144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet

az Igazságügyi Hivatalról

1. §

(1) A Központi Kárrendezési Iroda és területi kirendeltségei (a továbbiakban együtt: KKI) 2005. december 31. napjával megszűnnek.

(2) A KKI általános jogutódja 2006. január 1. napjától az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala (a továbbiakban: IM PJSZ), melynek neve 2006. január 1-jén Igazságügyi Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal) változik.

2. §

(1) A Hivatalt az igazságügy-miniszter irányítja és gyakorolja a szakmai felügyeletét.

(2) A Hivatal önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező országos hatáskörű, központi költségvetési szerv, költségvetése az Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetben önálló címként szerepel.

(3) A Hivatal feladatait a központi és a területi szervezeti egységei útján látja el. A Hivatal központi, országos illetékességű szervezeti egysége a Központi Igazságügyi Hivatal. A Hivatal területi szervezeti egységeiként működnek a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok, amelyek működésének fedezetét a Hivatal költségvetése tartalmazza.

(4) A Hivatal székhelye Budapest.

3. §

Az igazságügy-miniszter a 2. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében

a) kiadja a Hivatal alapító okiratát,

b) gyakorolja a Hivatal főigazgatója felett a munkáltatói jogkört,

c) a Hivatal főigazgatójának javaslata alapján kinevezi és felmenti a Hivatal gazdasági vezetőjét,

d) jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,

e) jóváhagyja a Hivatal éves munkatervét, költségvetését és beszámolóját,

f) ellenőrzi és beszámoltatja a Hivatal főigazgatóját.

(1) A Hivatal vezetője a főigazgató.

(2) A főigazgató munkáltatói jogkört gyakorol a Központi Igazságügyi Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol.

(3) A megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal vezetője az igazgató, aki - a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogkört a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal alkalmazottai felett.

5. §

(1) A feladatok ellátásához szükséges személyi és dologi feltételeket a Hivatal biztosítja; a működtetési feladatok ellátásában részt vevő alkalmazottak beosztásra kerülhetnek a szervezeti egységekhez, vagy közvetlenül a főigazgatónak, illetve a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal igazgatójának az irányítása alatt működnek.

(2) A Központi Igazságügyi Hivatal a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban

a) ellátja a pártfogó felügyelői tevékenységről szóló jogszabályokban az igazságügy-miniszter feladatkörébe utalt feladatokat,

b) szakmai irányítást gyakorol a megyei (fővárosi) hivatalok pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységei (a továbbiakban: Pártfogó Felügyelői Szolgálat), valamint a pártfogó felügyelők felett,

c) szervezi a pártfogó felügyelők képzését és továbbképzését,

d) kialakítja és fejleszti a pártfogó felügyelők, az igazságszolgáltatási szervek, az ügyészség, a hatóságok, a társadalmi szervezetek és egyéb intézmények közötti együttműködést.

(3) A Központi Igazságügyi Hivatal a jogi segítségnyújtó feladatokkal kapcsolatban

a) elbírálja a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmek tárgyában hozott határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket,

b) névjegyzéket vezet a jogi segítőkről és velük a jogi szolgáltatások nyújtására szolgáltatási szerződést köt,

c) a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el,

d) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok jogi segítségnyújtó feladatokat ellátó szervezeti egységei (a továbbiakban: Jogi Segítségnyújtó Szolgálat) felett,

e) szervezi a jogi segítségnyújtó feladatokat végzők képzését és továbbképzését.

f)[1] kezeli a jogi segítői díjak és törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére szolgáló célelőirányzatot, annak terhére gondoskodik ezen díjak és költségek kifizetéséről,

g)[2] a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában méltányossági eljárást folytat le.

(4)[3] A Központi Igazságügyi Hivatal a kárpótlási feladatokkal kapcsolatban

a) a külön jogszabályokban meghatározottak szerint végzi a 2006. január 1. napján még folyamatban lévő, illetve az ezt követően indult személyi és vagyoni kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat,

b) elbírálja a vagyoni kárpótlási ügyekben hozott határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket,

c) ellátja a kárpótlási határozatok bírósági felülvizsgálata és a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben, valamint a munkaügyi perekben a perképviseleti tevékenységet,

d) eljár a nemzeti gondozással kapcsolatos ügyekben,

e) eljár a kárpótlási jegyek visszatérítésével kapcsolatos ügyekben,

f) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott, személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket,

g) a személyi és vagyoni kárpótlásra jogosultsággal kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el,

h) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységei felett,

i) szervezi a kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységekben dolgozók képzését és továbbképzését,

j) felelős a megszűnt Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint a KKI iratanyagainak irattározásáért, archiválásáért.

(5)[4] A Központi Igazságügyi Hivatal az áldozatsegítő feladatokkal kapcsolatban

a) elbírálja az áldozatsegítő támogatások engedélyezése iránti kérelmek tárgyában hozott határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket,

b) figyelemmel kíséri az áldozati jogok érvényesülését, tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől és tapasztalatairól évente elemző jelentést készít,

c) az országos adatbázis felhasználásával évente statisztikai kimutatást készít,

d) éves beszámolót készít a Kormány számára az elemző jelentések, a statisztikai kimutatás, valamint a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat értesítései alapján, továbbá javaslatot tesz az áldozati jogok hatékonyabb érvényesülésének elősegítése céljából,

e) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységei (a továbbiakban: Áldozatsegítő Szolgálat) felett,

f) szervezi az áldozatsegítő feladatokat végzők képzését és továbbképzését,

g) kezeli a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére szolgáló célelőirányzatot, annak terhére gondoskodik az áldozatsegítő támogatások kifizetéséről,

h) az áldozatsegítő támogatások engedélyezése tárgyában méltányossági eljárást folytat le.

(6)[5] A Központi Igazságügyi Hivatal a lobbitevékenység ellenőrzésével kapcsolatban

a) nyilvántartást vezet a lobbistákról,

b) nyilvántartást vezet a lobbiszervezetekről,

c) megvizsgálja, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem megfelel-e a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) előírt feltételeknek, és elbírálja a nyilvántartásba vételi kérelmeket,

d) ellátja az Ltv.-ben a nyilvántartást vezető szerv hatáskörébe utalt feladatokat.

6. §

(1)[6] Pártfogó Felügyelői Szolgálat, Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, valamint Áldozatsegítő Szolgálat valamennyi megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalban, kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egység a Fővárosi Igazságügyi Hivatalban és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatalban működik.

(2) A megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata

a) végzi a pártfogó felügyelői tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott feladatokat,

b) pártfogó felügyelői foglalkoztatókat, szállásokat és irodákat működtet.

(3) A megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata

a) végzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat, valamint a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén közvetlenül nyújt segítséget a hozzá forduló ügyfeleknek,

b) a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el.

(4) A kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységgel rendelkező megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal e szervezeti egysége

a) a külön jogszabályokban meghatározottak szerint végzi a 2006. január 1. napján még folyamatban lévő, illetve az ezt követően indult személyi és vagyoni kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat,

b) a személyi és vagyoni kárpótlásra jogosultsággal kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el.

(5)[7] A megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal Áldozat-segítő Szolgálata

a) végzi a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat,

b) ellátja az áldozati jogok érvényesítésével összefüggésben, jogszabályban előírt feladatokat,

c) az áldozatsegítő támogatások igénybevételével kapcsolatban tájékoztató tevékenységet lát el.

6/A. §[8]

(1) A megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal -jogszabályban meghatározott kivételekkel - az adott megyére (fővárosra) kiterjedő illetékességgel végzi tevékenységét.

(2)[9] A kárpótlási feladatokat

a) a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Budapestre,

b) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal Baranya megyére, Bács-Kiskun megyére, Békés megyére, Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, Csongrád megyére, Fejér megyére, Győr-Moson-Sopron megyére, Hajdú-Bihar megyére, Heves megyére, Jász-Nagykun-Szolnok megyére, Komárom-Esztergom megyére, Nógrád megyére, Pest megyére, Somogy megyére, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, Tolna megyére, Vas megyére, Veszprém megyére és Zala megyére kiterjedő illetékességgel látja el. Ha a jogosult állandó lakóhelye külföldön van, az eljárásra a Fővárosi Igazságügyi Hivatal kizárólagosan illetékes.

(3) A megyei igazságügyi hivatal székhelye a megyeszékhely, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal székhelye Budapest.

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) Ahol kormányrendelet, vagy annál alacsonyabb szintű jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze

a) IM PJSZ-t említ, azon 2006. január 1. napjától az e rendelet szerinti Hivatal pártfogó felügyelői szervezeti egységét,

b) az IM PJSZ jogi segítségnyújtó szervezeti egységét említi, azon 2006. január 1. napjától az e rendelet szerinti Hivatal jogi segítségnyújtó szervezeti egységét,

c) KKI-t említ, azon 2006. január 1. napjától az e rendelet szerinti Hivatal kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységét

kell érteni.

(3) A rendelet végrehajtásához szükséges szervezeti és személyzeti intézkedéseket, továbbá a Hivatal működtetéséhez szükséges intézkedések előkészítését a rendelet hatálybalépése napjától a KKI és az IM PJSZ megkezdi, e tárgykörökben megállapodásokat köthetnek.

8. §

(1)[10]

(2) 2006. január 1. napján hatályát veszti

a) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényt módosító 1997. évi XXIX. törvény végrehajtásáról szóló 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése,

b) az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok megszüntetéséről, továbbá a Központi Kárrendezési Iroda létrehozásáról szóló 42/1998. (III. 6.) Korm. rendelet, valamint az e rendeletet módosító 170/1999. (XII. 1.) Korm. rendelet és a 320/2004. (XII. 1.) Korm. rendelet,

c)[11]

d) az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata,

e) az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivataláról szóló 254/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Melléklet a 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelethez[12]