2/2005. (III. 4.) ICSSZEM rendelet

az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9) bekezdésében és 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. számú melléklete XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetének 9. címe alatti szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokból - ide nem értve a "Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása", valamint a "Nemzeti Civil Alapprogram" előirányzatokat - nyújtott támogatásokra és egyéb kifizetések kezdeményezésére,

b) az előző évekről áthúzódó, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény által az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete alá rendelt, kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzatok maradványára [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: előirányzat].

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) kötelezettségvállalás: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 134. §-ának (1), (5)-(8), illetve (14) bekezdéseiben szabályozott tevékenység;

b) a kötelezettségvállalás dokumentuma: az Ámr. 2. §-ának 67. pontjában meghatározott dokumentumok;

c) a kötelezettségvállalás ellenjegyzése: az Ámr. 134. §-ának (9) (12) bekezdéseiben szabályozott tevékenység;

d) a kötelezettségvállalás ellenjegyzője: a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) szerint kijelölt szervezeti egység vezetője vagy helyettese;

e) kötelezettségvállaló: jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a szakterület felügyeletét ellátó helyettes államtitkár;

f) szakmai teljesítés-igazolás: az Ámr. 135. §-ának (1) bekezdésében előírt és a (3) bekezdésében szabályozott tevékenység;

g) szakmai teljesítés-igazoló: az SZMSZ szerint illetékes szakmai szervezeti egység vezetője;

h) érvényesítés: az Ámr. 135. §-ának (2) bekezdésében előírt, és a (4) bekezdésben alkalmazott tevékenység;

i) érvényesítő: az SZMSZ szerint illetékes szervezeti egység vezetője által írásban megbízott, az Ámr. 135. §-ának (2) bekezdésében előírt végzettséggel rendelkező személy;

j) kedvezményezett: az előirányzatból részesülő kérelmező, pályázó vagy egyéb - a kötelezettségvállalás alapján - jogosult természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

k) szakmai szervezeti egység: a minisztériumnak az a hivatali egysége, amely az SZMSZ szerint az adott költségvetési előirányzat felhasználásának vagy azzal összefüggő társadalmi cél működtetésének feladatát szakmai felelősként ellátja;

l) szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás: a támogatási szerződésben vállalt feladat teljesítésével kapcsolatos szöveges értékelést és a kapott támogatás felhasználására vonatkozó pénzügyi teljesítési adatokat tartalmazó beszámolási kötelezettség.

A kötelezettségvállalás általános szabályai

3. §

Az előirányzat tartalmazza a működtetéssel járó kezelési költségeket. A kezelési költség mértéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem haladhatja meg az előirányzat 10%-át.

4. §

(1) Kötelezettség írásban benyújtott kérelem, pályázat, ajánlat, illetve jogszabályban meghatározott feltételek alapján vállalható.

(2) Visszatérítendő támogatás legfeljebb 5 éves futamidőre, kamat és kezelési költség felszámolása nélkül - ide nem értve a jogosulatlanul igénybe vett támogatást -, évenként egyenlő részletekben történő visszafizetési kötelezettség előírásával adható.

(3) A (2) bekezdés szerinti támogatás visszafizetésének megkezdésére legfeljebb egy év türelmi idő adható. A visszafizetés megkezdésének időpontját a szerződésben úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen akadálya a visszafizetés korábbi teljesítésének, és a visszafizetést a szerződésben meghatározott számlára kell teljesíteni.

(4) Fejezeti kezelésű előirányzat terhére társadalmi szervezet részére támogatás

a) abban az esetben nyújtható, ha a támogatás a költségvetésben címzetten külön-külön megtervezett, vagy a támogatás közösen szereplő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, pályázat útján odaítélt, vagy a támogatás értékhatára szervezetenként nem éri el az évi 7 millió forintot;

b) az a) pontban foglaltaktól eltérő esetekben a Kormány engedélyével nyújtható.

5. §

(1) Kötelezettség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tárgyévi előirányzat mértékéig vállalható.

(2) Kötelezettség legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ai pénzügyi teljesítéssel akkor vállalható, ha a feladat ellátása a tárgyévben nem oldható meg.

(3) Éven túli kötelezettség a tárgyévet követő év(ek) előirányzata terhére az Ámr. 134. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint vállalható.

6. §

(1) Kötelezettség vállalására - amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik -a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a szakterület felügyeletét ellátó helyettes államtitkár jogosult.

(2) A kötelezettségvállalásokról a szakmai szervezeti egység, valamint a feladatra kijelölt szervezeti egység folyamatos nyilvántartást vezet.

(3) Amennyiben azt a fejezeti kezelésű előirányzat összetettsége, nagyságrendje indokolja, az előirányzat kezelésével összefüggő feladatok, így különösen pályáztatási, pénzügyi, ügyviteli, könyvvezetési, ellenőrzési feladatok lebonyolításával, külső szervezet (a továbbiakban: közreműködő szervezet) bízható meg. Az 1. számú mellékletben meghatározott szervezetek az ott felsorolt előirányzatok tekintetében közreműködő szervezetnek minősülnek.

A pályázatokra, támogatási kérelmekre vonatkozó szabályok

7. §

(1) Pályázat alapján igényelhető támogatás esetén pályázati hirdetmény tehető közzé azzal, hogy a teljes pályázati felhívást a minisztérium honlapján és a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza

a) a pályázat címét vagy megnevezését, és a pályázat kiírójának megnevezését,

b) a pályázat célját,

c) a támogatásban részesíthetők körét,

d) a pályázat benyújtásának határidejét,

e) a regisztrációs/pályázati díjat,

f) a teljes pályázati dokumentáció hozzáférésének helyét és módját.

(3) A pályázati felhívás - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmazza

a) a pályázat elbírálásának határidejét, és a bírálat eredményéről történő tájékoztatás határidejét és módját,

b) a támogatás alapjául szolgáló jogcímet,

c) a pályázattal elnyerhető támogatás és a pályázótól megkívánt önrész összegét, illetve mértékét,

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, elbírálásának szakmai szempontrendszerét, speciális bírálati szempontjait,

e) a pályázat elbírálásának és a támogatás igénybevételének eljárási rendjét,

f) a pályázat szerint támogatásra kerülő feladat megvalósításának, valamint az éves és évközi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásának határidejét, és a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás elkészítésének szempontjait,

g) a pályázattal benyújtandó okiratokat, igazolásokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat és egyéb feltételeket,

h) arra az esetre vonatkozó eljárást, ha a támogatási igény meghaladja a pályázati támogatási keretet, illetve, ha a keret nem kerül teljes mértékben felhasználásra,

i) minden olyan információt, amely ismerteti a pályázóval azt, hogy a pályázata elfogadása esetén milyen feltételekkel köthető meg a szerződés, azzal milyen jogosultságokat szerez és kötelezettségeket vállal, beleértve az ellenőrzés tűrésének kötelezettségét és a támogatás jogosulatlan igénybevételének következményeit is.

(4) A pályázati felhívásban - megfelelő határnap tűzésével - hiánypótlás lehetősége biztosítható.

(5) A pályázati felhívásban meghatározott határidő elmulasztása esetén a pályázatot el kell utasítani.

8. §

(1) A pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. A pályázati rendszerben támogatható programokhoz egyéb központi költségvetési forrásokból is igényelhető támogatás, azonban azt a pályázatban jelezni kell, illetve annak elnyeréséről a kedvezményezett értesíteni köteles a kötelezettségvállalót.

(2) A pályázat befogadásának feltétele az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak teljesítése.

(3) A pályázati felhívásban kiköthető, hogy pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani, a pályázati felhívásban meghatározottak szerint.

(4) A pályázati rendszer keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a miniszter

a) meghatározza a pályáztatás működtetésére vonatkozó további szabályokat;

b) dönt a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a tárgyévben megvalósítandó pályázatok esetében a támogatási célokról és keretekről;

c) dönt az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok terhére elkülönített pályázati keretösszegek felhasználásáról;

d) jóváhagyja a pályázati felhívásokat.

9. §

A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A támogatás igénybevétele szempontjából a pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni.

10. §

(1) A pályázat elbírálása a pályázati bizottság javaslatára, a jogszabályokban rögzített, valamint a pályázati felhívásban közzétett szempontrendszer alapján történik. A támogatási rendszer közreműködő szervezettel történő működtetése esetén a beérkezett pályázatokat a döntési javaslat megtétele céljából a pályázati bizottság részére a közreműködő szervezet készíti elő, a pályázat benyújtási határidejét követő 15 napon belül.

(2) A pályázati bizottság a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját és döntési javaslatát a pályázat benyújtási határidejétől számított 45 napon belül alakítja ki.

(3) A pályázat elbírálása során az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető.

(4) A feltételeknek nem megfelelő pályázatot, különösen, ha a megvalósításra készített költségvetés megalapozottsága nem kielégítő, el kell utasítani.

11. §

(1) A pályázat elbírálásának eredményéről a pályázót a döntés meghozatala napjától számított tizenöt napon belül írásban értesíteni kell.

(2) A pályázatot elutasító döntést indokolni kell, a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A pályázat elfogadásáról szóló értesítés a minisztériumrészéről a 9. § szerinti szerződéskötési ajánlat elfogadásának minősül, amelyre a (4) bekezdés szerinti határidőig az ajánlati kötöttség szabályait alkalmazni kell.

(4) Érvényét veszti a támogatási döntés, ha az értesítés kézbesítésétől számított harminc napon belül - közbeszerzési eljárásra vonatkozó kötelezettség esetén kilencven napon belül - a pályázó mulasztásából, vagy neki felróható egyéb okból nem jön létre a szerződés.

12. §

(1) A támogatási rendszer közreműködő szervezettel történő működtetése esetén a közreműködő szervezet engedélyező okirat alapján köti meg a támogatási szerződést, illetve értesíti a pályázót a pályázata elutasításáról.

(2) Az engedélyező okirat kiállítása céljából a közreműködő szervezet a pályázati bizottság javaslatát annak megtételétől számított tizenöt napon belül felterjeszti aláírásra a kötelezettségvállalónak, aki nyolc napon belül dönt az engedélyező okirat kiadásáról.

(3) A közreműködő szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével, a pályázatok kezelésével kapcsolatos költségeire a pályázati keret összegének legfeljebb 6%-a, valamint az esetleges regisztrációs (pályázati) díjból befolyt összeg fordítható.

13. §

(1) Ha a támogatási igény meghaladja az előirányzati keretet

a) a pályázat befogadása felfüggeszthető, illetve a pályáztatás a megadott határnap előtt lezárható, vagy

b) a pályázati felhívásnak megfelelő pályázatok - valamennyi pályázatra nézve azonos módon - versenyeztethetők, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthető, kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el; a versenyeztetés, rangsorolás eredményeként a forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók, vagy

c) a befogadott, de még el nem bírált pályázatok arányosan is teljesíthetők.

(2) Ha nem pályázat alapján igényelnek az előirányzati keretet meghaladó támogatást, az új kérelmek teljesítését meg kell tagadni.

14. §

A támogatási kérelmek elbírálására a 9-13. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elemi csapás, természeti katasztrófa által okozott - a károsulttól elvárható magatartással el nem hárítható - kár elhárítására, illetve részbeni megtérítésére vonatkozó kérelmeket soron kívül kell elbírálni.

A támogatási szerződés

15. §

(1) Sikeres pályázat, támogatási kérelem esetén a szerződés aláírására és módosítására - a közreműködő szervezettel történő pályáztatás kivételével - a kötelezettségvállaló jogosult. A közreműködő szervezettel történő pályáztatás esetén a szerződést és a szerződésmódosítást - a 12. § (1) bekezdés szerinti engedélyező okirat birtokában -a közreműködő szervezet ezzel megbízott vezetője a miniszter nevében írja alá.

(2) A szerződés megkötését követően a nem normatív, programjellegű fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a minisztérium honlapján, valamint közreműködő szervezet által működtetett támogatás esetén a közreműködő szervezet honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. A közzétételre nem kerül sor, ha a közzétételi határidő letelte előtt a támogatás visszavonásra kerül, vagy arról a kedvezményezett lemond.

(3) Ugyanazon kedvezményezettnek egy előirányzatból ugyanazon célra a tárgyéven belül csak egy kötelezettségvállalással nyújtható támogatás. Ugyanazon célra a tárgyévet követő évben támogatás csak akkor nyújtható, ha a kedvezményezett az előző évi támogatással elszámolt és azt a minisztérium elfogadta.

(4) Használt eszköz vásárlásához támogatás nem nyújtható.

(5) Ingatlan vagy ingó dolog megvásárlásához, létesítmény építéséhez vagy felújításához, korszerűsítéséhez, átalakításhoz nyújtott - 3 millió forintot meghaladó - támogatás esetén a szerződésben meghatározott rendeltetésszerű használat és a visszavont támogatás visszafizetésének biztosítása céljából a használati, működtetési kötelezettség lejártáig a támogatás és járulékai összegének megfelelő keretbiztosítási jelzálogjogot kell a kötelezettségvállalási dokumentumban vagy az ahhoz kapcsolódó zálogszerződésben kikötni és bejegyeztetni. A jelzálogjog jogosultság létesítésével kapcsolatos költségek a kedvezményezettet terhelik.

(6) A támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyon a működtetési kötelezettség időtartama alatt csak a minisztérium előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A működtetési kötelezettség időtartama a beruházás aktiválásának napjától számított

a) két év, ha a támogatás összege nem éri el az 1 millió forintot,

b) három év, ha a támogatás összege eléri az 1 millió forintot, de nem haladja meg az 5 millió forintot,

c) öt év, ha a támogatás összege eléri az 5 millió forintot, de nem haladja meg a 15 millió forintot,

d) tíz év, ha a támogatás összege 15 millió forint vagy azt meghaladó összeg.

16. §

A támogatási szerződést az Ámr. 87. §-ában foglaltak figyelembevételével kell megkötni, és a szerződéshez csatolni kell:

a) az Ámr. 87. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolásokat, valamint az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában az állami adóhatóság és a Vám- és Pénzügyőrség 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a kedvezményezettnek az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettségével esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nincsen;

b) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványnak a kiadó hatóság vagy közjegyző által hitelesített másolatát;

c) szellemi szabadfoglalkozású természetes személy esetén a szakmai szervezet által kiállított szakképesítést igazoló okiratot;

d) a b) és c) pontok alá nem tartozó természetes személy esetén a támogatásra való jogosultságot igazoló egyéb okiratot;

e) gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, továbbá eredeti vagy hitelesített másolatban aláírási címpéldányt;

f) társadalmi szervezet, alapítvány esetén 30 napnál nem régebbi, a bíróság által kiadott, hatályos adatokat tartalmazó kivonatot, továbbá eredeti vagy hitelesített másolatban aláírási címpéldányt;

g) megbízott aláíró esetén a szerződés aláírására feljogosító, közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített meghatalmazást;

h) támogatási kérelem esetén a feladat megvalósításának részletes - tételes, darabszámmal, egységárral kidolgozott - költségtervét és felhasználási ütemtervét;

i) beruházás támogatása esetén a jogerős elvi vagy végleges építési engedélyt vagy az illetékes hatóság igazolását arról, hogy a pályázatban, kérelemben jelzett beruházási tevékenység nem építési engedély-köteles;

j) beruházáshoz nyújtott, 3 millió forint feletti összegű támogatás esetén a jelzálogszerződést;

k) egyéb engedélyköteles tevékenységek esetén a jogerős hatósági engedélyeket, igazolásokat;

l) támogatási kérelem esetén tanfolyam, előadássorozat, felkészítő és oktatási jellegű rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megszervezésének támogatására irányuló szerződés esetén azt a leírást, amely tartalmazza a rendezvény helyét, a rendezvény tematikáját, programleírását, műsortervét, az előadások, illetve órák számát, az óradíjat és annak kimutatását, hogy a rendezvény - időtartamát és szakmai tartalmát tekintve - hány százalékban foglalkozik a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekkel;

m) a kedvezményezett szervezet nyilatkozatát arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincs ellene folyamatban a működését ellehetetlenítő végrehajtási eljárás, valamint arról, hogy a szerződéskötést követően indult ilyen eljárásról a 21. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül tájékoztatja a kötelezettségvállalót;

n) a természetes személy kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nem áll végrehajtási eljárás alatt;

o) a kedvezményezett nyilatkozatát, amelyben felsorolja, hogy mely szervezetektől kért a pályázatában, illetve kérelmében megjelölt programhoz támogatást, és nyilatkozik arról, hogy az elnyert támogatás összegéről tájékoztatja kötelezettségvállalót;

p) a kedvezményezett nyilatkozatát a számlavezető bankjairól, továbbá a 2. számú melléklet szerinti azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazást a bankok igazolásával, hogy a kedvezményezettől befogadták a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezésben foglaltaknak megfelelő hozzájáruló nyilatkozatot, amelyben a kedvezményezett elismeri, hogy a minisztérium vagy a minisztérium által felhatalmazott szervezet jogosult a bankszámlája terhére azonnali beszedési megbízást benyújtani, és az csak a minisztérium vagy a minisztérium által felhatalmazott szervezet beleegyezésével vonható vissza;

q) a 3. számú melléklet alapján, a szerződés tartalma és célja szerint összeállított segédletet a szakmai és pénzügyi beszámoló elkészítéséhez;

r) a szakmai szervezeti egység által meghatározott csatolandó mellékleteket;

s) a kedvezményezett által benyújtott támogatási kérelmet, pályázatot.

Pénzügyi teljesítés

17. §

(1) Pénzügyi teljesítésre kizárólag pénzügyi intézménynél nyitott számlára, banki átutalással, valamint előirányzat-átcsoportosítással kerülhet sor. A pénzügyi teljesítés további feltétele - a támogatási előleg és az előfinanszírozás kivételével - a támogatási cél teljesülését igazoló hiteles bizonylatok, valamint a szerződésben meghatározott egyéb teljesítésigazolás bemutatása.

(2) A támogatás az Ámr. 78. §-a szerinti azonos célú előirányzatokból a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez igazodóan, forrás- és teljesítésarányosan, az alábbiak szerint vehető igénybe:

a) támogatási előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel,

b) a szerződésben meghatározott ütemezés szerint, a benyújtott részszámlák, illetve a végelszámolás elfogadását követően.

(3) Támogatási előleg folyósítására, illetőleg előfinanszírozásra - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítésarányos finanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé, és erről a pályázati felhívásban, vagy a kötelezettségvállalás dokumentumában külön rendelkezés történt.

(4) Támogatási előleg az azonos célú előirányzatokból csak rendkívül indokolt esetben, az Ámr. 91. §-a szerint adható. Egyéb előirányzatokból az előleg mértéke a támogatás összegének legfeljebb 50%-a lehet. Az előleg igénybevételének lehetőségét a miniszter részletes indokolás esetén engedélyezi. Ezekből az előirányzatokból előfinanszírozás nem engedélyezhető.

(5) A feladatfinanszírozás körébe vont, az Ámr. 4. számú melléklete szerinti előirányzatok terhére előleg nem nyújtható, kivéve a PHARE-támogatásokból és az átmeneti támogatásból megvalósuló programokhoz kapcsolódó előirányzatokat.

(6) A kedvezményezett a szerződésben meghatározott teljesítési határidőt követő harminc napon belül köteles elszámolni. Éven túli kötelezettségvállalás esetén a szerződésben meghatározott teljesítési és elszámolási határidőt úgy kell megválasztani, hogy a pénzügyi teljesítés az 5. § (3) bekezdésben foglaltak szerint megtörténjen.

(7) Az elszámolás maradványösszegét előfinanszírozás esetén a kedvezményezett köteles az elszámolás benyújtásával egyidejűleg visszautalni az előirányzat javára a támogatási szerződésben meghatározott számlára.

(8) A Kvtv.-ben kiemelten nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok és az országos kisebbségi önkormányzatok működési támogatásának folyósítása, negyedévenként egyenlő részletekben, a negyedév első hónapjában történik. Az első utalásra legkésőbb az első negyedév utolsó hónapjában kerül sor.

(9) A (8) bekezdés szerinti szervezetek a támogatás felhasználásáról a minisztérium részére július 10-ig évközi, a tárgyévet követő év február 10-ig éves szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást nyújtanak be. Az évközi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásának elmulasztása esetén annak pótlásáig a támogatás további részének folyósítása felfüggesztésre kerül.

(10) Amennyiben a kedvezményezett a tárgyévet megelőző évben is részesült támogatásban, a tárgyévi kifizetések megkezdésére az előző évi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás 3. számú melléklet szerinti benyújtása és elfogadása után kerülhet sor.

(11) Teljesítésarányos finanszírozás esetén a részszámlák benyújtásának ütemezését és összegét a kötelezettségvállaló a szerződésben szabályozza.

Szakmai teljesítés igazolása

18. §

(1) A szakmai teljesítés igazolására - a PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai kivételével - az előirányzat, illetve az előirányzaton belül jóváhagyott támogatási cél vagy program működtetéséért felelős szakmai teljesítést igazoló jogosult.

(2) A PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai szakmai felügyeletét és a szakmai teljesítés igazolását a miniszter által az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről szóló 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján kijelölt Szakmai Programfelelős Tisztségviselő (a továbbiakban: SPO) látja el.

(3) A szakmai teljesítést igazoló köteles megvizsgálni a teljesítés cél- és szabályszerűségét. A szakmai teljesítés abban az esetben igazolható, ha a teljesítés megfelelő szakmai színvonalú és kielégíti a szerződésben foglaltakat, valamint a cél- és szabályszerűség követelményeit.

(4) A szakmai teljesítés igazolása a kedvezményezett által a 3. számú melléklet alapján készített szakmai beszámolón és pénzügyi elszámoláson, valamint a teljesítés eredményeként létrehozott tárgyi eszköz, szellemi termék, egyéb alkotás, valamint a megvalósított program hasznosíthatóságának, működéshez nyújtott támogatás esetén a működés eredményességének szakmai megítélésén alapul.

(5) A szakmai teljesítésről szóló igazolás tartalmazza a (3) és (4) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményét.

Jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítése

19. §

(1) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül - a 20. §-ban foglaltakra is tekintettel - különösen, ha

a) a (4) bekezdés vagy a 21. § (3) bekezdése alapján a támogatás visszavonásra került;

b) a kedvezményezett a támogatást a szerződéstől eltérően rendeltetésellenesen vagy nem jogszerűen használja fel;

c) a kedvezményezett - neki felróható okból - a kitűzött határidőket elmulasztja;

d) a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg;

e) a szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítése nem vagy nem a támogatási célnak megfelelő mértékben, illetve minőségben valósul meg;

f) a kedvezményezett a támogatás igénylésekor lényeges körülményt elhallgatott, illetve lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott;

g) a külön jogszabályban előírt bejelentési és elszámolási kötelezettség teljesítésére 30 napon belül nem kerül sor;

h) a kedvezményezett nem biztosítja a támogatási összeg felhasználása ellenőrzésének feltételeit vagy akadályozza az ellenőrzést;

i) a kedvezményezett a 20. § (3) bekezdés szerint többlettámogatást vesz igénybe, és a többlet arányos visszafizetését elmulasztja;

j) a támogatással létrehozott létesítményt vagy a megvásárolt eszközt a 15. § (6) bekezdésében meghatározott idő előtt elidegeníti.

(2) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a támogatás folyósítását azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a szerződés elállással történő megszüntetésével egyidejűleg, azonnali beszedési megbízás alkalmazásával intézkedni kell a már kiutalt támogatás visszafizetése iránt.

(3) A szerződés megszüntetéséről szóló értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell az azonnali beszedési megbízás benyújtásáról, valamint arról, hogy ha az azonnali beszedési megbízással a támogatás (5) bekezdés szerinti összege nem, vagy csak részben kerül visszafizetésre, illetve az értesítés kézbesítését követő 30 napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a (4) bekezdés szerinti határozat kibocsátásának van helye.

(4) Amennyiben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a megadott határidőre nem fizeti vissza, vagy az azonnali beszedési megbízás alkalmazása nem jár eredménnyel, a támogatás visszavonásáról a miniszter határozatban dönt.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a szerződés felbontásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének alapulvételével számított kamattal növelve kell visszafizetni, a szerződés megszüntetéséről szóló értesítésben megjelölt számlára.

(6) A miniszter a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezményt adhat.

(7) Jogosulatlan igénybevétel esetén a kedvezményezett ugyanarra a célra három évig nem részesülhet támogatásban.

20. §

(1) Amennyiben a kedvezményezett által vállalt feladat

a) teljesítése a kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról le kell mondania, a felvett támogatással el kell számolnia. Támogatási előleg vagy előfinanszírozás esetén a támogatásnak a teljesítéssel arányban nem álló részét vissza kell fizetni;

b) teljesítésével járó összköltség a tervezetthez képest csökken, a támogatási összeget megfelelő arányban csökkenteni kell.

(2) Amennyiben a kedvezményezett a szerződésben vállalt kötelezettségét

a) neki fel nem róható okból, határidőre csak részben, de legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti, az igénybe nem vett támogatás annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül, a beruházást üzembe kell helyezni, a létesítményt a támogatási célnak megfelelően használatba kell venni. Ellenkező esetben intézkedni kell a támogatás teljes összegének a 19. § (5) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal történő visszafizetése iránt;

b) neki felróható okból határidőre nem teljesíti, az igénybe vett támogatás (természetben juttatott telephely - telek vagy telek és épület - esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértő által megállapított forgalmi érték) egészét a 19. § (5) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetni;

c) határidőre teljesítette, a támogatással érintett tárgyi eszközt aktiválta, azonban a használati, üzemeltetési kötelezettségét csak részben teljesítette, az igénybe vett támogatás (természetben juttatott telephely - telek vagy telek és épület - esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértő által megállapított forgalmi érték) időarányos részét a 19. § (5) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetni.

(3) Amennyiben az igénylő a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több központi költségvetési forrásból vesz igénybe támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege - figyelemmel az előírt saját forrásra - meghaladja a cél megvalósításához megengedett mértéket, az igénybe vett többlettámogatást a támogatóknak az általuk nyújtott támogatás arányában köteles visszafizetni. A visszafizetés elmulasztása esetén a többlettámogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

21. §

(1) A szerződéskötést követően keletkezett köztartozásra az Áht. 13/A. §-ának (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A szerződéskötést követően meginduló csőd-, felszámolási, végelszámolási és végrehajtási eljárásról a kedvezményezett legkésőbb 15 napon belül köteles tájékoztatni a kötelezettségvállalót.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a már folyósított támogatást vissza kell vonni, ha

a) a csődegyezség jóváhagyására nem kerül sor,

b) a felszámolási vagy végelszámolási eljárás, természetes személynél a végrehajtási eljárás eredményeként megszűnik a támogatott tevékenység,

c) a (2) bekezdés szerinti esemény miatt a szerződés teljesítése lehetetlenné vált.

A kifizetés ellenőrzése, a jogosulatlanul igénybe vett, illetve visszavont támogatás behajtása

22. §

(1) A fejezeti kezelésű előirányzatokból teljesített kifizetések ellenőrzését az Ámr. 145/A-145/C. §-ában előírtak figyelembevételével a végrehajtásért felelős szakmai szervezeti egység vezetője a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel, valamint az erre a feladatra kijelölt szervezeti egység a felhasználás utólagos ellenőrzésével látja el.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni.

(3) Az ellenőrzésre a program megvalósításával egyidejűleg, vagy azt követően annak helyszínén, továbbá a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően - a 15. § (6) bekezdése szerinti - működtetési kötelezettség időtartama alatt kerülhet sor. A helyszíni ellenőrzés során különösen vizsgálni kell a támogatás hasznosulását. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalót írásban kell értesíteni.

(4) A pályázat elbírálásában, illetve a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban részt vevő személyek nem vonhatók be ugyanazon pályázat alapján megkötött támogatási szerződések megvalósításának ellenőrzésébe.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése elrendelésének és behajtásának kezdeményezése során a kötelezettségvállalás rendjére vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Csődeljárás és felszámolási eljárás során egyezség kötését, valamint behajthatatlan követelésről történő lemondást a miniszter engedélyezhet.

EGYES ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai

23. §

(1) A "PHARE támogatással megvalósuló programok és az átmeneti támogatás programjai" előirányzat esetében a 3-22. § rendelkezéseit a "Gyakorlati útmutató az Európai Bizottság központi költségvetéséből finanszírozott külső szerződésekkel kapcsolatos eljárásrendjéhez", az "Útmutató az előcsatlakozási eszközökből támogatott közbeszerzési eljárások és támogatási alapok lebonyolításához" című dokumentumokban, a vonatkozó magyar jogszabályokban, valamint a (3)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A PHARE-programokkal, valamint az átmeneti támogatással kapcsolatos kötelezettségvállalás és a támogatások pénzügyi folyósítása - az (1) bekezdésre is tekintettel - az általános feltételek szerint történik.

(3) A PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai több évre áthúzódó kötelezettségvállalást jelentenek.

(4) A PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai alapdokumentumát az Európai Bizottság és a Magyar Kormány által megkötött Pénzügyi Megállapodás (a továbbiakban: Pénzügyi Megállapodás) jelenti, amely részletesen tartalmazza az adott programon belüli részprogramokat, a támogatások összegét, valamint a támogatások magyar és PHARE-forrás közötti megoszlását.

(5) A "PHARE támogatással megvalósuló programok és az átmeneti támogatás programjai" előirányzatból a Pénzügyi Megállapodásban és az ahhoz kapcsolódó, az adott programra vonatkozó összefoglaló programdokumentumban meghatározott tevékenységek ellátása finanszírozható.

(6) Az előirányzatokból finanszírozott PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjainak programen-gedélyezője (a továbbiakban: PAO) a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (a továbbiakban: KPSZE) igazgatója. A KPSZE igazgatója felelős a programok adminisztratív és pénzügyi lebonyolításáért. A teljesítésigazolásra az SPO, illetve helyettese jogosult. A köztük lévő feladatmegosztás a PAO-SPO megállapodásban foglaltak szerint történik.

Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása

24. §

(1) A "Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása" előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek működéséhez, tevékenységének fejlesztéséhez.

(2) A pályázatot szakmai bizottság értékeli a pályázat beérkezésétől számított 60 napon belül. A szakmai bizottság tagjai:

a) a minisztérium,

b) a Pénzügyminisztérium,

c) a Belügyminisztérium,

d) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,

e) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,

f) az Egészségügyi Minisztérium,

g) az Oktatási Minisztérium

egy-egy képviselője. A szakmai bizottság elnöke a minisztérium képviseletét ellátó személy.

Békéltető testületek támogatása

25. §

(1) A "Békéltető testületek támogatása" előirányzat célja a területi gazdasági kamarák által működtetett békéltető testületek működési kiadásainak finanszírozásához, valamint a testületi tagok tiszteletdíjaihoz vissza nem térítendő támogatás nyújtása.

(2) A támogatást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a minisztériummal kötött megállapodásban foglalt feltételek figyelembevételével osztja fel a testületeket működtető kamarák között, és szerződést köt velük a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának, elszámolásának követelményeiről.

Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztésekhez

26. §

(1) A "Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztésekhez" előirányzat célja a 2003. szeptember 30-án kelt, TF052240 IDF támogatási számú nemzetközi szerződésben (a továbbiakban: levélegyezmény) meghatározott célok, így a romaügyi projektek és a romaügyi politika hatékonyságának növelése, részletes megvalósítása, a Világbankkal történő folyamatos egyeztetés mellett, a Világbanktól kapott támogatás igénybevételével.

(2) Az előirányzatból támogatás nem adható. Az előirányzatot az erre a feladatra kijelölt szervezeti egység által meghatározott szakmai feladatok ellátásának finanszírozására kell felhasználni.

(3) Az előirányzat felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatos részletszabályokat a levélegyezmény tartalmazza.

Nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek

27. §

(1) A "Nemzetközi szervezetek tagdíjai és egyéb támogatásai" előirányzat célja a Bécsi Szociálpolitikai Központ tevékenységében való magyar - a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet általi - részvételhez kötődő éves tagsági díj finanszírozása.

(2) Az "EU tagságból és nemzetközi együttműködésekből eredő kötelezettségek teljesítése" előirányzat célja az EU tagállami működés és egyéb nemzetközi együttműködés, koordinációs tevékenységek keretében bizonyos feladatok és kötelezettségek ellátásának biztosítása.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előirányzat az erre a feladatra kijelölt szervezeti egység által - az érintett szakmai szervezeti egységekkel egyetértésben - meghatározott szakmai feladatok finanszírozására szolgál.

28. §

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht. és az Ámr. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

29. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított kötelezettségvállalások tekintetében kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett szerződésekben meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos intézkedésekre a szerződés aláírásának napján érvényes jogszabályokat és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter felügyelete alatt lévő fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 6/2004. (VI. 2.) TNM rendelet;

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati eljárás keretében történő felhasználásának rendjéről szóló 2/2004. (II. 26.) GYISM rendelet;

c) az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről szóló 40/2003. (VI. 19.) GKM rendelet

ca) 1. §-ában a "VII. Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség PHARE programjai, PHARE Piacfelügyelet további fejlesztése HU 0102-01 25. cím, 12. alcím, 1. jogcímcsoport, 24. jogcímszám" szövegrész, a "XIII. Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása 25. cím, 14. alcím, 2. jogcímcsoport" szövegrész, a "XIV. Békéltető testületek támogatása 25. cím, 14. alcím, 3. jogcímcsoport" szövegrész,

cb) 13. §-a és azt megelőző cím, valamint alcím,

cc) 19-23. §-a és az azt megelőző cím,

cd) 24-25. §-a és az azt megelőző cím;

d) az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről szóló 40/2003. (VI. 19.) GKM rendelet módosításáról szóló 92/2003. (XII. 17.) GKM rendelet 2. §-a;

e) az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről szóló 40/2003. (VI. 19.) GKM rendelet módosításáról szóló 77/2004. (IV. 29.) GKM rendelet

ea) 3. §-ában a "25. §-ának (1) bekezdése," szövegrész, valamint

eb) 11-12. §-a.

Dr. Göncz Kinga s. k.,

ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter

1. számú melléklet a 2/2005. (III. 4.) ICSSZEM rendelethez

Közreműködő szervezetek

A 6. § (3) bekezdése szerinti közreműködő szervezetek az alábbi fejezeti kezelésű előirányzatok pályáztatási feladatait látják el.

MOBILITÁS

XXIV. 9/3/1. Kábítószer-fogyasztás okozta egyéni, társadalmi károk csökkentése, elterelés

XXIV. 9/3/2. Kábítószer megelőzési program

XXIV. 9/4/1/2. Ifjúsági fesztiválok, nagy ifjúsági rendezvények

XXIV. 9/4/2/1. Határon túli és nemzetközi kapcsolatokból adódó feladatok

XXIV. 9/4/2/2. Határon túli magyar ifjúsági szervezetek működésének támogatása

XXIV. 9/5/1/8. HU 2003-004-347-02-01 Esélyegyenlőség biztosítása fogyatékkal élők számára

XXIV. 9/5/1/9. HU-0205-02 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok Intézményfejlesztése projekt

XXIV. 9/17/2. Köztársasági Esélyegyenlőségi Programból Idősügyi program

Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.

XXIV. 9/19/6. Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása

XXIV. 9/19/7. Békéltető testületek támogatása

Fogyatékosok Esélye Közalapítvány

XXIV. 9/15/4. Akadálymentesítési program támogatása

Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Intézet

XXIV. 9/10/11. Gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások

XXIV. 9/8. Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztésével előirányzatból Szociális szakellátások fejlesztése

XXIV. 9/15/1. A roma népesség társadalmi integrációjának felgyorsítását elősegítő feladatok és programok támogatása

Területi szervezetek, mint:

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont - Pécs,

Progress Consult Kft. - Budapest,

Stroke Pozitív Kft. PHARE Regionális Forrásközpont -Békéscsaba,

B-A-Z Megye Önkormányzata Módszertani Otthon -Borsodnádasd,

Humán Fejlesztők Kollégiuma - Debrecen,

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központ - Salgótarján,

Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ - Kaposvár,

Városi Szociális Központ - Fehérgyarmat,

J-N-SZ Megye Esély Szociális Közalapítványa - Szolnok,

Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona -Gyönk,

TESZ Regionális Forrásközpont - Zalaegerszeg.

XXIV. 9/8 Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztésével előirányzatból

Szociális alapellátás fejlesztése,

Szociális szakellátások fejlesztése,

Aktív szociálpolitikai programok,

Szociális földprogramok,

Roma integráció.

2. számú melléklet a 2/2005. (III. 4.) ICSSZEM rendelethez

3. számú melléklet a 2/2005. (III. 4.) ICSSZEM rendelethez

SEGÉDLET

a "szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás" elkészítéséhez

A támogatási szerződésben rögzített feladatok, kötelezettségek - vagy ha a szerződés részteljesítéshez írja elő annak - teljesítését követően a szerződésben meghatározott határidőn belül a kedvezményezettnek beszámolót kell benyújtani, amely két részből áll, szakmai beszámolóból és pénzügyi elszámolásból.

1. A szakmai beszámoló tartalma

A szakmai beszámolóban az azonosító adatokon (név/megnevezés, lakcím/székhely címe, adóazonosító jel/szám, a szerződés száma és a szerződésben rögzített tevékenységen, illetve a támogatás tárgyán) kívül a szerződésben vállalt feladat teljesítésére ezen belül értelemszerűen - a feladat jellegétől függően -, az alábbiakra kell kitérni:

- Rendezvény esetében: az eredeti műsorterv teljesítése, eredménye, foto-, médiamegjelenés a fellépők/előadók neve, szervezete, a résztvevők köre, a megjelentek pontos vagy becsült létszáma, a műsortervtől való eltérés oka, ez mennyiben befolyásolta a tervezett eredményt, mivel helyettesítették az elmaradt előadást/bemutatót, a közönség miként fogadta az előadásokat/bemutatókat, a rendezvénynek milyen volt a társadalmi, szakmai visszhangja. Rendezvénysorozat esetén, vagy ha a rendezvény nem kifejezetten csak a minisztérium ügykörébe tartozó témával foglalkozott, kimutatást kell készíteni arról, hogy mely előadások/bemutatók foglalkoztak a minisztérium ügykörébe tartozó kérdésekkel és ezek a teljes műsoridő/bemuta-tó hány százalékát tették ki.

- Oktatás esetében: csatolni kell a tematikát, témánként leadott órák számát, a résztvevők által aláírt jelenléti ívet, amelyen a hallgató elérhetősége is feltüntetésre került. A beszámolóban be kell mutatni röviden minden előadó felkészültségét, szakképesítését, szakmai gyakorlatát, a témával kapcsolatos tudományos munkásságát, fontosabb publikációit. Be kell mutatni a hallgatói kört (milyen intézménytől, vagy etnikumból, vagy fogyatékkal élők csoportjából vettek részt), és az oktatók miként értékelték a hallgatóságot, valamint azt, hogy a hallgatók miként értékelték az egyes előadásokat, elégedettek voltak-e az oktatókkal, az oktatás színvonalával, milyen eredményt ért el az oktató, kap-e az oktatáson résztvevő valamilyen tanúsítványt/végzettséget igazoló okiratot a részvételről.

- Tanulmány készítés esetén: ismertetni kell röviden a tanulmány kidolgozásának szükségességét és hasznosíthatóságát, tartalmának rövid összefoglalását, kiemelve a következtetéseket és javaslatokat, megjelölve a kidolgozáshoz szükséges saját kutatási eredményeket és a forrásul felhasznált szakanyagokat, továbbá, hogy az elkészített tanulmány hol kerül publikálásra. Csatolni kell a tanulmányt, a szerződésben meghatározott példányban.

- Felmérés, vizsgálat esetén: ismertetni kell röviden a felmérés, vizsgálat tárgyát, terjedelmét, szükségességét, az eredmények hasznosításának területeit, rövid összefoglalóban az eredményeket, a következtetéseket és javaslatokat, továbbá, hogy az elkészített anyag hol kerül publikálásra. Csatolni kell az elkészült anyagot, a szerződésben meghatározott példányban.

- Szervezet működésének támogatása esetén: ismertetni kell, hogy a működés során milyen feladatot milyen technikai felszereltséggel láttak el, mennyire nyitott és mennyire zártkörű a szolgáltatás, azt mennyire ismeri a társadalom, az a társadalom mely rétegét érinti, és mennyiben kapcsolódik a tárca feladataihoz, a szolgáltatást a beszámolási időszakban hányan vették igénybe. Rezsiköltségek esetén a szolgáltatás végzésével töltött munkaóra, személyi kifizetések esetén hány fő megbízási/munkabére.

- Beruházás esetén: rövid műszaki leírásban ismertetni kell a beruházást, annak megvalósítási módját (mire irányult, miként valósult meg, építés esetén ki volt a kivitelező, hogyan történt a kivitelezés) a beruházás szükségességét, eredményességét, esetleges eltérést a szerződésben, illetve eredeti tervben foglaltaktól (kitérve annak okára, költségkihatására, a szükséges engedélyek beszerzésére, bejelentési kötelezettségek teljesítésére) . Csatolni kell a műszaki átadás jegyzőkönyvének másolatát, és a használatbavételi, illetve működési engedély hiteles másolatát.

2. A pénzügyi elszámolás tartalma

a) A pénzügyi elszámolásban az azonosító adatokon (név/megnevezés, lakcím/székhely címe, adóazonosító jel/szám, a szerződés száma számlavezető bank neve és a támogatott bankszámlaszáma) kívül értelemszerűen - a feladat jellegétől függően -, az alábbiakra kell kitérni:

- Tételesen be kell mutatni, hogy a támogatást mire használták fel, és a költségek hány százalékát fedezték a szerződés szerinti támogatásból.

- Részletesen indokolni kell az eredeti költségtervtől való eltérést, csatolva a minisztériumnak az eltérésre vonatkozó engedélyét.

- Az elszámoláshoz szükséges számla, számlahelyettesítő okirat, átutalási bizonylat (a továbbiakban: számla) eredeti - a kedvezményezettnél maradó - példányára rá kell vezetni a következő szöveget: "Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium felé elszámolva", pályázatos támogatásoknál a következő szöveget kell rávezetni: "Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium felé a........ számú pályázathoz elszámolva" és azt ezzel a rájegyzéssel kell lemásolni. Az így készített másolatot kell a kedvezményezett eredeti (cégszerű) aláírásával hitelesítve az elszámoláshoz csatolni.

- A számlamásolatokat sorszámozni kell és a b) pont szerinti számlaösszesítőre sorszám szerint, a sorszám feltüntetésével kell felvezetni, hogy a tételes ellenőrzés során a kifizetések egyértelműen azonosíthatók legyenek.

- A számlák hitelesítője és a számlaösszesítő aláírója a támogatási szerződés aláírójával azonos személy lehet. Ettől eltérni csak a polgári jog szabályai szerinti meghatalmazással lehet.

- Az elszámolás során hiányos, vagy hiányosan kitöltött, vagy olvashatatlan, vagy nem eredeti aláírással benyújtott számlamásolat nem fogadható el.

b) A pénzügyi elszámoláshoz az alábbi számlaösszesítőt kell csatolni.