68/2006. (IX. 27.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet

az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet módosításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének m) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a lakosság egészségének védelme és a környezetnek a kén-dioxid emisszió által okozott károsodástól való megóvása érdekében a következőket rendeljük el:

1. §

Az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló 17/2003. (IV. 4.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A rendelet előírásait a kőolaj-feldolgozó iparban feldolgozandó folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kivételével

a) a folyékony tüzelő- és fűtőanyagokra, és

b) a tengeri hajózásban használatos üzemanyagokra kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya

a) a mintavételező szervezetre, és

b) a forgalmazóra terjed ki."

2. §

Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A rendelet alkalmazásában:

a) fűtőolaj: kőolaj eredetű folyékony fűtőanyag - kivéve a tengeri hajózásban használatos üzemanyagokat -, amelynek a 2031/2001/EK bizottsági rendelettel módosított 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2002. január 1-jén hatályos 1. mellékletében meghatározott Kombinált Nomenklatúrával (a továbbiakban: Kombinált Nomenklatúra) megegyező tartalmú vámtarifaszáma 2710 1951-2710 1969, vagy olyan kőolaj eredetű folyékony fűtőanyag, amelynek az MSZ EN ISO 3405 szerinti - vagy azzal egyenértékű más megoldással történő - vizsgálata során kevesebb, mint 65% (V/V)-a desztillál át 250 °C hőmérsékleten,

b) tüzelőolaj: kőolaj eredetű folyékony tüzelőanyag - kivéve a tengeri hajózásban használatos üzemanyagokat -, amelynek a Kombinált Nomenklatúrával megegyező tartalmú vámtarifaszáma 2710 19 25, 2710 19 29, 2710 19 45 vagy 2710 19 49, vagy olyan kőolaj eredetű folyékony tüzelőanyag, amelyet mind az elpárologtatós, mind a kényszerporlasztásos égető berendezésekben hő fejlesztésre használnak fel, és az MSZ EN ISO 3405 szerinti - vagy azzal egyenértékű más megoldással történő - vizsgálata során legalább 85% (V/V)-a desztillál át 350 °C hőmérsékleten,

c) tengeri hajózásban használatos üzemanyag: ásványolaj eredetű folyékony üzemanyag, amelyet tengeri hajón használnak fel, illetve amelyet tengeri hajón történő felhasználásra szánnak, beleértve az ISO 8217 szerinti üzemanyagokat is,

ca) hajózási gázolaj: tengeri hajózásban használatos üzemanyag, amelynek viszkozitása vagy sűrűsége az ISO 8217 I. sz. táblázatában szereplő DMB és DMC fokozatokra meghatározott tartományba esik,

cb) tengeri hajózásban használatos fűtőolaj: tengeri hajózásban használatos üzemanyag, amelynek viszkozitása vagy sűrűsége az ISO 8217 I. sz. táblázatában szereplő DMX és DMA fokozatokra meghatározott tartományba esik,

d) MARPOL: a 2001. évi X. törvénnyel kihirdetett, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyv,

e) a MARPOL VI. melléklete: az 1997. évi jegyzőkönyv által a MARPOL-hoz csatolt, "Rendelkezések a hajókról történő levegőszennyezés megelőzése érdekében" című melléklet,

f) az SOX kibocsátás-szabályozási területei: az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (a továbbiakban: IMO) által a MARPOL VI. mellékletében ilyennek minősített tengerszakaszok,

g) személyhajó: a 12-nél több utast szállító hajó, ahol utasnak minősül minden személy, kivéve:

ga) a hajó parancsnokát, a személyzet tagjait, illetve olyan személyeket, akiket a hajó gazdasági tevékenységének megfelelően valamilyen minőségben a hajó fedélzetén foglalkoztatnak vagy alkalmaznak, valamint

gb) az egyévesnél fiatalabb korú csecsemőt,

h) rendszeres szolgáltatás: személyhajóval végzett szolgáltatás, mely során a személyhajó két vagy több kikötő között rendszeres forgalmat bonyolít le, vagy utakat tesz meg adott kikötőből kiindulva és ugyanoda visszatérve, közbenső kikötés nélkül

ha) közzétett menetrend szerint, vagy

hb) olyan rendszeres vagy gyakori átkeléssel, hogy az közzétett menetrend szerinti közlekedésnek tekinthető,

i) hadihajó: valamely állam fegyveres erőihez tartozó hajó, amely az adott állam hadihajóinak külső megkülönböztető jelzését viseli, az adott állam kormánya által megfelelő megbízással ellátott parancsnok irányítása alatt áll, és neve szerepel a megfelelő szolgálati jegyzéken vagy azzal egyenértékű nyilvántartásban, továbbá függelmileg a reguláris fegyveres erők irányítása alá tartozik,

j) kikötőben tartózkodó hajó: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) kikötőjében tartózkodó hajó, amelyet a berakodás, kirakodás, valamint az utasok ki- és beszállása idejére biztonságosan kikötnek, beleértve azt az időt is, amelyet nem a rakományhoz kapcsolódó műveletekkel töltenek,

k) belvízi hajó: nyilvántartásba vételre kötelezett, belvízi utakon közlekedő úszólétesítmény, amely a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet hatálya alá tartozik, valamint rendelkezik közösségi belvízi tanúsítvánnyal és a Rajnai Hajózási Egyezmény szerinti tanúsítvánnyal,

l) forgalomba hozatal: tengeri hajózásban a hajón üzemanyagként történő felhasználásra szánt üzemanyagnak az EGT-államok által harmadik személyek részére történő szállítása vagy rendelkezésre bocsátása fizetés ellenében vagy térítésmentesen. Nem tartozik ide a tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyag exportra történő értékesítése vagy ilyen célú rendelkezésre bocsátása a tartályhajók rakterében,

m) kibocsátás-csökkentési technológia: égésterméknek a légszennyező anyagoktól való megtisztítására szolgáló rendszer, vagy bármilyen más ellenőrizhető és jogszabályban meghatározott műszaki módszer,

n) mintavételező szervezet: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által pályázat alapján mintavételezéssel, elemzéssel és adatszolgáltatással megbízott szervezet,

o) forgalmazó: tüzelő- és fűtőolajat, valamint tengeri hajózásban használatos üzemanyagot értékesítő gazdálkodó szervezet,

p) hajózási hatóság: Központi Közlekedési Felügyelet."

3. §

Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E rendelet előírásaitól eltérő kéntartalmú fűtőolaj az illetékes környezetvédelmi hatóságok által történő folyamatos ellenőrzés mellett felhasználható

a) olyan égető berendezésekben, amelyekre az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítmé-nyű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendeletben foglalt légszennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek,

b) olyan égető berendezésekben, amelyekre 2008. január 1-jét követően az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendeletben foglalt légszennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek,

c) olyan egyéb égető berendezésekben-kivéve az a) és b) pont hatálya alá eső égető berendezéseket-, amelyeknél a kén-dioxid emisszió havi átlaga 1700 mg/Nm3 alatt van a füstgáz 3% (V/V)-os oxigéntartalma mellett, száraz állapotban mérve,

d) a kőolaj-feldolgozókban történő elégetésre, ha a kén-dioxid emisszió havi átlaga a feldolgozó valamennyi üzemében (a térfogatáramok szerint súlyozottan) átlag 1700 mg/Nm3 alatt van - kivéve az a) és b) pont hatálya alá eső égető berendezéseket-függetlenül a felhasznált folyékony fűtőanyagtól vagy fűtőanyag-kombinációtól."

4. §

Az R. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) Tengeri hajózásban használatos üzemanyag SOX kibocsátás-szabályozási területen fekvő, kizárólagos gazdasági övezetben és környezetszennyezés-ellenőrzési területen

a) a MARPOL VI. melléklete 14. rendelkezése (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott balti-tengeri körzetben 2006. augusztus 11-től kezdődően,

b) az Északi-tengeren az IMO által történő kijelölést követő 12 hónap vagy 2007. augusztus 11. közül a korábbi időpontot követően,

c) az IMO által a MARPOL VI. melléklete 14. rendelkezése (3) bekezdésének b) pontja alapján a továbbiakban SOX kibocsátás-szabályozási területnek kijelölt bármely tengerszakaszon, beleértve a kikötőket, a kijelölés hatálybalépését követő 12 hónap eltelte után, akkor hozható forgalomba, illetve használható fel hajón, ha kéntartalma legfeljebb 1,5 m/m %.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásáért a forgalomba hozatal tekintetében az üzemanyag-forgalmazó, a felhasználás tekintetében a magyar lajstromban nyilvántartott tengeri hajó üzemeltetője, illetve parancsnoka felel.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően kizárólagos gazdasági övezetben és ki-bocsátás-szabályozási területen levő közösségi kikötőbe irányuló vagy onnan kiinduló, rendszeres szolgáltatást nyújtó személyhajó számára olyan tengeri hajózásban használatos üzemanyag hozható forgalomba, amelynek kéntartalma legfeljebb 1,5 m/m %.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a magyar lajstromban nyilvántartott tengeri hajó parancsnoka gondoskodik a hajónaplónak e rendeletben előírtak szerinti pontos vezetéséről, beleértve az üzemanyagcsere műveletekről szóló bejegyzéseket.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően és a MARPOL VI. mellékletének 18. rendelkezésével összhangban a mintavételezésre kijelölt szervezet:

a) nyilvántartást vezet a tengeri hajózásban használatos üzemanyag Magyar Köztársaságban bejegyzett forgalmazójáról,

b) biztosítja, hogy valamennyi, az a) pontban meghatározott üzemanyag-forgalmazó társaság az általa forgalmazott tengeri hajózásban használatos üzemanyag kéntartalmát a tartálytér szállítójegyével vagy a termék minőségi bizonyítványával dokumentálja, és mellékeljen az üzemanyagot vételező hajó képviselője által aláírt, lepecsételt mintát,

c) azon dokumentumok egyidejű csatolásával, amelyek alapján megállapította, hogy a forgalmazó nem megfelelő minőségű tengeri hajózásban használatos üzemanyagot hozott forgalomba, kezdeményezi, hogy a területi fogyasztóvédelmi felügyelőség eljárjon a nem megfelelő minőségű tengeri hajózásban használatos üzemanyag forgalmazójával szemben,

d) azon dokumentumok egyidejű csatolásával, amelyek alapján megállapította, hogy a forgalmazó nem megfelelő minőségű tengeri hajózásban használatos üzemanyagot hozott forgalomba, kezdeményezi, hogy a területi fogyasztóvédelmi felügyelőség határozatban kötelezze a tengeri hajózásban használatos üzemanyag nem megfelelő minőségéért felelős forgalmazót arra, hogy az üzemanyag megfelelővé finomításának költségeit viselje.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjában említett időponttól kezdődően hajózási gázolaj akkor hozható forgalomba, ha kéntartalma legfeljebb 1,5 m/m %."

5. §

Az R. a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § (1) Tengeri hajózásban használatos üzemanyag 2010. január 1-jétől kezdődően

a) belvízi hajón, és

b) kikötőben tartózkodó hajón,

akkor használható fel, ha kéntartalma legfeljebb 0,1 m/m %.

(2) A kikötőben tartózkodó hajó legénysége számára elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a kikötőbe való érkezés után, és a továbbindulás előtt elvégezzék az adott esetben szükséges üzemanyagcserét. Az üzemanyagcserére fordított időt a hajónaplóban rögzíteni kell.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) ha a közzétett menetrend szerint a hajó kikötőben való tartózkodása nem haladja meg a két órát,

b) azon belvízi hajó tekintetében, amely rendelkezik a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv ("SOLAS 1974/1978") mellékletének kihirdetéséről szóló 35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet függelékében meghatározott, megfelelőséget tanúsító bizonyítvánnyal,

c) olyan hajóra, amely a kikötőben való horgonyzás idejére valamennyi belső égésű motorját leállítja, és parti létesítményből származó villamos energiát használ.

(4) Tengeri hajózásban használatos fűtőolaj 2010. január 1-jétől akkor hozható forgalomba, ha kéntartalma legfeljebb 0,1 m/m %."

6. §

Az R. a következő 3/C. §-sal egészül ki:

"3/C. § (1) A hajózási hatóság - más EGT-állam hatóságaival együttműködve - hagyja jóvá magyar lobogó alatt közlekedő hajón a kibocsátás-csökkentési technológiák kísérleti alkalmazását. A kísérleti alkalmazás során nem kötelező a 3/A. § és 3/B. §-ban előírt követelményeknek megfelelő tengeri hajózásban használatos üzemanyagok használata, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) a hajózási hatóság legalább 6 hónappal a kísérleti alkalmazás megkezdése előtt írásban értesíti az Európai Bizottságot, és azon EGT-államok illetékes hatóságát, amelyek területén tengeri kikötő található,

b) a kísérleti alkalmazásra vonatkozó engedély érvényességi időtartama nem haladja meg a 18 hónapot,

c) a kísérleti alkalmazásban részt vevő hajó a kibocsátott égéstermék légszennyező anyag tartalmának folyamatos ellenőrzésére nem manipulálható berendezéssel rendelkezik, és azt a kísérlet teljes időtartama alatt működésben tartja,

d) a kísérletben részt vevő hajónak legalább olyan mértékű légszennyezés-csökkenést kell elérnie, amely megfelel az e rendeletben meghatározott kéntartalmú üzemanyag használata mellett elérhető értéknek,

e) a légszennyezés mérséklésére alkalmazott technológia használatával összefüggésben, a kísérlet folyamán keletkező hulladékok kezelése céljából megfelelő hulladékkezelési rendszert alkalmaznak a helyszínen,

f) a kísérlet teljes időtartamára kiterjedő hatásvizsgálatot végeznek a tengeri környezetre, különösen a zárt kikötők, horgonyzóhelyek és folyótorkolatok ökoszisztémáira gyakorolt hatásra vonatkozóan, és

g) a kísérleti alkalmazás lezárását követő 6 hónapon belül a kísérlet teljes eredményét az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátják, továbbá a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

(2) A hajó kibocsátás-csökkentési technológiáját a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően kell jóváhagyni, figyelembe véve

a) az IMO által kidolgozandó iránymutatásokat,

b) az (1) bekezdés szerint végrehajtott kísérlet eredményeit,

c) a környezeti hatásokat, beleértve az elérhető kibocsátás-csökkenést, valamint a zárt kikötők, horgonyzóhelyek és folyótorkolatok ökoszisztémáira gyakorolt hatást,

d) a monitorozás és a felülvizsgálat megvalósíthatóságát.

(3) A hajózási hatóság az EGT-államokban elfogadott kibocsátás-szabályozási technológiák használatát jóváhagyja a magyar lobogó alatt közlekedő hajó számára, illetve Magyarország területén lévő kikötőben, horgonyzóhelyen és víziutakon tartózkodó nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó számára.

(4) A 3/A. § és 3/B. § követelményeit teljesítő, tengeri hajózásban használatos, alacsony kéntartalmú üzemanyagok használatának alternatívájaként, a hajózási hatóság engedélyezheti a hajón jóváhagyott kibocsátás-csökkentési technológia alkalmazását, amennyiben a hajó

a) folyamatosan legalább olyan mértékű kibocsátás-csökkenést ér el, mint amely az e rendeletben meghatározott kéntartalmú üzemanyag használata mellett érhető el, és

b) a kibocsátás mértékét folyamatosan ellenőrző berendezéssel van felszerelve, valamint

c) dokumentálja, hogy zárt kikötőben, horgonyzóhelyen és folyótorkolatban történő tartózkodása folyamán szennyező anyag kibocsátása a kikötő szerint illetékes állam hatósága által az IMO részére közölt határérték alatt marad."

7. §

(1) Az R. 8/B-8/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/B. § (1) A tengeri hajózásban használatos üzemanyagok kéntartalmát a mintavételező szervezet mintavételezéssel és elemzéssel ellenőrzi.

(2) Az alábbi mintavételi, elemzési és ellenőrzési módszerek bármelyike alkalmazható:

a) mintavétel a hajón történő elégetésre szánt, tengeri hajózásban használatos üzemanyagból, annak hajóhoz történő szállítása közben, az IMO iránymutatásainak megfelelően, az üzemanyagból vett minta kéntartalmának elemzése céljából,

b) a hajón lévő üzemanyagtartályokban tárolt üzemanyagból, illetve a hajón meglévő, üzemanyag - ellenőrzés céljára elkülönített és lezárt üzemanyag - mintából történő mintavétel és a kéntartalom elemzése,

c) a hajónapló és a szállítólevél ellenőrzése.

(3) A mintavételt és vizsgálatot a mintavételező szervezet az üzemanyag megengedett kéntartalmára vonatkozó korlátozás hatálybalépésének napjától kezdve végzi. Az ellenőrzést megfelelő gyakorisággal, megfelelő számú mintán és olyan módon kell végezni, hogy a minta jellemző legyen a vizsgált, valamint a tengeren, kikötőben és belvizeken tartózkodó hajók által használt üzemanyagra.

8/C. § (1) A mintavételező szervezet a kéntartalmat az MSZ EN ISO 8754 vagy az MSZ EN ISO 14596 szabványok - illetve azokkal egyenértékű más megoldás - alapulvételével határozza meg.

(2) A mérési eredmények megbízhatóságára az MSZ ISO 4259 szabvány - illetve azzal egyenértékű más megoldás - előírásai irányadók.

8/D. § (1) A tárgyév folyamán 8/A. és 8/B. §-nak megfelelően végzett mintavételezés és a 8/C. § szerinti elemzés eredményeire alapozottan, a mintavételező szervezet a rendelet hatálya alá tartozó termékek kéntartalmának megállapított alakulásáról a tárgyévet követő év június 15-ig jelentést készít, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak megküld. A jelentésnek tartalmaznia kell az egyes üzemanyag fajták szerint vételezett minták számát, az üzemanyagfajtából a felhasznált üzemanyag mennyiségét, a számított átlagos kéntartalmat.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell a mintavételező szervezet által az összes hajón végzett ellenőrzések számát.

(3) A jelentést a tárgyévet követő június 30. napjáig a miniszter megküldi az Európai Bizottságnak."

(2) Az R. a következő 8/E. §-sal egészül ki:

"8/E. § Amennyiben a mintavételező szervezet a mintavételezés vagy a vizsgálat során visszaélést, visszaélésre utaló jelet vagy az előírt értékektől való eltérést észlel, értesíti a területi fogyasztóvédelmi felügyelőséget."

8. §

Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 1999/32/EK irányelve (1999. április 26.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2005/33/EK irányelve (2005. július 6.) az 1999/32/EK irányelvnek a tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok kéntartalma tekintetében történő módosításáról."

9. §

Az R. 1. számú melléklete e rendelet mellékletével egészül ki.

10. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet az 1999/32/EK irányelvnek a tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok kéntartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 68/2006. (IX. 27.) GKM-KvVM-PM együttes rendelethez

A tüzelőolaj kéntartalmára vonatkozó minőségi követelmény 2008. január 1-jétől