2003. évi LXXXVIII. törvény

az energiaadóról[1]

Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembevételével, az externális környezeti károk energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamos energia, a földgáz és a szén e szempontokat érvényre juttató adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:[2]

A törvény alkalmazási köre

1. § (1)[3] A törvény rendelkezéseit a villamos energia, a földgáz és a szén mennyisége alapján fizetendő, e törvénnyel előírt energiaadóra (a továbbiakban: adó) kell alkalmazni.

(2) Az adóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

Értelmező rendelkezések

2. §[4] E törvény alkalmazásában:

1.[5] ásványtani folyamat: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI 26 "egyéb nemfém ásványi termék gyártása" kód alá besorolt folyamat;

1/A.[6] átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer;

2. elektrolitikus folyamat: minden olyan folyamat, amelynél elektromos energia felhasználása mellett oxidáció és redukció megy végbe az elektrolitoldat és az elektródok érintkezési felületén;

3. elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

4.[7] energia: a földgáz, a villamos energia és a szén;

5.[8] energiakereskedő: az energia rendszeres és üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlását és értékesítését végző jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet vagy gazdasági tevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban: személy), amely (aki) a földgáz esetében a külön jogszabály szerinti földgáz-kereskedelmi engedéllyel, illetve a villamos energia esetében a külön jogszabály szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik;

6.[9] felhasználó: energiát saját felhasználás céljára beszerző személy, beleértve azt a személyt is, aki villamos energiát a külön jogszabály szerint megengedett továbbadás, valamint földgázt a külön jogszabály szerinti telephelyi szolgáltatás céljára is beszerez;

7.[10]

8. földgáz: a 2711 11 00 és a 2711 21 00 vámtarifaszám alá tartozó termék, nem értve ide a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bekezdés g) pontja alá tartozó sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogént;

9. hálózati engedélyes: a villamos energiáról szóló törvény, illetve a földgázellátásról szóló törvény szerint az elosztó hálózati engedélyes, valamint - hálózati tevékenysége vonatkozásában - a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító és a földgáz szállítását végző személy;

10. kémiai redukció: olyan elektronfelvétellel járó folyamat, amelynek eredményeként a redukáló anyag oxidációs száma csökken, azaz csökken a pozitív, nő a negatív töltések száma;

11. kohászati folyamat: nyersvasgyártás, kokszgyártás, acélgyártás, alumíniumgyártás, színesfémgyártás, vas-, acél-, alumínium- és színesfémöntés, érczsugorítás, zsugorítmánygyártás, meleghengerlés, hideghengerlés, lemezfeldolgozás, melegsajtolás, kovácsolás, bevonatolás, kokszgáztisztítás, üvegolvasztás;

12.[11]

13.[12]

14.[13] lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása fogyasztásának céljára - a villamos energia és a földgáz esetében a külön jogszabály szerint - vásárol energiát és a vásárolt energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet, és - a szén esetében - erről az energiakereskedőnek a szén vásárlásakor írásban nyilatkozik;

15. megújuló energiaforrás: a geotermikus, a nap-, a szél-, a vízenergia és a biomassza (ideértve a biomasszából előállított terméket is), továbbá a hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, biogáz;

16. párnagázkészlet: az a gázmennyiség, amelyet a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott föld alatti gáztároló megfelelő működéséhez állandóan biztosítani kell a tárolóréteg(ek)ben;

16/A.[14] szén: a 2701, a 2702 és a 2704 vámtarifaszám alá tartozó termék;

17. szervezett piac: speciális árutőzsde, ahol az energiakereskedelem szabványosított ügyletek formájában működik;

18. távhőtermelő létesítmény: a távhőszolgáltatásról szóló törvény alapján értelmezett létesítmény;

19.[15] termelő: az a személy, aki

a) villamos energiát a külön jogszabály szerint, az ott meghatározott engedéllyel vagy engedély-kötelezettség nélkül előállít,

b) külön jogszabály szerinti engedély alapján földgáz bányászati tevékenységet végez,

c) külön jogszabály szerinti engedély vagy koncessziós szerződés alapján szénbányászati tevékenységet végez, valamint aki a továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétel céljából a szén feldolgozását, így különösen felaprózását, osztályozását, brikettálását, kokszolását gazdasági tevékenység keretében végzi;

20. vámtarifaszám: a Tanács 2658/87/EGK rendeletének a Bizottság 2031/2001/EGK rendeletével módosított, 2002. január 1-jén hatályos 1. számú mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrával megegyező tartalmú, az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott külön rendeletben kihirdetett áruazonosító számok;

21. villamos energia: a 2716 vámtarifaszám alá tartozó termék;

22.[16]

Adókötelezettség

3. §[17] (1) Adót kell fizetni, ha

a)[18]

b)[19] az energiakereskedő felhasználónak energiát értékesít, kivéve a lakossági fogyasztónak történő értékesítést,

c)[20] a felhasználó belföldön közvetlenül termelőtől vagy szervezett piacról energiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást,

d)[21] a felhasználó közvetlenül az Európai Unió más tagállamából energiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást,

e)[22] a felhasználó közvetlenül az Európai Unión kívüli országból energiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást,

f) a személy saját felhasználásra termel energiát, kivéve, ha a termelt villamos energiát megújuló energiaforrásból állítja elő, vagy a termelt energia felhasználása a 6. § (1) bekezdésében megjelölt célra történik, vagy a termelt villamos energiát adóval terhelt energia felhasználásával és 50 megawatt alatti teljesítményű erőműben állítja elő, feltéve, hogy nem él a 6. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultságával,

g)[23] az energiakereskedő saját célra használ fel energiát,

h)[24] a felhasználó az a)-g) pontban nem említett esetben energiaadóval nem terhelt energiát vásárol vagy használ fel,

i)[25] a felhasználó a szén vásárlásakor valótlan nyilatkozatot tesz az energiakereskedőnek arról, hogy lakossági fogyasztó.

(2)[26] Az adó alanya az (1) bekezdés b) pontja esetében az energiakereskedő, az (1) bekezdés c)-e) pontja esetében a felhasználó, az (1) bekezdés f) pontja esetében az előállító, az (1) bekezdés g) pontja esetében az energiakereskedő, az (1) bekezdés h) és i) pontja esetében a felhasználó (a továbbiakban együtt: adóalany).

4. §[27] (1) Az adó alapja

a) a villamos energia mennyisége, megawattórában mérve,

b) a földgáz mennyisége, kWh-ban mérve,

c) a szén mennyisége ezer kg-ban mérve.

(2) Az adó mértéke

a) villamos energiára megawattóránként 310,50 forint,

b) a földgázra kWh-nként 0,3038 forint,

c) a szénre ezer kg-onként 2516 forint.

5. §[28] (1) Az adófizetési kötelezettség

a) a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,

b) a 3. § (1) bekezdés d) pontja esetében az adóbevallási időszak utolsó napján, az adóbevallási időszakban beszerzett energia mennyiségre,

c) a 3. § (1) bekezdés e) pontja esetében a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor, a vámjogi szabadforgalomba bocsátott mennyiségre,

d) a 3. § (1) bekezdés f) és g) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre,

e) a 3. § (1) bekezdés i) pontja esetében a vásárláskor, a vásárolt szén mennyiségére,

f) a 3. § (1) bekezdés h) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, saját célra felhasznált energia esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre

keletkezik.

(2) A fizetendő adó megállapítására

a) az adófizetési kötelezettség keletkezésekor érvényes adómértéket kell alkalmazni,

b) az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az általános forgalmi adóról szóló törvény 58. §-a szerinti ügyletnél az időszak első napján hatályos adómértéket kell alkalmazni.

Adóvisszaigénylés

6. § (1) Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult

a) az a személy, aki elosztó vagy átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához használ fel energiát;

b) az erőművet vagy távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy, aki energiát kapcsolt hő- és villamos energia előállítására használ fel;

c) az a távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy (ideértve a külön rendelet szerint központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást végző személyt is), aki lakosságnak szolgáltatott hő előállítására energiát használ fel;

d)[29] az a személy, aki kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban energiát használ fel;

e) az a személy, aki vegyipari alapanyagként használ fel földgázt;

f) az a személy, aki saját felhasználásra előállított villamos energia termelésére energiát használt fel.

g)[30] az a személy, aki a párnagázkészlet feltöltésére vagy szinten tartására a föld alatti gáztárolóba, illetve a szállító- vagy elosztóvezeték feltöltése céljából a szállító- vagy elosztóvezetékbe földgázt tárol be;

h)[31] az a személy, aki hálózati engedélyesként a hálózati veszteség pótlása céljából használ fel energiát.

i)[32] az a személy, aki nem tüzelő-, vagy fűtőanyagként használ fel szenet.

(2)[33] Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után,

a) a vételárban megfizetett adót,

b) kivetéses adózás esetén a kivetett és megfizetett adót,

c)[34] a 3. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint megállapított adó esetében a bevallott adót

igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.

(3)[35] Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti adóvisszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személynek a külön jogszabály szerint nem kell rendelkeznie energiatermelői működési engedéllyel, a (2) bekezdés alkalmazásában ténylegesen felhasznált mennyiségként a bevallási időszakban az elosztó vagy az átviteli hálózatra ténylegesen betáplált villamos energia mennyiségéből 40%-os fajlagos hatásfokkal visszaszámított földgáz mennyiségét kell figyelembe venni.

(4)[36] Az adó-visszaigénylés (adólevonás) joga

a) a vételár megfizetésének,

b) kivetéses adózás esetén a vámhatóság által megállapított adó megfizetésének,

c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a fizetendő adó megállapításának

napján nyílik meg. A vételár megfizetésének napja a kötelezett bankszámlája megterhelésének időpontja.

(5) Az adóvisszaigénylési (adólevonási) jogosultság érvényesítéséhez

a)[37] az energia beszerzéséről kiállított, - a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetet kivéve - az adó feltüntetését is tartalmazó számlával, illetve kivetéses adózás esetén a vámhatóság adót megállapító határozatával,

b) az energia (1) bekezdésben megjelölt célra történt felhasználását igazoló belső számviteli bizonylattal,

c) az összesen beszerzett energiának adóvisszaigénylésre, adólevonásra jogosító és adóvisszaigénylésre, adólevonásra nem jogosító felhasználásonkénti elszámolásával,

d) a (3) bekezdés szerinti esetben továbbá az adóvisszaigénylés, adólevonás alapjául szolgáló mennyiség levezetésével

(6)[38] kell rendelkezni.

Az (5) bekezdés a) pontja szerinti számlaként olyan számla is elfogadható, amelyet az e törvény szerint adózottan beszerzett, és a külön jogszabály szerint jogszerűen, illetve szerződésszegésnek nem minősülő módon továbbadott energiáról állított ki a továbbadást végző felhasználó, és amelynek mellékletét képezi a továbbadást végző nevére kiállított, a továbbadott energia adóalanytól történt beszerzéséről szóló számla másolata.

Egyes eljárási szabályok

7. § (1)[39] Az energiaadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság, a kivetéses adózással kapcsolatos adóztatási feladatokat a vámhatóság látja el.

(1a)[40] Kivetéses adózás esetén a vámazonosító szám megállapításával, ezzel összefüggő nyilvántartással kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény tartalmazza.

(2) Az adóalany, illetve az adóvisszaigénylésre jogosult személy az adót - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - maga köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, jogosult a megállapított adójából levonni (visszaigényelni), illetve jogosult visszaigényelni (önadózás).

(3)[41] A 3. § (1) bekezdés e) pontja esetében az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás).

(4)[42] Az adóalany, illetve az adó-visszaigénylésre jogosult személy köteles az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalany a szén értékesítése esetén a lakossági fogyasztónak történt értékesítést a 2. § 14. pontjában említett nyilatkozattal köteles dokumentálni.

(5)[43] Az adóalany az 5. § szerint keletkezett adófizetési kötelezettsége és a 6. § szerinti adó-visszaigénylési jogosultsága különbözeteként megállapított nettó adót havonta, a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adómegállapítási időszakra, a tárgyhót követő hó 20. napjáig köteles bevallani és megfizetni, illetve jogosult visszaigényelni. Az adómegállapítási időszakra vonatkozóan vissza nem igényelt adó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti elévülési időn belül későbbi adómegállapítási időszakban is levonható, visszaigényelhető.

(6)[44] Az adó-visszaigénylésre jogosult, a 6. § (1) bekezdésében felsorolt személyek közül a nem adóalany személy az (5) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra a visszaigényelhető adót - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - havonta, a tárgyhót követő hó 20. napjától igényelheti vissza az Art. költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályainak alkalmazásával.

(7) A 6. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján történő visszaigénylés esetén a tárgyhó 15. napjáig felhasznált energia utáni adó a tárgyhó utolsó napjától visszaigényelhető, amennyiben az adó összege elérte a 10 millió forintot. Az e bekezdés szerinti adóvisszaigénylés érvényesítésétől függetlenül az adóbevallást a (6) bekezdés szerint kell benyújtani.

(8) Az energia értékesítését végző adóalany az adót köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.

(9)[45] Az adóalany és az adó-visszaigénylésre jogosult az adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton, a külön jogszabályban foglalt módon és technikai feltételekkel teljesíti.

(10)[46]

(11)[47] A 2. § 14. pontjában említett nyilatkozatban a lakossági fogyasztó nevét, címét és adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. Az energiakereskedő a személyes adatokat tartalmazó nyilatkozatot kizárólag az állami adó- és vámhatóság részére, ellenőrzés céljából adhatja át.

(12)[48] A szenet továbbforgalmazási céllal beszerző energiakereskedő beszerzése ezen céljáról az értékesítést végző energiakereskedőnek köteles írásban nyilatkozatot adni, melyben nevét, címét és adószámát is fel kell tüntetnie.

(13)[49] Az energiakereskedő a (11)-(12) bekezdésben említett nyilatkozatot az Art. szerinti adó-megállapítási jog elévüléséig köteles megőrizni.

8. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2004. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 7. § (7) bekezdésének rendelkezését első ízben a 2004. február hónapban felhasznált energia utáni adóvisszaigénylés esetében lehet alkalmazni.

(2)[50]

(3)[51]

10. §[52][53] (1)[54] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg az adófizetési kötelezettség és az adóvisszaigénylési (adólevonási) jogosultság megállapításához az elszámolásra, nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat.

(2)[55] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy az e törvény 2. §-ában hivatkozott vámtarifaszámok alá történő besoroláshoz szükséges, a törvény hatálya alá tartozó termékekre és a besorolásnál figyelembe veendő, kapcsolódó egyéb árucsoportokra vonatkozó árubesorolási szabályokat rendeletben határozza meg.

(3)[56] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg az energiaadó-bevallás elektronikus úton történő benyújtásának módját és technikai feltételeit.

11. §[57] Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről,

b) a Tanács 2004/74/EK irányelve (2004. április 29.) a 2003/96/EK irányelvnek az energiatermékek és a villamos energia vonatkozásában egyes tagállamok részére az ideiglenes adómentesség vagy kedvezményes adómérték alkalmazásának lehetősége tekintetében történő módosításáról.

Átmeneti rendelkezések[58]

12. § (1) E törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó energiaadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.

(2) 2013. február 14-ét követően az energiaadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

(3) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke