámraktárban csak jövedéki terméket, vagy jövedéki terméket is kíván tárolni, az érvényes adóraktári engedélyt.

(4) A vámraktár létesítése-ha jogszabály másként nem rendelkezik - gazdaságilag különösen akkor indokolt, ha a raktárengedélyt kérő üzleti terve szerinti áruforgalom gazdasági-kereskedelmi célokat szolgál, így különösen

a) reexport tevékenység lebonyolítása;

b) a belföldi székhelyű szervezet külföldi érdekeltségű vállalkozásával lebonyolított áruforgalma;

c) a vámáru folyamatos termelési céllal történő beszerzése;

d) bizományosi értékesítési tevékenység;

e) vevőszolgálati tevékenység."

44. §

A Vhr. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104. § (1) A vámhivatal a vámraktár üzemeltetését alakszerű határozattal engedélyezi.

(2) Az engedély vagy a kiadás dátumával vagy az engedélyben meghatározott későbbi időponttal lép hatályba (érvényesség kezdete). Az engedélyt határozatlan időre kell kiadni.

(3) Ha a kérelmező magánvámraktár üzemeltetésére szóló engedélyt kér és a vámhatóság írásban nem az (1) bekezdésben meghatározott formában értesíti őt arról, hogy egyetért az engedély kiadásával, az engedély az ilyen értesítés dátumával lép hatályba. A magánvámraktár üzemeltetése az értesítés kézhezvételének napján megkezdhető. Az értesítés másolatát mellékelni kell az engedélyhez, és az annak elválaszthatatlan része.

(4) Az engedélynek tartalmaznia kell a vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal megnevezését. Ha az érintett személy arra kér engedélyt, hogy az árukat ne a felügyeletet ellátó vámhivatalnál, hanem egy másik vámhivatalnál mutathassa be vagy vámkezeltethesse, és ez nem befolyásolja a műveletek megfelelő elvégzését, a felügyeletet ellátó vámhivatal az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó külön engedélyében felhatalmazhat egy vagy több vámhivatalt arra, hogy az eljárást megindító vámhivatalként járjon el.

(5) Az engedélyt kiadó vámhivatal az engedélyben szükség esetén meghatározhatja, hogy a tv. 45. §-ának (5) bekezdésében megnevezett árukat/vámárukat olyan területen kell elhelyezni, amely az ilyen áruk fogadására szolgáló különleges eszközökkel fel van szerelve. Magánvámraktár esetén az engedélyt kiadó vámhivatal az engedélyben meghatározhatja a vámraktárba be nem raktározható áruk körét.

(6) A vámhivatal a vámraktár üzemeltetésének engedélyezése esetén a benyújtott kérelmet és azok mellékleteit a kiadott engedéllyel együtt köteles megőrizni. Az engedély visszavonása esetén a vámhivatal az engedélyt és mellékleteit - bankgarancia és biztosítási szerződés esetén a másolati példányát - azon naptári év végétől számított öt évig köteles megőrizni, amikor az engedélyt visszavonták. A kérelem elutasítása esetén a kérelmet és mellékleteinek másolatát, valamint az elutasító határozatot azon naptári év végétől számított öt évig köteles megőrizni, amikor a kérelmet elutasították."

45. §

A Vhr. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"105. § (1) A vámhatóság az engedélyt visszavonhatja, ha a vámraktár üzemeltetésének gazdasági indokoltsága már nem áll fenn.

(2) Vissza kell vonni a vámraktár létesítésére vonatkozó engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyben előírt kötelezettségeit az engedélyes súlyosan megszegi, vagy

c) az engedélyes az engedély visszavonását kéri.

(3) A vámraktározási eljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) a raktárengedélyes a betárolt áruk/vámáruk tekintetében nem vezeti a vámhatóság által engedélyezett raktárnyilvántartást, vagy

b) a raktárnyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, mely alapján nem állapíthatók meg a vámraktárba betárolt áru/vámáru azonossága, illetve a tevékenységi vámbiztosítékra vonatkozó adatok, vagy

c) az engedélyes a vámhivatal felszólítása ellenére a raktárnyilvántartásban észlelt - a b) pontban foglaltakat el nem érő mértékű - hiányosságot nem szüntette meg. Ilyen hiányosságnak tekinthető a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba, vagy

d) a raktárkészletben nem természetes folyamat következtében beállt változást a vámhivatalnak nem, vagy nem a valóságnak megfelelően jelentette be.

(4) Az az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül újabb engedélyt e tevékenységre nem kaphat.

(5) A vámraktár megszűnése esetén a raktárban lévő áruk/vámáruk vámjogi sorsának rendezése iránt a raktárengedélyes harminc napon belül intézkedni köteles, ellenkező esetben a vámhivatal az árut/vámárut közvetlen vámfelügyelet alá vonja."

46. §

A Vhr. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"106. § (1) Az engedélyezett közvámraktárban az üzemeltető - B típusú vámraktárban a beraktározó is - a vámhivatal felé a tv. és e rendelet rendelkezései szerint, a beraktározó felé pedig a vele kötött szerződés szabályai szerint felel.

(2) A magánvámraktárban a raktár üzemeltetője a saját rendelkezése alatt álló vámárukat saját felelősségére tárolja.

(3) Az F típusú vámraktárban a raktározás ideje alatt az áruban/vámáruban keletkezett kárt a vámhivatal abban az esetben köteles megtéríteni, ha nem tudja bizonyítani, hogy - elháríthatatlan külső okot kivéve - a tv. 45. §-ának (7) bekezdésében felsorolt intézkedéseket megtette."

47. §

A Vhr. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"107. § (1) Az A, C, D és E típusú vámraktárak esetében az engedélyező vámhivatalnak ki kell jelölnie a vámraktár üzemeltetőjét és azt a személyt, akinek a felelősségére a tv. 65. §-ának (1) bekezdésében meghatározott raktárnyilvántartást vezetni köteles. A raktárnyilvántartást hozzáférhetővé kell tenni a felügyeletet ellátó vámhivatal számára, E típusú vámraktár esetén az engedélyezett tárolási helyen is. (2) A B típusú vámraktárak esetén a felügyeletet ellátó vámhivatal a kiraktározásig a vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot vagy az eljáráshoz használt helyettesítő okmányokat a vámellenőrzés végrehajtása céljából nyilvántartásként kezeli. Raktárnyilvántartást nem kell vezetni. A felügyeletet ellátó vámhivatal saját belső adminisztrációjának részeként meghatározhatja, hogy az ilyen vámárunyilatkozatokat mennyi ideig kell megőrizni, s ez a határidő meghosszabbítható.

(3) Az F típusú vámraktárban a vámhivatalnak olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a raktárnyilvántartás valamennyi adatát.

(4) A vámraktárak felügyeletét ellátó vámhivatalnak nem kell raktárnyilvántartást vezetni. A vámhivatal adminisztratív céllal azonban az elfogadott árunyilatkozatokról nyilvántartást vezethet.

(5) Amennyiben a vámraktárban a nyilvántartás vezetésének nincsenek meg a feltételei, az engedélyt kiadó vámhivatal - az ügyfél kérelmét figyelembe véve - ettől eltérő, illetékességi területén lévő helyen engedélyezheti a nyilvántartás vezetését.

(6) A D és E típusú vámraktárak esetében a raktárnyilvántartást a vámraktár üzemeltetésének engedélyezése során jóváhagyott, a vámellenőrzés céljára is megfelelő számítógépes nyilvántartással kell vezetni, amelyből megállapítható a vámraktározás vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk pontos vámjogi helyzete.

(7) Amennyiben közvetlen elektronikus kapcsolat biztosított a vámraktár nyilvántartásának vezetésére kötelezett és a nyilvántartás céljára szolgáló adatbázis között, az adatbázis a vámhivatal illetékességi területén kívüli helyen is üzemeltethető."

48. §

A Vhr. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. § (1) A raktárnyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) raktárengedély számát, a felügyeletet ellátó vámhivatal nevét, a vámraktár típusát, egyszerűsített vámeljárás esetén az egyszerűsített eljárás engedélyének számát;

b) a raktározási árunyilatkozat azonosító számát vagy a nyilvántartásba vétel tételszámát;

c) közvámraktár esetén a beraktározó, a D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár esetén az üzemeltetőtől eltérő rendelkezésre jogosult nevét, címét, belföldi beraktározó ügyfél-azonosító számát, jövedéki termék árut/vámárut beraktározó esetében a jövedéki, keret- vagy adóraktári engedély számát;

d) a vámraktározás vámeljárást kérő árunyilatkozat 1., 31., 37. és 38. rovatában lévő adatokat, továbbá az áru/vámáru értékét devizában, különös mértékegységben kifejezett mennyiségét;

e) a kiraktározás időpontját, a vámraktározási vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárás azonosító- vagy tételszámát (elintézésre vonatkozó adatokat);

f) a raktározási árunyilatkozathoz valamint a vámraktározási vámeljárást lezáró vámigazgatási eljáráshoz tartozó egyéb okmányok dátumát és azonosítószámát;

g) az áruk/vámáruk elhelyezésére - az E típusú vámraktár esetén a tárolási helyére is - vonatkozó adatokat, továbbá a vámraktárak közötti - az eljárás befejezése nélkül történő - szállításra vonatkozó adatokat;

h) vámraktározás alatt álló és vámraktározási eljárás alatt nem álló áruk/vámáruk közös tárolása esetén az áru/vámáru vámjogi helyzetét;

i) szokásos kezelési módokra vonatkozó adatokat;

j) az áruknak/vámáruknak a vámraktár területéről való ideiglenes kitárolására vonatkozó adatokat;

k) minden egyéb adatot, amely az áruk/vámáruk azonosításához szükséges lehet, így különösen azok vámtarifaszámát, származási adatait.

(2) A D típusú vámraktárak raktárnyilvántartásának az (1) bekezdésben felsorolt adatokon túl tartalmaznia kell a vámteher fajtakódra és az egységárra vonatkozó adatokat is.

(3) A vámraktározás során a raktározott áru/vámáru adataiban bekövetkezett változást, a vámhivatal engedélyével a nyilvántartásokban az eredeti adatok megtartása mellett fel kell tüntetni. Nem kell engedély a nyilvánvalóan téves bejegyzés raktárnyilvántartásban történő kijavításához.

(4) Ha a raktárengedélyes olyan kereskedelmi vagy könyvviteli nyilvántartással rendelkezik, amely tartalmazza az e §-ban meghatározott adatokat, melyek szükségesek lehetnek a vámraktár típusától függő ellenőrzéshez, akkor a vámhatóság e nyilvántartást köteles raktárnyilvántartásként elfogadni."

49. §

A Vhr. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"109. § (1) A raktárnyilvántartásnak mindenkor mutatnia kell az adott vámraktározási vámeljárás alatt lévő készletet. A raktárengedélyes köteles a tényleges raktárkészletről havonta a tárgyhónapot követő tizenötödik napig egy jegyzéket benyújtani a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz. A jegyzéknek tartalmaznia kell:

a) a tárgyhónap napjain raktárkészleten lévő áruk/vámáruk vámterhének összegeit,

b) a tárgyhónapról a következő hónapra átvitt raktárkészlet vámterhet.

(2) A felügyeletet ellátó vámhivatal, ha szükségesnek tartja, a vámraktár megfelelő ellenőrzése érdekében elrendelheti, hogy a vámraktározási eljárás alá vont valamennyi áruról/vámáruról vagy egy részéről rendszeresen vagy esetenként leltár készüljön."

50. §

A Vhr. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"110. § (1) Ha a tv. 71. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kerülnek alkalmazásra, a raktárnyilvántartásban fel kell tüntetni az áruk/vámáruk szokásos kezelés előtti értékét.

(2) Az egyszerűsített vámeljárások alkalmazása esetén az e rendelet 108-110. §-aiban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni."

51. §

A Vhr. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"111. § (1) Az A, C és D típusú vámraktárakba vámraktározási eljárás céljából beraktározni kívánt áru/vámáru adatait, az áruátengedést követően-a raktározási árunyilatkozat alapján - a tényleges betároláskor haladéktalanul raktárnyilvántartásba kell venni a tv. 66. §-ának megfelelően, a felügyeletet ellátó vámhivatal vagy a raktározási eljárás alá vonásra illetékes vámhivatal által elfogadott adatok alapján.

(2) A vámraktározási vámeljárás alá vont, E típusú vámraktárba tárolni kívánt árut/vámárut, akkor kell raktárnyilvántartásba venni, amikor az megérkezik az engedélyben jóváhagyott tárolási helyre.

(3) Ha a vámraktár az e rendelet 64. §-ának (2) bekezdése szerinti átmeneti megőrzési raktárként is üzemel, akkor a raktárnyilvántartásba vétel az alábbiak szerint történik:

a) helyi vámkezelés esetén a tv. 44. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt a helyi vámkezelés alá vonás keretében történő áruátengedéskor;

b) egyéb esetben a vámraktározási vámeljárásra irányuló árunyilatkozat benyújtását követő áruátengedéskor.

(4) A vámraktározási vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárásra vonatkozó adatokat raktárnyilvántartásba be kell jegyezni:

a) egyszerűsített vámeljárás esetén addig az időpontig, amíg az áruk/vámáruk a vámraktár területét el nem hagyják,

b) normál vámeljárás esetén a vámraktározási vámeljárást lezáró más vámeljárásra irányuló árunyilatkozat benyújtását követő áruátengedéskor vagy egyéb vámigazgatási eljárás esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésekor.

(5) Amennyiben a beraktározott áru/vámáru kitárolása nem egy tételben történik, ezt a raktárnyilvántartásban jelölni kell és a raktárnyilvántartásban a teljes mennyiség kitárolását követően lehet a tételt elintézettként jelölni."

52. §

A Vhr. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"112. § (1) A tv. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott szokásos kezelési módokat e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

(2) A beraktározó vagy az üzemeltető köteles a szokásos kezelés végrehajtása előtt esetenként írásbeli kérelmet benyújtani a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.

(3) A szokásos kezelési módok végrehajtásának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmazni kell minden szükséges adatot a vámraktározási eljárást szabályozó előírások alkalmazása érdekében. A felügyeletet ellátó vámhivatal a kérelem záradékolásával (láttamozásával) és lebélyegzésével adja meg vagy tagadja meg az engedélyt. Ebben az esetben az e rendelet 104. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(4) A vámraktározás vámeljárási tevékenységi engedélyben meghatározhatók azok a szokásos kezelési módok, melyeket a vámraktározás eljárás során várhatóan el fognak végezni. Ebben az esetben a felügyeletet ellátó vámhivatal tevékenységi engedélyében meghatározott módon az engedélyezett szokásos kezelési módról történő értesítése helyettesíti a (2) bekezdésben foglalt kérelmet."

53. §

A Vhr. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"113. § (1) Vámraktárban tárolható a vámraktározás vámeljárás alatt nem álló áru is.

(2) Ha a vámhatóság megköveteli, hogy a vámraktárban tárolt vámraktározási vámeljárás alatt nem álló árukat a tv. 65/A. §-a (3) bekezdésének megfelelően tüntessék fel a raktárnyilvántartásban, a bejegyzésből egyértelműen ki kell derülnie azok vámjogi helyzetének.

(3) A különböző vámjogi helyzetben lévő áruk/vámáruk közös raktározására vonatkozó szabályok figyelembevételével a felügyeletet ellátó vámhivatal megállapíthat konkrét módszereket az ilyen áruk/vámáruk azonosítására, különös tekintettel arra, hogy ezen árukat/vámárukat az ugyanazon helyen tárolt, vámraktározási eljárás alá vont áruktól/vámáruktól megkülönböztessék."

54. §

A Vhr. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"114. § A vámraktárban vámraktározási vámeljárást követően vagy vámraktározási vámeljárás alá vonás nélkül végezhetők a termelési célú gazdasági vámeljárások az adott gazdasági vámeljárásra vonatkozó szabályok szerint."

55. §

A Vhr. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"115. § (1) A vámraktározás vámeljárás alatt álló áru/vámáru - a jövedéki termék kivételével - vámraktárból történő ideiglenes kitárolásának a szükséges ideig, legfeljebb azonban két hónap időtartamra történő engedélyezését az üzemeltető, illetve a beraktározó a felügyeletet ellátó vámhivatalnál esetenként, írásban kérheti.

(2) Az ideiglenes kitárolás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmazni kell minden szükséges adatot a vámraktározási eljárást szabályozó előírások alkalmazása érdekében (így különösen az ideiglenes kitárolás indokát, az ideiglenes tárolás helyét és időtartamát). A kérelem elfogadása esetén a felügyeletet ellátó vámhivatal a kérelem záradékolásával és lebélyegzésével adja meg az engedélyt. Ebben az esetben az e rendelet 104. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) A vámraktározás vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedély is tartalmazhat az áru/vámáru ideiglenes kitárolását jóváhagyó rendelkezést. Ebben az esetben a felügyeletet ellátó vámhivatal által meghatározott módon történő ideiglenes kitárolás engedélyezésére vonatkozó értesítés helyettesíti az (1) bekezdésben foglalt kérelmet.

(4) Az e rendelet 112. és 117. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a szokásos kezelési módok végrehajtását az ideiglenes kitárolás időtartama alatt végzik el.

(5) Az ideiglenes kitárolás ideje alatt az árut/vámárut - a kérelmező felelőssége mellett - raktározottnak kell tekinteni, és vámbiztosítékként a vámraktár tevékenységi vámbiztosítéka, illetve B típusú vámraktár esetén az árura/vámárura nyújtott egyedi vámbiztosíték szolgál."

56. §

A Vhr. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"116. § (1) Az áru/vámáru - vámraktározási eljárás lezárása nélkül történő - vámraktárak közötti átszállításához az EV másolatát kell alkalmazni és az e rendelet 10. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kitölteni.

(2) Az e rendelet 11. számú mellékletében foglalt egyszerűsített eljárást kell alkalmazni,

a) ha a vámraktár, amelyből az árukat/vámárukat elszállítják és amelyben az árukat/vámárukat elhelyezik a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján helyi vámkezelési eljárás alkalmazására vonatkozó engedéllyel rendelkezik, vagy

b) ha mindkét vámraktárt azonos szervezet üzemelteti, vagy

c) ha a vámraktárak raktárnyilvántartásai elektronikusan összekapcsoltak.

(3) A vámraktárak között szállított árukra/vámárukra fennálló felelősség akkor száll át a betároló vámraktár üzemeltetőjére, amikor az árut/vámárut átveszi és annak adatait a raktárnyilvántartásba bejegyzi.

(4) Ha az átszállított áruk/vámáruk a szokásos kezelésen mennek keresztül és a tv. 71. §-a (2) bekezdésének alkalmazására kerül sor, akkor az (1) bekezdésben említett okmánynak tartalmaznia kell az átszállított árunak/vámárunak a vámfizetési kötelezettség esetén figyelembe vehető jellegét, vámértékét és mennyiségét, mielőtt az érintett áruk/vámáruk keresztül mentek volna az említett kezeléseken.

(5) A vámraktározási vámeljárás alá vont áruk/vámáruk nem szállíthatók át egyik vámraktárból a másikba a vámeljárás lezárása nélkül, ha a vámraktárak valamelyike B típusú vámraktár. Jövedéki termékek átszállítása során a jövedéki termékekre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell."

57. §

A Vhr. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. § A tv. 71. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetén a vámfizetésre kötelezett kérelmére a vámteher megállapítására szolgáló - az e rendelet 21. melléklete szerinti - adatlap kiadható a vámraktározási vámeljárás alatt szokásos kezelési eljárások alá vont olyan árukra/vámárukra, amelyekre a vámraktározási eljárást lezáró egyéb vámeljárást kérnek. Az adatlapot egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani. A vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal az adatlap kiállításakor megállapítja a 11., 12. és 13. rovatokban hivatkozott adatokat, az adatlapot igazolja a 15. rovatban és átvétel igazolásával kézbesíti annak eredeti példányát a kérelmező részére."

58. §

(1) A Vhr. 122. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Amennyiben a vámhivatal....)

"b) az e rendelet 124. § (5) bekezdés e) pontja alapján engedélyezett felhasználási módszer esetén a vámáru elszámolásakor dönt az ügyfél által kimunkált elszámolási kulcs elfogadásáról."

(2) A Vhr. 122. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a tv. 73. §-ának (1) bekezdése alapján az engedélyes az aktív feldolgozást mással végezteti, az e rendelet 124. §-ának (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel a feldolgozást végzőnek is rendelkeznie kell és a tevékenységi engedélyezés során a feldolgozást végző nevét, címét be kell jelenteni."

59. §

A Vhr. a következő 124/A. §-al egészül ki:

"124/A. § (1) Az összevont árunyilatkozat adását aktív feldolgozás normál vámeljárásban a vámhivatal legfeljebb tíz napos határidővel engedélyezheti. Nem engedélyezhető összevont árunyilatkozat adás a jövedéki termékekre.

(2) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon annál a vámhivatalnál kell előterjeszteni, ahol a vámáru aktív feldolgozásban történő vámkezelését fogják kérni. A vámhivatal az összevont árunyilatkozat adását határozattal engedélyezi.

(3) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó engedélyt a vámhivatal visszavonja, ha az aktív feldolgozásra vonatkozó tevékenységi vagy az összevont árunyilatkozat adásra vonatkozó engedélyben meghatározott feltételek már nem állnak fenn vagy azokat az engedélyes megszegi.

(4) Aktív feldolgozás vámeljárást összevont árunyilatkozat adással a tv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott árunyilatkozattal lehet kérni. A vámhivatal az árunyilatkozat elfogadását követően dönt a vámvizsgálat módjáról, valamint az áruátengedésről.

(5) Az összevont árunyilatkozatot legkésőbb az engedélyben meghatározott összevonási időszak leteltét követő harmadik munkanapon be kell nyújtani. Az összevont árunyilatkozat alapján végzett aktív feldolgozás vámkezelést az engedélyezett összevonási időszak utolsó napján érvényes szabályok szerint kell elvégezni."

60. §

A Vhr. 127. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A visszaviteli határidő lejártát követően, de legfeljebb 1 éven belül benyújtott kérelmeknek a vámhivatal eleget tesz, ha az aktív feldolgozás vámeljárás engedélyezésének feltételei fennállnak. A visszaviteli határidő meghosszabbításának feltétele - az igazolási kérelem elfogadásának kivételével -, hogy a visszaviteli határidő elmulasztása miatt kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették."

61. §

(1) A Vhr. 128. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az elszámoláshoz be kell nyújtani:)

"g) felfüggesztő eljárásban a kumulációs vámteher megfizetését igazoló okmányokat vagy azok fénymásolatát, amennyiben az áru/vámáru kiszállítása olyan szabadkereskedelmi megállapodás keretében történt, amely a nem származó anyagok vonatkozásában vámvisszatérítési vagy a vám megfizetése alóli kivételek tilalmát írja elő."

(2) A Vhr. 128. §-ának (3), (7) és (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elszámolást egyszerűsített formában a tevékenységi engedéllyel összhangban külön határozattal a vámhivatal annak engedélyezheti, aki olyan készletnyilvántartást vezet, amelyben az eljárás alá vont importáruk és a végtermékek adatai megállapíthatók, valamint a feldolgozási folyamat ellenőrizhető. Az egyszerűsített formában történő elszámoláshoz az e § (2) bekezdésének c)-e) és g) pontjaiban meghatározott okmányokat kell benyújtani."

"(7) A vámfizetésre kötelezett a hulladék és melléktermék vámkezelését, a tv. 30. §-ának (2) bekezdése és a tv. 50. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával, ahhoz az árunyilatkozathoz kapcsolódóan is kérheti, amely esetén az a számára legkedvezőbb feltételekkel végezhető el, feltéve, hogy az ilyen címen vámkezelendő mennyiség nem haladja meg az adott árunyilatkozaton aktív feldolgozásban vámkezelt mennyiséget. E rendelkezést kell alkalmazni a vám-visszatérítéses aktív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámáru hulladékának vagy melléktermékének vámkezelése során is."

"(9) A tv. 74. §-a (4) bekezdésének végrehajtása során a vámigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozatban a vámáru felett rendelkezésre jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy az előírt 30 napon belül a vámáru elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonását kérheti, illetve ennek megtörténtének igazolásával elszámolási kötelezettségének eleget kell tennie.

(10) A tv. 74. §-a (5) bekezdésében meghatározott intézkedés következtében belföldi forgalom számára vámkezeltnek tekintett vámáru esetén a kiszabott vámteher megfizetéséről szóló igazolás nem pótolja a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges szakhatósági engedélyeket és nem használható fel belföldi forgalom számára történő vámkezelés igazolásául. A határozatban a fenti korlátozást a vámhivatalnak fel kell tüntetnie."

62. §

(1) A Vhr. 129. §-a (1) bekezdése d) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az anyagfelhasználási kimutatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

d) az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vont végtermék]

"3. nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kiszállítás Magyarország és meghatározott országok vagy országcsoportok közötti megállapodás alapján történt-e vagy sem;

Amennyiben a késztermék kiszállítása olyan szabadkereskedelmi megállapodás keretében történt, amely a nem származó anyagok vonatkozásában vámvisszatérítési vagy a vám megfizetése alóli kivételek tilalmát írja elő, az anyagfelhasználási kimutatást úgy kell elkészíteni, hogy a származás igazolása mellett kiszállított termékbe beépített származó és nem származó anyagok elkülöníthetőek legyenek, valamint az anyagfelhasználási kimutatáson fel kell tüntetni a kumulációs vámteher befizetését igazoló okmányok számát."

(2) A Vhr. 129. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az aktív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik:

a) a felfüggesztő eljárásban

1. a vámértéket a tv. 21-27. §-ában foglaltak alapján kell megállapítani, és

2. a vámterhet - a forgalmi adók kivételével - az aktív feldolgozásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásakor érvényes szabályok szerint,

3. a forgalmi adókat a belföldi forgalom számára való vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat elfogadása napján - az e § (9) bekezdésében foglaltak kivételével - érvényes szabályok szerint,

4. és a kamatot a tv. 142. §-ának (2) bekezdése szerint kell kiszabni;

b) a vára-visszatérítési eljárásban a még ki nem szabott vámteher és a tv. 142. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat kiszabása és beszedése iránt kell intézkedni. A forgalmi adók kiszabására az e bekezdés a) 3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni."

(3) A Vhr. 129. §-ának (9) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:

"A forgalmi adók kiszabásakor a dekád utolsó napján érvényes szabályokat kell alkalmazni."

63. §

A Vhr. a következő 129/A. §-sal egészül ki:

"129/A. § A tv. 74. § (5) bekezdésében meghatározott intézkedés következtében belföldi forgalom számára vámkezeltnek tekintett áru esetén a kiszabott vámteher megfizetéséről szőlő igazolás nem pótolja a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges szakhatósági engedélyeket és nem használható fel a belföldi forgalom számára történő vámkezelés igazolásául. A határozatban a fenti korlátozást a vámhivatalnak fel kell tüntetnie."

64. §

A Vhr. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. § (1) Amennyiben az aktív feldolgozás keretében a feldolgozás egyes fázisainak elvégzése céljából a vámáru ideiglenes külföldre történő kiszállításához a vámhatóság előzetesen az aktív feldolgozási tevékenységi engedélyben járul hozzá, ebben az esetben a passzív feldolgozáshoz külön tevékenységi engedély nem szükséges.

(2) Amennyiben a tevékenységi engedély birtokosa az engedélyezés során az ideiglenes külföldre kiszállítást nem kérte, de az a feldolgozás egyes fázisainak elvégzése céljából szükséges, úgy a kért eljárás utólag is engedélyezhető.

(3) Az aktív feldolgozás vámeljárás alatt lévő vámáru passzív feldolgozás vámeljárásban történő kiszállítását az (1)-(2) bekezdések szerint megadott engedély alapján EV benyújtásával kell kérni a passzív feldolgozásra vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával.

(4) A passzív feldolgozás vámeljárásból visszahozott vámáru aktív feldolgozás vámeljárásban történő vámkezelését EV benyújtásával kell kérni,

a) felfüggesztő eljárásban kiszállított vámáru esetén a tv. 74. §-ának (10) bekezdése alkalmazásával, vagy

b) vámvisszatérítési eljárásban kiszállított vámáru esetén a tv. 74. §-ának (11) bekezdése alkalmazásával.

(5) Ha az e § alkalmazásában az engedélyes az aktív feldolgozás vámeljárásra vonatkozó elszámolási kötelezettségének a tv. 74. §-a (3) bekezdésének c) pont szerinti jogcímen tesz eleget, az e rendelet 129. §-ának (7) bekezdését a passzív feldolgozás során hozzáadott érték figyelembevételével kell alkalmazni."

65. §

A Vhr. a 131. §-a előtt a következő címmel egészül ki, egyidejűleg a 131. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"Általános rendelkezések

131. § (1) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alkalmazásában

a) a "szállítóeszköz": személy- vagy áruszállításra használt bármely eszköz. A fogalom kiterjed a pótalkatrészekre, szokásos tartozékokra és felszerelésekre, beleértve azon áruk rakodásához, biztosításához vagy védelméhez használt felszereléseket, mely áruk a szállítóeszközzel együtt kerültek behozatalra;

b) "kereskedelmi célú felhasználás": szállítóeszköz személyszállításra való használata térítés ellenében, illetve ipari vagy kereskedelmi áruszállításra való használata, akár térítés ellenében, akár anélkül;

c) "magáncélú felhasználás": szállítóeszköz kizárólag személyes célú használata, a kereskedelmi célú használat kizárásával;

d) a "szállítótartály": szállítóberendezés (emelhető vagon, felszerelhető tartály, leszerelhető kocsiszekrény vagy más hasonló szerkezet), amely

1. áruk elhelyezésére szolgáló teljesen vagy részben zárt rekeszt képez,

2. állandó jellegű és abból eredően kellő szilárdságú ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen,

3. megkönnyíti az áruk egy vagy több szállítási mód igénybevételével történő fuvarozását köztes átrakodás nélkül,

4. könnyen kezelhető, különösen az egyik szállítási módról a másikra való áttéréskor,

5. tervezése folytán könnyen megrakható és üríthető, belső térfogata egy köbméter vagy annál nagyobb.

A rakfelületek is szállítótartályként kezelendők. A szállítótartály fogalmába beletartoznak az érintett szállítótartály típusának megfelelő tartozékok és felszerelések, feltéve, hogy azokat a szállítótartállyal együtt szállítják. A szállítótartály fogalmába nem tartoznak bele a járművek, járművek tartozékai és pótalkatrészei, a csomagolóanyagok és raklapok. Az 5. pontban foglaltaktól eltérően a szállítótartály fogalmát a légi fuvarozásban használt, egy köbméternél kisebb belső térfogatú szállítótartályokra is alkalmazni kell;

e) a "vámzárral történő szállítás": szállítótartály használata olyan áruk szállítása céljából, amelyek a szállítótartály vámzárja alapján azonosíthatók;

f) a "leszerelhető kocsiszekrény": önálló mozgatószerkezettel nem rendelkező, olyan közúti járművön történő szállításra tervezett rakodórekesz, amelynek az alvázát és kocsiszekrényét kifejezetten erre a célra tervezték. A meghatározás vonatkozik a kifejezetten kombinált szállítás céljára tervezett, rakodórekeszeket képező mozgatható ládákra is;

g) a "részben zárt szállítótartály": általában padozatból és felépítményből álló, egy zárt szállítótartállyal egyenlő nagyságú rakodóteret elhatároló berendezés; a felépítmény általában a szállítótartály keretét képező fémrészekből áll; az ilyen típusú szállítótartályok rendelkezhetnek egy vagy több oldalsó vagy elülső fallal is; egyes esetekben kizárólag egy tető van támasztóoszlopokkal a padozathoz rögzítve; az ilyen típusú szállítótartályokat elsősorban nagy kiterjedésű áruk, pl. gépkocsik szállítására használják;

h) a "rakfelületek" felépítmény nélküli vagy csak részleges felépítménnyel rendelkező raklapok, amelyek hosszúsága és szélessége a szállítótartályokéval megegyezik; a raklap oldalán alsó és felső sarokszerelvényekkel, amelyek lehetővé teszik a szállítótartályokhoz is használatos horgonyzó és emelő berendezések alkalmazását;

i) a "szállítótartály tartozékai és felszerelése" elsősorban a következő eszközök, abban az esetben is, ha eltávolíthatók

1. a szállítótartályon belüli hőmérséklet ellenőrzésére, módosítására vagy fenntartására szolgáló eszközök,

2. a környezeti viszonyok és hatások változásainak jelzésére vagy rögzítésére szolgáló kisebb berendezések (pl. a hőmérsékletet, illetve rázkódást jelző készülék),

3. az áruk rakodására szolgáló belső válaszfalak, raklapok, polcok, támasztók, horgok és más eszközök;

j) a "raklap": olyan eszköz, amelynek felületén egy egységet alkotó árumennyiség elhelyezhető, gépi eszközök segítségével történő szállítás, kezelés vagy egymás tetejére rakodás céljából. Állhat két, egymástól támasztékokkal elválasztott rakfelületből vagy egyetlen, lábakkal alátámasztott rakfelületből vagy egy, kifejezetten légi fuvarozásra tervezett rakfelületből; összmagassága a lehető legkisebb, hogy kezelhető legyen villástargonca vagy raklapemelő segítségével; felépítménnyel vagy anélkül;

k) a "szállítótartály vagy raklap üzemeltetője": a szállítótartály vagy raklap mozgását irányító személy, függetlenül attól, hogy annak tulajdonosa vagy nem;

l) a "szállítótartályra vagy raklapra vonatkozó eljárás igénybevevője": a szállítótartály vagy raklap üzemeltetője vagy annak képviselője;

m) a "belső forgalom": a vámterületen belül felvett személyek vagy berakodott áruk szállítása ezen a területen belül történő kiszállásuk vagy kirakodásuk céljából;

n) "tarifális intézkedés": a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvényben vagy annak végrehajtási rendeletében meghatározott, a vámáruk behozatalának megfigyelésére vonatkozó rendelkezések.

(2) Az ideiglenes behozatal vámeljárás során az áruátengedésről a vámteher biztosítását követően kell dönteni."

66. §

A Vhr. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"132. § (1) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alkalmazásának engedélyezése a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a vámeljárás alá vonást kérő EV vagy nemzetközi vámokmány elfogadásával történik. Az ideiglenes behozatali vámeljárást annál a vámhivatalnál kell kérni, ahol a vámárut vámkezelésre bemutatják.

(2) Az EV benyújtásával (könnyített módon) kért engedélyt a vámhivatal akkor adja meg - a nemzetközi vámokmánnyal behozott és a (4) bekezdésben meghatározott vámáruk kivételével -, ha

a) a kérelmező a Magyar Köztársaság területén működő szervezet vagy lakó/tartózkodó természetes személy, és

b) a kérelmező - amennyiben a törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik - vámbiztosítékot nyújt, és

c) a vámáru behozatala külön engedélyhez kötött és a kérelmező ezen engedéllyel rendelkezik.

(3) A vámárunyilatkozatot adónak az alábbi adatokat kell megadnia az (1) bekezdés szerint benyújtott EV-n vagy EV benyújtása nélkül leltárral kérelmezhető ideiglenes behozatal esetén a leltáron,

a) ha a felhasználó nem azonos a kérelmezővel, akkor a vámáruk felhasználójának nevét vagy cégnevét és címét;

b) azon jogcímre való hivatkozást, amely alapján a kérelmet benyújtják;

c) azon időtartamot, ameddig a vámáruk előreláthatóan az eljárás alatt maradnak;

d) azt a helyet, ahol a vámáruk használatba vételre kerülnek.

(4) Az alábbi vámáruk ideiglenes behozatala esetén lehet szóbeli árunyilatkozatot adni az (5) bekezdésben meghatározott feltételek szerint:

a) az e rendelet 12. számú mellékletének 12. és 13. pontjában meghatározott felhasználásra szolgáló állatok és az e rendelet 134/M. §-a (2) bekezdésének b) pontjában előírt feltételeknek megfelelő felszerelések;

b) az e rendelet 134/F. §-ának (2) bekezdésében felsorolt göngyölegek;

c) az e rendelet 134/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakmai felszerelések közül

1. a szervátültetés céljából orvosok részére hivatásuk gyakorlásához behozott műszerek és berendezések,

2. az olyan rádiós vagy televíziós gyártási, illetve közvetítő berendezések, valamint ezen célra speciálisan átalakított járművek és berendezéseik, amelyeket külföldi állami vagy gazdálkodó szervezetek hoztak be;

d) az e rendelet 134/K. §-ában meghatározott vámáruk;

e) az e rendelet 135/A-135/J. §-aiban meghatározott vámáruk az e rendelet 135/J. §-ában meghatározott nem a szállítóeszközzel együtt behozott tartalék alkatrészek, tartozékok, szokásos felszerelések kivételével.

(5) A (4) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott vámáruk tekintetében a vámárunyilatkozatot adó szóbeli árunyilatkozata alátámasztásaként leltárt köteles benyújtani. A leltárnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az árunyilatkozatot adó neve és címe;

b) a vámáruk kereskedelmi megnevezése;

c) a vámáruk vámértéke;

d) az említett vámáruk várható tartózkodási ideje a vámterületen;

e) pontos adat az egyes árufajták mennyiségéről;

f) a (4) bekezdés c) pontjának 1. alpontja esetén a használat helye.

(6) A dátummal és a kérelmező aláírásával ellátott leltárt két példányban kell benyújtani a vámhivatalhoz. Az egyik példányt a vámhivatal záradékolja és visszaadja a kérelmezőnek, a másik példány pedig a vámhivatalnál marad. Az eljárás alá vonásra irányuló szóbeli árunyilatkozat engedélykérelemnek, míg a leltár vámhivatal által történő hitelesítése engedélynek minősül. Nem kell külön leltárt benyújtani, ha a vámárut kísérő kereskedelmi vagy fuvarozási okmányok az (5) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazzák, vagy azon kerülnek feltüntetésre. A kereskedelmi vagy fuvarozási okmányok kezelésére ez esetben a leltárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott állatokra és felszerelésekre vonatkozó leltárak egy évig használhatók a vámterületre való valamennyi beléptetés esetében. Az ilyen leltárakat évente kell az illetékes vámhivatalhoz benyújtani a tárgyévi első ideiglenes behozatali vámkezelés során.

(8) A nemzetközi vámokmányokkal kért ideiglenes behozatal engedélyezésére és a vámeljárásra a vonatkozó nemzetközi szerződéseket kell alkalmazni.

(9) A (4) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott vámáruk ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása alakiság nélkül kérhető és ebben az esetben az engedély megadása a vámhivatal beavatkozásának hiányával történik.

(10) A vámhivatal az azonosság biztosítása során olyan módszert, eljárást köteles alkalmazni, amely alapján ellenőrizni tudja, hogy a behozott és a kiszállításra kerülő vámáru azonos az eredetileg vámkezelt vámáruval. A göngyöleg azonosítását a vámáru leírásával kell biztosítani.

(11) A tv. 78/A. §-ának (1) bekezdése és az e rendelet 134/A-134/S. §-aiban meghatározott jogcímek alapján ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut belföldön elidegeníteni vagy harmadik személy, szervezet részére bármilyen jogcímen használatba adni csak a belföldi forgalom számára történő vámkezelés során kiszabott vámteher megfizetésével lehet.

(12) A (11) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem tekinthető harmadik személy, szervezet részére történő használatba adásnak, ha a vámárut

a) a vámkezelést kérő szervezet az alvállalkozójának

- a fővállalkozói szerződés teljesítése keretében - átadja, vagy azt munkavállalója, köztisztviselője, közalkalmazottja, illetve a fegyveres testület hivatásos állományú tagja vagy a szövetkezet munkavállaló tagja - munkavégzése keretében - térítés nélkül használja;

b) a természetes személlyel közös háztartásban élő házastársa, élettársa vagy egyenesági rokona használja.

(13) A tv. 76. §-ának (3) bekezdése alapján az ideiglenes behozatali vámeljárást engedélyező vámhivatal akkor engedélyezi az ideiglenes behozatali vámeljárásból eredő jogok és kötelezettségek átruházását, ha

a) az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyese kéri az átruházás engedélyezését,

b) az új jogosult az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyezésének feltételeit - a vámáru bemutatásának kivételével - biztosítja,

c) vállalja az ideiglenes behozatali vámeljárásból eredő

- a korábbi jogosultat terhelő - kötelezettségek teljesítését.

Ebben az esetben a vámhivatal az új jogosult részére - az eredeti szabályokkal - történő ideiglenes behozatali vámeljárásba vétellel adja meg az engedélyt.

(14) A (13) bekezdésben foglaltak alapján a kiléptetés napjának az átruházás engedélyezésének napját kell tekinteni. A korábbi jogosult részére az ideiglenes behozatali eljárást a tv. 78/B. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel el kell számolni (részelszámolás)."

67. §

A Vhr. 133. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"133. § (1) A vámeljárás alá vonás során a vámhivatal - a kérelemmel és a kérelmezett jogcímmel összhangban - állapítja meg a visszaviteli határidőt.

(2) A visszaviteli határidő meghosszabbításának engedélyezése esetén az új visszaviteli határidőt azon körülmények figyelembevételével kell megállapítani, amelyek az engedély jogosultját meggátolták abban, hogy teljesítse a vámáru említett határidőn belül történő újrakivitelére vonatkozó kötelezettségét. A visszaviteli határidő indokolt esetben több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyezésének feltételei fennállnak. A visszaviteli határidő meghosszabbítását annak lejárta előtt - írásbeli árunyilatkozattal kért ideiglenes behozatal esetén írásban - kell kérni.

(3) A tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alatt olyan esemény értendő, amelynek eredményeképpen a vámárukat hosszabb ideig kell használni annak érdekében, hogy az ideiglenes behozatal célja megvalósuljon.

(4) A visszaviteli határidő lejártát követően, de legfeljebb l éven belül benyújtott kérelmeknek a vámhivatal eleget tesz, ha az ideiglenes behozatal engedélyezésének feltételei fennállnak. A visszaviteli határidő meghosszabbításának feltétele - az igazolási kérelem elfogadásának kivételével -, hogy a visszaviteli határidő elmulasztása miatt kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették."

68. §

A Vhr. a 134. §-a előtt a következő címmel egészül ki, egyidejűleg a 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Szállítóeszközöktől eltérő áruk ideiglenes behozatala

134. § A szállítóeszközöktől eltérő vámáruk teljes vámmentességgel történő ideiglenes behozatali vámeljárás alkalmazásának részletes szabályait az e rendelet 134/A-134/S. §-ai tartalmazzák."

69. §

A Vhr. a következő 134/A. §-sal egészül ki:

"134/A. § (1) A szakmai felszerelésekre a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni.

(2) Szakmai felszerelés:

a) olyan sajtó, rádió vagy televíziós műsorszóró berendezések, amelyek a külföldi sajtó, rádiós vagy televíziós szervezetek azon képviselőinek a munkájához szükségesek, akik tudósítás vagy meghatározott műsorokhoz szükséges anyagok közvetítése, illetve rögzítése céljából érkeznek a vámterületre;

b) olyan filmfelvevő berendezés, amely a belföldön állandó lakóhellyel/székhellyel nem rendelkező, meghatározott film vagy filmek készítése céljából a vámterületre érkező természetes személy/szervezet munkájához szükséges;

c) bármely más olyan berendezés, amely a belföldön állandó lakóhellyel (székhellyel nem rendelkező és egy meghatározott feladat elvégzésére a vámterületre érkező természetes személy/szervezet hivatásának, szakmájának vagy foglalkozásának, illetve tevékenységének gyakorlásához szükséges. Nem tartoznak ide az áruk/vámáruk ipari előállítására vagy csomagolására használt berendezések, a természeti erőforrások kiaknázásra használt berendezések (a kéziszerszámok kivételével), valamint épületek építésére, javítására vagy karbantartására, illetve földmozgatásra vagy hasonló célokra használt berendezések;

d) a jelen bekezdés a), b) és c) pontjában említett berendezések segédeszközei és azok tartozékai.

A szakmai felszerelésnek tekintendő áruk szemléltető listáját az e rendelet 13. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben engedélyezhető, ha a szakmai felszerelés

a) tulajdonosa belföldön állandó lakóhellyel/székhellyel nem rendelkező természetes személy vagy szervezet, és

b) a felszerelést belföldön állandó lakóhellyel/székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet hozta be, illetve részére került behozatalra, és

c) kizárólag a vámterületre érkező természetes személy/szervezet használja, illetve az ő személyes felügyelete mellett használják.

A c) pontban említett feltétel azonban nem alkalmazható olyan filmek, televíziós műsorok vagy audiovizuális művek készítéséhez behozott filmfelvevő berendezésekre, amelyek a belföldön lakóhellyel/székhellyel rendelkező féllel kötött koprodukciós szerződés keretében készülnek. Közös rádió- vagy televízió-műsor készítése esetén a szakmai felszerelés képezheti bérleti szerződés vagy más hasonló megállapodás tárgyát, amelynek egyik szerződő fele a belföldön lakóhellyel/székhellyel rendelkező természetes személy/szervezet.

(4) Az ideiglenesen behozott szakmai felszerelések javításához utólagosan behozott alkatrészek ugyanazon feltételek mellett jogosultak az ideiglenes behozatal igénybevételére, mint maga a felszerelés."

70. §

A Vhr. a következő 134/B. §-sal egészül ki:

"134/B. § (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az alábbi vámáruk vámeljárás alá vonása esetén:

a) valamely rendezvényen való kiállítás vagy bemutatás céljából behozott vámáruk;

b) a behozott és kiállításra kerülő gépek vagy berendezések bemutatása céljából felhasználásra kerülő vámáruk, ezen belül:

1. a behozott és kiállításra kerülő gépek vagy berendezések bemutatásához szükséges vámáruk,

2. a belföldön lakóhellyel nem rendelkező természetes személyek/szervezetek ideiglenesen felállított kiállító standjaihoz felhasznált építőanyagok, díszítőanyagok, beleértve az elektromos szerelvényeket,

3. reklám- és demonstrációs anyag, valamint egyéb olyan felszerelés, amely a bemutatott vámáruk reklámozásához szükséges, így különösen hang-és képfelvételek, filmek és diafilmek a használatukhoz szükséges berendezésekkel együtt;

c) a nemzetközi találkozókon, konferenciákon és kongresszusokon használatos berendezések, beleértve a tolmácsberendezést, hang- és képfelvevő berendezéseket, oktatási, tudományos és kulturális jellegű filmeket;

d) rendezvényeken való kiállításra vagy részvételre szánt élő állatok;

e) ideiglenesen behozott vámárukból, gépekből, berendezésekből vagy állatokból egy rendezvény során nyert termékek.

(2) E § alkalmazásában "rendezvény":

a) kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállítás, vásár vagy más hasonló bemutató,

b) elsősorban jótékonysági célra szervezett kiállítás vagy találkozó,

c) elsősorban valamely művelődési, művészeti, kézműipari, sport-, illetve tudományág, műszaki oktatási, kulturális, szakszervezeti vagy idegenforgalmi tevékenység elősegítésére, vallási ismeretek bővítése vagy vallásgyakorlás elősegítése céljából, illetve a népek közötti barátság elősegítésére szervezett kiállítás vagy találkozó,

d) nemzetközi szervezetek vagy szervezetcsoportok képviselőinek találkozója,

e) hivatalos vagy megemlékezés jellegű reprezentatív találkozó, kivéve az olyan, magáncélú üzletekben vagy kereskedelmi helységekben rendezett kiállításokat, amelyek célja a behozott vámáruk értékesítése."

71. §

A Vhr. a következő 134/C. §-sal egészül ki:

"134/C. § (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az alábbi vámáruk vámeljárás alá vonása esetén:

a) oktatási segédeszközök és tudományos felszerelések,

b) ezek alkatrészei és tartozékai,

c) kifejezetten az ilyen eszközök, felszerelések karbantartására, ellenőrzésére, hitelesítésére vagy javítására tervezett szerszámok.

(2) "Oktatási segédeszköz": bármely, kizárólag oktatási vagy szakképzési célra használni tervezett segédeszköz, elsősorban modellek, műszerek, készülékek és gépek. Az oktatási segédeszköznek minősülő áruk listáját az e rendelet 14. számú melléklete tartalmazza. Az oktatási, tudományos vagy kulturális tevékenységgel kapcsolatban behozott egyéb vámáruk szemléltető listáját az e rendelet 15. számú melléklete tartalmazza.

(3) "Tudományos felszerelés": bármely, tudományos kutatás, oktatás céljára használni tervezett felszerelés, elsősorban modellek, műszerek készülékek és gépek.

(4) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali vámeljárás abban az esetben engedélyezhető, ha az oktatási segédeszközöket, tudományos felszereléseket, alkatrészeket, tartozékokat vagy szerszámokat

a) arra jogosult intézmények hozzák be, és ilyen intézmények felügyelete mellett és felelősségére használják,

b) nem kereskedelmi célokra használják,

c) indokolt mennyiségben hozzák be, a behozatal céljának figyelembevételével,

d) a vámterületen való tartózkodásuk teljes időtartama alatt egy, ezen a területen állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet tulajdonában maradnak.

(5) Az ilyen oktatási segédeszközök és tudományos felszerelések legfeljebb 12 hónapig maradhatnak ideiglenes behozatali vámeljárás alatt.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában hivatkozott "arra jogosult intézmény" kifejezés az oktatási segédeszközök esetében olyan, alapvetően nem profitorientált jellegű, állami vagy magán-, oktatási vagy szakképzési célú intézményt jelent, amelyet a vámkezelést végző vámhivatal az oktatási segédeszközök címzettjeként az ideiglenes behozatali vámeljárás keretében jóváhagyott.

(7) A (4) bekezdés a) pontjában hivatkozott "arra jogosult intézmény" kifejezés a tudományos felszerelés esetében olyan, alapvetően nem profitorientált jellegű, állami vagy magán-, tudományos vagy oktatási intézményt jelent, amelyet a vámkezelést végző vámhivatal a tudományos felszerelés címzettjeként az ideiglenes behozatali vámeljárás keretében jóváhagyott."

72. §

A Vhr. a következő 134/D. §-sal egészül ki:

"134/D. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek behozott orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelésekre.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott ideiglenes behozatali vámeljárás abban az esetben engedélyezhető, ha az említett felszereléseket

a) eseti jelleggel, térítésmentes kölcsön formájában, és

b) diagnosztikai vagy gyógyászati felhasználási céllal hozzák be.

(3) "Eseti jelleggel behozott felszerelések": bármely olyan orvosi, sebészeti vagy laboratóriumi felszerelés, amelyet egy olyan kórház vagy más egészségügyi intézmény kérésére küldenek vagy maga hozza be, amelynek rendkívüli körülmények felszámolásában kell részt vennie, és sürgős szüksége van ezekre a felszerelésekre saját hiányosságainak pótlása érdekében."

73. §

A Vhr. a következő 134/E. §-sal egészül ki:

"134/E. § (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a vámterületet sújtó katasztrófák következményeinek elhárítása érdekében hozott intézkedésekkel összefüggésben felhasználásra kerülő anyagokra.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott ideiglenes behozatali vámeljárás abban az esetben alkalmazható, ha az ilyen anyagokat

a) térítésmentesen, kölcsön formájában hozzák be, és

b) állami szerveknek vagy a vámkezelést végző vámhivatal által jóváhagyott szervezeteknek szánják."

74. §

A Vhr. a következő 134/F. §-sal egészül ki:

"134/F. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a göngyölegre.

(2) "Göngyölegnek" minősülnek:

a) behozott állapotukban vámáruk külső vagy belső csomagolására szolgáló csomagolóeszközök;

b) vámáruk felgöngyölítésére, tekercselésére vagy összekötözésére szolgáló eszközök.

Kivételt képeznek a nagy tételben behozott csomagolóanyagok, így különösen a szalma, papír, üveggyapot és forgács.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes behozatali vámeljárás abban az esetben alkalmazható, ha az ilyen göngyölegeket

a) megtöltve hozzák be, és az árunyilatkozaton jelzik, hogy azok üresen vagy megtöltve újra kivitelre fognak kerülni,

b) üresen hozzák be, és az árunyilatkozaton jelzik, hogy azok megtöltve kerülnek újra kivitelre.

(4) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont göngyölegek még eseti jelleggel sem használhatók belföldi forgalomban, kivéve az újrakivitel esetét. Abban az esetben, ha a göngyölegek megtöltve kerülnek behozatalra, ez a tilalom csak attól az időponttól érvényes, amikor kiürítik azok tartalmát.

(5) A göngyölegek legfeljebb hat hónapig maradhatnak az ideiglenes behozatali vámeljárásban."

75. §

A Vhr. a következő 134/G. §-sal egészül ki:

"134/G. § (1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az alábbi vámáruk esetén:

a) a vámterületen állandó lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személynek/szervezetnek szánt öntőformák, szerszámok, nyersöntvények, rajzok, vázlatok és más hasonló áruk, amennyiben az azok használatával előállított termékek legalább 75%-át kiviszik a vámterületről;

b) a vámterületen állandó lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személynek/szervezetnek valamely gyártási eljárás során történő felhasználásra szánt mérő-, ellenőrző és vizsgáló műszerek és más hasonló áruk, amennyiben az azok felhasználásával előállított termékek legalább 75%-át kiviszik a vámterületről;

c) a vámterületen állandó lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személy/szervezet rendelkezésére térítésmentesen bocsátott speciális szerszámok és műszerek, amelyeket teljes egészében kivitelre kerülő áruk előállításához használnak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szerszámok és eszközök a vámterületen állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet tulajdonában maradnak;

d) bármilyen fajta vámáru, amelyet vizsgálatnak, kísérletnek vetnek alá vagy amely bemutatásra kerül, beleértve a típusengedélyezési eljárásokhoz szükséges vizsgálatokat és kísérleteket, kivéve a jövedelemszerző tevékenységnek minősülő vizsgálatokat, kísérleteket vagy bemutatókat;

e) vizsgálatok, kísérletek végrehajtásához vagy áruk bemutatásához használandó bármilyen fajta vámáru, kivéve minden jövedelemszerző tevékenységnek minősülő vizsgálatot, kísérletet vagy bemutatót;

f) áruminták, azaz meghatározott, már előállított árukategóriát képviselő áruk vagy olyan áruk mintái, melyek előállítását tervezik feltéve, hogy azok nem haladják meg összességükben az ugyanazon természetes személy/szervezet által behozott vagy egyetlen címzett részére küldött szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő mennyiségű azonos vámárukat az árumintán belül.

(2) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali vámeljárás igénybevételéhez az alábbiak szükségesek:

a) az (1) bekezdés a), b), c) és f) pontjában hivatkozott vámáruknak a vámterületen lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet (külföldi) tulajdonában kell lennie;

b) az (1) bekezdés f) pontjában hivatkozott áruminták kizárólag a vámterületen történő bemutatás vagy kiállítás céljából hozhatók be, annak érdekében, hogy a vámterületre behozandó hasonló áruk megrendelésére ösztönözzenek. Az áruminták nem értékesíthetők és nem használhatók fel a szokásos módon, kivéve bemutatás céljára, amíg a vámterületen vannak."

76. §

A Vhr. a következő 134/H. §-sal egészül ki:

"134/H. § (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a helyettesítő termelőeszközökre.

(2) "Helyettesítő termelőeszközök": olyan műszerek, berendezések, gépek, amelyeket ideiglenesen és ingyenesen bocsát a belföldi szerződő fél rendelkezésére a külföldi beszállító vagy javítást végző, hasonló vámáruk leszállításáig vagy javítása idejére.

(3) A helyettesítő termelőeszközök legfeljebb hat hónapig maradhatnak az ideiglenes behozatali vámeljárás hatálya alatt."

77. §

A Vhr. a következő 134/I. §-sal egészül ki:

"134/I. § (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az alábbi vámárukra:

a) árverésen történő értékesítés céljából behozott használt vámáruk;

b) adásvételi szerződésben meghatározott előzetes minőségi vizsgálat céljára behozott vámáruk;

c) műtárgyak, gyűjtemény részét képező vámáruk és antikvitások kiállítás céljára, esetleges értékesítésre behozott vámáruk;

d) megtekintésre küldött kikészített szőrmeáru, drágakövek, szőnyegek és ékszerek, feltéve, hogy sajátos jellegük folytán nem hozhatók be árumintaként.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott vámáruk az a), b) és c) pontban foglalt esetekben legfeljebb hat hónapig, a d) pont esetében pedig legfeljebb négy hétig maradhatnak az ideiglenes behozatali vámeljárás alatt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában

a) a használt vámáru: az újonnan előállított vámáruk kivételével minden vámáru,

b) "műtárgyak, gyűjtemény részét képező vámáruk és antikvitások" kifejezés az e rendelet 16. számú mellékletében meghatározott vámárukat jelentik;

c) a megtekintésre küldött termékek olyan vámáruk, amelyeket a feladó értékesíteni kíván, a címzett pedig a vámáru megtekintése után dönt a megvételről."

78. §

A Vhr. a következő 134/J. §-sal egészül ki:

"134/J. § Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárást kell alkalmazni az alábbi vámárukra:

a) kereskedelmi felhasználás előtti megtekintésre szánt, kidolgozott és másolt filmpozitív és más rögzített képhordozó eszköz;

b) filmek, mágnesszalagok és kábelek valamint egyéb hang- vagy képhordozó eszközök, amelyeket szinkronizálás, feliratozás vagy másolás céljából hoznak be;

c) külföldi termékek vagy berendezések jellegét vagy működését bemutató filmek, feltéve, hogy nem térítés ellenében történő nyilvános bemutatásra szánják őket;

d) automatikus adatfeldolgozásban való felhasználásra, ingyenesen küldött adathordozó eszközök;

e) olyan vámáruk (gépjárműveket is beleértve), amelyek jellegüknél fogva nem alkalmasak meghatározott áruk reklámozásán vagy meghatározott célú népszerűsítésen kívül semmiféle más célra."

79. §

A Vhr. a következő 134/K. §-sal egészül ki:

"134/K. § (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a személyes használati tárgyakra és a sportcélokra behozott vámárukra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) a "személyes használati tárgyak": minden olyan új vagy használt vámáru, amelyre az utasnak, figyelembe véve az utazás minden körülményét, az utazás során személyes használat céljából szüksége lehet, kivéve a kereskedelmi célra behozott vámárukat;

b) a "sportcélokra behozott áruk": sporteszközök vagy más olyan vámáruk, amelyeket az utasok a vámterületen megrendezésre kerülő sportversenyeken, bemutatókon vagy edzéseken használnak;

c) "utas": minden olyan természetes személy, aki ideiglenesen lép be a vámterületre, és akinek állandó lakhelye külföldön van, valamint minden olyan természetes személy, aki visszatér a vámterületre, ahol egyébként állandó lakhellyel rendelkezik, miután ideiglenesen külföldön tartózkodott.

(3) A személyes használati tárgyakat legkésőbb akkor kell újra kivinni, amikor az azokat behozó természetes személy elhagyja a vámterületet. A sportcélokra behozott áruk legfeljebb 12 hónapig maradhatnak az ideiglenes behozatali vámeljárás alatt.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vámáruk illusztratív felsorolását az e rendelet 17. számú melléklete tartalmazza."

80. §

A Vhr. a következő 134/L. §-sal egészül ki:

"134/L. § (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az idegenforgalmi reklámanyagokra.

(2) "Idegenforgalmi reklámanyag": minden olyan áru, amelynek célja az utazóközönség ösztönzése külföldi országokba történő utazásra, különösen az ott megrendezett kulturális, vallási, idegenforgalmi, sport vagy szakmai összejöveteleken vagy rendezvényeken való részvételre.

(3) Az idegenforgalmi reklámanyagok illusztratív felsorolását az e rendelet 18. számú melléklete tartalmazza."

81. §

A Vhr. a következő 134/M. §-sal egészül ki:

"134/M. § (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni az e rendelet 12. számú mellékletében felsorolt célokra behozott felszerelésekre és bármely fajta élő állatra.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott ideiglenes behozatali eljárás az alábbi feltételekkel alkalmazható:

a) az állatok a vámterületen lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező természetes személy/szervezet tulajdonában legyenek;

b) a felszerelés a vámterület mellett fekvő határövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személy/szervezet tulajdonában legyen;

c) az igavonó állatokat és felszereléseket a vámterület mellett fekvő határövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személy/szervezet hozza be a vámterületen található föld megművelése érdekében, amely mezőgazdasági vagy erdőgazdasági munkák elvégzését jelenti, beleértve a favágást vagy szállítást, illetve halgazdálkodást.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában "határövezet": a fennálló nemzetközi megállapodások fenntartásával, az a terület, amely a határtól légvonalban legfeljebb 15 kilométerre terjed. A helyi igazgatási körzeteket, amelyek területének egy része a határövezetbe esik, szintén a határövezet részének kell tekinteni, az idevonatkozó kivételek ellenére."

82. §

A Vhr. a következő 134/N. §-sal egészül ki:

"134/N. § (1) Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagokra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) "jóléti anyagok": a tengerészek kulturális, művelődési, szabadidős, vallási vagy sporttevékenysége végzéséhez szükséges anyagok,

b) "tengerész": valamennyi, a tengeren közlekedő hajó üzemeltetésével kapcsolatos feladatokért a hajó fedélzetén felelős személy.

(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben alkalmazható, ha a jóléti anyagokat:

a) a nemzetközi tengeri forgalomban részt vevő hajóról rakták ki a parton a tengerészek által történő ideiglenes használat érdekében, a hajó kikötőben tartózkodását meg nem haladó időtartamra;

b) kulturális vagy szociális intézményekben való ideiglenes használatra hozták be, tizenkét hónapos időtartamra. A kulturális vagy szociális intézmények: tengerészek számára hivatalos szervek vagy vallási, illetve más nem profitorientált szervezetek által fenntartott szállók, klubok vagy üdülőközpontok, valamint olyan imahelyek, ahol rendszeresen tartanak istentiszteleteket tengerészek számára.

(4) A tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagoknak minősülő vámáruk listáját az e rendelet 19. számú melléklete tartalmazza."

83. §

A Vhr. a következő 134/O. §-sal egészül ki:

"134/O. § Teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a határövezetben általános jelentőségű infrastruktúrának az állami hatóságok felügyelete mellett és felelősségére történő építésére, javítására vagy karbantartására használt különféle felszerelésekre."

84. §

A Vhr. a következő 134/P. §-sal egészül ki:

"134/P. § (1) Teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a vámterületre ideiglenesen, gazdasági hatással nem járó különleges helyzetben behozott vámárukra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában gazdasági hatással nem járó különleges helyzetnek kell tekinteni az olyan vámáruk ideiglenes, eseti jellegű, három hónapot meg nem haladó időtartamra történő behozatalát a vámterületre, amelyek értéke nem haladja meg a 4000 eurót.

(3) Az e rendelkezés (2) bekezdésében meghatározott 4000 euró forintösszegének megállapítása során az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján kihirdetett árfolyamot kell alkalmazni."

85. §

A Vhr. a következő 134/R. §-sal egészül ki:

"134/R. § (1) Teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a NATO okmányok fedezetével

a) az Észak-atlanti Szerződés tagállamai fegyveres erői vagy polgári állomány tagjai által ideiglenesen behozott vagy beküldött vámárukra, vagy

b) az Észak-atlanti Szerződés tagállamai fegyveres erői vagy polgári állományú tagjai, illetve az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államai fegyveres erői és tagjai által a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében lévő szervek részére védelmi cél érdekében behozott vagy beküldött vámárukra.

(2) Az (1) bekezdés alapján kért vámkezelésnél a kérelemhez csatolni kell a Honvédelmi Minisztérium igazolását arról, hogy a vámkezelés a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségek keretében bonyolódik.

(3) Az (1) bekezdés alapján történő vámkezelés során a vonatkozó nemzetközi szerződés, valamint a NATO okmányokról szóló rendelet szabályait is alkalmazni kell."

86. §

A Vhr. a következő 134/S. §-sal egészül ki:

"134/S. § (1) Teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmaznia a versenyre vagy edzés céljából behozott postagalambokra.

(2) A vámkezeléshez be kell mutatni a Magyar Postagalamb Szövetség vagy annak területi szövetsége meghívólevelét vagy igazolását arról, hogy a postagalambokat versenyzés vagy edzés céljából történő felreptetésre hozzák be.

(3) A határvámhivatal az ideiglenes behozatalban történő vámkezelést - vámbiztosíték követelése nélkül - azonnal elszámoltnak tekinti. Ezt követően a postagalambok felreptetésénél a vámhivatal jelenléte nem kötelező."

87. §

A Vhr. a 135. §-a előtt a következő címmel egészül ki, egyidejűleg a 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Szállítóeszközök ideiglenes behozatala

135. § Az e rendelet 135/A. §-ának (10) bekezdésében, a 135/B. §-ának (10) bekezdés b) pontjában és (11) bekezdésében, a 135/C. §-ának (5) bekezdésében, a 135/D. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 135/E. §-ának (3) és (7) bekezdéseiben foglaltak kivételével a 135/A-135/E. §-aiban felsorolt szállítóeszközök nem kölcsönözhetők, nem adhatók bérbe, nem adhatók zálogba, nem ruházhatók át belföldi személyre vagy szervezetre, és nem bocsáthatók azok rendelkezésére."

88. §

A Vhr. a következő címmel és 135/A. §-sal egészül ki:

"Közúti szállítóeszközök

135/A. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a kereskedelmi célra használt közúti járművekre.

(2) E § alkalmazásában járműnek minősül valamennyi közúti jármű és ahhoz csatlakoztatható pótkocsi.

(3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével, az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali vámeljárás alapján történő beléptetés azon feltétellel engedélyezhető, ha a járművet

a) külföldi személy vagy szervezet hozza be vagy az ő nevében hozzák be;

b) az illető személy vagy megbízottja kereskedelmi célra használja;

c) a külföldi személy vagy szervezet részére külföldön vették nyilvántartásba. Amennyiben a járművet nem vették nyilvántartásba, akkor a fenti feltételt akkor kell teljesültnek tekinteni, ha a szóban forgó jármű tulajdonosa külföldi személy vagy szervezet;

d) kizárólag olyan szállítások alkalmával használják, amelyek külföldön kezdődnek vagy ott végződnek.

(4) Amennyiben a vámterületen forgalomba helyezett gépjárműhöz külföldön pótkocsit kapcsolnak (vegyes honosságú járműszerelvény), az ideiglenes behozatali vámeljárás engedélyezhető akkor is, ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek nem teljesülnek.

(5) Annak a járműszerelvénynek, amelynek egyik része magyar, a másik része pedig külföldi honosságú (vegyes honosságú szerelvény), külföldi gépjárműrészét "Carnet de passages en douane" (a továbbiakban: Carnet), Tripty-que vagy Diptique nemzetközi vámigazolvány benyújtásával lehet ideiglenes behozatalban vámkezelni.

(6) Amennyiben a vegyes honosságú gépjármű üzemeltetője az (5) bekezdésben meghatározott nemzetközi vámigazolvánnyal nem rendelkezik, az ideiglenes behozatali vámkezelés elvégzése előtt a szerződés, fuvarmegbízás vagy más erre alkalmas okmány alapján vizsgálni kell a használat jogszerűségét. A használat jogszerűségét igazoló szerződés, fuvarmegbízás vagy más erre alkalmas okmány másolatát a fuvarozás teljesítése során a gépjármű vezetője köteles magánál tartani.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben foglalt vámeljárások elvégzésének feltétele, hogy a jármű a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkezzen.

(8) Az (1) bekezdésben említett járművek a (3) bekezdésben foglalt feltételek függvényében azon műveletek elvégzéséhez szükséges ideig tartózkodhatnak a vámterületen, amelyhez az ideiglenes behozatalt kérelmezték, így különösen utasok szállítása, felvétele, kiszállítása, áru be-és kirakodása, fuvarozás és karbantartási munkálatok.

(9) A (3) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában, a külföldi személy vagy szervezet nevében eljáró személynek rendelkeznie kell megbízással/meghatalmazással.

(10) A (3) bekezdéstől eltérően:

a) a kereskedelmi célra használt járműveket a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek is vezethetik, a (9) bekezdésben foglalt követelmények betartásával;

b) a vámhatóság engedélyezheti, hogy

1. kivételes esetekben a belföldön állandó székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező személy vagy szervezet ideiglenes behozatali vámeljárás keretében kereskedelmi célra járművet hozzon be és használjon korlátozott, az említett vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított ideig,

2. a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki külföldi természetes személy vagy szervezet alkalmazásában áll, egy, a külföldi személy vagy szervezet tulajdonában álló járművet hozzon be és azt a vámterületen kereskedelmi célra használja. Az ideiglenes behozatali eljárás keretében beléptetett jármű magáncélra is felhasználható, amennyiben az ilyen használat eseti jellegű, a kereskedelmi tevékenység során válik szükségessé, és ezt a munkaszerződés előírja;

c) a kereskedelmi célt szolgáló járművek a belföldi forgalomban csak akkor használhatók, ha a személyszállítás és az árufuvarozás terén hatályos rendelkezések - különösen azok, amelyek a beléptetéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatosak - így rendelkeznek.

(11) A (10) bekezdés b) 1. pontja alkalmazásában az ideiglenes behozatali vámeljárás keretében behozott jármű vámterületen való tartózkodási időtartamának ellenőrzése érdekében, az ideiglenes behozatali vámeljárást igénybe vevő személy köteles értesíteni a vámhatóságot és eleget tenni a vámhatóság által megfelelőnek tartott, a PM rendeletben meghatározott intézkedéseknek."

89. §

A Vhr. a következő 135/B. §-sal egészül ki:

"135/B. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a magáncélra használt járművekre.

(2) E § alkalmazásában járműnek minősül valamennyi közúti jármű, beleértve a gépjárművekhez csatlakoztatható lakókocsit és pótkocsit.

(3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes behozatali vámeljárás akkor engedélyezhető, ha a járművet

a) külföldi személy vagy szervezet hozza be, és

b) az érintett személy vagy szervezet magáncélra használja, és

c) a külföldi személy vagy szervezet részére a vámterületen kívül vették nyilvántartásba (lajstromozták). Amennyiben azonban a járművet nem vették nyilvántartásba, akkor a fenti feltételt akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a szóban forgó jármű tulajdonosa a külföldi személy vagy szervezet.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően:

a) az ideiglenes behozatal abban az esetben is engedélyezhető, ha külföldi járműveket a vámterületen ideiglenes jelleggel helyeznek forgalomba a későbbi újrakivitel szándékával, és a jármű a külföldi személy vagy szervezet részére kiadott belföldi rendszámtáblát visel;

b) a vámhatóság engedélyezheti, hogy

1. a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki külföldi személy/szervezet alkalmazásában áll, továbbá

2. a tv. 113. §-ában meghatározott személy

a vámterületen kívül nyilvántartásba vett (lajstromozott) - ideértve a saját tulajdonú járművet is - járművet hozzon be és azt magáncélra használja, vagy - ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység folytatása esetén - a kereskedelmi célú használatként folytatott tevékenység gyakorlására használja, amennyiben ezt a munkaszerződés előírja.

(5) Az e §-ban meghatározott ideiglenes behozatali vámeljárást a következő esetekben is alkalmazni kell:

a) amennyiben a használó az állandó lakóhelye szerinti országban nyilvántartott járművet belföldön rendszeresen használja a külföldi lakóhelyéről a belföldi munkahelyére és az onnan történő visszautazás céljára. A vámeljárásra vonatkozó engedély semmilyen egyéb határidőtől nem függ;

b) amennyiben egy diák az állandó lakóhelye szerinti országban nyilvántartott járművet belföldön használja és kizárólag tanulmányai folytatása céljából tartózkodik a vámterületen.

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott határidő kivételével az (1) bekezdésben említett járművek a vámterületen maradhatnak:

a) bármely 12 havi időszak alatt folyamatosan vagy megszakításokkal 6 hónapig;

b) az (5) bekezdés b) pontjában említett esetekben mindaddig, amíg a diák a vámterületen tartózkodik.

(7) Az (5) bekezdés b) pontját, valamint a (6) bekezdés b) pontját értelemszerűen a meghatározott időtartamú megbízást teljesítő személyekre is alkalmazni kell.

(8) A (3) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában, a magáncélra használt járművek behozatalukat követően nem adhatók és nem vehetők bérbe, nem bocsáthatók más személy rendelkezésére, illetve amennyiben a járműveket behozataluk idején bérelték, kölcsönözték vagy más személy rendelkezése alatt álltak, nem adhatók illetve vehetők ismét bérbe, nem kölcsönözhetők, illetve nem bocsáthatók más személy rendelkezésére a vámterületen semmilyen célból, kivéve az azonnali újrakivitelt.

(9) A (8) bekezdés értelmében, a magáncélra használt, a külföldön bejegyzett székhellyel rendelkező kölcsönző cég tulajdonát képező járművet újból bérbe veheti egy külföldi természetes személy, a vámhatóság által meghatározott időn belüli újrakivitel céljából, amennyiben a jármű egy bérleti szerződés teljesítését követően tartózkodik a vámterületen.

(10) A (8) bekezdés fenntartásával:

a) a külföldi természetes személy házastársa, illetve egyenesági rokonai, akik szintén külföldiek, használhatják az előzőleg ideiglenes behozatali vámeljárás keretében beléptetett járművet;

b) az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont, magáncélra használt járművet belföldi természetes személy is használhat eseti jelleggel, amennyiben a belföldi természetes személy az ideiglenes behozatalt kérő személy nevében és utasításai szerint jár el, aki maga is az említett vámterületen tartózkodik.

(11) A 135. §-ban foglaltaktól eltérően:

a) a (9) bekezdésben leírt ideiglenes behozatali vámeljárás belföldi természetes személy által is igénybe vehető, vagy a járművet belföldről a kölcsönző cégnek belföldi alkalmazottja is visszaszállíthatja;

b) a belföldi természetes személy hazatérésének céljából külföldön bejegyzett szervezettől járművet bérelhet vagy kölcsönözhet a (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek betartásával. A határidőt, amelyen belül a járművet újra ki kell vinni, a vámhatóság állapítja meg az adott eset körülményeinek figyelembevételével;

c) a vámhatóság engedélyezheti a (4) bekezdésben említett ideiglenes behozatali eljárást a belföldi természetes személy számára, aki állandó lakóhelyét a vámterületen kívülre kívánja áthelyezni, az alábbi feltételek mellett:

1. az érintett személy bármely, a vámhatóság által elfogadható eszközzel bizonyítani tudja lakóhelyváltoztatási szándékát,

2. a járművet a nyilvántartásba vétel időpontjától számított három hónapon belül ki kell vinni.

(12) A (6) bekezdés alkalmazásában, az ideiglenes behozatali vámeljárás keretében behozott jármű vámterületen való tartózkodási időtartamának ellenőrizése érdekében, az ideiglenes behozatali vámeljárást igénybe vevő személy köteles értesíteni a vámhatóságot, és eleget tenni a vámhatóság által megfelelőnek tartott a PM rendeletben meghatározott intézkedéseknek.

(13) Az e §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni - a (12) bekezdés kivételével - a hátas-, valamint az igavonó állatokra és az ezek által vont járművekre, amelyek a vámterületre belépnek. Az említett állatok és az azok által vont járművek 3 hónapig maradhatnak a vámterületen."

90. §

A Vhr. a következő címmel és a következő 135/C. §-sal egészül ki:

"Vasúti szállítóeszközök

135/C. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a vasúti szállítóeszközökre.

(2) E § alkalmazásában vasúti szállítóeszköznek minősül a személy- vagy áruszállításra alkalmas valamennyi mozdony, vasúti kocsi, több részből álló szerelvény és tehervagon.

(3) Az (1) bekezdésben említett vámeljárás azon feltétellel engedélyezhető, hogy a vasúti szállítóeszköz:

a) külföldi személy vagy szervezet tulajdonát képezi;

b) külföldi vasúthálózatban lajstromozták.

(4) A vasúti szállítóeszközök 12 hónapig maradhatnak a vámterületen.

(5) Az 135. §-ban foglaltaktól eltérően:

a) a vasúti szállítóeszközök azzal a feltétellel bocsáthatók belföldi személy vagy szervezet rendelkezésére, hogy azokat valamely megállapodás alapján együttesen használják oly módon, hogy mindegyik vasúthálózat úgy használhatja a többi hálózat eszközeit, mint a sajátjait;

b) kivételes esetekben a vámhatóság engedélyezheti belföldi személy vagy szervezet számára, hogy az említett vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított, korlátozott időre behozzon és használjon ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont áru szállítására szánt vasúti kocsikat."

91. §

A Vhr. a következő címmel és a következő 135/D. §-sal egészül ki:

"Légi szállítóeszközök

135/D. § (1) A teljes vámmentességgel történő ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a légijárművekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett légijárművek a vámterületen maradhatnak azon műveletek elvégzéséhez szükséges ideig, amely műveletekre az ideiglenes behozatali vámeljárást kérelmezték, így különösen légi személyszállítás, légi árufuvarozás, honvédelmi célú felhasználás, javítás, karbantartás.

(3) Az e rendelet 135/A. §-ának (9) és (10) bekezdései értelemszerűen alkalmazandók a kereskedelmi célra használt légijárművekre, különös tekintettel arra, hogy a vámhatóság kivételes esetekben engedélyezheti belföldi személy vagy szervezet számára, hogy az illető vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított, korlátozott időre behozzon és használjon ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont légijárműveket.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett légijármű magáncélú alkalmazása esetén az e rendelet 135/B. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeket kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben említett szállítóeszköz bármely 12 havi időszak alatt folyamatosan vagy megszakításokkal 6 hónapig maradhat a vámterületen.

(6) A 135/B. § (8)-(12) bekezdései értelemszerűen alkalmazandók a légijármű magáncélú alkalmazása esetén."

92. §

A Vhr. a következő címmel és a következő 135/E. §-sal egészül ki:

"Tengeri és belvízi szállítóeszközök

135/E. § (1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a tengeri és belvízi járművekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett szállítóeszközök a vámterületen maradhatnak azon műveletek elvégzéséhez szükséges ideig, amely műveletekre az ideiglenes behozatali vámeljárást kérelmezték, így különösen az utasok szállítása, felvétele, kiszállítása, áruk be- és kirakodása, fuvarozás és karbantartási munkálatok.

(3) A 135/A. § (9) és (10) bekezdései értelemszerűen alkalmazandók a tengeri és belvízi szállításban kereskedelmi célra használt hajókra, különös tekintettel arra, hogy a vámhatóság kivételes esetekben engedélyezheti belföldi személy vagy szervezet számára, hogy az említett vámhatóság által az adott eset körülményeinek figyelembevételével megállapított, korlátozott időre behozzon és használjon ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont hajókat.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szállítóeszközöket a tengeri és belvízi szállításban magáncélra használják, a 135/B. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben említett szállítóeszközök bármely 12 havi időszak alatt folyamatosan vagy megszakításokkal 6 hónapig maradhatnak a vámterületen.

(6) A 135/B. § (8)-(12) bekezdései értelemszerűen alkalmazandók a magáncélra használt hajókra a tengeri és belvízi szállításban.

(7) A 135. §-ban foglaltaktól eltérően, kivételes esetekben, amikor a vámterületen kívül eső tavi kikötők infrastruktúrája nem alkalmas a magáncélra használt belvízi szállítóeszközök kikötésére, a vámhatóság engedélyezheti a belföldi személy/szervezet számára, hogy ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont hajót behozzon, és azt az olyan tónak a belföldhöz tartozó részén használja, amely egyrészt az említett területen, másrészt azon ország területén helyezkedik el, ahol a hajót nyilvántartásba vették. Az érintett személy köteles a vámhatóság számára hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a tavi kikötői infrastruktúra kikötésre nem alkalmas."

93. §

A Vhr. a következő címmel és a következő 135/F. §-sal egészül ki:

"Raklapok

135/F. § (1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a raklapokra.

(2) Az azonosítható raklapok 12 hónapig maradhatnak a vámterületen, mely időtartam az érintett személy kérelmére lerövidíthető.

(3) A nem azonosítható raklapok 6 hónapig maradhatnak a vámterületen, amely időtartam az érintett személy kérelmére lerövidíthető."

94. §

A Vhr. a következő címmel és a következő 135/G. §-sal egészül ki:

"Szállítótartályok

135/G. § (1) A teljes behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a vámzárral történő szállításra jóváhagyott, vagy jelzésekkel ellátott szállítótartályokra, ha azokat a vámterületre tulajdonosuk, üzemeltetőjük vagy ezek valamelyikének képviselője hozza be.

(2) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő szállítótartályok abban az esetben léptethetők be ideiglenes behozatali eljárás keretében, ha a vámhivatal azt engedélyezi.

(3) Az ideiglenes behozatali eljárás alá vont szállítótartályok 12 hónapig maradhatnak a vámterületen.

(4) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont szállítótartályok a vámterületről való újrakivitelt megelőzően belföldi forgalomban is használhatók. A szállítótartályok azonban a vámterületen való tartózkodásuk ideje alatt kizárólag egyetlen alkalommal használhatók olyan áruk szállítására, amelyeket belföldön rakodtak be, és szándékoznak kirakodni, különben a szállítótartályokat üresen kell szállítani ezen a területen.

(5) Az e rendelet 135/J. §-ának (1) bekezdésében foglaltak fenntartásával, a szállítótartályok tartozékainak és a szokásos szállítótartály-felszerelésnek a behozatala történhet a szállítótartállyal együtt vagy önállóan. A szállítótartállyal együtt behozott ilyen vámárukat önállóan vagy valamely szállítótartállyal együtt kell újrakivitelben vámkezelni. Az önállóan behozott ilyen vámárukat, szállítótartállyal együtt kell újrakivitelben vámkezelni."

95. §

A Vhr. a következő 135/H. §-sal egészül ki:

"135/H. § (1) Az e rendelet 135/G. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni minden szállítótartályra - függetlenül attól, hogy jóváhagyták-e azok vámzárral történő szállítását -, amelyen tartósan, megfelelő és jól látható helyen az alábbi adatokat tüntették fel:

a) a tulajdonos vagy üzemeltető megnevezését;

b) a szállítótartálynak a tulajdonos vagy üzemeltető által megadott azonosító jelzéseit és számait;

c) a szállítótartály önsúlyát, beleértve valamennyi tartósan rögzített felszerelését is; valamint

d) azon országot, ahonnan a szállítótartály tulajdonosa származik.

A c) pontban említett adatot azonban nem kell feltüntetni azokon a szállítótartályokon, amelyeket kombinált vasúti-közúti fuvarozásban használnak, illetve a d) pontban említett adatot nem kell feltüntetni azokon a szállítótartályokon, melyeket vasúton vagy légi úton történő szállításban használnak.

(2) A szállítótartály tulajdonosa származási országának feltüntetése történhet az ország teljes nevének kiírásával, az ISO 3166 Nemzetközi Szabványban szabályozott ISO alpha-2 országkód jeleivel, a nemzetközi közúti forgalomban közlekedő gépjárművek nyilvántartó országának azonosítására szolgáló megkülönböztető betűjelzéssel, illetve a kombinált vasúti-közúti fuvarozásban használt szállítótartályok esetében számokkal. A tulajdonos vagy üzemeltető azonosítása feltüntethető nevének teljes kiírásával vagy egyezményesen megállapított azonosító jelek útján. Az olyan jelzések mint a jelképek vagy zászlók használata azonban nem engedélyezett."

96. §

A Vhr. a következő 135/I. §-sal egészül ki:

"135/I. § (1) Vámzárral történő szállításra jóváhagyott szállítótartályoknak kell tekinteni azon szállítótartályokat, amelyek:

a) az e rendelet 135/H. §-ának (1) bekezdésében előírt adatokon kívül rendelkeznek az alábbi adatokkal is, amelyeket az engedélyezési táblán a (2) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően kell feltüntetni:

1. a gyártó sorozatszámát (a gyártási számot), és

2. a típust jelző azonosítási számokat és betűket, ha a jóváhagyás azokra is vonatkozik;

b) megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt műszaki feltételeknek.

(2) A vonatkozó műszaki feltételeket az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény mellékleteinek kihirdetéséről szóló rendelet tartalmazza."

97. §

A Vhr. a következő címmel és az alábbi 135/J. §-sal egészül ki:

"Tartalék alkatrészek, tartozékok, szokásos felszerelések

135/J. § (1) A teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárást kell alkalmazni a szokásos tartalék alkatrészekre, tartozékokra és felszerelésekre is, beleértve az áruk raktározásához, védelméhez és megóvásához szükséges felszereléseket is, amelyek azon szállítóeszközzel együtt vagy azoktól külön kerülnek behozatalra, amelyek a járműhöz tartoznak.

(2) A járművel együtt vagy külön behozott tartalék alkatrészek kizárólag az említett szállítóeszközön végrehajtott javításokhoz - ide nem értve a főalkatrészek cseréjét - valamint a jármű karbantartásához használhatók fel.

(3) A szokásos karbantartási műveletek és javítások, amelyek a járművön a vámterület felé vezető úton vagy a vámterületen válnak szükségessé, nem jelentenek állapotváltozást és elvégezhetők az ideiglenes behozatal ideje alatt.

(4) Alakiság nélkül végezhető el a nemzetközi forgalomban résztvevő, ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt légijárművek üzemeltetését biztosító főegység, vagy alkatrész javítás céljából külföldre történő kivitele és az azt követő ismételt behozatala a légijármű ideiglenes behozatali ideje alatt."

98. §

A Vhr. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"136. § A tv. 78/A. §-ának (2) bekezdése értelmében, azon vámáruk felsorolását, amelyekre vonatkozóan nem alkalmazható a részleges behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vámeljárás, az e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza."

99. §

A Vhr. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"137. § (1) Az elszámolás (jóváírás) feltétele - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az elszámolási határidőn belül annak igazolása, hogy az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont vámárut a megállapított visszaviteli határidőn belül elszámolásra alkalmas eljárás alá vonták.

(2) Ha az ideiglenes behozatali vámeljárást a vámhivatal szóbeli árunyilatkozat elfogadásával végezte el, sem a kiléptetés igazolására, sem az elszámolási kérelemre nincs szükség.

(3) A jóváírást a vámkezelést végző vámhivatalnál kell kérni. A jóváírás elvégzéséhez be kell nyújtani:

a) a vámkezelésről szóló árunyilatkozat igazolásául szolgáló ügyfél példányát;

b) a vámáru azonosságát és az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonását igazoló árunyilatkozat ügyfél példányát.

(4) A vámáru újbóli ideiglenes behozatal vagy aktív feldolgozás vámeljárás alá vonásával történő elszámolást az eredeti vámfizetésre kötelezettnek kell kérnie, és az új vámfizetésre kötelezettnek egyidejűleg kérnie kell az ideiglenes behozatali eljárásban, illetve az aktív feldolgozásban való vámkezelést. A kiléptetés napjának a fenti esetekben az új vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának napját kell érteni. Ebben az esetben az ideiglenes behozatali vagy az aktív feldolgozás vámeljárás engedélyezését az általános szabályok alkalmazásával le kell folytatni.

(5) Ha a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik az importra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott korlátozásokat, továbbá a tv. 135. §-ának (8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket érvényesíteni kell. Az ideiglenes behozatal vámeljárás alatt álló vámáru teljes mennyiségének belföldi forgalom számára való vámkezelésével a vámárut elszámoltnak kell tekinteni.

(6) Ha a vámfizetésre kötelezett a tv. 131. §-ának (3) bekezdése alapján esedékessé vált vámteher megfizetését igazolta, az elszámolásnál a vámhivatalnak a következők szerint kell eljárnia:

a) amennyiben az elszámolás külföldre való visszavitel igazolásával történik, további vámterhet beszednie nem kell;

b) a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelése esetén:

1. intézkednie kell a forgalmi adókat is magába foglaló vámtehernek a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelésekor fennálló vámértéke alapján történő kiszabására és beszedésére. Az ideiglenes behozatalkor kiszabott és az ötvenedik hónapban megfizetett vámteherrel a vámot kiegyenlítettnek kell tekinteni,

2. intézkednie kell az ideiglenes behozatalkor kiszabott vámteher után a tv. 142. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat kiszabására;

c) a közvámraktárba való beraktározással történő elszámolás esetében az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonáskor elfogadott vámértéket a raktározási vámokmányon fel kell jegyezni, és mindaddig nyilván kell tartani, amíg a vámárut külföldre ki nem szállítják, illetőleg a belföldi forgalom számára nem vámkezelik. Ha a vámárut

a vámraktárból külföldre szállítják, vagy a belföldi forgalom számára vámkezelik, úgy kell tekinteni, mintha a kivitel, illetőleg a belföldi forgalom számára való vámkezelés közvetlenül az ideiglenes behozatali eljárásból történt volna, és ennek megfelelően - a beraktározás időpontjában érvényes rendelkezések figyelembevételével - az a), illetőleg b) pont szerint kell eljárni;

d) az ideiglenes behozatal jogcímének vagy a vámfizetésre kötelezett személyének megváltozása, illetve aktív feldolgozásban való vámkezelés esetén az elszámoláskor további vámteher beszedésére nem kell intézkedni.

(7) A (6) bekezdés c) pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell akkor is, ha a részleges vámmentességgel ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vámáru elszámolását a tv. 131. §-ának (3) bekezdése alapján esedékessé váló vámteher esedékessége előtt kérik vámraktárba való beraktározással vagy aktív feldolgozási eljárásba vonással."

100. §

A Vhr. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"138. § (1) A tv. 78/C. §-ának (4) bekezdése végrehajtásában a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeinek tisztázása tekintetében a vámhivatalnak a következőket kell végrehajtania:

a) hivatalból kell megállapítania, hogy a vámáru importként történő behozatala esetén valamilyen korlátozás alá tartozik-e. Ha nem, akkor az általános szabályok szerint gondoskodik a vámteher és a kamat beszedéséről, azt követően a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni;

b) ha a vámáru behozatala valamely korlátozás alá esik, akkor intézkedik a kiszabott vámteher esedékessé tételéről, valamint a még ki nem szabott vámteher kiszabásáról és az esedékes vámteher kamattal növelt összegének beszedéséről. A kiszabásról szóló határozatban fel kell szólítania a vámáru felett rendelkezésre jogosultat, hogy nyolc munkanapon belül igazolja, hogy az engedélyező hatóságtól a behozatalhoz szükséges engedélyt megkérte.

(2) Amennyiben a vámáruval rendelkezni jogosult

a) a határidőn belül igazolja a kérelem benyújtását, úgy ezt követően a vámárut a belföldi forgalom számára csak az engedély kiadását követő 5 munkanapon belül benyújtott engedély alapján és a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás törlését követően lehet vámkezeltnek tekinteni, vagy

b) ha a határidőn belül nem igazolja a megtett intézkedést, vagy a behozatalt a hatóság nem engedélyezte, akkor intézkedni kell a jogellenes felhasználás miatt szükséges eljárás megindítására.

(3) A tv. 78/C. §-ának (4) bekezdésében meghatározott intézkedés következtében belföldi forgalom számára vámkezeltnek tekintett vámáru esetén a kiszabott vámteher megfizetéséről szóló igazolás nem pótolja a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges szakhatósági engedélyeket, és nem használható fel belföldi forgalom számára történő vámkezelés igazolásául. A határozatban a fenti korlátozást a vámhivatalnak fel kell tüntetnie."

101. §

A Vhr. 142. §-ának (1) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A belföldi forgalom számára való vámkezelés során az áruátengedésről normál eljárásban - az összevont árunyilatkozat adás kivételével - a vámvizsgálatot követően kell dönteni. Az áruátengedés alatt a vámárunak a vámfizetésre kötelezett vámárunyilatkozaton megjelölt telephelyére - a változatlan állapotban való megőrzés kötelezettségével és amennyiben a vámterhet biztosítani kell, annak biztosításával - történő elszállítást kell érteni."

"(6) Az összevont árunyilatkozatot legkésőbb az engedélyben meghatározott összevonási időszak leteltét követő harmadik munkanapon be kell nyújtani. Az összevont árunyilatkozat alapján végzett belföldi forgalom számára történő vámkezelést az engedélyezett összevonási időszak utolsó napján érvényes szabályok szerint kell elvégezni."

102. §

A Vhr. 143. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vámhivatalnak az azonosság biztosítása során olyan módszert, eljárást kell alkalmaznia, amely alapján a feldolgozást felügyelni, továbbá ellenőrizni tudja abból a célból, hogy a feldolgozott terméket a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámáruból állították-e elő. A behozott vámáru azonosítása az e rendelet 124. §-ának (5) bekezdésében foglalt módszerekkel történik."

103. §

A Vhr. 148. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem kell a kiviteli ellenőrzést (újrakiviteli eljárást) lefolytatni, ha a vámárut a vámraktárból árutovábbítás vámeljárás keretében szállítják külföldre."

104. §

A Vhr. 161. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A passzív feldolgozás tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet - a tv. 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak kivételével - a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a vámhivatalnál előterjeszteni."

105. §

(1) A Vhr. 163. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az elszámolás történhet:)

"e) annak igazolásával, hogy a - javításra szavatossági vagy jótállási igény alapján - kiszállított áru kijavítása, kicserélése helyett a szavatosságra, jótállásra kötelezett külföldi fél az ellenérték visszafizetésének lehetőségével élt."

(2) A Vhr. 163. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben a passzív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt áru/vámáru kiléptetése a vámkezeléstől számított harminc napon belül nem történik meg, erről a vámkezelést kérő a vámkezelést végző vámhivatalt az eredeti vámokmányok benyújtásával, a határidő lejártát követő öt munkanapon belül tájékoztatni köteles. A vámkezelést végző vámhivatal intézkedik a passzív feldolgozás vámkezelés visszavonására. Az áru/vámáru passzív feldolgozásban történő kivitele ezt követően csak újabb vámkezelés esetén lehetséges."

106. §

A Vhr. 164. § (4) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vámszabadterület létesítésére irányuló kérelmet a vámszervezet központi szervéhez kell benyújtani, és mellékelni kell a tv. 90. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okmányokat is. A tv. 90. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a kérelmező egy már engedélyezett - a tv. 90. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő -vámszabadterületen kívánja tevékenységét végezni."

"(7) Ipari vámszabadterület alaptevékenységénekminősül az exportcélú termelési tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó kutatási fejlesztési, valamint disztribúciós, illetve logisztikai tevékenység is, feltéve, hogy azok nem kerülnek túlsúlyba a termelési tevékenységgel szemben. Az e bekezdésben meghatározott alaptevékenységnek minősülő tevékenység, valamint a tv. 90. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott - külön tevékenységi engedély nélküli - szolgáltató tevékenység végezhető mind a vámszabadterület üzemeltetője, mind az üzemeltetővel szerződést kötött harmadik személy által. A vámszabadterületen tevékenységet végzőkre, a vámszabadterület működésére és vámügyi rendtartására vonatkozó szabályok az irányadók."

"(10) Alakiság nélkül kell az e rendelet 134/F. §-ában meghatározott göngyölegeket vámszabadterületi be-, illetve kitárolás vámeljárás alá vonni."

107. §

(1) A Vhr. 167. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (1)-(8) bekezdés számozása (2)-(9) bekezdésre változik:

"(1) A tv. 1. §-ának 11. pontjában meghatározott vámszabadterületi be-, illetve kitárolás vámeljárás

a) betárolás esetén vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából, a betárolás igazolásából és az áruátengedésből,

b) kitárolás esetén a kitárolás igazolásából és a további vámeljárás alá vonásból áll."

(2) A Vhr. 167. §-a (8) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"Az ideiglenes kiszállítás ideje alatt az ipari vámszabadterület működésének engedélyezéséhez nyújtott tevékenységi vámbiztosíték szolgál biztosítékul."

108. §

(1) A Vhr. 168. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vámszabadterületre külföldről be-, valamint az onnan kivitelre kerülő külfödi termelőeszközök, továbbá a feldolgozandó vagy raktározandó áruk/vámáruk - ideértve a segédanyagokat is - vámkezelését EV-vel kell kérni."

(2) A Vhr. 168. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A tv. 92. §-ának (4) bekezdése tekintetében az e rendelet 116. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni."

109. §

A Vhr. 174. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tv. 100. §-ának (1) bekezdésében biztosított vámmentességet kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vámáru külföldről vagy vámraktárból olyan magyar származást igazoló okmánnyal érkezik vissza, amelyet valamely, Magyarország által kötött, vámvisszatérítési tilalmat vagy a vám megfizetése alóli kivételek tilalmát előíró szabadkereskedelmi megállapodásban meghatározottaknak megfelelően állítottak ki, feltéve, hogy a nem származó anyagokra megfizették a kumulációs vámterhet. A vámmentesség alkalmazásának feltétele, hogy a kiszállításkor az áru exporttámogatásban nem részesült. E § alkalmazásában nem csak belföldi áruként kiszállított áru kezelhető vámmentesen, valamint nem feltétel az, hogy a vámáru a feladó részére érkezzen vissza, továbbá nem feltétele a vámmentesség alkalmazásának, hogy az (1)-(3) bekezdésben meghatározott okmányokat csatolják."

110. §

A Vhr. 175. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ipari vámszabadterületen előállított magyar származónak minősülő vámárut a tv. 100 §-ának (1) bekezdése alapján - mint tértiárut - vámmentesen kell vámkezelni a belföldi forgalom számára, ha a vámáru származó helyzetét olyan magyar származást igazoló okmánnyal igazolják, amit valamely, Magyarország által kötött, vámvisszatérítési tilalmat vagy a vám megfizetése alóli kivételek tilalmát előíró szabadkereskedelmi megállapodás származási szabályaival összhangban adtak ki. E § alkalmazásában nem feltétel az, hogy a vámáru a feladó részére érkezzen vissza, továbbá nem feltétele a vámmentesség alkalmazásának, hogy az (1)-(3) bekezdésben meghatározott okmányokat csatolják."

111. §

A Vhr. 180. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján visszahozott vámárunak kell tekinteni a passzív feldolgozásra kiszállított áru feldolgozás utáni - az e rendelet 122. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak értelemszerűen megfelelő - maradékát, továbbá a szerződés meghiúsulása miatt változatlan állapotban visszahozott vámárut."

112. §

A Vhr. 185. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tv. 110. §-a (2) bekezdésében meghatározott útiholmi alatt - ideértve az e rendelet 17. számú mellékletének a) pontjában meghatározott termékeket - különösen a következőket kell érteni: saját ékszerek, 1 db hordozható televízió, 1 db hordozható képmagnó, 1 db hordozható személyi számítógép, 2 db fényképezőgép, készülékenként 24 db lemezzel vagy 10 tekercs filmmel, 1 db keskenyfümes filmfelvevő, 1 db videokamera, 10 db üres videokazetta, l db hordozható zenegép, 1 db hordozható lemezjátszó 10 db lemezzel, 1 db hordozható rádió, rádiómagnó, l db hordozható telefax, 1 db gyermekkocsi, l db sátor és egyéb kempingfelszerelés, sporteszközök és felszerelések (pl. horgászfelszerelés, l db motor nélküli kerékpár, l db 5 1/2 méternél rövidebb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 db teniszütő, vitorlás széllovagló, vitorla nélküli hullámlovagló lapok) l db függővitorla, 1 db hőlégballon, 1 db ejtőernyő és egyéb hasonló cikkek."

113. §

A Vhr. 190. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tv. 113. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján gépjármű csak a vezetői engedéllyel rendelkező személy (családtag) esetében vámkezelhető vámmentesen."

114. §

A Vhr. 200. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tv. 117. §-ának (7) bekezdése alapján gyógyszer és gyógyászati segédeszköz csak abban az esetben vámkezelhető, ha a vámáru tulajdonosa (címzettje) igazolja, hogy a gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszközre szüksége van. Ennek igazolására be kell mutatni a kezelőorvos által kiállított igazolást."

115. §

A Vhr. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"205. § A tv. 122. §-ában meghatározott vámmentesség az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságból, Angolai Népi Köztársaságból, Bangladesi Népi Köztársaságból, Bénin Népi Köztársaságból, Bhutani Királyságból, Bissau-Guineai Köztársaságból, Burkina Fasóból, Burundi Köztársaságból, Comorei Szövetségi Iszlám Köztársaságból, Csád Köztársaságból, Dzsibuti Köztársaságból, Egyenlítői Guineiai Köztársaságból, Eritreából, Szocialista Etiópiából, Gambiai Köztársaságból, Guineai Forradalmi Népi Köztársaságból, Haiti Köztársaságból, Jemeni Köztársaságból, Kambodzsából, Kiribatiból, Kongói Demokratikus Köztársaságból, Közép-Afrikai Köztársaságból, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságból, Lesothó Királyságból, Libériából, Madagaszkári Demokratikus Köztársaságból, Malawi Köztársaságból, Maldiv Köztársaságból, Mali Köztársaságból, Mauritániái Iszlám Köztársaságból, Mozambiki Népi Köztársaságból, Myanmari Unióból, Nepáli Királyságból, Niger Köztársaságból, Nyugat-Szamoai Független Államból, Ruandai Köztársaságból, Salamon-szigetekről, Sao-Tome és Principe Demokratikus Köztársaságból, Sierra Leone-ból, Szenegálból, Szomáliából, Szudánból, Tanzániai Egyesült Köztársaságból, Togo Köztársaságból, Tuvaluból, az Ugandai Köztársaságból, Vanuatu Köztársaságból, Zambiai Köztársaságból, valamint a Zöld-foki Köztársaságból származó és közvetlenül az említett országokból vásárolt vámárukra vonatkozik."

116. §

A Vhr. a következő 206/B. §-sal egészül ki:

"206/B. § A tv. 100-123. §-ában, továbbá az 1. számú mellékletében foglalt vámáruk vámteher fizetési kötelezettséget nem eredményező vámmentes vámkezelését a szállítmányozó vagy a fuvarozó naponta saját nevében és saját számlájára összevont árunyilatkozattal is kérheti."

117. §

(1) A Vhr. 207. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vámáru felett rendelkezésre jogosult tulajdonosi jogállásban nem lévő címzett alatt

a) az ideiglenes behozatal, valamint

b) a tv. 72. §-ának a) 1. pontjában meghatározott aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás címén behozott vámáru címzettjét, továbbá

c) a belföldi forgalom számára történő helyi vámkezelés során a D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár üzemeltetőjét

kell érteni."

(2) A Vhr. 207. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

"(4) A tv. 125. §-a (2) bekezdésének d) pontjában szereplő személy elleni erőszakos bűncselekmény a vámfizetési kötelezettség alól abban az esetben biztosít mentességet, ha a kötelezett az ilyen bűncselekmény elkövetésének tényét jogerős bírósági ítélettel vagy a nyomozó hatóság által meghozott, a nyomozást ismeretlen elkövető miatt megszüntető jogerős határozatával igazolja.

(5) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott üzemeltető a vámfizetésre kötelezettség tekintetében a kezessel esik egy tekintet alá."

118. §

A Vhr. 211. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Amennyiben a vámfizetésre kötelezett az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru elszámolását elmulasztja, és nem igazolja a törvény 131. § (3) bekezdésében előírt esedékesség szerint a vámteher megfizetését, a vámhivatal köteles hivatalból intézkedni a vámteher késedelmi pótlékkal növelt összegének beszedésére.

(6) A tv. 131. §-ának (3) bekezdése alkalmazásakor érvényesíteni kell a tv. 135. §-ának (8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket is.

(7) Az (5) bekezdése alapján esedékessé vált vámterhet a számlavezető vámszervnél az ideiglenes behozatalba vétellel kell előírásként nyilvántartásba venni.

(8) A tv. 131. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott napon válik esedékessé a forgalmi adókon kívül kiszabott vagy kiszabásra kerülő vámteher is."

119. §

A Vhr. 212. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"212. § (1) A vámteher megfizetésénél az e rendelet 11. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vámteher megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalomról szóló külön jogszabályban meghatározott adatokon túl, tartalmazniuk kell

a) a fizetésre kötelezett adószámát vagy adóazonosító jelét, továbbá külföldi személy esetén a személyi okmány számát, és

b) a fizetési kötelezettséget megállapító határozat számát.

(3) Az összevont (kötegelt) átutalás teljesítésére vonatkozóan a vámfizetésre kötelezettnek a számlavezető vámszervvel megállapodást kell kötnie.

(4) A tv. 132. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában befizetési igazolásnak minősül a számlavezető vámszerv által kiadott számlarendezést igazoló okmány.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott igazolásnak nem kell az igazolást kiállító eredeti aláírását és a bank bélyegzőjének lenyomatát tartalmaznia akkor, ha a vámteher megfizetésének - közvetlenül a bank által történő - igazolására a bank és a számlavezető vámszerv megállapodást kötött és a vámteher megfizetésének igazolása a megállapodásban foglaltak szerint történt."

120. §

A Vhr. 213. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A vámteher megfizetésének időpontja az a nap, amikor a vámfizetésre kötelezett vagy a vámfizetésre kötelezett helyett és nevében fizetést teljesítő megbízottjának, meghatalmazottjának bankszámláját az azt vezető pénzintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkező befizető esetében pedig az a nap amikor a vámterhet a pénzintézet, vagy - ha e rendelet lehetővé teszi - a vámhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták."

121. §

(1) A Vhr. 214/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:

"(2) A túlfizetést, tartozatlan befizetést az adott számlát vezető vámszerv utalja vissza a befizető kérelmére, melyhez csatolni kell a befizetést igazoló pénzforgalmi bizonylatokat."

(2) A Vhr. 214/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni minden olyan - a vámhatóság által kezelt számlára történt - befizetés esetében, amely nem kapcsolódik az említett számlákon nyilvántartott előíráshoz, vagy a nyilvántartott előírásnál nagyobb összegű."

(3) A Vhr. 214/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A központi államháztartási bevételi számlák kezelése során az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell."

122. §

A Vhr. 218/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vámteher, illetve a vámbiztosíték visszakövetelésére vonatkozó jog a befizetést követő öt év elteltével évül el, ha a tartozatlan befizetésről, túlfizetésről, illetve fel nem használt vámbiztosíték összegéről a számlavezető vámszerv a gazdálkodót hitelt érdemlően kiértesítette, de az elévülés időpontjáig arra ügyféli rendelkezés nem történt, és fennálló tartozására sem számolható el."

123. §

A Vhr. 219. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tv. 141. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bírságot kell felszámítani, ha az exportőr vagy beszállító a származást igazoló okmányokkal kapcsolatos benyújtási kötelezettségének a vámhatóság felszólításában megjelölt időpontig nem tesz eleget."

124. §

(1) A Vhr. 220. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tv. 142. §-ának (2) bekezdésében említett, a vámkezeléskor kiszabott és közölt vámterhek után fizetendő kamatot - ha annak érvényesítésére a tv. 78. §-ának (3) bekezdése alapján kerül sor - a vámhivatal visszatéríti, ha a vámáru után megfizetett vámterhet]

"b) az e rendelet 227. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján törli."

125. §

(1) A Vhr. 222. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közúti járművek és szállítótartályok vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként, illetve a szállítótartályok esetében típusbizonyítványonként 6000 Ft költségtérítést kell a vámhivatalnál fizetni."

(2) A Vhr. 222. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az e §-ban meghatározott költségtérítéseket - az (1) és (10) bekezdésben meghatározott költségtérítés kivételével - a vámhatóság külön határozattal szabja ki. A költségtérítést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell megfizetni, melynek tényét a költségtérítést kiszabó vámhatóságnál igazolni kell legkésőbb a fizetési határidőt követő munkanapig. A központi költségvetési szerv esetén a költségtérítés megfizetésére a tv. 132. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a kincstári finanszírozásra vonatkozó szabályozást kell figyelembe venni a 15 munkanapon belül tett intézkedés igazolásának kötelezettségével. Az eljárást végző vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér költségtérítés megfizetésével járó eljárást, külön határozattal engedélyezheti, hogy a költségtérítést hónaponként összesítve fizesse meg. Ebben az esetben a vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő költségtérítésről szóló határozatát a tárgyhónapot követő 3 munkanapon belül közli a fizetésre kötelezettel. A vámhatóság visszavonhatja a havi költségtérítés fizetésre vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes fizetési kötelezettségének nem tesz eleget."

126. §

A Vhr. 225. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"225. § (1) A tv. 147. §-a (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a nemzetközi egyezmény alatt a pán-európai kumulációs rendszerhez csatlakozó országokkal kötött megállapodásokat kell érteni, amelyek alapján kiszabott kumulációs vámteherről szóló határozat nem tartozik az azonnal végrehajtható határozatok közé.

(2) A tv. 147. §-a (1) bekezdésének e) pontja 1. alpontjának érvényesítésekor el kell tekinteni a határozat azonnali végrehajtásától,

a) ha a tv. 1. §-a 23. pontja c) 5. alpontjának alkalmazására kerül sor;

b) a tv. 125. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény esetén a jogerős bírósági ítélet vagy a nyomozó hatóság jogerős határozatának meghozataláig.

(3) Az EUR. 1 Szállítási Bizonyítvány adatainak módosítását, kijavítását, illetve annak visszavonását - a nemztközi megállapodásokkal összhangban - a hitelesítést követő három éven belül lehet kérni, illetve elrendelni.

(4) A tv. 147. §-ának (2), (4) és (5) bekezdése végrehajtásában a belföldi forgalom számára való vámkezelés módosítása, visszavonása feltételeinek tisztázása tekintetében az eljáró vámszervnek a következőket kell végrehajtania:

a) hivatalból kell megállapítania, hogy a vámáru importként történő behozatala esetén valamilyen korlátozás alá tartozik-e. Ha nem, akkor az általános szabályok szerint gondoskodik a vámteher beszedéséről;

b) ha a vámáru behozatala valamely korlátozás alá esik, akkor a kiszabott vámteher esedékessé tételéről szóló határozatban fel kell szólítania a vámáru felett rendelkezésre jogosultat, hogy nyolc munkanapon belül igazolja, az engedélyező hatóságtól a behozatalhoz szükséges engedélyt megkérte,

1. amennyiben a vámáruval rendelkezni jogosult a határidőn belül igazolja a kérelem benyújtását, úgy ezt követően a vámáru vámterhének beszedéséről a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor gondoskodik,

2. a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeinek hiányában vizsgálni köteles a felróható magatartás meglétét, melynek hiányában a tv. 141. §-ának (2) bekezdése alapján megállapítja, hogy az ügyfél részéről sem tevéssel, sem mulasztással nem indokolható a vámigazgatási bírság alkalmazása. Továbbiakban gondoskodik a vámteher beszedéséről, felróható magatartás esetén a vámigazgatási bírság kiszabásáról és beszedéséről. Ez utóbbi esetben a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyek hiányában az áru tovább fel nem használható;

c) nem jogerős, módosítandó, visszavonandó határozat esetében az előző pontban megfogalmazottak helyett intézkedni köteles a vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vételéről, és a továbbiakban az általános szabályok szerint kell eljárni."

127. §

A Vhr. 242. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Az alsó fokú szervek)

"h) törlik az általuk kiszabott elévült vámtartozást."

128. §

A Vhr. 243. §-ának b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(Az igazgatási területi vámszerv:)

"b) engedélyezi a Tranzitegyezmény szerinti összkezességet és biztosítéknyújtás alóli mentességet;"

"e) kiadja az elfogadott exportőri és a könyvelés szerinti elkülönítés iránti engedélyt;"

"h) kiadja a Tranzitegyezmény szerinti különleges zárak alkalmazására vonatkozó engedélyt;

i) jogszabály rendelkezése alapján hatáskörébe tartozó esetben dönt a vámteher, a vámigazgatási bírság, a kamat, a késedelmi pótlék és az egyéb költségek kiszabása, beszedése, helyesbítése és visszatérítése, az általa kiszabott és elévült vámteher törlése kérdésében."

129. §

A Vhr. 243/A. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságának feladata a tv. 174. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározottak teljesítése, a külön jogszabályban megállapított hatásköri és illetékességi szabályok szerint, továbbá a nyomozó hivatalok vonatkozásában az e rendelet 243. §-ának a) és f) pontjában, a határvámhivatalok vonatkozásában pedig az e rendelet 243. §-ának a) pontjában foglaltak végrehajtása, valamint a Vámáruraktár vonatkozásában az e rendelet 243. §-ának d) pontjában foglaltak végrehajtása.

(2) A Központi Ellenőrzési Parancsnokság első fokú hatósági jogkörébe tartozik az e rendelet 232. §-ának (2) bekezdésében meghatározott utólagos ellenőrzések esetében az áruk/vámáruk vonatkozásában a vámteher, a vámigazgatási bírság, a kamat, a késedelmi pótlék és az egyéb költségek kiszabása, beszedése, helyesbítése és visszatérítése, az általa kiszabott és elévült vámteher törlése, valamint dönt a vámfelügyelet kérdésében.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága feladat- és hatáskörébe a tv. 174. §-ának a)-c), e), f) - kivéve az utólagos, illetve a feltételtől függő vámkedvezmény elbírálásához szükséges ellenőrzési feladatok - és a h)-k) pontjaiban meghatározott ellenőrzési, őrzési és kísérési, továbbá a g) pont tekintetében a jövedéki ellenőrzési tevékenységek tartoznak. Ellenőrzési tevékenysége során dönt a vámfelügyelet kérdésében.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja - mint számlavezető vámszerv - első fokú hatósági jogkörébe tartozik

a) a vámtartozásról, a jövedéki adótartozásról, illetve a jövedéki bírságról szóló hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadása;

b) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben, illetve a tv.-ben meghatározott visszatartási jog gyakorlása;

c) az 1996. január 1-je előtt kiszabott és elévült vámtartozások, továbbá az e rendelet 218/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott elévült követelések törlése;

d) a tv. 143. §-ának (3) bekezdésében meghatározott késedelmi pótlék megállapítása."

130. §

A Vhr. 244. §-ának b), d) és l)-m) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámszervezet központi szerve:)

"b) engedélyezi a Tranzitegyezmény szerinti egyedi kezesség nyújtását jelentő egyedi garanciajegy kiadását,"

"d) másodfokon jár el a területi vámszervek első fokú határozatai, valamint a kötelező felvilágosítás ellen benyújtott jogorvoslatok esetében, továbbá határozatban dönt, ha a vámfizetésre kötelezett a késedelmi pótlék elutasításának jogalapját vagy összegszerűségét vitatja;"

"l) jogszabály rendelkezése alapján hatáskörébe tartozó esetben dönt a vámigazgatási bírság és az egyéb költségek kiszabása, beszedése, elengedése, mérséklése és az általa kiszabott fizetési kötelezettségek elévülése esetén a törlés kérdésében;

m) végzi a hatáskörébe utalt utólagos ellenőrzések esetén első fokú hatósági jogkörben az áruk/vámáruk vonatkozásában a vámteher, a vámigazgatási bírság, a kamat, a késedelmi pótlék és az egyéb költségek kiszabását, beszedését, helyesbítését és visszatérítését, az általa kiszabott és elévült vámteher törlését, valamint dönt a vámfelügyelet kérdésében."

131. §

A Vhr. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"265. § (1) A természetes személy a tv. 1. számú melléklete 1. pontjában meghatározott árumennyiséget az útiholmiként vámkezelhető mennyiségen felül hozhatja be, illetőleg viheti ki.

(2) A tv. 1. számú melléklete 1. pontjában az egyéb árukra vonatkozó adatok közül a "db" jelzés alatt értelemszerűen érteni kell a vámkezelésre kerülő árura/vámárura vonatkozó szokásos kiskereskedelmi mértékegységet/kiszerelést (liter, méter, kg, tucat, készlet, garnitúra, pár stb.) is.

(3) A természetes személyek által behozott vagy általuk fuvarozásra külföldön feladott nem kereskedelmi jellegű vámáruk után nem kell a vámot megfizetni, ha azok személyenkénti együttes értéke az 1. § (2) bekezdésében meghatározott érték egyezer forintra kerekített 10%-át nem haladja meg. Ezt a kedvezményt az (5) bekezdésben meghatározottakon túl, a vámkedvezményes értékhatárt meghaladó egyedi értékű vámáruk, továbbá a jövedéki termékek vámkezelése során nem lehet alkalmazni. A kedvezményt egy árura összevonni együtt utazó családtagok esetében sem lehet. Ez a kedvezmény a természetes személyt többszöri beutazás esetén is csak naponta egy alkalommal illeti meg.

(4) A természetes személyek részére fuvarozóval vagy posta útján külföldről ellenszolgáltatás nélkül beküldött nem kereskedelmi jellegű vámáruk után nem kell a vámot megfizetni, ha azok címzettenkénti együttes értéke az e rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott érték egyezer forintra kerekített 10%-át nem haladja meg. Ezt a kedvezményt - az (5) bekezdésben meghatározottakon túl - a vámkedvezményes értékhatárt meghaladó egyedi értékű vámáruk, továbbá a jövedéki termékek vámkezelése során nem lehet alkalmazni.

(5) A tv. 124. §-ában foglaltakra figyelemmel a (3) és (4) bekezdésben meghatározott vámkedvezmény nem alkalmazható a vámbűncselekmény (csempészet, vámorgazdaság), vámszabálysértés tárgyát képező vámárukra, továbbá a vámraktárban átvett vámárukra."

132. §

A Vhr. 266. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"266. § (1) A természetes személynek EV kiállításával kell kérni:

a) a vámáru vámkezelését a szóbeli árunyilatkozat adási lehetőség kivételével;

b) a kereskedelmi jellegű áru kiviteli vámkezelését;

c) ha a tv. 1. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott korlátozást kell érvényesíteni;

d) az áru ideiglenes kivitelét, ha a tv. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik.

Az együtt utazó családtagok kiállíthatnak közös EV-t is, ekkor a 44. rovatba a további családtagok útlevél számát is fel kell tüntetni.

(2) A természetes személy kérelmére a belföldi forgalom számára történő vámkezelés során a vámáru a tv. 80. §-ának rendelkezései szerint adható ki.

(3) A természetes személy szóbeli árunyilatkozattal kérheti a vámáruk vámkezelését az alábbi esetekben:

a) a vámáruk egyedi vagy összértéke - a d) pont kivételével - a vámkedvezmény igénybevételével vámkezelhető értéket nem haladja meg és nem minősül kereskedelmi jellegű vámárunak;

b) a vámkezelésnél a tv. 1. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott korlátozást nem kell érvényesíteni;

c) ha külföldön feladott poggyászainak későbbi vámkezelésekor a vámkedvezményt nem kívánja igénybe venni;

d) ha a Vámjegy alkalmazásának feltételei fennállnak.

(4) A természetes személy írásbeli vagy szóbeli árunyilatkozatot köteles adni, azonban azok együttes alkalmazására nincs lehetőség.

(5) A kilépő természetes személy az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltak kivételével szóbeli árunyilatkozattal kérheti áruinak kiléptetését.

(6) A vámmentes visszahozatal érdekében az útiholminak minősülő áruk kiléptetésének igazolását a természetes személy a PM rendelet mellékletében meghatározott kiviteli nyilatkozat kitöltésével kérheti. Ilyen esetben a kiléptetést a vámhivatalnak igazolnia kell."

133. §

A Vhr. 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"267. § (1) A tv. 1. számú mellékletének alkalmazásakor az 1. pontban meghatározott mennyiségi keretet meghaladó mennyiségű vámáru vámkezelése esetén a természetes személy az alábbi lehetőségek közül választhat:

a) a határvámhivataltól valamennyi vámárut külföldre visszaviszi, vagy a küldeményt - megbontás nélkül - külföldre visszaküldi;

b) a meghatározott mennyiségi keretet meghaladó mennyiségű vámárut az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlja, s a többi vámáruját a nem kereskedelmi jellegű árukra vonatkozó szabályok szerint kéri vámkezelni. Ilyen esetben külön árunyilatkozatot kell benyújtani a felajánlott és a vámkezelni kért vámárura;

c) valamennyi vámárut

1. az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlja,

2. a kereskedelmi forgalomra vonatkozó szabályok alkalmazásával kéri vámkezelni.

(2) A tv. 1. számú mellékletének 1. pontja szerint behozott gépjármű csak vezetői engedéllyel rendelkező személy részére vámkezelhető;

(3) Ha a tv. 1. számú mellékletének 2. pontjában foglalt korlátozásokat alkalmazni kell, úgy az utas az alábbi lehetőségek közül választhat:

a) a határvámhivataltól valamennyi árut belföldre visszahozza;

b) valamennyi árut a kereskedelmi forgalomra vonatkozó szabályok alkalmazásával kéri vámkezelni."

134. §

A Vhr. 268. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"268. § (1) A vámhivatalnak a vámkezeléskor alkalmazni kell az áruforgalomra vonatkozó korlátozó és tiltó rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fenntartásával a 267. § (1) bekezdés c) pontjának 2. alpontja, továbbá (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a kereskedelmi forgalomra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni."

135. §

A Vhr. 269. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"269. § Ha a természetes személy az esedékes vámot a határvámhivatalnál megfizetni nem tudja, a vámárut a vámhivatal - a tárolás szabályai szerint - közvetlen vámfelügyelet alá veszi."

136. §

A Vhr. 270. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"270. § A természetes személyek részére vámkezelt vámárut gazdasági tevékenység keretében elidegeníteni

nem lehet."

137. §

(1) A Vhr. 3. számú melléklete az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.

(2) A Vhr. 6. számú melléklete helyébe az e rendelet

2. számú melléklete lép.

(3) A Vhr. 8. számú melléklete helyébe az e rendelet

3. számú melléklete lép.

(4) A Vhr. 9. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

4. számú mellékletében foglaltak szerint.

(5) A Vhr. 10. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

5. számú mellékletében foglaltak szerint.

(6) A Vhr. 11. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

6. számú mellékletében foglaltak szerint.

(7) A Vhr. 12. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

7. számú mellékletében foglaltak szerint.

(8) A Vhr. 13. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

8. számú mellékletében foglaltak szerint.

(9) A Vhr. 14. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

9. számú mellékletében foglaltak szerint.

(10) A Vhr. 15. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

10. számú mellékletében foglaltak szerint.

(11) A Vhr. 16. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

11. számú mellékletében foglaltak szerint.

(12) A Vhr. 17. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

12. számú mellékletében foglaltak szerint.

(13) A Vhr. 18. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

13. számú mellékletében foglaltak szerint.

(14) A Vhr. 19. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

14. számú mellékletében foglaltak szerint.

(15) A Vhr. 20. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

15. számú mellékletében foglaltak szerint.

(16) A Vhr. 21. számú melléklettel egészül ki az e rendelet

16. számú mellékletében foglaltak szerint.

138. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2002. január l-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően végzett vámigazgatási eljárásoknál, valamint a hatálybalépést követően kiadásra kerülő új engedélyek esetében kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet 1. §-ával módosított Vhr. 1. §-ának (2) bekezdése, 9. §-ával módosított Vhr. 18. §-ának (7) bekezdése, 24. §-ával módosított Vhr. 75. §-a (7) bekezdésének e)-f) pontjai, e rendelet 131-136. §-saival módosított Vhr. 265-270. §-ai, e rendelet 2. számú mellékletével módosított Vhr. 6. számú melléklete a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az e rendelet kihirdetését követő 8. nap előtt a vámszempontból való megbízhatósági feltétel hiánya miatt

visszavont, illetve ilyen okból folyamatban lévő jogorvoslati eljárás alatt álló ideiglenes behozatali tevékenységi engedélyek esetén egyedi vámbiztosíték nyújtásának előírása mellett az ideiglenes behozatali vámeljárást tevékenységi engedély nélkül kell meghosszabbítani.

(4) A tv. 29. §-ában hivatkozott - a vámhatóság nyilvántartásában szereplő - összehasonlító érték kimunkálásának szabályait PM rendelet, az összehasonlító értékek jegyzékét, továbbá az F típusú vámraktárak címjegyzékét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közleményben teszi közzé.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a Vhr. 2. §-ának (4) bekezdése, a 4. §-a (1) bekezdésében a "deviza-" kifejezés, az 5. §-a (1) bekezdésének első mondata és a második mondatában az "egyéb" szövegrész, a 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja, a 17. §-a (7) bekezdése, a 47. §-a (1) bekezdésében a "a devizahatóság által jóváhagyott" szövegrész, a 66/A. §-a (8) bekezdésének utolsó mondata, a 74. §-a (7) bekezdésének b) pontja, a 75. §-a (6) bekezdésének d) pontja és a (7) bekezdésének j) pontja, valamint a (8) bekezdése, a 88. §-ának (8) bekezdése, a 95. §-a (2) bekezdésében az "és a devizajogszabályok" szövegrész, a 128. §-ának (1) bekezdése, a 139-141. §-a, a 141/A. §-a, a 148. §-a (2) bekezdésében az "a devizahatóság által elfogadott" szövegrész, a 200. §-ának (6) bekezdése, a 216. §-ának (4) bekezdése, a 220. §-ának (1) bekezdése, a 223. §-ának (3) bekezdése, valamint a 270. §-ának (6)-(7) bekezdése hatályát veszti.

(6) E rendelet kihirdetését követő 8. napon hatályát veszti a Vhr. 265/A. §-a, valamint a 271-272. §-a.

(7) A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott ideiglenes behozatali vámeljárásra, továbbá vámraktár üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedélyek a kiadáskor hatályos rendelkezések alapján változatlan feltételekkel érvényben maradnak az engedélyben meghatározott lejáratig, de legfeljebb e rendelet hatálybalépését követő 180 napig. Ezt követően a tevékenységi engedély meghosszabbítását az új feltételek alapján kell kérni.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Stumpf István s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

1. A Vhr. 3. számú mellékletének 2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.2. Exportőr

A származást igazoló okmányt az exportőrnek kell kiállítania. Exportőrnek azon ország exportőre tekintendő,

ahol a kiszállítani kívánt áru kiviteli vámeljárását kérik. Kivéve az Európai Közösség elfogadott exportőre, aki a Közösség több tagállamából rendszeresen exportált árura jogosult számlanyilatkozatot kiadni. Az exportőrnek az exportőr országban - a Közösségre említett kivétellel - belföldi illetékességűnek kell lennie. Exportőr lehet az előállító, illetve a kereskedő vagy minden olyan természetes vagy jogi személy, aki ezen feltételeknek megfelel. A kiviteli számla kiállítója és a szállítási bizonyítványon feltüntetett személy általában egy és ugyanaz. Különböző exportőrök szállítmányaihoz nem lehet egy szállítási bizonyítványt kiállítani."

2. A Vhr. 3. számú mellékletének 2.2.1.1. pontja első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"- az exportőr a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban rendszeresen - legalább átlagosan heti egy alkalommal - szállított szabadkereskedelmi megállapodás keretében árut (rendszeres szállítás meghatározásánál a pán-európai kumulációs rendszerhez csatlakozó, Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokkal folyó kedvezményes kereskedelem keretében bonyolódó kiszállításokat együttesen kell figyelembe venni),"

3. A Vhr. 3. számú mellékletének 2.2.1.2. pontja ötödik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"- nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban rendszeresen, normál eljárásban a kérelmező legalább átlagosan heti egy vagy egyszerűsített eljárásban évente legalább húsz alkalommal szállított szabadkereskedelmi megállapodás keretében, továbbá kereskedő esetében arra vonatkozóan, hogy a kiszállítás az általa jövőben kizárólagosan exportálni kívánt termékre vonatkozik. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik szabadkereskedelmi megállapodás vagy megállapodások keretében exportálta áruját."

4. A Vhr. 3. számú mellékletének 2.2.1.2. pontja kilencedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"- A kérelemben fel kell tüntetni az exportálandó termék(ek) tarifális és kereskedelmi megnevezését, vámtarifaszámát."

5. A Vhr. 3. számú mellékletének 2.2.1.2. pontja kiegészül a következő francia bekezdéssel:

"-Több telephellyel rendelkező gazdálkodónak nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy a könyvelését hol vezeti."

6. A Vhr. 3. számú melléklete a következő 2.2.2. ponttal egészül ki:

"2.2.2. Könyvelés szerinti elkülönítés

Amennyiben azonos és egymással felcserélhető, származó és nem-származó anyagok fizikai elkülönítése jelentős költséggel vagy anyagi nehézséggel járna, a vámhatóság az érintett írásbeli kérelmére engedélyezheti az úgynevezett "könyvelés szerinti elkülönítés" módszerét az ilyen anyagkészletek nyilvántartására.

A származó és nem-származó anyagoknak azonos fajtájúnak és kereskedelmi minőségűnek kell lennie, továbbá azonos technikai és fizikai jellemzőkkel kell rendelkezniük.

A könyvelés szerinti elkülönítés módszerét termelő tevékenységet végző, belföldi illetékességű gyártók alkalmazhatják.

A könyvelés szerinti elkülönítés módszerének alkalmazására vonatkozó engedélyt az a területi szerv adja ki, amelynek illetékességi területén az adott telephely található, ahol a gazdasági tevékenységet végzik és a nyilvántartást vezetik. Amennyiben a gyártó több telephellyel is rendelkezik, és több területi szerv illetékessége is szóba jöhet, az engedélyt annak a területi szervnek kell kiadnia, ahol a gyártó székhelye és nyilvántartása található. Ebben az esetben a telephely(ek) szerint illetékes területi vámszerve(ke)t az engedélyt kiadó területi vámszerv határozatának egy példánya megküldésével értesíti.

Az engedély kiadását a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott feltételekhez kötheti.

Az ilyen engedélyt kérő gyártó a vámhatóság számára köteles megadni minden garanciát, ami a termék származó helyzetének, valamint a szabadkereskedelmi megállapodásokban megfogalmazott egyéb szabályok teljesítésének igazolásához szükséges.

A könyvelés szerinti elkülönítési engedély megszerzése nem jelenti egyben az elfogadott exportőri engedély megszerzését.

2.2.2.1. Könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezésének feltételei:

- vámszempontból megbízható,

- belföldi székhelyű termelő tevékenységet folytat,

- nyilatkozat arra nézve, hogy a termékek származására vonatkozó igazolási kötelezettségének minden esetben maradéktalanul eleget tesz,

- a gyártó főkönyvelőjének vagy pénzügyi vezetőjének nyilatkozata, hogy kettős könyvelést vezet és a készletnyilvántartásánál a FIFO elvet alkalmazza, továbbá, hogy a könyvelésben a származó és nem-származó anyagokat elkülönítve tartja nyilván,

- nyilatkozat a módszer alkalmazásának szükségességéről a fizikai elkülönítés költségei miatt, vagy mert a fizikai elkülönítés nem lehetséges,

- nem áll csődeljárás alatt,

- a készletnyilvántartásnak tartalmaznia kell a könyvelésben szereplő származó és nem-származó anyagokat egyaránt. A készletnyilvántartásban szereplő egyenleget csökkenteni kell minden késztermék előállításakor, tekintet nélkül arra, hogy a termék kedvezményes származó helyzete igazolásra kerül-e,

- amennyiben a termékek a kedvezményes származás igazolása nélkül kerülnek kiszállításra, a nem-származó anyagok készlet nyilvántartásában szereplő egyenleg csak olyan mértékben csökkenthető, amelyet az egyenleg lehetővé tesz. Amennyiben ez nem lehetséges, a származó anyagok készlet nyilvántartásában szereplő egyenlegét kell csökkenteni.

2.2.2.2. Könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezéséhez benyújtandó okmányok:

- egyéni vállalkozói igazolvány másolata, három hónapnál nem régebbi cégkivonat vagy cégmásolat,

- adóbejelentkezési lap másolata,

- a tv. 1. § 23. pontjában meghatározott igazolások arra vonatkozóan, hogy vámszempontból megbízható,

- külkereskedelmi szerződés, levelezés, ami igazolja, hogy a jövőben is rendszeresen fog exportálni szabadkereskedelmi megállapodás keretében,

- nyilatkozat arról, hogy nem áll csődeljárás alatt,

- a kérelemben fel kell tüntetni az exportálandó termékek kereskedelmi megnevezését, vámtarifaszámát, cikkszámát és a termék előállítási helyének pontos címét,

- az exportálandó termékek származásának igazolására szolgáló dokumentáció, valamint a származó jelleg részletes kidolgozása,

- a beszerzésre kerülő és készletezett származó és nem-származó anyagok egyértelmű megkülönböztetését lehetővé tevő módszer leírása,

- nyilatkozat, hogy nem igazolja több termék származó helyzetét, mint amennyit fizikai elkülönítés esetén igazolna.

2.2.2.3. A könyvviteli rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- legyen lehetőség a származó és nem-származó anyagok mennyiségének egyértelmű elkülönítésére,

- feltüntetésre kerüljenek a készletezés időpontjai, illetve amennyiben szükséges, az említett anyagok értéke,

- kimutathatóak legyenek az alábbi mennyiségek:

1. a felhasznált származó és nem-származó anyagoké, illetve, ha szükséges, azok összértéke;

2. a legyártott késztermékeké;

3. az összes kiszállított készterméké, külön-külön azonosítva azokat a szállítmányokat, amelyekre kedvezményes származás igazolását kérik, valamint azokat a szállítmányokat, amelyekre a fenti igazolást nem kérik,

- alkalmas legyen annak bizonyítására, akár az előállításkor, akár a származási okmány kiállításakor, hogy a könyvelés szerint elegendő mennyiségű származó anyagkészlet állt rendelkezésére ahhoz, hogy a származó helyzet igazolható legyen.

2.2.2.4. A könyvelés szerinti elkülönítés engedélyese:

- köteles vállalni, hogy csak azon termékekre ad ki számlanyilatkozatot, illetve kéri EUR. l Szállítási Bizonyítvány hitelesítését, amelyekre vonatkozóan a kiállítás idején birtokában van minden szükséges, a származást igazoló okmány vagy nyilvántartási adat,

- köteles teljes felelősséget vállalni az engedély felhasználásának módjáért, valamint a téves származási nyilatkozatokból eredő következményekért, illetve az engedély helytelen alkalmazásáért,

- köteles eljuttatni az engedélyt kiadó területi szervhez minden könyvviteli időszak végén az adott időszakra vonatkozó analitikus nyilvántartását,

- a vámhatóság kérésére köteles lehetővé tenni a hozzáférést - bármely időszakra vonatkozóan - minden okmányhoz, nyilvántartáshoz, könyveléshez.

2.2.2.5. A vámhatóság jogai és kötelezettségei

A könyvelés szerinti elkülönítési módszer alkalmazásának kezdő időpontjában a vámhatóság köteles megvizsgálni a gyártó nyilvántartásait a származó és nem származó anyagok nyitókészleteinek meghatározása céljából.

A vámhatóság az engedélyt bármikor visszavonhatja.

A vámhatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedélyes az előírt feltételeket nem teljesíti. Ez esetben az összes helytelenül kiadott származási okmányt vagy más, a származás igazolására szolgáló okmányt érvényteleníteni kell."

7. A Vhr. 3. számú melléklete a következő 2.9.2.8. ponttal egészül ki:

"2.9.2.8. pont

A tv. 8. §-a (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában kétség alatt a következők értendők:

- az EUR. 1 Szállítási Bizonyítványt a kibocsátó hatóság nem írta alá vagy nem keltezte;

- a származást igazoló okmányt az exportőr nem írta alá, kivéve azokat a számlanyilatkozatokat, amelyeket elfogadott exportőr bocsát ki azzal a feltétellel, hogy aláírás nélküli számlanyilatkozataiért is teljes felelősséget vállal;

- az importárun vagy a csomagoláson fellelhető jelek vagy a kísérő okmányok más származásra utalnak, mint ami a származást igazoló okmányon szerepel;

- a származást igazoló okmányon feltüntetett adatok azt jelzik, vagy egyéb körülményből arra lehet következtetni, hogy a származó helyzet megszerzéséhez nem kielégítő feldolgozást végeztek el;

- a hitelesítő bélyegző nem egyezik meg azzal a bélyegzővel, amelyről értesítést küldtek."

8. A Vhr. 3. számú mellékletének 3.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.2. Másodlat kiadása

Amennyiben az áru kiszállítása alkalmával állítottak ki származást igazoló EUR. l Szállítási Bizonyítványt, de az elveszett, másodlat kiadását lehet kérni. Ilyenkor a bizonylat 7. rovatába a következő megjegyzést kell beírni - az okmány kiállításának nyelvén - "MÁSODLAT". A kérelmet a hitelesítést végző vámhivatalnál, a kiviteli ellenőrzés tételszámára való hivatkozással kell előterjeszteni, másodlati illeték egyidejű lerovásával."

9. A Vhr. 3. számú melléklete 4. pontjának felvezető szövege a következő mondattal egészül ki:

(4. Számlanyilatkozat)

"A számlanyilatkozatot számlára, szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva lehet megtenni az alábbi szabályok figyelembevételével."

2. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"6. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

A humanitárius szállítmányról szóló igazolás adattartalma:

- külképviselet fejbélyegzője/megnevezése,

- iktatószáma,

- küldő karitatív szervezet megnevezése, címe,

- a szállítmányt fuvarozó gépjármű forgalmi rendszáma(i),

- a gépkocsivezető, kísérő személy adatai (név, útlevélszám, lakcím),

- a belépés tervezett helye,

- a belépés tervezett időpontja,

- a kilépés tervezett helye,

- a kilépés tervezett időpontja,

- a humanitárius szállítmány rendeltetési országa,

- a fogadó karitatív szervezet megnevezése, címe,

- a humanitárius szállítmány tartalmának rövid megnevezése (pl. élelmiszer, ruhanemű, bútor, háztartási cikkek, gyógyszerek, gyógyászati cikkek stb.),

- a humanitárius szállítmány összértéke, mennyisége (súlya vagy darabszáma),

- záradék: A gépjárművekre, azok vezetőire, kísérőkre és a szállítmányra vonatkozó fenti adatok, valamint a szállítmány "humanitárius szállítmány"-kénti megjelölése és a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 1. §-ának 46. pontjában megfogalmazottaknak való megfelelése kizárólag a kérelmet benyújtó küldő szervezet nyilatkozatán alapul.

- a kiállítás helye és ideje,

- aláírás, hivatali beosztás,

- mellékletek megjelölése.

Az igazolás mellékleteként csatolni kell az áruk részletes felsorolását tartalmazó jegyzéket 3 példányban."

3. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"8. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Kiskereskedelmi értékesítés vámraktárban az alábbi esetekben lehetséges:

1. Vámmentes értékesítés tranzitterületen a nemzetközi utasforgalomban részt vevő utasok számára.

2. Vámmentes értékesítés a diplomáciai képviselők vagy konzuli tisztviselők és családtagjaik részére.

3. Vámmentes értékesítés nemzetközi szervezetek tagjai számára.

4. Vámmentes értékesítés a NATO haderők számára."

4. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"9. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Szokásos kezelési módok

Eltérő rendelkezés hiányában, az alábbi kezelési formák egyike sem eredményezheti eltérő nyolc számjegyű vámtarifaszám alkalmazását, továbbá figyelembe kell venni a jövedéki termékekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározottakat is.

a) Vámáruk tárolás közbeni jó állapotának megőrzését biztosító egyszerű műveletek:

1. Szellőztetés, szétterítés, szárítás, portalanítás, egyszerű tisztítási műveletek, csomagolás hibáinak kijavítása, a szállítás vagy tárolás közben keletkezett sérülések kijavítása addig a mértékig, amíg az egyszerű műveletnek minősül, valamint szállításhoz használt védő bevonatok felhelyezése vagy eltávolítása.

2. Leltározás, mintavétel, árumérlegelés.

3. Sérült vagy beszennyeződött alkotóelemek eltávolítása.

4. Tartósítás sugárkezeléssel vagy tartósítószerek hozzáadásával.

5. Élősködők elleni védelmet nyújtó kezelés.

6. Minden hőmérsékletcsökkentéssel járó kezelés, még abban az esetben is, ha ez eltérő nyolc számjegyű vámtarifaszám alkalmazását eredményezi.

b) Vámáruk megjelenését vagy értékesíthetőségét javító alábbi műveletek:

1. Gyümölcsök szártalanítása és/vagy magtalanítása.

2. Vámáruk össze- vagy felszerelése, de csak abban az esetben, ha ez olyan tartozékoknak a készre gyártott termékre való felszerelését jelenti, amelyek nem játszanak jelentős szerepet a termék gyártásában, még abban az esetben is, ha ez a művelet a felszerelt áruk vagy tartozékok vonatkozásában eltérő nyolc számjegyű vámtarifaszám alkalmazását eredményezi.

3. Nyersbőr sótalanítása, tisztítása és kiáztatása.

4. Vámáruk egy vagy több másféle vámáruval való kiegészítése addig a mértékig, amíg a kiegészítés viszonylag kis mértékű, és nem változtatja meg az eredeti termékek jellegét, még abban az esetben is, ha ez a művelet a hozzáadott vámáruk vonatkozásában eltérő nyolc számjegyű vámtarifaszám alkalmazását eredményezi. A hozzáadott vámáruk vámraktárba helyezett, vámszabad területen tárolt termékek lehetnek.

5. Folyadékok hígítása, még abban az esetben is, ha ez a művelet eltérő nyolc számjegyű vámtarifaszám alkalmazását eredményezi.

6. Azonos típusú, eltérő minőségű termékek keverése a vevő által igényelt egységes minőség elérése céljából, a vámáru jellegének megváltoztatása nélkül.

7. Vámáruk elkülönítése, amennyiben ez kizárólag egyszerű műveletekkel megoldható.

c) Műveletek a vámáruk forgalmazáshoz vagy kiskereskedelmi értékesítéshez való előkészítése céljából:

1. Vámáruk szortírozása, mechanikus szűrése, osztályozása és áthelyezése.

2. Beállítások és beszabályozások elvégzése.

3. Becsomagolás, kicsomagolás, átcsomagolás, lefejtés és tartályokba történő egyszerű átrakás, még abban az esetben is, ha ez a művelet eltérő nyolc számjegyű vámtarifaszám alkalmazását eredményezi.

4. Jelzések, ólomzárak, címkék, árcédulák, illetve hasonló megkülönböztető jelek felhelyezése vagy megváltoztatása; ez a művelet nem eredményezheti a valódi származástól eltérő származás látszatát.

5. Gépek, berendezések és gépjárművek tesztelése, beállítása és üzembe helyezése, ha ez kizárólag egyszerű műveletek végrehajtásával megoldható.

6. Tesztelés lefolytatása a magyar szabványoknak való megfelelés ellenőrzése céljából.

7. Szárított gyümölcsök vagy zöldségek felaprítása vagy összetörése.

8. Rozsdamentesítő kezelés alkalmazása.

9. Vámáruk szállítás utáni újra összeszerelése.

10. Hőmérsékletnövelés a vámáruk szállíthatóságának biztosítása céljából.

11. Textilanyagok vasalása.

12. Textilanyagok elektrosztatikus kezelése."

5. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"10. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Az áru/vámáru vámraktárak közötti szállítása - normál eljárás

1. Abban az esetben, ha az áru/vámáru a vámraktárak között a vámraktározás vámeljárás lezárása nélkül kerül átszállításra, akkor a kitároló vámraktár üzemeltetője köteles a felügyeletet ellátó vámhivatalnak benyújtani az EV 1. számú példányának 2 db másolatát, és a 4. és 5. számú példányának másolatát. Az átszállításra kerülő árut/vámárut be kell mutatni a felügyeletet ellátó vámhivatalnak. A vámhivatal mentesítheti a vámraktár üzemeltetőjét az áru/vámáru bemutatási kötelezettsége alól, és ebben az esetben elegendő az EV 1. számú példányának másolatát megküldeni a felügyeletet ellátó vámhivatalnak.

2. A kitároló vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal az EV másolatainak vagy a telefaxon megküldött 1. számú példány elfogadása után azokat/azt záradékolja és meghatározza a bemutatási határidőt, amelyen belül az árut/vámárut be kell mutatni a betároló vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalnak, továbbá a benyújtott okmányokat visszaadja vagy a telefaxon megküldött 1. számú példányt záradékolva, telefax útján visszaküldi a vámraktár üzemeltetője részére. Az EV 1. számú példányának másolatát nyilvántartása mellékleteként a kitároló vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal bevonja.

3. Az EV 1., 4. és 5. számú példányának másolata, valamint az árut/vámárut kísérő okmányok bemutatásra kerülnek a betároló vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalnál. A vámhivatalnak jogában áll a vámraktár üzemeltetőjét mentesíteni az áru/vámáru bemutatási kötelezettsége alól. Ebben az esetben az 1. számú példány telefaxon is beküldhető, illetve visszaküldhető, azonban a 4. és 5. számú példányok másolatát a vámhivatalnak át kell adni.

4. A betároló vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal az EV 4. és 5. számú példányának másolatát az I. rovatban záradékolja és az 1. példányon a bemutatást igazolja, a 4. számú példány másolatát nyilvántartása mellékleteként bevonja és az 5. számú példány másolatát visszaküldi a kitároló vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalnak, az 1. számú példányt pedig az üzemeltetőnek visszaadja.

5. A kitároló vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal ellenőrzi az EV 1. számú példányainak másolatát és a megküldött 5. számú példány másolatát. Ezt követően a vámhivatal az EV 5. számú példányát megküldi a kitároló vámraktár üzemeltetőjének.

6. A vámraktárak üzemeltetői kötelesek a nekik visszaküldött példányokat a raktárnyilvántartással együtt megőrizni."

6. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"11. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Áru/vámáru vámraktárak közötti szállítása - egyszerűsített eljárás

1. Ha az áru/vámáru vámraktárak közötti szállítása anélkül történik, hogy a vámraktározási eljárás lezárulna, akkor az EV 1. számú példányának másolatát kell kitölteni két példányban.

2. Az áru/vámáru átszállítása előtt a kitároló és a betároló vámraktárak felügyeletét ellátó vámhivatalokat, a PM rendeletben meghatározott módon, értesíteni kell a tervezett szállításról annak érdekében, hogy a felügyeletet ellátó vámhivatalok az általuk szükségesnek tartott ellenőrzéseket el tudják végezni.

3. A kitároló vámraktár üzemeltetője, a raktárnyilvántartása mellékleteként megőrzi az 1. számú másolati példányt.

4. A másik másolati példány kísérő okmány, és a betároló vámraktár üzemeltetőjének a kötelessége ezt a példányt a raktárnyilvántartása mellékleteként megőrizni, és a PM rendeletben meghatározott módon értesíteni a felügyeletét ellátó vámhivatalt.

5. A betároló vámraktár üzemeltetője átvételi elismervényt köteles kiállítani a kitároló vámraktár üzemeltetője részére a vámraktárba érkezett áruk átvételéről. A kitároló vámraktár üzemeltetője ezt az átvételi elismervényt a raktárnyilvántartása mellékleteként köteles kezelni.

6. Az 1-5. pontban meghatározott egyszerűsített szállítás jövedéki termékekre nem alkalmazható."

7. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"12. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Állatok

Szemléltető lista

1. Idomítás

2. Tanítás

3. Tenyésztés

4. Patkolás vagy mérlegelés

5. Állat-egészségügyi kezelés

6. Vizsgálat (például vásárlás céljából)

7. Bemutatókon, kiállításokon, versenyeken való részvétel vagy demonstráció

8. Szórakoztatás (cirkuszi állatok stb.)

9. Turisztika (beleértve az utasok háziállatait)

10. Vizsgáztatás (rendőrkutyák vagy lovak; felderítőkutyák, vakvezető kutyák stb.)

11. Mentési műveletek

12. Transzhumálás vagy legeltetés

13. Munkavégzés vagy szállítás

14. Orvosi célok (kígyóméreg szállítása stb.)"

8. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"13. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Szakmai felszerelések

Szemléltető lista

a) Sajtó, rádiós vagy televíziós műsorszóró berendezések

1. Sajtóberendezések, mint például

- személyi számítógép,

- fax,

- írógép,

- mindenféle kamera (filmes és elektronikus kamerák),

- hang- vagy képközvetítő, rögzítő, illetve lejátszó berendezések (magnetofonok, videofelvevők és videolejátszó berendezések, mikrofonok, keverőállványok, hangszórók),

- hang- vagy képrögzítő eszközök (üres vagy felvételt tartalmazó),

- tesztelő- és mérőberendezések és felszerelések (oszcillográf, magnetofon- és videofelvevő tesztelő rendszer, univerzális mérőeszközök, szerszámosládák és -táskák, vektroszkópok, videó áramfejlesztők stb.),

- világító berendezések (fényszórók, keverők, fotóállványok),

- a működéshez szükséges tartozékok (kazetták, fénymérők, lencsék, fotóállványok, akkumulátorok, elemtartók, elemtöltők, monitorok).

2. Hangközvetítő berendezések, mint például

- telekommunikációs berendezések, mint például rádió adóvevők, illetve mikrofonok, hálózathoz, illetve kábelhez csatlakoztatható terminálok, műholdas kapcsolatok,

- hangközlő berendezések (hangrögzítő, felvevő vagy lejátszó berendezés),

- tesztelő- és mérőberendezések és felszerelések (oszcillográfok, magnetofon- és videofelvevő tesztelő rendszer, univerzális mérőeszközök, szerszámosládák és -táskák, vektroszkópok, videó áramfejlesztők stb.),

- a működéshez szükséges tartozékok (órák, stopperórák, iránytűk, mikrofonok, keverőállványok, hangszalagok, áramfejlesztő berendezések, transzformátorok, elemek és akkumulátorok, elemtöltők, fűtő-, légkondicionáló és szellőztető berendezések).

- hangrögzítő eszközök (üres vagy felvételt tartalmazó),

3. Televíziós műsorszóró berendezések, mint például

- televíziós kamerák,

- tévéfilmvetítő berendezések,

- tesztelő- és mérőberendezések és készülékek,

- sugárzó- és közvetítő berendezések,

- kommunikációs berendezések,

- hang- vagy képfelvevő, illetve lejátszó berendezések (magnetofonok és videofelvevők és videolejátszó berendezések, mikrofonok, keverőállványok, hangszórók stb.),

- világító berendezések (fényszórók, keverők, fotóállványok),

- szerkesztő berendezések,

- a működéshez szükséges tartozékok (órák, stopperórák, iránytűk, lencsék, fénymérők, fotóállványok, elemtöltők, kazetták, áramfejlesztő berendezések, transzformátorok, elemek és akkumulátorok, fűtő-, légkondicionáló- és szellőztető berendezések stb.),

- hang- vagy képrögzítő eszközök (üres vagy felvett) (állomáshívó jelek, zenei betétek, feliratok stb.),

- film gyorskópiák,

- hangszerek, kosztümök, díszletek és más színpadi kellékek, állványok, kozmetikai kellékek, hajszárítók.

4. A fentiekben meghatározott célra tervezett, illetve ilyen célra alkalmas járművek, mint például:

- televíziós közvetítő járművek,

- a televíziós tartozékok szállítására alkalmas járművek,

- képrögzítő járművek,

- hangrögzítő és lejátszó járművek,

- lassú járművek,

- könnyű járművek.

b) Filmfelvevő berendezések

1. Berendezések, mint például

- mindenféle kamera (filmes és elektromos kamerák),

- tesztelő- és mérőberendezések és felszerelések (oszcillográfok, magnetofon és videofelvevő tesztelő rendszerek, univerzális mérőeszközök, szerszámosládák és -táskák, vektroszkópok, videó áramfejlesztők stb.),

- kamerakocsi és mikrofongém,

- világító berendezések (fényszórók, keverők, fotóállványok),

- szerkesztő berendezések,

- hang- vagy képrögzítő, illetve lejátszó berendezések (magnetofonok és videofelvevők, mikrofonok, keverőállványok, hangosbeszélők),

- hang- vagy képrögzítő eszközök (üres vagy felvett) (állomáshívó jelek, zenei betétek, feliratok stb.),

- film gyorskópiák,

- a működéshez szükséges tartozékok (órák, stopperórák, iránytűk, mikrofonok, keverőállványok, hangszalagok, áramfejlesztő berendezések, transzformátorok, elemek és akkumulátorok, elemtöltők, fűtő-, légkondicionáló- és szellőztető berendezések stb.),

- hangszerek, kosztümök, díszletek és más színpadi kellékek, állványok, kozmetikai kellékek, hajszárítók.

2. A fentiekben meghatározott célra tervezett vagy ilyen célra alkalmas járművek.

c) Egyéb felszerelések

1. A gépek, berendezések, közlekedési eszközök stb. felállításához, teszteléséhez, felszereléséhez, ellenőrzéséhez, felülvizsgálatához, karbantartásához vagy javításához szükséges berendezések, mint például

- szerszámok,

- mérő-, ellenőrző-, illetve tesztelő berendezések és felszerelések (hőmérséklet, nyomás, távolság, magasság, felület, sebesség stb.), beleértve az elektromos berendezéseket is (feszültségmérők, ampermérők, mérőkábelek, összehasonlító műszerek, transzformátorok, rögzítő berendezések stb.) és szerelőállványok,

- olyan berendezések és felszerelések, amelyek segítségével felvételek készíthetők a gépekről, berendezésekről a felállításuk alatt, illetve után,

- a hajók megvizsgálásához szükséges berendezések.

2. Az üzletemberek, üzleti tanácsadók, termelékenységi szakértők, könyvelők és hasonló szakmát folytató emberek számára szükséges berendezések és felszerelések, mint például

- személyi számítógépek,

- írógépek,

- hang-, illetve képközvetítő, rögzítő és lejátszó berendezések,

- számológépek.

3. Topográfiai felméréseket, illetve geofizikai terepkutatási munkálatokat végző szakértők számára szükséges berendezések és felszerelések, mint például

- mérőberendezések és -felszerelések,

- fúróberendezések,

- közvetítő és kommunikációs berendezések.

4. A légszennyezés ellen küzdő szakemberek számára szükséges berendezések.

5. Az orvosok, sebészek, állatorvosok, bábák és hasonló foglalkozást űzők számára szükséges eszközök.

6. A régészek, paleontológusok, geográfusok, zoológusok és más természettudósok számára szükséges eszközök.

7. A szórakoztatóipar, a színtársulatok és a zenekarok számára szükséges eszközök, beleértve a magán-, illetve nyilvános előadások alkalmával használt eszközöket is (hangszerek, kosztümök, díszletek stb.).

8. Az előadók számára az előadásaik illusztrálásához szükséges berendezések.

9. A fényképezőutak során használatos berendezések (mindenféle kamera, kazetta, fénymérő, lencse, fotóállvány, akkumulátor, elemtartó, elemtöltő, monitorok, világítási berendezések, divatcikkek és kiegészítők a modellek számára stb.).

10. A fentiekben meghatározott célra tervezett, illetve ilyen célra alkalmas járművek, mint például a mozgó vizsgáló egységek, a mozgó műhelyek és laboratóriumok."

9. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"14. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Oktatási segédeszközök

Szemléltető lista

a) Hang- vagy képrögzítő és lejátszó berendezések, mint például

- dia- és diafilmvetítők,

- filmvetítő gép,

- háttérvetítők és episzkópok,

- magnetofonok, magnetoszkópok és videoberendezések,

- zártláncú televíziós berendezések.

b) Hang- és képhordozók, mint például

- diák, diafilmek és mikrofilmek,

- mozgófilmek,

- hangfelvételek (mágnesszalagok, lemezek),

- videoszalagok.

c) Speciális anyagok, mint például

- könyvtárak bibliográfiai és audiovizuális anyagai,

- mozgó könyvtárak,

- nyelvi laboratóriumok,

- szinkrontolmács berendezések,

- programozott oktatógépek (mechanikus vagy elektronikus),

- fogyatékos emberek oktatása és szakképzése céljára tervezett anyagok.

d) Egyéb anyagok, mint például

- ábrák, modellek, grafikonok, térképek, tervrajzok, fényképek és rajzok,

- bemutatási célra tervezett berendezések, felszerelések és modellek,

- egy adott tárgy oktatása céljából készített vizuális, illetve audio típusú pedagógiai adatokat tartalmazó eszközök csoportja (oktatási készletek),

- egy adott szakma, illetve foglalkozás elsajátításához szükséges berendezések, felszerelések, szerszámok és gépi eszközök,

- olyan berendezések, beleértve a mentési munkálatok során történő felhasználás céljára alkalmas vagy kifejezetten erre a célra tervezett járműveket, amelyek a mentési műveletekben résztvevők oktatása céljából kerültek behozatalra."

10. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"15. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Egyéb, oktatási, tudományos vagy kulturális tevékenységgel kapcsolatosan behozott termékek

Szemléltető lista

Olyan áruk, mint

a) színtársulatok vagy színházak számára díjtalanul kölcsönbe küldött kosztümök és díszletek,

b) zenés színházaknak vagy zenekaroknak kölcsönbe, ingyenesen küldött kották."

11. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"16. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Műtárgyak, gyűjteményi tételek és antikvitások

Az e rendelet 134/I. § alkalmazásában:

a) "műtárgyak" az alábbiakat jelentik:

- képek, kollázsok és hasonló dísztáblák, teljes mértékben a művész keze által készített festmények és rajzok, de nem építészeti, mérnöki, ipari, kereskedelmi, topográfiai vagy hasonló célú tervek és rajzok, kézi díszítésű gyárilag előállított cikkek, színházi díszlet, stúdió háttérfüggönyök vagy hasonló festett vásznak (9701 vámtarifaszám),

- eredeti metszetek, nyomatok és litográfiák, korlátozott számban készült, teljes egészében a művész kezével készített egy vagy több lemez fekete és fehér vagy színes nyomatai, függetlenül az általa használt eljárástól vagy anyagtól, de nem beleértve semmilyen mechanikai vagy fotomechanikai eljárást (9702 00 00 vámtarifaszám),

- eredeti szobrok vagy szobrászati művek bármilyen anyagból, feltéve, hogy ezeket teljes egészében a művész készítette; szoboröntvények, amelyek előállítása nyolc példányra korlátozott, és amelyet a művész vagy annak örökösei ellenőriztek (9703 00 00 vámtarifaszám),

- művészek által készített tervek alapján kézi munkával készült kárpitok (5805 00 00 vámtarifaszám) és falikárpitok (6304 00 00 vámtarifaszám), feltéve, hogy ezekből egyenként nem készült nyolcnál több példány,

- egyedi kerámiák, amelyeket teljes mértékben a művész készített és szignált,

- teljes mértékben kézi munkával készült réz alapú zománcmunkák nyolc példányig a művész vagy a stúdió szignójával ellátva, kivéve az ékszerész és aranyműves, valamint ezüstműves árucikkeket,

- művész által készített fényképek, amelyeket fölnagyított vagy az ő felügyelete mellett nagyítottak, szignálva, sorszámozva és 30 példányra korlátozva, beleértve minden méretet és keretezést;

b) "gyűjteményi tételek" jelentik:

- postai vagy adóbélyegeket, a postai bélyegzéseket, az első napi kiadásokat, az előre lebélyegzett levélpapírokat és hasonlókat, frankírozva, vagy ha frankírozatlan, nem törvényes fizetési eszköz és célja szerint nem használják törvényes fizetési eszközként (9704 00 vámtarifaszám),

- állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi, palaetológiai, etnográfiai vagy numizmatikai gyűjtemények és gyűjteményi darabok (9705 00 00 vámtarifaszám);

c) "antikvitások":

olyan 100 évnél idősebb egyéb tárgyak, amelyek nem műalkotások vagy nem képezik gyűjteményi tételek részét (9706 00 00 vámtarifaszám)".

12. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"17. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Az utasok személyes használati tárgyai, sportcélokra behozott áruk

Szemléltető lista

a) Az utasok személyes használati tárgyai

- ruhanemű,

- tisztálkodási szerek,

- személyes ékszerek,

- álló- és mozgóképes kamera, szokásos mennyiségű filmmel és tartozékokkal,

- hordozható dia-, illetve filmvetítők, azok tartozékai, szokásos mennyiségű diával, illetve filmmel,

- videokamerák és hordozható videó felvevők, szokásos mennyiségű szalaggal,

- hordozható hangszerek,

- hordozható lemezjátszók, lemezekkel együtt,

- hordozható hangrögzítők és lejátszók (beleértve a diktafonokat), a hozzájuk tartozó szalagokkal,

- hordozható rádióvevők,

- hordozható televízió készülékek,

- hordozható írógépek,

- hordozható számológépek,

- hordozható személyi számítógépek,

- kétcsöves látcsövek,

- gyermekkocsik,

- tolókocsik mozgássérültek részére,

- sportfelszerelések, mint például sátrak és más kemping felszerelések, horgászfelszerelés, hegymászó felszerelések, búvár felszerelések, sportfegyverek töltényekkel, (segédmotor nélküli) kerékpár, 5,5 méternél rövidebb kenuk és kajakok, sítalpak, teniszütők, hullámlovas deszkák (szörf), széllovas deszkák (windsurf), sárkányrepülők és deltaszárnyak, golf felszerelések,

- hordozható dialízis és hasonló orvosi berendezések, valamint a használatukhoz szükséges, egyszeri felhasználásra szánt árucikkek,

- egyéb, egyértelműen személyes jellegű árucikkek.

b) Sportcélokra behozott áruk

1. Futó-, ugró- és dobófelszerelések, mint például

- gátak,

- gerelyek, diszkoszok, kalapácsok, rudak, súlydobó golyó.

2. Labdajátékok felszerelései, mint például

- mindenféle labda,

- teniszütők, krikett- és pólóütők, golfütők, botok és hasonlók,

- mindenféle hálók,

- kapuk.

3. Télisport-felszerelések, mint például

- sítalpak és síbotok,

- korcsolyák,

- bobok,

- jégkorong felszerelések.

4. Mindenféle sportruha, sportcipő, sportkesztyű és fejfedő.

5. Vízisport- felszerelések, mint például

- kenuk és kajakok,

- vitorlás hajók és csónakok, vitorlák, evezők és kajakevezők,

- szörfdeszkák és vitorlák.

6. Motoros járművek és vízi járművek, mint például

- autók,

- motorkerékpárok,

- motorcsónakok.

7. Egyéb események alkalmával használatos felszerelések, mint például

- sportfegyverek és töltények,

- (segédmotor nélküli) kerékpárok,

- íjak és nyilak,

- vívó felszerelés,

- gimnasztikái eszközök,

- iránytűk,

- birkózó szőnyegek és tatamik,

- súlyemelő felszerelések,

- lovagló felszerelések, hajtókocsik,

- széllovas deszkák (windsurf), sárkányrepülők, deltaszárnyak,

- hegymászó felszerelések,

- a bemutatót kísérő zenei kazetták.

8. Kiegészítő felszerelések, mint például

- mérő- és eredménykijelző berendezések,

- vér- és vizeletvizsgáló műszerek."

13. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"18. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Idegenforgalmi reklámanyagok

Szemléltető lista

a) Olyan anyagok, amelyek a hivatalos nemzeti idegenforgalmi irodák által kinevezett és akkreditált képviselők irodáiban a vámhatóság által jóváhagyott vagy egyéb helyen kerülnek elhelyezésre: képek és rajzok, keretezett fényképek, és nagyított képek, könyvek, festmények, metszetek és kőnyomatok, szobrok és falikárpitok és más hasonló műtárgyak.

b) Kiállítási anyagok (kirakatok, állványok, és hasonló eszközök stb.), beleértve az ezek működtetéséhez szükséges elektromos és mechanikai berendezéseket.

c) Ingyenes előadásokon felhasználni tervezett dokumentumfilmek, lemezek, hangszalagok és más hangfelvételek, kivéve azon tárgyakat, amelyek témájuk alapján alkalmasak a kereskedelmi reklámozásra és amelyek nyilvánosan értékesítésre kerülnek.

d) Indokolt számú zászló.

e) Diorámák, mérethű modellek, diapozitívok, nyomódúcok és negatívok.

f) Indokolt számú példány iparművészeti termékekből, népviseletekből és hasonló népművészeti cikkekből."

14. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"19. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

A tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagok

Szemléltető lista

a) Olvasmányok, mint például

- mindenféle könyv,

- levelező kurzusok anyagai,

- újságok, folyóiratok és időszakos kiadványok,

- a kikötők szociális lehetőségeiről megjelent kiadványok.

b) Audiovizuális anyagok, mint például

- hang- és képlejátszó berendezések,

- magnetofonok,

- rádió- és televíziós készülékek,

- film- és egyéb vetítők,

- hang- vagy lemezfelvételek (nyelvtanfolyamok, rádióműsorok, üdvözletek, zenei- és szórakoztató műsorok),

- exponált és előhívott filmek,

- diafilmek,

- videoszalagok.

c) Sportfelszerelések, mint például

- sportruházat,

- labdák,

- ütők és hálók,

- a fedélzeten játszható játékok,

- atlétikai felszerelések,

- gimnasztikái felszerelések.

d) Hobbival kapcsolatos anyagok, mint például

- fedett pályás játékok,

- hangszerek,

- amatőr színészek számára szükséges anyagok,

- festéshez, szobrászathoz, fa- és fémmegmunkáláshoz, szőnyegkészítéshez stb. szükséges anyagok.

e) Vallási szertartásokhoz szükséges felszerelések.

f) Jóléti anyagok alkatrészei és tartozékai."

15. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"20. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

A részleges vámmentességre való jogosultságból kizárt áruk

a) Valamennyi olyan fogyasztási cikk, amely előállítása után a vásárlók általános mindennapi szükségleteinek kielégítését szolgálja (így különösen az élelmiszerek) és átlagos élettartama a három évet nem haladja meg.

b) Az olyan vámáruk, amelyek használatuk során jellegükből adódóan megsemmisülnek, átalakulnak, vagy azokat felhasználják és ennek következtében változatlan állapotban történő visszavitelük nem lehetséges (így különösen az olyan vámáruk, amelyeket rendeltetésszerű felhasználásuk érdekében épületbe, építménybe beépítenek, vetőmagként, állatok etetésére vagy más hasonló módon felhasználnak)."

16. számú melléklet a 243/2001. (XII. 11.) Korm. rendelethez

"21. számú melléklet a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelethez

Magyar Köztársaság

(Az eredeti példány hátoldala)

Az INF 8 adatlap kitöltési útmutatója

Az adatlapot írógéppel, számítástechnikai eszközzel vagy kézírással, tintával olvashatóan - latin betűkkel - kell kitölteni. Nem lehetnek rajta törlések vagy átírások. Javításkor a rossz szót át kell húzni és a javított adatot fölé kell írni. A javításokat a nyomtatványt kitöltő személynek és a vámhivatalnak igazolnia kell.

A nyomtatvány 1-10. rovatait a vámfizetésre kötelezettnek kell kitöltenie.

A rovatokra vonatkozó megjegyzések:

1. Vámfizetésre kötelezett azonosítható neve és címe valamint adószáma.

2. és 4. Vámhivatal neve és címe. A 4. rovatot nem kell kitölteni, ha az adatlapot a vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalnál használják fel.

5. Vámraktár engedélyesének neve és címe, ahol a szokásos kezelési módokat elvégezték.

6. Vámraktár engedély száma.

Az egyes példányok rendeltetése:

- az eredeti példány az igazolást kérő példánya,

- a másolati példány az igazolást végző vámhivatal példánya.

Magyar Köztársaság

(A másolati példány hátoldala)

Az INF 8 adatlap kitöltési útmutatója

Az adatlapot írógéppel, számítástechnikai eszközzel vagy kézírással, tintával olvashatóan - latin betűkkel - kell kitölteni. Nem lehetnek rajta törlések vagy átírások. Javításkor a rossz szót át kell húzni és a javított adatot fölé kell írni. A javításokat a nyomtatványt kitöltő személynek és a vámhivatalnak igazolnia kell.

A nyomtatvány 1-10. rovatait a vámfizetésre kötelezettnek kell kitöltenie.

A rovatokra vonatkozó megjegyzések:

1. Vámfizetésre kötelezett azonosítható neve és címe valamint adószáma.

2.és 4. Vámhivatal neve és címe. A 4. rovatot nem kell kitölteni, ha az adatlapot a vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalnál használják fel.

5. Vámraktár engedélyesének neve és címe, ahol a szokásos kezelési módokat elvégezték.

6. Vámraktár engedély száma.

Az egyes példányok rendeltetése:

- az eredeti példány az igazolást kérő példánya,

- a másolati példány az igazolást végző vámhivatal példánya.

Az INF 8 adatlapra vonatkozó rendelkezések

1. A nyomtatvány mérete 210 ´ 297 ± 3 mm, terjedelme 2 lap, nyomása: fehér alapon zöld színnel, papír: 50-57 grammos önátírós IDEM, kötészet: fejben ragasztva.

2. Minden nyomtatvány egyedi sorszámot visel (HU-00000000).

3. A nyomtatvány gyártását és forgalmazását a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága engedélyezi."