2012. évi CLXXVIII. törvény

egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1/A. § (1) Ha a Magyarországon - a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve - belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, az e törvény által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot (e § alkalmazásában a továbbiakban: kedvezmény) csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a (4) bekezdésben meghatározott jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg.

(2) Az e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére a magánszemély akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek minősülnének azzal az eltéréssel, hogy a - a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve - külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

(3) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti adókötelezettség alá eső összes jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének - ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is - 75 százalékát, feltéve, hogy az említett magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményre azon másik államban, amelyben az adóévben megszerzett (3) bekezdés szerinti jövedelme szintén adóztatható, ugyanazon időszakra nem jogosult.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat, ideértve különösen az adó, adóelőleg megállapítását. Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál."

2. § (1) Az Szja tv. 3. § 4. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Jövedelemszerzés helye:)

"d) nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam; ha a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg (ideértve különösen a több címmel vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével beazonosítható helyen végzett tevékenység esetét),

da) ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;

db) a da) alpontban nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld;

dc) a db) alponttól eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam;"

(2) Az Szja tv. 3. § 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"87. Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány."

(3) Az Szja tv. 3. §-a a következő 89-98. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"89. Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél.

90. Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás.

91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.

92. Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

93. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik.

94. Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.

95. Balesetbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.

96. Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás - ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is-, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg.

97. Nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás: a biztosító olyan szolgáltatása,amikora biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés - pénzben vagy más egységben kifejezett - összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartamának módosulása miatt változik.

98. Biztosító teljesítése: a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték, tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is."

3. § (1) Az Szja tv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen

a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);

b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;

c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;

d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele."

(2) Az Szja tv. 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nem keletkezik bevétel

a) valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg, valamint

b) a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díjának megfizetésével."

4. § Az Szja tv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 3. § 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére - korlátozások nélkül - a díjat fizető személy jogosult."

5. § Az Szja tv. 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a biztosítási szerződés a 7. § (1a) bekezdése szerinti esetben utóbb olyan módon módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető személy) válik jogosulttá (e törvény alkalmazásában ideértve azt az esetet is, ha a biztosított a szerződő helyébe lép), a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett díja a szerződés módosításának időpontjában - tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is - egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél, azzal, hogy nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett díjat a díjat fizető személynek megtéríti."

6. § Az Szja tv. 11. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt,]

"a) amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti jövedelmet akkor, ha a magánszemély más okból is köteles a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítésére;"

7. § (1) Az Szja tv. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11/A. § (1) A magánszemély az adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat benyújtásával teljesítheti, ha megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek és

a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól [e § alkalmazásában a 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti kifizető], kifizetőtől szerzett jövedelmet;

b) az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg;

c) a b) pontba nem tartozó kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta;

d) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el;

e) az adóévben belföldi illetőségű volt;

f) az adóévben nem volt egyéni vállalkozó;

g) mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására;

h) az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást;

i) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet;

j) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie;

k) az adóévben a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést;

l) az adóévben nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet;

m) az adóévben nem szerzett osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalékadójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el; és

n) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.

(2) A magánszemély az (1) bekezdésre is figyelemmel adónyilatkozatot akkor tehet, ha

a) az adóelőleg megállapítása során a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesített; vagy

b) az adóelőleg megállapítása során csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített a jövedelemből - megosztás nélkül - családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt; vagy

c) a magánszemély az adóéven belül több adóelőleget megállapító munkáltatónál is érvényesített a jövedelemből - megosztás nélkül - családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, ha

ca) a magánszemélynek nem állt fenn párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval,

cb) a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kiállított adatlapot a magánszemély a következő munkáltatója számára átadta,

cc) a későbbi munkáltató az adó-, adóelőleg megállapításakor, a családi kedvezmény, adókedvezmény figyelembevételekor az előző munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe vette

azzal, hogy az adónyilatkozatban érvényesített, érvényesíthető családi kedvezmény, adókedvezmény összege megegyezik az adóelőlege megállapítása során a munkáltató(k) által figyelembe vett családi kedvezmény, adókedvezmény összegével.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt, az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető által megállapítható feltételek fennállnak, az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia), továbbá az összesített igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető rendelkezésére álló adatokalapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatni kell a magánszemélyt.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti legfeljebb ezer forint különbözetet az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza, nem utalja ki."

(2) Az Szja tv. "Adónyilatkozat" alcíme a következő 11/B. §-sal egészül ki:

"11/B. § (1) A 2012. adóévre vonatkozóan az adónyilatkozat választására a magánszemély az e §-ban foglalt eltérésekkel jogosult.

(2) A magánszemély csak abban az esetben élhet az adónyilatkozat lehetőségével, ha

a) kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól [e § alkalmazásában a 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti kifizető] szerzett összevonás alá eső jövedelmet, továbbá

b) az a) pontba nem tartozó kifizetőtől kizárólag külön adózó jövedelmet szerzett."

8. § Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) által fizetett díja részben vagy egészben a magánszemély adómentes bevétele volt, egyéb jövedelem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás

a) alapján a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó része;

b) visszavásárlási értékéből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész a biztosítási szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemélynél, ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított személyében változás következik be, illetve ha a szerződésmódosítás következtében a biztosítás már nem minősül kockázati biztosításnak nem minősülő határozatlan idejű, kizárólag halál esetre szóló életbiztosításnak

azzal, hogy az ily módon megállapított egyéb jövedelemmel összefüggésben a biztosító a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint jár el, továbbá az egyéb jövedelmet adóköteles biztosítási díjként lehet figyelembe venni a biztosító további teljesítése adókötelezettségének megállapításakor."

9. § Az Szja tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni."

10. § (1) Az Szja tv. 29/B. § (1) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe."

(2) Az Szja tv. 29/B §-a a következő (1a)-(1d) bekezdésekkel egészül ki:

"(1a) A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

(1b) A jogosult az őt megillető családi kedvezményt - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban - megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.

(1c) A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a 29/A. § (3) bekezdés c)-d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

(1d) Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket."

(3) Az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait - figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is -megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy

a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;

b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni."

11. § Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, valamint az érvényesített adókedvezményt, továbbá az adóévi összesített igazoláson a 11/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a rendelkezésben előírt tájékoztatást is megadja."

12. § Az Szja tv. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2) bekezdés alkalmazásában az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 78 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették)."

13. § Az Szja tv. 49/A. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)

"c) a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásoknak az egyéni cég által történő megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését)."

14. § Az Szja tv. 49/B. § (23) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-)minimum az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka. E § alkalmazásában közvetített szolgáltatás: az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha ezt az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják."

15. § Az Szja tv. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jövedelmet a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel

a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,

b) az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,

c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 87 százalék,

d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó - feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt - 93 százalék,

e) a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék

költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem)."

16. § (1) Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:]

"d) a biztosítói teljesítésből - kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek - a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja;"

(2) Az Szja tv. 65. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell figyelembe venni)

"a) jövedelemként

aa) azt - a nyereményalapot meg nem haladó - összeget, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek jóváír, kifizet;

ab) azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény kamatjövedelemre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő;

ac) az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik be;

ad) az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be;"

(3) Az Szja tv. 65. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha

a) a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván a biztosító; az így elkülönített összegeket - az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának - az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot,

b) a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. (3b) A (3a) bekezdés szerinti, sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt - kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés időpontjától a (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott idő már eltelt - nem alkalmazhatók a (3) bekezdés szerinti jövedelemcsökkentő rendelkezések."

(4) Az Szja tv. 65. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni a számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjat, vagy - ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített - rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát. Ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés - a biztosítói teljesítés időpontjában történő - megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során."

17. § Az Szja tv. 67. § (9) bekezdés c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában)

"c) a nyugdíj-előtakarékossági számla

ca) adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az a) pont szerint megszerzésre fordított érték közül a nagyobb

cb) nem adómentes nyugdíj szolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha a 28. § (17) bekezdés rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem keletkezik, a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke

cc) nem adómentes nyugdíj szolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha a 28. § (17) bekezdés rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem nem keletkezik, az a) pont szerint megszerzésre fordított érték

vehető figyelembe azzal, hogy e rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszűntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről."

18. § Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha a magánszemély úgy nyilatkozik a befektetési szolgáltatónak, hogy az átalakított (kicserélt) értékpapírt vagy - ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt - az értékpapír helyett kapott pénzösszeget a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni. Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír zártkörűvé történő átalakítása (kicserélése) csak abban az esetben nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt és arra pénzben jogosult, feltéve, hogy ezt a pénzösszeget nyilatkozatával a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni. A magánszemély az e bekezdés szerinti nyilatkozatát addig az időpontig teheti meg, amíg az átalakítandó (kicserélendő) értékpapír a tartós befektetési szerződés keretében a befektetési szolgáltató által vezetett értékpapír számlán, értékpapír letéti számlán szerepel. E nyilatkozat hiányában az említett számlákról az értékpapír átalakítása (kicserélése) miatti kivezetését - a kivezetés napjával -a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni."

19. § (1) Az Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes meghatározott juttatásnak minősül:)

"c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj."

(2) Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg."

20. § Az Szja tv. 80. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

"e) a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, visszavonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével és elektronikus ügyintézésével összefüggő előírásokat;"

21. § Az Szja tv. a következő 81/B. §-sal egészül ki:

"81/B. § A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelői igazolvány használatának jogszerűségét és az abban foglalt adatok valódiságát. A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogszerűtlen használatot jelzi az adóhatóságnak a jogszerűtlen használat megállapításáról szóló döntés jogerőre emelkedése negyedévét követő hónap utolsó napjáig. A jelzés tartalmazza az érintett magánszemély nevét, adóazonosító jelét és jelzésre okot adó tényeket, körülményeket, a jogszerűtlen használat, a valóságtól eltérő adatok megállapításának időpontját, továbbá - ha az ismert - feltünteti azt, hogy a jogszerűtlen használat vagy az eltérés mely időponttól állt fenn."

22. § Az Szja tv. a következő 84/W. §-sal egészül ki:

"84/W. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel

a) módosított 11/A. §-ának rendelkezését,

b) megállapított 11/B. §-ának rendelkezését

a 2012. adóévre vonatkozó adónyilatkozat megtétele esetében is alkalmazni kell.

(3) Ha a biztosító 2012. december 31-ét követően olyan teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a 2012. december 31-éig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.

(4) E törvény

a) 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontjának és 3. § 91. pontjának alkalmazása során a 2013. január 1. előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket);

b) 65. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a kamatjövedelem számításakor a 2013. január 1. előtt fizetett kockázati biztosítási díjat;

c) 65. § (3a) bekezdés alkalmazása során az elvárt díjon felül, 2013. január 1. előtt teljesített díjfizetést

figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Amennyiben a magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően zárt körben kibocsátott értékpapírt szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében, az így megszerzett értékpapír 2012. december 31-ét követő átruházása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók, ha egyebekben az ügylet megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó előírásoknak. Amennyiben 2013. január 1-jét megelőzően a magánszemély tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában zárt körben kibocsátott értékpapír szerepel, az 2012. december 31-ét követően is az említett nyilvántartásban szerepeltethető azzal, hogy

a) az említett értékpapírra 2012. december 31-ét követően kifizetett (jóváírt) osztalékot, kamatot és más hasonló hozamot, valamint

b) az említett értékpapír - 2012. december 31-ét követő - ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében történő átruházása ellenében megszerzett bevételt

a magánszemély tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában kell feltüntetni.

(6) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 70. § (4) bekezdése a 2012. évre vonatkozó keretösszeg megállapítása során is alkalmazható.

(7) Az 1. számú melléklet az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 3.2.6.1. alpontja,4.25. alpontja, 7.19. alpontja, valamint 8.27. alpontja a 2012. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.

(8) Ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját 2013. január 1-jét megelőzően nyitotta meg, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi jogviszonya 2013. január 1-jét megelőzően keletkezett, a magánszemélyt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére az 1. számú melléklet 2012. december 31-én hatályos 6.5. alpontját lehet alkalmazni."

23. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet

b) 6. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

24. § Az Szja tv.

1. 3. § 37. pontjában a "Rendőrség, az állami" szövegrész helyébe a "Rendőrség, az Országgyűlési Őrség, az állami" szöveg;

2. 3. § 79. pontjában a "hitelintézet" szövegrész helyébe a "befektetési alapkezelő és hitelintézet" szöveg;

3. 7. § (1) bekezdés m) pontjában a "beszámítani" szövegrész helyébe a "beszámítani azzal, hogy ezt az összeget az adóbevallásban, a munkáltatói adómegállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell" szöveg,

4. 7. § (1) bekezdés x) pontjában a "hozzájárulás" szövegrész helyébe az "adó" szöveg;

5. 8. § (2) bekezdésében a "megszerzett jövedelem" szövegrész helyébe a "megszerzett külön adózó jövedelem" szöveg;

6. 18. § (1) bekezdésében a "megkezdése előtt" szövegrész helyébe a "megkezdése (újrakezdése) előtt" szövegrész;

7. 21. § (2) bekezdésében a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó" szöveg;

8. 25. § (1) bekezdésében az "adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban" szövegrész helyébe az "adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban" szöveg;

9. 28. § (17) bekezdésében a "számlákról szóló törvény szerint" szövegrész helyébe a "számláról adómentes" szöveg, a "nem-nyugdíj szolgáltatás" szövegrészek helyébe az "adóköteles kifizetés" szövegek, a "nem-nyugdíj szolgáltatásról" szövegrész helyébe az "adóköteles kifizetésről" szöveg, az "a nem-nyugdíj szolgáltatással" szövegrész helyébe az "az adóköteles kifizetéssel" szöveg;

10. 29/A. § (1) bekezdésében a "29. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "29. §" szöveg;

11. 39. § (1) bekezdésében az "a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó, adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem" szövegrész helyébe az "a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem" szöveg;

12. 47. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában a "rész," szövegrész helyébe a "rész" szöveg;

13. 48. § (3) bekezdésében a "Megosztás esetén" szövegrész helyébe az "A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén" szöveg;

14. 49/B. § (6) bekezdés b) pontjában a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó" szöveg;

15. 58. § (2) bekezdésében az "egyéni vállalkozóként szerzi meg" szövegrész helyébe az "egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg" szöveg;

16. 65. § (1) bekezdés nyitó szövegében a "figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is" szövegrész helyébe a "figyelemmel a (3)-(3b) és az (5)-(6a) bekezdés rendelkezéseire is" szöveg;

17. 65. § (2) bekezdés záró szövegében az "igazolás tartalmáról adatot szolgáltat" szövegrész helyébe az "igazolás tartalmáról az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat" szöveg;

18. 66. § (3) bekezdésében az "állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg" szövegrész helyébe "az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg" szöveg;

19. 67/A. § (3) bekezdésében a "pénzügyi eszközre, árura" szövegrész helyébe a "pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura" szöveg;

20. 67/B. § (2) bekezdésében a "25 ezer forint befizetés" szövegrész helyébe a "25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizető eszköz) befizetés" szöveg, (4) bekezdés a) pontjában a "megszűnés" szövegrész helyébe a "megszűnése" szöveg, a "napjára" szövegrészek helyébe a "munkanapjára" szövegek, (4) bekezdésének záró szövegében az "utolsó napján a lekötési" szövegrész helyébe az "utolsó napját megelőzően tett nyilatkozatával a hároméves lekötési" szöveg;

21. 70. § (1a) bekezdésében a "nyújtott szolgáltatás" szövegrész helyébe a "nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány)" szöveg;

22. 71. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "5 ezer" szövegrész helyébe a "8 ezer" szöveg;

23. 84/I. §-ában az "érvényesítheti" szövegrész helyébe az "érvényesítheti azzal, hogy az adókedvezményekre vonatkozó jövedelemkorlátok számítása szempontjából éves összes jövedelemnek a 3. § 75. pontjának az átmeneti rendelkezés által hivatkozott időpontban irányadó szabályait kell alkalmazni" szöveg;

24. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségekfejezet 8. pontjában a "kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál feltéve, hogy a mezőgazdasági őstermelő e címen nem vett igénybe adókedvezményt" szövegrész helyébe a "kockázati biztosítás díja" szöveg;

25. 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. pontjában az "alkalmazott, továbbá" szövegrész helyébe az "alkalmazott (adóköteles biztosítási díj esetében feltéve, hogy a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó), továbbá" szöveg, 6. pontjában a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó" szöveg, 9. pontjában a "kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt" szövegrész helyébe a "kockázati biztosítás díja" szöveg

lép.

25. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.

1. 3. § 21. pont a) alpontjában az "a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint" szövegrész;

2. 16. § (3) bekezdésében b) pontjában az " , azzal, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja" szövegrész;

3. 47. § (2) bekezdés záró szövegében a "növelve az adott bevételre tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés összegével" szöveg;

4. 52. § (2) bekezdés a) pontjában az "és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít" szöveg;

5. 71. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában és (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "munkavállalóit ellátó, a munkáltató" szövegrész, (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában és (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Szja tv.

1. 3. § 50. és 75. pontja;

2. 47. § (6)-(9) bekezdése;

3. 50. § (1) bekezdés b) pontja;

4. 84/T. § (3) bekezdése.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

26. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 5/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"5/a. bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzése, előállítása feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja, előállítás napjának a használatba vétel napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő;"

27. § A Tao. tv. 4. § 10/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában )

"10/a. egyház: az adóév utolsó napján a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletében meghatározott egyháznak minősülő adózó és annak belső egyházi jogi személye;"

28. § A Tao. tv. 4. §-a a következő 10/b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában )

"10/b. elismert tőzsde: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom;"

29. § (1) A Tao. tv. 4. § 11. pontja c) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének (amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek) kell elérnie a 10 százalékot;"

(2) A Tao. tv. 4. § 11. pontja h) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"h) e rendelkezésben foglaltakat - az f) pont szerinti tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállásának kivételével - az adózó köteles bizonyítani;"

30. § (1) A Tao. tv. 4. §-a a következő 16/b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"16/b. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;"

(2) A Tao. tv. 4. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:

"31. szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;"

(3) A Tao. tv. 4. §-a a következő 43/a. ponttal egészül ki:

"43/a. látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány: minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül;"

31. § A Tao. tv. 6. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli]

"c) a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget) fennálló kötelezettségét meghaladó összegének az ötven százaléka."

32. § (1) A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"dz) a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,"

(2) A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dzs) pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép

(Az adózás előtti eredmény csökkenti:)

"b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét ráfordításként el kell számolni,"

33. § (1) A Tao. tv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Korábban munkanélküli személynek a foglalkoztatását megelőzően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső minősül."

(2) A Tao. tv. 7. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(17) A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó az (1) bekezdést) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. E rendelkezésben foglaltakat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetére is alkalmazni kell."

34. § (1) A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés dzs) pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 7. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét ráfordításként el kell számolni,"

(2) A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés m) pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredmény növeli:)

"b) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak (ideértve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is) az elszámolt bevételt meghaladó része,"

(3) A Tao. tv. 8. § (5) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában

a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást, valamint az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével,"

35. § (1) A Tao. tv. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideérte kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is),

a) ha az átalakulás során benne - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és

b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult."

(2) A Tao. tv. 17. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, akkora korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként."

36. § (1) A Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdése a következő k) és l) pontokkal egészül ki:

(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)

"k) a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,

l) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű - külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon - energiahatékonyságot szolgáló beruházás"

(2) A Tao. tv. 22/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó

a) a beruházás megkezdése előtt az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy

b) a beruházás megkezdése előtt az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért felelős miniszterhez, ha az adókedvezmény a Kormány engedélye alapján vehető igénybe,

és a beruházás üzembe helyezését követően 90 napon belül az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a beruházás befejezésének a napját."

(3) A Tao. tv. 22/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adókedvezmény a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi."

37. § A Tao. tv. 22/B. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(18) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott adatokról évente tájékoztatást nyújt az állami adóhatóság részére. Az adóhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

38. § (1) A Tao. tv. 22/C. § (5a) bekezdés a) pontja következő ae) alponttal egészül ki:

[(5a) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható,

a) ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább 2 éve, mert]

"ae) a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló törvény 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minősül;"

(2) A Tao. tv. 22/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az e § alapján folyó sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás tekintetében a látvány-csapatsport támogatás igénybevételére jogosult szervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel."

39. § A Tao. tv. a következő 29/S. §-sal egészül ki:

"29/S. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 26. §, 27. §, 30. § és a 41. § a), e) és f) pontjainak és a 3. számú melléklet 4. és 5. pontjának rendelkezéseit az adózó a 2012. évi adókötelezettség megállapítására választása szerint alkalmazza.

(2) E törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjának, 8. § (1) bekezdés s) pontjának és 16. § c) pont ce) alpontjának alkalmazásában tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 17. § (13) bekezdése a 2012. január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó."

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel módosított 22/B. § (5) bekezdésének rendelkezése legelőször az adózó azon üzleti évére alkalmazható, amelynek első napja 2011. december 31-ét követően van.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel módosított 22/C. § (2) bekezdésének rendelkezése 2011. július 1-jétől kezdődően alkalmazandó.

(6) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (10) bekezdése első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazandó.

40. § A Tao. tv. 30. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az e törvény 22. § (1) bekezdése alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan - az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban - a támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg."

41. § A Tao. tv.

a) 4. § 25. pontjában az "Országos Érdekegyeztető Tanácsnak" szövegrész helyébe a "Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak" szöveg;

b) 6. § (9) bekezdése b) pontjában az "összeggel." szövegrész helyébe az "összeggel," szöveg;

c) 7. § (1) bekezdés e) pontjában a "nyilván," szövegrész helyébe "nyilván, és feltéve, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóévben az immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredményre nem alkalmazta a 7. § (1) bekezdés c) pontját," szöveg;

d) 8. § (5) bekezdés a) pontjában a "követelések" szövegrész helyébe a "követelések (ide nem értve az áruszállításból és szolgáltatásból származó követeléseket)" szöveg;

e) 9. § (10) bekezdésében a "csoportosulás" szövegrész helyébe a "csoportosulás, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény" szöveg;

f) 17. § (9) bekezdése b) pontjában a "folytatja" szövegrész helyébe "folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét)" szöveg;

g) 22/C. § (2) bekezdésében a "- feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállításakor az adózónak nincs lejárt köztartozása -" szövegrész helyébe a "- feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása -" szöveg;

h) 22/C. § (5) bekezdés h) pontjának nyitó szövegrészében a "hivatásos vagy amatőr sportszervezet" szövegrész helyébe a "hivatásos vagy amatőr sportszervezet vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány" szöveg;

i) 31. § (5) bekezdésében a "j)" szövegrész helyébe a "j), k), l)" szövegrész

lép.

42. § Hatályát veszti a Tao. tv.

a) 2. § (2) bekezdés g) pontjában az "(ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is)" szövegrész;

b) 4. § 30. pontja;

c) 29/A. §-a;

d) 3. számú melléklet B/7. pontjában a " ,ha az önkéntest az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta" szövegrész.

3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

43. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhot fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, az ekho mértéke 11,1 százalék."

44. § Az Ekho tv. 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 4. § (2) bekezdése szerinti, a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap]

"c) 3,9 százaléka - kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas - nyugdíjjáruléknak"

(minősül.)

45. § Az Ekho tv. a következő 14/C. §-sal egészül ki:

"14/C. § E törvény 2012. december 31-én hatályos 4. § (2) bekezdését kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012. decemberi ekho alapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani."

4. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

46. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában)

"8. főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekalapján külföldön biztosított személynek minősül,

d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;"

47. § A Katv. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"3. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya

a) az egyéni vállalkozó,

b) az egyéni cég,

c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,

d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott."

48. § (1) A Katv. 4. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával - de legkorábban 2013. január 1-jén - jön létre."

(2) A Katv. 4. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint

a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége

c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett."

49. § A Katv. 5. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik

a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;

b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a változás következtében a vállalkozás nem a 3. §-ban felsorolt formában működik tovább;

c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;

d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával;

e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;

f) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és ezen időpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre;

g) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz;

h) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;

i) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;

j) a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;

k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;

l) a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;

m) az átalakulást megelőző nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek."

50. § A Katv. 7. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Az (1) és (3) bekezdés alapján bejelentett adatok, tények megváltozását (ide nem értve a kisadózó címének változását) a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni."

51. § A Katv. 8. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) Azon kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg."

52. § A Katv. 11. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha a kisadózó vállalkozás bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti része a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja."

53. § A Katv. 15. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"15. § A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik."

54. § A Katv. 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóévben újonnan alakuló adózó adóalanyisága a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön, feltéve, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye."

55. § (1) A Katv. 20. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A III. Fejezet alkalmazásában az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a (4)-(14) bekezdés szerinti tételekkel. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a (4)-(14) bekezdés szerinti tételekkel. Az ügyvédi iroda az e rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz."

(2) A Katv. 20. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A III. Fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. Személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában

a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér,

b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó

azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni azt az időszakot, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettsége."

(3) A Katv. 20. §-a a következő (15) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(15) Az adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni az olyan kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem került elszámolásra."

56. § A Katv. 20. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletek miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés:

a) az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része,

b) hitel vagy kölcsön nyújtása,

c) saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része,

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása,

e) tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása),

f) osztalék és osztalékelőleg fizetése,

g) elszámolásra kiadott előleg kifizetése."

57. § A Katv. 20. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés:

a) végleges pénzeszközátadás,

b) 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel,

c) a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése,

d) kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította,

e) az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés,

f) az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg,

g) a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség."

58. § A Katv. 20. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás:

a) behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve

1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy

2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,

b) a térítés nélküli eszközátadás,

c) a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás,

d) eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó -az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére,

e) tartozás térítés nélküli átvállalása."

59. § A Katv. 20. § (11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(11) A (10) bekezdéstől eltérően az elhatárolt veszteség összegéből a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással) szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a következő adóévek adóalapját, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben."

60. § A Katv. 20. § (13) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(13) A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni e törvény szerinti adóalanyiság első adóévében

a) kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el,

b) a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott."

61. § (1) A Katv. 23. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az adózó az adóévre teljesítendő adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az e §-ban foglaltak szerint tesz eleget.

(2) Amennyiben az adózó az e törvény szerint meghatározott adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig tesz eleget. Az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévében az adózó e rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot.

(3) Amennyiben az adózó az e törvény szerint meghatározott adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget. Az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévében az adózó e rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan nem haladja meg a 100 millió forintot."

(2) A Katv. 23. § (4) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[(4) Az adóelőleg összege, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is]

"c) az adóelőleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adó, adóelőleg,"

(3) A Katv. 23. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Amennyiben a (4)-(5) bekezdés szerint meghatározott és az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemmel csökkentett összeg negatív, az adózó jogosult annak összegével a következő adóelőleg-megállapítási időszakokban - de legfeljebb ugyanabban az adóévben - a (4)-(5) bekezdés alkalmazásával megállapított összegnek a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelmet meghaladó részét csökkenteni."

(4) A Katv. 23. §-a következő (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(9) A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével tesz eleget."

62. § A Katv. 25. §-a a következő (11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(11) E § alkalmazásában az elhunyt egyéni vállalkozót és az elhunyt személy egyéni vállalkozását folytató egyéni vállalkozót egy adóalanynak kell tekinteni."

63. § A Katv. 28. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből az e törvény szerinti adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekintetni."

64. § A Katv. 31. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"31. § (1) A Tao. tv. 26. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

a) a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,

b) a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben."

(2) A Tao. tv. 3. számú melléklet A) része a következő 2. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

"2. a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó;""

65. § A Katv.

1. 19. § (4) bekezdésében az "állami adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg, az "adótartozása" szövegrész helyébe az "adó- és vámtartozása" szöveg;

2. 19. § (5) bekezdés b) pontjában a "a végelszámolás, a felszámolás" szövegrész helyébe a "a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás" szövegrész;

3. 19. § (5) bekezdés c) pontjában a "szűnik," szövegrész helyébe "szűnik" szöveg;

4. 19. § (5) bekezdés f) pontjában az "alkalmazását felfüggesztő" szövegrész helyébe az "alkalmazását felfüggesztő vagy törlő" szöveg;

5. 19. § (5) bekezdés g) pontjában az "állami adóhatóságnál" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságnál" szöveg, az "adótartozása" szövegrész helyébe az "adó- és vámtartozása" szöveg;

6. 19. § (7) bekezdésében a "kezdődik" szövegrész helyébe a "végződik" szöveg;

lép.

5. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

66. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) A pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Gyűjtőszámlahitel tv.) 2/A. § (1) bekezdése alapján az állam által 2013-ra megtérített összeg 50%-ával megegyező összegű járadékot állapít meg és fizet a Gyűjtőszámlahitel tv. alapján megtérített mentesített követelésrész után. A pénzügyi intézmény a járadékot negyedévente, az államot a negyedévre terhelő megtérítési kötelezettség teljesítésére jogszabályban előírt határidőt követő hó utolsó napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az állam által a Gyűjtőszámlahitel tv. alapján megtérített mentesített követelésrészre és az államnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettségére tekintettel a gyűjtőszámlahitelek és az azok alapjául szolgáló devizakölcsönök az (1)-(4) bekezdés értelmében nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak.

(6) A Gyűjtőszámlahitel tv. 2/A. §-a alapján az állam által az üzleti évre (az adóévre) megtérített összeget a pénzügyi intézménynél az üzleti év (ár)bevétele alapulvétele alapján fizetendő adó és más hasonló fizetési kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá a Gyűjtőszámlahitel tv. 2/A. § (2) bekezdése alapján az állam által 2013-ra megtérített összeg mentes az (1)-(4) bekezdésben meghatározott járadék alól.

(7) Az állam által a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatásra, továbbá az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatásra tekintettel a támogatással érintett kölcsönök az (1)-(4) bekezdés értelmében nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak."

67. § A Különadó tv. 4/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A jogutód a jogutódlással 2011. január 1-jét követően megszűnő adózó - a jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos rendelkezések szerint megállapított - különadó fizetési kötelezettségét - első ízben a jogutódlást követő adóévben - március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti."

68. § A Különadó tv.

a) 4/A. § (1) bekezdésében a "2012-ben" szövegrész helyébe a "2013-ban" szöveg;

b) 4/A. § (2) bekezdésében a "2012." szövegrész helyébe a "2013." szöveg;

c) 4/A. § (3) bekezdésében a "2010-ben és 2011-ben" szövegrész helyébe a "2010-2012. között" szöveg, a "2012." szövegrész helyébe a "2013." szöveg;

d) 4/B. § (1) bekezdésében a "2012-ben" szövegrész helyébe a "2013-ban" szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a Különadó tv. 4. § (5)-(7) bekezdése.

6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

70. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő tv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A jövedelemadó alapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménynek a (2) bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett és a (6) bekezdés szerint módosított, továbbá a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összege."

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

7. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvényt érintő módosítások

71. § (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Et.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az energiaadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság, a kivetéses adózással kapcsolatos adóztatási feladatokat a vámhatóság látja el."

(2) Az Et. 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Kivetéses adózás esetén a vámazonosító szám megállapításával, ezzel összefüggő nyilvántartással kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvénytartalmazza."

72. § Az Et. 7. § (11) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe a "az állami adó- és vámhatóság" szöveg lép.

73. § Az Et. a következő 12. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Átmeneti rendelkezések

12. § (1) E törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó energiaadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.

(2) 2013. február 14-ét követően az energiaadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

(3) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat-az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni."

8. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényt érintő módosítások

74. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 2. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"11. Közösségen belüli beszerzés: új gépjármű másik tagállamból történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása, ahol az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) megfizetése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 154. § (2) bekezdése alapján történik;"

75. § A Rega tv. 10. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Nincs helye elektronikus eljárásnak:)

"d) a gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsikkal kapcsolatos adóigazgatási eljárásban."

76. § A Rega tv. 16/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, a bérlet időtartamát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt esetben a Kkt. 20. § (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesítő-igazolást ad ki az adó megfizetését követő 3 munkanapon belül, melyet a rendőrség részére elektronikus úton is továbbít."

77. § A Rega tv. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

78. § Hatályát veszti a Rega tv. 16/A. § (1) bekezdésében a "III. rész" szövegrész.

9. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

79. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője e törvény szerinti nyilvántartásba vételével kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: kijelölt vámszerv) jár el."

80. § (1) A Jöt. 7. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, valamint aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik és terhére a jövedéki biztosítéka 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, a 38. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;"

(2) A Jöt. 7. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;"

(3) A Jöt. 7. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg;"

(4) A Jöt. 7. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:

"52. légiutas-ellátási tevékenység: a gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légi forgalomban részt vevő légi járművek fedélzetéről, az utasok részére felszolgálásra vagy értékesítésre szánt, a 3. § (2) bekezdés b)-g) pontja szerinti jövedéki termékek utántöltési célú levétele, ideiglenes tárolása, illetve 15 napon belül gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légi forgalomban részt vevő légi jármű fedélzetére történő felvitele, amennyiben a levételt, a tárolást és a felvitelt a jövedéki engedélyes kereskedő miniszteri rendeletben előírt módon igazolja."

81. § A Jöt. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Adómentes a légiutas-ellátási tevékenység keretében harmadik országból behozott jövedéki termék."

82. § (1) A Jöt. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül

a) a végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére tranzitadóraktárban [72. § (2) bekezdés a) pont] értékesített, valamint az utasellátó adóraktárból [72. § (2) bekezdés b) pont] kitárolt jövedéki termékre - dohánygyártmány esetén az adójeggyel el nem látott dohánygyártmányra -,

b) a Közösségen belüli végső úti céllal utazó utas részére tranzitadóraktárban értékesített és onnan egyidejűleg az utas által kitárolt adójeggyel ellátott dohánygyártmányra

felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha - tranzitadóraktárból történő kitárolás esetén az utasok beszállókártyája számának dokumentálása alapján, az átszálló utasok esetében továbbá a repülőjegy másolatával - jogszabályban meghatározott módon igazolja a kitárolás tényét."

(2) Jöt. 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A 69. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyese a teljesen denaturált alkoholtermék - alkalmazott teljes denaturálási eljárást bejelentő tagállami címzett általi - átvételét visszaigazoló EKO példány alapján mentesül véglegesen felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól."

83. § A Jöt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magánszemély által nem a 29. § szerint adómentes jövedéki termék birtokolása minősül. Nem minősül kereskedelmi célú birtokolásnak a más tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba nem magánszemély által EKO-val vagy magánszemély által - a 29. § értelmében - saját felhasználásra szállított jövedéki termék birtokolása a belföldi szállítás során, valamint a két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén lévő azon jövedéki termékek birtokolása, amelyeket nem hoznak forgalomba mialatt a hajó vagy a repülőgép belföldön tartózkodik, továbbá a légiutas-ellátási tevékenység keretében más tagállamból behozott jövedéki termék birtokolása."

84. § A Jöt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés szerinti mennyiségen felül az adó - kérelemre - visszaigényelhető a szállítás során a 28/A. § (2) bekezdése szerinti, más tagállamban keletkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termékre, ha e tagállam szabályai szerint felszámított adó megfizetését a tagállam illetékes hatósága igazolja."

85. § A Jöt. 39. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben)

"b) az adóraktár engedélyes

ba) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,

bb) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az adóraktári engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy

bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (1) bekezdése kizárja;"

86. § A Jöt. 40. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termék, valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni."

87. § A Jöt. 43. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben)

"b) az adómentes felhasználó

ba) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,

bb) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az adómentes felhasználó az engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy

bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (1) bekezdése kizárja;"

88. § A Jöt. 48. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) Az adó-visszaigénylést a vámhatóság az adó-visszaigénylésre jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti elbírálása után teljesíti. Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést (adó-visszatérítést) havonta - a tárgyhó 1. napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra - igényelheti. Az adó-visszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz."

89. § A Jöt. 48/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a jogszabályban meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz

a) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő, az adóügyi képviselő,

b) az adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő,

c) a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelő,

d) választása szerint az a)-c) pont alá nem tartozó adóalany, adó-visszaigénylő."

90. § (1) A Jöt. 50. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában ellenőrzött ásványolajterméknek)

"f) a 3811 11 10, 3811 11 90, 3811 19 00 és a 3811 90 00 vámtarifaszám alatti termék"

(minősül.)

(2) A Jöt. 50. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű]

"c) 3811 21 00 és 3811 29 00 vámtarifaszám alatti termék,"

(minősül.)

91. § (1) A Jöt. 52. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]

"h) az 50. § (3) bekezdés f) pontja szerinti termékek közül az ólmozatlan benzin adalékanyagára, hígítóanyagára az a) pont szerinti adómérték, az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagára, hígítóanyagára a d) pont szerinti adómérték, egyébként 0 Ft/ezer liter,"

(2) A Jöt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra

a) - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - a biodízel esetében az (1) bekezdés d) pont szerinti adómérték,

b) - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzatának, valamint a termék bioetanol tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya és 70 000 Ft/ezer liter szorzatának együttes összege,

c) az a) és b) pontban nem említett bioüzemanyag esetében az üzemanyagkénti felhasználásnak megfelelően az (1) bekezdés a), d), f) vagy g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, illetve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék bioüzemanyag esetében a 64. § (2) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték,

d) a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban előállított és a 129. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mennyiségben és célra felhasznált ásványolaj esetében az (1) bekezdés d) pont szerinti adómérték 18%-a,

e) benzin, illetve gázolajadalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az (1) bekezdés a), illetve d) pont szerinti adómérték,

f) az a)-e) pont alá nem eső ásványolaj esetében - az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti előállításnak, beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően - az (1) bekezdés a)-d) vagy f), g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is."

92. § (1) A Jöt. 57/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre-figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - a 7. § 51. pontjában meghatározott gépjármű vagy nyerges járműszerelvény (a továbbiakban együtt: kereskedelmi jármű) vámhatóság által e célból nyilvántartásba vett üzembentartója, illetve - bérelt kereskedelmi jármű esetében - bérbe vevője jogosult. A jogosult a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az adóvisszaigénylési jogosultság első ízben történő érvényesítése előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani a vámhatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogosult adószámát, valamint képviselője természetes személyazonosító adatait, személyazonosításra alkalmas okmányának számát. A jogosult a vámhatóság által nyilvántartásba vett adatok változását legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 10 napon belül köteles a vámhatósághoz bejelenteni."

(2) A Jöt. 57/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést - a 48. § (13) bekezdésében foglaltaktól eltérően - választása szerint az adott évre vonatkozóan

a) évente, legkorábban a tárgyévet követő év január hónapjának 20. napjától,

b) negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától vagy

c) havonta, legkorábban a tárgyhót követő hónap 20. napjától

igényelheti."

93. § (1) A Jöt. 58. § (1) bekezdés g) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

(Ásványolaj-adóraktári engedély)

"g) a bioüzemanyagot vagy - a k) pontban foglalt eltéréssel - tiszta növényi olajat előállító üzemre (a továbbiakban: bioüzemanyag-adóraktár);"

"i) az egyéb ellenőrzött ásványolajat, az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket, valamint az olajterméket nem az a) pontban meghatározott módon, illetve az 52. § (1) bekezdés a)-e) pont alá tartozó ásványolajat jogszabályban meghatározott hulladékból hulladékkezelés során előállító üzemre, ideértve azt az esetet is, amikor az egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy más ásványolaj az üzemben végzett vegyipari tevékenység vagy kőszénkokszolás melléktermékeként jön létre, de nem értve ide a h) pont szerinti esetet (a továbbiakban: egyébásványolaj-gyártó adóraktár);"

"k) tiszta növényi olajat a mezőgazdasági termelő által - kizárólag saját célú felhasználásra - termelt alapanyagból előállító üzemre (a továbbiakban: tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár)"

(adható.)

(2) A Jöt. 58. § (4) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként)

"e) az ásványolaj-regeneráló üzemben és az egyébásványolaj-gyártó adóraktárban - a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel - legalább 500 m3,"

[- a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyósítottgáz-töltő és a kőszén eredetű benzol és homológjainak kőszénkokszolás keretében történő előállítását végző egyéb ásványolajgyártó-adóraktár kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre.]

(3) A Jöt. 58. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki biztosítékot adóraktáranként)

"g) egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén - a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel - legalább 50, legfeljebb 150 millió forint,"

(értékben kell nyújtani.)

(4) A Jöt. 58. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a jövedéki biztosítékot a 38. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kell meghatározni azzal, hogy ha az így számított jövedéki biztosítékösszege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától el kell tekinteni."

(5) A Jöt. 58. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a 35-41. §-t, így az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére - a jövedékibiztosíték-nyújtáson kívül - jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

(6) A Jöt. 58. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

"(17) Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely kizárólag az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket állít elő, az adóraktári engedélyhez legalább 10, legfeljebb 60 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték szükséges."

94. § A Jöt. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Egyéb ellenőrzött ásványolajat más tagállamból bejegyzett kereskedő is behozhat, figyelemmel a 25. § (1) bekezdésre. A termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenteni a vámhatósághoz, kivéve, ha a behozatal közösségi adófelfüggesztési eljárásban, adóraktárba, e-TKO-val történt."

95. § A Jöt. 62/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség

62/A. § (1) A 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti, ömlesztetten szállított ásványolaj beszerzését és szállítását a terméket beszerző, szállító személy köteles a vámhatóságnak legkésőbb a beszerzést, szállítást megelőző napon bejelenteni.

(2) A nemzetközi légi forgalomban részt vevő légi jármű karbantartását végző gazdálkodó a karbantartási céllal eltávolított repülőgép üzemanyagról jogszabály szerinti nyilvántartást köteles vezetni.

(3) Ásványolaj kinyerését eredményező rekultivációt végző gazdálkodó a tevékenység megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját köteles a vámhatóságnak bejelenteni."

96. § A Jöt. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Teljesen denaturált alkoholterméknek kell tekinteni - az (1) bekezdésben foglaltakon túl -:

a) a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben kihirdetett teljes denaturálási eljárással más tagállamban előállított denaturált alkoholt, ha annak szállítása EKO-val történik, valamint

b) a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben kihirdetett, nem Magyarország által bejelentett teljes denaturálási eljárással Magyarországon előállított, EKO-val szállított alkoholt az alkohol - alkalmazott teljes denaturálási eljárást bejelentő tagállami - címzett általi átvételét igazoló EKO példány alapján."

97. § (1) A Jöt. 72. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az alkoholtermék - kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó terméket -adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély adható

a) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területére (a továbbiakban: tranzitadóraktár),

b) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a harmadik országba közvetlenül repülő repülőgépek fedélzetén az utasoknak felszolgált termékek tárolására (a továbbiakban: utasellátó adóraktár).

(3) A tranzitadóraktárban és az utasellátó adóraktárban alkoholtermék mellett adózatlan sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány a (2) bekezdés szerinti céllal történő adómentes tárolása is megengedett."

(2) A Jöt. 72. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A jövedéki biztosítékot a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére 200 ezer forint, az etanolüzemre legalább 1 millió forint, az évi legfeljebb 20 hektoliter tiszta szesz tartalmú alkoholterméket előállító kereskedelmi szeszfőzdére 2 millió forint, más szeszfőzdére és az egyéb alkoholtermék-adóraktárra legalább 10 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben a szeszüzem éves etilalkohol-gyártó kapacitása nem haladja meg az évi 50 ezer hektolitert, és a szeszüzemben kizárólag legalább 80, legfeljebb 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú, finomítatlan, élelmiszer-ipari alapanyagkénti felhasználásra alkalmatlan etilalkoholt állítanak elő egy desztillációs lépésben, a jövedéki biztosítékot legfeljebb 25 millió forint értékben kell nyújtani."

98. § A Jöt. 73. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Amennyiben a szabad forgalomba bocsátott alkoholtermék zárjegye tárolás, szállítás, forgalmazás során megsérült vagy a termékről levált, a jövedéki engedélyes vagy nem jövedéki engedélyes kereskedő az alkoholtermékre vonatkozó továbbforgalmazási szándéka esetén köteles az érintett alkoholterméket leltárba venni és a leltárba vett adatokat e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott tartalommal a vámhatósághoz bejelenteni. A vámhatóság a bejelentéstől számított 30 napon belül új zárjegyet helyez fel a termékre, amennyiben a levált, sérült zárjegy egyedi azonosításra alkalmas és az alkoholtermék származása e törvénynek megfelelő bizonylattal igazolt. Az új zárjegy felhelyezéséig a levált, sérült zárjegyű alkoholtermék az üzlethelyiség raktárában vagy más, kiszolgálásra nem szolgáló részében tárolható és a tárolás jogszerűségét, valamint a leltárba vételt a vámhatósághoz tett bejelentés igazolja."

99. § A Jöt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki (amely) - a 91. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően-saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz."

100. § (1) A Jöt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie."

(2) A Jöt. 83. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet."

(3) A Jöt. 83. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 82. § (1) bekezdése szerint előállított, tárolt, raktározott, értékesített pezsgőről az (5) bekezdés szerinti mennyiségi elszámolást, valamint a két tárgyidőszakra vonatkozóan a második tárgyidőszakot követő december 15-ig adóbevallást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania. Az adót az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie.

(8) Az egyszerűsített adóraktárban a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő előállítása, tárolása, raktározása, értékesítése esetén, ha a 38. § (2) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától el kell tekinteni."

101. § (1) A Jöt. 104. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Amennyiben az importáló az importált jövedéki termékét jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében értékesíti, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékét exportálja, vagy ha a jövedéki engedélyes kereskedő a légiutas-ellátási tevékenység keretében jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet és importtevékenységet is folytat, a (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot csak az egyik tevékenysége után kell nyújtania."

(2) A Jöt. 104. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedéki engedélyes tevékenységet)

"b) kizárólag 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti termékkel folytató személynek 1 millió Ft összegben kell,"

(jövedéki biztosítékot nyújtania.)

(3) A Jöt. 104. § (15) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság a jövedéki engedélyt visszavonja)

"b) a jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló

ba) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,

bb) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha a jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló a jövedéki engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy

bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (1) bekezdése kizárja,"

102. § (1) A Jöt. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket - a 62. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel - nem forgalmazhat."

(2) A Jöt. 105. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Légiutas-ellátási tevékenység keretében a jövedéki engedélyes kereskedő a 3. § (2) bekezdés b)-g) pontja szerinti jövedéki terméket a készleteitől elkülönítve tárolhat. Az elkülönítve tárolt jövedéki termékeket nem kell a 106. § (2) bekezdés szerinti jövedéki nyilvántartásban szerepeltetni. A 106. § (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az alkoholtermék zárjegy, a dohánygyártmány adójegy nélkül is tárolható."

103. § (1) A Jöt. 110. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a Kertv. 2. § 30. pontja szerinti vendéglátást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: vendéglátó-ipari üzlet) és a Kertv. 2. § 23. pontja szerinti szálláshelyszolgáltatást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely) kivételével - az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, - a 73. § (16) bekezdésben foglalt tárolás kivételével - zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében az 1 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, az 1 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani. A kannás, hordós kiszerelésű bor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított (használt) kimérőedényből (eszközből) vagy közvetlenül a kannából, 25 litert meghaladó edényzetből történő kimérése esetén italadagoló szerkezeten keresztül vagy a vámhatóság által engedélyezett átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján történhet."

(2) A Jöt. 110. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket nem forgalmazhat."

104. § (1) A Jöt. 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Art. 170. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány vagy jogosulatlanul igényelt összeg 100%-a, kivéve, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze."

(2) A Jöt. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság alapja az adómentes célra beszerzett jövedéki termék nem adómentes célra történő, a keletkezett adófizetési kötelezettség bevallása nélküli felhasználása esetében a jövedéki termék mennyisége után a termék adómértékével számított adó."

105. § A Jöt. 116/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve kiszabása mellőzhető. A mellőzés abban az esetben alkalmazható, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adózás alól elvont termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett adójegy, zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát."

106. § (1) A Jöt. 120. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkobzott ásványolajtermékek)

"b) közül az a) pont szerinti átadásra nem került ásványolajtermékeket az adóhatóság és a vámhatóság - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - üzemanyagként vagy fűtési, tüzelési célra felhasználhatja;"

(2) A Jöt. 120. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt)

"c) ásványolajtermékelőzetes, (8) bekezdés a) pontja szerinti célra történő átadására, valamint a (8) bekezdés b) pontja szerinti felhasználására, ha annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna."

107. § A Jöt. 122. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"n) a Bizottság 2012/209/EU számú végrehajtási határozata (2012. április 20.) a 2008/118/EK tanácsi irányelv ellenőrzési és szállítási rendelkezéseinek a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével egyes adalékokra történő alkalmazásáról."

108. § A Jöt. 129. § (2) bekezdése a következő y) és z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

"y) a tiszta növényi olaj tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban történő előállítása engedélyezésének feltételeit, a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyesére vonatkozó bizonylatolás, nyilvántartás és elszámolás, valamint az előállított tiszta növényi olajfelhasználásának részletes szabályait;

z) a légiutas-ellátási tevékenység vonatkozásában a jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó bizonylatolás, nyilvántartás és elszámolás részletes szabályait."

109. § A Jöt.

1. 5. § (8) bekezdésében az "adózás rendjéről szóló törvény" szövegrész helyébe az "adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)" szöveg,

2. 7. § 9. a) pontjában a "d)-f)" szövegrész helyébe a "d)-e)" szöveg,

3. 31. § (2) bekezdésében a "csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv" szövegrész helyébe a "kijelölt vámszerv" szöveg,

4. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv" szövegrész helyébe a "kijelölt vámszerv" szöveg,

5. 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "szőlőbor" szövegrész helyébe az "a szőlőbort, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt" szöveg,

6. 40. § (14) bekezdésében a "szőlőbor" szövegrész helyébe a "szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő" szöveg,

7. 41. § (1) bekezdésében a "tranzitadóraktár" szövegrész helyébe a "tranzitadóraktár, valamint az utasellátó adóraktár" szöveg,

8. 45. § (3) bekezdésében a "vegyipari és a gyógyszeripari" szövegrész helyébe a "vegyipari, élelmiszeripari és a gyógyszeripari" szöveg,

9. 50. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "megfigyelt terméknek - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az" szövegrész helyébe a "megfigyelt terméknek az" szöveg,

10. 52. § (5) bekezdésében a "(2) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés b) és d) pontja" szöveg,

11. 65. § (1) bekezdés b) pontjában az "az 500" szövegrész helyébe az "a 200" szöveg,

12. 66. § (3) bekezdésében az "az 500" szövegrész helyébe az "a 200" szöveg,

13. 73. § (11) bekezdésében a "tranzitadóraktárba" szövegrész helyébe a "tranzitadóraktárba, valamint utasellátó adóraktárba" szöveg, a "tranzitadóraktárból" szövegrész helyébe a "tranzitadóraktárból, valamint utasellátó adóraktárból" szöveg,

14. 78. § (4) bekezdésében a "tranzitadóraktárra" szövegrész helyébe a "tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra" szöveg,

15. 79. § (2) bekezdés 4. pontjában a "szőlőbor" szövegrész helyébe a "szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő" szöveg,

16. 82. § (7) és (8) bekezdésében a "szőlőbort" szövegrész helyébe a "szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti pezsgőt" szöveg,

17. 82. § (8) bekezdésében a "szőlőbor" szövegrész helyébe a "szőlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti pezsgő" szöveg,

18. 84. § (5) bekezdésében a "tranzitadóraktárra" szövegrész helyébe a "tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra" szöveg,

19. 91. § (2) bekezdésében a "tranzitadóraktárra" szövegrész helyébe a "tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra" szöveg,

20. 100. § (2) bekezdésében a "tranzitadóraktárra" szövegrész helyébe a "tranzitadóraktárra, valamint utasellátó adóraktárra" szöveg,

21. 103. § (1) bekezdésében a "2207 vámtarifaszám" szövegrész helyébe a " biodízellel, a 2207 vámtarifaszám" szöveg és "az 50. § (4)-(5) bekezdése" szövegrész helyébe "az 50. § (4) bekezdése" szöveg,

22. 103. § (2) bekezdés b) pontjában az "f), g) pontja" szövegrész helyébe az "f), g) és h) pontja" szöveg,

23. 113. § (2) bekezdés c) pontjában a "bejelentési kötelezettségét" szövegrész helyébe a "bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét" szöveg,

24. 129. § (1) bekezdés c) pontjában a "csomagküldő kereskedő" szövegrész helyébe a "csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője" szöveg

25. 129. § (2) bekezdés x) pontjában a "bejelentési kötelezettségre" szövegrész helyébe a "bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségre" szöveg

lép.

110. § (1) Hatályát veszti a Jöt.

1. 15. § (2) bekezdés d) pontjában a "12 hónap forgalma alapján kimutatott" szövegrész,

2. 30. §-ában a "(belföldön a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv)" szövegrész,

3. 59. § (1) bekezdés b) pontjában a "(kivéve: biodízel)" szövegrész,

4. 81. § (1) bekezdésében a "- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -" szövegrész,

5. 114. § (5) bekezdésében a "(kivéve biodízel és üzemanyag-adalék)" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Jöt. 109. § (5) bekezdésében az "a dohánygyártmány kivételével, illetve" szövegrész.

(3) Hatályát veszti a Jöt.

1. 47. § (10) és (11) bekezdése,

2. 50. § (4) bekezdés f) pontja és (5) bekezdése,

3. 56. § (3) bekezdése.

10. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

111. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 12. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha]

"f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany - mint a szolgáltatás igénybevevője - termékén szakértői értékelést vagy munkát végeznek, majd annak befejezését követően a terméket - az (1) bekezdésben említett adóalany nevére szóló rendeltetéssel - belföldre továbbítják;"

112. § Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]

"i) a köztestületek jogszabályon alapuló átalakulását, ha az tartalmában jogutódlásnak tekintendő."

113. § Az Áfa tv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző az üzletágat a további működtetés céljából szerzi meg."

114. § (1) Az Áfa tv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdése], a jogutódlás [17. § (2) bekezdése], továbbá az üzletág-átruházás útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;

b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;

c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas."

(2) Az Áfa tv. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Üzletág-átruházás esetében a 17. § (4) bekezdése alkalmazásának további feltétele, hogy

a) az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, és

b) ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmaz

ba) amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával, vagy

bb) amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna,

az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell bejelentést tennie az állami adóhatóságnak, amelyen a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás beállna, ha a 17. § (4) bekezdése nem lenne alkalmazható."

(3) Az Áfa tv. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli

a) az apportálót,

b) a jogelődöt a jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg,

c) azt a volt egyéni vállalkozót, akinek (amelynek) egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég alapítására tekintettel megszűnt,

d) az egyéni cég tagját az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása esetén,

e) azt a 17. § (3) bekezdés g) pontja szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásban részesülő természetes személyt, aki (amely) gazdaságát a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont] minősülő természetes személy részére átadja, valamint

f) az üzletágat átruházó adóalanyt,

azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, az azok közül értelemszerűen alkalmazandó feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, a jogutódlásra, valamint az üzletág-átruházásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll."

115. § (1) Az Áfa tv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közlekedési eszközök nem adóalany részére történő bérbeadása esetében - a rövid időtartamú bérbeadás kivételével - a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, ennek hiányában ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van."

(2) Az Áfa tv. 44. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdéstől eltérően a kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő bérbeadása esetében - a rövid időtartamú bérbeadás kivételével - a teljesítés helye az a hely, ahol a kedvtelési célú hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyéről vagy állandó telephelyéről nyújtja.

(4) E § alkalmazásában a rövid időtartam a közlekedési eszköz folyamatos,

a) víziközlekedési eszközök esetében 90,

b) egyéb, az a) pontban nem említett közlekedési eszközök esetében pedig 30

napot meg nem haladó használatát jelenti."

116. § (1) Az Áfa tv. 58. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. § alkalmazandó.

(3) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik

a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy

b) egyéb, a (2) bekezdés és az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is."

(2) Az Áfa tv. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére."

117. § Az Áfa tv. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E § nem alkalmazható a 89. §-ban meghatározott feltételekkel adómentes termékértékesítésre."

118. § Az Áfa tv. 80. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs - a (2) bekezdés a) pontja szerint - jegyzése, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB vagy az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) az (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé."

119. § Az Áfa tv. a következő 80/A. §-sal egészül ki:

"80/A. § (1) A 80. § (2) bekezdésétől eltérően az adó alapjának forintra történő átszámításához választható az EKB által a 80. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban hivatalosan közzétett legutolsó árfolyam is.

(2) Az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell végezni.

(3) Az EKB által közzétett árfolyam választására az MNB által közzétett árfolyam választására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

120. § Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

"g) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít;"

121. § Az Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható:]

"a) az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül;"

122. § Az Áfa tv. 95. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló, vagy pénzügyi képviselője a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül

a) igazolja, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és

b) eleget tesz az (1) bekezdés a) pontjához fűződő,

ba) Art. szerinti összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, vagy

bb) bevallási kötelezettségnek [184. §], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé, vagy

bc) fizetendőadó-megállapítási kötelezettségnek [60. § (4) bekezdése] az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy - számla hiányában - a kötelezettség teljesítését igazoló egyéb okirat bemutatásával, ha a bb) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé."

123. § Az Áfa tv. 99. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az adó-visszaigénylő lap rovatait legalább magyar, angol, német, francia és orosz nyelveken kell feltüntetni, és azokat magyar, angol, német vagy francia nyelven kell kitölteni."

124. § Az Áfa tv. 121. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást)

"a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne;"

125. § Az Áfa tv. 124. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka."

126. § (1) Az Áfa tv. 125. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha)

"f) a 124. § (4) bekezdésében felsorolt esetben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be."

(2) Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül)

"c) a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (4) bekezdésében említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;"

127. § (1) Az Áfa tv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözet rendezésére a (2)-(5) bekezdést kell alkalmazni."

(2) Az Áfa tv. 132. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Abban az esetben, ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó a 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja vagy e) pontja alapján keletkezett, az adóalanya levonható adó összegét érintő különbözetet - a (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni."

128. § (1) Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

"f) az adós és a hitelező, valamint az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul;"

(2) Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése a következő j), illetve k) ponttal egészül ki:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

"j) a 6/B. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében; k) a 6/C. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében."

(3) Az Áfa tv. 142. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az (1) bekezdés j), illetve k) pontja nem alkalmazható a XIV. Fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére."

129. § (1) Az Áfa tv. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 155. § (1) bekezdésétől eltérően - ide nem értve azokat az eseteket, amikor a vámtartozás a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 201. cikkében meghatározottaktól eltérően keletkezik - az adót önadózással állapítja meg az az adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) azt kérelmére a vámhatóság engedélyezi."

(2) Az Áfa tv. 156. § (2) bekezdés c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek teljesülése szükséges:]

"c) a kérelmező a Vámkódex végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikke (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik; vagy"

130. § Az Áfa tv. a X. Fejezet Számlázás címe a következő alcímmel és 158/A. §-sal egészül ki:

"A számlakibocsátásra irányadó szabályok

158/A. § (1) A számlára vonatkozó kötelezettségekre - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik.

(2) A számlára vonatkozó kötelezettségekre - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van, vagy ezek hiányában, amelyben állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, és

a) a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le gazdasági céllal a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, és az adó fizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett, vagy

b) a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a számlázási kötelezettségekre a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállam rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a számlát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybevevő bocsátja ki.

(4) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki a számla megőrzésére vonatkozó kötelezettségekre."

131. § Az Áfa tv. 159. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A számlakibocsátási kötelezettség nem vonatkozik a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetre, feltéve, hogy az előleget a 89. § szerint adómentes termékértékesítéshez nyújtják."

132. § Az Áfa tv. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

b) az a) pont alá nem tartózó olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli

számlakibocsátási kötelezettséget jelent."

133. § Az Áfa tv. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"164. § (1) A 163. §-tól eltérően, ha az adóalany

a) a teljesítés napján egyidejűleg vagy

b) az adott naptári hónapban

ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az adóalany a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rá vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban is kibocsáthatja ugyanannak a személynek, szervezetnek több általa teljesített ügyletről, feltéve, hogy ezen gyűjtőszámlában nem tüntet fel a 89. § szerint adómentes termékértékesítést vagy olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti esetben a 163. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a naptári hónap, a (2) bekezdés szerinti esetben a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a gyűjtőszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

134. § Az Áfa tv. Számla fogalma alcíme a következő 168/A. §-sal egészül ki:

"168/A. § (1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít."

135. § Az Áfa tv. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"169. § A számla kötelező adattartalma a következő:

a) a számla kibocsátásának kelte;

b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének

da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termékértékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termék értékesítést részére teljesítették, vagy

dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;

e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

h) a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;

i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

j) az alkalmazott adó mértéke;

k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

l) az "önszámlázás" kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;

m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

n) a "fordított adózás" kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;

o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

p) a "különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák" kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;

q) a "különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek" vagy a "különbözet szerinti szabályozás - műalkotások", vagy a "különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régisek" kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;

r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma."

136. § Az Áfa tv. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A számla lehet elektronikus vagy papíralapú számla."

137. § Az Áfa tv. 175. §-t megelőző alcím helyébe a következő szöveg lép:

"Elektronikus számlára vonatkozó szabályok"

138. § (1) Az Áfa tv. 175. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elektronikus számla 168/A. § (1) bekezdésében említett eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelése úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát

a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti minősített elektronikus aláírással látják el; vagy

b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják.

(3) Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele

a) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról;

b) egyéb esetben a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik."

(2) Az Áfa tv. 175. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Külön jogszabály a 168/A. § (1) bekezdésében említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat."

(3) Az Áfa tv. 175. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha ugyanannak a számlabefogadónak több elektronikus számlát tartalmazó számlaköteget küldenek vagy ilyet bocsátanak a rendelkezésére, akkor a különböző számlák azonos adatait elegendő csak egyszer feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ hozzáférhető."

139. § (1) Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha)

"d) a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor."

(2) Az Áfa tv. 176. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy

a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint aj) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)-f) pontban megjelöltek kitöltése, továbbá az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező."

140. § Az Áfa tv. 178. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - külön jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Külön jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás - külön jogszabály szerint - az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható."

141. § Az Áfa tv. 179. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okiratot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség papír alapú okirat esetében a kibocsátásra kötelezett részéről a másodlati példányra, a befogadó részéről az okirat eredeti példányára, vagy - ha azt e törvény nem zárja ki - eredeti példány hiányában annak hiteles másolatára vonatkozik. A megőrzési kötelezettség teljesíthető a papír alapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzésével is. Elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg. A kötelezettség teljesítését nem befolyásolja az elektronikus okirat formátumának a 168/A. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő megváltoztatása. A megőrzési kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése esetén az adóalanynak elektronikusan kell megőriznie a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is."

142. § Az Áfa tv. 225. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a határnapot követően az (1) bekezdésben említett megfelelő időtartammal meghosszabbodik."

143. § Az Áfa tv. 249. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az adó-visszatérítettési kérelemben közölt információkat és az azzal egyidejűleg vagy később megteendő egyéb írásos információkat és nyilatkozatokat magyar, angol, német vagy francia nyelven lehet megadni."

144. § Az Áfa tv. 251/A. §-a a következők szerint módosul:

"251/A. § (1) Az adó-visszatéríttetési kérelem az adóvisszatérítési időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót tartalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdésen kívül az adó-visszatéríttetési kérelem azt az előzetesen felszámított adót is tartalmazhatja, amely az adóvisszatérítési időszakot megelőzően keletkezett, de amelynek érvényesítésére korábban nem nyújtottak be adó-visszatéríttetési kérelmet, ha az előzetesen felszámított adó az adott naptári évben keletkezett.

(3) Egy adóvisszatérítési időszakra több adó-visszatéríttetési kérelem is benyújtható. Az ugyanarra az adóvisszatérítési időszakra vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelem azt az előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, amelynek érvényesítésére korábban nem nyújtottak be adó-visszatéríttetési kérelmet.

(4) Egy naptári évre legfeljebb 5 kérelem terjeszthető elő."

145. § (1) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 1/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"1/A. adattartalom sértetlensége: a számlának a törvényben előírt adattartalmát nem változtatták meg."

(2) Az Áfa tv. 259. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"5. elektronikus számla: az e törvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be."

(3) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 6/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"6/A. eredet hitelessége: a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vagy a számlát kibocsátó azonosságának biztosítása."

(4) Az Áfa tv. 259. §-a a következő 25/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"25/A. üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására;"

146. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"c) a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítását is, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat, valamint a gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló pénztárgéppel rögzített adatok állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adóhatóság által a pénztárgépek működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait."

147. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gi) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

"gi) a Tanács 2010/45/EU irányelve (2010. június 13.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról."

148. § Az Áfa tv. a következő 281. §-sal egészül ki:

"281. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód3 törvény) megállapított, 2013. január 1. napján hatályba lépő rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.

(2) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 44. § (2)-(3) bekezdését először arra az esetre kell alkalmazni, amelyben az elszámolási időszak 2013. január 1. napján vagy azt követően kezdődik, és az adott elszámolási időszakra vonatkozóan az ellenérték megtérítésének esedékessége 2012. december 31. napját követi, feltéve hogy az adófizetési kötelezettség keletkezésének megállapítására belföldi teljesítés esetén e törvény 58. §-a lenne az irányadó.

(3) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 80/A. §-ában foglaltaknak megfelelő döntéséről az adóalany a Mód3 törvény hatálybalépésének időpontjától kezdődően tehet az állami adóhatóság felé bejelentést, azzal együtt, hogy az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket 2013. január 1. napjától kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 164. §-át először arra a számlára kell alkalmazni, amelyet olyan időszakról állítanak ki, amelynek kezdő időpontja 2013. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(5) Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt - az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - teljesíti az olyan 2012. évben, de 2013. évi teljesítési időponttal kiállított számla is, amely nem tartalmazza az e törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 169. §-a d) pont dc) alpontja szerinti adatot.

(6) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 249. § (4) bekezdése a belföldön nem letelepedett adóalanyok 2012. december 31-ét követően benyújtott adó-visszatéríttetési kérelmeire alkalmazandó először.

(7) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 251/A. §-a a belföldön nem letelepedett adóalanyok 2013. évi adóvisszatérítési időszakaira vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmeire alkalmazandó először."

149. § Az Áfa tv. a következő 282. §-sal egészül ki:

"282. § (1) E § alkalmazásában

a) Közösség: a Horvát Köztársaság csatlakozása előtti Közösség területe;

b) kibővült Közösség: a Horvát Köztársaság csatlakozása utáni Közösség területe;

c) csatlakozás: a Horvát Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz.

(2) A terméknek teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alá vagy a 111. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások egyikének hatálya alá helyezése időpontjában hatályos rendelkezéseket a Horvát Köztársaság csatlakozását követően továbbra is alkalmazni kell ezen termékeknek az említett eljárások hatálya alóli kikerüléséig, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) a terméket a Közösségbe vagy a Horvát Köztársaságba a csatlakozást megelőzően importálták;

b) a termék a Közösségbe vagy a Horvát Köztársaságba történő importja óta ezen eljárás hatálya alatt áll;

c) a termék a csatlakozást megelőzően nem került ki ezen eljárás hatálya alól.

(3) A terméknek árutovábbítási eljárás hatálya alá történő helyezésekor hatályos rendelkezéseket a Horvát Köztársaság csatlakozását követően továbbra is alkalmazni kell ezen terméknek az említett eljárás hatálya alóli kikerüléséig, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) a termék a csatlakozást megelőzően került az árutovábbítási eljárás hatálya alá;

b) a termék a csatlakozást megelőzően nem került ki ezen eljárás hatálya alól.

(4) Termékimportnak minősül a Horvát Köztársaságban vagy a Közösségben bizonyíthatóan szabad forgalomban lévő terméknek

a) az ideiglenes behozatalra vonatkozó szabályozás vagy a 111. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások egyike alóli vagy ezen eljárások egyikének megfelelő olyan eljárás hatálya alóli kikerülése, amelynek hatálya alá a csatlakozást megelőzően került a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint;

b) az árutovábbítási eljárás hatálya alóli kikerülése, ha ezen eljárás alá a termék a Horvát Köztársaság területén a csatlakozást megelőzően került abból a célból, hogy azt az adóalanykényt eljáró személy ezen időpontot megelőzően ellenérték fejében értékesítse.

(5) Termékimportnak minősül az is, ha a csatlakozást követően az adóalany vagy nem adóalany olyan terméket használ a tagállam területén, amelyet a csatlakozást megelőzően értékesítettek számára a Közösség vagy a Horvát Köztársaság területén, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) ezen termék értékesítésére adómentesség vonatkozik a 98. § értelmében vagy a Horvát Köztársaságban érvényben lévő egyenértékű rendelkezés értelmében;

b) a csatlakozást megelőzően nem történt meg ezen termék importja a Horvát Köztársaság vagy a Közösség területére.

(6) A (4) bekezdésében meghatározott esetekben az importot abban a tagállamban kell teljesítettnek tekinteni, amelynek területén a termék kikerül azon eljárás alól, amelynek hatálya alá a csatlakozást megelőzően került.

(7) Nem keletkezik adófizetési kötelezettség a (4) és (5) bekezdésben meghatározott termékimportnak minősülő esetekben, feltéve, hogy a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) az importált terméket a kibővült Közösségen kívülre adják fel vagy fuvarozzák el;

b) az ideiglenes behozatal következtében a (4) bekezdés a) pontja értelmében importált termék nem közlekedési eszköz és abba a tagállamba adják fel vagy fuvarozzák el, ahonnan azt exportálták azon személy részére, aki (amely) azt exportálta;

c) az ideiglenes behozatal következtében a (4) bekezdés a) pontja értelmében importált termék olyan közlekedési eszköz, amelyet a csatlakozást megelőzően szereztek be vagy importáltak a Horvát Köztársaságba vagy a Közösség valamelyik tagállamába a hazai piacára vonatkozó adózási rendet szabályozó általános szabályok alapján, vagy amely nem részesült export címén Héa-mentességben vagy-visszatérítésben.

(8) A (7) bekezdés c) pontjában említett feltétel teljesítettnek minősül a következő esetekben:

a) a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja és az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontja között több, mint nyolc év telt el;

b) ha az import címén fizetendő adó összege elhanyagolható."

150. § Az Áfa tv. a következő 283. §-sal egészül ki:

"283. § (1) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 9. számú melléklet 11/A. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. július 1. napján vagy azt követően keletkezik.

(2) A Horvát Köztársaságban gazdasági céllal letelepedett adóalanyokat az Áfa tv. XVIII. Fejezetében szabályozott adó-visszatéríttetési jog az ott meghatározott feltételek fennállása mellett a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása napján vagy azt követően belföldön teljesített ügyletek tekintetében illeti meg. A Horvát Köztársaságban letelepedett adóalanyok esetében a 2013. évi adóvisszatérítési időszakra vonatkozóan benyújtott adó-visszatéríttetési kérelmekre a 251/B. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt összeget időarányosan kell figyelembe venni."

151. § Az Áfa tv. a következő 284. §-sal egészül ki:

"284. § (1) E törvénynek a Mód3 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j), illetve k) pontját - a (2) és

(3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyeknek a teljesítési időpontja 2013. április 1. napjára esik vagy azt követi.

(2) A Mód3 törvénnyel megállapított 6/B., illetve 6/C. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja 2013. április 1. napjára esik vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdései szerint a fizetendő adót a 2013. április 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód3 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j), illetve k) pontja nem alkalmazandó.

(3) Amennyiben a Mód3 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j), illetve k) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2013. április 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik."

152. § Az Áfa tv.

a) 4. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul,

b) 6/B. számú melléklettel egészül ki a 6. melléklet szerint,

c) 6/C. számú melléklettel egészül ki a 7. melléklet szerint,

d) 9. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

szerint módosul.

153. § Az Áfa tv.

a) 93. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában és 107. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "Európai Központi Bank" szövegrész helyébe az "EKB" szöveg,

b) 141. § b) pontjában a "Héa-irányelv 220-236. cikkeivel" szövegrész helyébe a "Héa-irányelv 3. fejezet 3-5. szakaszában foglaltakkal" szöveg,

c) 171. §-ban a "169. § i) pontja, illetőleg ka) alpontja szerinti csoportosításban" szövegrész helyébe a "169. § j) és m) pontja szerinti csoportosításban" szöveg,

d) 172. §-ban a "[169. § j) pontja]" szövegrész helyébe a "[169. § k) pontja]" szöveg,

e) 196/B. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában és cb) alpontjában a "169. § p) pontja" szövegrész helyébe a "169. § h) pontja" szöveg;

f) 196/B. § (4) bekezdésében a "169. § p) pontja" szövegrész helyébe a "169. § h) pontja" szöveg;

g) 202. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "169. § h) pontjában" szövegrész helyébe a "169. § i) pontjában" szöveg, bb) alpontjában a "169. § i) pontjában" szövegrész helyébe a "169. § j) pontjában" szöveg, bc) alpontjában a "169. § j) pontjában" szövegrész helyébe a "169. § k) pontjában" szöveg;

h) 232. § (1) bekezdés a) pontjában a "169. § h) pontjában" szövegrész helyébe a "169. § i) pontjában" szöveg

lép.

154. § Hatályát veszti az Áfa tv. 124. § (2) bekezdés b) pontja, 175. § (1) bekezdése és (4) bekezdése.

III. FEJEZET

A HELYI ADÓZÁST ÉS GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

11. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

155. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adókötelezettség)

"a) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek minősülő telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését vagy a telek művelés alól kivett területként való ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján,

b) termőföld esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján"

(keletkezik.)

156. § A Htv. 20. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adókötelezettség)

"a) belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,"

157. § A Htv. 31. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:]

"e) az egyház tulajdonában lévő épületben, telken vendégéjszakát - kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében való részvétel céljából - eltöltő egyházi személy."

158. § A Htv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja."

159. § (1) A Htv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével."

(2) A Htv. 39. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

- 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,

- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

- 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

- 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

vonható le.

(5) A (4) bekezdésben említett, a sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.

(6) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása [(1) a)-d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában .

(7) A (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számviteli törvény szerinti exportértékesítés árbevételét számol el.

(8) Az e § szerinti számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni."

160. § A Htv. 39/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz c. kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal -számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba."

161. § A Htv. 42. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A helyi iparűzési adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a helyi iparűzési adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számvitelről szóló törvény rendelkezése nem vonatkozik.

(9) Az idegenforgalmi adót az adó beszedője abban a - Magyar Nemzeti Bank által jegyzett - külföldi pénznemben is beszedheti, amelyben a szállásdíj megfizetését lehetővé teszi. A beszedésre kötelezett az adó összegének külföldi pénznemben való megállapításakor és az adónak az önkormányzati adóhatóság számára forintban való befizetésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóévet megelőző év utolsó napján érvényes - devizaárfolyamát veszi alapul."

162. § A Htv. a 42/A. §-t követően a következő alcímmel és 42/B. §-sal egészül ki:

"Tájékoztatás a bevezetett helyi adók szabályairól

42/B. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása kihirdetésétől számított 5 napon belül - a kincstár elektronikus rendszerén keresztül - adatot szolgáltat a kincstár számára:

a) a helyi adónem bevezetésének napjáról,

b) az önkormányzat által megállapított adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről,

c) a b) pontban említett rendelkezések hatályba lépésének napjáról,

d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információs telefonszámról, elektronikus levélcímről, és az önkormányzati adóhatóság levelezési címéről (a továbbiakban: elérhetőségi információk).

(2) A kincstár a hozzá beérkezett adatokat és elérhetőségi információkat feldolgozza és a honlapján - települések szerinti bontásban - első alkalommal 2013. január 1-jéig közzéteszi. A kincstár a honlapján közzétett adatokat az önkormányzati adóhatóságoktól az (1) bekezdés szerint beérkezett adatokkal havonta, az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatását követő hónap 5. napjáig módosítja.

(3) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása teljesítésével egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzéteszi az adórendelet szövegét, az adórendelet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, valamint a rendszeresített bevallási, bejelentkezési nyomtatványokat, az elérhetőségi információkat, feltéve, hogy az önkormányzat honlapot üzemeltet."

163. § (1) A Htv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan - ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ban szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése. Az önkormányzat mentesítheti az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adójának alanyát - a vállalkozónak minősülő adóalany kivételével - a bevallás-benyújtási kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt adófizetési kötelezettség nem terheli."

(2) A Htv. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosítottja és a 2012. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adóját nem fizette meg és a végrehajtás vele szemben eredménytelenül zárul, az adóhatóság az így előállt adótartozás megfizetésére határozattal kötelezi az építmény, telek tulajdonosát."

164. § A Htv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

"51/A. § (1) Az önkormányzati adóhatóság a 42/B. § (1) és (3) bekezdése szerinti kötelezettségének első alkalommal 2012. december 20-áig tesz eleget azzal, hogy az adatszolgáltatásnak a 2013. január 1-jén hatályban lévő helyi adónemekre kell vonatkoznia.

(2) A Kincstár a 42/B. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségének első alkalommal 2013. január 1-jéig tesz eleget."

165. § (1) A Htv. 52. § 16. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"16. telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve

a) a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerint mező-, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi földnek minősülő földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,

b) a termőföldet,

c) a tanyát,

d) a közút területét,

e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,

f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet;

g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét;

17. termőföld: a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő földterület;"

(2) A Htv. 52. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"23. egyházi személy: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyházi személy;"

166. § A Htv.

1. 8. § (1) bekezdésében a "fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény" szövegrész helyébe a "fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló jogszabály" szövegrész;

2. V. fejezetének címében a "megállapítása" szövegrész helyébe a "megállapítása, az adó bevallása" szöveg;

3. 43. § (1) bekezdésében a "(2)-(3) bekezdésben" szövegrész helyébe "(2)-(4) bekezdésben" szöveg;

4. 52. § 22. pontjának b) alpontjában az "a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal," szövegrész helyébe az "a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal és a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékével, azzal, hogy e beszerzési értékre tekintettel az adóalap nem csökkenthető," szöveg

lép.

167. § Hatályát veszti a Htv.

1. 39/A. § (1) bekezdés b) pontjában az "az adóévet megelőző" szövegrészek, és az "illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a8 millió forintot várhatóan nem haladja meg," szövegrész,

2. 39/A. § (4) bekezdésében a ", vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan -8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el" szövegrész,

3. 52. § 25. pontjában a ", figyelemmel a Tao tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra" szövegrész.

12. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

168. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/D. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)

"g) amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet."

169. § (1) A Gjt. 18. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"12. súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,"

(2) A Gjt. 18. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"18. gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerinti forgalomból való kivonás,"

(3) A Gjt. 18. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"26. lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet alapján speciális rendszámtáblával - fehér alapon (3-3) piros betű- és számjellel, Y kezdő betűjellel - és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből (vagy vontatója által) 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,"

(4) A Gjt. 18. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"29. környezetvédelmi osztály-jelzés: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, 2012. augusztus 15-én hatályos 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály jelzés (kód). Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztály jelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl. forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: "6". Ha a személygépkocsi osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2012. augusztus 15-ét követő módosítása miatt "15"-nél nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztály-jelzés "15"."

170. § A Gjt. 2. § (4) bekezdésben az "a külön jogszabály alapján - de legkésőbb a változás évének végéig - bejelentette" szövegrész helyébe az "a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette" szövegrész lép.

IV. FEJEZET

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ

13. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

171. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 2. § a) és b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)

"a) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó - energiaitalnak nem minősülő - termék, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital);

b) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és

ba) taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza, feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm taurin/100 milliliter mennyiséget, vagy

bb) metil-xantin-tartalma meghaladja a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget,

(a továbbiakban: energiaital);"

172. § A Neta tv. 6. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó mértéke)

"b) a 2. § b) pontjának

ba) ba) alpontja szerinti energiaital esetében 250 forint/liter,

bb) bb) alpontja szerinti energiaital esetében 40 forint/liter,"

173. § A Neta tv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná."

174. § A Neta tv. az alábbi 10/A. §-sal egészül ki:

"Átmeneti rendelkezések

10/A. § (1) E törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó népegészségügyi termékadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.

(2) 2013. február 14-ét követően a népegészségügyi termékadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

(3) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni."

175. § A Neta tv.

1. 7. § (3) bekezdésében "a vámhatóság" szövegrész helyébe "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

2. 10. § (1) bekezdésében a "vámszerve" szövegrész helyébe az "adóztatási szerve" szöveg

lép.

176. § Hatályát veszti a Neta tv. 10. § (7) bekezdése.

177. § Az egészségügy többletforráshoz jutása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvény 10. §-a nem lép hatályba.

V. FEJEZET

ILLETÉKEK

14. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

178. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik."

179. § Az Itv. 12. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.

(2) A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9 %."

180. § Az Itv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is)."

181. § Az Itv. 16. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az öröklési illeték alól:)

"c) az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;"

182. § Az Itv. 16. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az öröklési illeték alól:)

"i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész."

183. § Az Itv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik. A tulajdonszerző ilyenkor az (1) bekezdés szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg."

184. § Az Itv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét - a (2)-(5) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.

(2) Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

(3) Ha az elcserélt, eladott lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, e jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.

(4) Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.

(5) A (2) bekezdésben említett cserénél, adásvételnél a vagyonszerző a másik lakástulajdona cseréjét, eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas csere- vagy adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolja. Ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel."

185. § Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

"p) termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokbaadástól számítva 5 évig nem idegeníti el - ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét -, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja."

186. § Az Itv. 26. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

"r) - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sportcélú ingatlant hoz létre és vállalja, hogy az így létrehozott sportcélú ingatlant az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportcélú ingatlannal beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel."

187. § Az Itv. 26. § (1) bekezdése a következő x)-z) pontokkal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

"x) az ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, ha az ingatlan a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra;

y) a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;

z) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonátruházás esetén az egyenes ági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagyonszerzése."

188. § Az Itv. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg."

189. § Az Itv. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1) bekezdés r) pontjában említett feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportcélú ingatlannal beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel. Az (1) bekezdés r) pontjában említett sportcélú ingatlan felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket abban az esetben törli, ha

a) az építésügyi hatóság igazolta, hogy a vagyonszerző nevére sportcélú ingatlanra adott ki használatbavételi engedélyt, és

b) a vagyonszerző az ingatlant 15 évig nem idegenítette el, vagyoni értékű jogának gyakorlását másnak nem engedte át, vagyoni értékű jogáról nem mondott le, és

c) a vagyonszerző a létrehozott sportcélú ingatlant sport célra használta vagy hasznosította. Az (1) bekezdés r) pontjának alkalmazásában sportcélú használatnak vagy hasznosításnak minősül, ha a vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkőzés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidősport esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sportesemény megtartására használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja."

190. § Az Itv. 26. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) Az (1) bekezdés p) pontjában említett feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet vagy a birtokösszevonási célú önkéntes földcserével szerzett termőföldet az - eredetileg vállalt - 5 év letelte előtt elidegeníti - ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést -, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának esetét. Ha a vagyonszerző által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, melyre a feltételek nem teljesültek."

191. § Az Itv. 26. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

"(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni."

192. § Az Itv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni."

193. § Az Itv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint."

194. § Az Itv. 29. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint."

195. § Az Itv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80 000 forint, csődeljárásának illetéke 50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30 000 forint, a csődeljárás illetéke 30 000 forint."

196. § Az Itv. 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az adóhatóságnál és vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás - ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is - illetékét - a másolat, kivonat illetékének kivételével -, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni. A 73/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel, azzal, hogy az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja be.

(3a) Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét illetékbélyeggel kell megfizetni, ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le."

197. § Az Itv. 73. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, szakhatósági eljárások illetékét az eljárás megindítását megelőzően átutalási megbízással, vagy ha erre lehetőség van, az eljárás megindításával bankkártyával kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni."

198. § Az Itv. 74/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az eljáró bíróság vagy hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton az állami adóhatóság a 73. § (7) bekezdése, illetve a 74. § (1) bekezdése szerint igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét."

199. § Az Itv. 79. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az adózás rendjéről szóló törvény elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni

a) a meg nem fizetett illeték törlésére, és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem benyújtásának, vagy

b) a meg nem fizetett illeték hivatalból történő törlésének,és a megfizetett illeték hivatalból történő visszafizetésének határideje tekintetében.

(3) Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték törlésére, visszatérítésére a (2) bekezdés szerinti határidőn túl is, legfeljebb azonban a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van lehetőség."

200. § Az Itv. 80. § (1) bekezdés b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)

"b) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy a jogügylet érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték nem jár;

c) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbontják, továbbá ha a szerződés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szűnik meg, és ingatlan esetén a szerződés megszűnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, más esetben a jogügylet megszűnését a kérelmező okirattal igazolja;"

201. § Az Itv. 80. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:)

"k) ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy ha az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye."

202. § Az Itv. 89. §-a és a 89. §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép

"A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése a közjegyző és a bíróság által

89. § (1) Ha a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, az illetékkiszabás végett

a) a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést,

b) a bíróság az öröklési jogcímen tulajdonszerzést megállapító határozatát

annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak. A végzéshez és a határozathoz csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

(2) Az (1) bekezdést a póthagyatéki eljárásra is alkalmazni kell."

203. § Az Itv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul, kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.

(2) Az ingatlanügyi hatóság (1) bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes."

204. § Az Itv. "Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 99/F. §-sal egészül ki:

"99/F. § (1) E törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdését, a 10. § (1) és (2) bekezdését, a 11. § (2) bekezdését, a 12. § (1)-(3) és (5) bekezdését, a 13. § (5) bekezdését, a 16. § (1) bekezdés b) és f) pontját, a 17. § (1) bekezdés g) és n) pontját, valamint (4) bekezdését, a 17/A. §-át, a 17/B. §-át, a 19. § (3) bekezdését, a 20. § (2) bekezdését, a 21. §-át, a 22. §-át, a 23. §-át, a 23/A. § (3), (4) és (6) bekezdését, a 23/B. § (1) és (2) bekezdését, a 23/C. §-át, a 23/D. §-át, a 26. § (1) bekezdés f), i), p), r), x), y) és z) pontját, a 26. § (4)-(8), (12), (16)-(19) bekezdését, a 26/A. § (3) bekezdését, a 27. § (1) bekezdését, a 28. § (2) bekezdés a) és b) pontjait, a 29. § (2), (3) és (8) bekezdését, a 33. § (2) bekezdés 23. pontját, a 44. § (1) bekezdését, a 68. § (1) bekezdését, a 73. § (3), (3a) és (4a) bekezdését, a 74. § (5)-(8) bekezdését, a 76. § (2) és (3) bekezdését, a 74/A. § (5) bekezdését, a 77/A. §-át, a 78. § (1) és (3)-(5) bekezdését, a 79. § (2) és (3) bekezdését, a 80. § (1) bekezdését, a 87. § (5) bekezdését, a 89. §-át, a 90. § (4) bekezdését, a 92. §-át, a 102. § (1) bekezdés h), k) és m) pontját, valamint (4) bekezdését, továbbá a Melléklet IV. Címe 2. pontját, XIV. Címét, XV. Címét és XXI. Címe 1. pontját 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.

(2) E törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés c) és i) pontját az állami adóhatóság által 2013. január 1-jén jogerősen még el nem bírált illetékügyben kell alkalmazni.

(3) A 2012. december 31-én hatályos 16. § (1) bekezdés e) pontját a 2013. január 1-jén az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben nem kell alkalmazni."

205. § Az Itv. 102. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"k) sportcélú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízi-sporttelep - vagy a széljegy szerint ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve, ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek megindítását a széljegy tanúsítja, bejegyzéssel zárul -, ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek stb.), akkor is, ha az a sportcélú ingatlannal egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;"

206. § Az Itv. 102. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"m) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet;"

207. § Az Itv. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

208. § Az Itv.

1. 10. § (1) bekezdésében a "hagyaték tárgyalása" szövegrész helyébe a "hagyatéki eljárás" szöveg,

2. 10. § (2) bekezdésében az "ingatlan" szövegrész helyébe az "ingatlan és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó" szöveg,

3. 11. § (2) bekezdésében a "17. § (1) bekezdés c), k), l), m), r), s) és t) pontja "szövegrész helyébe a "17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) és t) pontja" szöveg,

4. 17/A. §-ában az "igazolnia" szövegrész helyébe az "igazolnia az állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig" szöveg,

5. 17/B. § (1) és (6) bekezdésében a "(3)-(5)" szövegrész helyébe a "(4)-(5)" szöveg,

6. 20. §-át megelőző alcímben az "esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja" szövegrész helyébe a "visszterhes vagyonátruházási illetéke" szöveg,

7. 21. §-át megelőző alcímben az "illetékének mértéke" szövegrész helyébe az "illetéke" szöveg,

8. 23/B. § (1) bekezdésében az "a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor" szövegrész helyébe a "legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig" szöveg,

9. 26. § (1) bekezdés i) pontjában a "sporttelep" szövegrész helyébe a "sportcélú ingatlan", a "sportteleppel" szövegrész helyébe a "sportcélú ingatlannal", a "sporttelepnek" szövegrész helyébe a "sportcélú ingatlannak" szöveg,

10. 26. § (4) bekezdésében az "igazolni" szövegrész helyébe az "igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig" szöveg,

11. 26. § (8) bekezdésében a "sporttelep" szövegrészek helyébe a "sportcélú ingatlan", a "sporttelepnek" szövegrész helyébe a "sportcélú ingatlannak" szöveg,

12. 26. § (12) bekezdésében az "igazolnia" szövegrész helyébe az "igazolnia az állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig" szöveg,

13. 26. § (16) bekezdésében a "sporttelepet" szövegrész helyébe a "sportcélú ingatlant" szöveg,

14. 26. § (17) bekezdésében a "sporttelep" szövegrész helyébe a "sportcélú ingatlan" szöveg,

15. 26/A. § (3) bekezdésében az "a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor" szövegrész helyébe a "legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig" szöveg,

16. 28. § (2) bekezdés a) pontjában a "vagy azt elutasítja;" szövegrész helyébe a "vagy azt elutasítja, ide nem értve az érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítást;" szöveg,

17. 28. § (2) bekezdés b) pontjában a "megszünteti" szövegrész helyébe a "megszünteti, ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történő megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye." szöveg,

18. 29. § (3) bekezdésében az "az adópolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter" szöveg,

19. 68. § (1) bekezdésében a "közjegyző" szövegrész helyébe a "közjegyző vagy bíróság" szöveg,

20. 74. § (5)-(7) bekezdésében az "elnöke" szövegrész helyébe a "gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága" szöveg,

21. 74. § (8) bekezdésében az "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke" szövegrész helyébe az "az állami adóhatóság vezetője" szöveg,

22. 76. § (2) bekezdésében a "lakóhelyét (székhelyét)" szövegrész helyébe a "lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát" szöveg, a "lakóhelyének (székhelyének)" szövegrész helyébe a "lakóhelyének (székhelyét), adóazonosító számának" szöveg,

23. 76. § (3) bekezdésében a "késedelmes bejelentését" szövegrész helyébe a "késedelmes bejelentését, továbbá a bejelentés elmulasztását" szöveg,

24. 78. § (1) bekezdésében a "16. § (1) bekezdésének i) pontja vagy a 17. § (1) bekezdésének p) pontja" szövegrész helyébe a "16. § (1) bekezdés i) pontja, 17. § (1) bekezdés p) pontja és a 26. § (1) bekezdés z) pontja" szöveg,

25. 80. § (1) bekezdésében az "e törvény egyéb" szövegrész helyébe a "törvény" szöveg,

26. 87. § (5) bekezdésében a "sporttelep" szövegrészek helyébe a "sportcélú ingatlan" szöveg,

27. 102. § (4) bekezdésében a "23/A. § (1) és (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "23/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében" szöveg

lép.

209. § (1) Hatályát veszti az Itv.

1. 17. § (1) bekezdés n) pontjában "a számvitelről szóló törvény szerinti" szövegrész,

2. 17/B. § (2) bekezdés a) pontjában az "a túlélő házastárs, illetve túlélő házastárs hiányában vagy annak egyetértésével" szövegrész,

3. 17/B. § (4) bekezdésében az"-a(3)bekezdésben nem említett - más"

4. 19. § (3) bekezdésében az",azilleték mértéke pedig az illetékalap 10%-a" szövegrész,

5. a 22. §-ban az "Az illeték mértékére a 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó." szövegrész,

6. 23/A. § (3) bekezdésében az ", illetve a 21. § (1) bekezdés" és az ", illetve a 21. § (1) bekezdése" szövegrészek,

7. 23/A. § (4) bekezdésében " , illetve a 21. § (1) bekezdése " szövegrészek

8. 23/A. § (6) bekezdésében " , illetve a 21. § (1) bekezdése " szövegrész,

9. 23/B. § (2) bekezdésében az " , illetve a 21. § (1) bekezdés" szövegrész,

10. 23/D. § (3) bekezdésében " , illetve a 21. § (1) bekezdése " szövegrész,

11. 26. § (1) bekezdés f) pontjában a "21. § (1) bekezdés szerint" szövegrész,

12. 26. § (5) bekezdésében az " , illetve a 21. § (1) bekezdése" szövegrész,

13. 33. § (2) bekezdés 23. pontjában az "a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárást, továbbá" szövegrész,

14. 78. § (3) bekezdésében az "a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel," szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Itv.

1. 12. § (3) bekezdése,

2. 12. § (5) bekezdése,

3. 16. § (1) bekezdés b) pontja,

4. 16. § (1) bekezdés e) és f) pontja,

5. 17. § (1) bekezdés g) pontja,

6. 17. § (4) bekezdése,

7. 17/B. § (3) bekezdése,

8. 23. §-a,

9. 23/C. §-a és a 23/C. §-t megelőző alcíme,

10. 77/A. §-a és a 77/A. §-t megelőző alcíme,

11. 78. § (4) és (5) bekezdése,

12. 90. § (4) bekezdése,

13. 102. § (1) bekezdés h) pontja.

VI. FEJEZET

A PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

15. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény eltérő szöveggel való hatálybaléptetése

210. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti.) 1. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB)."

211. § A Pti. 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"2. § E törvény alkalmazásában

1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, ideértve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást is;

2. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a szerinti szolgáltatások;

3. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti vállalkozás;

4. beszedés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 2. pontja szerinti fizetési művelet;

5. jutalék- és díjbevételek: az illetékmegállapítási időszakban levont - a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti - jutalék és díj összege, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli vagy amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására, használatára tekintettel számít fel;

6. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely Pft. 63. §-ban szabályozott fizetési mód szerinti -lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól;

7. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla, azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató fióktelepét úgy kell tekinteni, mint amely önálló fizetési számlával rendelkezik;

8. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany;

9. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontja szerinti jogalany;

10. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. alcím 16. pontja szerinti fizetési mód;

11. kiemelt közvetítői tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott kiemelt közvetítői tevékenység;

12. korlátozott rendeltetésű fizetési számla: a Pft. 21. § (2) bekezdése, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § alapján lekötött pénzösszeg, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény és a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó számlák, valamint a letéti típusú számlák;

13. kölcsöntörlesztés: az a művelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele nála vezetett fizetési számláját kölcsönszerződés alapján fennálló követelése részbeni vagy teljes kielégítése céljából megterheli;

14. nemzetgazdasági számlák: a központi költségvetés központi kezelésű előirányzataihoz kapcsolódó bevételi, kiadási, lebonyolítási és egyéb pénzforgalmi számlák, valamint a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos kincstári számlák;

15. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. szerint meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;

16. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany;

17. pénzváltási tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott pénzváltási tevékenység;

18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő által fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;

19. ügyfél: a Pft. 2. § 28. pontjában meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatótól eltérő jogalany, a pénzváltási tevékenységet igénybe vevő személy, a kölcsöntörlesztés esetén a kölcsöntörlesztés kötelezettje;

20. ügyfélszámla: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § 130. pontja szerinti számla."

212. § A Pti. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"3. § (1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, a kölcsöntörlesztés, valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.

(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

a) az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik, vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos,

b) az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató - az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott - kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja és a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,

c) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet,

d) a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. e) pontjában meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti,

e) a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet, ideértve a kölcsön törlesztését is,

f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési művelet, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által végrehajtott fizetési művelet,

g) a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is, [és]

h) a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelet,

i) a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet,

j) az éves költségvetési törvényben foglaltak szerint mentesített központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos fizetési művelet,

k) a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet."

213. § A Pti. törvény 4. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"4. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet és a fizetési műveletnek nem minősülő művelet teljesítésének napján keletkezik."

214. § A Pti. törvény 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"5. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

a) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,

b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,

c) készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató,

d) okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató,

e) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója,

f) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,

g) kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató,

h) készpénzkifizetés esetén a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató,

i) pénzváltási tevékenység esetén a fizetőeszköz útján történő eladást kezdeményező pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő,

j) jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díjfelszámítására jogosult pénzforgalmi szolgáltató

köteles teljesíteni."

215. § A Pti. törvény 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"6. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték alapja

a) a b)-g) pontok szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját - a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján - megterheli,

b) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg,

c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg,

d) kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli,

e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén a kifizetett összeg,

f) a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézet, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján történő pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege,

g) jutalék- és díjbevételek esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre tekintettel felszámít.

(2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés és pénzváltási tevékenység esetén az (1) bekezdés szerinti összeget a teljesítési napon érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani."

216. § A Pti. törvény 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"7. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke

a) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint,

b) a d) pont szerinti kivétellel pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett,

c) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint

d) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveletek esetében, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a csoportos átutalás egyes átutalási megbízásai és a csoportos beszedési megbízás egyes beszedési megbízásai önálló fizetési műveletnek minősülnek.

(3) Az illeték megfizetésére kötelezett - ide nem értve a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőt -a számlakivonaton legalább évente egyszer tájékoztatja ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott - illetékköteles - műveletek után megállapított illeték összegéről.

(4) A kincstár, mint az illeték megfizetésére kötelezett, jogosult az illetékfizetési kötelezettség összegével az általa vezetett fizetési számlákat szabályzatában meghatározott módon megterhelni.

(5) A nemzetgazdasági számlák vonatkozásában a kincstár, mint az illeték megfizetésére kötelezett, jogosult

a) jogszabályi felhatalmazás esetén a kifizetendő összegből az illetékfizetési kötelezettség összegét levonni, vagy

b) az államháztartásért felelős miniszter engedélye alapján központi kezelésű előirányzatra terhelni."

217. § A Pti. törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"8. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a bevallás benyújtását követően tárja fel, hogy valamely művelet nem illetékköteles, akkor az ezen művelettel kapcsolatos, a fizetendő illetéket csökkentő tételt jogosult a feltárás napját magában foglaló hónapról szóló bevallásban figyelembe venni.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő az egyes műveletek utáni pénzügyi tranzakciós illeték összegét a számviteli elszámolási elvekkel összhangban, a belső szabályzataiban meghatározott módon állapítja meg, 1000 forintra kerekítve vallja be és fizeti meg."

218. § A Pti. törvény 11. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"11. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett fizetési műveletre és fizetési műveletnek nem minősülő műveletre e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a művelet teljesítési napja 2013. január 1-jére vagy ezt követő napra esik."

16. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

219. §

220. §

221. §

222. §

223. §

224. §

VII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

17. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása

225. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (biztosítási adó tv.) 1. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatálya:

(E törvény alkalmazásában:)

"7. biztosítási díj: a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ide értve a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket, de ide nem értve a mezőgazdasági biztosítás bruttó díját, valamint a más biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott - bruttó díjbevételként elszámolt - díjbevételt. Amennyiben a biztosító egy biztosítási jogviszony keretében több, 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatást nyújt vagy a 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatást és más biztosítási szolgáltatást együttesen nyújt, akkor a biztosítási díja 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatásonként elkülönítetten megállapított díj;"

226. § A biztosítási adó tv. 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba :

"5. § (1) Az adó mértéke

a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,

b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek adóalapja a 8 milliárd forintot nem éri el, az adó mértéke az adóalap

- 1 milliárd forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti adómérték 25%-a

- 1 milliárd forintot meghaladó, de 8 milliárd forintot el nem érő része után az (1) bekezdés szerinti adómérték 50%-a."

227. § A biztosítási adó tv. 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"7. § (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat, valamint a 2012. évben kezdődő üzleti évvel összefüggésben teljesítendő tűzvédelmi hozzájárulás 2013-ban esedékes elszámolásával kapcsolatos feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(2) A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.

(3) A biztosító csökkentheti a fizetendő adóját

a) a 2013. január 1-jét követő időszakra elszámolt - 2012. évben befolyt - biztosítási díj után megfizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegével, valamint

b) azzal az összeggel, amellyel a 2012. évben kezdődő üzleti évben ténylegesen megfizetett - az a) pont alapján adócsökkentő tételként figyelembe nem vett - tűzvédelmi hozzájárulás összege meghaladja a 2012. évi beszámoló alapján fizetendő tűzvédelmi hozzájárulás összegét.

(4) A biztosító a 2012-ben kezdődő üzleti év utolsó negyedévére fennálló tűzvédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára 2013. január 30-ig teljesíti.

(5) A biztosító - beszámolójának elfogadását követő hónap 30. napjáig - a 2012-ben kezdődő üzleti évről szóló tűzvédelemi hozzájárulás bevallás-benyújtási kötelezettségét az állami adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon, a tűzvédelmi hozzájárulás elszámolásával összefüggő 2013. adóévben esedékes fizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára, az állami adóhatósághoz teljesíti."

VIII. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

18. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

228. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"3. megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, valamint

a) akinek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása, továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és

b) nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszervégelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt;"

229. § A Vtv. 1. § (3) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"7. utólagos ellenőrzés: az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi - ideértve az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK rendelet (a továbbiakban: 485/2008/EK tanácsi rendelet) szerinti - tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság vizsgálja különösen: az áru vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtét, a vámérték kimunkálásának, az áru tarifális besorolásának, valamint a vámkedvezmények vagy vámmentességek igénybevételének jogszerűségét, és az ezek alkalmazásához előírt feltételek kedvezményezett által történő betartását, a vámtartozás rendezésének megtörténtét, valamint a kötelező felvilágosítás vámkezelések, vámeljárások során történt felhasználásának jogszerűségét. Az utólagos ellenőrzés lefolytatható a külkereskedelmi tevékenységet végző ügyfélnél, továbbá - ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekményekés alakiságok elvégzése során képviselő járt el - a közvetett vámjogi képviselőnél is;"

230. § A Vtv. 1. § (3) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"12. nem közösségi adókés díjak: valamennyi olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiszabása, beszedése, ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik, így különösen a jövedéki adó, az általános forgalmi adó, az energiaadó, a regisztrációs adó;"

231. § A Vtv. 1. § (3) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"17. tartozás: a magyar állami adó-, illetve vámhatóságnál - engedély nélkül - az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett összeg megfizetésére való kötelezettség."

232. § A Vtv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés 3. pont b) pontjában meghatározott adatot a vámhatóság közvetlenül kéri meg az ügyfél cégjegyzékadatairól nyilvántartást vezető cégbíróságtól. A felsorolt feltételek fennállását - a vámhatósági adatok és adóhatósági adatok, illetve a vámkódex 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével - az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. cikk a) és c) pontjában meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. cikk (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni."

233. § A Vtv. 7/N. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az elrendelt utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen üzleti kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében ezen vizsgálat szükséges (kapcsolódó vizsgálat). Kapcsolódó vizsgálat esetében a vámhatóság a vizsgálat lefolytatásáról szóló előzetes értesítést mellőzi, és a kapcsolódó vizsgálat a megbízólevél átadásával veszi kezdetét. Egyéb tekintetben a kapcsolódó vizsgálatra az utólagos ellenőrzés szabályai alkalmazandók."

234. § A Vtv. 7/N. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kapcsolódó vizsgálat időtartama az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról a vámhatóság az ellenőrzött személyt értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más személynél folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni."

235. § A Vtv. 7/P. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vétele napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az ellenőrzött ügyfél észrevételei indokolják. Ha a határozat meghozatalához a tényállás további tisztázása válik szükségessé úgy az ellenőrzés tovább folytatható az annak alapjául szolgáló körülmény felmerülésétől számított 15 napig. A kiegészítő ellenőrzésre nyitva álló határidőt a vámhatóság másodfokú szerve az ellenőrzést végző vámszerv indokolt kérelmére egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a határozat meghozatalára nyitva álló határidőbe nem számít bele."

236. § A Vtv. 14. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemeltetőjének az erre vonatkozó közösségi jog betartása mellett gondoskodnia kell olyan terület létrehozásáról (a továbbiakban: tranzitterület), ahol a megérkezés alkalmával az áruk bejelentése előtt, vagy az induláskor az áruknak a felszállás alkalmával történő bejelentése után az áruk, illetve az érkezés vagy elindulás közötti időszakban az utasok (a továbbiakban: tranzitutasok) tartózkodhatnak.

(7) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren a vámhatóság által engedélyezett tranzitterületen, az üzemidő alatt biztosítani kell a személy- és áruforgalom folyamatos vámellenőrzését a harmadik országba történő kilépés és kivitel, illetve a harmadik országból történő belépés és behozatal szabályai szerint. A tranzitterületen az ott dolgozók az üzemeltető által kiállított, és a tranzitterület felügyeletét ellátó vámhatóság által érvényesített belépési engedéllyel tartózkodhatnak.

(8) Aki a tranzitterületen kiskereskedelmi vagy vendéglátó ipari tevékenységet folytat, köteles azt a vámhatóságnak bejelenteni. Az értékesítést végző személy garanciát vállal arra, hogy az általa végzett kiskereskedelmi értékesítés során az érkező tranzitutas, a közvetlenül harmadik országba, illetve más közösségi tagállamba induló tranzitutas, és az egyéb, a tranzitterületre belépésre jogosult részére történő értékesítést elkülöníti. A tranzitadóraktár engedélyese az egyéb, belépésre jogosult részére adózatlan, illetve zárjegy nélküli jövedéki terméket, valamint nem közösségi árut nem értékesíthet."

237. § A Vtv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Mentes az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az az adóalany,

a) aki megbízható vámadós, és

b) akinek folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül nem keletkezett az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen tartozása, illetőleg a vámhatóságnál tartozása."

238. § A Vtv. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül tartozásnak az a fizetési kötelezettség, amely tekintetében a kérelem jogerős elbírálásának napjáig önellenőrzést folytattak le."

239. § A Vtv. 48. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül tartozásnak, ha

a) az állami adóhatóságnál a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül az adóalany általános forgalmi adó jogcímen nyilvántartott késedelmesen megfizetett tartozása nem haladta meg az ezen időszakban e jogcímen keletkezett kötelezettségeinek három százalékát;

b) a vámhatóságnál a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül az adóalany a vámhatóság hatáskörébe tartozó fizetési kötelezettségek tekintetében nyilvántartott késedelmesen megfizetett tartozásainak összege nem haladta meg az ezen időszakban e jogcímeken mindösszesen keletkezett kötelezettségeinek három százalékát.

(8) A Vtv. 48. § (3) bekezdése alkalmazásában a (7) bekezdés a) és b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálandó időszak a tárgyévet megelőző naptári év.

(9) Mentes továbbá az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó."

240. § A Vtv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vámügynöki tevékenység szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül különösen, ha

a) tevékenysége illetve mulasztása eredményeként tartozás keletkezik,

b) a tevékenysége gyakorlásához szükséges nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti,

c) a vámügynök az általa lebonyolított vámkezelések, vámeljárások okmányait, adatait az előírt határidőig nem őrzi meg."

241. § A Vtv. 7/B. § (4) bekezdésében az "a Kormány által központosított utólagos ellenőrzésre kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "a NAV alsó fokú vámszerve" szöveg lép.

IX. FEJEZET

ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

19. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

242. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül kell teljesíteni."

(2) Az Art. 5/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor minősített adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi eljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet. Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap. A sürgősségi kérelem benyújtásának késedelme esetén igazolási kérelemnek nincs helye."

243. § Az Art. 7. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet

a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban,

b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban,

c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban,

d) az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban

kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el.

(7) A (6) bekezdés szerinti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a magánszemély vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik vagy adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői minőséget a (6) bekezdésben meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni."

244. § Az Art. 10. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Adóhatóságok)

"d) a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el."

245. § Az Art. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az adózó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit felszámolás esetén - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdésben foglalt feladatok kivételével - a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírság a vezető tisztségviselőt, - ha a felszámolást vagy a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a végelszámolót terheli."

246. § (1) Az Art. 16. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)

"d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a mindenkor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája szerint, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerinti ÖVTJ-kódok szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;"

(2) Az Art. 16. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)

"g) iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt;"

247. § Az Art. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,

c) ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdése a)-c), f)-g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is. A bejelentendő adatok körére az e bekezdésben, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontban foglaltak az irányadók."

248. § (1) Az Art. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adózó

a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

c) ha civil szervezetnek, avagy civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, és adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri, akkor az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával teljesíti;

d) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik az a), b) és c) pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni."

(2) Az Art. 17. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:]

"a) iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha az adózó bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt;"

(3) Az Art. 17. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó tevékenységi köreit az ÖVTJ-kód szerint jelenti be az állami adóhatósághoz."

249. § Az Art. 24/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a 24/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adóhatóság az adószám alkalmazását határozott időtartamra, a határozat jogerőre emelkedését követő 180. napig függeszti fel. Az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó a fenti határidőn belül teljesíti bevallási, adófizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, e határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.

(13) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezéseire -, ha a bevallási kötelezettség teljesítésének e törvény rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés c) pontja és e bekezdés alkalmazásában a bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség tekintetében az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni."

250. § Az Art. 24/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami adóhatóság az adószám törléséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha az állami adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő 15 napon belül dönt. Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében a törlés elrendelésére az (1) bekezdés alapján került sor, az állami adóhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást. Az adószám (1) bekezdés szerinti törlése esetén, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében az állami adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett adózó esetében a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet."

251. § (1) Az Art. 24/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a csődeljárási és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is."

(2) Az Art. 24/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja,és az adószámot megállapítja, ha

a) az adószám megállapítását a (2) bekezdés aa), ab), vagy b) pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy

aa) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetőleg megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, és

ab) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló - illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és

ac) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

b) az adószám megállapítását a (2) bekezdés aa) vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn."

252. § (1) Az Art. 24/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását, illetve a 24/D. § szerinti eljárást követően kockázatelemzési eljárást folytat le, amely során az adózót kérdőív kitöltésére, és annak az állami adóhatósághoz - az adózó választása szerint - postai vagy elektronikus úton történő megküldésére kötelezheti. Az állami adóhatóság a kérdőíven - az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekfennállásának ellenőrzése céljából - a következőkre hívja fel az adózót:

a) a tevékenység részletes bemutatása,

b) a foglalkoztatottak számával, az alkalmazás jellegével kapcsolatos információk közlése,

c) a tevékenység folytatásához rendelkezésre álló eszközök bemutatása,

d) a tevékenység végzéséhez szükséges helyiség adataira, valamint a helyiség használatának jogcímére vonatkozó információk közlése,

e) a végezni kívánt tevékenységhez rendelkezésre álló pénzügyi, finanszírozási források részletes bemutatása."

(2) Az Art. 24/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást az adószám megállapítását, illetve a 24/D. § (1) bekezdés szerinti személyi változásról történt tudomásszerzést követő egy éven belül folytatja le. Éves általános forgalmiadó bevallás benyújtására kötelezett adózó esetében, ha a személyi változásról történt tudomásszerzés évére vonatkozó általános forgalmi adó bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja a fentiek szerinti határidő utolsó napjánál későbbi időpontra esik, az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást ennek a bevallásnak a benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő naptól számított 30. napig folytatja le. A kockázatelemzési eljárás eredményéről az állami adóhatóság az adózót csak abban az esetben értesíti, ha a (2) bekezdésében meghatározott feltételek megállapítására tekintettel az adózó fokozott adóhatósági felügyelet alá vonását rendeli el."

(3) Az Art. 24/F. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha)

"a) az adózó az e § szerinti kérdőívre határidőn belül nem válaszolt, ezért az állami adóhatóság az adózóval szemben jogerősen mulasztási bírságot szabott ki, és a mulasztási bírságról szóló határozatban megállapított teljesítési határidő is eredménytelenül eltelt, vagy"

253. § Az Art. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adónyilatkozat kizárólag a következő adatokat tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet,

b) a magánszemély összevont adóalapjának és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelmének együttes összegét,

c) az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét,

d) a levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összegét."

254. § (1) Az Art. 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az adózó a (2) bekezdés szerint javítja bevallását, a javított bevallást május 20-ig visszaküldi az adóhatóság részére."

(2) Az Art. 28/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adózónak az adót május 20. napjáig kell megfizetnie, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására. Az adatok javítása esetén az adót az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót május 20-tól, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog."

(3) Az Art. 28/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az adóhatóság által adózó részére küldött egyszerűsített bevallás - ha azt az adózó május 20. napjáig nem küldte vissza, vagy nem javítva küldte vissza az adóhatóság részére - az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül. Ha az adózó az adóhatóság által megküldött egyszerűsített bevallást a (3) bekezdés szerint javítva küldte vissza az adóhatóság részére, a visszaküldött, javított bevallás az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül."

255. § Az Art. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

"30/A. § A 29-30. § rendelkezéseitől eltérően, ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adóhatósághoz. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adóhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg."

256. § Az Art. a következő 31/C. §-sal egészül ki:

"31/C. § (1) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés j) illetve k) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6/B. számú illetve 6/C. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.

(2) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában azon, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés j) illetve k) pontja hatálya alá tartozó termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6/B. számú illetve 6/C. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról."

257. § (1) Az Art. 33. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha)

"f) az adózó üzletvezetés helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik,

g) az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/56/EK irányelv alapján egyesül."

(2) Az Art. 33. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget - törvény eltérő rendelkezése hiányában - e törvény általános rendelkezései szerint kell teljesíteni."

258. § Az Art. 37. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót, feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás."

259. § Az Art. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget - a végrehajtási költség elszámolását követően - elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni."

260. § Az Art. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A társasági adóról szóló törvény alapján fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozó és a külföldi székhelyű, a társasági adóról szóló törvény alapján belföldi illetékességűnek minősülő adózó az (1) és (2) bekezdésben előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti."

261. § Az Art. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszakesetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig ad igazolást."

262. § Az Art. "A bizonylat megőrzése" alcíme a következő 47/A. §-sal egészül ki:

"47/A. § Az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani."

263. § (1) Az Art. 52. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság)

"b) elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által benyújtott, 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban szereplő adatok közül

ba) a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálatához szükséges adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére;

bb) az egészségbiztosítási ellátások, valamint a rehabilitációs hatóság által folyósított ellátások utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosítási szerv, és a rehabilitációs hatóság részére;

bc) az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére, a munkaügyi ellenőrzés elősegítéséhez és a munkajogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges adatokat a munkaügyi hatóság részére."

(2) Az Art. 52. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Az állami adóhatóság

"d) a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából elektronikus úton hivatalból átadja a vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjjárulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére."

(3) Az Art. 52. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

"(13a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresésére adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő adatokról, amennyiben az az ellenőrzés lefolytatásához szükséges."

(4) Az Art. 52. §-a a következő (19)-(21) bekezdéssel egészül ki:

"(19) Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozóhatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részére, a megkeresést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban köteles teljesíteni.

(20) A (19) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

(21) A (19) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatóak. Az állami adó- és vámhatóság az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével. A küldeményt a feladónak el kell látnia legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell."

264. § (1) Az Art. 54. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)

"c) azon adózók nevét, elnevezését és adószámát (csoportazonosító számát) az adószám (csoportazonosító szám) törlésére utalással, amely adózók adószámát az állami adóhatóság a 24/A. §, 24/B. §, vagy 174/A. § (1) bekezdés alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig, valamint"

(2) Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

"j) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a felügyeleti díjbevallásának és megfizetésének ellenőrzésével, továbbá a felügyeleti díjfizetésére kötelezettek nyilvántartásával összefüggésben."

265. § Az Art. 55/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"55/B. § (1) Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a százezer - magánszemélyek esetében az ötvenezer - forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását követő naptól, az adóhatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában tekinthető fennállónak."

266. § Az Art. "Adóhatósági igazolás kiállítása" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Adóhatósági igazolás kiállítása

85/A. § (1) Az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban együtt: adóhatósági igazolás) az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

(2) Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.

(3) Az adóhatóság az adó-, az együttes adó-, és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar vagy az adózó kérelmére magyar és angol nyelven állítja ki.

(4) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs.

(5) Az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozását és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, valamint ha jogszabály előírja vagy az adózó kéri, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat, illetőleg azok hiányát.

(6) A 36/A. § szerinti, a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát is.

(7) Ha jogszabály adóigazolás, együttes adóigazolás benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az állami adóhatóság az adózót az adóigazolás vagy az együttes adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja.

(8) A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás tartalmazza az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon a 178. § 32. pontjában szereplő feltételeknek való megfelelést. A kiadott igazolás az (5) bekezdés szerinti együttes adóigazolásnak minősül.

(9) A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho-fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás az adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. Ha az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetve soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.

(10) Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát. Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz."

267. § Az Art. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja. A vámhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. A vámhatóság az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése nélkül végzi az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos egyes adókötelezettségek ellenőrzését és adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést. Az ellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárást a vámhatóság e törvény rendelkezései alapján folytatja le. A jogellenesen szabad forgalomba helyezett nem közösségi áru után fizetendő adót a vámhatóság utólagos adómegállapítás keretében határozattal állapítja meg."

268. § Az Art. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, illetve az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll."

269. § Az Art. 91/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Felhívás önellenőrzésre

91/B. § (1) Az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót - önellenőrzésre történő felhívás útján - önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg.

(2) Az elektronikus vagy postai úton megküldött felhívás tartalmazza

a) az adózó nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

b) az önellenőrzésre felhívással érintett időszakot és adónem megjelölését,

c) a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján számított adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, a befizetendő adót, valamint az adatok alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokat, továbbá az eltérés összegét.

(3) Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.

(4) Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

(5) Ha az önellenőrzésre felhívásra a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidőn belül kerül sor, a felhívás kiadmányozásától az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlését követő 30. napig, a kiutalás határideje szünetel."

270. § (1) Az Art. 92. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdéstől eltérően az ellenőrzés határideje:]

"d) költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés esetében a kiutalásra nyitva álló határidő. Általános forgalmi adó kiutalását megelőző ellenőrzés esetében az ellenőrzési határidő szempontjából a bevallásban szereplő, a 37. § (4a) bekezdés szerinti nyilatkozat vagy annak hiánya szerint megállapított kiutalási határidőt kell figyelembe venni."

(2) Az Art. 92. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzés esetén a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni."

271. § Az Art. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor."

272. § Az Art. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha fennáll annak a veszélye, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, azokat az azonosításukra alkalmas módon felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni, az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni."

273. § (1) Az Art. 98. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adóellenőr az ellenőrzés során)

"j) mintavételre jogosult."

(2) Az Art. 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. A mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok költsége - ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg - az adózót terheli."

274. § Az Art. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével vagy ennek során beszerzett adatokkal, bizonyítékokkal támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell."

275. § Az Art. 119. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság]

"g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket"

(vizsgálja.)

276. § Az Art. 120. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha az adózó a hatósági eljárás során költségmentesség iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemről az elsőfokú adóhatóság dönt azzal, hogy a kérelem elbírálása a folyamatban lévő eljárás lefolytatását nem érinti."

277. § Az Art. 124. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az adóhatósági irat - a meghatalmazott képviselő mellett - a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó részére is kézbesíthető. Ilyen esetben az iratot az adózó, valamint a meghatalmazott részére ugyanazon a napon kell postára adni, illetve az ügyfélkapu tárhelyén elhelyezni. Ha az irat az adózó és a meghatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai az első kézbesítés időpontjában, elektronikus kézbesítés esetén az első visszaigazolás időpontjával állnak be."

278. § Az Art. 131. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható. Több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni. Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság határozattal törli az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést."

279. § (1) Az Art. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adópolitikáért felelős miniszter kétfokú eljárásban az adózó (kérelmező) kérelmére -az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt, adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó (kérelmező) és - jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelem esetén - az általa megvalósítandó jövőbeni ügylettel közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettségét vagy annak hiányát. Feltételes adómegállapítás iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem. Jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem egykérelemben nem terjeszthető elő."

(2) Az Art. 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kérelem benyújtásakor jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában feltételes adómegállapítás csak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati adóval és a helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető és a kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye."

(3) Az Art. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adózó (kérelmező) a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli, a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két adóévben való alkalmazhatóságának megállapítását (a továbbiakban: tartós feltételes adómegállapítás), ha:

a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, vagy

b) az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd forint."

(4) Az Art. 132. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az adózó a kérelem benyújtásakor nem felelt meg a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek, vagy az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás - a kiadmányozásának időpontjától kezdődően - csak a jogszabályváltozás(ok) figyelembevételével alkalmazható. Ez esetben a tartós feltételes adómegállapítás kezdeményezésekor megfizetett díjvisszatérítésének nincs helye."

(5) Az Art. 132. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát - a (2a) bekezdés kivételével - a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti.

(4) A határozathozatalra nyitva álló határidő az elsőfokú eljárásban a kérelem benyújtásától számított 60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap. A határidő 60 nappal meghosszabbítható. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Az adózó (kérelmező) a kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálását, amelynek során az elsőfokú eljárás ügyintézési határideje 30 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 30 nap. A sürgősségi eljárás határideje 30 nappal meghosszabbítható.

(5) A kérelem jogszabályban előírt nyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nincs és korábban sem volt folyamatban tudomása szerint ellenőrzés, hatósági eljárás vagy bírósági eljárás."

(6) Az Art. 132. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát."

(7) Az Art. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kérelem díjköteles, a díjmértéke:

a) az ügylet értékének 1%-a, de legalább 1 millió, legfeljebb 8 millió forint, vagy

b) szerződéscsomag esetén 10 millió forint, vagy

c) szerződéstípus esetén 10 millió forint, vagy

d) tartós feltételes adómegállapítási kérelem esetén az a)-c) pont alapján a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint, vagy

e) jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem esetén az a)-c) pont alapján a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint, vagy

f) a feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén az a)-c) pont alapján a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint, a d)-e) pont alapján a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 20 millió forint."

(8) Az Art. 132. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(9) Az Art. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A kérelmet el kell utasítani, ha

a) az adózó nem teljesíti az (1)-(5a) és a (14) bekezdésben meghatározott feltételeket;

b) alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;

c) a kérelemmel érintett ügyletre vonatkozóan közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban;

d) a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem állapíthatóak meg az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;

e) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli."

(10) Az Art. 132. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Az eljárás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj 85%-át a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul visszatéríti az adózó (kérelmező) részére. A sürgősségi eljárás határidejének túllépése esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj és a kérelemre a sürgősségi eljárás hiányában fizetendő díjkülönbözetét a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul visszatéríti az adózó (kérelmező) részére."

(11) Az Art. 132. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A díjat a kérelem, a fellebbezés díját a kérelem alapján induló eljárás során hozott döntés elleni fellebbezés benyújtásáig hiánytalanul meg kell fizetni. Ennek elmulasztása esetén az adópolitikáért felelős miniszter - 8 napos határidő tűzésével - a díj hiánytalan megfizetésére hívja fel az adózót (kérelmezőt). Ha az adózó a felhívás ellenére az abban foglalt határidőig a díjat hiánytalanul nem fizeti meg, az adópolitikáért felelős miniszter az eljárást megszünteti."

(12) Az Art. 132. § (10) és (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(10) A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett ügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. nap elteltéig. A korlátozás a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás esetén csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában alkalmazandó. A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában benyújtott bevallásban igényelt költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidő kezdő napja nem lehet korábbi, mint a feltételes adómegállapításról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 16. nap.

(11) Ha a kérelem elbírálásához az állami adóhatóság megkeresése szükséges, az állami adóhatóság a megkeresést 15 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele. Az adópolitikáért felelős miniszter a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelmet a benyújtást követő 8 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem alapján indult eljárást lezáró döntést a döntés jogerőre emelkedésének napjáról történő értesítéssel együtt a döntés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak."

(13) Az Art. 132. §-a a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján adja ki. Ha a kérelem benyújtását követően, a határozat kiadmányozásának időpontjáig a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, - a tartós feltételes adómegállapítás esetén a társasági adót érintő megállapítás kivételével - a határozat tartalmazza mind a kérelem benyújtásakor, mind a határozat kiadmányozásakor hatályos jogszabályoknak megfelelő adómegállapítást. Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is kiadhatja. E § vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került.

(13) A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés díja 100 ezer forint. A feltételes adómegállapítási határozat ellen benyújtott kiegészítés, kijavítás iránti kérelem díja 15 ezer forint.

(14) Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő."

280. § Az Art. 132/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítása

132/A. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat az adóhatóságra kötelező.

(3) Az adópolitikáért felelős miniszter eljárására - ha e § másként nem rendelkezik - a feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az eljárás díja a kérelemmel érintett feltételes adómegállapítás díjának 50 százaléka. Ha a feltételes adómegállapítási határozat meghozatalára sürgősségi eljárásban került sor, az eljárás díjának számítása során a sürgősségi eljárásért fizetendő kétszeres szorzó alkalmazását figyelmen kívül kell hagyni."

281. § (1) Az Art. 136. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)

"j) az eljárási költség viselésével kapcsolatos, a költségmentességi kérelmet elutasító, valamint"

(végzés ellen)

(2) Art. 136. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja."

282. § Az Art. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre abban az esetben jár el, ha a NAV elnöke felettes szervként az ügyben már döntést hozott."

283. § Az Art. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"144. § Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

284. § (1) Az Art. 160. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az eljáró adóhatóság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban a 172. § (1) bekezdés l) pontja alapján nem sújtották mulasztási bírsággal."

(2) Az Art. 160. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás felfüggesztéséről szóló határozat meghozataláig vagy a végrehajtás szünetelésének kezdő napjáig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a felfüggesztés, szünetelés kezdő napját követően, a felfüggesztés, szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt 8 napon belül visszatéríti."

285. § Az Art. "A végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése" alcíme a következő 160/A. §-sal egészül ki:

"160/A. § Az adóhatóság, ha az adózó kérelmére fizetési könnyítést vagy adómérséklést engedélyezett, a döntés jogerőre emelkedéséig a kérelemmel érintett adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat."

286. § Az Art. 168. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként."

287. § (1) Az Art. 172. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha]

"f) a 24/F. § (1) bekezdése szerinti kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget,"

(2) Az Art. 172. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség elmulasztása, továbbá az (1) bekezdés f) pontja esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja - bizonylatkiállítási kötelezettség elmulasztása esetén hívhatja - fel. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti mulasztási bírságtól eltekintve a kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. Ha az adózó felszámolás vagy végelszámolás, vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a mulasztási bírság megállapításakor már nincsen lehetősége a teljesítésre, az e bekezdés első mondata szerinti felhívást az adóhatóság mellőzi."

288. § Az Art. 175. §-a a következő (29) bekezdéssel egészül ki:

"(29) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az egészségbiztosítási szerv,

c) a rehabilitációs hatóság,

d) az állami foglalkoztatási szerv és

e) a munkaügyi hatóság

részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadással érintett adatok körét, az adatátadás részletes szabályait, így különösen az adatátadás határidejét és gyakoriságát."

289. § Az Art. 177. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben a magánszemély hallgatóihitel-törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Zrt. megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A behajtás iránti megkereséshez a Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles csatolni. Amennyiben az állami adóhatósági eljárásban a Diákhitel szervezet teljes követelése nem térült meg, és a követelés polgári jogi érvényesítésének feltételei fennállnak, a Diákhitel szervezet - az állami adóhatóság 161. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatását követően - polgári jogi eljárást indíthat."

290. § (1) Az Art. 178. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

"16. jövőbeni ügylet: a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet, annak gazdasági céljától függetlenül. Jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján az adó feltételes megállapítása vagy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és

a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy

b) amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére, vagy

c) amely az egyik szerződő fél számára folyamatos rendelkezésre állási kötelezettséget ír elő."

(2) Az Art. 178. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

"31. minősített adózó: az a vállalkozási tevékenységet folytató személy, aki (amely) legalább a minősített adózói nyilvántartásba való felvétel iránti kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, illetve az adózó egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett elő. Az állami adóhatóság a minősített adózót, kérelmére az erre a célra létrehozott és közzétett nyilvántartásában tünteti fel. Ha a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli,"

(3) Az Art. 178. §-a a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha más törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

"38. szerződéscsomag: a kérelemben megjelölt konkrét gazdasági cél elérését közvetlenül szolgáló, egymással közvetlen kapcsolatban lévő ügyletek (szerződések) összessége,

39. szerződéstípus: az adózó és előre meg nem határozható számú, vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személy(ek) közötti ügylet (szerződés)."

291. § Az Art.

a) 2. számú melléklete a 10. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

292. § Az Art. a következő 195. §-sal egészül ki:

"195. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított:

a) 5/A. § (5) és (6) bekezdését, 7. § (6)-(7) bekezdését, 132/B. § (8) bekezdését, 136. § (6) bekezdését, 141. § (1) és (5) bekezdését, valamint 178. § 16. pontját a hatálybalépését követően indult eljárásokban,

b) 16. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően teljesített bejelentésre vonatkozóan,

c) 24/C. § (2b) bekezdését, 24/F. § (6) bekezdés a) pontját, 43. § (5) bekezdését, 160/A. §-át, valamint 161. § (8) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is,

d) 27/A. §-át, 28/A. § (3), (5) és (7) bekezdését először a 2012. adóévről benyújtott adóbevallások tekintetében,

e) 37. § (4a) bekezdését először a hatálybalépését követően benyújtott bevallások tekintetében,

f) 132. § (2a) és (3) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő, és a már elbírált feltételes adómegállapítás iránti kérelmek vonatkozásában is,

g) 132. § (5)-(7) bekezdését a 2013. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek vonatkozásában,

h) 132. § (7a) és (12) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is,

i) 133/A. § (1) bekezdését először a 2012. évről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásokra vonatkozóan,

j) 168. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően benyújtott önellenőrzések esetén,

k) 172. § (7) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is, l) 177. § (2) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv2.-vel hatályon kívül helyezett 42. § (5) bekezdésének a 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2013. január 1-jén folyamatban lévő illetékügyben alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 24/F. § (6) bekezdés a) pontjának hatálybalépését megelőzően hatályos 24/F. § (6) bekezdés a) pontja szerinti adószám törlést a 24/C. § (2) bekezdés ac) pontjának alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni. Ezt a szabályt e bekezdés hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 52. § (7) bekezdés b) és d) pontjai szerinti adatátadást első alkalommal a 2011. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott bevallásokadatai tekintetében kell alkalmazni, és első alkalommal 2013. május 31-éig kell az állami adóhatóságnak teljesítenie. A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai tekintetében a 2011. évre vonatkozó bevallásokban szereplő adatok tekintetében az adatszolgáltatást 2013. május 31-ég kell az állami adóhatóságnak teljesítenie.

(5) E törvénynek a 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2013. január 1-jét megelőző időszakban járulékalapot képező jövedelemhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulék megállapítására, bevallására, visszaigénylésére, és az ehhez kapcsolódóan tett nyilatkozatra.

(6) A 2013. január 1-jét megelőzően a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről tett valótlan tartalmú nyilatkozat esetén a 2012. december 31-én hatályos 172. § (1) bekezdés k) pontját alkalmazni kell.

(7) E törvény 72. §-ában és 79. §-ában foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj, energiaadó és népegészségügyi termékadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.

(8) 2013. február 14-ét követően a környezetvédelmi termékdíj, energiaadó és népegészségügyi termékadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

(9) A környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult ügyekben a vámhatóság jár el.

(10) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások, továbbá a környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni."

293. § Az Art.

1. 5. § (2a) bekezdésében a "hatáskörrel rendelkező szakértő intézmény kirendelése" szövegrész helyébe a "hatáskörrel rendelkező szerv szakértői kirendelése" szöveg;

2. 7. § (1) bekezdésében a "tagja, közokiratban" szövegrész helyébe a "tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, közokiratban" szöveg;

3. 7. § (2) bekezdésében a "tagja képviselheti" szövegrész helyébe a "tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti" szöveg;

4. 16. § (6) bekezdésében az "1893/2006/EK rendelet" szövegrész helyébe az "a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ kódok" szöveg;

5. 24. § (2) bekezdésében a "17. § (1) bekezdésének c) pontja" szövegrész helyébe a "17. § (1) bekezdés d) pontja" szöveg;

6. 24/A. § (8) bekezdésében a "(4) bekezdés" szövegrész helyébe a "(4) vagy a (12) bekezdés" szöveg, a "17. § (1) bekezdés c) pontja" szövegrész helyébe a "17. § (1) bekezdés d) pontja" szöveg;

7. 24/B. § (7) bekezdésében a "17. § (1) bekezdés c) pontja" szövegrész helyébe a "17. § (1) bekezdés d) pontja" szöveg;

8. 24/D. § (2) bekezdésében a "15 napon" szövegrész helyébe a "30 napon" szöveg;

9. 24/F. § (6) bekezdés d) pontjában az "(5) bekezdés" szövegrész helyébe az "(5) bekezdés c) vagy d) pont" szöveg;

10. 31. § (5) bekezdésében a "csoportosulás, feltéve" szövegrész helyébe a "csoportosulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve" szöveg;

11. 33. § (4) bekezdésében a "c)-e) pontokban" szövegrész helyett "c)-g) pontban" szöveg;

12. 38. § (1) bekezdésében az "a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is" szövegrész helyébe az "a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített elektronikus fizetést is" szöveg;

13. 43. § (5) bekezdésében az "az általa nyilvántartott más adótartozásra" szövegrész helyébe az "az adózó által megjelölt adószámlára" szöveg;

14. 54. § (5) bekezdés e) pontjában az "a 1893/2006/EK rendelet szerint" szövegrész helyébe az "a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ szerinti ÖVTJ-kódokon" szöveg;

15. 54. § (7) bekezdés e) pontjában a "Hivatalt (OLAF), ha" szövegrész helyébe a "Hivatalt (OLAF), valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, ha" szöveg;

16. 79. § (1) bekezdés e) pontjában az "az energiaadóval" szövegrész helyébe a "kivetéses adózás esetén az energiaadóval" szöveg;

17. 88/A. § (1) bekezdésében az "a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervek az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhetnek, kezdeményezhetnek, megkezdett ellenőrzéseket magukhoz vonhatnak" szövegrész helyébe az "a NAV alsó fokú adóztatási szerve, illetve alsó fokú vámszerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett ellenőrzéseket magához vonhat" szöveg;

18. 88/A. § (3) bekezdésében az "a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "a NAV alsó fokú adóztatási szerve, illetve alsó fokú vámszerve" szöveg;

19. 95. § (2) bekezdésben a "hagyni." szövegrész helyébe a "hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja." szöveg;

20. 95. § (4) bekezdésben a "hagyni." szövegrész helyébe a "hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja." szöveg;

21. 95. § (5a) bekezdésében a "hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt" szövegrész helyébe a "hatáskörrel rendelkező szervet mint szakértőt" szöveg;

22. 102. § (3) bekezdésében a "Ha az adózó az ellenőrzést az adóellenőr veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza" szövegrész helyébe a "Ha az ellenőrzési eljárás zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható" szöveg;

23. 133/A. § (1) bekezdésében a "100 000 Ft-ot" szövegrész helyébe a "150 000 Ft-ot" szöveg, valamint a "4 hónapon" szövegrész helyébe a "6 hónapon" szöveg;

24. 141. § (5) bekezdésében a "ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti ellenjegyzést nem tartalmazza, vagy ha az adóügyben a NAV elnöke felettes szervként döntést nem hozott" szövegrész helyébe a "ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem fizeti meg az eljárási illetéket" szöveg;

25. 150/A. § (2) bekezdésében az "azt az állami adó- és vámhatóság először" szövegrész helyébe az "azt az állami adó-és vámhatóság - a végrehajtási költség elszámolása után - először" szöveg;

26. 151. § (6) bekezdésében az "Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál a fennmaradó" szövegrész helyébe az "Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál fennmaradó" szöveg;

27. 161. § (1) bekezdésében az "az 10 000 forintot." szövegrész helyébe az "a 10 000 forintot, ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja esetén az 5 000 forintot." szöveg;

28. 164. § (6) bekezdésben az "az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik." szövegrész helyébe az "a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik." szöveg;

29. 164/A. § (1) bekezdésében az "Áht. 99. §-ában" szövegrész helyébe az "Áht. 99. §-a" szöveg;

30. 172. § (11) bekezdésében a "100%-áig terjedő, de legfeljebb" szövegrész helyébe a "100%-áig terjedő, de legalább 5000 forint és legfeljebb" szöveg;

31. 175. § (11) bekezdésében az "igazolást elektronikus űrlapon állítja ki" szövegrész helyébe az "igazolást az adózó választása szerint papíron vagy elektronikus űrlapon állítja ki" szöveg;

32. 175. § (13) bekezdés c) pontjában a "köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek" szövegrész helyébe a "köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel, valamint másolat kiadása iránti kérelmek" szöveg;

33. 178. § 32. pontjának nyitó szövegrészében az "elnevezését, adószámát" szövegrész helyébe az "elnevezését, adóazonosító számát" szöveg;

34. 189. § (5) bekezdésében az "az okmányiroda" szövegrész helyébe az "a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala" szöveg, és a "2012. március 31-ig" szövegrész helyébe a "2012. december 31-ig" szöveg;

35. 1. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontja A) Általános rendelkezések 7. pontjában a "fogyasztói árkiegészítésről" szövegrész helyébe a "szociálpolitikai menetdíj-támogatásról" szöveg

36. 2. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések Határidők pont 6. pontjának 6.1. alpontjában a "6.2.-6.4. alpontokban" szövegrész helyébe a "6.2. alpontban" szöveg

lép.

294. § (1) Hatályát veszti az Art.

1. 28. § (1) bekezdésében a "vagy elektronikus levélcímének" szövegrész;

2. 28/A. § (1) és (4) bekezdésében az " - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot - " szövegrész;

3. 124. § (5) bekezdésében az "a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényrendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy" szövegrész;

4. 132/B. § (8) bekezdésében az "adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével" szövegrész;

5. 161. § (8) bekezdésében "az ingatlanon történő jelzálogjog-alapítás kivételével" szövegrész;

6. 192. § (9) bekezdésében az "Art." szövegrész;

7. 3. számú melléklet K) alcím 1. pontjában a ",szállítólevéltömbökről" szövegrész;

8. 3. számú melléklet K) alcím 2. pontjában a",szállítólevéltömbök" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Art.

1. 16. § (11) bekezdés c) pontja;

2. 30. § (2) bekezdése;

3. 36/B. § (5) bekezdése;

4. 42. § (5) bekezdése;

5. 52. § (7) bekezdés c) és k) pontja;

6. 79. § (1) bekezdés i) és j) pontja;

7. 96. § (2) bekezdése;

8. 130. §-a;

9. 172. § (1) bekezdés k) pontja;

10. 2. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések Határidők pont 6. pontjának 6.3. és 6.4. alpontja.

X. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

295. § (1) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet."

(2) Az Eho. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 14 százalék, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől - de legkorábban 2013. január 1-jétől - számított 10 évet követő időpontra esik."

296. § (1) Az Eho. 11. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A Tbj. szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a 3. § (1) bekezdés szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek."

(2) Az Eho. 11. § (11) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek)

"d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány tekintetében, e) a biztosító az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében."

297. § Hatályát veszti az Eho.

a) 3. § (6) bekezdésében a "10 százalékos mértékű" szövegrész,

b) 5. § (1) bekezdés d) pontja,

c) 12. § (4) bekezdése.

21. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

298. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 forint (napi összege 222 forint)."

299. § A Tbj. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o) és s)-v) pontjában meghatározott személyek után havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet."

300. § (1) A Tbj. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

a) az 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy

b) a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet."

(2) A Tbj. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét,

b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet

kívánja szolgálati időként elismertetni."

301. § A Tbj. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint adatot szolgáltat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és az egészségbiztosítási szerv részére."

302. § A Tbj. a következő 56/J. §-sal egészül ki:

"56/J. § A 2012. december 31-éig magán-nyugdíjpénztári tagdíj, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék beszedési számlákra teljesített befizetéseket az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára utalja."

303. § A Tbj. a következő 65/C. §-sal és 65/D. §-sal egészül ki:

"65/C. § A nyugdíjjárulék megállapításakor e törvény 2012. december 31-én hatályos 24., 27., 28., 29., 31., 36., 37. és 56/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012 decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

65/D. § A43/A. §-ban meghatározott adatátadást első alkalommal a 2011. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott bevallások adatai tekintetében kell alkalmazni, és első alkalommal 2013. május 31-éig kell az állami adóhatóságnak teljesítenie."

304. § A Tbj.

1. 2. § (1) bekezdésében a "más természetes személyeket" szövegrész helyébe a "Magyarországon munkát végző más természetes személyeket" szöveg,

2. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a "rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok," szövegrész helyébe a "rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok," szöveg,

3. 5. § (1) bekezdés h) pontjában a " , szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy)" szövegrész helyébe a "(a továbbiakban: egyházi személy)" szöveg

lép.

305. § Hatályát veszti a Tbj.

1. 5. § (1) bekezdés g) pontjában a "bedolgozói," szövegrész,

2. 24. § (2) és (3) bekezdése,

3. 24. § (4) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdésben" szövegrész,

4. 27. § (2) bekezdésének harmadik mondata,

5. 27. § (3) bekezdése,

6. 28. § (2) bekezdés második mondata,

7. 29. § (3) bekezdés harmadik mondata,

8. 29. § (4) bekezdés e) pontja,

9. 29. § (5) bekezdés második mondata,

10. 31. § (2) bekezdése,

11. 34. § (4) bekezdésében a "legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg," és a " , vagy a járulékfizetési felső határ" szövegrész,

12. 36. § (3) bekezdése,

13. 37. § (4) bekezdése,

14. 43/A. § a) pontjában az "a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig" szövegrész,

15. 43/A. § b) pontjában az "éves szinten összesítve" és az "a tárgyévet követő augusztus 31-éig" szövegrész,

16. 45. § (1) bekezdése,

17. 46. § (2) bekezdésében a "magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot," szövegrész,

18. 50. § (1) bekezdésében az "- ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is -" szövegrész,

19. 56/A. § (6) bekezdés d) pontjában a "járulékfizetési felső határig terjedő és az afölötti" szövegrész.

22. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

306. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. § (1) bekezdés c) pontjában az "Art. 52. § (7) bekezdés b) pont ba) és be) alpontja, d) pont da) és db) alpontja," szövegrész helyébe az "Art. 52. § (7) bekezdés b) és d) pontja," szöveg lép.

XI. FEJEZET

A SZÁMVITELT ÉS A KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

23. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

307. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"3. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;"

308. § Az Szt. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait e törvény alapján kormányrendelet szabályozza."

309. § (1) Az Szt. 9. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

(7) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor-, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van-a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembevenni."

(2) Az Szt. 9. §-a a következő (8)-(10) bekezdésekkel egészül ki:

"(8) Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a (6) bekezdés szerinti feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.

(9) A (6) bekezdés szerinti mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától - a (8) bekezdés kivételével - leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.

(10) Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor a következő üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záró adataival."

310. § (1) Az Szt. 11. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját követő naptól a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel - az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak.

(11) A felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától."

(2) Az Szt. 11. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

"(11a) Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja."

311. § Az Szt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Szellemi termékek közé sorolandók:

a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),

b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek),

c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem."

312. § Az Szt. 28. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A készletek között kell kimutatni továbbá)

"d) a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett."

313. § Az Szt. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő a használatbavételkori bekerülési értékhez képest, akkor a halasztott bevétel (2) bekezdés szerinti megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben e mellett az eszköz hasznos élettartama is növekszik, akkor a halasztott bevétel

(2) bekezdés szerinti megszüntetésekor a hasznos élettartam növekedését is figyelmen kívül kell hagyni."

314. § Az Szt. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján - minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az 53-56. §-ok alkalmazásában tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető."

315. § Az Szt. 47. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi]

"e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek."

316. § Az Szt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell."

317. § Az Szt. 87. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben - ha a tárgyévi adózott eredmény negatív - az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz."

318. § Az Szt. 117. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) és (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték."

319. § Az Szt. 177. §-a a következő (28)-(32) bekezdésekkel egészül ki:

"(28) Az a vállalkozó, amely a 45. § (2a) bekezdés hatálybalépése előtt olyan eszköznek a bekerülési értékét növelte meg, amelyhez halasztott bevétel kimutatása is társult, a halasztott bevétel feloldása során a 45. § (2a) bekezdésének alkalmazása helyett a feloldásra korábban választott módszer szerint is eljárhat.

(29) Azon vállalkozónak, amely a 2012. üzleti évre e törvény 2012. december 31-én hatályos 9. § (6) bekezdése szerinti sajátos módon készíti el egyszerűsített éves beszámolóját, a 2012. üzleti évi beszámoló elkészítése során e törvény 2012. december 31-én hatályos 98/A. §-át kell alkalmaznia, míg a 2013. üzleti évi beszámolási kötelezettségét e törvény 2013. január 1-jén hatályos előírásai szerint kell teljesítenie.

(30) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 154. § (5)-(6) bekezdését a 2012-ben feltárt, megbízható, valós összképet lényesen befolyásoló hibákra nem kell alkalmazni.

(31) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel módosított 3. § (3) bekezdés 3. pontját, 25. § (7) bekezdését, 28. § (3) bekezdés d) pontját, 45. §

(2a) bekezdését, 46. § (4) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 52. § (2) bekezdését, 87. § (5) bekezdését, 117. § (5) bekezdését, 3. § (1) bekezdés 2. pontját, (7) bekezdés 2. pontját, 6. § (1) bekezdését, 11. § (2) bekezdését, (3) bekezdését, 117. § (4) bekezdését, 178. § (1) bekezdés b) pontját, 72. § (1) bekezdését, (2) bekezdés c) pontját, 79. § (2) bekezdését, (4) bekezdését, 84. § (7) bekezdés o) pontját, 85. § (3) bekezdés o) pontját, 103. § (2) bekezdés c) pontját, 7. számú mellékletét először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(32) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel módosított 3. § (3) bekezdés 3. pontját, 25. § (7) bekezdését, 28. § (3) bekezdés d) pontját, 45. § (2a) bekezdését, 46. § (4) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 52. § (2) bekezdését, 87. § (5) bekezdését, 3. § (1) bekezdés 2. pontját, (7) bekezdés 2. pontját, 6. § (1) bekezdését, 11. § (2) bekezdését, (3) bekezdését, 117. § (4) bekezdését, 178. § (1) bekezdés b) pontját, 72. § (1) bekezdését, (2) bekezdés c) pontját, 79. § (2) bekezdését, (4) bekezdését, 84. § (7) bekezdés o) pontját, 85. § (3) bekezdés o) pontját, 103. § (2) bekezdés c) pontját, 7. számú mellékletét a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni."

320. § Az Szt. 178. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)

"h) a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait."

321. § Az Szt. 7. számú melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

322. § (1) Az Szt.

1. 3. § (1) bekezdés 2. pontjában a "biztosítóintézetet" szövegrész helyébe a "biztosítót" szöveg,

2. 3. § (7) bekezdés 2. pontjában a "biztosító intézeti" szövegrész helyébe a "biztosítási" szöveg,

3. 6. § (1) bekezdésében a "biztosító intézet" szövegrész helyébe a "biztosító" szöveg,

4. 11. § (2) bekezdésében a "biztosítóintézetnek" szövegrész helyébe a "biztosítónak" szöveg,

5. 117. § (4) bekezdésében a "biztosítóintézeti" szövegrész helyébe a "biztosítói" szöveg,

6. 178. § (1) bekezdés b) pontjában a "biztosító intézetek" szövegrész helyébe a "biztosítók" szöveg,

7. 72. § (1) bekezdésében az "árkiegészítéssel" szövegrész helyébe az "ártámogatással" szöveg,

8. 72. § (2) bekezdés c) pontjában az "árkiegészítést" szövegrész helyébe az "ártámogatást" szöveg,

9. 79. § (2) bekezdésében a "társadalombiztosítási járulékoknak" szövegrész helyébe a "bérjárulékoknak" szöveg,

10. 79. § (4) bekezdésében a "társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék)" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó" szöveg,

11. 84. § (7) bekezdés o) pontjában és 85. § (3) bekezdés o) pontjában a "legfeljebb a késedelmi kamattal arányos" szövegrész helyébe az "a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó" szöveg,

12. 103. § (2) bekezdés c) pontjában a "társadalombiztosítási járulék" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó" szöveg

13. 141. § (3) bekezdésében a "beszámolóját elkészíteni" szövegrész helyébe a "beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni" szöveg

lép.

(2) Az Szt. 86. § (3) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdés c) pontjában az "(a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor)" szövegrész helyébe az "(a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor)" szöveg lép.

323. § Hatályát veszti az Szt.

1. 3. § (3) bekezdés 5. pontja,

2. 11. § (3) bekezdés utolsó mondata,

3. 98. §-át követő "Sajátos szabályok" alcíme, és 98/A. §-a,

4. 154. § (5) és (6) bekezdése,

5. 154. § (7) bekezdésében az "- ide érve az ismételt közzétételt is -" szöveg,

6. 154. § 10) bekezdésében az ", az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő harmadik hónap utolsó napjáig" szöveg,

7. 167. § (5) bekezdésében az "elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott" szöveg,

8. 170. §-át követő "AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG" címe, "A bizottság létrehozása" alcíme,

9. 171. §-t követő "A bizottság feladata" alcíme,

10. 172. §-át követő "A bizottság működése" alcíme,

11. 171-173 §-a.

24. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

324. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül

a) legalább három éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző (IFRS-minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító) gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább két éves gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy

b) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja, vagy

c) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és sikeresen teljesítette az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát. "

(2) A Kkt. 50. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:

"(8) A szakmai minősítő vizsga tartalmi követelményeit, az eljárási és az értékelési szabályokat a kamara külön szabályzatban határozza meg. A szakmai minősítő vizsgának legalább részben írásbeli vizsgának kell lennie."

325. § A Kkt. 186. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bizottság tagjainak megbízatása a miniszter általi felkérés elfogadásával keletkezik. A megbízatás időtartama 5 év. A tagok megbízatását a miniszter egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbíthatja."

XII. FEJEZET

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

25. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

326. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (3) bekezdése a következő h)-k) ponttal egészül ki:

"h) elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben foglalt rendelkezéseknek;

i) elektronikus irat használata: a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg részére;

j) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét - a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével - nem korlátozza;

k) zárt pénztár: olyan pénztár, amely munkahely vagy szakmai, érdekképviseleti, illetve más, a pénztár alapításakor már meglévő szerveződési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét alapszabályában meghatározza."

327. § Az Öpt. 2. § (6) bekezdés g) pont 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek, és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek megvásárlásának támogatása;"

328. § Az Öpt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot az alapszabállyal együtt a pénztártagnak nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként át kell adni.

(3) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár tagdíjat nem fogadhat, az alapító tagokon kívül új tagokat nem vehet fel. Az alapító tagok tagdíjfizetési kötelezettsége és várakozási ideje a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. A pénztár a tevékenységi engedély jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként átadja az alapító tagok részére a pénztár alapszabályát és a tagsági okiratot."

329. § Az Öpt. 11/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet. A tagszervező alvállalkozót igénybe vehet, azonban az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tevékenységet saját maga végezte volna. A tagszervező által igénybe vett alvállalkozóra a tagszervezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. A tagszervezőnek az alvállalkozóval kötött szerződése a pénztárral kötött szerződés mellékletét képezi. A tagszervező a tevékenysége során a pénztári szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni.

(2) A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a tagszervezéshez kapcsolódó díjazás mértékét, a díjazás nyújtásának és visszaírásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit. A pénztár köteles kidolgozni és szabályzatban rögzíteni a tagszervezők oktatásának és ellenőrzésének rendszerét.

(3) Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat. A díjazás összege nem haladhatja meg a befizetett tagdíj első naptári évi összegének működési tartalékra jutó részét. A tagszervezésért díjazás a tagsági jogviszony létrejöttétől két évig adható, a visszaírásra a tagsági jogviszony létrejöttétől három évig van lehetőség. Tagszervezésért ezen túl díjazás és egyéb juttatás nem nyújtható."

330. § Az Öpt. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A pénztár a pénztár munkáltatói tagjával kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást (a továbbiakban: célzott szolgáltatás).

(2) Célzott szolgáltatásként a pénztár alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) szereplő szolgáltatások nyújthatók. Ezek közül a munkáltató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást.

(3) A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.

(4) A pénztár és a munkáltatói tag által megkötött szerződésben meg kell határozni a célzott szolgáltatások

a) körét;

b) nyújtására a munkáltató által a pénztár részére fizetendő összeget, ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra, valamint a pénztár működésére felhasználható részt, valamint rendelkezni kell a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról;

c) nyújtásának módját, rendjét, határidejét;

d) eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit;

e) nyújtása elszámolásának rendjét;

f) eredményessége értékelésének módját, rendjét.

(5) A pénztár részére a közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására a munkáltatói tag által fizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékai) kell helyezni, és a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani. Az ezen tartalékban a szerződés teljesítését követően található maradványt a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet.

(6) A célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag által fizetett teljes összeg adománynak minősül."

331. § Az Öpt. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, ideértve a felügyeleti bírságot is, a pénztártagokat, a munkáltatói tagokat, és a támogatókat évente egyszer - az alapszabályban rögzített közzétételi szabályok szerint - tájékoztatni kell. A pénztártagok tájékoztatásának tartalmaznia kell az egyéni számla alakulását is. A pénztártagokat az egyéni számla állásáról kérésére - írásban történő tájékoztatás esetén a pénztár alapszabályában foglaltak szerint a pénztár tényleges és indokolt költségeinek tag általi előzetes és közvetlen megtérítése mellett - az alapszabály szerinti rendben év közben is tájékoztatni kell. A pénztártagok egyéni számlára vonatkozó tájékoztatása történhet a pénztártag kérésére elektronikus iratban is."

332. § Az Öpt. 16/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját."

333. § Az Öpt. 16/A. § (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A 14. § (3) bekezdésben szabályozott költséglevonás alkalmazható abban az esetben is, ha a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontja szerint a rá eső részt tagdíjfizetés nélkül a pénztárban hagyja."

334. § Öpt. 20/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazgatótanács tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Amennyiben az előzetes igazolásra indokoltan nincs lehetőség, akkor az igazgatótanács, vagy ellenőrző bizottság tagjának választott személy megválasztását követően 30 napon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja a pénztárnak és a felügyeletnek, hogy igazgatótanácsi tag esetén a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tag esetén a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből. Az igazolás időpontjáig a megválasztott igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági tag a testületi döntésekben nem vehet részt. Amennyiben a feltételek fennállásának maradéktalan igazolásra a megválasztást követő 30 napon belül nem kerül sor, akkor az igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági tagság megszűnik."

335. § Az Öpt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább fele jelen van, vagy képviselete biztosított. A közgyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Küldöttközgyűlés működtetése esetén minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti. Küldöttközgyűlésen a pénztár tagja tanácskozási joggal vehet részt."

336. § Az Öpt. 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ellenőrző bizottság beszámolójának tartalmaznia kell legalább az előző beszámoló óta lefolytatott ellenőrzéseket, azok megállapításait. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt - a közgyűlést követő harminc napon belül - a pénztáraknak meg kell küldeni a Felügyeletnek. A jelenléti ívre és a jegyzőkönyvre az 5. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók."

337. § Az Öpt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § A pénztár köteles pénzforgalmát számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlán bonyolítani. A pénztárnak egy számlája lehet. A pénztárforgalmi számla változása esetén a pénztár az új számla megnyitását követően 6 hónapig megtarthatja a régi pénzforgalmi számláját azzal, hogy annak egyenlegét nap végén át kell utalni a pénztár új számlájára. A befizetések fogadása és az új számlára utalása és a kamatjóváírás kivételével a régi számlán egyéb művelet nem végezhető."

338. § Az Öpt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénztár az adott évre vonatkozó éves pénzügyi tervét az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. A három évre vonatkozó hosszú távú pénzügyi tervet első ízben az alakuló közgyűlés állapítja meg, és az éves pénzügyi terv elfogadásakor a közgyűlés új hosszú távú tervet határoz meg. A hosszú távú pénzügyi terv naptári évekre készül."

339. § Az Öpt. 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az éves pénzügyi terv időtávja az éves beszámolót elfogadó közgyűlés negyedévét követő négy negyedév."

340. § Az Öpt. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a pénztár a vagyonkezelést, részben vagy teljes mértékben önállóan végzi, és a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a százmillió forintot, a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan személy alkalmazható, aki büntetlen előéletű, nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, valamint rendelkezik értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, portfoliókezelési gyakorlattal."

341. § Az Öpt. 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles közzétenni."

342. § Az Öpt. 49/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"49/B. § (1) A nyugdíjpénztár pénztártagok által választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjai az egyéni nyugdíjszámlájukon lévő összeget a tag választása szerinti, a pénztár által kialakított portfóliók valamelyikébe fektethetik. Amennyiben a tag a választható portfóliós rendszer (3) bekezdés szerinti szabályzat szerint nem választ portfóliót, akkor az egyéni számláján lévő összeget a szabályzatban erre az esetre rögzített portfólióba kell elhelyezni."

343. § Az Öpt. 49/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A pénztár a 49/B. § (3) bekezdés szerinti választható portfóliós rendszer szabályzatában olyan portfóliót is kialakíthat, amelynek eszköz összetétele a szabályzatban előre meghatározott időpontokban, illetve idő elteltével a portfolió befektetési politikájában meghatározottak szerint változik."

344. § Az Öpt. 50/B. §-a (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;"

345. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"g) nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának, valamint a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25. életévét be nem töltött természetes személy tekintetében kifizetett, költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése biztosítható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet;"

346. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdése a következő i)-l) ponttal egészül ki:

"i) közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása, amely a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. A közüzemi díjak finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;

j) lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a törlesztő részlet mértéke a hitelszerződés aláírásának időpontját követő árfolyamváltozás következtében húsz százalékot meghaladó mértékben nőtt és a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú devizahitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege, legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;

k) otthoni gondozás: amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;

l) idősgondozás támogatása: a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére, gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díjának támogatására."

347. § Az Öpt. 50/D. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az önsegélyező pénztár az 50/B-50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja: a) az 50/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátások közül]

"aa) a magzat (orvos által igazolt) fogantatásának 91. napjától megszületéséig nyújtható szolgáltatás, a várandóssággal összefüggő orvosi ellátás igazolt költségének támogatására, valamint a magzat 91. napos korától a megszületéséig nyújtható, a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása esetén nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás;"

348. § Az Öpt. 50/D. § (2) bekezdése a következő j)-k) ponttal egészül ki:

"j) az 50/B. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az otthoni gondozás tartamára, az igazolt gondozási díj, legfeljebb a nyugdíjminimum havi összegének mértékéig;

k) az 50/B. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az intézményi elhelyezés tartamára, az igazolt napi vagy havi díj, de legfeljebb a nyugdíjminimum napi vagy havi összegének mértékéig."

349. § Az Öpt. 50/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 50/B. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltatás a tanév első napját megelőző 15 napon belül és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül, az 50/B. § (1) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás esetében az év bármely időpontjában kiállított és teljesített, számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható. A számla, egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum tartalmát kormányrendelet határozza meg. A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően igazolnia kell a pénztár részére, hogy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, illetve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint védendő fogyasztónak minősül."

350. § Az Öpt. 50/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően be kell nyújtania a pénztár részére a lakáscélú deviza alapú jelzáloghitel szerződését, valamint a hitelintézet igazolását az utolsó három havi törlesztő részlet mértékéről, vagy ezen iratok hiteles másolatát."

351. § (1) Az Öpt. 51/A. §-a a következők szerint módosul:

"51/A. § (1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.

(2) Az 51/B. § (1) bekezdés m) pontjában szereplő szolgáltatás nyújtásakor az egészségbiztosítási szerződés megkötésekor a pénztártag, vagy a javára eljáró pénztár az alábbiak szerint járhat el:

a) az egészségbiztosítás kedvezményezettje a pénztártag, vagy közeli hozzátartozója lehet; valamint

b) a biztosítónak az adott egészségbiztosítással kapcsolatos bármely pénzbeli kifizetését a pénztártag pénztárban vezetett egészségszámlájára, vagy a pénztár erre a célra kijelölt szolgáltatási számlájára kell teljesíteni."

(2) Az Öpt. 51/B. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[(1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:]

"l) OÉTI által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása."

(3) Az Öpt. 51/B. §-ának (1) bekezdése az alábbi m) ponttal egészül ki:

[(1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:]

"m) szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése."

352. § (1) Az Öpt. 20/A. § (1) bekezdésében a "30" szövegrész helyébe a "15" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Öpt.

1. 21. § (2) bekezdésében a "legalább kétszer" szövegrész,

2. 40/A. § (7) bekezdés c) pontja,

3. 41. § (2) bekezdés b) pontjában a "három példányban" szöveg.

26. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

353. § A magánnyugdíjról és a magányugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 89. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) az egyes magánnyugdíjpénztárak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2012. március 31-ig visszalépő és a vissza nem lépő magánnyugdíjpénztár tagjainak számáról 2012. november 30-áig értesíti a Pénztárak Garanciaalapját. A Pénztárak Garanciaalapja a PSZÁF értesítése alapján megállapítja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek összegét, és annak eszközfedezetét az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig a portfólión belüli eszközaránynak megfelelően adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak. A Pénztárak Garanciaalapja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott, garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek egy tagra jutó összegét az eszközátadást követő 15 napon belül közli a magánnyugdíjpénztárakkal."

354. § (1) Hatályát veszti az Mpt.

1. 10. §-a, 22. § (7) bekezdése,

2. 119. § (3) bekezdése,

3. 120-120/A-B. §-a, 134. § (1) bekezdés c) pontja,

(2) Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja.

27. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

355. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdése a következő 97. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"97. Közérdeklődésre számot tartó biztosító: a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító és az a biztosító, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot."

(2) A Bit. Hatodik Rész IV. fejezete a következő alcímmel és a 152/A-152/B. §-sokkal egészül ki:

"Audit bizottságra vonatkozó eltérő szabályok

152/A. § (1) A közérdeklődésre számot tartó biztosítónál - a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító kivételével - legalább háromtagú audit bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait az igazgatótanács (igazgatóság), vagy ahol felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság tagjai közül választja a legfőbb szerv.

(2) Az audit bizottság legalább egy tagjának függetlennek kell lennie és számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.

(3) Az audit bizottság ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglalt feladatokat.

(4) Függetlennek minősül az audit bizottság tagja, ha a biztosítóval az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagságán kívül más jogviszonyban nem áll, és a tagságért járó díjazáson felül a biztosítótól más javadalmazásban nem részesül, továbbá nem közeli hozzátartozója a biztosító vezető állású személyének vagy egyéb vezetőjének.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételeknek, és a testület ellátja a (3) bekezdésében foglalt feladatokat.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a (3) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

152/B. § (1) A nyilvános részvénytársasági formában működő biztosítónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie.

(2) A nyilvános részvénytársasági formában működő biztosítónak nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét."

28. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

356. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjftv.) 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:

a) adóbevallás, adónyilatkozat esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel,

b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján,

c) adóbevallás, adónyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása esetén az elektronikus űrlapon tünteti fel - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott -,

d) egyszerűsített bevallás esetén az egyszerűsített bevallási lehetőség választására vonatkozó bejelentéssel egyidőben, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton, vagy

e) az a)-d) ponttól eltérően a bevallástól elkülönítve, önállóan, lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton.

(4) Ha a magánszemély a (3) bekezdés a)-d) és e) pontjában meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát, azt a rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon érkezett."

29. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

357. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó):]

"c) adóazonosító számát,"

30. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

358. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 12. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az országos gazdasási kamara látja el a következő feladatokat:)

"j) közreműködik a külkereskedelem fejlesztésében, részt vesz a külkereskedelem fellendítését elősegítő gazdálkodó szervezetek rendszerének kialakításában és működtetésében."

359. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közfeladatokat az országos gazdasági kamara az állam és az országos gazdasági kamara által - 50 százalékot meghaladó állami tulajdonrésszel - alapított zártkörűen működő részvénytársaság közreműködésével látja el. Az államnak az alapítással kapcsolatos jogait a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Az állam az (1) bekezdés szerinti társaságban fennálló társasági részesedése feletti tulajdonosi jogait a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi döntéseket az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel való egyeztetést követően hozza meg."

360. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény a következő 13/B. §-sal egészül ki:

"13/B. § (1) A 12. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott közfeladatokat az országos gazdasági kamara az állam és az országos gazdasági kamara által - 50 százalékot meghaladó állami tulajdonrésszel - alapított zártkörűen működő részvénytársaság közreműködésével látja el.

(2) Az állam az (1) bekezdés szerinti társaság alapításával és a társaságban fennálló társasági részesedésével kapcsolatos tulajdonosi jogait a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja."

361. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. A kamarai hozzájárulás behajtása érdekében a gazdasági kamara akkor is megkeresheti az állami adóhatóságot, ha a tartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, de eléri az 5 000 forintot."

31. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosításáról

362. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. §-a a következő 8/A. ponttal egészül ki:

"8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja."

(2) A Gfbt. 32/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az (1) bekezdés szerinti nettó összeget téríti meg. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén, vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát."

32. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

363. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdés g) pontjának nyitó szövegrészében az "ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat" szövegrész helyébe az "ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat" szöveg lép.

33. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

364. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 296. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) Az Art. Adóbevallás alcíme a következő 31/B. §-sal egészül ki:

"31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számánakelső nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(3) Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó bevallásában nyilatkozik:

a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és

b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.

(4) Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmiadó alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

(5) Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított számlát is - áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

(6) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)-(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során - nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

(7) A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni." "

365. § Az Eat. 353. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"353. § Az Art. 175. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint a 31/B. § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését, továbbá adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti. Az 5/A. § (6) bekezdésében meghatározott, sürgősségi eljárást kérő adózó fizetési könnyítési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.""

366. § Az Eat. 455. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a kifizető a természetes személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya alapján ugyanazon adó-megállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is kifizet (juttat), az adóalap megállapításánál az (1) bekezdés a)-b) és e) pontját együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható."

367. § Az Eat. - a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 4. §-ával beiktatott - 462/D. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(6) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítését - az (1)-(4) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek fennállása esetén - nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy azt követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét megelőzően kezdődött."

368. § Az Eat. a 462/D. §-t követően a következő alcímekkel és 462/E. §-sal és 462/F. §-sal egészül ki:

"A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye

462/E. § (1) A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető

a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és

b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.

(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló, kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

(4) Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül található.

(5) Az e §-ban meghatározott kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.

(6) A (3) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

(7) E § alkalmazásában új munkavállaló az, akivel a kifizető a (2) bekezdés b) pontja szerinti létszámát növeli.

Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény

462/F. § (1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával.

(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

(4) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti.

(5) E § alkalmazásában

a) kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely,

b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő."

369. § (1) Az Eat. 463. §-ának - a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 5. § (1) bekezdésével beiktatott - (2a) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze

a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,

b) a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után,

c) a tartósan álláskereső személyek után,

d) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után,

e) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók után,

f) a kutatók foglalkoztatása esetén

érvényesíthető adókedvezmény."

(2) Az Eat. 463. §-ának - a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 5. § (2) bekezdésével beiktatott - (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a 461. §-ban, 462/B-462/E. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak, a 462/F. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt."

370. § Az Eat. a következő 465/B. §-sal egészül ki:

"465/B. § E törvény 462/E. §-a a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül."

371. § Az Eat. a következő 467/A. §-sal egészül ki:

"467/A. § E törvény - egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított - 455. § (2) bekezdés h) pontja és 466. § 7. pont m) alpontja visszamenőlegesen 2012. január 1-jétől alkalmazható."

372. § (1) Az Eat.

1. 455. § (1) bekezdés d) pontjában a "nevelési díj" szövegrész helyébe a "hivatásos nevelőszülői díj" szöveg,

2. 455. § (1) bekezdés e) pontjában a "személyi alapbér" szövegrészek helyébe az "alapbér" szöveg,

3. 455. § (2) bekezdés h) pontjában az "a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony" szövegrész helyébe az "a)-f) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik" szöveg,

4. 455. § (3) bekezdés a) pontjában az "f)-g) pontjában" szövegrész helyébe az "f) pontjában" szöveg,

5. 455. § (4) bekezdés d) pontjában a "személyi alapbért" szövegrész helyébe az "alapbért" szöveg,

6. 460. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontjában a[z] "az a) pont" szövegrész helyébe az "a ba) alpont" szöveg,

7. 464/C. § (2) bekezdés b) pontjában a "személyi alapbér" szövegrész helyébe az "alapbér" szöveg,

8. 466. § 7. pontjának c) alpontjában a "jogviszony" szövegrész helyébe a "jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony" szöveg,

9. 466. § 7. pont j) alpontjában a "rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok," szövegrész helyébe a "rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok," szöveg,

10. 466. § 7. pont m) alpontjában a "fennálló jogviszony" szövegrész helyébe a "fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Eat.

1. 455. § (2) bekezdés g) pontja,

2. 457. § (2) bekezdésben az "és a szerzetesrendet" és az ", illetőleg a tagjával" szövegrész,

3. 457. § (5) bekezdésben az "és szerzetesrend" szövegrész.

373. § Az Eat. 18. számú melléklete a 13. mellékletben foglaltak szerint módosul.

374. § Nem lép hatályba az Eat. 275. § (1) bekezdése.

34. Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény módosítása

375. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 27. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"27. § Az Art. 38. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

(3b) Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3a) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.""

376. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 35. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"35. § Az Art. 172. §-a a következő (20f) bekezdéssel egészül ki:

"(20f) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. A 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértésével teljesített kifizetés jogosultja, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.""

377. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 61. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"61. § A Távhő tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A jövedelemadó a pozitív adóalap 31 százaléka.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Tao. tv. 22/B. §-a szerint fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó a számított adót - legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszakban - csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény társasági adóban még nem érvényesített részével. E rendelkezésben meghatározott kedvezmény a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.""

378. § Nem lép hatályba az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 54. §-a, 55. §-a, 56. §-a és 20. alcíme.

35. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

379. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VII. Fejezete a következő 6. címmel egészül ki:

"6. cím

Adószámtörléssel érintett cégek megszüntetésére irányuló eljárás

91. § (1) Ha a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus úton történő értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a cég adószámának jogerős törlésére került sor, a cégbíróság a céget - legkésőbb az állami adóhatóság értesítését követő tizenöt munkanapon belül - megszűntnek nyilvánítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(3) A cégbíróság az e § szerinti eljárását hivatalból megszünteti, ha tudomására jut, hogy az állami adóhatóság az adószám törléséről szóló határozatát visszavonta, megsemmisítette vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.

(4) E cím szerinti eljárásban fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan jár el, azonban olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat."

380. § A Ctv. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg rendelkezik a végelszámoló tisztségének megszűnéséről, azzal, hogy a kényszertörlési eljárás során a volt végelszámoló köteles a cégbírósággal és az adóhatósággal együttműködni, és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot és az adóhatóságot tájékoztatni."

381. § (1) A Ctv. 116. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha)

"a) törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja - ideértve a 87. § (2) bekezdését, a 90. § (3) bekezdését és a 91. § (1) bekezdését is,"

(2) A Ctv. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet. A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, valamint a cég átalakulásáról. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket."

382. § A Ctv. 117. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A cégbíróság a kényszertörlési eljárás kezdő és befejező időpontjáról a kényszertörlési eljárás elrendelését, illetve befejezését követően haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság az értesítést követően haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja a cégbíróságot, ha a cég az adóhatóság nyilvántartása szerint munkavállalót foglalkoztat."

383. § A Ctv. a következő 117/A. §-sal egészül ki:

"117/A. § (1) A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 20 napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás elrendeléséig esedékes bért kifizetni.

(2) A kényszertörlési eljárás során a Ctv. 117. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.

(3) A (2) bekezdés szerint elkészített számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia."

384. § A Ctv. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a (2)-(3) bekezdésben említett szervezetek értesítése vagy a 117. § szerint tett bejelentés alapján a cégbíróság megállapítja, hogy

a) a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket,

b) a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, vagy

c) a cégnek munkavállalója van,

a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását."

36. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

385. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 117. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"117. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (3) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)

"q) a civil szervezet esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége elnevezését, és ha azzal rendelkezik, adószámát,

r) a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének adószám kérése esetén a civil szervezet elnevezését, bírósági nyilvántartási számát és ha azzal rendelkezik, adószámát."

(2) Az Art. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, valamint a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége nyilvántartásba vétele során, illetve a civil szervezet vagy a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége adószám megállapítására irányuló kérelmének előterjesztésekor, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. §

(3) bekezdés j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint a civil szervezet, illetve civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a bírósággal, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, valamint a civil szervezet, illetve civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a bíróság részére."

(3) Az Art. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A civil szervezet a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatait."

(4) Az Art. 17. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az állami adóhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti a civil szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő bíróságot az adószám megállapításáról a civil szervezet adatainak közlésével egyidejűleg."

(5) Az Art. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a civil szervezet esetében a bíróság jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és a 22/C. §-ban felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég, a civil szervezet létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést."

(6) Az Art. 23. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a 17. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, valamint a civil szervezet esetében a bíróságot.

(6) A 17. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adózó a cégbírósághoz, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, a 17. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti adózó a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve a bíróság jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adózó a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint."

(7) Az Art. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a civil szervezet 16. § (3) bekezdés szerinti adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, a civil szervezet bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba."

(8) Az Art. 128/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetve arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Ha a cégbírósági értesítés alapján az állami adóhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit a civil szervezet hivatalból történő megszüntetése és adóköteles tevékenységének megszüntetése esetén is alkalmazni kell."

(9) Az Art. 178. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában:)

"37. civil szervezet: e törvény vonatkozásában civil szervezetnek minősül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet, ide nem értve e civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét.""

37. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény módosítása

386. § Nem lép hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 115. §-a.

XIII. FEJEZET

SZERENCSEJÁTÉK

38. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvénymódosításáról

387. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 12. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírság)

"a) 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe, 36/C-E. §-ba,"

388. § (1) Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tárgyévi koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg

a) a 2013. tárgyév esetén az e törvény 2012. január 1. napján hatályos 27. § (5) bekezdésében,

b) ezt követően pedig a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben

meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe vételével. A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak."

(2) Az Szjtv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente valorizálni kell oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni."

389. § Az Szjtv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30%-a.

(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a."

390. § (1) Az Szjtv. IV. fejezete a 36/B. §-t követően a következő alcímmel és 36/C-36/E. §-sal egészül ki:

"A szerencsejáték felügyeleti díj

36/C. § (1) Az állami adóhatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.

(2) A kötelezett

a) a folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a negyedévi nyereményalap 2 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

b) a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

c) ajándéksorsolás esetén a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

d) a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 4 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

e) a játékkaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5%-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint,

f) kártyaterem üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 5 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint,

g) játékautomata üzemeltetés esetén félévente játékautomatánként 10 ezer forint felügyeleti díjat fizet.

(3) Ha a játékautomata nyilvántartásba vétele a féléves időtartamot nem éri el, a kötelezett az (1) bekezdés g) pontja szerinti felügyeleti díj arányos részét köteles megfizetni.

36/D. § (1) A felügyeleti díjat a kötelezett

a) a 36/C. § (2) bekezdés a) és d)-f) pontjaiban foglalt esetekben negyedévente, a kötelezettet terhelő időszaki, időközi, folyamatos elszámolással egyidejűleg, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig,

b) a 36/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt esetekben a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül,

c) a 36/C. § (2) bekezdés g) pontja esetén félévente, a 33/A. § (1) bekezdésben meghatározott játékadó bevallási és fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg

fizeti meg az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.

(2) A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.

(3) A díjfizetési kötelezettséget átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, a nyilatkozattételi kötelezettséget az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.

(4) A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett az állami adóhatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti.

(5) A felügyeleti díj számítása, megfizetése, nyilvántartása és elszámolása 1000 forintban történik. A felügyeleti díj 1000 forintra kerekített összegét az általános kerekítési szabályok alkalmazásával kell meghatározni.

36/E. § (1) Az állami adóhatóság a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.

(2) A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti ellenőrzési díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(3) Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be az állami adóhatósághoz (túlfizetés), az állami adóhatóság a túlfizetés összegét a kötelezett kérelmére a kötelezett más felügyeleti díjfizetési kötelezettségére számolja el, vagy kérelemre visszatéríti."

(2) Az Szjtv. IV. fejezete a 36/E. §-t követően a következő alcímmel és 36/F. §-sal egészül ki:

"Elkobzás

36/F. § (1) Az állami adóhatóság elkobozza azt a dolgot

a) amelyet engedély nélküli szerencsejáték szervezés eszközéül használtak,

b) amelyet az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban való részvételhez használtak fel (tét),

c) amely az engedély nélkül szervezett szerencsejátékban nyereményt képezett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában dolognak minősül a birtokba vehető ingó dolog, valamint a pénz és az értékpapír.

(3) Az állami adóhatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely e törvény értelmében elkobozható. A lefoglalást végzéssel meg kell szüntetni, ha a tiltott szerencsejáték szervezéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság az állami adóhatóságot megkereste.

(4) Az állami adóhatóság az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona. Ha az elkobzott dolog tulajdonosa nem ismert, az elkobzást elrendelő döntést - a tulajdonos megjelölése nélkül - az állami adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

(5) Ha az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az állami adóhatóság vagy a bíróság megállapítja, hogy az elkobzás elrendelése jogszabálysértő volt, az állami adóhatóság az elkobzott dolog tulajdonosa részére visszafizetés elrendeléséről intézkedik. A visszafizetés keretében

a) tőkeösszegként értékesítés esetén az értékesítés során ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén a dolog elkobzását elrendelő határozat meghozatalakor fennálló értéket és

b) késedelmi kamatként az a) pont szerinti összeg után az elkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől a visszatérítést elrendelő határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra, naptári naponként ez utóbbi határozat meghozatala napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő összeget kell visszatéríteni.

(6) Az elkobzott dolgot az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtási eljárásról szóló 144-163. §-ai értékesítésre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával értékesíti. A lefoglalást elrendelő rendelkezéssel (döntéssel) szemben benyújtott keresetlevélnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(7) Ha az elkobzott dolgot nem sikerült értékesíteni vagy az értéktelen, az állami adóhatóság - jegyzőkönyv felvétele mellett - intézkedik az elkobzott dolog megsemmisítése érdekében.

(8) Az állami adóhatóság az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően az értékesítés vagy megsemmisítés költségeiről végzést hoz. A kötelezett az értékesítésért vagy megsemmisítésért 20 000 forint összegű költségátalány fizetésére köteles. E költségátalányon túlmenően az állami adóhatóság végzésben kötelezi az értékesítéshez vagy megsemmisítéshez kapcsolódó számszerűsíthető és számlával igazolt költségek megfizetésére a kötelezettet.

(9) Az állami adóhatóság az (5) bekezdés szerinti esetben végzésben rendeli el a (8) bekezdés szerinti költségek visszatérítését."

391. § Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"j) a díjfizetés módjának meghatározása kivételével a felügyeleti díjfizetésével és nyilvántartásával"

(kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.)

392. § (1) Az Szjtv. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 35. §-át az e § hatálybalépése napját követő tárgyhónapra kell első alkalommal alkalmazni."

(2) Az Szjtv. 40. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/C-36/E. §-át a 2012. december 31. napját követően keletkező szerencsejáték felügyeleti díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban kell alkalmazni."

(3) Az Szjtv. 40. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 36/F. §-át a 2012. december 31. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

393. § Az Szjtv.

1. 11. § (1) bekezdésében az "engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért" szövegrész helyébe az "engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért",

2. 38. § (2) bekezdés g) pontjában az "engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatatási szolgáltatások igénybevételéért" szövegrész helyébe az "engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatatási szolgáltatások igénybevételéért"

szöveg lép.

394. § Hatályát veszti az Szjtv. 11. § (3) és (6) bekezdése és 37. § 2.2. pontja.

395. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés d) pontjában az "igazgatási" és 67. § (1) bekezdésében az "igazgatási" szövegrész.

XIV. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

39. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

396. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Termékdíjjal, valamint - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a (2) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve (a továbbiakban: állami adóhatóság) látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) látja el - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat."

397. § A Ktdt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező."

398. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 14. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől

a) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,

b) a bérgyártó,

c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés,

d) csomagolószer esetében az azt változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő első belföldi vevő,

e) a csomagolószer

ea) első belföldi vevője vagy

eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője, ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből,

f) csomagolóanyag esetében az azt anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag előállítására felhasználó

fa) első belföldi vevő vagy

fb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

g) a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag esetében az azt változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő

ga) első belföldi vevő vagy

gb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője átvállalhatja.

(6) Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor vagy saját célú felhasználáskor keletkezik."

399. § A Ktdt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését az Art. szerinti ellenőrzés keretében vizsgálja azzal, hogy termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzései során mintát vehet vagy mintavételre felkérheti az ellenőrzött személyt vagy szervezetet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt, eszközt, helyszínt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a mintavétel során közreműködni, az állami adó- és vámhatóság kérésére a mintavételt elvégezni.

(3) A helyszíni ellenőrzés gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy eseti vizsgálattal. Az állami adó- és vámhatóság a folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles az ellenőrzött személyt vagy szervezetet előzetesen értesíteni."

400. § A Ktdt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - tényleges megvalósulását ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(3) Ha a vámhatóság kérésére elvégzett mintavétel érdekében a hulladék válogatása, osztályozása válik szükségessé, úgy annak költsége, amennyiben az ellenőrzés jogsértést tár fel, az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, egyébként a vámhatóságot terheli.

(4) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.

(5) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát vagy más jelét,

b) a mintát vevő személy megnevezését,

c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,

d) a mintavétel helyét és időpontját,

e) a mintavétel indoklását,

f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,

g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,

h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(6) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya."

401. § A Ktdt. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29/A. § (1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja). Az OHÜ által történő kifizetés költségvetési támogatásnak (a továbbiakban: támogatás) minősül.

(2) A vámhatóság az Art. szerinti ellenőrzés szabályai szerint ellenőrzi a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a vámhatóság - a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatok adatai alapján - támogatásonként (kifizetésenként) vagy meghatározott időszak tekintetében is vizsgálhatja.

(5) Az OHÜ az állami adó- és vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szerződés, a szerződéskötés alapjául szolgáló okmányok, bizonylatok, dokumentumok, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű megküldésével.

(6) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

(7) Az ellenőrzött személy az ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot köteles teljeskörűen a vámhatóság rendelkezésére bocsátani, mely bizonyítási eszközöket - tételesen részletezett átvételi elismervény ellenében - a vámhatóság bevonhatja. Az irat, adathordozó, tárgyi bizonyíték a vámhatóság hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonható, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével, végzéssel tartható a vámhatóságnál.

(8) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött személy vagy szervezet saját költségére másolatot készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet kérelmére, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ellenőrzött személy vagy szervezet által készített és általa eredetivel egyezőként elismert másolatot is bevonhatja.

(9) A vámhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőrzést végző - az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve - üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, próbagyártást rendelhet el, a mintavétel szabályainak megfelelő módon mintát vehet, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőrzést végző szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.

(10) Ha az ellenőrzött személy vagy szervezet vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdése előtt a vámhatóságnak tisztázni kell, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ellenőrzött személy vagy szervezet által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött személy vagy szervezet között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(11) A helyszínen tartott ellenőrzést az ellenőrzött személynél vagy szervezetnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől akkor lehet eltérni, ha az ellenőrzött személy vagy szervezet kéri, vagy ha a késedelem az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetheti.

(12) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles különösen a bizonyítékokat - ideértve szükség esetén a magyar nyelvű szakfordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(13) A vámhatóság az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

(14) A nyilatkozattétel megtagadható, ha a személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.

(15) Az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. Az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személy nyilatkozattételéről az ellenőrzött személyt vagy szervezetet nem kell értesíteni.

(16) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló személy szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza különösen a vámhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(17) Az ellenőrzött személynek vagy szervezetnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(18) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy vagy szervezet

a) a vámhatóság belső levelezésébe,

b) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe,

d) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(19) Amennyiben jelen §-ban meghatározott kötelezettségét az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló vagy kapcsolatban állt személy megszegi, a vámhatóság a 32. § szerinti mulasztási bírságot szab ki.

(20) Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:

a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,

b) az ellenőrzött személy vagy szervezet nevét, székhelyét, adóigazgatási számát, a közreműködő személy nevét, adóigazgatási számát/adóazonosító jelét,

c) az ellenőrzés kezdő időpontját,

d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,

e) az ellenőrzést végzők megállapításait, különös tekintettel a támogatás igénybevételének jogszerűségére, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,

f) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,

g) az ellenőrzést végzők aláírását.

(21) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának napja. Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésénekés befejezésének napját - 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.

(22) A meghosszabbított ellenőrzési határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(23) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság kapcsolódó vizsgálatot végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll vagy állt, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges. A kapcsolódó ellenőrzés határideje 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.

(24) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött személyt vagy szervezetet érintő részét az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel részletesen ismertetni kell.

(25) A vámhatóság az ellenőrzésről a jegyzőkönyv alapján határozatot hoz.

(26) Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, úgy a határozatban jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege kétszeresének megfizetését rendeli el. A támogatási összeg kétszeresének megfizetésére a támogatást igénylő a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles.

(27) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki."

402. § A Ktdt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja."

403. § A Ktdt. a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § (1) E törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.

(2) 2013. február 14-ét követően a környezetvédelmi termékdíjbevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

(3) A környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult ügyekben a vámhatóság jár el.

(4) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások, továbbá a környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni."

404. § A Ktdt.

1. 3. § (6) bekezdése nyitó szövegrészében a "kötelezett első vevője" szövegrész helyébe a "kötelezett belföldi vevője" szöveg,

2. 10. § (1) bekezdésében az "a vámhatóságnál" szövegrész helyébe az "az állami adóhatóságnál" szöveg,

3. 10. § (5) bekezdésében a "bejelenteni" szövegrész helyébe a "bejelenteni az állami adóhatóságnak" szöveg,

4. 11. § (1) bekezdésében az "a vámhatósághoz" szövegrész helyébe az "az állami adóhatósághoz" szöveg,

5. 12. § (2) bekezdésében az "A vámhatóság" szövegrész helyébe az "Az állami adóhatóság" szöveg,

6. 13. § a) pontjában a "számlán történő" szövegrész helyébe a "számlán vagy szerződéssel történő" szöveg,

7. 23. § (1) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

8. 24. § (1) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

9. 24. § (2) bekezdésében az "A vámhatóság" szövegrész helyébe az "Az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

10. 24. § (3) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

11. 24. § (4) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

12. 27. § (2) bekezdésében az "a vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

13. 31. § (3) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

14. 33. § (1) bekezdésében az "A vámhatóság" szövegrész helyébe az "Az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

15. 33. § (2) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

16. 33. § (3) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

17. 33. § (4) bekezdésében az "A vámhatóság" szövegrész helyébe az "Az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

18. 34. § (1) bekezdésében az "A vámhatóság" szövegrész helyébe az "Az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

19. 34. § (2) bekezdésében a "vámhatóságnál" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságnál" szöveg,

20. 34. § (4) bekezdés d) pontjában az "a vámhatóságot" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóságot" szöveg,

21. 35. § (1) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

22. 35. § (2) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

23. 35. § (4) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

24. 36. § (2) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

25. 36. § (3) bekezdésében az "a vámhatóság" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

26. 36. § (6) bekezdésében az "A vámhatóság" szövegrész helyébe az "Az állami adó- és vámhatóság" szöveg

lép.

405. § Hatályát veszti a Ktdt.

1. 10. § (3) bekezdése,

2. 28/A. §-a,

3. 30. §-a és az azt megelőző alcím.

XV. FEJEZET

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

40. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

406. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja]

"a) a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések támogatása, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre,"

407. § Az Szht. 4. §-ának - a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 1. § (1) bekezdésével beiktatott - (1a) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya

a) a pályakezdő munkavállalók után az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése szerint,

b) a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint,

c) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint, vagy

d) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat. 462/E. § (3) bekezdése szerint

a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt."

408. § Az Szht. 4. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt."

409. § (1) Az Szht. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)

"a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre

aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy

ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,"

(2) Az Szht. 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)

"c) az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor,"

(3) Az Szht. 5. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)

"d) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket - jogszabályban meghatározott költségeivel,"

(4) Az Szht. 5. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető:)

"e) ad) pont szerinti teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető az 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett

ea) az 5. § ab) pontja szerint, havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és

eb) az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez a 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig teljesítette. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs."

410. § Az Szht. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, részben vagy időszakosan tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, valamint az 5. § d) pontja szerinti saját munkavállalói részére szervezett képzéssel, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti."

411. § (1) Az Szht. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 5. § a) pontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározottak szerint - a (2a) bekezdés b) pont ba) alpontja kivételével -, a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti eljárás során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti."

(2) Az Szht. 8. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az 5. § a) pont aa) és ab) alpontja alapján számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és

a) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint a bruttó kötelezettség mértéke, akkor kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja szerint számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél;

b) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a bruttó kötelezettség mértéke, és

ba) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint az 5. § a) pont ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételek legfeljebb a bruttó kötelezettség mértékéig vehetők figyelembe;

bb) az 5. § a) pont aa) alpontja alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint az 5. § a) pont ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege visszaigényelhető.

(2b) Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége nulla, kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél."

(3) Az Szht. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (7) vagy (8) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén a hozzájárulásra kötelezett az érintett adóévek tekintetében nem élhet az 5. § e) pontjában meghatározott levonás lehetőségével, a levonás teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint az állami adóhatóságnál vezetett számlára kell befizetnie."

412. § (1) Az Szht. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hozzájárulásra kötelezett

a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,

b) a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti levonás éves összegét,

c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak."

(2) Az Szht. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti, pénzügyileg teljesített költségek levonása időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető."

(3) Az Szht. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni."

(4) Az Szht. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az Art. szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni."

413. § Az Szht. 12. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) éves költségvetési törvényben meghatározott "Szakképzési és felnőttképzési támogatások" elnevezésű eredeti kiadási előirányzata tartalmazza:]

"c) a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeget,"

414. § Az Szht. 14. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntése alapján - erre irányuló kérelem esetén -)

"c) támogatás nyújtható a hozzájárulásra kötelezett saját tulajdonában álló tanműhelyében az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez."

415. § Az Szht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § Az állam az alaprész pénzeszközeiből a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el."

416. § Az Szht. 18. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az alaprész központi kerete)

"d) a 19/A. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatok finanszírozására"

(használható fel)

417. § (1) Az Szht. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben támogatható a hozzájárulásra kötelezettnél az 5. § a) pont ab) alpontjában foglaltak szerint folyó gyakorlati képzés azon tanulók esetében, akiknek a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti intézményben folyik az elméleti képzése.

(2) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - támogatható

a) az állami fenntartású szakképző intézményben,

b) a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben,

c) az állami fenntartású speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában,

d) a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél,

e) a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében

folytatott, szakképesítést, vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás."

(2) Az Szht. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) és a (10) bekezdés, valamint a 17. § szerinti támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik."

418. § Az Szht. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. (1) A pályázati eljárás alapján nyújtható támogatások esetén a pályáztatás lebonyolítását az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szervet a pályázati eljárás keretében nyújtott támogatások esetén a pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladatok ellátásáért a pályázati támogatási keretösszeg 1%-a illeti meg.

(3) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,3%-a felhasználható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az alaprészből nyújtott támogatások ellenőrzésével összefüggő, az alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatai ellátására.

(4) Az alaprész kiadási előirányzatának0,2%-a felhasználható a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervnek a saját munkavállalók költségeinek elszámolásával kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátására.

(5) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,3%-a felhasználható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények támogatott képzésének indításáról szóló bejelentésén alapuló ellenőrzési feladatok ellátására.

(6) Az alaprész kiadási előirányzatának 0,5%-a felhasználható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetési, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által megjelentetett szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével és kiadásával összefüggő feladatai ellátására."

419. § Az Szht. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § A 14. § b) és c) pontja szerinti, valamint a beruházási célú támogatások esetén a támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ingatlan esetén 10 évig - költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati képzés céljaira használni."

420. § Az Szht. 23. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg)

"d) a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályait."

421. § Az Szht. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A hozzájárulási kötelezettséget a 2012. évre vonatkozóan 2013. február 25-ig benyújtandó bevallásban kell teljesíteni, a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni."

422. § (1) Az Szht. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás vagy hallgatói szerződés alapján, gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, 2012. január 1. napjától az együttműködési megállapodásban vagy a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben szabályozott hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre hozzájárulási kötelezettségét a 8. § (1) bekezdése alapján teljesíti."

(2) Az Szht. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén alkalmazható."

423. § Az Szht. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § Az alaprész és jogelődjei központi keretéből, valamint az alaprész decentralizált keretéből nyújtott támogatásból, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint fogadott fejlesztési támogatásból megvalósuló fejlesztések esetén a támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ingatlan esetén 10 évig - költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati képzés céljaira használni."

424. § Az Szht. 30. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentesül a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól]

"b) a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát a szakképzésről szóló törvényben meghatározott állami fenntartású, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek térítésmentesen átadja."

425. § Az Szht. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdés c) pontját és 9. § (5) bekezdését első alkalommal a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakra vonatkozóan kell alkalmazni."

426. § Az Szht.

a) 8. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2)-(2b) bekezdés" szöveg,

b) 8. § (8) bekezdésében az "Art." szövegrész helyébe az "adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)" szöveg,

c) 15. §-ában az "általa kötött tanulószerződés alapján folytatott" szövegrész helyébe az "általa kötött tanulószerződés alapján, az általa folytatott" szöveg

lép.

427. § Hatályát veszti az Szht.

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában az "a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézményrészesedést szerzett," szövegrész,

b) 19. § (10) bekezdésében az "akkreditált" szövegrész.

XVI. FEJEZET

INNOVÁCIÓS JÁRULÉK

41. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

428. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg köteles teljesíteni. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a (4) bekezdés alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede."

429. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény a következő 15. §-sal egészül ki:

"15. § Az egészségügy többletforráshoz jutása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvény 16. §-ával megállapított 4. § (1) bekezdését a 2012-ben kezdődő adóévben is lehet alkalmazni."

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. Hatálybaléptető rendelkezések

430. § (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A 162. §, 164. § 2012. december 1-jén lép hatályba.

(3) A 69. § 2012. december 31-én lép hatályba.

(4) Az 1. §-6. §, 8. §-19. §, 21. §-37. §, 38. § (2) bekezdés, 39. §-40. §, 41. § a)-g) és i) pont, 42. §-45. §, 54. §., 66. §-68. §, 70. §-73. §, 77. §, 79. §-88. §, 90. §-109. §, 110. § (1) és (3) bekezdése, 111. §-127. §, 128. § (1) bekezdés, 129. §-139. §, 141. §-145. §, 147. §-148. §, 152. § a) pont,153. §-161. §, 163. §, 165. §-176. §, 178. §-209. §, 228. §-255. §, 257. §-262. §, 263. § (1)-(2) bekezdése, 264. §-287. §, 288. §, 290. §, 292. §, 293. § 1-11., 13-33., 36. pontjai, 294. §-301. §, 303. §-309. §,311. §-321. §, 322. § (1) bekezdés, 323. §-324. §, 355. §-357. §, 362. §, 366. §, 368. §, 370. §-373. §, 377. §, 385. §, 387. §-406. §, 408. §-427. §, az 1. melléklet 1., 3-5., 7-12., 14., 15., 17. és 18. pontja, 2-5. és 9. melléklet, 10. melléklet 1. és 3. pontja, valamint a 11-13. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(5) 128. § (2)-(3) bekezdései, 140. §, 146. §, 151. §, 152. § b) és c) pontjai, 256. §, 6. és 7. melléklet 2013. április 1-jén lép hatályba.

(6) A 110. § (2) bekezdése, 149. §, 150. §, 152. § d) pontja, 263. § (4) bekezdése, 293. § 12. pontja és a 8. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 89. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(8) A 219. §-224. § az európai uniós szinten harmonizált pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó irányelv-javaslat elfogadását követő naptári év első napján lép hatályba.

43. A jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre történő utalás

431. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 1992. október 19-i 92/83/EGK tanács irányelv,

b) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló 1992. október 19-i 92/84/EGK tanács irányelv,

c) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv,

d) a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról szóló 2008. február 12-i 2008/8/EK tanácsi irányelv,

e) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv,

f) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010. június 13-i 2010/45/EU tanácsi irányelv,

g) a 2008/118/EK tanácsi irányelv ellenőrzési és szállítási rendelkezéseinek a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével egyes adalékokra történő alkalmazásáról szóló 2012. április 20-i 2012/209/EU bizottsági végrehajtási határozat.

432. § A 91. § (2) bekezdésében meghatározott, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adómérték a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 25. cikke alapján környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 1. pontja a következő 1.10. alponttal egészül ki:

(A szociális és más ellátások közül adómentes:)

"1.10. a menedékjogról szóló törvény végrehajtásról szóló kormányrendeletben felsorolt támogatások: az étkezési hozzájárulás, a higiénés hozzájárulás, a szabad felhasználású költőpénz, az oktatási, nevelési költségek megtérítése, a beiskolázási támogatás, a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás, a rendszeres létfenntartási támogatás, lakhatási támogatás, lakáscélú támogatás."

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.2.6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közcélú juttatások körében adómentes:

3.2. az az összeg, amelyet

3.2.6. oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló részére szociális segély, valamint szociális ösztöndíj címén, illetve - alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben - a diák- és szabadidősport résztvevőjének)

"3.2.6.1. a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által kijelölt költségvetési szerv, alapítvány, közalapítvány, az állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján közvetve, vagy"

(nyújt )

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közcélú juttatások körében adómentes:)

"3.3. a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj;"

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.5 és 4.6. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

"4.5. a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt ösztöndíj, továbbá a Nobel-díjhoz, az Abel-díjhoz, a "The Brain Prize"-díjhoz, valamint az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó, a díj tulajdonosának a díjat adományozó szervezet által adott pénzjutalom, továbbá a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bolyai János Alkotói Díjat);

4.6. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere díj tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj tárgyiasult formája, az életmentő emlékérem tárgyiasult formája, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketlimpia, Speciális Olimpia, Szervátültetettek Világjátéka) szerzett 1-6. helyezéshez kapcsolódó érem, trófea tárgyiasult formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a büntetés-végrehajtásért, az adópolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, az Országgyűlés elnöke és az egyházak központi szerve által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész;"

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontja a következő e) alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:

4.7. )

"e) az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan juttatás, amelyet az Európai Unió finanszíroz, melynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el,"

(bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;)

6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.25. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

"4.25. a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ide értve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy

a) a támogatás felhasználása megfelel a pályázat, programterv szerinti feltételeknek,

b) a munkáltató a szolgáltatást bármely, vagy - ha a pályázat a jogosultak körét meghatározza - bármely jogosult munkavállalója számára hozzáférhetővé teszi,

c) a szolgáltatás igénybevétele nem minősül a tevékenység ellenértékének,

azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, az előbbiek és/vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, a nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló, valamint az utóbbi magánszemély közeli hozzátartozói."

7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)

"b) tartásdíjként jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeget is,"

8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

"6.3. a kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt; nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha az engedményre a díjat fizető más személy jogosult azzal, hogy ha utóbb a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá,akkora korábban más személy által fizetett kockázati biztosítás díjának egésze adóköteles biztosítási díjnak minősül a szerződés módosításának időpontjában;"

9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

"6.5. az az összeg, amelyet

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár

aa) nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj) címén vagy

ab) a kedvezményezett részére,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

ba) nyugdíjszolgáltatás címén vagy

bb) a kedvezményezett részére,

c) a magánszemélynek a nyugdíj-előtakarékossági számlájáról a számlavezető, a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés címén,

d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat) törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás, illetve törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás címén,

fizet (juttat), nyugdíjszolgáltatás esetén feltéve, hogy a szolgáltatásra jogosult

1. tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy

2. jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett;"

10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.6. és 6.7. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

"6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása, kivéve

a) a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést,

b) a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást (figyelemmel a 6.7. alpont

c) pontjának rendelkezésére), feltéve, hogy a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában adómentes bevételnek minősült azzal, hogy a biztosító adóköteles szolgáltatása utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni,

c) a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatást, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak,

d) az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta.

6.7. a 6.1. és a 6.6. pont b) alpontjának rendelkezésétől függetlenül

a) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, ideértve, ha azok a költségek a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel,

b) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék, vagy annak egyösszegű megváltása esetén a költségtérítő rész,

c) a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelem-kiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész;"

11. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pontja a következő 6.9. alponttal egészül ki:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

"6.9.a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett - rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét."

12. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.7 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

"7.7. a donornak juttatott vagyoni érték, költségtérítés (költségátalány), a szerv-, szövetadományozással kapcsolatos jövedelemkiesés megtérítése, az egészségügyi intézmény által nyújtott donorétkeztetés (ideértve az étkezési utalvány formájában biztosított donorétkeztetést is) és a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére juttatott vagyoni érték, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták; e rendelkezés alkalmazásában donor az, aki saját vért, anyatejet, bőrt, szervet, sejtet ad, vagy enged át;"

13. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja 7.19. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

"7.19. a szociálisan rászorult magánszemély hiteladós vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van -a zálogkötelezett lakhatásának biztosítása érdekében

a) a Magyar Állam által a hiteladós vagy - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezett lakása megvásárlásával összefüggésben törvény rendelkezése alapján elengedett, megszűnt kötelezettség, valamint az előbbi ügyletben keletkezett, a magánszemélyt megillető, ingatlan értékesítéséből származó jövedelem;

b) az a) pontban említett hiteladósnak vagy zálogkötelezettnek (illetve vele közös háztartásban élő hozzátartozójának) lakás bérletéhez helyi önkormányzat vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megállapított kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel;

c) az a) pontban említett hiteladósnak vagy zálogkötelezettnek - mint volt tulajdonosnak - törvény alapján a lakás visszavásárlására biztosított vételi opciós jog formájában juttatott bevétel;

d) a c) pontban említett opciós jog érvényesítésekor a magánszemély által megszerzett jövedelem;"

14. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

"7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, hogy

a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme -a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének négyszeresét,

b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le vagy

c) a követelést a hitelintézet hagyatéki hitelezőként engedi el

azzal, hogy az a)-b) pont szerinti rendelkezés nem alkalmazható, ha az elengedés nem független felek között történik;"

15. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.23. és 7.24. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

"7.23. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére járó egyenruházati ellátmány terhére, az egyenruházati ellátmány éves összegének legfeljebb 15 százalékáig terjedő összegben adott pénzbeli juttatás;

7.24. a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti lakhatási támogatás."

16. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.27. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

"8.27. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek a települési önkormányzat jegyzője által fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható, az Erzsébet-programról szóló törvény szerinti Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatás;"

17. Az Szja tv. 1. melléklet 8. pont 8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

"8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen

a) a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti) sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;

b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást;"

18. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.6. alponttal egészül ki:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.)

"9.6. A kifizető az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdése szerinti rendben, magánszemélyenkénti elkülönítésben adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, a biztosító nevéről és székhelyéről."

2. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 6. számú melléklet I. pontjának nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is."

2. Az Szja tv. 6. számú melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek pontjában szereplő táblázat 19. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

3. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

1. A Tao. tv. 3. számú melléklet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások)

"13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;"

2. A Tao. tv. 5. számú melléklet 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek)

"8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók;"

3. A Tao. tv. 5. számú melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:

"15. az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya."

4. A Tao. tv. 6. számú melléklet E fejezetének címe a következők szerint módosul:

"Közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége"

5. A Tao. tv. 6. számú melléklet F fejezetének helyébe a következő rendelkezés lép:

"F

Európai területi együttműködési csoportosulás és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató kedvezményezett tevékenysége "Az európai területi együttműködési csoportosulás és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni."

4. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

A Rega tv. Melléklet I. RÉSZ 8. és 9. sora helyébe az alábbi rendelkezés lép:

5. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

Az Áfa tv. 4. számú melléklet 43. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(A 42. pontban foglaltakon túl, egyszerűsített adóraktározási eljárás alkalmazásának esetében)

"e) a vámhatóság engedélye alapján a Vámvégrehajtási-rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező beraktározó, illetve kiraktározó a 18/b alpont szerinti esetben okirat-bemutatási kötelezettségének legkésőbb a termék adójogi helyzete rendezésének igazolására megállapított határidőn (38. pont) belül, pótlólag is eleget tehet, feltéve, hogy a beraktározási okmány a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító okirat sorszáma helyett az ügylet beazonosítását szolgáló adatokat tartalmazza. A pótlásra rendelkezésre álló határidőt az egyszerűsített adóraktározási eljárás engedélyében rögzíteni kell."

6. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

"6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 142. § (1) bekezdése j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

"

7. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

"6/C. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 142. § (1) bekezdése k) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

"

8. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

Az Áfa tv. 9. számú melléklete a következő 11/A. ponttal egészül ki:

(Az "adó" kifejezés jelentése a Közösség egyes tagállamaiban)

"11/A. a Horvát Köztársaság esetében: Porez na dodanu vrijednost (PDV);"

9. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

1. Az Itv. Mellékletének IV. címe a következő 2. ponttal egészül ki:

"2. Illetékmentes - az elektronikus úton benyújtott adóbevallások kivételével - az adóbevallás másolata."

2. Az Itv. Melléklete a következő XIV. címmel egészül ki:

"XIV. A felszámolói névjegyzékbe vétel illetéke

A felszámolói névjegyzékbe vétel illetéke 8 000 Ft."

3. Az Itv. Melléklete XV. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke

I. Az építésügyi hatóságnál indított

1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték

a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,

b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó-épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén

ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,

bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,

c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,

d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett

da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy

db) az érintett felület minden megkezdett 200m2-ként 10 000 forint,

e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,

f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,

g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint,

2. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,

3. összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül

a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint,

b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,

4. összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül

a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint,

b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,

5. az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50 000 forint,

6. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint,

7. a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint,

8. a fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén az illeték az 1. pont, a 3-5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese,

9. a használatbavételi engedélyezés esetében az illeték az 1-5. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű,

10. a használatbavétel tudomásul vétele 10 000 forint,

11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint,

12. az építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése 15 000 forint,

13. az 1-12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás 10 000 forint.

II. Az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke

1. bontás tudomásul vételi eljárása esetén 5000 forint,

2. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásul vételi eljárása esetén 5000 forint,

3. az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése esetén 15 000 forint,

III. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint.

IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.

V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni.

VI. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint."

4. Az Itv. Melléklete XXI. Címének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A felszámolói névjegyzékben vezetett adatokról kiállított hatósági bizonyítvány illetéke 5000 Ft."

10. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

1. Az Art. 2. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések Általános rendelkezések pontja a következő 2a. alponttal egészül ki:

"2a. Az adózó a 33. § (12) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettség teljesítésének határidejéig az adót is köteles megfizetni."

2. Az Art. 2. számú melléklet I. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések Határidők 2. Az általános forgalmi adó pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül:

a kérelem benyújtását megelőző két éven belül

- az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,

- az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,

- szerepel(t) az 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán,

- 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene.

A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.

Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével."

3. Az Art. 2. számú melléklet III. Költségvetési támogatások pont 4. alpontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyakoribb igénybevétel, egyszeri támogatási előleg)

"b) Ha az adóhatóság az adózó kérelmére gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételt engedélyez, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra igényelhető tényleges támogatás különbözetét a tárgyhót követő hó 20. napjától

lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni. Az adóhatóság a gyakoribb igénybevételt engedélyező határozatát visszavonja, ha a határozat alapján igényelt előleg összege rendszeresen - egymást követő hat hónapon belül legalább három hónapban - legalább 10%-kal meghaladja a ténylegesen járó támogatás összegét."

11. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet G) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően, elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával - megküldi az állami adóhatóság részére azon személyek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu-azonosítóját, akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg, továbbá az ügyfélkapu-létesítés, illetve - megszüntetés időpontját."

12. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

Az Szt. 7. számú mellékletében az "A "22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)" soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész névértékét." szövegrész helyébe az "A "22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)" soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét." szöveg lép.

13. melléklet a 2012. évi CLXXVIII. törvényhez

Az Eat. 18. számú melléklet II. pontja a következő sorokkal egészül ki: