111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet

a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 55. §-ának a), továbbá c)-k), valamint p) és q) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:[1]

I. Fejezet

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

(GET 3. §-hoz)

1. §

E rendelet alkalmazásában

1. alapvető eszköz: azon eszköz, illetve eszközök összessége, amely(ek) nélkül az engedélyes tevékenység nem végezhető;

2. bázis időszak: az előző év azonos fogyasztási időszaka;

3.[2]

4.[3] elszámolási időszak: a szerződésben rögzített egymást követő két mérőleolvasás közötti időszak;

5. eszközökkel való rendelkezés: kiterjed az engedélyesek alapvető eszközeinek eladására, átruházására, ajándékozására, bérbeadására, licencbe adására, kölcsönadására, jelzálogba adására, gterhelésére, az eszközök vagy azok egy része üzemeltetésének jogáról való lemondásra, vagy az üzemeltetés jogának átruházására, továbbá az alapvető eszközöket érintő bármely más teher vállalására, vagy azok harmadik személy által való megterhelésére;

6.[4] fizető: adott fogyasztási helyen lévő fogyasztó gázfelhasználásának ellenértékét és egyéb díjait (alapdíj, teljesítménydíj stb.) számla ellenében kiegyenlítő természetes vagy jogi személy;

7. földgáztároló: az a létesítmény, amelyet a tárolói működési engedélyesek földgáz készletezésére használnak. Ide tartozik a föld alatti gáztároló és a föld feletti gáztároló, kivéve a létesítménynek termelési célra igénybe vett, valamint a szállító-, elosztó-rendszerek üzemeltetését szolgáló részét és annak kapacitását;

8. földgáztároló névleges kapacitása: a tároló névleges kapacitását a következő jellemzők határozzák meg:

a) mobil gázkészlet [az egy ciklus alatt maximálisan betárolható és kivehető gázmennyiség (Mm3/ciklus)],

b) besajtoló kapacitás [besajtolási ciklusban egységnyi idő alatt betárolható maximális gázmennyiség (em3/óra)j,

c) kitárolási kapacitás [a kitárolási ciklusban egységnyi idő alatt kivehető maximális gázmennyiség (em3/óra)];

9.[5] független szakértő: olyan természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amelynek tagja, alkalmazottja vagy megbízottja az általa vizsgált területre vonatkozó megfelelő ismeretekkel, felsőfokú végzettséggel, illetve szakértői jogosultsággal rendelkezik, és azon ügyféllel, akinek az ügyében szakvéleményt ad, semmiféle jogi, szervezeti, gazdasági érdekeltségi, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban nem áll, illetve a szakvélemény tárgyát képező ügyben közreműködőként, ügyintézőként nem járt el;

10.[6] gázév: a tárgyév július 1-jei gáznap kezdetétől a következő év június 30-ai gáznap végéig terjedő időszak;

11.[7] hosszú távra lekötött kapacitás: legalább két gázévre lekötött szállító-, elosztó- és tárolókapacitás;

12.[8] hozzáférésre jogosultak: a GET 30. §-ának (1)-(4) bekezdéseiben felsoroltak;

13.[9]

14. kapcsolódó tevékenység: az engedélyes minden olyan, a létesítő okiratban feltüntetett tevékenysége, amelynek végzése az engedélyköteles tevékenységhez (GET 7. §) elengedhetetlenül szükséges, de nem kizárólag az engedélyköteles tevékenységet szolgálja;

15. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja szerinti vállalkozás;

16.[10] kiegyenlítő földgáz: adott gáznapon a hozzáférésre jogosultak által az együttműködő földgázrendszerbe beadott és a ténylegesen vételezett földgázmennyiségek közötti különbség kiegyenlítésére a rendszerirányító által felhasznált földgázmennyiség;

17. lekötött kapacitás: szállító-, tároló-, elosztó-rendszerek névleges kapacitásának az a része, amelyhez adott időszakra, az arra jogosultak hozzáférési jogot szereztek;

18.[11] másodlagos kapacitás-kereskedelem: a hozzáférésre jogosultak által fel nem használt szállítói, tárolói, elosztói kapacitásoknak a rendszerirányító által az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban (a továbbiakban: ÜKSZ) meghatározottak szerint történő újra értékesítése;

19. másodlagos tevékenység: a földgázipari vállalkozás engedélyköteles tevékenységén (GET 7. §), valamint a kapcsolódó tevékenységén kívüli minden, a létesítő okiratban megjelölt tevékenység;

20.[12] mérlegkör: a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók azon csoportja, akik nevében és meghatalmazásával a mérlegkör felelős köt kapacitás lekötési és rendszerhasználati szerződést, és biztosítja a napi kereskedelmi egyensúlyt az ÜKSZ eljárási rendjének megfelelően;

21.[13] mérlegkör felelős: a mérlegkört alkotó tagok által a mérlegkör vezetésével és képviseletével megbízott, illetve meghatalmazott mérlegkör tag, aki a mérlegkört alkotó tagok nevében jogokat szerez és kötelezettségeket vállal, valamint elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket e rendelet, az ÜKSZ és a mérlegköri megállapodás részére megállapít;

22.[14] napi szállítóvezetéki kapacitás: a rendszerirányító által az adott gáznapra meghatározott földgázmennyiség, amely az adott betáplálási pontokon a vezetékrendszerbe betáplálható, illetve az adott kiadási pontokon a vezetékrendszerből kivehető;

23.[15] napon belüli kereskedelem: a földgáz mennyiségeknek, valamint a szállítási és tárolási kapacitásoknak a tárgyi gáznapon belül történő kereskedelme, amely a nominálások és a valós igény közötti eltérés kiegyenlítése érdekében történik;

24.[16] nominálás: a hozzáférésre jogosult által - az elosztói, szállítói, illetve tárolói engedélyesekkel kötött szerződésben rögzített mennyiség, illetve kapacitáslekötés alapján - a betáplálási és kiadási pontokra az ÜKSZ-ben rögzített eljárási rendben meghatározott földgázmennyiség, illetve teljesítmény-igény gáznapra történő megadása;

25.[17] nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó: az a kereskedelmi szerződés alapján saját felhasználásra földgázt vásárló feljogosított fogyasztó, akit a közüzemi szerződésének felmondását követően (új fogyasztó esetében anélkül) a szállító vagy az elosztó a saját rendszerén nyilvántartásba vett;

26.[18] opciós forrás: a hozzáférésre jogosultak által gáznapon a szállítórendszeri betáplálási pontokon felajánlott, és a rendszerirányító által a rendszeregyensúly megtartása érdekében igénybe vehető forrásváltoztatási lehetőség;

27. rendszerhez való hozzáférés: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a tároló-rendszer kapacitásának rendelkezésre bocsátása az azt igénybe venni kívánó hozzáférésre jogosultak számára;

28.[19] részszámla: a bázis időszak fogyasztási adatai alapján meghatározott havi gázmennyiséget, illetve hőmennyiséget és a havi alapdíjat vagy teljesítménydíjat tartalmazó számlabizonylat;

29.[20] rövid távra lekötött kapacitás: két gázévnél rövidebb időtartamra lekötött szállító-, elosztó- és tárolókapacitás;

30. szabad kapacitás: a szállítói, a tárolói és az elosztói engedélyes által üzemeltetett szállító-, tároló-, illetve elosztó-rendszerek rendelkezésre álló névleges kapacitásának szerződéssel le nem kötött, a hozzáférésre jogosultak részére rendelkezésre álló további része;

31.[21] Szabályzati Bizottság: a rendszerirányító, az egyes engedélyesi körök és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör egy-egy szavazati joggal rendelkező képviselőiből álló, az ÜKSZ kidolgozására és módosításainak elvégzésére megalakított munkacsoport;

32. szállító- és elosztó-rendszer névleges kapacitása: a geometriai és hidraulikai jellemzőkből számított, adott belépési és kilépési pontokra vonatkozó, időegység alatt maximálisan átáramló gázmennyiség;

33. végszámla (elszámolói számla): az elszámolási időszak alatt vételezett gázmennyiség ellenértékét és egyéb díjakat (alapdíjak, teljesítménydíj stb.) tartalmazó elszámolási bizonylat, amelyben figyelembe veszik az ezen időszak alatt kibocsátott és kifizetett részszámlákat.

34.[22] gáznap: az ÜKSZ-ben meghatározott 24 órás időszak;

35.[23] kiegyensúlyozási pótdíj: a földgázszállító rendszeren a teljes betáplálás és a teljes vételezés összehasonlítása alapján megállapított, és a megengedett eltérés túllépése miatt a hozzáférésre jogosult által fizetett, az ÜKSZ-ben meghatározott mértékű pótdíj, amely nem általános forgalmi adó köteles szankciós díj;

36.[24] fogyasztási igénybejelentés: az átvételre tervezett földgázmennyiségnek a közüzemi szolgáltató és a rendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű rendszerhasználó által lekötött kapacitás figyelembevételével a kiadási pontokra, az ÜKSZ-ben rögzített eljárási rendnek megfelelően gáznapra történő megadása;

37.[25] újranominálás: a nominálásnak az ÜKSZ-ben rögzített eljárási rend szerint történő módosítása;

38.[26] nominálási eltérési díj: a gáznapra, az adott betáplálási/kiadási pontra vonatkozó utoljára jóváhagyott nominált és a ténylegesen igénybe vett gázmennyiség - az ÜKSZ-ben meghatározott %-ot meghaladó - különbözete alapján fizetendő díj;

39.[27] telephelyi fogyasztó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi vezeték engedélyese által földgázzal ellátott felhasználó, valamint a telephelyi vezetékes szolgáltatásban részesített közüzemi és nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó;

40.[28] vásárolt kapacitás (az elosztórendszer átadás-átvételi pontján): a fogyasztó rendelkezésére álló olyan kapacitás, amelyet hálózatfejlesztéssel, beruházási hozzájárulással, vagy csatlakozási díj megfizetésével vásárolt meg, vagy egyéb igazolt módon szerzett meg az adott átadásátvételi pontra.

41.[29] fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(A GET 4. §-ához)[30]

1/A. §

(1) A szállító, tároló, elosztó, a közüzemi nagykereskedő, közüzemi szolgáltató, a földgázkereskedő, a szervezett földgázpiac, valamint a propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedélyese köteles a GET 14. §-ának (10) és (11) bekezdése alapján üzletszabályzatot kidolgozni. Azon engedélyesek, akik az alaptevékenységük végzésére kiadott működési engedélyük mellett határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedéllyel is rendelkeznek, ez utóbbi tevékenységükre külön üzletszabályzatot nem kötelesek készíteni. A rendszerirányító esetében az általa nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket a szállítói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza. A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedéllyel rendelkező feljogosított fogyasztó üzletszabályzat készítésére nem köteles. A közüzemi szolgáltató üzletszabályzatát a Hivatal a fogyasztói érdekképviseletek szervezeteivel egyeztetve, azok véleményének ismeretében hagyja jóvá.

(2) Az engedélyesek üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedélyes üzletszabályzatának elkészítésénél e rendelet 5. számú mellékletében a földgáz elosztói és földgáz közüzemi szolgáltatói üzletszabályzat tartalmi elemeire előírtakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Hivatal az üzletszabályzat jóváhagyása során vizsgálja a jogszabályoknak és az ÜKSZ-nek való megfelelőséget, valamint a fogyasztói érdekek érvényesülését. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzat vagy annak egyes részei jóváhagyását, ha az jogszabályba, a Hivatal határozatába ütközik, vagy ha a fogyasztók jogos érdekeit sérti.

(5) A Hivatal határidő kitűzésével, valamint a határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel az üzletszabályzatok módosítását írja elő, ha azok a versenypiaci működésnek a zavarát okozzák, vagy akadályozzák az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, illetve ha egyes fogyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszik lehetővé. Amennyiben az engedélyes a Hivatal felhívásának határidőben nem tesz eleget, a Hivatal a GET 13. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(6) Amennyiben az Európai Bizottság valamely Főigazgatósága döntésével az engedélyköteles tevékenységet érintő kötelezettség végrehajtását írja elő az engedélyes részére, úgy az érintett engedélyesnek kötelező ezzel a döntéssel az üzletszabályzatát kiegészítenie és aktualizálva benyújtani a Hivatalhoz jóváhagyás végett. A Hivatal ezzel a döntéssel kapcsolatban az engedélyes működési engedélyét hivatalból módosíthatja.

1/B. §

(1) A Hivatal a hatósági ellenőrzési tevékenységét a GET-ben, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott rendelkezések szerint végzi. A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az engedélyes székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésre át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.

(2) Amennyiben az engedélyes az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, a Hivatal azt a jogszabályban foglalt engedélyesi kötelezettségek megszegésének minősíti.

1/C. §

A 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó és új földgázelosztási és közüzemi szolgáltatási engedélyesre vonatkozóan az engedélyes tevékenységek folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát a Hivatal az azonos engedélytípusokon belül, engedélyesenként egyedi elbírálás alapján, eltérően is megállapíthatja, ez azonban az országos szinthez képest nem eredményezheti a fogyasztók ellátásbiztonságának csökkenését.

1/D. §

(1) A Hivatal e rendelet 10. számú mellékletében felsorolt közérdekűnek nyilvánított határozatait a honlapján teszi közzé.

(2) A közérdekűnek nyilvánított határozatoknak a Hivatal csak azon pontjait teszi közzé, amelyek állam- vagy szolgálati titkot nem tartalmaznak, továbbá ha közzétételüket jogszabály nem tiltja vagy korlátozza.

(3) A Hivatal közérdekű határozatainak közzététele során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kell eljárni.

1/E. §

(1) A Hivatal a Ket. 76. §-ában meghatározottak szerint a fogyasztói panaszok elintézése, valamint a GET 52. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezés érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet.

(2) A hatósági szerződés megkötését mind az ügyfél, mind a Hivatal kezdeményezheti.

(3) Amennyiben több ügyfél közösen kéri a Hivatal jóváhagyó határozatát, és határozathozatal helyett hatósági szerződés megkötésére kerül sor, a szerződés érvényességének feltétele, hogy azt valamennyi ügyfél aláírja.

II. Fejezet

AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

(GET 6-11. §-hoz)

Engedélyezés és az engedélyköteles tevékenység folytatása

2. §

(1)[31] A GET 7. §-ának a)-h) pontjaiban, valamint j) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a gazdasági társaságokról szóló külön törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, továbbá külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe - ha ez utóbbi vállalkozás székhely szerinti állama és a Magyar Köztársaság közötti nemzetközi szerződés ezt biztosítja -végezhet, amennyiben megfelel a GET-ben, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A GET 9. §-a (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontjában meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet folytathat.

(2) A GET 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyek iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete XI. fejezetében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelmező köteles a kérelemhez csatolni mindazokat az iratokat és nyilatkozatokat, amelyeket a GET, e rendelet vagy más jogszabály előír. A kérelmet a formanyomtatványon túl elektronikus adathordozón (floppy lemez, CD, e-mail stb.) is el kell juttatni a Hivatalhoz.

(3) Az engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A GET 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelemhez a 3. számú mellékletben foglalt dokumentumokon túlmenően a következő iratokat kell csatolni:

a)[32] a GET 9. §-ának (3) bekezdésében előírt, a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök és azok berendezései többségi tulajdonának igazolását a teljes üzemeltetett rendszer bemutatásával, amelyre vonatkozóan a földgázipari vállalkozás tulajdonosként, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött üzemeltetési szerződés alapján gyakorolja a tevékenységét. A többségi tulajdont az engedélyes földgázipari vállalkozás által üzemeltetett eszközvagyon könyv szerinti értéke alapján kell meghatározni;

b) amennyiben a kérelmet benyújtó nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök teljes tulajdonjogával, akkor a tulajdonos(ok), és az engedélykérő közötti üzemviteli megállapodást.

(5) Az engedélyesnek rendelkeznie kell továbbá

a) a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel;

b) az adott tevékenység folytatásához szükséges műszaki, személyi és pénzügyi feltételekkel és eszközökkel; valamint

c)[33] a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 24. §-ában foglaltakon túl, a minden engedélyes tevékenységre - kivéve a földgáz kereskedelmi tevékenységet - vonatkozó, arra feljogosított tanúsító szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszerrel. Amennyiben ezzel az engedélykérelem benyújtásakor nem rendelkezik, az engedélykérelmet benyújtónak az erre vonatkozó tervét kell benyújtania, és ennek a követelménynek az engedély kiadásától számított két éven belül kell megfelelnie.

(6) A kérelmező köteles nyilatkozni a GET 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok hiányáról, továbbá arról, hogy rendelkezik az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel.

(7) A Hivatal mind az engedélyezési eljárás során, mind az engedély érvényességének ideje alatt az egyes engedélyezési feltételek folyamatos meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(8)[34] A külföldi székhelyű vállalkozás engedéllyel rendelkező magyarországi fióktelepe köteles bejelenteni a Hivatal számára minden olyan folyamatban lévő cégjogi eljárást vagy változást, amely a külföldi székhelyű vállalkozással kapcsolatos, és amely az engedélyesi tevékenységét érinti.

(9)[35] Az engedélyes határozatlan idejű engedélyt abban az esetben kaphat, ha rendelkezik az engedélyesi tevékenység végzéséhez szükséges eszközök (szállító-, elosztóvezetékek, illetve tárolók) többségi tulajdonával a teljes üzemeltetett eszközhányad tekintetében.

(10)[36] Az engedélyes - a többségi tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében - a tulajdonossal a 28. § (1) bekezdése szerinti üzemeltetési szerződés megkötését követően gyakorolhatja engedélyesi tevékenységét.

A befolyásszerzés engedélyezése[37]

3. §[38]

(1) Amennyiben a kérelmező egy engedélyes társaságban jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást kíván szerezni, a befolyásszerzés jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell a következő iratokat:

a) a kérelmező társasági szerződésének (alapító okiratának, alapszabályának vagy ennek megfelelő egyéb iratnak) egy másolati példányát, külföldi vállalkozás esetében annak hiteles magyar nyelvű fordítását;

b) a kérelmező három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetén a külföldi vállalkozás cég- vagy vállalati nyilvántartásba történő bejegyzése igazolásának hiteles magyar nyelvű fordítását;

c) amennyiben a kérelmező természetes személy, az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatait, vagy a természetes személyazonosító adatait (a kérelmező neve - nőknél leánykori név is -, a születési hely és idő, anyja neve) és a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást;

d) amennyiben a kérelmező gazdasági társaság, az előző három évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;

e) a kérelmező előző üzleti évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító társaság konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;

f) a kérelemmel érintett gazdasági társaság, külföldi vállalkozás vagy természetes személyek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

g) a befolyásszerzés alapjául szolgáló jogügylet leírását és az azt igazoló szerződéseket és egyéb okiratokat, külföldi vállalkozás esetén az okiratok hiteles magyar nyelvű fordítását;

h) a kérelmező által kiadott, okiratba foglalt, cégszerűen aláírt, teljes bizonyító erejű teljességi nyilatkozatot - amennyiben az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles magyar nyelvű fordítását is -, amely tartalmazza, hogy a kérelemben leírt jogügyletek tekintetében, illetve az azokhoz kapcsolódóan benyújtott és azokban hivatkozott okiratokon kívül más, az ügylet tárgyát befolyásoló szerződés, megállapodás, okirat nem keletkezett, ilyen okirat aláírására a felek jövőbeli kötelezettséget nem vállaltak, és a benyújtott okiratok a felek szerződéses akaratát teljes körűen tartalmazzák.

(2) A Hivatal a benyújtott iratok valódiságát ellenőrizheti.

Harmadik személy által végzett tevékenységek, valamint az engedélyes alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak köréről való rendelkezés jóváhagyása[39]

3/A. §

(1) A Hivatal az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy által történő végzését engedélyezheti. A Hivatal az erre vonatkozó jóváhagyó határozatában feltételeket állapíthat meg.

(2) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a Hivatal engedélye alapján az engedélyköteles tevékenység egyes elemeinek más személy által történő végzése az engedély, a GET, az e rendelet, az alkalmazandó külön jogszabályok, az ÜKSZ, az engedélyes üzletszabályzata és a Hivatal engedélyesre vonatkozó határozatai rendelkezéseivel összhangban történjen.

(3) Az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy köteles a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi előírás megismerésére, betartására.

(4) Az engedélyes az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy által végzett tevékenységért úgy felel, mintha azt maga végezte volna.

(5) Amennyiben az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy a (2) bekezdésben meghatározott valamely előírást megszegi, a Hivatal

a) az engedélyessel szemben a GET 13. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, valamint

b) visszavonhatja az engedélyes engedélyköteles tevékenysége egyes elemeinek más személy által történő végzését jóváhagyó határozatát.

(6) Az engedélyköteles tevékenység kiszervezésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell a kérelmet megalapozó iratokat, továbbá az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy harminc napnál nem régebbi igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek Magyarországon az adóhatósággal, a vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs.

(7) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti működési engedélyben meghatározza az engedélyes alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyekkel az engedélyes csak a Hivatal előzetes jóváhagyásával rendelkezhet. A Hivatal a működési engedélyben meghatározhatja az engedélyben meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházása, átengedése, lízingbe adása, illetve egyéb módon tartós használatba adása, megterhelése vagy biztosítékul való lekötése jóváhagyásának feltételeit. Az e bekezdésben meghatározott ügyletek jóváhagyásához csatolni kell a kérelmet megalapozó iratokat.

(8) Amennyiben a kérelmező a (7) bekezdés szerint jóváhagyott ügyletekkel kapcsolatos valamely előírást megszegi, a Hivatal a GET 13. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(9) A Hivatal jogosult ellenőrizni az (1)-(7) bekezdések szerint benyújtott iratok valódiságát.

Az engedélyköteles tevékenység gyakorlása

4. §

(1) Az engedélyes kapcsolódó és másodlagos tevékenysége nem veszélyeztetheti az engedélyes engedélyköteles tevékenységének folyamatos ellátását.

(2) Az engedélyes társaság saját tőkéje nem csökkenhet két egymást követő évben az e rendeletben előírt jegyzett tőke alá.

(3) Az engedély kiadásának és az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltétele, hogy a kérelmező, illetve az engedélyes a GET-nek és az egyéb jogszabályi feltételeknek folyamatosan megfeleljen. Ha ezen előírások bármelyike nem teljesül, a Hivatal jogosult az engedélyessel szemben a GET 13. §-ában, valamint e rendelet 19. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazására.

(4)[40] Az engedélyes az engedélyköteles tevékenységeket saját szervezetén belül köteles végezni, kivéve azokat, amelynek más személy által történő végzéséhez a Hivatal e rendelet alapján hozzájárult.

(5)[41]

(6)[42] Az engedélyesek - a földgázkereskedői, a határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáféréssel rendelkező, valamint a szervezett földgázpiaci engedélyesek kivételével - kötelesek betartani a legkisebb költség elvét, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni, különösen a GET hatálya alá tartozó hatósági áras, illetve díjas termékek és szolgáltatások, valamint a hozzájuk tartozó ráfordítások tekintetében, beleértve a kizárólagossági jogosultságú tevékenység ellátásához kapcsolódó beszerzések üzletszabályzatban rögzített nyilvános versenyeztetési rendszerét is.

(7) Az engedélyes köteles:

a)[43] a folyamatos gázellátást veszélyeztető változásról, annak ismertté válásától számított 1 munkanapon belül a Hivatalt tájékoztatni, így különösen a gázbeszerzési szerződés rendkívüli okok miatt történő megszűnése, a rendelkezésre álló források mennyiségének a fogyasztói igények alá csökkenése, fizetésképtelenségének beállta, az előírt pénzügyi biztosítékok hiánya, a földgázrendszer kapacitásának (szállító-, tároló-, elosztórendszerek névleges kapacitásának), a műszaki biztonsági eszközök vagy a szakemberek összetételének, létszámának az engedélyes tevékenység biztonságos, megfelelő minőségű ellátásához szükséges mérték alá csökkenése esetén;

b) kidolgozni és szükség esetén alkalmazni az üzemzavar és válsághelyzet kezelésére vonatkozó aktualizált belső szabályzatát, kivéve a szervezett földgázpiac működtetésére engedéllyel rendelkezőt;

c) az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek folyamatosan megfelelni; a Hivatal az általa kiadott működési engedélyben határozza meg, mely feltételek változását elegendő bejelenteni, illetve mely változások engedélyezéséhez Szükséges a működési engedély módosítását kérni;

d) éves beszámolót készíteni a Hivatal részére, amelynek tartalmát, benyújtásának módját és határidejét a Hivatal határozatban írja elő;

e)[44]

f) amennyiben a földgázipari vállalkozáson belül két vagy több engedélyes is működik-kivéve a GET 7. §-ának i) pontját - akkor az engedélyköteles tevékenységet végző szervezetek közötti kapcsolatokat a vállalkozás belső rendjében szabályozni.

(8)[45] A GET által megkövetelt műszaki-biztonsági, minőségirányítási követelmények érvényesítése érdekében a Hivatal engedélyezési (módosítási) eljárását megelőzően a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) minősíti e szempontok szerint a földgázszállítási, földgáztárolási, földgázelosztási, valamint a propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztási és szolgáltatási működési engedély kérelmezőjét.

(9) A szállítói, tárolói, elosztói engedélyesek kötelesek a tulajdonukban lévő szállító-, elosztó-, tároló-rendszerekre az ésszerű kockázatvállalás mértékéig, a biztosítási piacon elérhető kondícióktól függően a környezeti károkra is kiterjedő vagyon- és felelősségbiztosítást kötni. Amennyiben a biztosítás megkötését, fenntartását az engedélyes elmulasztja, a biztosítás hiánya az engedély visszavonásának alapjául szolgáló ok.

(10) A kérelmezőnek az engedélyköteles tevékenységére vonatkozó tervezett mérlegeinek elkészítésénél figyelembe kell vennie a 6. számú melléklet mérlegre vonatkozó követelményeit.

(11) Az engedélyes köteles az Üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek hiánytalanul rendelkezésre bocsátani, honlapján hozzáférhetővé tenni és térítés ellenében róla másolatot készíteni.

(12) Az engedélyes köteles üzletszabályzatában rögzíteni az általa nyújtott szolgáltatás, illetve termék részletes minőségi, műszaki paramétereit.

(13)[46] Az együttműködő földgázrendszer minden, a tevékenységükkel érintett csatlakozó pontjára vonatkozóan

a) a szállítónak az elosztóval,

b) a szállítónak vagy az elosztónak a tárolóval,

c) a szállítónak vagy az elosztónak a határon túli rendszerüzemeltetőkkel,

d) a szállítónak, a tárolónak, az elosztónak a termelővel,

e) az elosztónak az elosztóval,

f) a telephelyi engedélyesnek az elosztóval vagy szállítóval megkötött együttműködési megállapodással kell rendelkeznie az érintett pont közös használatára, a kötelezettségek és felelősségek rögzítésére, az elszámolások és a vitás kérdések rendezésére. Az együttműködési megállapodások tartalmi elemeit, valamint ezen együttműködési megállapodások és a rendszerhasználók közötti kapcsolatrendszert az ÜKSZ határozza meg.

(14) A GET 3.. §-ának 5. pontja tekintetében az elosztóvezetéken történő, határon keresztüli földgázelosztásra az e rendelet határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférési engedélyre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

Kiegyenlítő földgáz beszerzése

5. §[47]

(1) A rendszerirányító által a rendszeregyensúly fenntartása érdekében folytatott földgázbeszerzés és -értékesítés, a szállítói, tárolói és az elosztói engedélyes által a saját felhasználása, hálózatveszteség és mérési különbség, valamint tárolói párnagáz pótlás mértékének megfelelő földgáz beszerzés nem minősül földgáz-kereskedelmi tevékenységnek, ezért az nem engedélyköteles.

(2) Nem minősül engedélyköteles földgázipari tevékenységnek a tárolói engedélyes által a mobil gázzal együttesen kitermelt párnagáz értékesítése és pótlása, valamint a rendszerhasználó által a tárolói szolgáltatás fizetési garanciájaként felajánlott tárolói mobil gázkészlet - a tárolói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott módon történő - értékesítése.

Az engedélyköteles tevékenységek elkülönítése a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozások esetében

6. §[48]

(1) Az engedélyes tevékenységet folytató vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles biztosítani, hogy

a) a szállítói (beleértve a rendszerirányítói) engedélyköteles tevékenységet végző elkülönült szervezeti egységet irányító személyek jogosultak legyenek önálló döntések meghozatalára és végrehajtására a szállító rendszer kapacitásainak értékesítése, üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése tekintetében,

b) az elosztói engedélyköteles tevékenységet végző elkülönült szervezeti egységet irányító személyek jogosultak legyenek önálló döntések meghozatalára és végrehajtására az elosztói rendszer kapacitásainak értékesítése, üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése tekintetében,

c) a közüzemi nagykereskedői, a közüzemi szolgáltatói, valamint a földgázkereskedői engedélyköteles tevékenységeket végző szervezeti egységek vezetői jogosultak legyenek hatékony, más tevékenységtől független döntések meghozatalára és végrehajtására.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók:

a) a 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó földgázelosztási,

b) a 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó közüzemi szolgáltatási,

c) a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató, valamint

d) a határkeresztező szállító kapacitáshoz való hozzáférési engedélyesek esetében.

III. Fejezet

AZ ENGEDÉLYEZÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

7. §

(1) Szállítási működési engedélyt az kaphat, aki szállítási engedély iránti kérelmét azon többségi tulajdonában levő teljes szállítói hálózat üzemeltetésére nyújtja be, amelyre vonatkozóan tulajdonosként, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött üzemeltetési szerződés alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja.

(2) A kérelmező engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének el kell érni a 2 milliárd forintot.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;

b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és kapacitásigény felméréssel;

c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének megfelelő műszaki színvonalon való tartását;

d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;

e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal;

f) a fejlesztési, igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakemberállománnyal;

g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel;

h) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel;

i) a szállítóvezeték rendszerről ellátott, nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör felsorolását tartalmazó nyilvántartással.

(4)[49] Az egyenlő bánásmód követelménye, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a szállító szállítói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy

a) a közüzemi nagykereskedők, a földgázkereskedők, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók és a földgáztermelők azonos elbánásban részesüljenek, ideértve a kapcsolt vállalkozásait is;

b) a közüzemi nagykereskedők, a földgázkereskedők, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók és a földgáztermelők hozzáférhessenek a saját adataikhoz, valamint a közérdekű információkhoz;

c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön előnyben.

(5)[50]

(6) A földgáz szállítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének I. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Földgáztárolási működési engedély

8. §

(1) Földgáztárolási működési engedélyt az kaphat, aki földgáztárolási engedély iránti kérelmét mindazon többségi tulajdonában levő tárolója üzemeltetésére nyújtja be, amelyre vonatkozóan tulajdonosként, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött üzemeltetési szerződés alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja.

(2) A kérelmező engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie az 500 millió forintot.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;

b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és igényfelméréssel;

c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének megfelelő műszaki színvonalon való tartását;

d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;

e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal;

f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakemberállománnyal;

g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel;

h) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel.

(4)[51] Az egyenlő bánásmód követelménye, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a tárolói engedélyes tárolói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy

a) a rendszerirányító, a szállítók, a közüzemi nagykereskedők, a földgázkereskedők, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, a földgáztermelők azonos elbánásban részesüljenek, ideértve azok kapcsolt vállalkozásait is;

b) a rendszerirányító, a szállítók, a közüzemi nagykereskedők, a földgázkereskedők, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, a földgáztermelők hozzáférhessenek a saját adataikhoz, valamint a közérdekű információkhoz;

c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön előnyben.

(5)[52]

(6) A földgáz tárolására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének II. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Földgázelosztói működési engedély

9. §

(1) Földgázelosztói működési engedélyt az kaphat, aki földgázelosztás iránti kérelmét mindazon elosztóvezetékek működtetésére bejelenti, amelyekre vonatkozóan vagy saját jogon, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja.

(2)[53] Amennyiben a kérelmező elosztó hálózatáról ellátni tervezett fogyasztók száma meghaladja a 100 000 fogyasztót, az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 300 millió forintot. A 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátni tervezett engedélykérelmet benyújtó esetében az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie a 20 millió forintot.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;

b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és igényfelméréssel;

c)[54] olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének a Hivatal erre vonatkozó határozatában előírt szolgáltatási minőségnek megfelelő műszaki színvonalon való tartását;

d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;

e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal;

f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakemberállománnyal;

g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel;

h) a közüzemi szolgáltatóval kötött szerződéssel, illetve belső szabályozással arról, hogy az elosztói engedélyes az elosztóvezetékével a közüzemi szolgáltató engedélyében meghatározott települések, településrészek, területek mely részén biztosítja a közüzemi fogyasztók földgázellátását;

i) az -ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel, beleértve a határon keresztüli elosztást is;

j) országhatáron kívül eső fogyasztási helyek esetében az elosztóvezeték határátlépésénél nemzetközi mérőállomással;

k) az elosztó által ellátott településeken, településrészeken, területeken levő nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör felsorolását tartalmazó nyilvántartással.

(4)[55] Az egyenlő bánásmód követelménye, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében az elosztói engedélyes elosztói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy

a) a rendszerirányító, a közüzemi szolgáltatók, a földgázkereskedők, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, a földgáztermelők azonos elbánásban részesüljenek, ideértve azok kapcsolt vállalkozásait is;

b) a rendszerirányító, a közüzemi szolgáltatók, a földgázkereskedők, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, a földgáztermelők hozzáférhessenek a saját adataikhoz, valamint a közérdekű információkhoz;

c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön előnyben.

(5)[56]

(6) A földgáz elosztására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének III. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(7)[57] A GET 6. §-ának (7) bekezdése szerinti engedélykérelem esetén a Hivatal a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül írásban felhívja az adott település, településrész, illetve terület más részein már elosztási tevékenységet végző engedélyest, nyilatkozzon arról, hogy

a) az adott településnek, településrésznek, illetve területnek a kérelemben meghatározott részén miért nem létesített elosztóvezetéket,

b) tervezi-e a kérelemben meghatározott területen az elosztóvezeték létesítését,

c) a b) pontban foglaltak megvalósítása esetén a létesítésnek milyenek a várható műszaki-gazdasági jellemzői, a fogyasztókat terhelő díjai, költségei, valamint mi a létesítés vállalt határideje,

d) ha nem az engedélyes válik jogosulttá az elosztóvezeték létesítésére, annak milyen költségkihatásai várhatóak a kérelemben nem szereplő település, településrész, illetve területrész fogyasztói számára.

(8)[58] Az engedélyes a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a felhívásban foglaltaknak eleget tenni.

(9)[59] Amennyiben az engedélyes határidő alatt nem nyilatkozik, a Hivatal úgy tekinti, hogy az engedélyes a terület ellátását nem tervezi, és az engedélykérelemről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(10)[60] Amennyiben az elosztóvezeték létesítése és üzemeltetése iránti kérelemben szereplő település, településrész vagy terület már szerepel az engedélyes fejlesztési tervében, és az engedélyes vállalja az elosztóvezeték létesítését a kérelemmel azonos feltételekkel és azonos teljesítési határidővel, a Hivatal a kérelmet elutasítja, és az engedélyest kötelezi a gázelosztóvezeték megvalósítására.

Rendszerirányítási működési engedély

10. §

(1) Rendszerirányítási működési engedélyt egy részvénytársaság kaphat, amely egyidejűleg szállítási engedéllyel is rendelkezik.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a)[61] a hazai tárolókban rendelkezésre álló földgázmennyiséggel vagy a GET 9. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a kiegyenlítő gáz vásárlásával és értékesítésével összefüggő kockázatok kezelésére a banki alszámlán elkülönített pénzeszközzel, vagy ezzel azonos értékű, azonos likviditású, azonos biztonságot nyújtó és kizárólag e célra igénybe vehető banki hitelkerettel vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt, illetve felülgarantált, első osztályú, visszavonhatatlan, feltétel nélküli bankgaranciával. Az elkülönített pénzeszköz csak kiegyenlítő gáz vásárlására fordítható 8 napos utánpótlási kötelezettség mellett. A kiegyenlítő gáz szükséges mennyiségét az ÜKSZ-ben előírt módon évente kell meghatározni;

b) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;

c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, a hozzáférésre jogosultak díszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját eszközeinek megfelelő műszaki színvonalon való tartását;

d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;

e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal, valamint távközlő hálózattal (vagy távközlési szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződéssel), amelyek biztosítják az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetését;

f) az ÜKSZ vonatkozó előírásait kielégítő adatátviteli és információs rendszerrel;

g)[62] a fejlesztési igények meghatározására és a teljes együttműködő földgázrendszer fejlesztési, tervezési folyamatának koordinálására alkalmas szakemberállománynyal;

h) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel;

i) a rendszeregyensúly biztosításához szükséges földgáz beszerzésére és értékesítésére vonatkozó szabályozással.

(3)[63] Az egyenlő bánásmód követelménye, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a rendszerirányító rendszerirányítói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy

a) a hozzáférésre jogosultak, illetve a csatlakozó rendszerüzemeltetők a rendszerirányító részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek;

b) a hozzáférésre jogosultak, illetve a csatlakozó rendszerüzemeltetők hozzáférhessenek a saját adataikhoz, valamint a közérdekű információkhoz;

c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön előnyben.

(4)[64]

(5) A földgáz rendszerirányításra vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének IV. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Földgáz-kereskedelmi működési engedély

11. §

(1) A kérelmező engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie az 50 millió forintot.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a) egy évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;

b) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja szerződő partnerei kiszolgálását és az önálló gazdálkodást;

c) saját szervezetében az engedélyköteles tevékenységei végzéséhez szükséges kereskedő, irányító, ellenőrző szakember-állománnyal;

d) a b) és a c) pontokban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel eljárásokkal, technológiával;

e) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel;

f) e rendelet 17. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal;

g) az engedélyköteles tevékenység rendkívüli körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel.

(3) A földgáz kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének V. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Földgáz közüzemi nagykereskedelmi működési engedély

12. §

(1)[65] Földgáz közüzemi nagykereskedelmi engedélyt az kaphat, aki legalább 3 évre előre folyamatosan rendelkezik a források biztosítását szolgáló olyan szerződésekkel, amelyek az általa közvetlenül és a közüzemi szolgáltatókon keresztül közvetve ellátott (vagy ellátni tervezett) közüzemi fogyasztók igényeinek legalább 80%-át elérik, és rendelkezik a további igények szerint lehívható opciós földgáz mennyiségekkel is.

(2) A kérelmező engedélyköteles tevékenységre vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie az l milliárd forintot.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;

b) 5 évre szóló igényfelméréssel;

c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja szerződő partnerei diszkriminációmentes kiszolgálását és az önálló gazdálkodást;

d) saját szervezetében az engedélyköteles tevékenysége végzéséhez szükséges tervező, kereskedő, irányító, ellenőrző szakember-állománnyal;

e) a c) és a d) pontokban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiával;

f) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel;

g) e rendelet 17. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal;

h) az engedélyköteles tevékenység rendkívüli körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel.

(4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a közüzemi nagykereskedő közüzemi nagykereskedelmi tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy

a) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi nagykereskedő részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is;

b) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi nagykereskedő részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá;

c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.

(5) A földgáz közüzemi nagykereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének VI. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Földgáz közüzemi szolgáltatási működési engedély

13. §

(1)[66] Földgáz közüzemi szolgáltatói engedélyt az kaphat, aki legalább 3 évre előre folyamatosan rendelkezik közüzemi nagykereskedővel vagy annak jogelődjével megkötött ellátási szerződéssel az általa ellátott (ellátni tervezett) közüzemi fogyasztók igényeinek legalább 80%-át elérő mértékéig, és rendelkezik a további igények szerint lehívható opciós mennyiségekkel is.

(2)[67] Azok az engedélyesek, amelyek közüzemi szolgáltatási területén az általuk ellátni tervezett fogyasztók száma meghaladja a 100 000 fogyasztót, az engedélyköteles tevékenységre vonatkozóan elkészített tervezett mérlegükben a jegyzett tőkéjüknek minimálisan el kell érnie a 300 millió forintot. A 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátni tervezett közüzemi szolgáltatói engedélykérelmet benyújtó esetében az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 20 millió forintot.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;

b) 5 évre szóló igényfelméréssel;

c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja szerződő partnerei diszkriminációmentes kiszolgálását;

d) saját szervezetében az engedélyköteles tevékenysége végzéséhez szükséges tervező, irányító, ellenőrző szakember-állománnyal, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét ellátó szakember-állománnyal, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult;

e) a c) és a d) pontokban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiával;

f) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel;

g) e rendelet 17. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal;

h) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmódtól eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel;

i) az elosztási engedélyessel kötött szerződéssel, illetve belső szabályozással arról, hogy az elosztási engedélyes az elosztó vezetékével a közüzemi szolgáltató engedélyében meghatározott települések, településrészek, területek mely részén lát el elosztási tevékenységet.

(4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a közüzemi szolgáltató közüzemi szolgáltatói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy

a) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi szolgáltató részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is;

b) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi szolgáltató részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá;

c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.

(5) A földgáz közüzemi szolgáltatására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének VII. fejezetében meghatározott dokumentumokat kell benyújtani.

Szervezett földgázpiac működtetési engedély

14. §

(1) A kérelmező és az engedélyes az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 100 millió forintot.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, a biztonságos működéshez szükséges feltételekkel;

b) a szervezett földgázpiac működtetésére vonatkozó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) által minősített szabályzattal (tőzsdeszabályzat), ahol a GET 11. § (3) bekezdésben említett "tőzsdeszabályzat" a szervezett földgázpiaci engedélyes üzletszabályzatának része;

c) felelősségbiztosítási rendszerrel;

d) egy évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;

e) a feladat ellátásához szükséges adatforgalmi és információs rendszerrel;

f) e rendelet 17. §-ban meghatározott pénzügyi biztosítékkal.

g)[68] a rendszerirányítói engedélyessel egyeztetett, annak informatikai platformjához történő kapcsolódáshoz szükséges informatikai eszközökkel.

(3) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a szervezett földgázpiacot működtető engedélyes e tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy

a) az engedélyes társaságban a GET szerinti egyéb engedélyesek és a feljogosított fogyasztók tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összege ne érje el a szervezett földgázpiac működtetési engedéllyel rendelkező társaság alaptőkéjének, illetve a leadott szavazatok számának 50%-át úgy, hogy közben egyetlen engedélyes tulajdoni hányada, illetve leadott szavazata sem érje el e társaság alaptőkéjének, illetve leadott szavazatainak 10%-át;

b) a szervezett földgázpiac szereplői azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek;

c) csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá; továbbá

d) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.

(4) A szervezett földgázpiac létrehozására és működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének VIII. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési működési engedély

15. §

(1) A földgáz határon keresztüli szállításához, a határ-keresztező szállítóvezetékre vonatkozó hozzáférési engedélyt az alábbiak kérelmezhetnek:

a) földgáz-kereskedelmi engedélyes;

b) közüzemi nagykereskedelmi engedélyes;

c) nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a közüzemi ellátásból való kilépési szándékra vonatkozó nyilatkozattal;

d) földgáztermelő;

e) rendszerirányítói engedélyes;

f) a GET 33. §-ának (5) bekezdése szerinti esetekben a közüzemi szolgáltatói engedélyes.

(2) Amennyiben a kérelmező engedélyesként kér határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedélyt, a korábbi engedélykérelme mellékleteként benyújtott azokat az iratokat, amelyekben változás nem történt, nem köteles benyújtani. A kérelmező köteles azonban a korábbi engedélykérelem benyújtására hivatkozni, és arra nézve nyilatkozni, hogy a korábban benyújtott mellékletekben változás nem történt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmezőknek rendelkezniük kell

a) az engedélyes tevékenység végzésére vonatkozó dokumentált belső eljárási és nyilvántartási renddel, amely lehetővé teszi a rájuk vonatkozó jogszabályok és előírások betartását és azok ellenőrzését;

b) egyéb jogszabályokban meghatározott további feltételekkel, névre szóló hatósági engedélyekkel;

c) az engedélyköteles tevékenység rendkívüli körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel.

(4) Abban az esetben, ha a kérelmező a GET 9. §-ának (1) bekezdése szerinti engedélykérelmével egyidejűleg nyújtja be a határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély iránti kérelmét, akkor a Hivatal a benyújtott engedélykérelmeket együttesen bírálja el, a benyújtott iratok alapján. A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedélyt azonban csak az annak alapjául szolgáló működési engedély jogerőre emelkedését követően adhatja ki.

(5) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének IX. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedély

16. §

(1) Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedélyt az kaphat, aki az engedély iránti kérelmét mindazon elosztóvezetékek működtetésére bejelenti, amelyekre vonatkozóan vagy saját jogon, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja.

(2) A kérelmezőre, illetve az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 20 millió forintot.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) 3 évre szóló független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;

b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és igényfelméréssel;

c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének megfelelő műszaki színvonalon való tartását;

d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;

e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal;

f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat kontrollálására alkalmas szakemberállománnyal;

g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel;

h) adatforgalmi és információs rendszerrel.

(4) A propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének X. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Pénzügyi biztosíték

17. §

(1) A földgáz-kereskedői, a közüzemi nagykereskedői, a közüzemi szolgáltatói, valamint a szervezett földgázpiaci engedélyes a GET 10-11. §-ai alapján köteles az előző naptári évi földgáz forgalom beszerzési értéke 1/12-ed részének megfelelő összeget - de legalább húszmillió, legfeljebb- ötszázmillió forintot - biztosítékként az erre a célra elkülönített banki alszámlájára befizetni, ott tartani és e számlát - folyamatosan - feltölteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti - de korábban engedélyesként nem működő - társaságok esetében az engedélyesként működésük első üzleti évében a pénzügyi biztosíték összegét az ellenőrzött üzleti tervben földgáz adásvételi tevékenységből származó becsült éves földgáz forgalom alapulvételével kell meghatározni, a pénzügyi biztosíték összegének azonban el kell érnie legalább a húszmillió forintot. Az ezt követő üzleti években az előző évi vagy a becsült éves forgalom - közül a magasabb érték - alapján számítandó ki a biztosíték kötelezően elkülönített összege.

(3) A pénzügyi biztosítékként elkülönített összeget az engedélyes kizárólag a földgáz adásvételi szerződéseiben foglalt, illetve a rendszerhasználattal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez használhatja fel. A pénzügyi biztosítékként elkülönített összeg felhasználása esetén a felhasználástól számított 8 banki napon belül az engedélyes köteles az alszámlát a teljes biztosítéki összegre feltölteni.

(4) Az engedélyes köteles az alszámláját vezető bank által írásban visszaigazolt felhatalmazást adni a Hivatal számára arra vonatkozóan, hogy a bank vállalja, hogy a Hivatal megkeresésére közvetlenül részletes információt szolgáltat az alszámla egyenlegére és forgalmára vonatkozóan. Az információszolgáltatás esetleges költségei az engedélyest terhelik.

(5) Az információ hiányát vagy annak megtagadását - ellenkező bizonyításáig - a pénzügyi biztosíték hiányának kell tekinteni.

(6) Az engedélyes köteles a Hivatal részére a pénzügyi biztosítékról és annak változásáról részletező nyilvántartást vezetni olyan módon, hogy az utólag ellenőrizhető, illetve a Hivatal részére - írásban, illetve elektronikus adathordozón - benyújtható legyen.

(7) A Hivatal az engedélyes kérelmére pénzügyi biztosítékként elfogadhat a fentiekkel azonos feltételeknek megfelelő, azonos értékű, azonos likviditású, azonos biztonságot nyújtó és kizárólag a (3) bekezdésben megjelölt célra igénybe vehető banki hitelkeretet vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt, illetve felülgarantált, első osztályú, visszavonhatatlan, feltétel nélküli bankgaranciát.

IV. Fejezet

AZ ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA, BÍRSÁG, ESZKÖZHASZNÁLATI DÍJ

Az engedély módosítása (A GET 12. §-hoz)

18. §[69]

(1) Az engedélyes az engedély kiadásának alapjául szolgáló adatok változása esetén köteles az engedélyes tevékenység folyamatosságát biztosító átmeneti intézkedések megtétele mellett az adott változást követő 30 napon belül az engedély módosítását kérelmezni.

(2) A földgáz közüzemi szolgáltatásra, földgáz közüzemi nagykereskedelemre, földgáz elosztásra és propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására vonatkozó működési engedélyek mellékleteiben szereplő új települések, településrészek és területek (közüzemi nagykereskedő esetén fogyasztók) engedélyezése, bekapcsolási időpontjának módosítása, települések, településrészek és területek (közüzemi nagykereskedő esetén fogyasztók) ellátása kizárólagossági jogáról történő lemondása esetén az engedélymódosításhoz benyújtandó iratokat e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az elosztói rendszer engedélyezése szempontjából az minősül új településnek, településrésznek, területnek, amely egyik elosztói engedélyes részére kiadott működési engedélyben sincs nevesítve, kivéve a GET 6. §-ának (2) bekezdésében szabályozott esetkört.

(4) Az engedélyesnek a Hivatal előzetes jóváhagyását kell kérnie a (2) bekezdésben meghatározott kizárólagossági jogról történő lemondáshoz.

(5) A földgázszállítói és tárolói engedélyes működési területének fejlesztése, bővítése, átalakítása, megszüntetése, valamint a földgázszállítói és tárolói rendszer alapvető eszközeinek változása esetén a működési engedély módosításához a kérelmező e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott iratokat köteles benyújtani.

Bírság kiszabása és egyéb intézkedések

(GET 13. §-hoz)

19. §

(1) A bírság kiszabásakor a Hivatal a körülmények mérlegelését köteles elvégezni, különös tekintettel a következőkre:

a) a jogsértés súlya (a gázellátás veszélyeztetésének mértéke, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartama;

c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;

d) a jogsértő piaci helyzete, befolyása;

e) a jogsértésnek a földgázpiaci viszonyokra gyakorolt káros hatása;

f) a magatartás felróhatósága;

g) korábbi jogsértő magatartás;

h) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás;

i) ajogsértő állapot megszüntetésére tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.

(2) A bírság engedélyesekre, engedéllyel nem rendelkező gázipari tevékenységet folytató társaságokra és a GET 1. §-ának e) pontja szerinti tulajdonosokra szabható ki.

(3) A bírság felső határa engedélyesek esetében a következő összegek közül a magasabb:

- az engedélyes tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1 %-a, vagy - százmillió forint.

(4) Az engedéllyel nem rendelkező vállalkozások és a GET 1. §-ának (1) bekezdés e) pontja szerinti tulajdonosok esetében a bírság felső határa százmillió forint.

(5) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

(6)[70]

Eszközhasználati díj megállapítása

20. §

(1) A GET 13. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a Hivatal határozatban írja elő a kijelölt szállítói, tárolói, elosztói engedélyes által fizetendő eszközhasználati díjat.

(2) A tulajdonos és a szállítói, tárolói, elosztói engedélyes között az eszközök használatára üzemeltetői szerződést kell kötni.

(3) A Hivatal által a GET 13. §-ának (7) bekezdése szerinti határozat meghozatalakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a rendszer üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával, üzemzavarának elhárításával, a földgázellátási válsághelyzet kezelésével kapcsolatos közvetlen és közvetett költségek (beleértve az üzemi és vállalati általános költségeket is);

b) a szolgalom, a vezetékjog, a használati jog megszerzésével kapcsolatos költségek;

c) az eszközökkel kapcsolatos biztosítási költségek;

d) új fogyasztói igényekkel kapcsolatos bekapcsolási, fejlesztési költségek;

e) az üzemeltetőt megillető indokolt mértékű nyereség.

(4) A kijelölt időtartam alatt jelentkező új fogyasztói bekapcsolásra, fejlesztésre csak a tulajdonos és az üzemeltető engedélyes közötti megállapodás alapján kerülhet sor.

(5) A kötelező kijelölés időszakában a Hivatal által meghatározott időszakban és a kijelölési időszak végén az üzemeltető engedélyesnek a Hivatal által meghatározott elszámolást be kell mutatnia a Hivatalnak.

V. Fejezet

A FÖLDGÁZELLÁTÁS (GET 14. §-hoz)

Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat kidolgozásáén felelősök köre, kidolgozási, egyeztetési és alkalmazási rendje

21. §[71]

(1) A Szabályzati Bizottságban (a továbbiakban: SZB) az azonos típusú engedéllyel rendelkezők egy-egy engedélyes kört alkotnak, melyek a következők:

a) rendszerirányítói,

b) földgázszállítási,

c) földgáztárolási,

d) földgázelosztási,

e) földgáz-kereskedelmi,

f) földgáz közüzemi nagykereskedelmi,

g) földgáz közüzemi szolgáltatási,

h) szervezett földgázpiac működtetési, és

i) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való

hozzáférési

engedélyesek.

(2) Az SZB-ben feljogosított fogyasztói kört alkotnak a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók.

(3) Az engedélyesi és a feljogosított fogyasztói körök saját ügyrendjük szerint működnek, amely alapján megválasztják felelős képviselőjüket. Az engedélyesi és feljogosított fogyasztói körök felelős képviselői az SZB szavazati joggal rendelkező teljes jogú tagjai. Az SZB munkájába szakértőket vonhat be. Az SZB-ben tanácskozási joggal részt vesznek a földgáztermelők egy képviselővel, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek egy közös képviselővel.

(4) Az egyes engedélyes körök kötelesek javaslatot adni a saját engedélyesi tevékenységükre vonatkozó ÜKSZ rendelkezésekre, szabályokra, illetve azok módosításaira.

(5) Az SZB ügyrendje az ÜKSZ része.

(6) Az SZB ügyrend szerinti tevékenységéért a rendszerirányítói engedélyes a felelős. Az SZB ülések jegyzőkönyvét, az üléseken elhangzott ellenvéleményekkel és indokolásokkal együtt köteles a rendszerirányító a Hivatal részére az ülést követő 15 napon belül megküldeni.

(7) Az SZB-ben, valamint az engedélyesi és a feljogosított fogyasztói körökben végzett tevékenység költségeit az engedélyesek, illetve a feljogosított fogyasztók viselik az ügyrendben meghatározott elvek szerint.

(8) Minden, szavazati joggal rendelkező SZB-tag kezdeményezheti az ÜKSZ felülvizsgálatát.

(9) Az ÜKSZ-t minden olyan esetben is módosítani kell, amikor a jogszabályi változások azt szükségessé teszik. A GET 14. §-ának (6) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek a rendszerirányító minden év május 31-ig köteles eleget tenni. A rendszerirányító - az SZB bevonásával -köteles olyan előkészítő munkát végezni, amely lehetővé teszi, hogy a Hivatal határidőre vonatkozó előírásainak hiányában a jogszabályi változások kihirdetését követő 60 napon belül az azokban foglaltakat az ÜKSZ-be átvezesse, és a módosított ÜKSZ-t a Hivatalnak jóváhagyásra benyújtsa. Indokolt esetben a Hivatal a határidőt 60 nappal meghosszabbíthatja.

(10) A Hivatal előírhatja a rendszerirányító számára az ÜKSZ felülvizsgálatát.

(11) Az ÜKSZ-t, illetve annak módosításait a rendszerirányítói engedélyesnek - az engedélyesi körök által kidolgozott fejezetekkel együtt - egységes szerkezetben kell benyújtania a Hivatalnak jóváhagyásra. A javaslathoz csatolni kell a módosítások indokolását, valamint a véleményezők által indokolt ellenvéleményeket.

(12) A Hivatal az ÜKSZ jóváhagyása vagy módosítása tárgyában hozott, közérdekűnek nyilvánított határozatát közvetlenül a rendszerirányítónak kézbesíti, és egyidejűleg más érdekeltek számára a hivatalos honlapján elektronikus dokumentum formájában közzéteszi.

(13) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési, valamint a propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztási engedélyesek kivételével az engedélyesek kötelesek a Hivatal által jóváhagyott ÜKSZ-t az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek rendelkezésre bocsátani és a honlapjukon hozzáférhetővé tenni.

Az ÜKSZ elvei és főbb tartalmi elemei

22. §

(1) Az ÜKSZ kidolgozásakor a következő főbb elveket kell figyelembe venni, részletesen bemutatva a megvalósítás lehetőségeit, a résztvevők feladatait és felelősségét:

a) az ellátás biztonsága;

b)[72]

c) a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelmények;

d) a versenysemlegesség, a közüzemi és verseny piac együttes működése;

e) az engedélyesek kötelező együttműködése;

f) a rendszerirányítás kiemelt szerepe;

g) a rendszerhez való szabályozott hozzáférés;

h)[73] a háztartási és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók ellátásának elsőbbsége;

i) a mérések és elszámolások világos, egyértelmű rendszere;

j) a legkisebb költség elve;

k) szűkös kapacitás esetén a kapacitás felosztás (allokálás) megkülönböztetés-mentes, átlátható eljárása;

l)[74]

(2) Az ÜKSZ kidolgozása során a következő fejezeteket kell részletesen meghatározni, az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével:

a) az együttműködő földgázrendszer részletes leírása;

b) az együttműködő földgázrendszer rendszerfejlesztési folyamatának leírása;

c) az adatszolgáltatás rendje;

d) üzemzavar elhárítás, válsághelyzetre vonatkozó intézkedések és elhárításának részletes szabályai;

e)[75] a rendszerhasználóknak, azon belül a mérlegköröknek a rendszerhez való szabályozott hozzáférésének és csatlakozásának részletes eljárási rendje;

f)[76]

g)[77] versenysemlegesség érvényesítése; jótállás;

h)[78] kapacitás-kereskedelmi, igénybejelentési, nominálási, egyensúlyozási, elszámolási, mérési és adatforgalmi előírások;

i) a szervezett földgázpiac működésének a rendszerirányítást érintő főbb szabályai;

j)[79] a szervezett földgázpiac működésének a rendszerirányítást érintő főbb szabályai;

k)[80] a nominálással, egyensúlyozással, az ÜKSZ előírásainak be nem tartásával kapcsolatban érvényesíthető pénzügyi (nominálási és egyensúlyozási pótdíj fizetési) és egyéb kötelezettségek.

Az engedélyesek és a hozzáférésre jogosultak feladatai, a rendszerirányító engedélyessel való együttműködésének általános szabályai[81]

(A GET 15-16. §-ához)

22/A. §

(1) A földgázelosztói és -szállítói engedélyesek kötelesek

a) olyan mérési távfelügyeleti rendszert kiépíteni és működtetni, amely alkalmas a rendszerükön lévő, 100 m3/óra feletti fogyasztásmérővel rendelkező fogyasztók adatátviteli berendezései által előállított adatok továbbítására, fogadására és feldolgozására;

b) a 100 m3/óra lekötött teljesítmény felett vételező fogyasztók listáját folyamatosan aktualizálni, és az adott lista alapján meghatározni a rendszer működése szempontjából meghatározó rendszerhasználók jegyzékét, majd azt a rendszerirányítónak megküldeni;

c) a 100 m3/óra értéket meghaladó kapacitást lekötő fogyasztókat távleolvasásra - és az ÜKSZ-ben meghatározott adatok ott előírt gyakoriságú előállítására - alkalmas fogyasztásmérő és adatátviteli berendezéssel ellátni.

(2) A rendszerirányító köteles az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatszolgáltatás alapján összeállítani a rendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű rendszerhasználók jegyzékét és azt - amennyiben a jegyzékben változás történt, minden év március 3 1-ig - a Hivatalnak benyújtani.

(3) E rendelet 24. §-ában meghatározott és a rendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű rendszerhasználók jegyzékében szereplő rendszerhasználók kötelesek fogyasztási igénybejelentést tenni az ÜKSZ-ben előírt módon és gyakorisággal. A rendszerhasználó kötelezettségét az ellátó mérlegkör felelősön keresztül is teljesítheti.

(4)[82] Amennyiben az ÜKSZ másként nem rendelkezik, az igénybe vett teljesítmények napi elszámolása 100 m3/óra teljesítmény alatt vételező fogyasztók esetében fogyasztási profil alapján, 100 m3/óra felett távleolvasás alapján, földgáz végleges mennyiségi elszámolása a beépített mérő alapján történik. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat, eljárásrendet az ÜKSZ határozza meg.

A rendszerirányító engedélyes feladatai, az engedélyesekkel és a hozzáférésre jogosultakkal való együttműködésének általános szabályai (GET 16. §-hoz)

23. §

(1)[83] A rendszerirányító jogosult a rendszeregyensúly fenntartása érdekében a hozzáférésre jogosultak és engedélyesek felé a szükséges intézkedések elrendelésére. A rendszerirányító köteles az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni az engedélyesek és a rendszerhasználók között, de figyelembe kell vennie az e rendeletben és a GET végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályokban meghatározott kapacitásigény-kielégítési elveket.

(2) A GET 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a rendszerirányító feladatai:

a) folyamatos üzemviteli kapcsolattartás a földgáz határon keresztüli kereskedelmében és a tranzit-szállításokban együttműködő külföldi rendszerirányítókkal (diszpécser szolgálatokkal), valamint az engedélyesekkel és a hozzáférésre jogosultakkal;

b) döntés a napi egyensúlyozást érintő kérdésekben;

c)[84] a hozzáférésre jogosultak által a szállítói, tárolói és elosztói engedélyesnél lekötött kapacitások rendszerszintű igénybevételének vizsgálata;

d) a rendszerszintű szolgáltatások biztosítása;

e) az ÜKSZ kidolgozása a GET 14. §-ában, illetve e rendelet 21. §-ában meghatározottak szerint;

f)[85] a Hivatal rendszer-felügyeleti feladataihoz kapcsolódóan az együttműködő földgázrendszer egymásra hatással lévő elemeire vonatkozó fejlesztési javaslatok összehangolása, rendszerszintű fejlesztési javaslat kialakítása;

g) a d) és az f) pontokban felsorolt feladatok végrehajtása érdekében a rendszerirányítónak rendelkeznie kell a megfelelő hidraulikai vizsgálatok elvégzésére alkalmas hardver és szoftver eszközökkel, amelyek használatával kapcsolatos szabályokat az ÜKSZ-ben kell meghatározni;

h) a határon keresztüli földgázszállító-vezetékek kapacitásához történő hozzáférés koordinálása az erre vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, valamint a rendszeregyensúly biztosítása érdekében történő határon keresztüli földgázszállítások lebonyolítása;

i) együttműködés az engedélyesekkel, illetve a hozzáférésre jogosultakkal, valamint a jogszabályokban, a működési engedélyében és az ÜKSZ-ben rögzített szükséges adatszolgáltatások biztosítósa;

j)[86] a napi egyensúlyozási célú földgázmennyiségek beszerzésének és tároltatásának, valamint az opciós források igénybevételének lebonyolítása;

k)[87] a napi egyensúlyozás irányítása, a rendszerhasználók által biztosított egyensúlyozó gázmennyiségek ÜKSZ-ben foglaltak szerint történő felhasználása és elszámolása, az egyensúlyozással kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek érvényesítése;

l)[88] a rendszerhasználók által lekötött kapacitások másodlagos kereskedelmének az ÜKSZ-ben meghatározott módon történő nyilvántartása.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kapacitáslekötés folyamata a következő:

a) a szállítási kapacitásokat - beleértve a határon keresztüli földgázszállító vezetékek kapacitásait is - a szállítói engedélyes, az elosztó hálózati kapacitásokat az elosztói engedélyes, a tárolókapacitásokat a tárolói engedélyes értékesíti;

b) a rövid és a hosszú távú kapacitás lekötésére vonatkozó szerződést a hozzáférésre jogosultak a szállítói, tárolói, elosztói engedélyessel kötik meg;

c) kapacitás lekötést csak igazolt fogyasztói igény (szerződés, előszerződés vagy ennek megfelelő igazolás) esetén lehet a szállítói, tárolói, elosztói engedélyesnél kezdeményezni;

d) kapacitáslekötésnél meg kell jelölni a forrás-belépési/fogyasztási-átadás/átvételi pontokat, az éves (m3/év) szállítandó, elosztandó, tárolandó földgáz mennyiséget, havonta a napi max./min. (m3/nap) mennyiséget, valamint az óracsúcs (m3/óra) mennyiségét;

e)[89] a kapacitás lekötésekor meg kell határozni, hogy a szállításra, elosztásra, tárolásra kerülő mennyiségből mennyi a háztartási és a külön jogszabályban meghatározott kommunális célra lekötött kapacitás;

f)[90] a hozzáférésre jogosult által lekötött, de fel nem használt kapacitást a szállítói, tárolói, elosztói engedélyes részére visszavételre fel lehet ajánlani. Ennek részletes szabályait az ÜKSZ-ben kell meghatározni;

g) a szállítói, tárolói, elosztói engedélyesek a visszavett kapacitásokat a rendszerirányító által koordinált másodlagos kereskedelem keretében értékesíthetik, ennek részletes szabályait az ÜKSZ-ben kell meghatározni.

h)[91] amennyiben a kapacitással rendelkező hozzáférésre jogosult a lekötött kapacitást nem használja fel vagy azt a szállítói, elosztói, illetve tárolói engedélyesnek nem adja vissza, jogosult azt másodlagos kereskedelem keretében tovább értékesíteni. A továbbértékesítés részletes szabályait az ÜKSZ tartalmazza;

i)[92] amennyiben a kapacitással rendelkező hozzáférésre jogosult a fel nem használt kapacitását az f), g) és h) pontok szerint nem értékesíti, ezen kapacitásokat az elosztói, szállítói, illetve tárolói engedélyes megszakítható kapacitásként értékesítheti, melynek szabályait az ÜKSZ tartalmazza.

(4)[93] Kapacitás lekötés során, valamint túljegyzés esetén - a korábban lekötött kapacitások után, beleértve a rendszerirányító kiegyenlítő gázának szállítási és tárolási kapacitását, valamint az elosztórendszer folyamatos veszteségének pótlására igénybe vett szállítási kapacitásokat is - a szabad kapacitás iránti új igények kielégítése során elsőbbséget élvez a háztartási és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók igénye.

(5) A (2) bekezdés d) pontja szerinti rendszerszintű szolgáltatások biztosítása különösen a következő feladatokat tartalmazza:

a) a szükséges napi nominálások összegyűjtése, összegzése, értékelése, a rendszer kapacitásvizsgálatok elvégzése, az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának megtervezése, a nominálás elfogadása vagy újranominálás;

b) napi operatív intézkedések megtétele a rendszer egyensúly biztosítása érdekében a hozzáférésre jogosultak és engedélyesek felé;

c)[94] szükség esetén intézkedések a szállítóval vagy az elosztóval kötött megszakítási szerződéssel rendelkező fogyasztók megszakítható kapacitásai igénybevételének felfüggesztésére;

d) a rendszeregyensúly megtartása érdekében a szükséges fogyasztói korlátozó intézkedések megtervezése, elrendelése, a végrehajtás koordinálása,

e) a napon belüli - gázmennyiség és kapacitás - kereskedelem koordinálása, intézkedés a mennyiségi elszámolások lebonyolítására, valamint az ehhez szükséges adatszolgáltatás lebonyolítása;

f)[95] a rendszerirányító kizárólagos rendelkezésére álló, a rendszerirányító által napi egyensúlyozási célból beszerzett és tárolt kiegyenlítő földgázmennyiségek, valamint opciós források felhasználásának ütemezése, a gázforgalom lebonyolítása és elszámolása;

g)[96] a földgázszállító rendszer betáplálási és átadási pontjain forgalmazott (átvett-átadott) földgázmennyiségek rendszerhasználók és engedélyesek részére történő összegzése, mérés vagy megállapodás szerinti felosztása;

h) az együttműködő földgázrendszer egyes elemeinek - a szállító rendszer működésére kiható - leállással járó karbantartásának összehangolása;

i)[97] a szükséges adatszolgáltatás biztosítása a rendszerhasználók, valamint a Hivatal felé, ezen belül a napi szállítóvezetéki (betáplálási és átadási pontok) szabad kapacitásának és megszakítható kapacitásainak közzététele.

(6)[98] A rendszerirányító jogosult a gáznapon a hozzáférésre jogosult által lekötött, de adott időszakban nem használt kapacitásokat rendszeregyensúlyozási célra térítésmentesen igénybe venni.

(7)[99] A rendszerirányító köteles olyan - a hozzáférésre jogosultak, az engedélyesek és a Hivatal által is hozzáférhető - informatikai platformot létrehozni és a rendszerhasználókkal és az engedélyesekkel az adatszolgáltatásra vonatkozó külön jogszabály és az ÜKSZ előírásai szerinti adatszolgáltatás alapján működtetni, amely lehetővé teszi az előző bekezdésekben felsorolt feladatok elvégzését, illetve azok eredményeinek rendezett, átlátható, hozzáférhető módon történő megjelenítését.

(8) A rendszerirányító köteles biztosítani a birtokába jutott, nem közcélú adatok bizalmas kezelését és a hozzáférésre jogosultak, valamint az engedélyesek felé történő egységes szintű, szelektív adatszolgáltatást, továbbá meg kell felelnie a bizalmas adatkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(9) A rendszerszintű szolgáltatások, az adatszolgáltatások és az egyéb feladatok részletes szabályait az ÜKSZ tartalmazza.

(10)[100] A GET 16. §-a (2) bekezdésének e) pontjában előírt feladatok teljesítése érdekében saját eszköz hiánya esetén a rendszerirányítónak olyan elektronikus hírközlési szolgáltatási szerződéssel kell rendelkeznie, amely folyamatos és kellő mértékű biztosítékot nyújt a gázellátás biztonsága érdekében. Saját eszköznek kell tekinteni a rendszerirányítási engedéllyel is rendelkező szállítói engedélyes eszközeit.

(11)[101] Amennyiben a lekötött kapacitásokon felül többletigény vagy új fogyasztói igény merül fel és a rendelkezésre álló kapacitások ezen új igények kielégítésére nem elegendők, a rendelkezésre álló kapacitásokat versenytárgyalásos formában kell értékesíteni. A részletes eljárási szabályokat, a hosszú távú szerződések nyilvántartásának, az aukció lebonyolításának szabályait az ÜKSZ tartalmazza.

24. §

(1) A GET 15. §-ának (2) bekezdése és 55. §-ának f) pontja alapján a rendszerirányító és az engedélyesek, illetve a hozzáférésre jogosultak közötti együttműködés általános szabályai a következők:

a)[102]

b) az együttműködés alapja az engedélyesek, illetve a hozzáférésre jogosultak között megkötött kapacitás lekötési szerződések, valamint az ÜKSZ és az Üzletszabályzatok előírásai az együttműködésre vonatkozóan;

az engedélyesek a saját rendszerük egyensúlyáért maguk felelősek; a felelősség határa az együttműködő rendszerek csatlakozási-kapcsolódási pontjáig tart, ezen belül a hozzáférésre jogosultak a saját forrás-fogyasztásuk egyensúlyáért, valamint a rendszerirányító által az egyensúly teremtés érdekében igénybe vett kiegyenlítő eszközök, a nominálási, egyensúlyi eltérések ÜKSZ-ben megfogalmazott kezeléséből rájuk háruló pénzügyi (nominálási, kiegyenlítési pótdíjak stb.) rendezéséért felelnek;

c)[103] a nominálást végző engedélyesek, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók és a mérlegkör felelősök, a napi nominálás során a saját vagy az együttműködő rendszer forrás-fogyasztás egyensúly biztosításához szükséges opciós forrásokat a rendszerirányítónak felajánlhatnak;

d)[104] az együttműködő földgázrendszer biztonságos működéséhez szükséges, a rendszerirányító és az engedélyesek, illetve a hozzáférésre jogosultak közötti kölcsönös adatszolgáltatás rendjét és részletes szabályait, valamint kötelezettségét az ÜKSZ tartalmazza;

e) a rendszerirányítónak a GET 16. §-a (2) bekezdése és e rendelet irányadó rendelkezései alapján intézkedési jogosultsága van a hozzáférésre jogosultak és az engedélyesek felé a rendszeregyensúly megtartása érdekében;

f) a hozzáférésre jogosultak és az engedélyesek a rendszerirányító által, a rendszeregyensúly megtartása érdekében, az ÜKSZ-ben foglalt eljárási rend szerint elrendelt intézkedéseket kötelesek végrehajtani;

g)[105] a nominálási mennyiségtől való eltérés esetén a nominálást végzők az ÜKSZ-ben meghatározottak szerint viselik a következményeket, amelyek indokolt esetben továbbháríthatók a fogyasztási igénybejelentésre kötelezettekre;

h)[106] mérlegkör alakítható, a mérlegköri felelősök ÜKSZ-ben meghatározott feladataik és jogaik tekintetében úgy állnak kapcsolatban a rendszerirányítóval, mintha a mérlegkör felelős egy rendszerhasználó lenne.

(2)[107] A rendszerirányító földgáz kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, kivéve a GET 8. §-ának (2) bekezdése szerinti - mint a rendszeregyensúly fenntartása érdekében történő földgáz behozatal - és az opciós forrásokból a gáznapi egyensúlyozáshoz igénybe vett gázmennyiségekkel kapcsolatos tevékenységet, amely nem minősül kereskedelmi tevékenységnek.

(3)[108] A szállítórendszer napi egyensúlyának biztosításához a rendszerirányító - az ÜKSZ-ben rögzített mértékben - kizárólagos joggal rendelkezik a gáztárolókban, illetve a határt keresztező szállítások során e célból lekötött források fölött, illetve megállapodás alapján egyéb, az egyensúlyozáshoz felhasználható, a Hivatal által jóváhagyott eszközök fölött.

(4) A rendszerirányító a rendszeregyensúly biztosításához szükséges kiegyenlítő földgáz mennyiséget pályázat útján szerezheti be. A pályázaton ajánlatot tehet a közüzemi nagykereskedő is, ha rendelkezik a teljes közüzemi igényt meghaladó, 2004. január 1. előtt kötött "TOP" (Take Or Pay) szerződésben lekötött földgáz mennyiséggel. Amennyiben a közüzemi nagykereskedő azonos mennyiségre, szállítási ütemezésre, kapacitásra és árra vonatkozó ajánlata a legjobb ajánlattal egyező, vagy annál kedvezőbb, a rendszerirányító köteles a "TOP" szerződéssel rendelkező közüzemi nagykereskedő ajánlatát előnyben részesíteni.

(5) A rendszerirányítónak a napi egyensúly biztosítása érdekében a lekötött teljesítménytől, illetve nominálási értékektől való eltérés esetén a külön jogszabályban, illetve az ÜKSZ-ben részletezett pótdíjat kell alkalmaznia.

(6)[109] A rendszerirányító jogosult a szállítói, tárolói és a határon keresztüli kapacitások másodlagos kereskedelmének nyilvántartásához, a rendszer gáznapi irányításához szükséges információkat a rendszerhasználóktól és a szervezett piaci engedélyestől az ÜKSZ-ben meghatározott módon és gyakorisággal bekérni, felhasználni.

Rendszerfelügyelet

(GET 17. §-hoz)

25. §[110]

(1) A rendszerirányító minden gázév kezdetét követő 10 napon belül összesített formában átadja a Hivatalnak a kapacitáslekötések mellékleteként tíz évre megadott fogyasztási előrejelzéseket.

(2) A Hivatal összeállítja a közép- és hosszú távú országos földgázmérleget az engedélyesek által megadott fogyasztási előrejelzések, valamint az energiapolitikai irányelv alapján.

(3) A rendszerirányító a Hivatal által összeállított és megküldött országos földgázmérleg alapján - a Hivatal felhívásától számított 45 napon belül - a rendszer hidraulikai egyensúlyának hosszú távú fenntartása érdekében - figyelembe véve a szállítói és tárolói engedélyesek által az országos földgázmérleg alapján a Hivatalnak és a rendszerirányítónak megküldött fejlesztési elképzeléseket is -javaslatot tesz a Hivatalnak a rendszer egyes elemeinek indokolt fejlesztésére és az üzembe helyezés határidejére, kiemelve, hogy az egyes engedélyesek fejlesztési elképzelései mennyiben felelnek meg a javaslatának.

(4) A Hivatal

a) fejlesztési irányelvet készít az országos közép- és hosszú távú (5-10 éves) földgázellátás biztosítása érdekében a szállítói, tárolói és elosztói engedélyesek által készített, a rendszerirányítóval egyeztetett, a (3) bekezdés szerint elkészített fejlesztési javaslat, valamint a (2) bekezdésben meghatározott mérleg adatai alapján;

b) véleményezésre megküldi a fejlesztési irányelvet az engedélyeseknek és a fogyasztói, társadalmi érdekképviseleti szervezeteknek, és e szervezetek bevonásával egyeztető megbeszélést tart.

(5) Az engedélyesek a Hivatal által kiadott fejlesztési irányelvben foglaltak alapján elkészített fejlesztési tervüket az irányelv kiadásától számított 90 napon belül nyújthatják be a Hivatalhoz, kérve az engedélyüknek a fejlesztési terv előírásaival történő módosítását.

(6) A Hivatal egyéb intézkedések mellett (felhívás az engedélyesek felé, egyeztető tárgyalások kezdeményezése stb.) pályázatot írhat ki szállítóvezeték és (vagy) gáztároló létesítésére, ha a fejlesztési irányelvnek megfelelő fejlesztéseket nem tartalmazzák a benyújtott fejlesztési tervek, vagy a fejlesztési terv benyújtását az engedélyesek elmulasztják.

(7) A Hivatal ellenőrzi az elfogadott fejlesztési tervekben foglaltak megvalósítását.

Földgáz elosztórendszer, és szállítórendszer, tárolórendszer létesítésének engedélyezése, üzemeltetése[111]

26. §[112]

(1) Települések, településrészek, területek (fogyasztók) gázellátásba történő bekapcsolásához szükséges gázelosztó rendszer az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett létesíthető.

(2) A GET 18. §-ának (1) bekezdésében szabályozott eljárásban a kérelmező a fejlesztésre vonatkozó tanulmánytervet, továbbá az elosztórendszer létesítésének részletes költségtervét - amely tartalmazza a finanszírozás módját, forrásait és ütemezését -, valamint e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott iratokat köteles a Hivatalhoz benyújtani.

(3) A tanulmánytervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a tervezett beruházás leírását, főbb műszaki paramétereit, helyszínrajzát, a nyomvonal átnézeti térképét, valamint a rendszerirányító nyilatkozatát, hogy a szükséges rendszerkapacitások rendelkezésre állnak;

b) a beruházás részletes költségtervét;

c) a beruházás megvalósításának, valamint a létrejött rendszerelemek elosztórendszerbe történő bekapcsolásának tervezett ütemezését;

d) a beruházással létrejött elosztórendszeren ellátni tervezett fogyasztók számának és becsült fogyasztásának fogyasztói kategóriánkénti bemutatását;

e) a fogyasztók számának és fogyasztói kategóriánként becsült fogyasztásának a beruházásnak az elosztóvezeték rendszerbe történő bekapcsolásától számított 10 éves időszakban történő várható alakulását.

(4) Ha a tervezett elosztórendszer vagy annak valamely része nem az üzemeltető engedélyes tulajdonába kerül, a fejlesztésre vonatkozó, (3) bekezdésnek megfelelő tanulmányterv elkészítésére - a leendő üzemeltetővel történő egyeztetés mellett - a rendszer tulajdonosa köteles. Ebben az esetben a tanulmányterv Hivatalhoz történő benyújtása a leendő üzemeltető engedélyes kötelezettsége.

(5) A Hivatal előírhatja a kérelmező számára a benyújtott tanulmányterv független szakértő által történő műszaki és gazdasági felülvizsgálatát, amely vizsgálat megállapításait a kérelemhez pótlólag csatolnia kell.

(6) Új településre, településrészre vonatkozó tanulmányterv az illetékes önkormányzat, területre vonatkozó tanulmányterv az érintett fogyasztók hozzájárulása esetén nyújtható be.

(7) Az elosztói engedélyes az engedélyezési eljárás során bemutatott és a Hivatal által jóváhagyott műszaki, pénzügyi feltételek betartásával az engedélyében meghatározott határidőre köteles megkezdeni az elosztói tevékenységét.

(8) Az engedélyes köteles az elosztórendszerét a Hivatal által - a GET 4. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerint - előírt minőségi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, karbantartani és fejleszteni.

27. §[113]

(1) A szállítóvezetéki, illetve tárolói engedélyezési eljárásban a kérelmező a fejlesztésre vonatkozó tanulmánytervet, továbbá a szállító-, illetve tárolórendszer létesítésének költségtervét - amely tartalmazza a finanszírozás módját és ütemezését -, valamint e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott iratokat köteles a Hivatalhoz benyújtani.

(2) A szállítóvezeték és földgáztároló engedélyezése során az minősül új földgázrendszer létesítésének, amely nem szerepel egyik szállítói, tárolói engedélyes részére kiadott engedély rendszerleírásában sem. Az engedélyezés során figyelembe kell venni a Hivatal részére benyújtott és a Hivatal által elfogadott fejlesztési terveket is.

(3) A tanulmánytervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a tervezett beruházás leírását, főbb műszaki paramétereit, helyszínrajzát, a nyomvonal átnézeti térképét, valamint a rendszerirányító nyilatkozatát, hogy a szükséges rendszerkapacitások rendelkezésre állnak;

b) a beruházás részletes költségtervét;

c) a beruházás megvalósításának, valamint a létrejött szállítóvezetéki, illetve tárolói rendszerelemnek az együttműködő földgázrendszerbe történő bekapcsolása tervezett ütemezését.

(4) Szállítórendszert kizárólag földgázszállítói engedélyes, tárolórendszert kizárólag földgáztárolói engedélyes fejleszthet.

(5) A Hivatal előírhatja a kérelmező számára a benyújtott tanulmányterv független szakértő által történő műszaki és gazdasági felülvizsgálatát, amely vizsgálat megállapításait a kérelemhez pótlólag csatolnia kell.

(6) A kérelmező az engedélyezési eljárás során bemutatott és a Hivatal által jóváhagyott műszaki, pénzügyi tartalommal az engedélyében meghatározott határidőre köteles megvalósítani a beruházást.

Üzemeltetési szerződéssel működtetett földgázrendszerek szerződéses feltételei

(GET 19. §-hoz)

28. §

(1)[114] A szállítóvezeték, az elosztóvezeték és a földgáztároló tulajdonosa - amennyiben nem rendelkezik a törvényben előírt működési engedéllyel - köteles szállítói, elosztói, illetve tárolói engedélyessel üzemeltetési szerződést kötni, illetve szerződését módosítani ahhoz, hogy a GET 19. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tegyen. Az engedélyesek és a tulajdonos(ok) kötelesek együttműködni az üzemeltetési szerződés megkötése, illetve módosítása során. Az engedélyesek és a tulajdonos(ok) egyetemlegesen felelősek az üzemeltetési szerződés megkötéséért.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az üzemeltetett rendszer és a működési terület leírása;

b) a rendszer karbantartása, felújítása, üzemeltetése;

c) a rendszer üzemzavara, földgázellátási válsághelyzet kezelése;

d) szolgalom, vezetékjog, használati jog megszerzésére vonatkozó előírások;

e) biztosítási szerződések kötése;

f) a GET 26. §-ának (1) bekezdése szerinti, új fogyasztó igényekkel kapcsolatos bekapcsolás, fejlesztés, ezek feltételei, beleértve a finanszírozás forrásait is, valamint a mérő és nyomásszabályozó tulajdonjoga;

g) új fogyasztói igényekkel és üzemeltetéssel kapcsolatos, adatszolgáltatás;

h) rendszer használati díj és fizetési feltételek.

i)[115] a rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó csatlakozási díjnak vagy hálózatfejlesztési hozzájárulásnak a fejlesztést finanszírozók közötti megosztása szabályait.

(3)[116] Eltérő megállapodás hiányában a csatlakozási díjat vagy a hálózatfejlesztési hozzájárulást a tulajdonos és az üzemeltető engedélyes a rendszer fejlesztésével, bővítésével kapcsolatosan vállalt és teljesített kötelezettségei arányában köteles megosztani.

Új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos mentességi szabályok[117]

(A GET 20/A. §-ához)

28/A. §

(1) A Hivatalhoz a GET 20/A. §-a alapján benyújtandó mentességi kérelemnek tartalmaznia kell a beruházás tervezett teljes kapacitását, a bekerülési költség számviteli aktiválásának várható időpontját, a beruházással létrejött kapacitás értékesítésének tervezett módját, a mentesség tárgyát képező hozzáférési feltételt és a mentesség időtartamát.

(2) A mentességi kérelem elbírálásához a Hivatal előírhatja a kérelmező számára a kérelem részletes műszaki gazdasági indokolását, illetve ezen indokolás független szakértő által történő véleményezését.

(3) Miniszteri mentesség a kérelmezőnek abban az esetben adható, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a mentességgel érintett kapacitásokat lekötő hosszú távú szerződések a mentesség lejártakor megszűnnek. A mentesség lejártát követően a beruházással létrejött teljes kapacitást szabad kapacitásnak kell tekinteni, és a hatályos jogszabályok, valamint az ÜKSZ szabályai szerint hozzáférhetővé kell tenni.

(4) Amennyiben a GET 17. §-a alapján kiadott fejlesztési irányelv szerint a beruházásra irányuló pályázat kerül kiírásra, a pályázat útján elnyert fejlesztési kapacitásokra hosszú távú szerződés csak a kiírásban megjelölt mentességi időtartamra köthető. A pályázaton történő kapacitásfejlesztés elnyerése nem mentesíti a kérelmezőt a GET 20/A. §-a és e § szerinti mentességi eljárás lefolytatása alól.

(5) A miniszter mentességre vonatkozó határozatában meg kell határozni a mentességgel érintett hozzáférési feltételt, a mentesség mértékét és a mentesség időtartamát. A felmentést megszerző engedélyes honlapján, továbbá a rendszerirányító engedélyes informatikai platformján köteles feltüntetni a mentességgel érintett kapacitást és a mentesség időtartamát.

A földgázrendszer fejlesztése

(GET 25-26. §-hoz)

29. §[118]

(1) A fogyasztók földgázellátásba történő bekapcsolásának szabályait az ÜKSZ és az Üzletszabályzatok, valamint e rendelet 2. számú melléklete szerinti Gázellátási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: GKSZ) és Gázelosztási Szabályzat (a továbbiakban: GESZ) tartalmazza.

(2) A szállítói, a tárolói és az elosztói engedélyes kapacitásigény-felmérést és 5 évre szóló fejlesztési tervet köteles készíteni, amelyet évente aktualizálni kell. Az aktualizált tervet a Hivatalnak meg kell küldeni. A Hivatal indokolt esetben felszólíthatja az engedélyest a fejlesztési terv módosítására.

(3) A GET 25. §-ának (4) bekezdése szerint a fogyasztó bekapcsolása miatt felmerült indokolt költség nem lehet magasabb, mint az adott fogyasztó kapacitásigényére jutó szükséges és igazolt beruházási költség.

Célvezeték[119]

(A GET 27. §-ához)

29/A. §

(1) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó vagy a megbízásából eljáró beruházó írásbeli megkeresésére az elosztói, illetve szállítói engedélyes köteles nyilatkozatot tenni, amelyből megállapítható, hogy a fogyasztó földgázzal nem ellátott és korábban nem épült ki az ellátását lehetővé tevő elosztó vagy szállító vezetékrendszer, annak létrehozására vonatkozó csatlakozási megállapodással nem rendelkezik, vagy a fogyasztóhoz már kiépített fogyasztási helyre az érintett engedélyes nem rendelkezik a fogyasztói igényeknek megfelelő szabad kapacitással.

(2) Amennyiben az elosztói, illetve szállítói engedélyes az (1) bekezdésben foglalt megkeresésre úgy nyilatkozik, hogy a megfelelő elosztói, illetve szállítói kapacitás már rendelkezésére áll, a nyilatkozat kiadásával egyidejűleg a feljogosított fogyasztónak vagy megbízottjának köteles azt igazolni, bemutatva a kapacitás igénybevételével kapcsolatos, a fogyasztó által fizetendő díjakat, költségeket is.

(3) Amennyiben az érintett engedélyes az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyilatkozik, köteles megadni - a célvezeték csatlakozásához és működéséhez szükséges műszaki és pénzügyi feltételekkel együtt - azt az elosztói, illetve a szállítói vezetékrendszeren lévő, az együttműködő földgázrendszer ellátásbiztonságát nem veszélyeztető, összességében a fogyasztó számára legkedvezőbb csatlakozási pontot, ahol a feljogosított fogyasztó a célvezetékkel csatlakozni tud. Az engedélyes a csatlakozási pont megjelölése mellett kapacitásnyilatkozat kiadására is köteles.

(4) A célvezetéknek az elosztó, illetve szállító vezetékrendszerre történő rácsatlakozásáért fizetendő hozzájárulás nem haladhatja meg a beruházás szükséges és igazolt költségét.

(5) Az érintett engedélyes köteles az (1)-(3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat a feljogosított fogyasztónak vagy a megbízásából eljáró beruházónak az (1) bekezdés szerinti megkeresésére a kézhezvételtől számított 30 napon belül kiadni.

(6) Amennyiben az engedélyes az (5) bekezdés szerinti megkeresésre nem válaszol vagy az (1)-(3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat az előírt tartalommal határidőben nem adja ki, a Hivatal az engedélyessel szemben a GET 13. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. Az engedélyes nyilatkozata hiányában a Hivatal úgy tekinti, hogy az engedélyes nem rendelkezik szabad kapacitással. Az így engedélyezett célvezeték esetén, az ebből származó, az engedélyesnél keletkező pénzügyi és jogkövetkezmények az engedélyest terhelik.

(7) A feljogosított fogyasztó vagy a megbízásából eljáró beruházó az (1)-(3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat, valamint a célvezeték részletes műszaki leírását a létesítéshez szükséges előzetes hozzájárulás iránti kérelem mellékleteként köteles a Hivatalhoz benyújtani.

Telephelyi vezeték[120]

(A GET 27/A. §-ához)

29/B. §

(1) Telephelyi vezeték műszaki átminősítésére a GET 56. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokat tartalmazó külön jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A csatlakozó-, illetve a fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történő átminősítése iránti kérelem beadásával egyidejűleg a kérelmezőnek a telephelyi vezeték működtetése iránti kérelmet is be kell nyújtani a Hivatalhoz. A telephelyi vezetékké történő átminősítésre és működtetésre vonatkozó engedélyt egy eljárásban kell kiadni.

(3) A telephelyi vezeték engedélyesének rendelkeznie kell:

a) a telephelyi vezeték üzemeltetési jogával;

b) a telephelyi vezeték üzemeltetésére vonatkozó 3 évre szóló üzleti tervvel;

c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását;

d) a tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel.

(4) A csatlakozó-, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történő átminősítésére és működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 9. számú mellékletében megjelölt dokumentumokat kell mellékelni. Amennyiben az átminősítés és működtetés érinti a GET 27/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezőnek az ott előírtakat is megfelelően csatolni kell.

(5) A Hivatal a GET 27/A. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban jogosult az érintettektől bekérni minden olyan nyilatkozatot, okiratot, egyéb bizonyítékot, amelyet a határozatának meghozatalához szükségesnek tart. A csatlakozó-, illetve fogyasztói vezeték tulajdonosa vagy üzemeltetője a Hivatal felhívására az előírtaknak köteles határidőben eleget tenni.

(6) A Hivatal az e rendelet hatálybalépését követően létesített új csatlakozó-, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történő átminősítését csak abban a rendkívüli esetben engedélyezi, ha a fogyasztó elosztó- vagy szállítóvezeték rendszerhez történő csatlakozása a telephelyi vezetékhez történő csatlakozás költségeihez képest indokolatlanul nagy költséggel vagy nehézséggel járna. Az elosztói vagy szállítói engedélyes köteles meghatározni a telephelyi fogyasztó elosztó- vagy szállítóvezeték-rendszerhez való csatlakozásának műszaki feltételeit és a külön jogszabályban meghatározott díját.

29/C. §

(1) Telephelyi vezeték csak a Hivatal által a GET, illetve e rendelet előírásai szerint kiadott telephelyi vezeték működtetési engedély alapján üzemeltethető. A Hivatal által kiadott telephelyi vezeték működtetési engedély alapján a telephelyi vezeték engedélyese jogosult és köteles a telephelyi fogyasztók részére - a telephelyi vezetékes szolgáltatást is magában foglaló - földgázellátásra, illetve a közüzemi és nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók esetében telephelyi vezetékes szolgáltatást nyújtani és biztosítani a gázforgalmazással és elszámolással kapcsolatos, ÜKSZ szerinti adatszolgáltatást.

(2) Az elosztói, illetve szállítói engedélyes felelőssége a telephelyi fogyasztókkal szemben a földgáznak az elosztó-, illetve szállítóhálózat csatlakozási pontján történő rendelkezésre bocsátására terjed ki. A telephelyi vezeték engedélyese felelős a telephelyi vezeték működtetéséért, a földgáznak a csatlakozási ponttól a telephelyi fogyasztókhoz történő eljuttatásáért, valamint - eltérő megállapodás hiányában - a nem közüzemi és a nyilvántartásba nem vett feljogosított fogyasztók folyamatos földgázellátásáért.

(3) Amennyiben a telephelyen belüli csatlakozó-, illetve fogyasztói vezeték, vagy telephelyi vezeték és a szállítóvagy elosztóvezeték csatlakozási pontján egynél több közüzemi, illetve nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó vételez, vagy egynél több kereskedő, illetve közüzemi szolgáltató ad át földgázt, a telephelyi vezeték engedélyese, vagy ilyen engedéllyel nem rendelkező telephelyi vezetéken keresztül földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet köteles:

a) a csatlakozó szállítói vagy elosztói engedélyessel megkötött, e rendelet 4. §-ának (13) bekezdésében foglalt együttműködési megállapodással rendelkezni;

b) az adott csatlakozási pontra az ÜKSZ-ben meghatározott elszámolási feladatokat teljesíteni.

(4) Amennyiben a GET 27/A. §-ának (1) bekezdése alapján a telephelyen belüli csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetéken ellátott felhasználó a továbbadást biztosító vezeték telephelyi vezetékké nyilvánítását a Hivatalnál kérelmezi, e kérelme mellékleteként köteles benyújtani az igényét megalapozó okiratokat és mindazon dokumentumokat, amelyek az érintett vezeték üzemeltetőjével való egyeztetés sikertelenségét alátámasztják. Amennyiben a Hivatal a vezetéket telephelyi vezetékké nyilvánítja, a telephelyi vezeték üzemeltetője a Hivatal határozatának kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a GET-ben és e rendeletben foglaltaknak megfelelően telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet előterjeszteni.

(5) Ha a telephelyi vezeték üzemeltetője a (4) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, vagy a Hivatal a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, a Hivatal a GET 27/A. §-ának (6) bekezdése alapján a GET 13. §-ának (7) bekezdése szerinti határozattal a telephelyi vezeték üzemeltetésére elosztói engedélyest jelöl ki, aki jogosult a telephelyi vezeték üzemeltetésre a költségeit fedező külön díjat szedni, mivel e tevékenysége nem minősül elosztói tevékenységnek. A közüzemi fogyasztóként vételező fogyasztók ellátására a Hivatal közüzemi szolgáltatót jelöl ki. A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztónak és közüzemi fogyasztónak nem minősülő telephelyi fogyasztó az ellátása érdekében köteles szerződni a kijelölt telephelyi vezeték üzemeltetővel, és közüzemi szerződést kötni a területileg illetékes közüzemi szolgáltatóval az elosztói és telephelyi vezeték csatlakozási pontjára.

(6) Az elosztói engedélyes kijelölése esetén a telephelyi vezeték tulajdonosa köteles tűrni a kijelölt elosztói engedélyes üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységét, és ehhez a szükséges támogatást megadni.

(7) A Hivatal a GET 27/A. §-ának (6) bekezdése alapján a telephelyi vezetéket elosztói vezetékké nyilváníthatja, amennyiben a területileg illetékes bányafelügyelet a telephelyi vezetéket elosztó hálózattá minősítette.

(8) Az elosztóvezetékké nyilvánítás esetén a kijelölt elosztói engedélyes köteles a telephelyi fogyasztókkal, vagy az őket ellátó közüzemi szolgáltatóval elosztóhálózat használati szerződést kötni.

(9) Telephelyi vezeték elosztóvezetékké történő minősítése esetén a telephelyi fogyasztókat külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilletik a csatlakozási jogok, amennyiben annak mértéke vagy összege nem haladja meg a telephelyet megillető vásárolt kapacitást. A telephelyi vezeték üzemeltetője köteles az elosztóhálózattá minősítéséig a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani.

29/D. §

(1) A telephelyi fogyasztók földgázellátásának, illetve vezetékes szolgáltatással történő ellátásának feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre.

(2) A telephelyi vezeték engedélyese a telephelyi vezetékes szolgáltatás keretében köteles a telephelyi fogyasztók számára a (4) bekezdésben meghatározott díj ellenében hozzáférést és a telephelyi vezeték működtetését biztosítani.

(3) Nem közüzemi és nyilvántartásba nem vett feljogosított telephelyi fogyasztó esetében a telephelyi vezeték engedélyese által átadott földgáz átlagára nem haladhatja meg az ugyanazon üzleti évben beszerzett földgázmennyiség átlagárát, kiegészítve az eltérő fogyasztói szokások miatt keletkező többletköltségekkel. Az engedélyes a (4) bekezdésben meghatározott vezetékes szolgáltatási díjat is igényelheti.

(4) A telephelyi vezeték engedélyese a telephelyi vezetékes szolgáltatást a telephelyi fogyasztó részére méltányos, költségalapú térítés ellenében köteles nyújtani. Ha a felek a vezetékes szolgáltatás ellenértékében nem tudnak megállapodni, a térítés alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei és az erre számított, az elosztóvezeték-rendszerre alkalmazott - külön jogszabályban meghatározott - tőkeköltség képezi.

(5) A telephelyi vezeték engedélyese a nem közüzemi és nyilvántartásba nem vett feljogosított telephelyi fogyasztónak nyújtott ellátás, illetve vezetékes szolgáltatás után kiállított számlában vagy bizonylatban tájékoztató adatként megbontva köteles feltüntetni az általa, a külön jogszabály alapján megfizetett vagy megfizetendő hatósági díjakat és az általa nyújtott telephelyi vezetékes szolgáltatás díját is.

(6) Amennyiben a telephelyi fogyasztóként vételező felhasználó közüzemi fogyasztóvá vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóvá kíván válni, és ennek érdekében a telephelyi vezeték engedélyesével kötött földgázellátási szerződését felmondja, a telephelyi vezeték engedélyese továbbra is köteles a telephelyi fogyasztót földgázellátásban részesíteni addig, amíg a telephelyi fogyasztó ellátása más módon nem válik biztosítottá.

(7) Amennyiben a közüzemi fogyasztóként vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóként vételező telephelyi fogyasztó a telephelyi vezetékes szolgáltatást kívánja megszüntetni, és az erre vonatkozó szerződését felmondja, a telephelyi vezeték engedélyese továbbra is köteles a telephelyi fogyasztót telephelyi vezetékes szolgáltatásban részesíteni - az eredeti szerződésben foglalt díjtétel megfizetése mellett - addig, amíg a telephelyi fogyasztó ellátása más módon nem válik biztosítottá.

29/E. §

(1) A telephelyi vezeték engedélyese köteles a telephelyi vezetéket a GET, e rendelet, valamint a külön jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan üzemeltetni, továbbá azt olyan módon fenntartani, karbantartani és fejleszteni, hogy az megbízhatóan és üzembiztosan működjön.

(2) A telephelyi vezeték engedélyese köteles üzemviteli naplót vezetni a telephelyi fogyasztóit érintő üzemszünetekről, üzemzavarokról, korlátozásokról.

(3) A telephelyi fogyasztó jogosult az üzemviteli naplóba betekinteni, arról másolatot vagy kivonatot kérni, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan a telephelyi vezeték engedélyesétől tájékoztatást kérni, továbbá az üzemviteli naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetni.

(4) E rendeletnek a telephelyi vezetékre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott telephelyi fogyasztói jogokat a telephelyi vezeték engedélyese egyoldalúan nem korlátozhatja.

(5) A telephelyi vezeték engedélyese köteles az előre tervezhető éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokról, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett fogyasztókat a szünetelés megkezdését megelőzően legalább 15 nappal értesíteni.

(6) Üzemi események esetén az engedélyköteles telephelyi vezeték engedélyese 3 órán belül köteles az általa ellátott fogyasztót értesíteni a bekövetkezett eseményről és annak várható hatásairól, kivéve, ha ezen időtartamon belül a hibát elhárította. Az engedélyes ez utóbbi esetben is köteles a hibának, illetve az elhárítására alkalmazott intézkedésnek az üzemviteli naplóban történő rögzítésére.

29/F. §

(1) A telephelyi vezeték engedélyese köteles a telephelyi fogyasztóval, illetve közüzemi fogyasztó esetében a fogyasztó képviseletében eljáró közüzemi szolgáltatóval a telephelyi vezetékre csatlakozási és vezetékes szolgáltatási szerződést kötni.

(2) A telephelyi fogyasztóval kötött csatlakozási és vezetékes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket tartalmaznia kell:

a) a kapcsolódási pont(ok) helyének meghatározását;

b) a telephelyi vezeték kapacitását és műszaki jellemzőit;

c) a telephelyi fogyasztó részére a kapcsolódási ponton rendelkezésére álló teljesítményt, annak megjelölésével, hogy a rendelkezésre álló teljesítmény időlegesen vagy véglegesen kerül-e a fogyasztónak átadásra;

d) a fogyasztói berendezés műszaki jellemzőit;

e) a telephelyi vezetékhez történő csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit, a bekapcsolás szabályait;

f) a szolgáltatott földgáz műszaki jellemzőit;

g) a telephelyi vezetéken keresztül igénybe vett földgáz mérésére vonatkozó rendelkezéseket, különös tekintettel a méréssel kapcsolatos üzemeltetői és fogyasztói kötelezettségekre, a mérési időszakok meghatározására, a mérők tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának, cseréjének szabályaira;

h) a számlázás és a számla kifogás szabályait;

i) a díjfizetés részletes szabályait;

j) a kölcsönös tájékoztatási kötelezettség, valamint a felek közötti adatszolgáltatás szabályait;

k) a fogyasztói panaszok kezelésének rendjét;

l) a üzemviteli naplóra vonatkozó rendelkezéseket;

m) az éves rendes karbantartás és az üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás szabályait;

n) a szerződésszegés szabályait, különösen a szabálytalan vételezésre, valamint a telephelyi fogyasztónak a telephelyi vezetékes szolgáltatásból történő időleges vagy végleges kizárásának eseteire vonatkozó rendelkezéseket;

o) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket.

A fogyasztói korlátozások feltételei és lebonyolítása (GET 28. §-hoz)

30. §

(1) A GET 28. §-ának (9) bekezdése szerinti, üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozásra történő felkészülést a következők szerint kell végrehajtani:

a)[121] a szállítói és elosztói engedélyesek kötelesek a korlátozási sorrend összeállításához szükséges adatokat összegyűjteni a velük kapcsolatban álló rendszerhasználóktól, és azokat megküldeni a rendszerirányító és a Hivatal részére minden év augusztus 1. napjáig;

b) a rendszerirányító elkészíti és jóváhagyásra beterjeszti a Hivatalhoz az összesített korlátozási sorrendre vonatkozó javaslatot minden év szeptember 1. napjáig;

c) a Hivatal minden év szeptember 30-áig megállapítja és jóváhagyja az aktuális évi korlátozási sorrendet;

d) az azonos fogyasztói kategóriában lévő fogyasztók korlátozási sorrendbe történő besorolásánál azonos módon kell figyelembe venni mind a közüzemi, mind a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókat;

e)[122] az engedélyesek kötelesek a korlátozási sorrendhez szolgáltatott adataikat folyamatosan naprakészen tartani, és jogosultak azok valódiságáról, alkalmazhatóságáról az érintett rendszerhasználóknál meggyőződni;

f) a jóváhagyott korlátozási sorrendet a rendszerirányítónak a e rendeletben meghatározott informatikai platformon kell elhelyeznie; .

g) a korlátozási sorrendnek tartalmaznia kell átadási pontonként, fogyasztónként és korlátozási kategóriánként az elvonható névleges földgáz-teljesítményeket (m3/óra);

h) a földgázfogyasztókat a következő korlátozási kategóriákba kell besorolni:

I. Az olyan ipari, kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó, amely 2500 m3/óra lekötött teljesítményt meghaladó, de a megszakítható kategóriába nem tartozó, technológiai károkozás nélkül elvonható, háztartási és kommunális fogyasztókat nem érintő gázfogyasztást végez. A korlátozás végrehajtására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb 4 óra.

II. Az olyan ipari, illetve kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó, amely 2500 m3/óra és 500 m3/óra lekötött teljesítmény közé eső, technológiai károkozás nélkül elvonható, háztartási és kommunális fogyasztókat nem érintő gázfogyasztást végez. A korlátozás végrehajtására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb 4 óra.

III.[123]

III/A.[124] Az olyan 100 m3/óra feletti kapacitás-lekötéssel rendelkező ipari, illetve kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó, amely az I. és a II. kategóriákba nem sorolható, kivéve e fogyasztó háztartási és kommunális célú gázfogyasztási hányadát. A korlátozás végrehajtására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb 8 óra.

III/B.[125] Az olyan ipari, illetve kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó, amely az I. II. és a III/A. kategóriákba nem sorolható, kivéve e fogyasztó háztartási és kommunális célú gázfogyasztási hányadát. A korlátozás végrehajtására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb 8 óra.

IV. Kommunális fogyasztók, az V. kategóriában szereplő kommunális fogyasztók kivételével.

V. Háztartási és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók.

i)[126] a földgáz közüzemi nagykereskedők, közüzemi szolgáltatók, kereskedők, valamint az elosztói vagy szállítói engedélyessel szerződéses kapcsolatban álló nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók kötelesek minden év július 31-ig megküldeni - az ÜKSZ-ben előírt tartalommal -a korlátozási besoroláshoz szükséges adataikat;

j)[127] azon elosztói vagy szállítói engedélyessel szerződéses kapcsolatban álló nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókat, amelyek nem tesznek eleget az i) pontban meghatározott kötelezettségüknek, az elosztói, illetve szállítói engedélyes köteles az I. korlátozási kategóriába sorolva nyilvántartásba venni.

(2)[128] A korlátozás során az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott valamely kategóriára, vagy annak százalékban meghatározott gázmennyiségi hányadára rendelhető el gázkorlátozás, a kategóriák növekvő sorrendjében úgy, hogy a következő kategória csak az alacsonyabb kategóriára már elrendelt teljes korlátozás esetén vonható korlátozás alá. A rendszerirányító e rendelkezéstől a lakosság alapvető szükségletei kielégíthetőségének biztosítása vagy súlyos környezeti ártalom elkerülése érdekében a Hivatal előzetes tájékoztatása mellett eltérhet, azzal, hogy az eltérést a Hivatal a tájékoztatástól számított egy órán belül megtilthatja. A fogyasztó javára történő eltérés akkor adható meg, ha annak műszaki feltételei fennállnak.

(3) Az I-IV. kategóriák szerinti fogyasztóknak, valamint az engedélyeseknek és a hozzáférésre jogosultaknak ki kell dolgozniuk a korlátozás végrehajtására vonatkozó intézkedési tervüket, illetve szabályzatukat, és annak aktualizálását legalább évenként el kell végezniük.

(4) A hozzáférésre jogosultak által megkötött szerződéseknek tartalmazniuk kell a korlátozás esetén alkalmazandó fogyasztói önkorlátozás kötelezettségét, az esetleges engedélyesi beavatkozás lehetőségét és a végrehajtás módját, beleértve a célvezetéki fogyasztók korlátozását is.

(5)[129] A fogyasztói korlátozást a GET 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a rendszerirányító rendeli el a Hivatal egyidejű tájékoztatása mellett, egyben javaslatot tesz a szükséges további intézkedések megtételére.

31. §

(1) Földgázkorlátozás esetén a fogyasztói szerződések végrehajtását a rendszeregyensúly és a gázellátás biztosítása érdekében a szükséges mértékben fel lehet függeszteni.

(2)[130] Amennyiben a fogyasztót a szükségessé vált korlátozás során részlegesen vagy teljes mértékben kizárták, részére a betáplálási pontokon szerződés szerint rendelkezésre álló - és a korlátozás életbeléptetésekor nominált -földgázmennyiséget a rendszerirányító a szükséges mértékben a korlátozás időtartama alatt egyensúlyozó gázként, az ÜKSZ-ben korlátozás esetére meghatározott elszámolási rend szerint jogosult átvenni. Ennek érdekében a korlátozás időtartamára a rendszerhasználók kötelesek a szerződésük szerint rendelkezésre álló földgázmennyiséget - az ÜKSZ-ben meghatározott módon - felajánlani a rendszerirányító részére.

(3)[131] A korlátozás időtartama alatt a rendszeregyensúly fenntartásának, illetve létrehozásának érdekében a termelő a belföldi saját termelése révén, továbbá a kereskedő és a közüzemi nagykereskedő a részére a betáplálási pontokon szerződés szerint rendelkezésre álló (nominált) földgázmennyiséget köteles a rendszerirányítónak felajánlani, és a szükséges mértékben rendelkezésre bocsátani. A rendszerirányító által a rendszeregyensúly fenntartásának, illetve létrehozásának céljából végzett földgázvásárlás és -értékesítés nem minősül kereskedelmi tevékenységnek. A korlátozás során a rendszerirányító által igénybe vett földgáznak az érintett fogyasztókkal, a kereskedőkkel, a közüzemi nagykereskedővel, illetve a termelővel történő elszámolása a rendszerirányító feladata.

Az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés (GET 30. §-hoz)

32. §

(1)[132] A szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyes köteles az általa üzemeltetett rendszer szabad kapacitásáról adatot szolgáltatni a rendszerirányító által működtetett, e rendeletben meghatározott informatikai platformra. A határon keresztüli földgázszállító vezeték lekötött be- és kiszállítási kapacitására, valamint a szabad kapacitásra vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvánosságra hozatal részletes szabályait az ÜKSZ tartalmazza.

(2)[133] A rendszerhez való hozzáférést a hozzáférésre jogosult vagy megbízottja kezdeményezi az ÜKSZ-ben szabályozott módon, a szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyeshez benyújtott kapacitásigény-bejelentés alapján. A szállítói és elosztói engedélyesek a háztartási fogyasztók és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztókat követően jogosultak a veszteségeikhez és technológiai célú felhasználásukhoz kapacitást lekötni a szállítórendszeren.

(3)[134] A rendszer szabad kapacitásainak lekötését részletesen az ÜKSZ szabályozza.

(4) A rendszerhez való hozzáférés részletes eljárási rendjét az ÜKSZ szabályozza.

(5) A szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyes a hozzáféréssel kapcsolatos igénybejelentést köteles az ÜKSZ-ben szabályozott módon elbírálni és erről az igénybejelentőt és a rendszerirányítót értesíteni.

(6) A kapacitás-lekötési szerződéseknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) a szerződő felek megnevezését és az azonosításukhoz szükséges adatokat;

b) a fogyasztási hely megjelölését, a rendszerbe való be-és kilépési pontok megnevezését, ezek műszaki jellemzőinek meghatározását;

c) a lekötésre kerülő kapacitás meghatározását, ezen belül a lekötés időtartamát, valamint a földgáz minőségi és nyomás jellemzőit;

d) a szolgáltatás díját és a fizetési feltételeket;

e) a szerződés időbeli hatályát és a szolgáltatás megkezdésének időpontját;

f) a mérés és az elszámolás feltételeinek meghatározását;

g)[135]

h) a szerződő felek együttműködését és elszámolását üzemzavar, válsághelyzet és korlátozás esetén;

i) a szerződő felek és a rendszerirányítás közötti együttműködés rendjét.

(7) A kapacitásigény elbírálása során a szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyes nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést.

(8) A szállító-, tároló- és elosztó-rendszerekhez való szabad hozzáférés biztosítását a Hivatal felügyeli.

(9)[136] A termelő az általa termelt földgáz mértékéig csak gázmérő, nyomásszabályzó és gázminőség-ellenőrző rendszeren keresztül csatlakozhat a szállító-, illetve az elosztórendszerhez. A termelő elosztóvezetékre történő közvetlen csatlakozása esetén a földgáz szagosítása a termelő feladata, amelyért a szállítórendszeren alkalmazott szagosítási díjtételt jogosult érvényesíteni.

(10)[137] A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó szállító- vagy elosztóvezetékre való csatlakozása és azok használata során az eljárási rend és műszaki feltételek tekintetében az ÜKSZ és GESZ rendelkezései szerint kell eljárni.

(11)[138] A közüzemi nagykereskedői engedélyes az igazolt fogyasztási igénynek megfelelő szállítási, illetve tárolói kapacitást köthet le. A szállítói és tárolói engedélyesnél lekötött kapacitást a fogyasztói szerződés megszűnésének napjával köteles csökkenteni az ÜKSZ alapján meghatározott kapacitással.

(12)[139] A közüzemi szolgáltatói engedélyes az igazolt fogyasztási igénynek megfelelő elosztási kapacitást köthet le. Az elosztói engedélyesnél lekötött kapacitást a fogyasztói szerződés megszűnésének napjával köteles csökkenteni a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóra jutó résszel.

(13) Igazolt fogyasztói igény

a) a közüzemi nagykereskedő és kereskedő esetében szerződéssel, előszerződéssel lekötött fogyasztói igény,

b)[140] a közüzemi szolgáltató esetében a gázmennyiség-, illetve a gázteljesítmény-igényre vonatkozó tényadatok alapján a gyakorlatban használatos előzetes becslési módszerek alapján becsült fogyasztói igény, számításba véve a közüzemi fogyasztók leszerződött, vagy szándéknyilatkozattal bejelentett fogyasztási igényét és az engedélyes feljogosított fogyasztóinak bejelentett piacra lépési szándékát,

c)[141] a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó kereskedelmi szerződésében rögzített kapacitás,

d) a rendszerirányító esetében a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges - az ÜKSZ-ben rögzített - fogyasztói igény.

(14)[142] A tárolói engedélyes üzletszabályzatában köteles részletesen kidolgozni a GET 30. § (3) bekezdésében meghatározott fennmaradó szabad kapacitása értékesítésének kereskedelmi feltételeit és a hozzá kapcsolódó eljárásrendet.

A feljogosított fogyasztók[143]

(A GET 36. §-ához)

32/A. §

(1) A feljogosított fogyasztó a földgázvásárlásra irányuló kereskedelmi szerződésének megkötését megelőzően köteles kezdeményezni a nyilvántartásba vételét annál az elosztói vagy szállítói engedélyesnél, amelynek a rendszeréhez közvetlenül, földgáz termelői rendszerről közvetlenül, vagy telephelyi vezetékről ellátott fogyasztó esetén közvetve csatlakozik.

(2) Az elosztói vagy szállítói engedélyes a feljogosított fogyasztót kérelmére, külön eljárás nélkül, a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül köteles nyilvántartásba venni, és egyidejűleg a feljogosított fogyasztónak a nyilvántartásba vételről igazolást adni.

(3) Az elosztói vagy szállítói engedélyes a nyilvántartásba vételt csak akkor tagadhatja meg, ha a fogyasztó a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat hiánypótlásra történő felhívás ellenére sem adta meg.

(4) A nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a feljogosított fogyasztó köteles közüzemi szerződését a GET 36. §-ának (3) bekezdése szerinti határidőre a közüzemi szolgáltatójánál, vagy - szállító vezetékről közvetlenül ellátott fogyasztó esetében - a közüzemi nagykereskedőnél felmondani. Az általános szabályoktól eltérően a forrásaukción induló feljogosított fogyasztó jogosult a közüzemi szerződését a forrásaukció befejezését követő 5 munkanapon belül felmondani, amennyiben a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg bejelentette a közüzemi szolgáltatójánál a forrásaukción történő indulás szándékát, és megjelölte a közüzemből történő kilépés időpontját.

(5) A közüzemi szerződés felmondása esetén a közüzemi nagykereskedő:

a) amennyiben június 15-ig a felmondás írásban megérkezik, köteles 5 munkanapon belül a regisztrált feljogosított fogyasztó számára az ÜKSZ alapján allokált tárolói mobil és ki-betárolási kapacitásokat, valamint a tárolótöltéshez szükséges határkapacitást átadni, a tárolói és szállítói szerződéseit ennek megfelelően módosítani. A közüzemi nagykereskedő ellátási kötelezettsége miatt a tároló töltéséhez szükséges határkapacitás átadására csak április 15-ét meghaladóan kötelezhető. A szerződések ilyen módosítása nem tekintendő szerződésszegésnek, továbbá az költség- és kötbérmentes;

b) amennyiben az írásbeli felmondás június 15. után érkezik, a közüzemi nagykereskedő köteles az ÜKSZ alapján allokált tárolói mobil és kitárolási kapacitásokat a felmondást követő első gáznapra átadni. A tárolói szerződések ilyen módosítása nem tekintendő szerződésszegésnek, továbbá az költség- és kötbérmentes. A betárolt mobil földgázkészletet a közüzemi nagykereskedő köteles átadni és a regisztrált feljogosított fogyasztó, illetve annak kereskedője köteles átvenni a miniszter által külön jogszabályban meghatározott számítási eljárással képzett áron.

(6) A közüzemi szolgáltató és a közüzemi nagykereskedő a szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyessel kötött kapacitáslekötési szerződéseit a közüzemi szerződés megszűnését követő első gáznaptól kezdődő hatállyal köteles módosítani a fogyasztó által a közüzemben lekötött és az ÜKSZ kapacitásmegfeleltetési előírásai szerint meghatározott kapacitások mértékével, amelyet a fogyasztói kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban igazol a fogyasztó felé, mellékelve a pénzügyi elszámoláshoz szükséges részszámlát. E szerződésmódosítás során a szerződő felek kötelesek egymással együttműködni. A szerződésmódosításra hivatkozással egyik fél sem jogosult kötbérre, illetve kártérítésre vagy más igény érvényesítésére.

(7) Amennyiben a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a kereskedővel kötött földgázvásárlási szerződését felmondja és az ellátása érdekében más kereskedővel köt szerződést, vagy földgázellátásáról saját maga gondoskodik, a korábbi kereskedője köteles átadni a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó részére az ÜKSZ-ben meghatározott módon lekötött kapacitásokat és az átadott kapacitásokkal csökkenteni a tárolói és elosztói, illetve szállítói engedélyessel adott gázévre kötött szerződéseit, amelyet a fogyasztói kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban igazol a fogyasztó felé. A szerződésmódosításra hivatkozással egyik fél sem jogosult kötbérre, illetve kártérítésre vagy más igény érvényesítésére.

(8) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó köteles közvetlenül vagy kereskedőjén, mérlegkör tagsága esetén a mérlegkör felelősén keresztül az ÜKSZ rendelkezései szerinti nominálást elvégezni, és a rendszerszintű szolgáltatásokra a rendszerirányítóval szerződést kötni.

32/B. §

(1) A nyilvántartást vezető engedélyes a nyilvántartás adatairól a Hivatalt az eseti adatszolgáltatást elrendelő határozatban előírt adatlapon tájékoztatja.

(2) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó szerződésben rögzített kapacitáslekötését az illetékes szállítói vagy elosztói engedélyes a feljogosított fogyasztó kérésére harmadik személyek felé köteles igazolni.

(3) A határkeresztező szállító kapacitáshoz való hozzáférési engedéllyel rendelkező, nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a földgázvásárlásairól nyilvántartást vezet.

(4) A határkeresztező szállító kapacitáshoz való hozzáférési engedéllyel rendelkező, nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó földgázvásárlásairól szerződéses évenként jelentést készít a Hivatal által az eseti adatszolgáltatást elrendelő határozatban előírt adatlapon, amelyet a tárgyévet követő hónap utolsó napjáig megküld a Hivatalnak.

(5) A Hivatalt a feljogosított fogyasztó nyilvántartásba vételével kapcsolatban megilletik a GET 4. §-a (1) bekezdésének i) és j) pontjaiban meghatározott jogok.

32/C. §

(1) A GET 36. §-ának (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a közüzembe történő visszatérési igényét írásban köteles jelezni a területileg illetékes közüzemi szolgáltatónak, megjelölve a visszatérés tervezett időpontját. A visszatérési igény bejelentéséhez mellékeli az igénybejelentéskor lekötött kapacitásait bizonyító igazolást. A visszatérés elfogadott időpontját a közüzemi szolgáltató 15 munkanapon belül írásban visszaigazolja a feljogosított fogyasztó részére.

(2) A GET 36. §-ának (8) bekezdése szerinti visszatérés esetében a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a közüzembe történő visszatérési igényét írásban köteles jelezni a területileg illetékes közüzemi szolgáltatónak. A visszatérési igény bejelentéséhez mellékeli az igénybejelentéskor lekötött kapacitásait bizonyító igazolást. A közüzemi szolgáltató köteles a GET 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fogyasztók visszatérési igényét a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül teljesíteni.

(3) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a közüzemi fogyasztói körbe történő, a GET 36. §-ának (5) és (8) bekezdése szerinti visszatérése esetén a közüzemi nagykereskedővel vagy közüzemi szolgáltatóval kötött közüzemi szerződéséről az érintett szállítói vagy elosztói engedélyest egyidejűleg tájékoztatja.

(4) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó közüzemi szerződésének hatálybalépését követő 8 napon belül köteles a nyilvántartásból való törlését az érintett szállítói vagy elosztói engedélyesnél kezdeményezni, aki a törlést soron kívül elvégzi, és erről a Hivatalt havonta, összesített módon tájékoztatja.

(5) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztót a GET 36. §-ának (7) bekezdésében meghatározott kapacitásjogok a közüzembe történő visszatérése esetén is változatlanul megilletik, kivéve ha ezen kapacitását vagy egy részét a szállítónak, elosztónak vagy tárolónak visszaadta, vagy másodlagos kereskedelemben értékesítette.

VI. Fejezet

A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ÉS A KÖZÜZEMI FOGYASZTÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY

A közüzemi szerződés (GET 39. §-hoz)

33. §[144]

A közüzemi fogyasztók és közüzemi szolgáltatók közötti közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeit a GET 39. §-ának (5) bekezdése, a közüzemi szerződés létrejöttének folyamatát a GKSZ tartalmazza.

34. §

(1) Ha a közüzemi fogyasztó közvetlenül a szállító-rendszerről vételez, részére a közüzemi szolgáltatói feladatokat a közüzemi nagykereskedő, az elosztói feladatokat a közüzemi nagykereskedőn keresztül a szállító biztosítja az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szerződés keretein belül.

(2)[145] A GESZ - a felek eltérő megállapodása hiányában - alkalmazandó a szállító, illetve elosztó és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó közötti kapcsolatrendszerre is.

(3)[146] A közüzemi nagykereskedő engedélyében nevesített termelői rendszerekről vezetékkel ellátott közüzemi földgázfogyasztókra vonatkozóan e rendelet 2. számú melléklete szerinti előírásokat kell alkalmazni. E fogyasztók ellátása során a közüzemi nagykereskedői engedélyes közüzemi szolgáltatónak minősül, és a közüzemi nagykereskedő ezen közüzemi fogyasztók ellátását szolgáló vezetékek üzemeltetésére köteles szerződést kötni az erre jogosult szervezettel. E termelői rendszerekről vezetékkel ellátott fogyasztók köre a továbbiakban nem bővíthető.

(A GET 47. §-ához)[147]

34/A. §

(1) Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő természetes személy fogyasztó a tartozását nem fizette meg, a közüzemi szolgáltató annak esedékességétől számított 15 napon belül megküldött írásbeli felszólításával egyidejűleg írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a fogyasztót a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről, a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a 11. számú melléklet szerinti, kérelemként használható adatlapot.

(2) Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő természetes személy fogyasztó a tartozását az (1) bekezdés szerinti felhívás és tájékoztatás ellenére annak esedékességétől számított 30 napon belül nem fizette meg, és nem kérelmezte eredményesen a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét sem, a közüzemi szolgáltató a tartozás fennállásáról írásban vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően elektronikusan értesíti a fogyasztási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) és a fogyasztási hely szerint illetékes gyámhivatalt (a továbbiakban: gyámhivatal) .

(3) Amennyiben az érintett fogyasztó vagy a háztartásában élő személy - a 34/B. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti fogyasztó esetében a jegyző nyilvántartása szerint, a 34/B. § (1) bekezdés f)-g) pontja szerinti fogyasztó esetében a gyámhivatal tudomása szerint - a 34/B. § (1) bekezdése szerinti ellátások

a) valamelyikében részesül, arra jogosult, illetve a 34/B. § (1) bekezdés g) pontja hatálya alá tartozik (a továbbiakban e § és a 34/H. § alkalmazásában együtt: ellátásban részesül), a jegyző vagy a gyámhivatal - a hatáskörébe tartozó ellátások vonatkozásában - a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül felhívja az érintett fogyasztó figyelmét a GET 47. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményre, a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekre, tájékoztatást nyújt a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, továbbá a fogyasztó részére megküldi a 11. számú melléklet szerinti adatlapot, melyen az adott fogyasztási hely tekintetében egyidejűleg igazolja, hogy a fogyasztó a GET tekintetében szociálisan rászoruló személynek minősül,

b) valamelyike iránt kérelmet nyújtott be, és annak elbírálása folyamatban van, a jegyző vagy a gyámhivatal - a hatáskörébe tartozó ellátások vonatkozásában -a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül felhívja az érintett fogyasztó figyelmét a GET 47. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményre, a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekre, tájékoztatást nyújt a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, továbbá a fogyasztó részére megküldi a 11. számú melléklet szerinti adatlapot,

és a fenti intézkedésekről a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 14 napon belül tájékoztatja a közüzemi szolgáltatót.

(4) Amennyiben a közüzemi szolgáltatóhoz a (3) bekezdés szerinti intézkedésről jelzés a (2) bekezdés szerinti értesítés megküldésétől számított 20 napon belül nem érkezett, és a fogyasztó nem kérelmezte eredményesen a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét sem, továbbá a lejárt tartozását továbbra sem fizette meg, az elosztói engedélyes a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján az érintett fogyasztó részére nyújtott szolgáltatást - az ehhez szükséges egyéb feltételek fennállása esetén - további 10 nap elteltével kapcsolhatja ki.

(5) Amennyiben a közüzemi szolgáltatóhoz a (3) bekezdés szerinti intézkedésről a (2) bekezdés szerinti értesítés megküldésétől számított 20 napon belül jelzés érkezett, akkor az elosztói engedélyes az érintett fogyasztó részére nyújtott szolgáltatást - az ehhez szükséges egyéb feltételek fennállása esetén - abban az esetben kapcsolhatja ki, ha a fogyasztó a (2) bekezdés szerinti értesítés megküldésétől számított 45 napon belül az elosztói engedélyesnél a védendő fogyasztóként történő nyilvántartásba vételét eredményesen nem kezdeményezte és a lejárt tartozását továbbra sem fizette meg.

(6) Amennyiben a közüzemi szolgáltató (2) bekezdés szerinti értesítése olyan személyre vonatkozik, aki a 34/B. § (1) bekezdése szerinti, a jegyző vagy a gyámhivatal hatáskörébe tartozó ellátásban nem részesül, a jegyző, illetve a gyámhivatal e körülmény megállapítását követően haladéktalanul intézkedik az e személyre vonatkozóan kapott adatok törlése iránt.

(7) A kikapcsolást és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetést tértivevényes levélben kell a lakossági fogyasztóval közölni.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti értesítés az érintett engedélyeshez nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(9) A (2)-(6) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a díjhátralékra tekintettel az elosztói engedélyes az október 15. és április 15. közötti időszakban kívánja az érintett fogyasztó részére nyújtott szolgáltatást kikapcsolni.

Védendő fogyasztókra vonatkozó részletes szabályok[148]

(A GET 47/A-47/B. §-ához)

34/B. §

(1) A GET és e rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

(2) E cím alkalmazásában a háztartás fogalmát a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell értelmezni.

(3) A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy fogyasztási helyen gyakorolhatja. Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó a vele egyháztartásban élő személyre tekintettel kéri felvételét a GET 47/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba, e személy sem jogosult egy másik fogyasztási hely tekintetében nyilvántartásba vételét kérni.

(4) A szociálisan rászoruló fogyasztó az (1) bekezdésnek való megfelelését az elosztói engedélyes felé

a) a 11. számú melléklet szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány, vagy

b) a szociálisan rászoruló fogyasztói státuszra jogosító ellátást, tényt megállapító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi igazolás, illetve határozat eredeti példányának bemutatásával igazolhatja. Az elosztói engedélyes az igazolás céljára bemutatott iratok másolatát a jogosultság megszűnését követő 5 évig megőrzi.

(5) Az érintett engedélyes köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót a rászorultság igazolását követő 8 napon belül nyilvántartásba venni, és a nyilvántartásba vételről a fogyasztóval jogviszonyban álló közüzemi szolgáltatót a fogyasztóval egyidejűleg értesíteni.

(6) A nyilvántartásba történő felvételre vonatkozó kérelem benyújtásakor folyamatban lévő kikapcsolási eljárást a kérelem elbírálásáig az elosztó felfüggeszti.

(7) Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a védendő fogyasztó - a véghatáridő lejártát 30 nappal megelőzően az elosztói engedélyes által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére - nem igazolja, az igazoló iratban meghatározott véghatáridő lejártát követő 8 napon belül az elosztói engedélyes az érintett védendő fogyasztót törli a nyilvántartásból. A nyilvántartásból való törlésről a védendő fogyasztót az elosztói engedélyes értesíti. A fogyasztó adatainak megőrzése tekintetében a GET 47/B. § (6) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.

(8) Az elosztói engedélyes a védendő fogyasztókról vezetett nyilvántartásában tárgyév február 15-én szociálisan rászoruló fogyasztóként szereplő, a GET 47/B. § (6) bekezdése szerint jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót tárgyév március 1-jéig e kötelezettségéről közérthetően, írásban tájékoztatja, és egyúttal megküldi részére a 11. számú melléklet szerinti adatlapot. Az elosztói engedélyes a védendő fogyasztók nyilvántartásából törli azt a jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót, aki e kötelezettségének tárgyév március 31-ig nem tesz eleget. A fogyasztó adatainak megőrzése tekintetében a GET 47/B. § (6) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.

(9) Jogosultságának a GET 47/B. § (6) bekezdése szerinti ismételt igazolására a szociálisan rászoruló fogyasztó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles.

34/C. §

(1) A szociálisan rászoruló fogyasztó a kikapcsolásról szóló értesítést megalapozó utolsó számla fizetési határidejének lejártáig kérheti részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék alkalmazását. A számlában erre a szociálisan rászoruló fogyasztó figyelmét fel kell hívni. A közüzemi szolgáltató a fogyasztó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben köteles megválaszolni. A válaszadást megelőzően az előre fizető mérő felszerelésére vonatkozó értesítés nem küldhető ki.

(2) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló fogyasztót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott földgáz ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti. Részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék 12 naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a szociálisan rászoruló fogyasztót.

(3) Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a közüzemi szolgáltató jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására. A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.

(4) A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint az igénylést megelőző 12 hónap fogyasztásának külön jogszabályban és az üzletszabályzatban előírt jelleggörbe szerinti felosztásából származó fogyasztás alapján meghatározott,

a) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 2 hónap,

b) azelőző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét elérő, de 3 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 5 hónap,

c) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 3 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó tartozás esetén 6 hónap.

(5) A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap.

(6) A részletfizetés, fizetési haladék tekintetében e rendelet rendelkezéseitől csak a védendő fogyasztó javára lehet eltérni.

(7) A részletfizetés, illetve a fizetési haladék biztosítása mellett a közüzemi szolgáltatónak - az elosztói engedélyessel történő egyeztetés mellett - fel kell ajánlania az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét. Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó részletfizetési kedvezményben vagy fizetési haladékban részesült és annak feltételeit nem teljesíti, a közüzemi szolgáltató a további fogyasztást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti, amelyre a szociálisan rászoruló fogyasztó figyelmét a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék megadásáról szóló értesítésben fel kell hívni.

(8) Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó ekként történt nyilvántartásba vételét követően kereskedőt vált, a korábbi földgáz-kereskedelmi, illetve közüzemi szerződés megszűnésekor a korábbi kereskedő, illetve közüzemi szolgáltató köteles igazolást adni arról, hogy a fogyasztó a megelőző 12 naptári hónap alatt részesült-e fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben, és megállapodásait teljesítette-e.

(9) Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó részletfizetési kedvezményre vagy fizetési haladékra vonatkozó kérelmét a közüzemi szolgáltató elutasítja, vagy a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék feltételeit nem teljesíti, a közüzemi szolgáltató kezdeményezésére az elosztói engedélyes az előre fizető mérő felszereléséről a szociálisan rászoruló fogyasztót értesíti.

34/D. §

(1) Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó két havi (60 napos) számlatartozást halmozott fel és a GET 47/A. § (5) bekezdése szerinti tilalom hiányában a fogyasztó a földgázellátásból kikapcsolható lenne, az elosztói engedélyes a szociálisan rászoruló fogyasztónak küldött, az előre fizető mérő felszerelésére vonatkozó értesítéssel egyidejűleg köteles értesíteni azt a jegyzőt, illetve gyámhivatalt, amelynek igazolása alapján a fogyasztó a szociálisan rászorulók nyilvántartásába felvételre került. Az érintett jegyző, illetve gyámhivatal köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót tájékoztatni az igénybe vehető ellátásokról és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeiről, valamint megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az érintett védendő fogyasztó, illetve a vele egy háztartásban gázellátásban részesülők életének, egészségének védelme érdekében szükségesek.

(2) Előre fizető mérőt kell biztosítani minden olyan szociálisan rászoruló fogyasztó számára, aki abba az (1) bekezdés, illetve a 34/C. § (9) bekezdése szerinti értesítés alapján beleegyezik, vagy a 34/C. § (7) bekezdése szerinti ajánlat alapján azt igényli.

(3) Az elosztói engedélyes köteles az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a szociálisan rászoruló fogyasztót írásban tájékoztatni az előre fizető mérő használatával kapcsolatos tudnivalókról, és az erre vonatkozó szerződési feltételekről.

(4) A közüzemi szolgáltató biztosítja az előre fizető mérőknek elektronikus úton, illetőleg az ügyfélszolgálatokon történő feltöltésének lehetőségét.

(5) Ha a részletfizetési vagy halasztott fizetési megállapodásban foglaltakat a szociálisan rászoruló fogyasztó nem tartja be, és nem egyezik bele a közüzemi szolgáltató kezdeményezésére az elosztói engedélyes által felajánlott előre fizető mérő felszerelésébe sem, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, továbbá legalább három havi (90 napos) számlatartozást felhalmozott, akkor a szociálisan rászoruló fogyasztó földgázellátását az engedélyes megszüntetheti, a közüzemi szerződést felmondhatja.

(6) Az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a mérő felszereléséig felhalmozódott és fennálló tartozások kiegyenlítéséről a közüzemi szolgáltató és a szociálisan rászoruló fogyasztó köteles megállapodni. A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint a megállapodást megelőző 12 hónap fogyasztása külön jogszabályban és az üzletszabályzatban előírt jelleggörbe szerinti felosztásából származó fogyasztás alapján meghatározott,

a) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 4 hónap,

b) azelőző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó, de 3 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 10 hónap,

c) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 3 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó tartozás esetén 12 hónap.

(7) Amennyiben a természetes személy fogyasztó a díjtartozás miatti kikapcsolás időtartama alatt vagy a díjtartozás miatti kikapcsolást követően kezdeményezi a szociálisan rászoruló fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét, ezzel egyidejűleg - a nyilvántartásba történő felvételének esetére - kérheti az előre fizető mérő felszerelését.

(8) Az előre fizető mérő felszerelése során minden esetben a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell eljárni.

34/E. §

(1) A fogyasztó a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételére való, saját vagy a háztartásában lakó - az 1. § 41. pontja szerinti juttatások valamelyikében részesülő - más személy fogyatékosságára tekintettel fennálló jogosultságát

a) a 12. számú melléklet A)-B) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány, vagy

b) az 1. § 41. pontja szerinti juttatásokat megállapító vagy e juttatásokat folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat, illetve igazolás eredeti példányának bemutatásával igazolhatja. Az igazolást az elosztói engedélyes a jogosultság megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni.

(2) A fogyatékosság jellegét a kezelőorvos, ennek hiányában a háziorvos állapítja meg - amennyiben az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményezési hatásköre az érintettre kiterjed, e szerv szakvéleményével összhangban -, és a 12. számú melléklet C) része szerinti formanyomtatvány kitöltésével igazolja abból a célból, hogy az érintett engedélyes azonosítani tudja a jogszabályok és az üzletszabályzata szerinti különleges bánásmód jellegét, tartalmát. A fogyatékosság jellegét az alábbi csoportok egyikébe (vagy egyidejűleg több csoportba) sorolás révén kell megállapítani:

a) olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyatékkal élő fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes kiegyenlítésére,

b) olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyatékkal élő személy egészségét, életét veszélyezteti a fogyasztó szerződésszegése alapján kezdeményezett kikapcsolása esetén,

c) olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyatékkal élő személy életét veszélyezteti a földgázellátás tervezett szüneteltetése vagy üzemzavar jellegű szünetelése esetén.

(3) A vakok személyi járadékában részesülő személy esetén e jogosultság igazolása alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti csoportba tartozást vélelmezni kell, és nem kell a 12. számú melléklet szerinti formanyomtatvány C) részét kitölteni, ha a vakok személyi járadékában részesülő személy egyéb fogyatékosság alapján további csoportba történő felvételét nem kívánja kezdeményezni.

34/F. §

(1) A 34/E. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, ha háztartásában van olyan nagykorú személy, aki nem minősül fogyatékkal élőnek.

(2) A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy fogyasztási helyen gyakorolhatja.

(3) A 34/E. § (2) bekezdés b)-c) pontjai szerinti körbe tartozó, a fogyasztóval egy háztartásban lakó fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő személyek nyilvántartásába történő felvételét fogyatékkal élőnek nem minősülő fogyasztó is kérheti, de ugyanazon fogyatékkal élő személyre tekintettel csak egy fogyasztó egy fogyasztási helye szerepelhet a nyilvántartásban védelemre jogosultként.

(4) A 34/E. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót megillető különleges bánásmód lehet:

a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b) rendkívüli, ingyenes mérő-pontossági felülvizsgálat 12 naptári hónapban egyszer,

c) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

d) az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,

e) a számla értelmezéséhez az érintett engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás stb.),

f) az érintett engedélyes üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők földgázellátásban való részvételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.

(5) A 34/E. § (2) bekezdés a) pontja szerinti körbe tartozó fogyasztó a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel iránti igény bejelentésekor nyilatkozik arról, hogy a (4) bekezdésben meghatározott, illetve az érintett engedélyesek által nyújtott egyéb szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást a fogyasztó részére a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól kell biztosítani.

(6) A fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztó olyan igényét, amelyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az érintett engedélyes nem köteles teljesíteni.

(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztó évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja. Ha a fogyasztó a korábbi nyilatkozatát módosítja, az igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követő legkésőbb 30. naptól biztosítani kell számára. A módosítást a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(8) A 12. számú melléklet C) része szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit a 34/E. § (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a földgázellátás kikapcsolásának, szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesíteni kell. A szolgáltatás szünetelése vagy a tervezett szüneteltetés esetén az értesítés időpontjára a lakossági fogyasztókra vonatkozó tervezett szüneteltetés miatti kiértesítési szabályok az irányadók.

(9) Az elosztói engedélyes a védendő fogyasztókról vezetett nyilvántartásában tárgyév február 15-én fogyatékkal élő fogyasztóként szereplő, a GET 47/B. § (6) bekezdése szerint jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót tárgyév március 1-jéig e kötelezettségéről közérthetően, írásban tájékoztatja, és egyúttal megküldi részére a 12. számú melléklet szerinti adatlapot. Az elosztói engedélyes a védendő fogyasztók nyilvántartásából törli azt a jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót, aki e kötelezettségének tárgyév március 31-ig nem tesz eleget. A fogyasztó adatainak megőrzése tekintetében a GET 47/B. § (6) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.

(10) Jogosultságának a GET 47/B. § (6) bekezdése szerinti ismételt igazolására a fogyatékkal élő fogyasztó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles.

34/G. §

(1) A védendő fogyasztók részére az engedélyes által nyújtott kedvezményért és különleges bánásmódért ellenérték kikötése semmis.

(2) A védendő fogyasztó köteles a védelemre jogosultságot adó körülmény megváltozását vagy megszűnését 15 napon belül írásban bejelenteni az érintett engedélyesnél. Az elosztói engedélyes köteles a jogosultságot megalapozó körülmény megváltozásának bejelentését követő 8 napon belül a változást a nyilvántartáson átvezetni, vagy a jogosultságot megalapozó körülmény megszűnése esetén a védendő fogyasztót a nyilvántartásból - a fogyasztó adatainak megőrzésére vonatkozóan a GET 47/B. § (6) bekezdésében előírt kötelezettség sérelme nélkül - törölni.

34/H. §

(1) Ha a védendő fogyasztó vagy a védelemre jogosító ellátásban részesülő, a fogyasztó háztartásában élő személy másik fogyasztási helyre költözik, a változást a fogyasztó személyében beállt változásra vonatkozó szabályok szerint kell bejelenteni, és az új fogyasztási helyen megkötött szerződés alapján új igénylés nyújtható be.

(2) Ha az új fogyasztási hely a korábbi fogyasztási hellyel azonos elosztói engedélyes működési területén van, a változás-bejelentés alapján a védendő fogyasztót a nyilvántartásból nem kell törölni, hanem az érintett engedélyes a nyilvántartásban a bejelentés szerinti változásokat átvezeti.

VII. Fejezet

A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA

(GET 51. §-hoz)

35. §

(1)[149]

(2)[150]

(3)[151] A GET 51. §-ában foglaltak alapján a vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolót a cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg meg kell küldeni a Hivatalnak.

(4)[152] A tevékenységek közötti felosztásra e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott követelményeket és módszereket kell alkalmazni.

A megfelelési szabályzatra, valamint az éves megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályok[153]

35/A. §

(1) Az engedélyes köteles a megfelelési szabályzatban a következő rendelkezések érvényre juttatásáról gondoskodni:

a) a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási enge-délyesi tevékenységet ellátó vállalkozás vezető állású munkavállalója, továbbá azon, vezetőnek nem minősülő, de az adott, vagy más engedélyköteles tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas információkhoz hozzáférő munkavállalója - a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozáson kívül - nem állhat más, a GET szerint engedélyköteles tevékenységet folytató vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban;

b) a GET 51/A. §-ában foglalt rendelkezéseknek történő megfelelés, különös tekintettel az engedélyben foglalt tevékenységek, valamint az azok végzéséhez szükséges egyéb tevékenységek harmadik személy általi végzése esetén előírt adatkezelési szabályok és eljárások részletes szabályozása;

c) az adatkezelés és az adatok hozzáférhetővé tétele részletes szabályainak meghatározása, ideértve az integrált földgázipari vállalkozáson belüli, a szabályzat készítésére kötelezett engedélyest érintő eljárásokat és szabályokat.

(2) A GET 51/A. §-ának (8) és (9) bekezdésében meghatározott megfelelési szabályzat és megfelelési jelentés kötelező minimális tartalmi elemeit e rendelet 7. és 8. számú melléklete határozza meg.

(3) A rendszerirányítói engedéllyel is rendelkező szállítói engedélyes közös megfelelési szabályzatot, valamint éves megfelelési jelentést köteles készíteni.

(4) Az előző évről készült megfelelési jelentést a 8. számú mellékletben előírtaknak megfelelően minden év március 3 1-ig kell benyújtani.

35/B. §

(1) Amennyiben a rendszerirányító korábbi vezető tisztségviselője vagy vezető állású munkavállalója más engedélyesnek vagy ez utóbbi kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője vagy vezető állású munkavállalója lesz, köteles üzleti titokként kezelni a rendszerirányító üzleti titkain túlmenően:

a) azokat az adatokat és más információkat, amelyek a rendszerirányítónak a GET alapján végzett rendszerirányítási tevékenységével kapcsolatosak, illetve

b) a földgázpiac állapotát, az egyes piaci szereplők tevékenységét, üzleti pozícióját jellemző, továbbá bármely más üzleti szempontból hasznos, a jogszabályok alapján nyilvánosságra vagy az energetikai társaságok tudomására nem hozott olyan adatokat, amelyek a rendszerirányítóval fennállott jogviszonya időtartama alatt jutottak a tudomására.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában piaci szereplőnek minősül az engedélyes, illetve a fogyasztó.

(3) A földgáz határon keresztül történő szállítása és az azzal történő külkereskedelem esetén piaci szereplőnek minősül valamennyi külföldi természetes személy és jogi személy, akivel a felsorolt piaci szereplők a földgáz határon keresztül történő szállítása és az azzal történő külkereskedelem lebonyolítása során jogviszonyba kerülnek.

VIII. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (GET 85. §-hoz)

36. §[154]

(1) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról szóló 1997. évi XX. törvény hatálybalépését megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, az engedélyes 2007. december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését. A bejegyzésre a területileg illetékes bányafelügyeletnek a gázelosztó-vezetékre kiadott használatbavételi engedélyére vonatkozó jogerős határozata alapján kerülhet sor, amely az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas okirat.

(2) A GET hatálybalépését megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan gázelosztó-vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggő telephelyen belül csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetékként működtek és azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, az engedélyes 2007. december 31-ig kérheti, hogy a területileg illetékes bányafelügyelet - a szolgalmi jog (vezetékjog) fennálltának, illetve keletkezése időpontjának megállapításával együtt - a gázelosztó-vezetékre fennmaradási engedélyt adjon ki. Az e rendelkezés szerinti eljárásra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-ában foglalt előírások megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy a bányafelügyelet műszaki-biztonsági okokból jogosult átalakítási kötelezettséget előírni, továbbá, hogy a jogosultnak nem kell igazolnia építési jogosultságát. A bányafelügyelet szolgalmi jog (vezetékjog) fennálltát megállapító fennmaradási engedélye az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas okirat.

(3) A szolgalmi jog (vezetékjog) alapításával összefüggő kártalanítási igény elévülését az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a bányafelügyelet által kiadott, a gázelosztó-vezetékre vonatkozó használatbavételi engedélyt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének napjától, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a fennmaradási engedélyben meghatározott keletkezési időponttól kell számítani.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-3. §-ok, a 4. § (1)-(10) és (13)-(14) bekezdései, az 5-13. §-ok, a 15-17. §-ok, a 21. § (10)-(11) bekezdései, a 36. § (1)-(3), valamint az 1. és a 3. számú melléklet 2003. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3)[155]

Az Európai Unió jogának való megfelelés[156]

38. §

(1) E rendelet a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamosenergia-díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról szóló 1990. június 29-i 90/377/EGK európai tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[157]

Földgázipari létesítmény létrehozására, üzemeltetésére vonatkozó üzleti terv független szakértők által történő vizsgálata

A vizsgálat kötelező tartalmi elemei

I. Általános rész

A szakértőnek a tevékenység speciális követelményeinek megfelelően részletesen és alaposan meg kell vizsgálnia a benyújtott üzleti terv és az abból levont következtetések megalapozottságát. Különösen az alábbi szempontokra kell nagy figyelmet fordítani:

a) az üzleti tervnél alkalmazott, illetve az üzleti tervhez készített számítógépes modellek ellenőrzése,

b) peremfeltételek; különös tekintettel az előrejelzések realitását illetően, árak, infláció, kamatlábak és egyéb jelentősebb kihatású tényezők és felhasznált mutatók helyessége,

c) következetesség; a tervet ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy az egyes tervfejezetek összhangja biztosított-e,

d) kockázat elemzés; különös tekintettel arra, hogy meghatározásra kerültek-e a jelentős kihatásokat tartalmazó kockázatok, illetve értelmezték-e a tervben.

II. Finanszírozási struktúra és költségek

A szakértőnek vizsgálnia és ellenőriznie kell, hogy az előirányzott finanszírozási struktúrát megfelelően foglalták-e bele a modellbe és az üzleti tervbe. A kamatfizetésekre és a tőketörlesztésekre vonatkozó számításokat abból a szempontból kell vizsgálni, hogy helyesek-e és összhangban vannak-e a közölt feltételezésekkel.

A projektfejlesztési költségeket az alábbiak szempontjából kell ellenőrizni:

a) az összes szükséges és lehetséges költségtétel szerepel-e,

b) az árszínvonal-változás költségeket érintő hatásainak kezelése,

c) a létesítményekbe tartozó jelentősebb berendezések feltüntetésre kerültek-e.

Az üzemeltetéshez és létesítéshez kapcsolódó költségek megfelelő szétválasztását, és az ezen költségek besorolásához alkalmazott módszert kell vizsgálni.

A saját felhasználású energia költségeket részletesen kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes előre jelzett évekre feltételezett árszerkezet és mennyiség, kimutatásra került-e a későbbi pénzforgalomban (cash-flow-ban) .

A finanszírozási költségeket vizsgálni kell abból a szempontból, hogy megalapozottak-e, az összes finanszírozással kapcsolatos tételt megfelelően szerepeltették-e.

A feltüntetett adótételeknél vizsgálni kell, hogy a magyar adózási jogszabályok és rendelkezések szempontjából azok helyesek-e.

III. Pénzforgalom (Cash-flow) és várható megtérülések

A szakértőnek meg kell győződnie arról, hogy a Hivatal által elfogadott számítási módszerek alapján készített számításokhelyesek-e, és hogy a vonatkozó végkövetkeztetések a projekt egészét tekintve ésszerűek-e.

A pénzforgalmat (cash-flow) ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy az alkalmazott módszertan helyes és elfogadható-e, és az összes vonatkozó tételt szerepeltették-e.

IV. A szakértői jelentés

A szakértőnek a fentiek alapján jelentést kell kibocsáta-nia, amely részletesen ismerteti az üzleti terv megalapozottságát és a fentiekben említett összes kérdéskörre kiterjed. A jelentésnek részletesen ismertetnie kell a szakértő által végzett munkát, a vizsgálat mélységét és bizonyosságot kell adnia az üzleti terv megalapozottságáról vagy nem megfelelő voltáról.

2. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[158]

2.1. Gázelosztási Szabályzat

Általános rendelkezések

1. § Gázelosztási Szabályzat (a továbbiakban: GESZ) a GET 55. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az elosztói engedélyes és az újonnan bekapcsolandó, illetve teljesítményét módosító közüzemi fogyasztó, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, a közüzemi szolgáltató, a földgázkereskedő közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hálózati csatlakozási szerződés és az elosztási szerződés minimális tartalmi elemeit tartalmazza.

2. § A GESZ alkalmazásában irányadó fogalmakat a GET 3. §-ában és az e §-ban foglalt rendelkezések tartalmazzák.

1. Csatlakozási pontra vonatkozó meghatározások:

a) Mérési, elszámolási pont az elosztórendszeren: Az elosztóvezetékhez csatlakozó közüzemi, vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó földgázellátásához létesített mérési rendszer(ek) kilépő csonkja(i), illetve az átalánydíjas fogyasztók esetében a fogyasztási hely.

b) Átadás-átvételi pont az elosztórendszeren: Az a hálózati pont, amelyen a földgázt az elosztói engedélyes fizikailag átadja a fogyasztónak.

2. Kapacitásra vonatkozó meghatározás: Szerződött kapacitás az elosztórendszer átadás-átvételi pontján: A hozzáférésre jogosult és az elosztói rendszer üzemeltetője közötti hatályos elosztási szerződésben lekötött kapacitás.

Igénybejelentés

3. § (1) Fogyasztói igényt jelenthet be a hálózati csatlakozással (rendszerhasználati joggal) nem rendelkező, új, valamint a hálózati csatlakozással már rendelkező, többlet hálózati kapacitást kérő fogyasztó vagy megbízottja.

(2) A fogyasztók bekapcsolás iránti igényének kielégítésére a GET 22., 25., valamint a 26. §-ában és a Vhr. 29. §-ának (1) bekezdésében előírtak, a fogyasztók hozzáférési igényének kielégítésére a GET 30. és 31. §-ában és a Vhr. 32. §-ában előírtak az irányadóak.

4. § (1) A fogyasztó vagy megbízottja - leendő közüzemi szolgáltatója útján is - előzetes tájékoztatást kérhet új vagy növekvő kapacitásigényének bejelentése előtt az igény kielégítés feltételeiről és lehetőségeiről. Az előzetes tájékoztatást az elosztói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott módon kell kérni.

(2) Az írásban megadandó előzetes tájékoztatást a fogyasztó, megbízottja vagy leendő közüzemi szolgáltatója kérésének beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiadni.

5. § A fogyasztó elosztó vezetéki kapacitás igényét az elosztói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott igénybejelentő kitöltésével és aláírásával jelentheti be.

Az igénybejelentés elutasítása, hiánypótlás

6. § (1) Amennyiben az igénybejelentés hiányos, illetve az elbíráláshoz további adat, okirat szükséges, úgy arról az igénybejelentőt 15 napon belül értesíteni kell.

(2) A hálózati csatlakozással még nem rendelkező nem háztartási fogyasztónak az igénybejelentéssel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a földgázt közüzemben vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóként kívánja vételezni.

(3) Az előzetes tájékoztatásért és a fogyasztó igénybejelentésre adott ajánlatért az elosztói engedélyes díjat nem számíthat fel.

Csatlakozási igény kielégítésére vonatkozó ajánlat

7. § (1) Az elosztó köteles 30 napon belül írásban ajánlatot tenni a csatlakozás feltételeire, vagy amennyiben a csatlakozást elutasítja, erről - az elutasítás részletes indokolásával - a fogyasztót tájékoztatni.

(2) A 6. § (1) bekezdés szerinti hiánypótlás esetén az (1) bekezdésében meghatározott 30 napos határidő a hiánypótlás teljesítésétől számítandó.

(3) Amennyiben a kapacitásigény kielégíthetőségének vizsgálata előreláthatólag a 30 napot meghaladja, erről 15 napon belül értesíteni kell az igénybejelentőt, megjelölve az ajánlatadás várható időpontját, amely nem haladhatja meg az igénybejelentéstől számított 60 napot, feltéve, hogy a fogyasztó az igénykielégítéshez szükséges valamennyi adatot, információt rendelkezésre bocsátott.

(4) Amennyiben az adott helyrajzi számú ingatlanon már kiépült a fogyasztási helyek igényének kielégítésére alkalmas hálózati csatlakozás, a fogyasztó által igényelt további, az elosztóvezetékről leágazó csatlakozási pont kiépítése a fogyasztó költségére történik.

8. § Az igénybejelentő számára kiadott ajánlatnak az elosztó üzletszabályzatában meghatározottakat, kiemelten az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) fogyasztási hely adatai;

b) a biztosítható hálózati kapacitás, illetve többletkapacitás;

c) csatlakozási pont, a hálózat azon részének megjelölése, ahonnan az új kapacitás vagy többletkapacitás kielégíthető;

d) a külön jogszabályban meghatározott csatlakozási díj vagy hálózatfejlesztési hozzájárulás összege;

e) az ajánlat szerinti hálózati kapacitás vagy többletkapacitás biztosításának időpontja;

f) az ajánlat érvényességi időtartama.

A hálózati csatlakozási szerződés

9. § (1) Amennyiben a fogyasztó az ajánlatban megadott feltételeket elfogadta, a hálózati csatlakozási szerződéstervezetet 30 napon belül el kell részére juttatni.

(2) A hálózati csatlakozási szerződés az elosztói engedélyes és a fogyasztó közötti kapcsolatra vonatkozik. A szerződést a fogyasztó csatlakozási pontjára kell megkötni az ott rendelkezésre álló kapacitás előfeltételeinek megvalósítására és folyamatos biztosítására.

(3) Minden csatlakozási pontra - eltérő megállapodás és a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - külön hálózati csatlakozási szerződést kell kötni.

(4) Egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül közösen vételező társasházi fogyasztókkal egy csatlakozási szerződést kell kötni. E fogyasztókat a hálózati csatlakozás tekintetében egyenlő jogok illetnek meg, és a csatlakozás díjának, illetve a hálózatfejlesztési hozzájárulásnak a megfizetéséért egyetemlegesen felelősek.

(5) A vásárolt kapacitás az ellátott ingatlanra, illetve fogyasztási helyre vonatkozik. Az ingatlan, illetve fogyasztási hely tulajdonváltozása esetén nem kell a csatlakozási szerződést újra kötni, azonban a változás tényét az elosztási engedélyesnek be kell jelenteni.

10. § (1) A hálózati csatlakozási szerződés a felek aláírásávaljön létre. A szerződés hatálya azon időpontban áll be, amikor a fogyasztó által aláírt szerződést az elosztói engedélyes kézhez vette. A szerződés megkötésénél a fogyasztó képviseletében közüzemi fogyasztónál a meghatalmazott közüzemi szolgáltató, nyilvántartott feljogosított fogyasztónál a meghatalmazott kereskedő is eljárhat.

(2) Ha a fogyasztó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, csak a véleményeltérésben foglaltakban történő eredményes megállapodás, illetve az egyező álláspont kialakítását követően. A fogyasztó a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos vitás ügyekben a Hivatalhoz fordulhat.

(3) Amennyiben a fogyasztó vagy megbízottja a szerződési ajánlatot (szerződéstervezetet) 30 napon belül aláírva nem küldi vissza vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, az ajánlati kötöttség megszűnik.

11. § (1) A hálózati csatlakozási szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az elosztói engedélyes adatai;

b) fogyasztó adatai;

c) fogyasztási hely adatai;

d) a vásárolt hálózati kapacitás;

e) csatlakozási pont, a hálózat azon részének megjelölése, ahonnan a kapacitás kielégítésre kerül;

f) a vásárolt hálózati kapacitás rendelkezésre állásának és a vételezés megkezdésének időpontja;

g) a megadott kapacitás biztosításának pénzügyi, műszaki és egyéb feltételei;

h) szerződésszegés következményei.

(2) A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének és módosításának nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezései az irányadóak. A csatlakozási szerződés mintáját és tartalmi elemeinek minden fogyasztóra általánosan jellemző részét általános szerződési feltételként az elosztói engedélyes az üzletszabályzata tartalmazza.

(3) Amennyiben a fogyasztó a közüzemi szolgáltatási, kereskedelmi, vagy rendszerhasználati szerződést nem kötötte meg a hálózati csatlakozási szerződés szerinti rendelkezésére állás kezdetének tényleges időpontjától számított két év elteltével az elosztói engedélyes részére a szerződő fél az elosztási alap- vagy teljesítménydíjnak megfelelő összeget folyamatosan köteles megfizetni a fogyasztó közüzemi vagy hálózathasználati szerződésének megkötéséig fizetendő összeg számításának alapját a rendelkezésre álló kapacitás képezi.

A szükséges fejlesztés végrehajtása

12. § (1) A csatlakozási szerződésben foglalt kapacitásokat az elosztó a csatlakozási szerződés hatálybalépését követően az ott meghatározott határidőre köteles biztosítani.

(2) A megépült gázelosztó vezeték - eltérő megállapodás hiányában - az elosztói engedélyes tulajdonába kerül.

(3) A fogyasztó és az ellátandó ingatlan gázellátását elsősorban közvetlen közterületi csatlakozással kell megoldani.

(4) Amennyiben az ellátandó ingatlan ellátása közvetlenül közterületről nem oldható meg, és a gázellátás idegen ingatlanon történő átvezetéssel biztosítható és ez a megoldás műszaki-biztonsági szempontból elfogadható, a hálózati csatlakozási szerződés megkötésére az elosztó mindaddig nem kötelezhető, ameddig a fogyasztó a csatlakozóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat át nem adta.

A vásárolt kapacitás és annak érvényessége

13. § (1) Ha a fogyasztó az elosztóhálózat kilépési pontjára kapacitásigényéhez kapcsolódó jogosultságát a csatlakozási szerződésben meghatározott vagy egyéb más módon megszerezte (tulajdonos vagy fogyasztó személyében bekövetkezett változás), akkor ez a kapacitás a jogosult fogyasztási helyet határozatlan ideig megilleti.

(2) A vásárolt és a szerződéssel lekötött éves vagy havi kapacitás lekötések különbségét a fogyasztó csak a fogyasztási helyen jelentkező új fogyasztó(k) felé értékesítheti, az elosztóval előre egyeztetett módon. A kapacitásértékesítést az elosztói engedélyes felé be kell jelenteni.

(3) Amennyiben a nem háztartási fogyasztók által vásárolt kapacitás, vagy egy része két egymást követő gázévben nem került elosztói szerződéssel lekötésre, annak igénybevételére - eltérő megállapodás hiányában - akkor van lehetőség, ha ezen kapacitás lekötésére vonatkozó elosztási szerződés az igénybevétel időpontját egy teljes gázévvel megelőzően került aláírásra. E feltétel nem korlátozza a fogyasztó (1) bekezdésben meghatározott jogosultságát.

Az elosztási szerződés

14. § (1) A hálózathasználatra jogosító szerződés megkötésének feltétele a csatlakozási díj, hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetése, illetve a hálózati csatlakozási szerződésben előírt feltételek teljesítése.

(2) Az elosztási szerződés a csatlakozási szerződésben meghatározott kapacitás mértékéig az elosztóhálózat használatára jogosítja a közüzemi fogyasztót a közüzemi szolgáltatóján keresztül, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztót vagy a kereskedőt. Az elosztási szerződés a közüzemi szolgáltató, illetve a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó vagy kereskedője, valamint az elosztói engedélyes között jön létre a ténylegesen lekötött kapacitás biztosítására az elosztóhálózat be- és kiadási pontján, a földgáz elosztására, a gázmérők leolvasására és az egyéb elosztási alapszolgáltatások biztosítására.

15. § Amennyiben a hálózati csatlakozási szerződés egyedi feltételeket tartalmaz a rendszerhasználat időtartamára és (vagy) mértékére vonatkozóan, az elosztási szerződés kizárólag ilyen feltételekkel köthető meg. Közüzemi fogyasztók esetében a közüzemi szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közüzemi szerződés a hálózati csatlakozási szerződésben lévő egyedi feltételeket tartalmazza. Kizárólag az így megkötött elosztási vagy közüzemi szerződés jogosít fel a hálózathasználatra.

Az elosztási szerződés létrejötte és tartalma

16. § (1) Az elosztói engedélyes a fogyasztó vagy a nevében eljáró meghatalmazott kérésére a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az elosztási szerződéstervezetet elkészíteni és a másik félnek átadni vagy megküldeni. Az elosztási szerződésmintát az elosztó üzletszabályzata tartalmazza.

(2) Ha a szerződési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt a szerződési ajánlat elkészítését kezdeményező nem bocsátotta az elosztói engedélyes rendelkezésére, hiánypótlási igényéről az elosztói engedélyes a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott, ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

17. § (1) Az elosztási szerződés a felek aláírásával jön létre. A szerződés hatálya azon időpontban áll be, amikor a rendszerhasználó által aláírt szerződést az elosztói engedélyes kézhez vette. A szerződés megkötésénél a nyilvántartott feljogosított fogyasztó képviseletében kereskedő is eljárhat.

(2) Ha a fogyasztó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, csak a véleményeltérésben foglaltakban történő eredményes megállapodás, illetve az egyező álláspont kialakítását követően. A fogyasztó a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos vitás ügyekben a Hivatalhoz fordulhat.

(3) Ha a hálózathasználati igénnyel jelentkező rendszerhasználó a szerződéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza az elosztói engedélyesnek, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a hálózati engedélyes ajánlati kötöttsége megszűnik.

18. § (1) Az elosztási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az elosztói engedélyes adatai;

b) a fogyasztó adatai;

c) a kereskedő adatai;

d) a gázátadó(k) megnevezése;

e) a lekötött hálózati kapacitás;

f) az elosztásra kerülő gáz minőségi követelményei;

g) elosztásra kerülő gáz mennyisége, időtartamra vonatkoztatva;

h) hálózati névleges nyomás értéke a kiadási ponton;

i) a fogyasztási helyen felszerelt, az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak, azonosítóinak felsorolása;

j) elszámolási szabályok és az elszámolási időszak;

k) a mérőleolvasás formája és rendszeressége;

l) a számla kiegyenlítésének módja és feltételei, a fizető megnevezése és adatai, ha az nem a fogyasztó;

m) a vételezés megkezdésének időpontja, amelytől a rendszerhasználati díjak fizetendőek;

n) határozott idejű szerződés esetén a szerződés lejárati időpontja;

o) a szerződő felek jogai és kötelezettségei;

p) a szerződő felek szerződésszegésének következményei, különös tekintettel a hálózati hozzáférés felfüggesztésére;

q) a szerződő felek együttműködése és elszámolása üzemzavar, válsághelyzet és korlátozás esetén;

r) a fogyasztói panasz bejelentésének és elintézésének rendje.

(2) Az elosztási szerződés megkötésének és módosításának nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Létesítés, tervezés és tervfelülvizsgálat

19. § A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelessége és költsége, mindkettő az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére jogszabályban előírtak szerint nyilvántartott gázszerelő jogosult.

20. § A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítési és bővítési munkáinak tervezéséről és kivitelezéséről a fogyasztó köteles gondoskodni. Az elosztó köteles térítésmentesen a fogyasztó vagy a fogyasztó tervezője, kivitelezője rendelkezésére bocsátani

a) a csatlakozási pont helyét a hálózaton;

b) az igénybe vehető kapacitást;

c) a nyomásszabályzó és mérő berendezés műszaki előírásaira, elhelyezésére vonatkozó követelményeket; valamint

d) a tervezéshez szükséges egyéb adatokat.

21. § (1) A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítésének, átalakításának, készítésének, megszüntetésének kivitelezésére - azonos készülékcserék kivételével -kiviteli tervet kell készíttetni és azt a GET 22. §-ának (2) bekezdése alapján az elosztói engedélyessel felül kell vizsgáltatni. A kivitelezést csak megfelelőnek minősített terv alapján szabad megkezdeni, kivéve azon eseteket, amikor a kivitelező utólagosan ún. egyszerűsített szerelési nyilatkozatot tesz.

(2) A kiviteli tervet arra jogosult tervező vagy gazdálkodó szervezet készítheti. A tervező jogosultságát az elosztó ellenőrzi. A terv készítője a csatlakozóvezeték üzembe helyezési munkáinak feltételeit, a gázmérő csatlakozását, teljesítményét és típusát, valamint feljogosított fogyasztó esetén a nyomásszabályozó típusát és annak az üzemvitel szempontjából szükséges szerelvényezését, illetve védelmét az elosztóval előzetesen egyeztetni köteles.

22. § (1) Az elosztó a kiviteli terven kizárólag a gázellátás műszaki-biztonsági követelményeinek meglétét köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell. A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzése, az abban előírtak betartása az ingatlantulajdonos, illetve a fogyasztó kötelessége. Az elosztói engedélyes a terv véleményezéséhez az üzletszabályzatában részletezett szakhatósági engedélyeket jogosult bekérni.

(2) A tervfelülvizsgálat 50 m3/h alatt díjmentes, ezt meghaladó teljesítmény felett térítésköteles.

(3) A tervfelülvizsgálat díjait az elosztói engedélyes külön jogszabály alapján megállapított díjjegyzéke tartalmazza.

(4) A benyújtott kiviteli terv felülvizsgálatának határideje 15 munkanap.

(5) Ha a terv írásos indokolással kivitelezésre alkalmatlannak lett minősítve, az ingatlantulajdonos a területi műszaki biztonsági felügyelettől kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását.

23. § A tervfelülvizsgálat részletes szabályait az elosztói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.

Műszaki-biztonsági ellenőrzés

24. § (1) Az elkészült gázszerelést a fogyasztó vagy megbízottja köteles az elosztói engedélyessel vagy megbízottjával műszaki-biztonsági szempontból ellenőriztetni. Az ellenőrzést a szerelési nyilatkozat benyújtásával kell kezdeményezni. A szerelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a munkavégzés pontos helyét;

b) a fogyasztó nevét, címét;

c) a kivitelezői nyilatkozatot;

d) a kivitelezői jogosultság igazolását;

e) a kéményvizsgálati szakvéleményt;

f) a megvalósulási dokumentációt.

(2) Az ellenőrzést - a bejelentővel egyeztetett időpontban - a szerelési nyilatkozat benyújtásától számított 15 napon belül az elosztói engedélyes vagy megbízottja lefolytatja. A fogyasztónak gondoskodnia kell arról, hogy a kivitelező az ellenőrzésnél jelen legyen. A kivitelezőnek biztosítania kell az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges eszközöket és feltételeket. Az elosztói engedélyes a kivitelezési dokumentációt és a sikeres nyomáspróba bizonylatát megőrzi, valamint a sikeres ellenőrzésről a bejelentőnek nyilatkozatot ad.

(3) Ha a kivitelezés nem felel meg a műszaki-biztonsági előírásoknak, a bekapcsolást az elosztó a hiba kijavításáig köteles megtagadni. Biztonsági okokból az elosztói engedélyes a főcsapot (vagy a fogyasztói főelzárót) elzárhatja, és biztonsági záróelemmel láthatja el. A biztonsági záróelemet eltávolítani és a lezárt főcsapot (vagy a fogyasztói főelzárót) kinyitni csak az elosztói engedélyes vagy megbízottja jogosult.

(4) A kivitelezés első műszaki-biztonsági ellenőrzése 50 m3/h teljesítményig díjtalan, ezt meghaladó teljesítmény felett a ráfordításnak megfelelően térítésköteles. Az ellenőrzés írásban indokolt sikertelensége esetén az ezt követő ellenőrzések ellenértéke minden fogyasztónak felszámításra kerül.

(5) A műszaki-biztonsági ellenőrzés díjtételeit az elosztói engedélyes a külön jogszabály alapján megállapított díjjegyzéke tartalmazza.

25. § Ha a műszaki-biztonsági ellenőrzés során az elosztó azt állapítja meg, hogy a kivitelező (gázszerelő) nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve az érvényes előírásoknak megfelelően végezte el a munkát, jogosult erről a gázszerelők nyilvántartására kijelölt szervezetet tájékoztatni, ismételt szabálytalan munkavégzés esetén pedig kezdeményezni a gázszerelésre jogosultak jegyzékéből történő törlését.

26. § Az új fogyasztó bekapcsolásával összefüggésben a meglévő csatlakozóvezeték áthelyezésével, cseréjével, javításával és karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzését az érintett ingatlan tulajdonosa, használója tűrni köteles. Az ebből eredő esetleges károkat a fogyasztó a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni.

Bekapcsolás, üzembe helyezés

27. § Eltérő megállapodás hiányában az elosztó köteles gondoskodni arról, hogy közüzemi háztartási fogyasztó esetében a fogyasztási helyen a sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzést követően a fogyasztó vagy megbízottja írásbeli bejelentésének beérkezésétől számított, a Hivatal földgáz elosztás minimális minőségi követelményének és elvárt színvonalának meghatározásáról szóló határozatában meghatározott mindenkori normaérték szerinti időtartamon belül a gázmérőt és a nyomásszabályozót felszereljék, biztonsági záró elemmel lássák el, a csatlakozóvezetéket és az elosztóvezetéket összekapcsolják. Nem háztartási fogyasztók esetében a bekapcsolás megállapodás szerint történik.

28. § Közüzemi fogyasztó esetében a bekapcsolás feltétele a megkötött közüzemi szerződés, nyilvántartott feljogosított fogyasztónál pedig a megkötött elosztási szerződés.

29. § A gázkészülékek üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy annak megbízottja jogosult.

30. § Új fogyasztó bekapcsolásakor az elosztói engedélyes vagy megbízottja az alábbi munkákat végzi el:

a) a gázmérőt felszereli és üzembe helyezi;

b) a háztartási fogyasztóknál a nyomásszabályozót felszereli és üzembe helyezi;

c) a csatlakozóvezetéket és a fogyasztói vezetéket gáz alá helyezi;

d) oktatást tart.

31. § (1) Gáz alatti vezetéken vagy annak tartozékán a gáz kilépését lehetővé tevő alábbi tevékenységet kizárólag az elosztói engedélyes vagy megbízottja végezhet.

a) az elosztói engedélyes tulajdonában lévő nyomásszabályozó és tartozékai szerelése;

b) az elosztói engedélyes tulajdonában lévő gázmérő és tartozékai szerelése;

c) leágazó elosztóvezeték és csatlakozóvezeték összekötése;

d) az üzemelő gázvezeték megbontása;

e) a vezeték gáz alá helyezése.

(2) Az elosztott gáz mérése alkalmas, az elosztói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott mérőteljesítményű és típusú gázmérő vagy mérési rendszer egyéb megállapodás hiányában az elosztói engedélyes tulajdonát képezi, gondoskodik annak felszereléséről, üzemeltetéséről, karbantartásáról, időszakos hitelesítéséről.

32. § (1) A gázmérő vagy mérési rendszer telepítéséhez szükséges mérési hely kialakítása és biztosítása a fogyasztó kötelezettsége saját költségén.

(2) A gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.

(3) Amennyiben a gázmérő cseréjére a fogyasztó állagmegóvási kötelezettségének elmulasztása miatt kerül sor, a gázmérő költségét - ideértve annak le- és felszerelésével kapcsolatos költségeket is - a fogyasztó viseli.

(4) Átalánydíjas közüzemi szerződéssel rendelkező fogyasztónál gázmérő nem kerül felszerelésre.

(5) Háztartási fogyasztó esetén a gázfogyasztásmérővel és a fogyasztói nyomáscsökkentővel, a kommunális fogyasztó esetében a gázfogyasztásmérővel kapcsolatos, az elosztói engedélyes feladatát képező tevékenységek (karbantartás és hitelesítés stb.), továbbá a berendezések költségei az elosztói engedélyest terhelik.

33. § Nem háztartási fogyasztó esetében eltérő megállapodás hiányában, a megfelelő teljesítményű és típusú nyomásszabályozó biztosítása a fogyasztó kötelezettsége. A fogyasztói nyomásszabályozóra vonatkozó műszaki követelményeket az elosztói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.

34. § (1) Az üzembe helyezés alkalmával az elosztói engedélyes vagy megbízottja köteles a fogyasztóval a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték szakszerű és biztonságos használatát, a gázmérő állagmegóvási és védelmi kötelezettségét, valamint a fogyasztó egyéb kötelezettségeit ismertetni, ezen belül kiemelve a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartásának, a rendszeres karbantartások, javítások, a szükséges cserék és a legalább ötévente tartandó műszaki biztonsági felülvizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.

(2) Az oktatás tényét írásban kell rögzíteni.

(3) Nem az elosztói engedélyes által üzembe helyezett gázkészülékek esetén a készülék műszaki-biztonsági követelményeinek, biztonságos és szakszerű használatának oktatása az üzembe helyező szakszerviz feladata.

Mérés

35. § A szolgáltatott földgáz mennyiségének és teljesítményének mérése során az elosztói engedélyes a GET 41. és 42. §-a szerint köteles eljárni.

36. § A fogyasztó jogosult saját költségén - az elosztói engedélyessel egyeztetett módon - ellenőrző mérőeszközt alkalmazni. Eltérő mérési eredmény esetén a fogyasztás elszámolásánál a GET 42. §-ában meghatározott mérésügyi felülvizsgálat befejezéséig az elosztó tulajdonát képező mérő mérési adatai az irányadók.

37. § Az elosztói engedélyes saját költsége terhére köteles gondoskodni a gáz mennyisége mellett egyéb, a szerződés teljesítéséhez szükséges jellemzők méréséről, illetve a mérési adatok rendelkezésre állásáról, a képzett adatok üzletszabályzatában feltüntetett szabványok, szokványok szerint történő képzéséről és a mérési adatok közreadásáról.

Rendszerhasználati díjak elszámolása

38. § Az elszámolás alapja a gázmérőn leolvasott érték, amelyet az elosztói engedélyes gáztechnikai normál m3-re számít át. Az átszámítás szabályait az üzletszabályzatban kell meghatározni.

39. § Téves számlázás esetén az elosztó üzletszabályzatában meghatározott módon és határidőre kell eljárni.

40. § A rendszerhasználati díjak beszedése során az elosztói engedélyes jogosult részszámlázásos módszert alkalmazni. A részszámlázásra vonatkozó részletes szabályokat és eljárásokat az elosztó az üzletszabályzatában köteles rögzíteni.

41. § Ha a fogyasztónál felszerelt gázmérő a fogyasztást nem vagy hibásan méri:

a) Háztartási fogyasztónál az előző év azonos időszakának fogyasztását kell alapul venni. Abban az esetben, ha az előző év azonos időszakának gázfogyasztása nem állapítható meg, vagy időközben a gázfogyasztó készülékek számában vagy teljesítményében változás állt be, az elfogyasztott gáz mennyiségét becsléssel kell megállapítani.

b) Nem háztartási fogyasztónál a fogyasztás elszámolásához, illetve a számlázáshoz az előző év azonos időszakának fogyasztását, a gázfogyasztó készülékek összteljesítményét, továbbá az üzemi, illetve egyéb adatok alapján rögzített használati időt kell figyelembe venni. A fogyasztás becslése a gázfogyasztó készülékek vagy hasonló adottságú fogyasztási helyek gázfelhasználása alapján történhet. A becslést az elosztói engedélyes a hozzáférésre jogosulttal egyezteti.

Gázömlés (üzemzavar) elhárítása

42. § (1) A fogyasztók biztonságos gázellátása érdekében az elosztói engedélyes:

a) a saját műszeres ellenőrzéssel megállapított, vagy a fogyasztói bejelentés alapján tudomására jutott gázömlésből adódó veszélyhelyzet elhárítására azonnali intézkedéseket tesz;

b) a közterületen keletkezett gázömlést saját költségére hárítja el.

(2) A telekhatáron (épületen) belüli gázömlés esetén a veszélyhelyzet megszüntetésére az elosztói engedélyes - a

fogyasztó költségére - intézkedéseket tesz, de a veszélyhelyzet okának végleges elhárítása az ingatlantulajdonos (vagyonkezelő) kötelezettsége és költsége, az elosztó tulajdonát képező mérő és nyomásszabályozó kivételével;

(3) Az üzemzavarok elhárítására az elosztói engedélyes folyamatosan működő ügyeleti-készenléti szolgálatot működtet.

(4) A gázömlés és üzemzavar elhárításával összefüggő feladatokat az elosztói engedélyes üzletszabályzata és egyéb belső szabályzatai szabályozzák.

Az elosztás szüneteltetése

43. § (1) A elosztói engedélyes az élet- és vagyonbiztonság, valamint a gázszolgáltatás folyamatosságának veszélyeztetettsége esetén a gázszolgáltatást szüneteltetni köteles.

(2) A szolgáltatást az elosztói engedélyes szüneteltetheti, ha

a) az elosztó vezeték karbantartása, felújítása, átalakítása, hibaelhárítása, cseréje más módon nem végezhető el;

b) új fogyasztó bekapcsolása azt szükségessé teszi; vagy

c) a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezések külön jogszabályban meghatározott ellenőrzésének elvégzését a fogyasztó nem tudja bizonyítani.

(3) A szüneteltetést a lehető legrövidebb időre kell korlátozni.

Korlátozás

44. § (1) Az elosztói engedélyes intézkedik a fogyasztó felé a korlátozás végrehajtásáról a korlátozás időpontjának és mértékének megadásával.

(2) A fogyasztó az elosztó értesítését követően haladéktalanul köteles megkezdeni az elosztói engedélyes által elrendelt korlátozást. A fogyasztó által nem az elosztó elrendelése szerint végrehajtott korlátozással más fogyasztóknak, a földgázipari engedélyeseknek okozott kárért a fogyasztót kártérítési kötelezettség terheli. A korlátozás megszüntetéséről a fogyasztót ismételten értesíteni kell. A fogyasztók értesítésére vonatkozó részletes szabályokat az elosztói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.

Az elosztási szolgáltatás megtagadása

45. § (1) A szolgáltatást az elosztói engedélyes megtagadja, ha

a) a fogyasztó az elosztói engedélyes által felülvizsgált kiviteli terv nélkül létesít csatlakozóvezetéket vagy fogyasztói berendezést, vagy azokat átépíti, műszaki jellemzőit megváltoztatja;

b) a fogyasztó az elkészült rendszert az elosztói engedélyes műszaki-biztonsági ellenőrzése nélkül helyezi üzembe, vagy a csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezések GET 22. §-ának (7) bekezdésében meghatározott ellenőrzésének elvégzését nem tudja igazolni;

c) műszaki-biztonsági szempontból nem megfelelő gázberendezés bekapcsolására kerül sor;

d) a csatlakozóvezeték vagy a fogyasztói berendezés az életre, a testi épségre, az egészségre, illetve a vagyonbiztonságra veszélyes, vagy a fogyasztó a biztonságos gázfogyasztásra vonatkozó előírásokat nem tartja be;

e) a fogyasztó a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés helyszíni biztonsági ellenőrzését nem teszi lehetővé, illetve gátolja;

f) a fogyasztó a fogyasztásmérőt megrongálja, működését befolyásolja, az ezzel kapcsolatos ellenőrzést, valamint a fogyasztásmérő hitelességének ellenőrzését nem teszi lehetővé vagy gátolja;

g) szabálytalan vételezés esetén.

(2) A fogyasztó gázelosztásból történő kizárására a vele szerződéses kapcsolatban álló közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő írásbeli utasítására is sor kerülhet, mely esetben az elosztói engedélyes nem vizsgálja a kizárás jogszerűségét. A jogszerűtlen kizárásból eredő károkért a közüzemi szolgáltató, a földgázkereskedő felel, a kizárás költségei ebben az esetben a közüzemi szolgáltatót vagy a kereskedőt terhelik.

(3) Amennyiben a rendszerhasználati díjat az elosztóval szerződéses kapcsolatban álló nyilvántartott feljogosított fogyasztó vagy engedélyes az írásbeli felszólítás ellenére a kézhezvételtől számított 60 nap után nem egyenlíti ki, az elosztói engedélyes az elosztási szolgáltatást felfüggesztheti. A kiértesítés, felfüggesztés részletes szabályait az elosztó üzletszabályzata tartalmazza.

(4) Az elosztói engedélyes köteles a megtagadást kiváltó ok megszűnésétől számított 2 napon belül helyreállítani a szolgáltatást.

A fogyasztó által kezdeményezett szolgáltatási szünet

46. § (1) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó az elosztói engedélyesnél, a közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltatójánál írásban kérheti a rendszerhasználat szüneteltetését. A kérelemnek tartalmaznia kell a szüneteltetés kezdetét és időtartamát.

(2) A szüneteltetés feltétele az elosztói engedélyes tulajdonában lévő gázmérő leszerelése, melynek költségei a fogyasztót terhelik. Egyéb esetekben a szüneteltetés időtartamára a fogyasztói főelzáró kerül elzárásra és záró pecséttel rögzítésre.

(3) A fogyasztót a szüneteltetés időtartamára a külön jogszabály szerint meghatározott díjfizetési kötelezettség terheli.

A fogyasztók és a rendszerhasználók alapvető kötelezettségei

47. § (1) A fogyasztó köteles minden általa észlelt, a szolgáltatással kapcsolatos rendellenességet az elosztói engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni.

(2) Helyiségen belüli gázszivárgás, gázömlés esetén a fogyasztó köteles a veszély elhárítása érdekében a tőle elvárható intézkedéseket (pl. szellőztetés, gázcsapok lezárása, tűzgyújtás, villamos berendezés bekapcsolásának mellőzése, szikraképződés megakadályozása, a veszélyeztetett környezet tájékoztatása) megtenni.

48. § A fogyasztó köteles a fogyasztási és teljesítményadatokra vonatkozó, a szerződésben és jogszabályban meghatározott időszakos vagy rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni.

49. § A fogyasztó köteles legalább ötévente elvégezni a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatát.

50. § (1) Ha a fogyasztó a fogyasztás helyéről elköltözik, illetőleg a szolgáltatás igénybevételével felhagy, köteles azt 15 napon belül bejelenteni. A közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltatónál tesz bejelentést, amely értesíti az elosztói engedélyest.

(2) A rendszerhasználatra jogosító elosztási szerződés hatályos marad a bejelentés elmulasztása vagy késedelmes bejelentés esetén. Az új fogyasztó bejelentéséig a korábbi fogyasztó felel a csatlakozóvezeték, a fogyasztói berendezés, a nyomásszabályozó és gázmérő állapotáért, a rendszerhasználati díjak megfizetéséért, szerződésszegő magatartás esetén a következményekért.

(3) Ha az új fogyasztó nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, az elosztói engedélyesnél köteles 15 napon belül bejelenteni a változást, és az elosztási szerződés megkötésével jogosult a rendszerhasználatra.

Az elosztási szerződés megszegése

51. § (1) Az elosztói engedélyes részéről az elosztási szerződés megszegésének minősül, ha

a) nem értesíti az érintett hozzáférésre jogosultakat az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott időben és módon az elosztóvezetéken elvégzendő tervezhető karbantartási, felújítási, fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról;

b) jogszerűtlen magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy azt a jogszabályokban foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza;

c) a hálózati hozzáférésből kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését követően - a közüzemi szolgáltató erről szóló értesítésétől számított 2 munkanapon belül, nem közüzemi fogyasztók esetében a szerződés szerint - a hálózati hozzáférést nem biztosítja;

d) a földgázelosztás minőségi és szolgáltatási színvonala a földgázelosztási működési engedélyben, illetve az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg;

e) olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy egyéb megállapodás az elosztói engedélyest kötelezi;

f) a szerződésben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy csak késedelmesen tesz eleget;

g) a földgáz elosztását nem az elosztási szerződésben meghatározott módon végzi.

(2) A hozzáférésre jogosult részéről az elosztási szerződés megszegésének minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott gázteljesítményt egy adott átadás-átvételi pont vonatkozásában túllépi;

b) a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, fogyasztói berendezést használ;

c) a földgázt a gázmérő vagy mérési rendszer megkerülésével, működésének bármilyen befolyásolásával, illetve egyéb szabálytalan módon vételezi;

d) a gázmérő vagy a mérési rendszer megrongálódik, a gázmérőn vagy a mérési rendszeren, annak ki- és belépő pontján, valamint az esetleges kerülővezeték zárószerelvényén elhelyezett záró pecsét eltávolításra kerül, illetőleg ennek sérülését, hiányát az elosztói engedélyesnek haladéktalanul nem jelenti be;

e) a hibás gázmérő vagy mérési rendszer javítását, cseréjét nem teszi lehetővé;

f) a gázmérő vagy mérési rendszer leolvasását a szerződésben előírtak szerint nem teszi lehetővé;

g) a rendszerhasználat díját (beleértve az esetleges pótdíjakat, illetve az egyéb díjakat is) nem vagy késedelmesen fizeti;

h) az elosztóvezetékről vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre átvezeti, vagy az elosztói engedélyes hozzájárulása nélkül más részére bármilyen formában továbbadja;

i) a nyomás alatti gázellátó rendszert megbontja;

j) a szerződésben foglalt adatközlési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget;

k) a fentieken kívül az elosztási szerződésben, az elosztói engedélyes üzletszabályzatában és a hatályos jogszabályokban foglaltakat egyéb módon megsérti.

Szerződés nélküli rendszerhasználat

52. § (1) Szerződés nélkül használja a gázelosztó vezetéket az a fogyasztó, aki a hálózathoz való csatlakozásra nem kötött hálózati csatlakozási szerződést, illetve a hálózat használatára nem rendelkezik elosztási szerződéssel.

(2) Az a nem feljogosított fogyasztó, aki nem rendelkezik közüzemi szerződéssel, szintén szerződés nélküli rendszerhasználónak minősül.

(3) Amennyiben a rendszert szerződés nélkül használó fogyasztó nem nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, közüzemi fogyasztónak kell tekinteni, és a közüzemi szerződés nélküli vételezésre megállapított jogkövetkezményeket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a fogyasztó később az adott fogyasztási helyen nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóként veszi igénybe a gázellátást.

53. § Szabálytalan vételezést követ el az a nyilvántartott feljogosított fogyasztó, aki:

a) a rendszerhasználatra vonatkozó szerződés nélkül vételez;

b) az 51. § c), d) és i) pontja szerinti szerződésszegést követ el.

54. § Amennyiben a szabálytalan gázvételezés tényleges időtartama nem állapítható meg, 30 napra vonatkoztatva kell a méretlen gázmennyiséget megállapítani.

55. § A hálózati csatlakozási szerződés és az elosztási szerződés megszegésének jogkövetkezményeit az elosztói engedélyes üzletszabályzata részletezi.

2.2 Gázellátási Közüzemi Szabályzat

Általános rendelkezések

1. § A Gázellátási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: GKSZ) a közüzemi fogyasztók és a közüzemi szolgáltatók közötti jogviszony részletes szabályait tartalmazza.

2. § (1) A közüzemi szolgáltatás során a közüzemi szolgáltató a gázellátáshoz szükséges tevékenységek teljes körét (közüzemi szolgáltatás, földgázszállítás, földgáztárolás, földgáz beszerzés, földgázelosztás stb.) biztosítja a közüzemi fogyasztó részére. Ennek érdekében szerződést köt az elosztás igénybevételéről az elosztói engedélyessel; a gáz beszerzéséről, szállításáról és tárolásáról a közüzemi nagykereskedővel.

(2) A fogyasztók gázellátásának biztosítása érdekében az engedélyesek az alábbi feladatokat kötelesek elvégezni:

a) az elosztói engedélyes kötelezettsége az új és módosított teljesítményigény kielégítésével kapcsolatos feladatok ellátása, melyeket részletesen Gázelosztási Szabályzat tartalmaz;

b) a közüzemi szolgáltató kötelezettsége:

ba) közüzemi szerződés megkötése,

bb) számlázás,

bc) fogyasztóváltás kezelése,

bd) szerződésszegés kezelése,

be) közüzemből való ki- és belépés kezelése,

bf) ügyfélszolgálati feladatok;

c) a közüzemi fogyasztó az igénybejelentés, az ajánlatadás, és a csatlakozási szerződés megkötésével kapcsolatos ügyintézéssel megbízhatja a közüzemi szolgáltatót, aki ebben az esetben köteles a közüzemi fogyasztó nevében az elosztói engedélyesnél eljárni;

d) a közüzemi fogyasztó részére a közüzemi szerződés alapján az elosztóhálózat használatot a közüzemi szolgáltató biztosítja az elosztóval kötött szerződés vagy megállapodás alapján.

A fogyasztói igény fogadása, a fogyasztó tájékoztatása

3. § (1) A közüzemi szerződés alapját a közüzemi fogyasztó GESZ alapján megkötött hálózati csatlakozási szerződés képezi.

(2) A közüzemi gázellátásra vonatkozó fogyasztói igénybejelentés módjára, tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokról a közüzemi szolgáltató üzletszabályzata rendelkezik.

A közüzemi szerződéskötés

4. § (1) A közüzemi szolgáltató köteles a szerződést megkötni a közüzemi fogyasztóval, ha a csatlakozási szerződésben rögzített feltételek teljesültek és a gáz vételezés műszaki biztonsági feltételei biztosítottak.

(2) Ha a szerződés elkészítéséhez szükséges valamennyi adat, okirat vagy a feltételek teljesítéséhez szükséges igazolás, engedély a közüzemi szolgáltató rendelkezésére áll, a szolgáltató a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles a közüzemi szerződést megkötni. Amennyiben ezen adatokat a fogyasztó nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényéről a szolgáltató a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben a határidő a hiánypótlás teljesítésétől számítva kezdődik.

(3) A közüzemi szerződés a felek aláírásával jön létre, és - a felek ellenkező megállapodása hiányában - a közüzemi szolgáltató által történő kézhezvétellel lép hatályba. A közüzemi szerződés a szolgáltatás igénybevételével is létrejön (feltéve, ha a szerződés megkötésének elmaradása a fogyasztónak nem róható fel), azonban ez nem mentesíti a feleket az írásbeli szerződés megkötése alól.

(4) Ha a fogyasztó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. Ebben az esetben a közüzemi szolgáltató köteles a kézhezvételt követő 20 napon belül az álláspontok egyeztetését kezdeményezi. A szerződés a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes megállapodás időpontjában jön létre, és - a felek ellenkező megállapodása hiányában - lép hatályba.

(5) Amennyiben a közüzemi szolgáltató a kézhezvételt követő 30 napon belül nem válaszol a fogyasztó módosító javaslataira, a szerződést a fogyasztói módosításokkal megkötöttnek kell tekinteni. Ha a fogyasztó a szerződéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a szolgáltatónak, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

(6) Minden fogyasztási helyre eltérő megállapodás hiányában külön szerződést kell kötni. A szolgáltatás teljesítési helye a fogyasztónál felszerelt gázmérő kiömlő csonkja, gázmérő nélküli fogyasztás esetén a fogyasztói főcsap.

(7) Közüzemi fogyasztó esetében a bekapcsolás feltétele a megkötött közüzemi szerződés.

A közüzemi szerződés

5. § (1) A közüzemi szerződés minimális tartalmi elmeit a GET 39. §-ának (5) bekezdése határozza meg.

(2) A közüzemi szerződés részletes szabályait és a minta szerződést a közüzemi szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. Az általános közüzemi szerződés két részből áll, melyek a következők:

a) általános szerződési feltételek, és

b) a fogyasztó egyedi azonosító adatait tartalmazó rendelkezések.

(3) Az egyedi közüzemi szerződés létrejöttéhez, annak írásba foglalása szükséges.

A közüzemi szolgáltató jogai és kötelezettségei

6. § (1) Közüzemi szolgáltatói engedélyes kötelezettsége és kizárólagos joga a földgáz közüzemi szolgáltatói működési engedélyében meghatározott települések, településrészek és területek közüzemi fogyasztói részére történő közüzemi vezetékes földgáz szolgáltatás biztosítása a jogszabályokban, működési engedélyében és üzletszabályzatában rögzítettek alapján, díj ellenében.

(2) A közüzemi szolgáltató - az elosztói engedélyessel együttműködve - köteles gondoskodni a fogyasztó gázigényének szerződés szerinti folyamatos kielégítéséről, a gázminőség, a gáz nyomása és a szolgáltatás minőségét meghatározó, egyéb - az üzletszabályzatban meghatározott -műszaki és megbízhatósági feltételek gázmérési ponton (fogyasztói főcsapnál) való, az elvárhatóság követelményének megfelelő szinten tartásáról. Azokat a minőségre jellemző értékeket, amelyeket jogszabályok, hatósági előírások, szabványok állapítanak meg, az előírt tűréshatárok között kell tartani, kivéve, ha a szerződés ettől eltérő megállapodást tartalmaz.

(3) Ha a fogyasztó a gázellátás során a biztonsági előírásokat nem tartja be és az ezzel kapcsolatos ellenőrzést nem teszi lehetővé, vagy azt meggátolja, a közüzemi szolgáltató az elosztói engedélyessel együttműködve a fogyasztási helyre való bejutásig, a biztonsági ellenőrzés lefolytatásig a szolgáltatást a fogyasztási helyen kívüli beavatkozással felfüggesztheti.

(4) A közüzemi szolgáltató rendszeresen tájékoztatni köteles a fogyasztót a gázszolgáltatással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről.

A fogyasztó jogai és kötelezettségei

7. § (1) A fogyasztó köteles minden általa észlelt, a szolgáltatással kapcsolatos rendellenességet az elosztói engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben a bejelentés a közüzemi szolgáltatóhoz érkezik, köteles azt az elosztói engedélyeshez haladéktalanul továbbítani.

(2) Helyiségen belüli gázszivárgás, gázömlés esetén a fogyasztó köteles a veszély elhárítása érdekében a tőle elvárható intézkedéseket (pl. szellőztetés, gázcsapok lezárása, tűzgyújtás, villamos berendezés bekapcsolásának mellőzése, szikraképződés megakadályozása, a veszélyeztetett környezet tájékoztatása) megtenni.

(3) A fogyasztó köteles gondoskodni a felszerelt gázmérő és nyomásszabályzó állagmegóvásáról.

(4) A fogyasztó köteles legalább ötévente elvégeztetni a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatát. A felülvizsgálatra vonatkozó előírásokat a csatlakozóvezetékek és a fogyasztói berendezések műszaki biztonsági szabályzata tartalmazza.

(5) Üzemzavar vagy forráshiány miatti fogyasztás korlátozás esetén fogyasztó köteles a korlátozási sorrend szerinti vételezés végrehajtására.

(6) A fogyasztó köteles a fogyasztási és teljesítményadatokra vonatkozó, jogszabályokban, az üzletszabályzatban és az ÜKSZ-ben, a szerződésben meghatározott időszakos vagy rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni.

(7) A fogyasztó köteles teljesíteni a fogyasztásának megszakíthatóságára vállalt kötelezettséget.

(8) A fogyasztó köteles lehetővé tenni a közüzemi szolgáltató előzetes írásos értesítése alapján a szolgáltató és az elosztó vagy azok megbízottja részére a bejutást a csatlakozóvezeték, a fogyasztói berendezés és a gázmérő karbantartása, javítása céljából az azok elhelyezését biztosító helyiségekbe, területekre. A szolgáltató köteles lehetőséget biztosítani a fogyasztó részére az időpont előzetes egyeztetésére. Élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető üzemzavar esetén e bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazandók.

A szerződésszegés esetei és szankciói

8. § (1) A közüzemi szerződésszegés és a szabálytalan vételezés eseteit, a szerződéses állapot helyreállításával és a szerződés nélküli vételezés jogszerűvé tételének módjával kapcsolatos eljárási rendet, a közüzemi szerződésszegés következményeit a közüzemi szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

(2) A GET 3. §-ának 50. pontja szerinti szerződés nélküli vételezés is szabálytalan vételezésnek minősül.

(3) Nem minősül szerződés nélküli vételezésnek, ha a fogyasztó az elosztóvezetékhez szabályszerűen csatlakozott, a csatlakozóvezetéket, a fogyasztói vezetéket és a fogyasztói berendezést szabályszerűen építtette ki, majd a közüzemi szerződés megkötését szabályszerűen kezdeményezte, és a szerződéskötés elmaradására neki nem felróható okból került sor, valamint az ellátásért fizetendő, külön jogszabályban meghatározott díjakat folyamatosan határidőre megfizeti.

(4) Amennyiben a szabálytalan vételezés tényleges időtartama nem állapítható meg, abban az esetben 30 napra vonatkoztatva kell a méretlen gázmennyiséget megállapítani.

Elszámolás

9. § (1) A szolgáltatott földgáz mennyiségének és teljesítményének méréséről az elosztói engedélyes gondoskodik a GET 41. és 42. §-ának megfelelően.

(2) A fogyasztó jogosult saját költségén - az elosztói engedélyessel egyeztetett módon - ellenőrző mérőeszközt alkalmazni. Eltérő mérési eredmény esetén a fogyasztás elszámolásánál a GET 42. §-ában meghatározott mérésügyi felülvizsgálat befejezéséig az elszámolási mérő mérési adatai az irányadók.

(3) A szerződés szerint a gáz mennyisége mellett egyéb jellemzőket is mérni, illetve számítani kell. A szolgáltató a mérési adatok közreadásáról saját költségére köteles gondoskodni.

(4) Az elszámolás alapja a szolgáltatott gáz fűtőértéke, valamint a gázmérőn leolvasott érték, amelyet az elosztói engedélyes gáztechnikai normál m3-re számít át. Az átszámítás szabályait az elosztói engedélyes üzletszabályzatában kell meghatározni.

(5) A közüzemi háztartási fogyasztók elszámolása - ettől eltérő megállapodás hiányában - havi, negyedéves vagy éves időszak szerint történhet. A nem háztartási fogyasztók elszámolása - az üzletszabályzatban foglaltak szerint - egyedi megállapodás alapján történik.

(6) Az elosztói engedélyes nyilatkozata alapján a közüzemi szolgáltató megállapodhat a fogyasztóval a gázfogyasztás mérő nélküli, átalánydíjas elszámolásában.

10. § (1) A fogyasztó kérheti a bemutatott számla helyesbítését a közüzemi szolgáltatótól, aki erre 20 napon belül köteles nyilatkozni. A helyesbítés iránti bejelentésnek a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a bemutatott számlán szereplő gázmennyiség az előző év azonos időszakában fogyasztott mennyiség kétszeresét nem haladja meg.

(2) Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, a bejelentés - üzletszabályzatban szabályozott - érdemi elbírálásától számított 8 napon belül a visszatérítést teljesíteni kell.

11. § Az elfogyasztott gázmennyiség ellenértékének beszedése során a közüzemi szolgáltató jogosult részszámlá-zásos módszert alkalmazni. Ezen módszer alkalmazása esetében a gázmérő leolvasására és a végszámla benyújtására a szerződésben meghatározott időszakonként kerül sor, a közbenső időszakban a fogyasztó előre megállapított részértéket fizet, amelyre vonatkozóan a szolgáltató részszámlát bocsát ki. A részszámlázásra vonatkozó részletes szabályokat és eljárásokat a közüzemi szolgáltató az üzletszabályzatában köteles rögzíteni. A közüzemi fogyasztó indokolt esetben (pl. akadályoztatása, hosszabb távolléte esetén) kérheti a részszámlázásos módszer alkalmazásával a részszámla előre történő megfizetését, illetve annak utólag történő megfizetéséről is dönthet a közüzemi szolgáltató.

12. § Ha a közüzemi szolgáltató és a fogyasztó a szerződésben eltérően nem állapodtak meg, a fogyasztó (vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizető) köteles a számlában feltüntetett díjat

a) a számla bemutatásakor, illetve csekkfizetés és átutalás esetén a számlán feltüntetett fizetési határidő lejártáig, lakossági fogyasztó esetében legkevesebb 25 napon belül, nem lakossági fogyasztó esetében legkevesebb 8 napon belül (kivéve, ha erről a felek a szerződésben külön megállapodtak),

b) a pénzintézet által történő benyújtáskor kifizetni.

12/A. § Részszámlázásos módszer alkalmazása esetén a közüzemi szolgáltató - a fogyasztónak (vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizetőnek) a végszámla kiállítását követő 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére - köteles a fogyasztó (vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizető) részére a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül megfizetni a végszámlában kimutatott túlfizetés összegét.[159]

13. § Ha a fogyasztó jelzi, hogy a nála felszerelt gázmérő a fogyasztást nem vagy hibásan méri:

a) háztartási fogyasztónál az előző év azonos időszakának fogyasztását kell alapul venni. Abban az esetben, ha az előző év azonos időszakának gázfogyasztása nem állapítható meg, vagy időközben a gázfogyasztó készülékek számában vagy teljesítményében változás állt be, az elfogyasztott gáz mennyiségét becsléssel kell megállapítani;

b) nem háztartási fogyasztónál az előző év azonos időszakának fogyasztását, a gázfogyasztó készülékek összteljesítményét, továbbá az üzemi, illetve egyéb adatok alapján rögzített használati időt kell figyelembe venni. A fogyasztás becslése gázfogyasztó készülékek vagy hasonló adottságú fogyasztási helyek gázfelhasználása alapján történhet.

14. § Amennyiben a kibocsátott (vég) számlán elszámolt hőmennyiség értéke meghaladja az előző 24 hónapban kibocsátott legmagasabb számlaösszeg értékének kétszeresét, a közüzemi szolgáltató a GET 41. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat oly módon teljesíti, hogy köteles a számlán vagy a számla mellett tájékoztatást nyújtani, amelyben felhívja a fogyasztó figyelmét a számlaérték nagyságára és a mérőállás ellenőrzésére.

Szüneteltetés

15. § (1) A közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltatás szüneteltetését írásban kérheti a közüzemi szolgáltatójánál. A kérelemnek tartalmaznia kell a szüneteltetés pontos időtartamát, valamint a kezdési és befejezési időpontját.

(2) A szüneteltetés feltétele a gázmérő leszerelése, melynek költségei a fogyasztót terhelik. Egyéb esetekben a szüneteltetés műszaki megoldásáról az elosztói engedélyes dönt, a költségek fogyasztó általi megtérítése mellett.

(3) A szüneteltetés egyéb eseteire vonatkozóan a közüzemi szolgáltató üzletszabályzata tartalmaz részletes szabályokat azzal, hogy a tervezhető szüneteltetésre vonatkozó értesítést a fogyasztóval írásban kell közölni.

Fogyasztóváltozás kezelése

16. § (1) Ha a fogyasztó a fogyasztási helyéről elköltözik, illetőleg a szolgáltatás igénybevételével felhagy, köteles azt a közüzemi szolgáltatónak 15 napon belül bejelenteni. A közüzemi szerződés hatályos marad a bejelentés elmulasztása vagy késedelmes bejelentés esetén is, és ennek megfelelően az új fogyasztó igénybejelentéséig az elköltözött fogyasztó felel a csatlakozóvezeték, a fogyasztói berendezés, a nyomásszabályozó és gázmérő állapotáért, a fogyasztás díjának megfizetéséért, a szerződésszegés esetén a következményekért.

(2) Ha a fogyasztó olyan fogyasztási helyre költözik, vagy olyan szolgáltatási helynek lesz a használója, ahol gázszolgáltatás van, és ezt igénybe vette, köteles ezt a közüzemi szolgáltatónál 15 napon belül bejelenteni, a változást igazoló iratokat bemutatni, és új közüzemi szerződést kötni. A közüzemi szolgáltatás igénybevételével az új fogyasztót a korábbi fogyasztóval kötött szerződés tartalmával azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik az új szerződés megkötéséig.

(3) A fogyasztóváltozás bejelentését követő 5 munkanapon belül a közüzemi szolgáltatóval történő szerződés megkötése előtt a közüzemi szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az elosztói engedélyes a fogyasztási helyen felszerelt gázmérőt, nyomásszabályozót a fogyasztó vagy megbízottja jelenlétében térítésmentesen felülvizsgálja, ellenőrizze, a gázmérőt leolvassa, az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vegyen fel, és abból a fogyasztónak adjon át egy példányt.

(4) Egy gázmérőhelyre egyidejűleg csak egy érvényes közüzemi szerződés köthető.

Közüzemből kilépés és visszalépés szabályai

17. § (1) A feljogosított fogyasztó a közüzemi szerződését - eltérő megállapodás hiányában - a bejelentést követő negyedik hónap első napjára mondhatja fel. Ettől az időponttól a felek eltérően is megállapodhatnak. A felmondás és a kilépés feltétele a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló tartozás rendezése. Annak érdekében, hogy a feljogosított fogyasztó kilépésének a GET 36. §-ának (3) bekezdésében meghatározott előfeltétele teljesüljön (közüzemi tartozás rendezése), a közüzemi szolgáltató jogosult a kilépés időpontjáig becsült gázfogyasztásra számított díjakról mint előlegről, számlát kiállítani. Az előlegről kiállított számlán az előleg fizetésre szövegesen utalni kell, és az előleg értékét - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az előző év hasonló időszakának földgáz felhasználása alapján kell megállapítani. A közüzemi tartozásokat - egyéb esedékessé vált tartozás hiányában - az előlegfizetésről és a kilépéskor készített végleges elszámolásról szóló számla megfizetésével kell rendezettnek tekinteni GET 36. §-a (3) bekezdésének értelmezésében. Az előleg megfizetése a feleket nem mentesíti az elszámolási kötelezettség alól.

(2) A feljogosított fogyasztót a közüzemi szerződése megszűnését követően is megilleti a közüzemi szerződésben lekötött mértékű, a GET 36. §-ának (7) bekezdésében előírt kapacitás, amelynek nagyságát a közüzemi szolgáltatói engedélyes határozza meg. A felmondás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a közüzemi szolgáltató kapacitásnyilatkozatot kiadni.

(3) Ha a feljogosított fogyasztó a közüzemi szerződését nem mondja fel, akkor továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretében vételezhet földgázt.

(4) A GET 36. §-ának (8) bekezdésében meghatározott felemelt díjat a szállítóvezetéki fogyasztó a közüzemi nagykereskedőnek, az elosztóvezetéki fogyasztó a közüzemi szolgáltatónak fizeti.

3. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[160]

Az engedélyezési kérelemhez tevékenységenként benyújtandó mellékletek

I. Fejezet

Földgáz szállítására vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz szállítására vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlapot (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratokat.

2. A szállítóvezeték-rendszer műszaki leírása (a tranzit megjelölésével):

a) a szállítóvezeték bemutatása kezdő és végpontjaik valamint egyéb jellemzőik megjelölésével,

b) az indító és átadó állomások leírása és főbb paramétereik megjelölése az ÜKSZ szerint,

c) a szállítóvezetékek üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények leírása és főbb paramétereik megjelölése,

d) szállítóvezetékek üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések leírása, valamint főbb paramétereik megjelölése,

e) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszer leírása.

3. Mérési, felosztási és elszámolási rendszer leírása.

4. A földgáz szállítására kötött érvényes szerződések vagy előszerződések, amelyeket megkötött a

a) közüzemi nagykereskedővel,

b) kereskedőkkel,

c) termelőkkel,

d) feljogosított fogyasztókkal.

5. 5 évre szóló fejlesztési terv és kapacitásfelmérés.

6. Együttműködési, illetve rendszerszintű szolgáltatásra vonatkozó megállapodások:

a) termelővel,

b) elosztóval,

c) tárolóval,

d) a földgázszállító vezetékhez közvetlenül kapcsolódó telephelyi vezetéket üzemeltetővel,

e) rendszerirányítóval [amennyiben a rendszerirányító és a szállító egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végző szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a vállalkozás belső rendjében kell szabályozni].

7. Külön jogszabály szerinti környezetvédelmi engedély.

8. A Vhr. 4. §-ának (8) bekezdésében meghatározott MBFH minősítés alapján a szakemberek összetételének, létszámának szükséges mértékének bemutatása.[161]

II. Fejezet

Földgáz tárolására vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz tárolására vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása.

2. A földgáztároló geológiai, műveléstechnológiai paraméterei és műszaki adatai gáztárolónként:

a) geológiai körülmények leírása és műveléstechnológiai paraméterek megjelölése,

b) a besajtoló és kitároló technológiai létesítmények leírása és főbb paramétereik megjelölése,

c) a földgáztároláshoz szükséges egyéb technológiai létesítmények leírása és főbb paramétereik megjelölése,

d) szállítóvezetéki és elosztóvezetéki, valamint termelési kapcsolódások leírása és azok főbb paramétereinek megjelölése,

e) a földgáztárolók üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések leírása, valamint főbb paramétereik megjelölése,

f) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszer leírása.

3. Mérési, felosztási és elszámolási rendszer leírása.

4. A földgáz tárolására kötött érvényes szerződések vagy előszerződések, amelyeket megkötött a

a) közüzemi nagykereskedővel,

b) feljogosított fogyasztókkal,

c) kereskedőkkel,

d) rendszerirányítóval.

5. 5 évre szóló fejlesztési terv és igényfelmérés.

6. Együttműködési, illetve rendszerszintű szolgáltatásra vonatkozó megállapodások:

a) termelővel,

b) elosztóval,

c) szállítóval,

d) rendszerirányítóval.

7. Amennyiben szükséges, a külön jogszabály szerinti környezetvédelmi engedély.

8. A Vhr. 4. §-ának (8) bekezdésében meghatározott MBFH minősítés alapján a szakemberek összetételének, létszámának szükséges mértékének bemutatása.[162]

III. Fejezet

Földgáz elosztására vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz elosztására vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása.

2. Annak a területnek a leírása, a települések, településrészek, területek felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri, külön feltüntetve, hogy az melyik közüzemi szolgáltatói engedélyeshez tartozik, amennyiben az engedélykérelemben szerepeltetett területen van közüzemi szolgáltató.

3. Az elosztóvezeték-rendszer fő elemeinek és jellemzőinek leírása, a területi üzemviteli irányítás és üzemirányító szolgálatok székhelyének felsorolása. Ezen belül külön feltüntetve az elosztóvezeték-rendszer azon részét, amelyet a kérelmező üzemeltetési szerződés alapján üzemeltet.

4. Az elosztóvezeték-rendszer és a szállítóvezetékrendszer csatlakozási pontjainak és jellemzőinek leírása.

5. Az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszer leírása.

6. Mérési, felosztási és elszámolási rendszer leírása.

7. A földgáz elosztására kötött érvényes szerződések vagy előszerződések, amelyeket megkötött

a) a közüzemi szolgáltatóval, szolgáltatókkal [amennyiben a közüzemi szolgáltató és az elosztási engedélyes egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végző szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a vállalkozás belső rendjében kell szabályozni],

b) elosztóvezeték-rendszer tulajdonosával (üzemeltetési szerződés),

c) rendszerirányítóval.

8. Együttműködési, illetve rendszerszintű szolgáltatásra vonatkozó megállapodások:

a) szállítóval,

b) tárolóval,

c) rendszerirányítóval.

9. 5 évre szóló fejlesztési terv és fogyasztói igényfelmérés.

10. A Vhr. 4. §-ának (8) bekezdésében meghatározott MBFH minősítés alapján a szakemberek összetételének, létszámának szükséges mértékének bemutatása.[163]

IV. Fejezet

Földgáz rendszerirányítására vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz rendszerirányítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása.

2. A rendszerirányítónak a GET-ben, e rendeletben és más jogszabályban, az ÜKSZ-ben és az üzletszabályzatában előírt, illetve vállalt feladatai ellátásához szükséges informatikai, folyamatszabályozási, mérési rendszerek, távközlő hálózatok és egyéb szükséges eszközök, rendszerek és eljárások, valamint feladatainak ellátását biztosító jogok (tulajdonjog vagy egyéb használati jog), igénybe vett távközlési szolgáltatás részletes bemutatása, s a rendszerirányítói működés leírása.

3. Informatikai platform bemutatása és működésének leírása.

4. Mérési, felosztás és elszámolási rendszer leírása.

5. Rendszerszintű szolgáltatások végzésére, a hozzáférésrejogosultakkal és engedélyesekkel kötött vonatkozó szerződések és együttműködési megállapodások bemutatása [amennyiben a rendszerirányító és a szállító egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végző szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdés f) pontja szerint a vállalkozás belső rendjében kell szabályozni].

6. A szállítói rendszer egyensúlytartásához szükséges kiegyenlítő gáz mennyiségének, illetve pénzben kifejezett értékének meghatározására vonatkozó számítások, ezen földgázforrások beszerzésére, szállítására, tárolására kötött érvényes szerződések vagy előszerződések, amelyeket megkötött a

a) tárolói engedélyessel (engedélyesekkel),

b) közüzemi nagykereskedővel,

c) kereskedőkkel,

d) termelőkkel,

e) szállítóval [amennyiben a rendszerirányító és a szállító egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végző szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a vállalkozás belső rendjében kell szabályozni],

f) nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókkal.

V. Fejezet

Földgáz kereskedelmére vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz kereskedelmére vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása.

2. Elszámolási rendszer alapjainak bemutatása.

3. Adatforgalmi és információs rendszer bemutatása.

4. Rendszerszintű szolgáltatásra vonatkozó szerződés a rendszerirányítóval.

VI. Fejezet

Földgáz közüzemi nagykereskedelmére vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz közüzemi nagykereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása.

2. Működési terület leírása.

3. A földgáz kereskedelmére kötött érvényes szerződések vagy előszerződések, amelyeket megkötött

a) a kereskedőkkel,

b) közüzemi szolgáltatókkal és a szállítórendszerről közvetlenül kiszolgált közüzemi fogyasztókkal,

c) szállítási és tárolási engedélyessel,

d) rendszerirányítóval,

e) termelővel.

4. Elszámolási rendszer alapjainak bemutatása.

5. Adatforgalmi és információs rendszer bemutatása.

6. 5 évre szóló igényfelmérés bemutatása.

7. Rendszerszintű szolgáltatásra vonatkozó szerződés a rendszerirányítóval.

VII. Fejezet

Földgáz közüzemi szolgáltatására vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott földgáz közüzemi szolgáltatásra vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása.

2. Annak a területnek a leírása, a települések, településrészek, területek felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri, külön feltüntetve, hogy az adott területek, mely elosztói engedélyeshez tartoznak.

3. A földgáz közüzemi szolgáltatására vonatkozó érvényes szerződések vagy előszerződések, amelyeket megkötött

a) az elosztói engedélyesekkel [amennyiben a közüzemi szolgáltató és az elosztási engedélyes egy jogi személy, akkor az engedélyköteles tevékenységet végző szervezetek közötti kapcsolatokat a Vhr. 4. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a vállalkozás belső rendjében kell szabályozni],

b) a közüzemi nagykereskedői engedélyessel,

c) a rendszerirányítóval.

4. Elszámolási rendszer alapjainak bemutatása.

5. Adatforgalmi és információs rendszer bemutatása.

6. 5 évre szóló igényfelmérés bemutatása.

VIII. Fejezet

Szervezett földgázpiac létrehozására és működtetésére vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott, szervezett földgázpiac létrehozására és működtetésére vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása, az E) táblázat 6. pontja kivételével.

2. A szervezett földgázpiacot működtető társaság alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét.

3. A jegyzett tőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot.

4. Az elszámolás biztosítására vonatkozó szerződések tervezetét.

5. A felelősségbiztosításról szóló szerződést.

6. A rendszerirányítóval megkötendő szerződés tervezetét.

7. Az adatforgalmi és információs rendszer bemutatását.

IX. Fejezet

Határon keresztüli földgázszállító vezetékhez történő hozzáférésre vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott a határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférési működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása, kivétel ez alól a termelő és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, amelyekre csak a 3. számú melléklet XI. fejezetében rögzített A), B), C) táblázat szerinti adatszolgáltatás kötelező.

2. Alkalmazott eljárás- és nyilvántartásrend.

X. Fejezet

Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására vonatkozó működési engedély

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (3. számú melléklet XI. fejezete) és az ott felsorolt iratok benyújtása.

2. Annak a területnek a leírása (települések, településrészek, területek) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri.

3. Azon feljogosítottnak minősülő fogyasztók felsorolása, amelyek a 2. pontban felsorolt területeken az elosztó rendszer kapacitását igénybe veszik. (Külön feltüntetve, hogy közüzemi fogyasztóról, kereskedőhöz tartozó fogyasztóról vagy nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóról van szó.)

4. Az elosztóvezeték-rendszer fő elemeinek és jellemzőinek leírása, a területi üzemviteli irányítás és üzemirányító szolgálatok székhelyének felsorolása. Ezen belül külön feltüntetve az elosztóvezeték-rendszer azon részét, amelyet a kérelmező üzemeltetési szerződés alapján üzemeltet.

5. Mérési és elszámolási rendszer leírása.

6. Adatforgalmi és információs rendszer bemutatása.

7. A PB-gáz vásárlásra kereskedővel, PB termelővel, valamint a PB-gáz elosztására kötött érvényes szerződések vagy előszerződések.

8. 5 évre szóló fejlesztési terv és igényfelmérés.

9. A Vhr. 4. §-ának (8) bekezdésében meghatározott MBFH minősítés alapján a szakemberek összetételének, létszámának szükséges mértékének bemutatása.[164]

XI. Fejezet

Formanyomtatvány a GET alapján engedélyköteles tevékenységekkel kapcsolatban benyújtandó kérelemhez

KÉRELEM

A GET 6-12. §-aiban foglaltak alapján kérem a T. Hivatalt, hogy az alábbiakban részletesen megjelölt általános, valamint a mellékelt részletes szakmai adatok alapján az A) táblázatban meghatározott kérelmet teljesíteni szíveskedjenek:

A) A kérelemre vonatkozó adatok

B) A kérelmező adatai

C) Általános nyilatkozatok

D) Gazdasági adatok

E) Egyéb mellékletek

4. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[165]

Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat

Az ÜKSZ kötelező tartalmi elemei

(1) Az együttműködő földgázrendszer szereplői kapcsolatrendszerének leírása:

a) az együttműködő földgázrendszer szereplői,

b) együttműködési szerződések, az engedélyesek és a hozzáférésre jogosultak közötti együttműködés rendje,

c) a rendszerirányítási engedélyes és a külföldi rendszerirányító kapcsolatai.

(2) Az együttműködő földgázrendszer részletes leírása:

a) a földgázrendszer felépítése, fő részei (szállító-, tároló-, elosztórendszerek, egymáshoz csatlakozásuknak feltételei),

b) fogyasztói csatlakozási előírások: műszaki, gazdasági, jogi feltételek,

c) telemechanikai követelmények, elszámolási mérés, mérési adatátvitel,

d) gázminőségi követelmények, gázszagosítás,

e) a szállító-, elosztó- és tárolórendszerek üzemeltetési feltételei,

f) rendszer karbantartási szabályai.

(3) Az együttműködő földgázrendszer rendszerfejlesztési folyamatának leírása.

(4) Az adatszolgáltatás rendje, a vonatkozó jogszabályok alkalmazásának részletei.

(5) Üzemzavar elhárítás, válsághelyzetre vonatkozó intézkedések, a válsághelyzet elhárítására vonatkozó jogszabályok alkalmazásának részletei.

(6) Versenysemlegesség érvényesítése, a rendszerhez való szabad hozzáférés részletes eljárási rendje:

a) hozzáférésre jogosultság,

b) fogyasztási igénybejelentési eljárás rendje, feltételei,

c) a kapacitás és a szabad kapacitás meghatározása,

d) az elbírálás, döntés, a jogorvoslati eljárás rendje,

e) a ki nem használt kapacitások kezelése,

f) a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör és a közüzemi fogyasztói kör közötti átjárhatóság szabályai.

(7) Elszámolási, felosztási, mérési és adatforgalmi előírások.

(8) A diszkriminációtól mentes működés érdekében az ÜKSZ-ben egységesíteni kell:

a) az üzemviteli, kereskedelmi elszámolási mérések rendjét,

b) a földgáz minőség meghatározásának rendjét,

c) mérőeszközök hitelesítése, a mérés módszerét,

d) elszámolás módját hiteles mérés hiánya esetén,

e) a saját gázfelhasználás, mérési különbözet és a hálózati veszteség tervezési, elszámolási rendjét,

f) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit,

g) rendszerszintű szolgáltatások körét és ezek elszámolását,

h) a nominálás, nominálási eljárás, felosztás rendjét, elszámolások rendjét, a nominálási eltérések kezelését, az eltérések elszámolásának rendjét.

(9) A rendszerirányítás működésére vonatkozó rendelkezések keretében részletesen kell szabályozni:

a) a más szállítói engedélyesekkel, elosztói és tárolói rendszerüzemeltetőkkel történő együttműködés rendjét,

b) a rendszeregyensúlyhoz szükséges tartalék-szállító, elosztó és tároló kapacitások meghatározását,

c) a Vhr. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti kiegyenlítő földgáz mennyiségének és értékének meghatározási módszerét,

d) a szabad kapacitáshoz való hozzáférési elvek alkalmazását a Vhr. 23. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése szerint.

(10) A kapacitáslekötés folyamata, szabályai, kapacitás aukció szabályai, ezek között:

a) a rendszerhasználóval szembeni feltételek,

b) a kapacitáslekötés időtartama.

(11) A kiegyensúlyozáshoz szükséges földgázforrás megtervezése, igénybevételi rendje, opciós források felhasználása, az elszámolások szabályai.

(12) A rendszerirányító által a kiegyenlítő gáz beszerzésének rendje.

(13) Rendszerszintű szolgáltatások:

a) az informatikai platform működtetésének és használatának szabályai, az adatforgalom rendje,

b) nominálási szabályok,

c) a rendszerirányító intézkedései a rendszeregyensúly érdekében,

d) másodlagos kapacitáskereskedelem nyilvántartása,

e) a rendszerirányító hatáskörébe tartozó megszakítható fogyasztás, korlátozás, tervezési, vezénylési és elszámolási szabályai,

f) karbantartások összehangolásának rendje.

(14) A mérlegkörök működtetésének szabályai:

a) mérlegkör létrehozása, megszüntetése,

b) működési mechanizmus, szervezeti szabályzat,

c) felelősségi kérdések,

d) információáramlás,

e) külső-belső elszámolások.

(15) A szervezett földgázpiac működtetésére vonatkozó jogszabályok alkalmazásának részletei.

5. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[166]

Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemei

A szállítói engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei

I. Általános rész

Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások.

A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása.

A külső környezettel való kapcsolata:

a) felettes szervekkel való kapcsolat;

b) fogyasztók és rendszerhasználók részére adott információk.

II. Az engedélyes tevékenységei

1. Általános biztonsági előírások:

a) fogyasztók és rendszerhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések;

b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok;

c) a környezetvédelmi előírások és az előírást biztosító rendelkezések.

2. Szolgáltatás minőségi követelmények:

a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása;

b) az engedélyes tevékenység minőségi jellemzői;

c) a forgalmazott gáz minőségi előírása;

d) a gázminőség ellenőrzésének részletes eljárásrendje.

3.Műszaki követelmények:

a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titkok körébe nem tartozó főbb műszaki paraméterek;

b) az engedélyesek által működtetett rendszer üzemviteli irányítási rendje, beleértve az ezek távfelügyeletét és adatforgalmát biztosító rendszert.

4.A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai:

a) az igénykielégítés feltételei, a fogyasztóval kötött földgázszállítási szerződés;

b) az igénybejelentő részére történő tájékoztatás rendje és szabályai;

c) az igénylőtől kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja;

d) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája;

e) a fogyasztónál és a rendszerhasználónál történt változás esetén alkalmazott eljárás.

5.A szerződési feltételek a hálózati csatlakozási, szállítási és szagosítási szerződésekhez:

a) általános szerződéses feltételek;

b) szerződéstípusok (az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény alapján kiadott földgázellátáshoz kapcsolódó hatósági árakat megállapító jogszabályban meghatározott csoportonként);

c) egyedi feltételek kezelése;

d) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok;

e) az engedélyes rendszerének karbantartása és hibaelhárításának rendje;

f) a szerződő partnerrel szemben támasztott követelmények;

g) mennyiségi elszámolási és fizetési előírások:

ga) a csatlakozásért fizetendő díj, mértéke és számításának szabályai,

gb) a szállításért fizetendő díj, mértéke és számításának szabályai,

gc) a szagosításért fizetendő díj, mértéke és számításának szabályai,

gd) az elszámolás alapja, időszaka és rendje,

ge) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedménye-zés szabályai,

gf) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése,

gg) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje,

gh) a kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje,

gi) a választható fizetési módok,

gj) a választható fizetési határidők,

gk) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók.

6. Szerződésszegésre és szerződés nélküli vételezésre vonatkozó szabályok:

a) a szerződésszegés és szerződés nélküli vételezés esetei;

b) szankciók és következmények;

c) a szerződéses állapot helyreállítása;

d) a szerződés nélküli vételezés és jogszerűvé tételének módja.

7. A panaszok kezelésének rendje.

III. Mellékletek

1. A társaság szervezeti felépítése.

2. A működtetett rendszer leírása, műszaki adatai

3. Az ügyfélszolgálati iroda elérhetősége.

4. A csatlakozás pénzügyi feltétele és a megállapodás dokumentum mintái.

5. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek.

6. Szerződésminták.

7. A korlátozási menetrend sorrend.

8. Eljárásrend a szerződésszegés és szabálytalan vételezés esetén, kötbértábla.

9. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása.

10. Etikai Kódex.

11. Egyéb, a Hivatal által előírt mellékletek.

IV. Függelék

1. Jogszabályok, szabványok, belső utasítások.

Az elosztói engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei

I. Általános rész

Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre.

Fogalmi meghatározások.

A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása.

A külső környezettel való kapcsolata:

a) felettes szervekkel való kapcsolat;

b) fogyasztók részére adott információk (a működési terület kifüggesztése a fogyasztói irodában, szerelők elérhetősége stb.) .

II. Az engedélyes tevékenységei

1.Általános biztonsági előírások:

a) fogyasztók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések;

b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok;

c) a környezetvédelmi előírások és az előírást biztosító rendelkezések.

2.Szolgáltatás minőségi követelmények:

a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása;

b) a szolgáltatás színvonalának eljárásrendje és mutatói;

c) az engedélyes tevékenység minőségi jellemzői;

d) a forgalmazott gáz minőségi előírásai;

e) a gázminőség ellenőrzésének részletes eljárásrendje.

3.Műszaki követelmények:

a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titkok körébe nem tartozó főbb műszaki paraméterek;

b) az engedélyesek által működtetett rendszer üzemviteli irányítási rendje, beleértve az ezek távfelügyeletét és adatforgalmát biztosító rendszert.

4.A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai:

a) az igénykielégítés feltételei, a fogyasztóval kötött csatlakozási szerződés;

b) az igénybejelentő részére történő tájékoztatás rendje és szabályai;

c) az igénylőtől kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja;

d) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája;

e) a fogyasztó személyében történt változás esetén alkalmazott eljárás.

5.A szerződési feltételek a hálózati csatlakozási és az elosztási szerződésekhez

a) általános szerződéses feltételek;

b) szerződéstípusok;

c) egyedi feltételek kezelése;

d) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok;

e) az engedélyes rendszerének karbantartása és hibaelhárításának rendje;

f) a szerződő partnerrel szemben támasztott követelmények;

g) mennyiségi elszámolási és fizetési előírások:

ga) a csatlakozásért fizetendő díj, mértéke és számításának szabályai,

gb) az elszámolás alapja, időszaka és rendje,

gc) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedménye-zés szabályai,

gd) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése,

ge) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje,

gf) a kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje,

gg) a választható fizetési módok,

gh) a választható fizetési határidők,

gi) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók.

6. Szerződésszegésre és szerződés nélküli vételezésre vonatkozó szabályok:

a) a szerződésszegés és szerződés nélküli vételezés esetei;

b) szankciók és következmények;

c) a szerződéses állapot helyreállítása;

d) a szerződés nélküli vételezés és jogszerűvé tételének módja.

7.A panaszok kezelésének rendje.

8.A fogyatékkal élőkre vonatkozó speciális rendelkezések.

III. Mellékletek

1. A társaság szervezeti felépítése.

2. A működtetett rendszer leírása, műszaki adatai.

3. Az ügyfélszolgálat elérhetősége.

4. A csatlakozás pénzügyi feltétele és a megállapodás dokumentum mintái.

5. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek.

6. Szerződésminták.

7. A korlátozási sorrend.

8. Eljárásrend a szerződésszegés és szabálytalan vételezés esetén, kötbértábla.

9. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása.

10. A társasági azonosító bemutatása.

11. Etikai Kódex.

12. Egyéb, a Hivatal által előírt mellékletek.

IV. Függelék

1. Jogszabályok, szabványok, belső utasítások.

A tárolói engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei

I. Általános rész

Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások.

A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása.

A tárolórendszerek jellemző adatai. A külső környezettel való kapcsolat:

a) felettes szervekkel való kapcsolat;

b) fogyasztók és rendszerhasználók részére adott információk.

II. Az engedélyes tevékenységei

1. Általános biztonsági előírások:

a) fogyasztók és rendszerhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések;

b) a tárolókhoz való diszkriminációmentes és átlátható hozzáférést minden tárolóhasználó számára biztosító rendelkezések;

c) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok;

d) a környezetvédelmi előírások és az előírást biztosító rendelkezések.

2.Szolgáltatás minőségi követelmények:

a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása;

b) az engedélyes tevékenység minőségi jellemzői;

c) a gáz átadási (mérési) ponton a szolgáltatás minőségére, folyamatosságára vonatkozó statisztikák, megbízhatósági és egyéb minőségi követelmények és előírt tűrés határai;

d) a tárolt gáz minőségi előírásai;

e) a gázminőség ellenőrzésének részletes eljárásrendje.

3.Műszaki követelmények:

a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titkok körébe nem tartozó főbb műszaki paraméterek;

b) az engedélyes által működtetett rendszerek üzemviteli irányítási rendje, beleértve az ezek távfelügyeletét és adatforgalmát biztosító rendszert, valamint az informatikai platformhoz való csatlakozás szükséges elemeit;

c) a tárolók adatainak, kapacitásának meghatározása, és azok közzétételi rendje az alábbiak szerint:

ca) a tároló kapacitása meghatározásának módszere, az így meghatározott adatok,

cb) a tárolók aktuális feltöltöttsége,

cc) a tárolási ciklusok időbeli meghatározása,

cd) a tárolók karbantartásai ciklusai és az így számítható kapacitásváltozások,

ce) egyesített tárolók szabad és kitárolási kapacitása, terhelésváltási sebessége,

cf) egyes tárolók betárolási kapacitásának meghatározása, kitermeléskor biztosított indító nyomások;

d) a tárolók karbantartási és hibaelhárítási rendje; a bejelentett vagy feltárt üzemzavar kezelésének módja, nyilvántartása, az eljárás során elvégzendő teendők;

e) üzemzavar esetén a fogyasztók és más engedélyesek értesítésének rendje és módja;

f) elszámolási mennyiségmérő rendszerek üzemeltetésének, ellenőrzésének és az ellenőrzésre vonatkozó eredményeknek a mérésben érintett másik fél számára történő hozzáférési rendje;

g) a tárolási tevékenység ellátásához szükséges gázforgalmi adatok biztosításának rendje.

4.Kereskedelmi előírások:

a) ügyfélszolgálat működtetésének rendje;

b) az értékesítés feltételeire vonatkozó szabályok, tekintettel az üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásaira, különösen a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók és kereskedőkre vonatkozó pénzügyi feltételeket dokumentáló előírásokra is;

c) a beérkezett igények elbírálásának rendje, tekintettel az esetlegesen nem elégséges tárolási kapacitások elosztása során alkalmazandó eljárásokra, sorrendiségre;

d) a fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai:

da) az igénykielégítés feltételei, a fogyasztóval kötött tárolási szerződés,

db) az igénybejelentő részére történő tájékoztatás rendje és szabályai,

dc) az igénylőtől kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja,

dd) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája,

de) a fogyasztónál és a rendszerhasználónál történt változás esetén alkalmazott eljárás;

e) a nomináláshoz kapcsolódó részletes szabályok;

f) mérlegkészítési, elszámolási szabályok;

g) mobil gázhoz keveredő párnagáz mennyiségének meghatározásánál alkalmazott eljárás;

h) a tároltató felekre történő allokáció összefüggései;

i) a megszakítható fogyasztással kapcsolatos tárolói eljárások;

j) a szerződési feltételek a tárolási szerződésekhez:

ja) általános szerződéses feltételek,

jb) egyedi feltételek kezelése,

jc) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok,

jd) az engedélyes rendszerének karbantartása és hibaelhárításának rendje,

je) a szerződő partnerrel szemben támasztott követelmények;

k) mennyiségi elszámolási és fizetési előírások:

ka) a tárolásért fizetendő díj, mértéke és számításának szabályai,

kb) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedménye-zés szabályai,

kc) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése,

kd) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje,

ke) a pótdíjak és kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje,

kf) a választható fizetési módok,

kg) a választható fizetési határidők,

kh) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók;

l) szerződésszegésre vonatkozó szabályok:

la) a szerződésszegés esetei,

lb) szankciók és következmények,

lc) a szerződéses állapot helyreállítása;

m) a panaszok kezelésének rendje.

III. Mellékletek

1. A társaság szervezeti felépítése.

2. A működtetett rendszer leírása, műszaki adatai.

3. Az ügyfélszolgálat elérhetősége.

4. A tárolás pénzügyi feltételei és a megállapodás dokumentum mintái.

5. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek.

6. Szerződésminták.

7. Eljárásrend a szerződésszegés esetén.

8. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása.

9. Etikai Kódex.

10. Egyéb, a Hivatal által előírt mellékletek.

IV. Függelék

1. Jogszabályok, szabványok, belső utasítások.

A közüzemi nagykereskedői engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei

I. Általános rész

Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások.

A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása.

A külső környezettel való kapcsolata:

a) felettes szervekkel való kapcsolat;

b) fogyasztók részére adott információk.

II. Az engedélyes tevékenységei

1.Általános biztonsági előírások:

a) fogyasztók és rendszerhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések;

b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok;

c) a környezetvédelmi előírások és az előírást biztosító rendelkezések.

2.Szolgáltatás minőségi követelmények:

a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása;

b) az engedélyes tevékenység minőségi jellemzői;

c) a forgalmazott gáz minőségi előírásai;

d) a gázminőség ellenőrzésének részletes eljárásrendje.

3.A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai:

a) az igénykielégítés feltételei;

b) az igénybejelentő részére történő tájékoztatás rendje és szabályai;

c) az igénylőtől kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja;

d) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája;

e) a fogyasztónál történt változás esetén alkalmazott eljárás.

4.A szerződési feltételek a szerződésekhez:

a) általános szerződéses feltételek;

b) szerződéstípusok;

c) egyedi feltételek kezelése;

d) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok;

e) az engedélyes rendszerének karbantartása és hibaelhárításának rendje;

f) a szerződő partnerrel szemben támasztott követelmények;

g) mennyiségi elszámolási és fizetési előírások:

ga) az elszámolás alapja, időszaka és rendje,

gb) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedménye-zés szabályai,

gc) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése,

gd) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje,

ge) a kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje,

gf) a választható fizetési módok és fizetési kedvezmények,

gg) a választható fizetési határidők,

gh) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók.

5. Szerződésszegésre és szerződés nélküli vételezésre vonatkozó szabályok:

a) a szerződésszegés és szerződés nélküli vételezés esetei;

b) szankciók és következmények;

c) a szerződéses állapot helyreállítása;

d) a szerződés nélküli vételezés és jogszerűvé tételének módja.

6.A panaszok kezelésének rendje.

III. Mellékletek

1. A társaság szervezeti felépítése.

2. Az ügyfélszolgálat elérhetősége.

3. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek.

4. Szerződésminták.

5. Eljárásrend a szerződésszegés és szabálytalan vételezés esetén, kötbértábla.

6. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása.

7. Etikai Kódex.

8. Egyéb, a Hivatal által előírt mellékletek.

IV. Függelék

1. Jogszabályok, szabványok, belső utasítások.

A közüzemi szolgáltatói engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei

I. Általános rész

Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre.

Fogalmi meghatározások.

A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása.

A külső környezettel való kapcsolata:

a) felettes szervekkel való kapcsolat;

b) fogyasztók részére adott információk (a fogyasztói irodában a működtetett terület kifüggesztése, szerelők elérhetősége stb.) .

II. Az engedélyes tevékenységei

1.Általános biztonsági előírások:

a) fogyasztók és rendszerhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések;

b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok;

c) a környezetvédelmi előírások és az előírást biztosító rendelkezések.

2.Szolgáltatás minőségi követelmények:

a) a fogyasztói elégedettségi vizsgálat bemutatása;

b) a szolgáltatás színvonalának eljárásrendje és mutatói;

c) az engedélyes tevékenység minőségi jellemzői;

d) a forgalmazott gáz minőségi előírásai;

e) a gázminőség ellenőrzésének részletes eljárásrendje.

3.A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai:

a) az igénykielégítés feltételei;

b) az igénybejelentő részére történő tájékoztatás rendje és szabályai;

c) az igénylőtől kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja;

d) ajánlattételi kötelezettség, és az elmulasztásának konzekvenciája;

e) a fogyasztónál történt változás esetén alkalmazott eljárás.

4.A szerződési feltételek a szerződésekhez:

a) általános szerződéses feltételek;

b) szerződéstípusok (a földgázellátáshoz kapcsolódó hatósági árakat megállapító jogszabályban meghatározott csoportonként);

c) egyedi feltételek kezelése;

d) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok;

e) a szerződő partnerrel szemben támasztott követelmények;

f) mennyiségi elszámolási és fizetési előírások: fa) az elszámolás alapja, időszaka és rendje,

fb) hatósági árhoz képest alkalmazott árengedménye-zés szabályai,

fc) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése,

fd) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje,

fe) a kötbérek alkalmazásának és fizetésének rendje,

ff) a választható fizetési módok és fizetési kedvezmények,

fg) a választható fizetési határidők.

5. Szerződésszegésre és szerződés nélküli vételezésre vonatkozó szabályok:

a) a szerződésszegés és szerződés nélküli vételezés esetei;

b) szankciók és következmények;

c) a szerződéses állapot helyreállítása;

d) a szerződés nélküli vételezés és jogszerűvé tételének módja;

e) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók.

6.A panaszok kezelésének rendje.

7.A fogyatékkal élőkre vonatkozó speciális rendelkezések.

III. Mellékletek

1. A társaság szervezeti felépítése.

2. Az ügyfélszolgálat elérhetősége.

3. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek.

4. Szerződésminták, számlaminták.

5. Eljárásrend a szerződésszegés és szabálytalan vételezés esetén, kötbértábla.

6. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása.

7. A társasági azonosító bemutatása.

8. Etikai Kódex.

9. Egyéb, a Hivatal által előírt mellékletek.

IV. Függelék

1. Jogszabályok, szabványok, belső utasítások.

A kereskedői engedélyes üzletszabályzatának tartalmi elemei

I. Általános rész

Az üzletszabályzat hatálya és érvényességi köre. Fogalmi meghatározások.

A Társaság által végzett tevékenységek és szolgáltatások felsorolása.

A külső környezettel való kapcsolata:

a) felettes szervekkel való kapcsolat;

b) fogyasztók részére adott információk.

II. Az engedélyes tevékenységei

1.Általános biztonsági előírások:

a) fogyasztók biztonságos ellátására vonatkozó garanciák és az ellátást biztosító rendelkezések;

b) az adatvédelemre vonatkozó biztosítékok;

c) a környezetvédelmi előírások és az előírást biztosító rendelkezések.

2.Szolgáltatás minőségi követelmények:

a) az engedélyes tevékenység minőségi jellemzői;

b) a forgalmazott gáz minőségi előírásai;

c) a gázminőség ellenőrzésének részletes eljárásrendje.

3.A fogyasztói igény kielégítésének módjai és részletes szabályai:

a) az igénybejelentő részére történő tájékoztatás rendje és szabályai;

b) az igénylőtől kért adatok, dokumentumok felsorolása és a benyújtás módja;

c) a fogyasztónál történt változás esetén alkalmazott eljárás.

4.A szerződési feltételek a szerződésekhez:

a) általános szerződéses feltételek;

b) egyedi feltételek kezelése;

c) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályok;

d) a szerződő partnerrel szemben támasztott követelmények;

e) mennyiségi elszámolási és fizetési előírások:

ea) az elszámolás alapja, időszaka és rendje,

eb) a mérés és az elszámolás során alkalmazott számítások részletezése,

ec) a számlázás és a számlakifogásolások intézésének rendje.

5. Szerződésszegésre vonatkozó szabályok:

a) a szerződésszegés esetei;

b) szankciók és következmények;

c) a szerződéses állapot helyreállítása;

d) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciók.

6. A panaszok kezelésének rendje.

Mellékletek

1. A társaság szervezeti felépítése.

2. Az ügyfélszolgálati iroda elérhetősége.

3. Elszámolás során alkalmazott számítási eljárás, paraméterek.

4. Szerződések általános tartalmi elemei.

5. Eljárásrend a szerződésszegés és szabálytalan vételezés esetén.

6. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása.

7. Etikai Kódex.

8. Egyéb, a Hivatal által előírt mellékletek.

Függelék

1. Jogszabályok, szabványok, belső utasítások.

6. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[167]

A tevékenységek számviteli szétválasztásának alapelvei, a szétválasztással szemben támasztott követelmények és a szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemei

Általános rendelkezések

Az integrált földgázipari vállalkozás tevékenységeinek számviteli szétválasztásával és a tevékenységek teljesítményeinek bemutatásával megbízható és valós képet kell kapni a vállalkozás engedélyköteles tevékenységeinek (üzletágainak) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámoló (a továbbiakban: éves beszámoló) a GET 51. §-a alapján készített kiegészítő mellékletének alá kell támasztania, hogy a tevékenységek között keresztfinanszírozás nem történt, és hogy a vállalkozás másodlagos tevékenysége nem veszélyezteti az engedélyköteles tevékenység végzését.

A tevékenységek számviteli szétválasztása során alkalmazott módszereket, vetítési alapokat a társaság számviteli szabályozásában részletesen meg kell fogalmazni. A társasági éves beszámoló kiegészítő mellékletének ezen társasági szabályzatokra is hivatkoznia kell. Az engedélyesnek a számviteli szétválasztás részleteiről szóló szabályzatát a Hivatal bármikor ellenőrizheti.

Integrált földgázipari vállalkozások esetében az engedélyes tevékenység(ek) beszámolási időszak alatti megszűnése esetén is tartalmaznia kell a tárgyévi kiegészítő mellékletnek az adott tevékenység(ek) mérlegeit és eredménykimutatásait a GET 51. §-a szerint értelmezve.

I. A tevékenységek szétválasztásának alapelvei

1. Teljeskörűség elve: a tevékenységek számviteli szétválasztása során - közvetlen hozzárendelés vagy valamilyen felosztási módszer alapján - minden eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás felosztásra kerül a vállalkozás tevékenységei között.

2. Áttekinthetőség és egyszerűség elve: a tevékenységek szétválasztása a vonatkozó törvényeknek megfelelően, lehetőleg egyszerű és átlátható szabályok szerint, nyomon követhető módon történjen.

3. Állandóság elve: a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatására csak a Hivatal megfelelő idejű és tartalmú tájékoztatása mellett van lehetőség. Megváltoztatását a számviteli szabályzatban rögzíteni kell, és a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.

4. Egységesség elve: a szétválasztás szabályai legyenek összhangban a korábban alkalmazott költségmegosztási módszerekkel.

5. Folytonosság elve: a szétválasztott engedélyesek részére a folyamatos működéshez szükséges eszközöket és pénzforrásokat biztosítani kell.

II. A tevékenységek szétválasztásával szemben támasztott követelmények

1. A tevékenységek közötti és a vállalkozáson kívüli szereplőkkel történő gazdasági események egységes kezelése. A GET 51. §-a szerinti kiegészítő mellékletnek úgy kell bemutatnia az adott tevékenységek vagyoni és jövedelmezőségi helyzetét, mintha önálló gazdálkodó szervezetek keretében végeznék azokat.

Ennek megfelelően a vállalkozás tevékenységei közötti tranzakciók miatt az egyes tevékenységek bevételeinek és ráfordításainak összegzésével a vállalati szintű bevétel és/vagy ráfordítás-kategóriákban halmozódás történhet. Ezek a halmozódások a vállalkozás egészére készített kimutatásokban nem szerepelhetnek.

2. A tevékenységek közötti és a külső tranzakciók egységes kezelése azt is jelenti, hogy a tevékenységek közötti eszköz- és/vagy forrásátsorolásokat úgy kell elszámolni, mintha a tranzakció külső féllel történt volna.

3. Az integrált földgázipari vállalkozás engedélyes tevékenységeire készítendő kimutatás alatt a számvitelről szóló törvény mellékletében található könyvviteli mérleg ("A" változat) és eredménykimutatás (összköltség-eljárással, "A" változat) értendő. A kimutatások tagolására és a tételek tartalmára a számvitelről szóló törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

4. Az eszközöket, forrásokat, bevételeket és ráfordításokat közvetlenül - vagy amennyiben közvetlenül egyes tevékenységhez nem rendelhetők - az engedélyes belső számviteli szabályzatában meghatározott rendben megválasztott vetítési alapok alapján kell felosztani. Az eszközökhöz/forrásokhoz kapcsolódó bevételek/ráfordítások tevékenységek közötti megosztását egymással összhangban kell megoldani.

5. A könyvvizsgáló az éves beszámoló vizsgálata keretében ellenőrizni tartozik, hogy a tevékenységek szétválasztásának szabályai megfelelően vannak dokumentálva, és hogy a szétválasztás a szabályzatok alapján történik.

6. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kapacitás aukción elért árbevételt, és a kikiáltási ár felett elért eredményt is.

III. A szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemei

1. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások körének fogalmi és tartalmi meghatározása.

2. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez nem rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások megosztásának szabályai, legalább mérleg- és eredménykimutatás tételenként.

7. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[168]

A rendszerirányítói, szállítói, illetve elosztói engedélyesek megfelelési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

1. Más engedélyeseket is érintő üzleti folyamatainak tevékenység szintű bemutatása, amely bizonyítja az engedélyes önálló működését és vezető tisztségviselője önálló döntéshozatali lehetőségeit - figyelembe véve a Vhr. 6. §-ában leírtakat is - így különösen a következőket:

1.1. A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás szervezeti felépítéséből, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó jogi személyek alapító okirataiból következő, különböző vezetői szintekhez kapcsolódó hatáskörök, illetve információáramlási és beszámolási útvonalait.

1.2. A vertikálisan integrált vállalkozás fő döntéshozó szerveinek összetételét.

1.3. Az engedélyes tevékenység független működéséhez szükséges erőforrások (személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek) biztosítását.

1.4. A szállítói, illetve elosztói tevékenység vezetéséért felelős személyek visszahívásának lehetséges indokait.

1.5. A vezető tisztségviselőknek és a vezető állású munkavállalóknak (a továbbiakban együtt: vezetők) a társaságon, illetve az iparágon belüli pozíció váltására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

1.6. A vezetők díjazásának elemeit (részvényjuttatás, teljesítményarányos díjazás stb.) .

2. Ügyfélkapcsolat kezelés.

3. A szakszemélyzetére vonatkozó, az egyenlő elbánást biztosító részletes magatartási szabályok.

4. A szakszemélyzetre vonatkozó, a tevékenységek szétválasztását bemutató oktatási rendszer és annak tematikája.

5. Adatkezelési eljárások és azok megvalósítása az informatikai rendszerekben.

6. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyelete és ellenőrzése.

7. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok, illetve a szakszemélyzetre vonatkozó szabályok megsértése, esetén alkalmazandó szankciók rendszere.

8. Az önálló kommunikációs megjelenés elemei (társaság neve, önálló honlap, rendezvényeken való képviselet stb.) .

9. A támogató funkciók (számvitel, jog, marketing stb.) társaságon belüli megvalósítása, a költségek megosztása.

10. Az engedélyes tevékenységhez tartozó kiszervezett, de saját leányvállalat által végzett tevékenységek.

11. Az engedélyes tevékenységhez tartozó, versenyeztetés alapján külső megbízottak által végzett tevékenységek.

12. A szabályzatban lefektetett előírások megvalósításának időbeli ütemezése.

13. A megfelelési jelentés összeállításáért felelős személy(ek) kijelölése.

8. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[169]

A megfelelési jelentés kötelező tartalmi elemei

1. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó megfelelési szabályzat végrehajtásának éves tapasztalatai.

2. A megfelelési szabályzat alapján végrehajtott intézkedések, oktatások.

3. A megfelelési szabályzat alapján végrehajtott informatikai és ügyvitel-szervezési változások bemutatása.

4. A megfelelési szabályzat végrehajtása alapján tervezett változások.

5. A megfelelési szabályzatban bemutatott időbeli ütemezés alakulása, a szabályzat minden pontjára külön-külön.

6. A megfelelési szabályzat egyes pontjainak teljesítése, illetve az azoktól való elmaradás indokai.

7. A vertikálisan integrált vállalkozásokban működő engedélyesek tényleges függetlenségét illetően, a funkcionális függetlenség és szétválasztás mellett kidolgoztak-e olyan egyéb intézkedéseket, melyek a jogi szétválasztással egyenlő hatásúak.

8. A megfelelési jelentés összeállításáért, valamint a megfelelési szabályzat tartalmáért felelős vezető nyilatkozata arról, hogy a megfelelési jelentésben foglaltak megfelelnek a valóságnak.

9. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[170]

Az engedély-módosítási kérelem elbírálásához szükséges bizonylatok, kiegészítések

9.1. Új települések, településrészek és területek (fogyasztók) engedélyezése

9.1.1. Földgáz elosztói engedélyes kérelméhez benyújtandó iratok:

1. Új település, településrész engedélyezésekor az illetékes helyi önkormányzatok képviselő-testületei nyilatkozata a tanulmányterv és annak adataira alapuló csatlakozási díj számítás elfogadásáról.

2. Új település, településrész engedélyezésekor az illetékes helyi önkormányzatokkal kötött, az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott megállapodás a gázelosztó hálózat létesítéséről.

3. Új terület engedélyezése esetén az érintett fogyasz-tó(k) nyilatkozata a tanulmányterv és annak adataira alapuló csatlakozási díj számítási módjának és mértékének elfogadásáról, továbbá megállapodás a gázelosztó hálózat létesítéséről.

4. Csatlakozási díj számítás, illetve a megállapodásos csatlakozás esetén a megállapodás alapjául szolgáló megtérülési számítás részletes bemutatása, elektronikus formában.

5. A beruházás gazdaságossági, illetve megtérülési számításai a beruházás egészére nézve.

6. A gázelosztó hálózat létesítéséről szóló megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a beruházás összköltségét;

- a beruházás finanszírozási forrásainak bemutatását;

- a csatlakozási díj összegét és fogyasztói kategóriánkénti bontását;

- a létrejövő vezetékrendszer tulajdonosi szerkezetének bemutatását.

7. Vagyon- és a környezeti károkra is kiterjedő felelősségbiztosítási szerződések meglétének igazolása.

8. A beruházás finanszírozási forrásainak rendelkezésre állásának bemutatása.

9. Nyilatkozat arról, hogy a módosításban szereplő gázelosztó rendszerek természetvédelmi területet érintenek-e. Amennyiben valamely rendszer természetvédelmi területet érint, a tanulmánytervhez mellékelni kell a területileg illetékes Természetvédelmi Igazgatóság állásfoglalását is.

10. A rendszerirányító nyilatkozata a szükséges kapacitás rendelkezésre állásáról.

11. Nem elosztói tulajdonban megvalósuló rendszerek esetében, az elosztórendszer tulajdonosával létrejött megállapodás, Vhr. 28. § szerinti üzemeltetési szerződés benyújtása.

9.1.2. Földgáz közüzemi szolgáltatói engedélyes kérelméhez benyújtandó iratok:

1. Új település, településrész engedélyezésekor az illetékes helyi önkormányzatok képviselő-testületei nyilatkozata a földgáz közüzemi szolgáltató kiválasztásáról.

2. Új terület engedélyezése esetén az érintett fogyasz-tó(k) megállapodása a földgáz közüzemi szolgáltatóval.

3. A földgáz közüzemi szolgáltató megállapodása a fogyasztók ellátására a tervezett elosztórendszert üzemeltető elosztói engedélyessel.

9.2. Bekapcsolási időpont módosítása iránti kérelméhez benyújtandó iratok

1. A bekapcsolási időpont áthelyezésének indokai, annak bemutatása, hogy a beruházás elhúzódása, illetve az ellátás megkezdésének időpontja nem az engedélyesnek felróható okból következett be.

2. Az önkormányzattal, fogyasztóval kötött megállapodások módosítása, amennyiben az szükséges.

3. Nyilatkozat a beruházás finanszírozási forrásainak változatlanságáról.

9.3. Települések, településrészek és területek (fogyasztók) kizárólagossági jogáról történő lemondás, illetve azok átadása

9.3.1. A Hivatal előzetes jóváhagyásához benyújtandó irat:

Az érdekelt engedélyesek közös kérelme, melyben a településeket, településrészeket, területeket, fogyasztót korábban ellátó engedélyes lemond kizárólagossági jogáról, a kérelmező engedélyes pedig kéri engedélye(i) kiterjesztését ugyanezen ellátási vagy működési területekre.

9.3.2. Az átadás iránti kérelméhez benyújtandó iratok:

1. Nem elosztói tulajdonban lévő rendszerek esetében, az elosztórendszer tulajdonosával létrejött megállapodás, Vhr. 28. §-a szerinti üzemeltetési szerződés benyújtása.

2. Az önkormányzattal, fogyasztóval kötött megállapodás, rendszertulajdonossal kötött adásvételi szerződés.

3. Az átadás-átvétel lebonyolításának ütemterve.

4. Vezetékes PB-szolgáltatásról való átállás esetén az újonnan épülő vezetékrendszerekre vonatkozó tanulmányterv, ez alapján a csatlakozási díjszámítás (a fogyasztóktól maximum e számítás alapján kiszámított díj kérhető) részletes bemutatása elektronikus formában, az érintett önkormányzat nyilatkozata a tanulmányterv és annak adataira alapuló csatlakozási díj számítás elfogadásáról, valamint a 9.1.1. részben az 5-11. pontban a földgáz elosztói engedélyes kérelméhez benyújtandó iratok.

9.4. A földgázszállítói és tárolói engedélyesnek a Vhr. 18. §-ának (5) bekezdése szerinti kérelmeihez benyújtandó iratok

1. A beruházással megvalósuló új földgázrendszer megvalósításának határideje.

2. A létrejövő földgázrendszer tulajdonosi szerkezetének ismertetése.

3. Vagyon- és a környezeti károkra is kiterjedő felelősségbiztosítási szerződések meglétének igazolása.

4. A beruházás finanszírozási forrásainak rendelkezésre állásának bemutatása.

5. Annak bemutatása, hogy a 3 éves üzleti terv tartalmazza-e a beruházást.

6. Nyilatkozat arról, hogy a beruházással megvalósuló új földgázrendszer természetvédelmi területet érint-e. Amennyiben valamely rendszer természetvédelmi területet érint, mellékelni kell a területileg illetékes Természetvédelmi Igazgatóság állásfoglalását.

9.5. A meglévő csatlakozó, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történő átminősítése és működtetése iránti kérelemhez benyújtandó iratok

1. Annak bemutatása, hogy saját szervezetében biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenysége folytatását.

2. A telephelyi vezeték fő elemeinek és jellemzőinek leírása, szükség esetén térképekkel.

3. A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal által kiállított műszaki-biztonsági megfelelőségi igazolást.

4. A Vhr. 29/G. §-ának megfelelő, a telephelyi fogyasztókkal megkötött (elő) szerződések.

9.6. Az új csatlakozó, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké történő átminősítése és működtetése iránti kérelemhez benyújtandó iratok

1. Az elosztói vagy szállítói engedélyes részletes ajánlatát, amely tartalmazza a fogyasztó elosztó- vagy szállítóvezeték-rendszerhez történő csatlakozás műszaki feltételeit és költségeit.

2. A telephelyi vezetékké átminősítendő csatlakozó, illetve fogyasztói vezeték létesítésének részletes költségkimutatását és tanulmánytervét.

3. Annak bemutatása, hogy saját szervezetében biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenysége folytatását.

4. A telephelyi vezeték fő elemeinek és jellemzőinek leírása, szükség esetén térképekkel.

5. A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal által kiállított műszaki-biztonsági megfelelőségi igazolást.

6. A Vhr. 29/F. §-ának megfelelő, a telephelyi fogyasztókkal megkötött (elő) szerződések.

7. A jogszabályban és az ÜKSZ-ben előírt fogyasztási igénybejelentéssel, elszámolással kapcsolatos szabályzat.

8. Az érintett elosztóval kötött együttműködési megállapodás.

10. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[171]

A Hivatal közérdekűnek nyilvánított határozatai

1. A GET 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az engedélyköteles tevékenységekre kiadott működési engedélyek, illetve azok visszavonó és módosító határozata.

2. A GET 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot (ÜKSZ) és az engedélyes tevékenységek üzletszabályzatait jóváhagyó határozata, illetve mindezek módosításait jóváhagyó határozata.

3. A GET 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a korlátozási sorrendet és mértékét megállapító határozata.

4. A GET 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a rendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű rendszerhasználók jegyzékét és annak módosítását jóváhagyó határozata.

5. A GET 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az engedélyes átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek harmadik személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok harmadik személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul való lekötését jóváhagyó határozata.

6. A GET 4. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján az engedélyes gazdasági társaság pénzeszközei jelentős részének más gazdasági társasághoz történő átcsoportosítását jóváhagyó határozata.

7. A GET 4. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján azon gazdálkodási adatok körét meghatározó határozata, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni.

8. A GET 4. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján a földgáz szervezett piacán a szerződéskötés felfüggesztéséről szóló határozata.

9. A GET 4. §-a (1) bekezdésének r) pontja alapján a rendszerhasználók által a rendszerirányító, illetőleg a szállítói, elosztói és tárolói engedélyesek működésével kapcsolatban a GET IV. és VII. fejezeteiben meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban benyújtott kérelmeket elbíráló határozata.

10. A GET 4. §-a (1) bekezdésének s) pontja alapján az egyes engedélyesre vonatkozóan az engedélyes tevékenységek folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát megállapító határozata.

11. A GET 13. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a jogszabályokban, az engedélyben, szabályzatokban, a Hivatal határozataiban előírt kötelezettségek megszegése esetén hozott határozata.

12. A GET 13. §-ának (6) és (7) bekezdése alapján a GET 13. §-ának (5) bekezdésében foglalt eljárások befejezéséig más engedélyest kijelölő, valamint az átadott eszközök használatának ellenértékét, továbbá az iratok és az adatok felhasználásának rendjét meghatározó határozata.

13. A GET 14. §-ának (7) bekezdése alapján az érintett engedélyeseket az ÜKSZ módosítására kötelező határozata.

14. A GET 25. §-ának (2) bekezdése alapján az elosztói engedélyes a hálózatfejlesztési hozzájárulás felhasználásával épült elosztóvezeték költségelszámolását, a csatlakozott fogyasztók részére visszatérítendő hozzájárulás mértékét és a visszatérítés módját jóváhagyó határozata.

15. A GET 26. §-ának (2) bekezdése alapján az igénybejelentő bekapcsolásra kötelezése iránti határozata.

16. A GET 27. §-ának (1) bekezdése alapján a célvezeték létesítéséhez előzetesen hozzájáruló határozata.

17. A GET 27/A. §-ának (1) bekezdése alapján a csatlakozó, illetve fogyasztói vezeték telephelyi vezetékké nyilvánítására vagy telephelyi vezetékké történő átminősítésére és működtetésére kiadott határozata.

18. A GET 27/A. §-ának (6) bekezdése alapján a telephelyi vezeték elosztóvezetékké nyilvánító határozata.

19. A GET 38. §-ának (4) bekezdése alapján a határkeresztező szállítóvezetékhez való hozzáférést megtiltó határozata.

20. A GET 49. §-ának (3) bekezdése alapján az árak felülvizsgálatáról szóló határozata.

21. A GET 51/A. §-ának (8) bekezdése alapján a megfelelési szabályzatot előzetesen jóváhagyó, valamint az éves megfelelési jelentést jóváhagyó határozata.

11. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[172]

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 47/A. § (1) bekezdése alapján a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel

a) szociálisan rászoruló fogyasztóként és/vagy

b) fogyatékkal élő fogyasztóként kérelmezhető.

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 34/B. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. § 41. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c) az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind szociálisan rászoruló fogyasztónak, mind fogyatékkal élő fogyasztónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a szociálisan rászoruló fogyasztóknak nyújtott kedvezményekre, valamint a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a fogyasztó szociálisan rászoruló fogyasztónak, illetve fogyatékkal élő fogyasztónak minősül. A fogyatékkal élő fogyasztóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 12. számú melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Az A) részben szereplő adatokat a fogyasztó tölti ki, és az adatok valódiságát aláírásával igazolja. A B) részben szereplő adatokat az a szerv tölti ki, amelyik a szociális rászorultságot megalapozó jogosultságot, ellátást, tényt megállapította.

Tekintettel arra, hogy a védendő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy fogyasztási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, fogyasztónak egyidejűleg csak egy fogyasztási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az igazolást a lakossági fogyasztónak kell benyújtania az elosztói engedélyeshez az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a szociálisan rászoruló fogyasztó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy szociális rászorultsága továbbra is fennáll.

12. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez[173]

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 47/A. § (1) bekezdése alapján a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel

a) fogyatékkal élő fogyasztóként és/vagy

b) szociálisan rászoruló fogyasztóként kérelmezhető.

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § 41. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c) az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.

A fogyasztóval egy háztartásban lakó, fogyatékkal élő személyként az vehető figyelembe, aki a fenti juttatások valamelyikében részesül.

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 34/B. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind fogyatékkal élő fogyasztónak, mind szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra, valamint a szociálisan rászoruló fogyasztóknak nyújtott kedvezményekre. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a fogyasztó fogyatékkal élő fogyasztónak, illetve szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül. A szociálisan rászoruló fogyasztóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 11. számú melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Tekintettel arra, hogy a védendő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy fogyasztási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, fogyasztónak egyidejűleg csak egy fogyasztási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az A) részben szereplő adatokat az igénylő vagy eltartója tölti ki, és az adatok valódiságát aláírásával igazolja. A B) részben szereplő adatokat a fogyatékkal élő személyt megillető fenti juttatásokat megállapító vagy folyósító szerv tölti ki.

A C) részt a fogyatékkal élő személyt kezelő orvos - ennek hiányában a háziorvos - tölti ki a következők szerint:

a) a Rendelet 34/E. § (2) bekezdés a) pontját kell megjelölni, ha olyan jellegű a fogyatékosság, amely a fogyatékkal élő fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes kiegyenlítésére,

b) a Rendelet 34/E. § (2) bekezdés b) pontját kell megjelölni, ha a fogyatékosság jellege alapján a fogyatékkal élő személy egészsége vagy élete veszélybe kerül a földgázszolgáltatásnak a fogyasztó szerződésszegése miatti kikapcsolása esetén,

c) a Rendelet 34/E. § (2) bekezdés c) pontját kell megjelölni, ha a fogyatékosság jellege olyan, hogy a földgázellátás tervezett szüneteltetése vagy üzemzavar jellegű szünetelése a fogyatékkal élő személy életét veszélyeztetheti.

Az orvos által a fogyatékosság jellege alapján javasolt különleges bánásmódot az engedélyes az üzletszabályzatában meghatározottakkal összhangban biztosítja.

Az értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma mezőbe annak az értesítendőnek a nevét, telefonszámát kell beírni, aki a szolgáltatás kikapcsolása, szüneteltetése vagy szünetelése esetén érdemben tud egyeztetni az érintett engedélyessel a szükséges intézkedések megtételéről.

Az egészségi állapotra vonatkozó besorolás valódiságát az orvos aláírásával igazolja.

A fogyatékosság jellegét igazoló orvos részére be kell mutatni a fogyatékkal élő személy fogyatékossága tekintetében az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által kiállított szakvélemény(eke) t, amennyiben készült ilyen szakvélemény.

Az igazolást az igénylőnek kell benyújtania az elosztói engedélyeshez az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a védendő fogyasztó minden év március 3 1-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő személynek, ha az állapotában, illetve a háztartásában lakó fogyatékkal élő személy állapotában - orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás.