48/2002. (XII. 28.) PM rendelet

a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33/A. §-ában foglaltakkal összhangban - a következőket rendelem el:

A viszontgarancia vállalásának feltételei

1. §

(1)[1] A Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Részvénytársaság), illetve az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a Részvénytársaságot, illetve az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségre a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvénynek (a továbbiakban: Kvt.) az Alapítványra és Részvénytársaságra vonatkozó rendelkezéseiben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33/A. és 33/D. §-ában, valamint a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén állami viszontgarancia (a továbbiakban: viszontgarancia) áll fenn.

(2)[2] A viszontgarancia feltételei:

a)[3] A Részvénytársaság

aa) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben meghatározott kis-és középvállalkozások, és

ab) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejövő szervezetek

(a továbbiakban együtt: vállalkozás) pénzügyi intézményekkel, az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, mikrohitelezési tevékenység esetén a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványokkal (a továbbiakban: szervezetek) megkötött hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: lízingszerződés), továbbá faktoring szerződésből eredő kötelezettségeiért vállal készfizető kezességet.

b)[4] Az Alapítvány

ba) természetes személyek,

bb) gazdasági társaságok,

bc) nonprofit gazdasági társaságok,

bd) szövetkezetek, és

be)[5] magánvállalkozások

(a továbbiakban együtt: vállalkozás) az a) pont szerinti szervezetekkel megkötött hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint lízingszerződésből, továbbá faktoring szerződésből eredő kötelezettségeiért vállal készfizető kezességet.

c)[6] A kezességvállalásról szóló döntésnél az euróban meghatározott összegek forintra való átszámításakor az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: állami támogatási kormányrendelet) 35. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

d)[7] A Részvénytársaság és az Alapítvány (a továbbiakban együtt: Kezes) által vállalt készfizető kezesség mértéke - a 8/A. §-ban foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a hitelszerződés vagy a kölcsönszerződés esetén az adóst, bankgarancia-szerződés alapján a megbízót, továbbá lízingszerződés esetén, valamint faktoring szerződés esetén a vállalkozást terhelő fizetési kötelezettség 80%-át azzal, hogy a viszontgarancia a kamatra, díjakra és egyéb járulékokra csak abban az esetben terjed ki, ha azok összege a kezességvállalásról szóló döntés időpontjában pontosan meghatározott.

e)[8] A Kezes legfeljebb 25 éves lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségért, továbbá legfeljebb 25 éves futamidejű lízingszerződésből, valamint legfeljebb egyéves futamidejű faktoring ügyletből eredő kötelezettségért vállal készfizető kezességet.

f) A kezességvállalás és a kezességvállalással biztosított hitel-, kölcsön-, bankgarancia-, lízing- vagy faktoring szerződés a jogszabályoknak megfelel. A 2. § (4) bekezdés szerinti támogatás támogatástartalma a jogszabályoknak megfelel és kedvezményezettje a Részvénytársaság kezessége esetén az a) pont szerinti vállalkozás, az Alapítvány kezessége esetén a b) pont szerinti vállalkozás.

(3)[9] Nem vállalható kezesség olyan hitelhez, illetve kölcsönhöz, amelyhez más állami kezesség, vagy állami többségi tulajdonú gazdasági társaság által vállalt kezesség kapcsolódik.

(4)[10] A készfizető kezesség összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a tőketartozás, valamint, amennyiben ezt a (2) bekezdés d) pontja megengedi, a kamatok és járulékok összegét, olyan mértékben, amelyre a Kezes fizetési kötelezettsége kiterjedhet. A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek a kezességvállalási szerződés megkötésekor, és az erre irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell teljesülnie.

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok érvényesülése

2. §

(1)[11] A készfizető kezességvállalási szerződések esetén az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben alkalmazni kell:

a) az állami támogatási kormányrendeletben foglaltakat,

b)[12] az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat,

c) a Bizottság 1998/2006/EK rendeletét (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379. 2006. 12. 28. 5-10. o.),

d) a Bizottság 1857/2006/EK rendeletét (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 358. 2006. 12. 16. 3-21. 0.),

e) a Bizottság 875/2007/EK rendeletét (2007. július 24.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 193. 2007. 07. 25. 6-12. o.),

f) a Bizottság 1860/2004/EK rendeletét (2004. október 6.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban (HL L 325. 2004. 10. 28. 4-9. o.),

g)[13] a Bizottság 736/2008/EK rendeletét (2008. július 22.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (HL L 201., 2008. 07. 30., 16-28. o.),

h)[14] a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendeletet (2008. augusztus 6.) (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214/3. 2008. 08. 09.),

i)[15]

j)[16] a Bizottság 1535/2007/EK rendeletét (2007. december 20.) az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 337 2007.12.21. 35-41.0.)

(2)[17] Nem köthető készfizető kezességvállalási szerződés olyan vállalkozás kötelezettségére,

a) amelynek korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal, illetve a kezesekkel szemben fennálló tartozása van, valamint

b) amely csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt áll.

(3)[18] A Kezes a kezességvállalásról szóló döntést megelőzően saját belső nyilvántartása, valamint az ügyfél nyilatkozata alapján köteles ellenőrizni a (2) bekezdésben foglaltak teljesülését.

(4)[19] A készfizető kezesség formájában adott támogatás nyújtója a Kezes, kedvezményezettje az 1. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott vállalkozás.

(5)[20]

(6)[21]

A viszontgarancia érvényesítése és folyósítása

3. §

(1)[22] A Kezes a viszontgarancia érvényesítése iránti igényét a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) nyújtja be.

(2) A viszontgarancia érvényesítésének feltétele, hogy

a) a Kezes által megkötött-jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő - készfizető kezességvállalási szerződésből eredő fizetési kötelezettségének a Kezes jogszerűen eleget tett,

b) a Kezes a 7. § (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét időben teljesítette, és a viszontgarancia érvényesítésével kapcsolatos kötelezettség a 2 számú melléklet szerinti - korábban teljesített - adatszolgáltatásban szerepel.

(3)[23] A Kezes a készfizető kezességvállalási szerződésből eredő kötelezettségének teljesítéséről a pénzügyi intézménynek, illetve a szervezeteknek történt fizetést követően az 1. számú melléklet szerinti elszámolási ív benyújtásával tájékoztatja a kincstárat. A kincstár indokolt esetben hiánypótlást, illetve kiegészítő adatokat kérhet.

(4)[24] A kincstár legkésőbb a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül rendelkezik a Kezes által kifizetett összeg 70%-ának a Kezes számlájára történő átutalásáról.

(5)[25] Az e rendeletnek megfelelő viszontgarancia forrása a Kvt. XLII. "A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai" fejezet 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím 5. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség alcímen, továbbá a 7. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség alcímen előirányzott összeg.

A követelések behajtása

4. §

(1) A Kezesre átszállt követelések behajtása során befolyt összegből először a Kezesnél ténylegesen felmerült - az adott követelés behajtásával közvetlenül összefüggő, igazolt - behajtási költségeket kell elszámolni.

(2)[26] A behajtás során befolyt összegből a költségvetést megillető összeget a Kezes 15 munkanapon belül utalja át a 10032000-01907034 Kincstár Állami kezességbeváltás folyósítási számla javára.

(3)[27] A Kezes a követelés behajtásáról elszámolást készít, amelyben feltünteti a behajtás során befolyt összeget, a ténylegesen felmerült és elszámolt behajtási költségeket és az átutalandó összeget. Az elszámolást az átutalás időpontjában meg kell küldeni a kincstárnak.

(4)[28] A viszontgarancia érvényesítésétől számított három év elteltével - de legkésőbb a behajtás befejezését követő 15 napon belül - minden ügyben teljes körű elszámolást kell készíteni a kincstár részére. Az elszámolás során a Kezes részletes kimutatást készít az adóstól behajtott követelésekről, a kincstárnak átutalt összegekről, az elszámolt behajtási költségekről, valamint a behajtási tevékenység módjáról és a megtérülés mértékéről.

(5)[29] A kincstár a (4) bekezdés szerinti elszámolást követő 15 munkanapon belül értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, amennyiben a Kezesnek az Áht. 33. §-ának (14) bekezdése alapján állammal szembeni, adók módjára behajtandó tartozása keletkezik. Az értesítésnek tartalmaznia kell a Kezes azonosító adatait, a központi költségvetést megillető, a Kezes által behajtott, de a kincstárnak be nem fizetett összeget és a megfizetés esedékességét.

5. §[30]

A Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó szabályok[31]

6. §[32]

(1) A 2010. augusztus 15-ét megelőzően megkötött hitelszerződések vonatkozásában a Részvénytársaság a Széchenyi vállalkozói kártyahitelhez kapcsolódó viszontgaranciát a 4. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés és Elszámolási Ív" megküldésével igényelheti. A Részvénytársaság a készfizető kezességből eredő kötelezettségek teljesítése következtében reá átszálló követeléseket követeléskezelő szervezet részére engedményezi, amellyel együttműködési megállapodást köt. A követeléskezelő szervezetet nyilvános pályázat útján kell kiválasztani.

(2) A Részvénytársaság az engedményezésből származó vételárral csökkenti az igényelt viszontgarancia összegét, és az elszámolási íveken már a csökkentett összeget tünteti fel. A követelés engedményezésével a követelés behajtása lezárul, ezért az elszámolási ívek benyújtásával a részletes elszámolás is megtörténik.

6/A.§[33]

(1) A 2010. augusztus 15-én, vagy azt követően megkötött hitelszerződések vonatkozásában a Kezes a Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó viszontgaranciát a 3. §-ban foglaltak szerint érvényesíti.

(2) A tartozás eredeti kötelezettjét az állami adóhatóság határozatban értesíti annak tényéről, hogy a központi költségvetés terhére kifizetett összeg az állammal szembeni tartozásává vált.

(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 177/B. § szerinti, az adóhatóság részére küldendő megkeresésben a Kezes - az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon - feltünteti a fizetésre kötelezett nevét, adóazonosító számát, a Széchenyi Kártya Program keretében létrejött szerződések kapcsán a központi költségvetés terhére kifizetett összeget és a kifizetés időpontját, a kezességvállalási szerződés számát, a folyósító pénzügyi intézmény nevét, adóazonosító számát, a hitel megfizetéséért készfizető kezességet vállaló magánszemély nevét, adóazonosító jelét. A Kezes a megkereséshez - az Art.-ben foglalt előírások mellett -mellékletként csatolja a megkötött hitelszerződés egy másolati példányát is.

(4) A Kezest az állami adóhatóság megkeresésén túl a Kincstárral szemben a viszontgarancia érvényesítésével kapcsolatosan további elszámolási kötelezettség nem terheli.

A rendszeres adatszolgáltatás általános szabályai

7. §

(1)[34] A Kezes a vállalt készfizető kezességvállalási szerződésből eredő kötelezettségeiről negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-áig a 2. számú mellékletben meghatározott módon beszámolót készít a kincstár részére. A Kezes a 2. számú melléklet 2. számú táblázata szerinti kimutatást, a negyedévet követő hó 20-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére is.

(2)[35] A Kezes a beváltott készfizető kezességvállalásokról, valamint a követelések behajtásáról a 3. számú mellékletben meghatározott módon negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig összesítést készít a kincstár részére, a Részvénytársaság által a kezességvállalás biztosítékaként kötött biztosításokból eredő behajtási bevételeknek minősülő, biztosító intézettől származó térítések elkülönített feltüntetésével.

(3)[36] Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti hitelkonstrukciókkal összefüggésben vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban - negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig az 5. számú mellékletben meghatározott módon meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter, valamint a vidékfejlesztési miniszternek is. A Kezes a kezességvállalását megalapozó új jogszabály hatálybalépésekor a jogszabály számát tartalmazó új sorral bővíti az 5. számú melléklet szerinti jelentést, és az e bekezdés szerinti adatszolgáltatást a következő negyedévben ennek megfelelő bontásban teljesíti.

7/A. §[37]

(1) A Kezes a központi költségvetést terhelő, viszontgarancia érvényesítésből származó kifizetések adott költségvetési évben várható alakulásának havi ütemezéséről elektronikus úton adatot szolgáltat az érintett költségvetési előirányzattal megegyező részletezettséggel negyedévenként az államháztartásért felelős miniszternek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az első negyedévre január 5. munkanapjáig, ezt követően a negyedév utolsó hónapjának 25. napjáig kell teljesíteni.

Egyéb rendelkezések

8. §

(1)[38] A Kezes és a kincstár a viszontgarancia érvényesítésére, folyósítására vonatkozó technikai feltételekről, a késedelmes fizetés jogkövetkezményeiről, az ellenőrzési jog gyakorlásáról, valamint az adatszolgáltatás módjáról - e rendeletben meghatározott feltételek között - szerződésben állapodik meg.

(2)[39] A Kezes nyilvántartásait olyan módon köteles vezetni, hogy abból megállapítható, egyedileg azonosítható legyen a viszontgaranciával érintett készfizető kezesi kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetés, viszontgarancia érvényesítés, behajtási jogcselekmény, a behajtással közvetlenül összefüggő kiadás, valamint az e rendeletben foglalt feltételeket igazoló dokumentum. A Kezes vállalkozásonkénti nyilvántartást vezet az R. szerinti - 2003. január 1. után kötött készfizető kezességvállalási szerződésekben és szerződésmódosításokban nyújtott - támogatástartalom összegétől és a támogatás nyújtásának időpontjáról.

(3)[40] A Részvénytársaság az e rendelet hatálya alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó eszközöket, forrásokat, bevételeket és ráfordításokat - az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló 105/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet szabályaival összhangban - a viszontgarancia nélkül végzett tevékenységétől elkülönítve, ezen belül hitelés bankgarancia-ügyletek, lízingügyletek és faktoring ügyletek szerinti bontásban köteles nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

(4)[41] A Kezes a költségvetési törvényben előírt állományokra és a garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettségre jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatokra vonatkozó mértékekre és szabályokra figyelemmel készíti el üzleti tervét.

Pénzügyi válság kapcsán nyújtandó állami kezességvállalás[42]

8/A. §

(1)[43] A Bizottság által jóváhagyott, az állami támogatási kormányrendelet 1. §-ában foglaltak szerinti létező támogatási program előírásaitól eltérően a Kezes állami viszontgarancia mellett a (2)-(9) bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesítése esetén vállalhat kezességet.

(2)[44] E rendelkezések csak a Kezes által 2011. február 23-át követően kötött kezességvállalási szerződések (ide nem értve a módosított szerződéseket) vonatkozásában alkalmazhatók.

(3)[45] A bármely a Bizottság által jóváhagyott módszertan vagy bizottsági közlemény alapján a támogatástartalom kiszámítására alkalmazott piaci díjnál kis- és középvállalkozásoknál 15%-kal alacsonyabb díj alkalmazható kétéves időszakra.

(4)[46] Nem beruházási célú alapügylet esetében a kezességgel fedezett alapügylet összege nem haladhatja meg a kedvezményezett a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. §-a szerint számított 2010. évi személyi jellegű ráfordításainak összegét. Amennyiben a vállalkozást 2010. január 1-jén vagy azt követően alapították, az alapügylet összege nem haladhatja meg a kedvezményezett a 2010-ben kezdődő pénzügyi év Sztv. 79. §-a szerint számított személyi jellegű ráfordításai és a 2011-ben kezdődő pénzügyi évére vonatkozóan becsült éves, az Sztv. 79. §-a szerint számított személyi jellegű ráfordításai átlagát.

(4a)[47] Beruházási célú alapügylet esetében a kezességgel fedezett alapügylet összege nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott összeg és az Európai Unió 27 tagállamának az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által az alapügylet megkötése előtt legutoljára közzétett átlagos havi bérköltségei alapján számított éves összeg közül a nagyobbat.

(5) A kedvezményezett éves személyi jellegű ráfordításai összegének meghatározásakor figyelembe vehető a kedvezményezett telephelyén dolgozók bére is, akik bérüket alvállalkozótól kapják. Ha az alvállalkozók személyi jellegű ráfordításai a fővállalkozó számára nyújtott kezesség összegének meghatározásakor figyelembevételre kerülnek, e személyi jellegű ráfordításokat az alvállalkozó az általa igényelt kezesség esetében már nem veheti figyelembe.

(6)[48] A kezességvállalásnak 2011. december 31-ig meg kell történnie.

(7)[49] Az alapügylet céljától függetlenül a kezesség mértéke nem haladhatja meg a biztosított alapügylet értékének 80%-át.

(8)[50] Csak olyan vállalkozás támogatható, amely nem minősül nehéz helyzetben lévőnek.

(9)[51] Kezességvállalás a kis- és középvállalkozások számára beruházási és működőtőke hitelre, nagyvállalkozások számára csak beruházási hitelre nyújtható.

Értelmező rendelkezések[52]

8/B. §

A 8/A. § alkalmazásában a Bizottság, a kedvezményezett, a támogatási program, a nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalmát az állami támogatási kormányrendelet alapján kell értelmezni.

Záró rendelkezések

9. §

(1) Ez a rendelet 2003. január l-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/1997. (XII. 31.) PM rendelet, valamint az azt módosító 4/1999. (II. 5.) PM rendelet, 2/2000. (1. 21.) PM rendelet, 2/2001. (I. 12.) PM rendelet és 1/2002. (I. 7.) PM rendelet hatályát veszti.

9/A. §[53]

A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 22/2011. (VI. 21.) NGM rendelet 4. §-ával megállapított 7/A. §-t először a hatálybalépését követő első hónapra vonatkozó jelentés esetében kell alkalmazni.

Dr. László Csaba s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 48/2002. (XII. 28.) PM rendelethez[54]

......számú ELSZÁMOLÁSI ÍV

Igénybejelentés a kincstár felé állami viszontgarancia folyósítására

A kifizetések tételes felsorolása:

2. számú melléklet a 48/2002. (XII 28.) PM rendelethez[55]

1. számú táblázat

Negyedéves jelentés a 200.... év .... negyedévben kötött készfizető kezességvállalási szerződéses kötelezettségekről

2. számú táblázat

Kimutatás a 200.... év .....negyedév végén fennálló összes kötelezettségről

3. számú melléklet a 48/2002. (XII. 28.) PM rendelethez

4. számú melléklet a 48/2002. (XII. 28.) PM rendelethez[56]

.....számú IGÉNYBEJELENTÉS ÉS ELSZÁMOLÁSI ÍV

A Széchenyi Kártya Program keretében 2010. augusztus 15-ét követően megkötött hitelszerződésekhez kapcsolódó állami viszontgarancia igénybevételére[57]

5. számú melléklet a 48/2002. (XII. 28.) PM rendelethez[58]

Negyedéves jelentés a külön jogszabályokban meghatározott hitelkonstrukciókkal kapcsolatos kötelezettségállományról 200.....év ...... negyedév