66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

a 2005-2007 közötti időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmére vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 20. §-a (5) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A 2005. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: első kereskedési időszak) vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv) e rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az első kereskedési időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Listát (a továbbiakban: Kiosztási Lista) e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) E rendelet szabályait a Kiosztási Tervben meghatározott új belépő tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztására, valamint a létesítmények bezárása vonatkozásában kell alkalmazni.

(3) A rendelet alkalmazásában:

a) a létesítmény bezárása:

aa) a létesítményben folytatott tevékenység megszűntetése,

ab) a létesítmény kapacitásának az Üht. 1. mellékletében meghatározott küszöbérték alá csökkentése végleges jelleggel, vagy

ac) a létesítményben folytatott tevékenység hat hónapot meghaladó szüneteltetése (beleértve a karbantartást is), anélkül hogy azt az üzemeltető az aa) pont szerint meg kívánná szűntetni vagy a létesítmény kapacitását végleges jelleggel az ab) pont szerinti küszöbérték alá kívánná csökkenteni. Nem minősül bezárásnak a létesítményben folytatott tevékenység hat hónapot meghaladó szüneteltetése, amennyiben azt a tevékenység időszakos jellege indokolja (így különösen a mezőgazdasági termékek feldolgozása);

b) új belépő tartalék: a kibocsátási egységeknek a Kiosztási Terv 13. pontjában meghatározott tartaléka;

c) környezetvédelmi hatóság: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség.

(4) A rendeletben használt egyéb fogalmak tekintetében az egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet és az Üht. meghatározásai irányadóak.

Az új belépő tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztása

2. §

(1) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 10. §-ában foglalt, az új belépő tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó szabályokat az első kereskedési időszakban az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az új belépő tartalék 2006. évi keretének kiosztására a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) 2006. október 3 1-ig felhívást tesz közzé a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában, illetve honlapján. A 2007. évi keret kiosztására a miniszter a felhívást 2007. október 3 1-ig teszi közzé.

(3) Az új belépő tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztását az alábbi csoportok bármelyikébe tartozó, jogerős kibocsátási engedéllyel rendelkező azon létesítmény üzemeltetője kérelmezheti, amely

a) tevékenységét 2005. január 1. után kezdi meg és nem szerepel a Kiosztási Listában;

b) szerepel a Kiosztási Listában, de 2005. január 1-jét követően beépített kapacitását a Kiosztási Terv 13.1.1. pontja szerint bővíti;

c) szerepel a Kiosztási Listában, de 2005. január 1-jét követően a fenti b) pont alá nem tartozó, külön jogszabály szerinti kötelező olyan beruházást valósít meg, amely szén-dioxid kibocsátását a legutolsó hitelesített éves kibocsátáshoz képest legalább 10%-kal növeli;

d) az 1. § (3) bekezdés ac) pontja szerint szüneteltetett tevékenységét 2005. január 1-jét követően ismételten megkezdi.

(4) Az új belépő tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztására való jogosultságot megalapozó, a Vhr. 10. § (1) bekezdésében megjelölt esemény az üzembe helyezés napja.

(5) A (3) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott esetekben kibocsátási egységek kiosztását csak az ott megjelölt eseményekhez kapcsolódó kibocsátások tekintetében lehet kérelmezni.

(6) Amennyiben az új belépő tartalék éves mennyisége nem elegendő az üzemeltetők kérelmének maradéktalan teljesítésére, a miniszter a Kiosztási Terv 13.1.2. pontja szerint az egyes üzemeltetők részére kiosztatható kibocsátási egységek mennyiségét arányosan csökkenti.

Bezáró létesítmények

3. §

(1) A létesítmény üzemeltetője köteles a létesítmény bezárását tizenöt napon belül a környezetvédelmi hatóság számára bejelenteni a bezárást megalapozó esemény napjának megjelölésével (bezárás napja) . A környezetvédelmi hatóság a bezárás tényéről haladéktalanul értesíti a minisztert.

(2) Az 1. § (3) bekezdés aa) és ab) pontjában meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül a bezárás napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi és a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell.

(3) Amennyiben az üzemeltető a bezárás bejelentésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt határozatban - e kötelezettsége teljesítéséig - bírság megfizetésére kötelezi. A bírság napi tétele az első kereskedési időszak alatt az üzemeltető részére, a létesítmény vonatkozásban kiosztott minden egyes kibocsátási egység után ötszáz forint.

(4) Az üzemeltető az (5) bekezdés esetét kivéve nem jogosult kibocsátási egységekre a bezárás napját követő év január 1-jétől az első kereskedési időszak végéig. A ki nem osztott kibocsátási egységek az új belépő tartalékba kerülnek.

(5) A bezárt létesítmény üzemeltetője legkésőbb az (1) bekezdés szerinti bejelentéssel egyidejűleg kezdeményezheti a miniszternél, hogy a részére a bezárás miatt ki nem osztott kibocsátási egységek teljes mennyisége az első kereskedési időszak során általa üzembe helyezett, az Üht. 1. melléklete szerinti tevékenységet folytató új vagy rekonstruált meglévő létesítmény kibocsátásai kapcsán az üzemeltető számláján kerüljön jóváírásra (kibocsátási egységek megtartása) .

(6) Nem jogosult a kibocsátási egységek megtartására az üzemeltető, ha annak jogellenes tevékenysége eredményezte a létesítmény bezárását.

(7) A miniszter - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a kibocsátási egységek megtartását határozatban akkor hagyja jóvá, ha az új létesítmény üzembe helyezésére a bezárás napját követő hat hónapon belül sor kerül. E határidő az üzemeltető kérelmére, indokolt esetben, egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. A villamos energia termelői engedélyköteles tevékenységek kapcsán a kibocsátási egységek megtartásáról a miniszter a Magyar Energia Hivatal szakvéleményére figyelemmel határoz.

(8) A kibocsátási egységek megtartása esetén az üzemeltető a (5) bekezdés szerinti új létesítmény kapcsán nem jogosult az új belépő tartalékban szereplő kibocsátási egységekre.

4. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet 7. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Nem alkalmazható az 5. § (2) bekezdésében megjelölt jogkövetkezmény, amennyiben az üzemeltető a 4. § (1) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségének a 2005. évi kibocsátások tekintetében határidőre nem tesz eleget. Ez a rendelkezés nem érinti az üzemeltetőnek a kibocsátási egységek határidőre történő visszaadására fennálló, külön jogszabályban meghatározott kötelezettségét."

(3)[1]

(4) E rendelet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke (1) és (3)-(4) bekezdéseinek való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez

A 2005-2007. évi időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv

1. Bevezetés

A jelen melléklet Magyarország Nemzeti Kiosztási Tervét (a továbbiakban: Kiosztási Terv) tartalmazza, amely az Európai Unió kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében (a továbbiakban: ETS) részt vevő létesítmények számára térítésmentesen kiosztásra kerülő, illetve ellenérték fejében kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét, valamint a teljes mennyiség létesítmények közötti szétosztásának szabályait határozza meg a 2005-2007 időszakra nézve az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 2. mellékletének és a Kiosztási Terv elkészítésére vonatkozó bizottsági közleménynek1 megfelelően.

2. A kibocsátási egységkereskedelemi rendszerben részt vevő ágazatokra jutó kibocsátási egységek mennyiségének meghatározása

A kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségének meghatározása három lépcsőben történt.

Első lépésben a nemzeti szintű kibocsátások alakulása került felmérésre 2004-ben abból a célból, hogy megállapítható legyen, hogy Magyarország várhatóan képes-e teljesíteni addicionális intézkedések nélkül a Kiotói Jegyzőkönyv kapcsán tett vállalását.

A második lépésben elkészített ágazati kibocsátási előrejelzések szükséglet alapú módon mutatták be, hogy az ETS által érintett ágazatok előrejelzett tevékenységi szintje várhatóan mekkora kibocsátási szintet eredményez. Ez alapján került előzetesen meghatározásra a kiosztásra kerülő teljes kibocsátási egységmennyiség.

A harmadik lépésben az egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 4. melléklete alapján az érintett létesítményektől begyűjtött adatoknak megfelelően sor került a Kiosztási Terv adatainak pontosítására, annak a Kormány által történt elfogadását és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által történt jóváhagyását követően. A pontosítás szükségességét indokolta az érintett létesítmények körének változása, mely a Bizottság döntése értelmében a teljes kiosztható kibocsátási egységmennyiségre is hatással van, valamint az érintett létesítmények által felhasznált, szén-dioxid kibocsátást eredményező alapanyagok és tüzelőanyagok mennyiségi és minőségi adatairól alkotott, a korábbinál pontosabb kép.

A 2005 és 2007 közötti időszakban kiosztásra kerülő teljes mennyiség összetevői:

- a meglévő létesítmények számára ingyenesen kiosztásra kerülő kibocsátási egységmennyiség;

- a térítés ellenében kiosztandó mennyiség; és

- az új belépő tartalékból részesedő létesítmények számára ingyenesen kiosztásra kerülő, elkülönített egységmennyiség (új belépő tartalék) .

3. Intézkedések az ETS ágazatokon kívül, energiapolitika

Energiatakarékosság

Az ETS ágazatok közül a lakossági szektorra vonatkozó legfontosabb intézkedés az energiahatékonyság növelésének támogatása.

Megújuló energiaforrások

A jelenlegi kötelező átvételi rendszer 2010-ig jogszabályban rögzített, preferenciális hatósági árral támogatja a megújuló energiaforrásokból történő villamos energia termelését. A kiosztás alapjául szolgáló előrejelzés ennek megfelelően a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés részarányának növekedésével számol. A megújuló energia-forrásokról szóló 2001/77/EK irányelv értelmében Magyarországnak a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia részarányát a belföldi fogyasztáshoz képest 2010-re 3,6%-ra kell növelnie.

A Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott rugalmassági mechanizmusok

Mivel Magyarország az előrejelzések szerint kizárólag hazai intézkedések révén is képes teljesíteni kiotói vállalását, ezért - költségvetési forrásokból támogatott módon -nem tervezi igénybe venni a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt rugalmassági mechanizmusokat nemzeti szintű kötelezettségei teljesítéséhez. Ugyanakkor, mint beruházásokat fogadó ország ezután is elősegíti egyedi addicionális kibocsátáscsökkentő projektek megvalósulását az Együttes Végrehajtás (Joint Implementation) mechanizmus keretében.

A magyar rendszerirányító által a villamosenergia-termelésre vonatkozóan készített középtávú becslésre erősen támaszkodik a villamos energia szektor kibocsátási prognózisa, mely az energiapolitikai megfontolásokat is figyelembe veszi. Emellett a villamosenergia-termelő ágazatra készített előrejelzés figyelembe veszi azt a tényt is, hogy a korszerűtlen és környzetszennyező erőművi blokkok a környezetvédelmi követelmények szigorodása következtében fokozatosan leállnak, illetve tüzelőanyag-váltást hajtanak végre.

A környezetbarát energiatermelés elősegítése érdekében a 2001-es villamos energia törvény alapján bevezetésre került a hővel kapcsoltan termelt villamos energia támogatott hatósági áron történő kötelező átvétele.

A kiosztható teljes egységmennyiség és a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt célok összhangja

A kiotói vállaláshoz való viszony vizsgálatát szolgáló modell egy, az ágazati kapcsolatok mérlegén alapuló általános egyensúlyi modell. Makrogazdasági vizsgálat a modell feltételezésein és keretein belül kimutatta a nemzeti szintű kibocsátások várható alakulását a kiotói vállaláshoz viszonyítva. A modell alkalmazásával készült prognózis a 2001. évi emissziók alapján származtatott üvegházhatású gáz (a továbbiakban: "ÜHG") kibocsátási együtthatókkal dolgozott és a kibocsátó ágazatokra terjedt ki. Az ágazati adatszolgáltatások ezzel szemben már tartalmazták a 2001-2004 közötti időszakban történt jogszabályi, piaci és egyéb, a gazdaságra ható változások hatását, valamint a második kereskedési időszak szokásos üzemrendűnek feltételezhető (business-as-usual) működése alapján várható, termelési volumenben, és kibocsátási szintben kifejezhető teljesítmény-értékeket. A változások leginkább az alkalmazott koefficiensek (kibocsátási fajlagosok) időben változó voltában testesültek meg, míg a makrogazdasági modell statikus koefficienseket használt.

A makrogazdasági modell eredményei, továbbá az ENSZ által létrehozott Éghajlatváltozási Kormányközi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: "IPCC") által alkalmazott módszertan alapján átszámolt ÜHG adatok alapján a tárgyidőszakban a bruttó kibocsátás növekedése alatta marad Magyarország kiotói vállalásának, amely kb. 113 millió tonna szén-dioxid egyenérték. A kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyisége tehát összhangban áll a Kiotói Jegyzőkönyvben a Magyar Köztársaság által vállalt kibocsátás-csökkentési céllal.

4. A kiosztandó mennyiség és az ágazati várható kibocsátások viszonya

A kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyisége egyenlő az érintett ágazatokra előrejelzett, a szokásos üzletmenet alapú tevékenységi szintjéhez tartozó kibocsátás mennyiségek összegével, korrigálva - a 2. pontban említett módon - a Bizottság iránymutatásának megfelelően. Az ágazati előrejelzésekből előzetesen levezetett összes kibocsátások felmérése az IPCC módszertanának, valamint a vonatkozó közösségi jogszabálynak, a Bizottság nyomon követési és jelentési határozatának megfelelően történt. Az ágazati mennyiségek a Kormányrendelet alapján beérkezett adatok alapján kerültek pontosításra.

5. A kibocsátási egységek térítés ellenében történő kiosztása

Az ETS-t megalapozó 2003/87/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 10. cikkével összhangban az összes kiosztható kibocsátási egységmennyiségének 2,5%-a térítés ellenében kerül kiosztásra. Az árbevételből befolyó összeg Kormány által meghatározott hányadát a kibocsátáscsökkentéssel összefüggő tevékenységekre, illetve a megújuló energiaforrások támogatására kell a költségvetésnek fordítania.

6. A kibocsátási egységek ágazati szintű meghatározása

A teljes kiosztásra kerülő kibocsátási egységmennyisége előzetesen az egyes ágazatok számára készült makrogazdasági előrejelzések alapján került meghatározásra. Az ágazatok számára kiosztásra kerülő kibocsátási egységmennyiség a Kormányrendelet alapján begyűjtött, ellenőrzött és szükség esetén hitelesítési dokumentumokkal alátámasztott adatok alapján került pontosításra. Ennek megfelelően az egyes ágazatok számára a tartalékok levonását követően meghatározott kibocsátási egységmennyiséget az alábbi táblázat mutatja be:

* beleértve a szektor által a Kiosztási Terv 15. pontja szerint később átadásra kerülő mennyiséget is.

Megjegyzés: a) A II-X. ágazatok kibocsátásai a technológiai folyamatok és az ott alkalmazott tüzelőberendezések kibocsátásait együtt tartalmazzák;

b) a IV-V. szektor számai csökkentettek a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. által az EMA-Power Kft. részére átadott kohógáz mennyiség földgáz kibocsátási tényezővel számolt kibocsátásának megfelelően.

7. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli verseny

Az egyes ágazatok számára kiosztható kibocsátási egységmennyiség megállapítása során nem történt különbségtétel abból a szempontból, hogy az ágazat tevékenységi területén jelentkező verseny döntő részben az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy Európai Gazdasági Térségen kívüli országok részéről nyilvánul meg.

8. Az egyes létesítményekre jutó kibocsátási egységek mennyiségének meghatározása

8.1. A kibocsátási egységek kiosztása, érvényessége, visszavonása és törlése

Az egyes létesítményeknek ingyenesen kiosztásra kerülő mennyiség évente, egyenlő részekben kerül átadásra a létesítmények számára (kiosztás) . Az adott naptári évben kiosztandó kibocsátási egységek a Nemzeti Kiosztási Listát kihirdető kormányrendelet hatálybalépését követően, illetve minden további kereskedési év február 28-áig kerülnek kiosztásra. Egy kibocsátási egység arra jogosítja fel birtokosát, hogy egy tonna szén-dioxidot bocsásson ki, amely jogosultság szabadon átruházható.

Az első kereskedési időszakban kiosztott kibocsátási egységek csak ezen kereskedési időszakon belül használhatók fel. A kereskedési időszak egyes éveiben a létesítményeknek átadott kibocsátási egységek továbbvihetők a kereskedési időszak későbbi éveire és azokban szabadon felhasználhatók. A kereskedési időszak lezártával, vagyis 2008. április 30-át követően a 2005-2007-es időszakból megmaradt, vissza nem adott kibocsátási egységek törlésre kerülnek.

A kibocsátási egységek tulajdonosai az egységeket más, az Európai Gazdasági Térségen belüli természetes és jogi személyek részére szabadon átruházhatják.

8.2. Az egyes létesítményeknek kiosztható mennyiség meghatározására vonatkozó szabályok

A létesítmények azonosítási adatait, ágazati besorolását, valamint a létesítmények számára a Kormányrendelet alapján beadott, ellenőrzött és esetenként hitelesített adatokból az alábbi képletek alapján kiosztandó kibocsátási egységmennyiségeket az Üht. alapján a Kormány által elfogadott Nemzeti Kiosztási Lista tartalmazza [e rendelet 2. melléklete].

Az egyes létesítményekre jutó kibocsátási egységmennyiség (azaz a létesítménynek az ágazatra jutó összes kiosztható kibocsátási egységmennyiségből való részesedése) a létesítményeknek az adott ágazat számára megállapított bázisidőszak, ún. referencia-kibocsátása, illetve egyéb referencia adata1 alapján került meghatározásra.*[2]

Communication from the Commission on guidance to assist Member States in the implementation of the criteria listed in Annex III to Directive 2003/87/EC establishing a scheme for greenhouse gas emission allowance trading within the Community and amending Council Directive 96/61/EC, and on the circumstances under which force majeure is demonstrated; Brussels, 7.1.2004, COM(2003) 830 final.

A létesítmények számára kiosztható kibocsátási egységeinek meghatározása

(i) egyrészt a tüzelőanyag-fogyasztásukból származó kibocsátások,

(ii) másrészt a technológiai eljárásból származó kibocsátások alapján történt.

Az egyes ágazatok számára a 2005-2007 közötti időszakra meghatározott tüzelési eredetű és technológiai kibocsátásoknak meg kell egyezniük a létesítmények számára kiosztott egységek (azaz a bázisidőszak alapján meghatározott tüzelési eredetű és technológiai kibocsátásainak) összes mennyiségével. Ennek biztosítására egy létesítmény-specifikus arányosítási tényező került meghatározásra mind a tüzelési eredetű, mind a technológiai kibocsátásokra vonatkozóan (RATüzlétesítmény és RATechlétesítmény), amely tényező a létesítmény részarányát mutatja meg az ágazat számára kiosztható kibocsátási egységmennyiségből.

Az egyes létesítményeknek a tüzelőanyag-fogyasztásból származó, illetve technológiai eredetű kibocsátások alapján kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége az arányosítási tényező felhasználásával került meghatározásra oly módon, hogy az egyes létesítmények tüzelési, illetve technológiai referencia-kibocsátásainak részesedési arányát megszoroztuk a kereskedési időszak éveinek számával, valamint az ágazat referencia-tüzelési és technológiai kibocsátásaival. A létesítmény számára kiosztható összes kibocsátási egységmennyisége a tüzelési, illetve a technológiai kibocsátások alapján kiosztható kibocsátási egységmennyisége összege.

8.2.1. Az egyes létesítmények referencia-kibocsátásának meghatározása

A létesítmények referencia-kibocsátásának meghatározása (REFKTüzlétesítmény és REFKTechlétesítmény) az alábbiaknak megfelelően történik:

Amennyiben a létesítmény (i) üzembe helyezése; vagy azt követően (ii) 10%-ot meghaladó bemenő hőteljesít-mény, vagy névleges termelésikapacitás-változása, illetve (iii) kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre való áttérésének időpontja:

a) 2004. január 1. és 2004. december 31. között volt, akkor a referencia-kibocsátás a létesítmény 2005-re tervezett termelése alapján várható kibocsátás;

b) 2003. január 1. és 2003. december 31. között volt, akkor a referencia-kibocsátás a létesítmény 2004. január 1. és december 31. közötti (megvalósult, illetve tervezett) kibocsátás;

c) 2002. január 1. és 2002. december 31. között volt, akkor a referencia-kibocsátás a létesítmény próbaüzemének lezárulta utáni első év január 1. és a 2004. december 31. közötti időszak (megvalósult, illetve tervezett) kibocsátásainak átlaga. Az átlagot a legalacsonyabb kibocsátású teljes naptári év adatának elhagyásával kell kiszámolni, kivéve, ha a naptári év elhagyása esetén nem maradna több év;

d) 1998. január 1. és 2001. december 31. között volt, a referencia-kibocsátás a létesítmény próbaüzemének lezárulta utáni első év kezdete (január 1.) és a 2003. december 31. közötti időszak kibocsátásainak átlaga, amit a legalacsonyabb kibocsátású teljes naptári év adatának elhagyásával kell kiszámolni, kivéve, ha a naptári év elhagyása esetén nem maradna több év;

e) 1998. január 1. előtt volt, a referencia-kibocsátás az 1998. január 1. és 2003. december 31. közötti időszak kibocsátásainak átlaga, amit a legalacsonyabb kibocsátású naptári év adatainak elhagyásával kell kiszámolni.

A fentiek értelmezésében a 10%-ot meghaladó bemenő hőteljesítmény vagy névleges termelésikapacitás-változás időpontja a beruházást követően a rendes üzemmenet megkezdésének napja; a kogenerációra való áttérés időpontja a rendes üzemmenet megkezdésének a napja a beruházást követően.

Amennyiben több ütemben történtek a létesítményben a fenti változások, a változások időpontjának az e rendelet hatálybalépését megelőzően történt utolsó változás utáni üzembe helyezés napja minősül.

Azon létesítmények esetében, amelyek üzemeltetője 2004. során felszámolás alatt állt, a referencia-kibocsátás az a) pont szerint került meghatározásra.

A fenti a) pont, illetve esetlegesen a b) pont esetében a 2005 utáni bázisidőszakkal rendelkező létesítmények bázisidőszaki kibocsátásainak meghatározásának szabályai az alábbiak.

A villamosenergia-termelői engedéllyel nem rendelkező létesítményeknél a 2005 utáni időszakra vonatkozó bázisidőszaki kibocsátás számítása az alábbi képletnek megfelelően történik:

8.2.2. Egyes ágazatok létesítményeinek kiosztható kibocsátási egységek kiszámítására vonatkozó speciális szabályok

a) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) villamosenergia-termelői engedélyéhez kötött tüzelőberendezések esetében a fent meghatározottak helyett az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

Amennyiben a létesítmény üzembe helyezése, vagy más, a Kiosztási Terv keretében az alábbiakban lényeges módosításként meghatározott esemény:

(i) 2004. január 1. és 2004. december 31. között volt, a referencia-kibocsátás a létesítmény 2005-re tervezett termelése alapján várható kibocsátás;

(ii) 2003. január 1. és 2003. december 31. között volt, a referencia-kibocsátás a létesítmény 2004. január 1. és december 31. közötti (megvalósult, illetve tervezett) kibocsátás;

(iii) 2002. december 31. előtt volt, a referencia-kibocsátás a létesítmény 2003. január 1. és december 31. közötti kibocsátás.

A fentiek szerinti lényeges módosulásnak minősülnek az alábbi esetek:

(i) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet ("VET Vhr.") 44. § (1) bekezdése* értelmében erőmű bővítésének minősülő beruházások;[3]

(ii) a VET Vhr. 45. § (1) bekezdése* értelmében erőmű teljesítménynövelésnek minősülő és a MEH által engedélyezett beruházás;[4]

(iii) a VET Vhr. 46. § (2) bekezdése* értelmében tüzelőanyag-megváltoztatásnak minősülő és a MEH által engedélyezett beruházás;[5]

(iv) a létesítmény valamely berendezésének olyan végleges leállása, amelynek következtében a létesítmény erő-művi teljesítménye legalább 10%-kal csökkent;

(v) a létesítményben valamely berendezés engedélyen alapuló szüneteltetésének vége, amennyiben ennek következtében a létesítmény erőművi teljesítménye legalább 10%-kal nőtt;

(vi) a létesítményben füstgáz-kéntelenítő beszerelésre került.

A fentiek értelmezésében lényeges módosulásnak minősülő esemény időpontja a beruházást követően a rendes üzemmenet megkezdésének a napja.

b) A kombinált ciklusú gázturbinás erőművek esetében a tüzelésnél alkalmazandó arányosítási tényezőt kiszámításánál (vi) képlet bal oldalát meg kell szorozni 1,032-vel.

c) A vas- és acélgyártás létesítményei esetében a referencia-időszak kiszámítására a villamosenergia-termelői engedélyesekre a fenti a) pontban meghatározott referencia-kibocsátás számítási szabályokat kell alkalmazni. A lényeges módosulás meglétének megállapítása azonban az általános szabályok szerint történik.

d) Az alumínium és timföldgyártás létesítményei esetében a referencia-kibocsátás a létesítményeknek a 2005-re tervezett termelése alapján várható kibocsátása.

e) A téglaipar létesítményei esetében a referencia-kibocsátásokat az általános szabály szerint kell kiszámolni, azzal az eltéréssel, hogy 1998. január 1. helyett 2001. január 1-et kell alkalmazni.

f) A cementipar létesítményei esetében a térítésmentesen kiosztandó teljes (azaz tüzelési és technológiai) kibocsátási egységmennyiség kiszámítása az általános szabályok helyett a 2004. év összes tervezett cementtermeléséből az adott létesítmény fajlagos széndioxid-kibocsátása alapján a létesítményre jutó részarány szerint történik, azaz a következő képletnek megfelelően:

g) A papír- és cellulózipar létesítményei esetében a térítésmentesen kiosztandó teljes (azaz tüzelési és technológiai) kibocsátási egységmennyiség kiszámítása az általános szabályok helyett a 2005-2007 közötti időszak tervezett papírtermeléséből az adott létesítmény 1998-2002 közötti fajlagos széndioxid-kibocsátása alapján a létesítményre jutó részarány szerint történik, azaz a következő képletnek megfelelően:

h) A mészipar létesítményei esetében a térítésmentesen kiosztandó teljes (azaz tüzelési és technológiai) kibocsátási egységmennyiség kiszámítása az általános szabályok helyett a 2003. év összes (üzemzavarok miatt korrigált, azaz a Beremendi Cementgyár esetében 18 000 tonna mészkővel megnövelt) mészkő-felhasználásából az adott létesítményre jutó részarány alapján történt, azaz a következő képletnek megfelelően:

i) A cukoripar létesítményei esetében a kiosztási részarány meghatározása az alábbi képletnek megfelelően történt:

A Hungrana esetében a cukorkvótával lefedett termelés esetében a kiosztás a cukoripar kiosztási szabályai szerint történik az I/d alszektorban, míg a cukorkvótával le nem fedett termelés esetében az allokáció az I/c alszektorban történt.

9. Az adatgyűjtés alapja, módja, eszközei

Az egyes létesítmények számára kiosztásra kerülő mennyiségek a Kormányrendelet alapján beadott, hiánypótlás keretében beadott, ellenőrzött, esetenként hitelesített és a létesítményekkel a számítási hibák elkerülése céljából egyeztetett referenciaidőszaki adatok alapján kerülnek meghatározásra.

10. Létesítmények egyoldalú bevonása, illetve kizárása

A Kiosztási Terv nem zár ki egyetlen, az Irányelv I. mellékletben meghatározott körbe tartozó létesítményt sem a rendszerből, és egyetlen, a körbe nem tartozó létesítményt sem kíván nemzeti döntésként bevonni a rendszerbe.

11. A létesítmények kibocsátás-csökkentési potenciáljánakfigyelembevétele

A Kiosztási Terv az "új belépő tartalék"-ból kiosztandó kibocsátási egységek esetében technológiai referenciaértékeket alkalmaz. A referenciaértékek alapja a Magyarországon elérhető legjobb környezeti teljesítményű technológia. Alkalmazásuk indoka, hogy az újonnan belépő versenypiaci gyártó vagy közüzemi szolgáltató-létesítmények a legkisebb externális költséget eredményező technológiát alkalmazzák. (Az "új belépő tartalék"-ból történő kiosztásra vonatkozó képlet és a technológiai referenciaérték közötti kapcsolatot lásd a 13. pontban.)

12. Közös teljesítés (pooling)

Az Irányelv lehetővé teszi, hogy egy tagállam bizonyos létesítményei közösen teljesítsék a kibocsátás-kereskedelemből fakadó kötelezettségeiket. A magyar szabályozás is megengedi közös teljesítési csoportok alakítását, mindazonáltal ilyen csoportok működéséhez a Bizottság jóváhagyására is szükség van.

13. Új belépő tartalék és bezáró létesítmények

Az új belépő tartalék a teljes kibocsátási egységmennyiségből kerül elkülönítésre, annak mértéke a teljes mennyiség 2%-a.

13.1. Az új belépő tartalék felosztása

Amennyiben az adott létesítmény az alábbi csoportok valamelyikébe tartozik, egyúttal kérheti kibocsátási egységek kiosztását az új belépő tartalékból vagy a korábbi kiosztás kiegészítését szintén az új belépő tartalékból.

Az új belépő tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztását az alábbi csoportok bármelyikébe tartozó, jogerős kibocsátási engedéllyel rendelkező azon létesítmény üzemeltetője kérelmezheti, amely

a) tevékenységét 2005. január 1. után kezdi meg és nem szerepel a Kiosztási Listában;

b) szerepel a Kiosztási Listában, de 2005. január 1-jét követően beépített kapacitását a lenti 13.1.1. pontja szerint bővíti;

c) szerepel a Kiosztási Listában, de 2005. január 1-jét követően a fenti b) pont alá nem tartozó, külön jogszabály szerinti kötelező olyan beruházást valósít meg, amely szén-dioxid kibocsátását a legutolsó hitelesített éves kibocsátáshoz képest legalább 10%-kal növeli;

d) e rendelet 1. § (3) bekezdés ac) pontja szerint szüneteltetett tevékenységét 2005. január 1-jét követően ismételten megkezdi.

Új belépő tartalékból részesülhetnek az Üht. 1. melléklete I. pontja szerinti azon tüzelőberendezések üzemeltetői, mely tüzelőberendezések kizárólag olyan létesítmény számára termelnek energiát, amelyben a lenti 13.1.1. b) pont szerinti kapacitásbővítés történt (azaz a tüzelőberendezés kiszolgáló funkciója a beépített kapacitásra tekintet nélkül kibocsátás növekedést eredményez) .

Nem részesülhetnek az új belépő tartalékból az üzemeltetők olyan fejlesztéseik vonatkozásában, amelyek a Kiosztási Lista összeállítása során már figyelembevételre kerültek (ezek: a Dunaferr-DBK rekonstrukció alatt lévő III-as blokkja, illetve a MOL Rt.-nek a csökkentett kéntartalomra vonatkozó előírások miatt megvalósítandó fejlesztései) .

A létesítményben vagy annak üzemeltetője személyében bekövetkező változás nem keletkeztet jogosultságot új belépő tartalékba tartozó kibocsátási egységekre. Ez esetben a jogutódlás általános szabályai irányadóak.

13.1.1. A lényeges módosulás meghatározása új belépő tartalékból részesedő létesítményeknél

a) A villamosenergia-termelői engedélyéhez kötött és 50 MW erőművi teljesítmény feletti tüzelőberendezésekkel rendelkező létesítményeknél lényeges módosulásnak minősülnek az alábbi esetek:

(i) a VET Vhr. 44. § (1) bekezdése* értelmében erőmű bővítésének minősülő beruházás;[6]

(ii) a VET Vhr. 45. § (1) bekezdése* értelmében erőmű teljesítménynövelésnek minősülő és a MEH által engedélyezett beruházás;[7]

(iii) a VET Vhr. 46. § (2) bekezdése* értelmében tüzelőanyag-megváltoztatásnak minősülő és a MEH által engedélyezett beruházás.[8]

b) Az a) pont alá nem tartozó tüzelőberendezésekkel rendelkező létesítményeknél lényeges módosulásnak minősülnek az alábbi esetek:

(i) a tüzelőanyag váltás,

(ii) a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre való áttérés;

(iii) olyan átalakítás, fejlesztés vagy a meglévő berendezés újraindítása, amelynek következtében a létesítmény bemenő hőteljesítménye, vagy a létesítményhez kapcsolódó termelési kapacitás 2005. január 1-jétől számítva legalább 10%-ot meghaladó mértékben nőtt;

(iv) a kiserőmű teljesítményének a VET Vhr. 44. § (1) bekezdése szerinti növelése.

c) A technológiai (azaz a 8. pont alatti táblázat II-X. tevékenységi kategóriáiba tartozó tevékenységet folytató) létesítményeknél lényeges módosulásnak minősül az olyan változás is, amely következtében:

(i) jogszabályilag kötelező fejlesztés eredményeképpen a létesítmény felhasznált nyersanyagra vagy végtermékre vetített együttes fajlagos széndioxid-kibocsátása 2005. január 1-jétől számítva összesen 10%-ot meghaladó mértékben nőtt;

(ii) olyan átalakítás vagy fejlesztés, amelynek következtében a létesítmény technológiai kibocsátásokat okozó nyersanyag feldolgozó kapacitás 2005. január 1-jétől számítva összesen 10%-kal nőtt.

13.1.2. Kibocsátási egységek biztosítása az új belépők tartalékából

Az új belépő tartalékból részesedő létesítmények számára a kibocsátási egységek mennyisége az alábbiak szerint történik:

13.1.3. A tervezett termelés jóváhagyása A létesítmények által tervezett termelési mennyiségeket a miniszter vizsgálja, és megalapozottságukat mérlegeli a létesítmény által megadott adatok és egyéb rendelkezésére álló információk alapján, majd dönt a kiosztás során figyelembe veendő termelési mennyiségről.

13.2. Bezáró létesítmények - a kibocsátási egységek megtartása

Amennyiben egy vagy több bezáró létesítmény üzemeltetője vagy jogutódja 6 hónapon belül Magyarország területén egy új, illetve rekonstruált meglévő, azonos ágazatba tartozó létesítményt helyez üzembe, mely a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik, akkor az új belépők tartalékából történő kibocsátási egységigénylés helyett kérelmezheti a bezáró létesítménye(i) egységeinek az új létesítménye általi megtartását. Ez esetben az új létesítmény csak abban az esetben részesülhet kiosztásban az új belépő tartalék kerete terhére, ha az új létesítmény kapacitása meghaladja az általa kiváltott létesítmény(ek) kapacitását.

A létesítmény (ill. létesítmények) olyan jellegű bezárása:

- amelyet jogsértés, vagy

- MEH villamos energia-termelői engedély, vagy

- bármilyen más, a tevékenység működéséhez szükséges engedély lejárta, felfüggesztése vagy visszavonása, vagy

- bármilyen más olyan indok okozott, melynek következtében a létesítmény jogszerűen nem folytathatja tovább üvegházhatású gáz kibocsátással járó tevékenységét, nem járhat a bezáró létesítmény(ek) egységeinek megtartásával.

Az egységek megtartására rendelkezésre álló 6 hónapos határidő kérelemre legfeljebb 12 hónapra meghosszabbítható, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy az új létesítmény a régi létesítmény(ek) bezárásától számított 6 hónapon belül technikai vagy egyéb körülmények miatt nem helyezhető üzembe. Ilyenkor a régi létesítmény(ek) nem kap(nak) további egységeket, de az új csak az üzembe helyezés napjától kezdődően kapja meg az új egységeket.

Amennyiben a régi helyébe lépő új létesítmény a régi bezárása előtt kezd üzemelni, az új létesítmény a régi bezárásáig nem kap új kibocsátási egységet, illetve amennyiben kiosztásban részesül, a régi létesítmény(ek) egységei az új létesítmény részére nem adhatók át.

Amennyiben az új létesítmény kapacitása nagyobb mint a régi(ek) é, a létesítmények közötti kapacitás különbözetet olyan létesítményként kell kezelni, mely az új belépő tartalékból részesedhet, amennyiben kisebb, a különbözetet bezárásként kell kezelni.

14. Egyéb közösségi jogi aktusok és politikák figyelembevétele

A kibocsátási egységmennyiség meghatározása a vonatkozó közösségi jogi aktusok, illetve az azokat a belső jogrendbe átültető jogszabályok figyelembevételével történik. Az irányadó közösségi jogi aktusok különösen a következők:

- 1996/61/EK tanácsi irányelv, (1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentésről;

- 1999/31/EK tanácsi irányelv, (1999. április 26.) a hulladéklerakókról;

- 1999/32/EK tanácsi irányelv, (1999. április 26.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról;

- 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2001. szeptember 27.) a belső villamos-energia piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról;

- 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2001. október 23.) a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról;

- 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről;

- 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2002. december 16.) az épületek energiateljesítményéről;

- 2003/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2003. március 3.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv módosításáról;

- 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2003. május 8.) a közlekedési ágazatban a bio-üzemanya-gok, illetve más megújuló üzemanyagok előmozdításáról;

- 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról;

- 2003/96/EK tanácsi irányelv, (2003. október 27.) az energiatermékek és villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről;

- 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról.

15. Egyebek - a kohógáz elégetéséből származó kibocsátások kapcsán kiosztott kibocsátási egységekre vonatkozó különös szabályok

A Dunaferr Dunai Vasmű Rt.-ben keletkező és ott fel nem használt kohógáz elégetését az EMA-Power Kft. egy, a bázisidőszak során végig fennálló, és a Kiosztási Terv elkészítése idején is érvényes szerződés alapján végzi. A szerződés értelmében az EMA-Power Kft. a kohógáz átvételére és elégetésére kötelezett. A kiosztásban a vasműben keletkező és az EMA-Power Kft. számára átadott kohógáz múltbeli kibocsátása alapján kiosztásra kerülő mennyiség megoszlik a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. és az EMA-Power Kft. között. Ennek megfelelően az alábbi képlet szerint az

EMA-Power Kft. részére került kiosztásra az átvett kohógáz mennyiségéhez tartozó, de földgáz kibocsátási tényezővel számolt kibocsátás mennyiség, míg a Dunaferr Dunai Vasmű Rt.-nél marad az átadott kohógáz mennyiségéhez tartozó, a kohógáz és a földgáz kibocsátási tényezőjének különbségével számolt kibocsátás-mennyiség, azaz:

A felek az átadott kohógáz tényleges mennyiségének megfelelően kötelesek havonta elszámolni. A Dunaferr Dunai Vasmű Rt. a ténylegesen átadott kohógáz-mennyiség esetében köteles az EMA-Power Kft.-nek átadni annyi kibocsátási egységet, amennyi egyenlő az átadott kohógáz mennyisége és a földgáz, illetve kohógáz kibocsátási faktorok különbözetének szorzatával. Az elszámolást a felek havonta kötelesek elvégezni.

2. melléklet a 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez

A 2005-2007 időszakra szóló Nemzeti Kiosztási Lista