121/2007. (X. 18.) FVM rendelet

a baromfikeltető állomások üzemeltetésének engedélyezéséről és működésüknek rendjéről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9. és 10. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésének 5. és 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) szerinti Országos Adatbázisban kötelezően nyilvántartott házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, strucc, emu (a továbbiakban együtt: baromfi) keltető állomást üzemeltető természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

Fogalmak

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) INTRA/KÁBO szám: az Európai Unió által működtetett TRACES rendszer által képzett, a Közösségen Belüli Bizonyítványok/Közös Állategészségügyi Beléptetési Okmányok azonosítására kiadott tizennyolc karakteres azonosító szám;

b)[2] törzsállomány azonosító szám: a Baromfi Információs Rendszer (a továbbiakban: BIR) által képzett és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által kiadott hatjegyű szám, amely a baromfi törzsállományok azonosítására szolgál;

c)[3] Útmutató: a NÉBIH által készített és honlapján közzétett BIR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató;

d)[4] termelőtelep: az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termelése és forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 617/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 1. cikk 3. pontjának a) és b) pontja szerinti tenyésztelep, illetve szaporítótelep.

(2)[5] Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakra a TIR rendelet 2. §-a, az Átv. 3. §-a és a bizottsági rendelet 1. cikke az irányadó.

Az engedélyezés feltételei

3. §

(1)[6] Baromfikeltető állomás a megyei kormányhivatal tenyésztési hatóságként eljáró járási hivatal (a továbbiakban: tenyésztési hatóság) engedélyével üzemeltethető.

(2) A keltető üzem keltetési tevékenységét irányító személynek legalább mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel vagy baromfikeltető szaktanfolyamon szerzett bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

(3) Nem kell üzemeltetési engedély akkor, ha a keltetőgépekbe összesen ezer tyúktojás egyenértéknél több egyszerre nem rakható be.

A keltető üzem engedélyezése

4. §[7]

(1)[8] Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet a NÉBIH honlapján közzétett nyomtatványon a keltető üzem üzemeltetőjének kell benyújtania.

(2) A kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell:

a) a keltető üzem címét, telefonos elérhetőségét;

b) a keltetőgépek típusát és kapacitását tyúktojás egyenértékben számolva;

c) keltetési tevékenységét irányító személy szakképesítésének megnevezését.

(3) A kérelemhez csatolni kell a keltetési tevékenységet irányító személy szakképesítéséről szóló dokumentum hiteles másolatát. A keltető üzemeltetési tevékenységét irányító személynek legalább mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel vagy baromfikeltető szaktanfolyamon szerzett bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A nem szakirányú középfokú végzettség is elfogadható egy alkalommal, amennyiben a keltetésvezető a munkaviszonyt igazoló dokumentumok csatolásával legalább öt év baromfikeltetői gyakorlatot tud igazolni.

(4)[9] A tenyésztési hatóság a keltető üzemben az engedélyezési eljárás részeként helyszíni szemlét tart, melynek keretében megvizsgálja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét.

(5) Az üzemeltetési engedély nem érinti a működtetéssel kapcsolatos egyéb jogszabályokban előírt engedélyeket.

5. §[10]

A NÉBIH az üzemeltetési engedéllyel rendelkező keltető üzemek listáját az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és saját honlapján közzéteszi.

Az engedélyezett keltető üzemek ellenőrzése, az adatváltozások bejelentése

6. §

(1)[11]

(2)[12]

(3) A NÉBIH és a tenyésztési hatóság a keltető üzemben ellenőrzi:[13]

a) az engedélyezés feltételeinek fennállását;

b) az adott fajta elfogadott tenyésztési programjában szereplő minőségi mutatók alapján a tenyész- és keltetőtojást, a szállításra előkészített naposbaromfit;

c) a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendeletben, valamint a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendeletben előírt adatszolgáltatás teljesítését, a nyilvántartások és dokumentációk meglétét, azok szabályszerű vezetését.

(4)[14] Az ellenőrzéshez szükséges mintavétel és minősítés szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

7. §

(1)[15] Az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőnek a 4. § (1) bekezdésében foglaltak változása esetén a tenyésztési hatóságtól az engedély módosítását kell kérnie.

(2)[16]

(3)[17]

A keltető üzem üzemeltetésének feltételei

8. §

(1) Keltetésre

a)[18] valamely elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében vagy tenyésztési főkönyvében szereplő és a tenyésztési hatóság által nyilvántartásba vett törzsállománytól származó, az adott fajta tenyésztési programjában meghatározott minőségű keltető- vagy tenyésztojás,

b) fajtaelismeréssel vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel rendelkező fajtához tartozó, külföldről beszállított keltető- vagy tenyésztojás,

c) fajtaelismeréssel vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel nem rendelkező fajtához tartozó, külön jogszabály által meghatározott dokumentációval rendelkező, külföldről beszállított keltetőtojás

használható fel.

(2)[19] A keltető- és tenyésztojásoknak

a) belföldi tojások esetén az adott fajta tenyésztési programjában meghatározott jelöléssel kell rendelkezniük,

b) a külföldről beszállított tojások esetében a jelölés nem lehet összetéveszthető, vagy ellentétes a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló 2007. október 22-i 1234/2007 EK rendeletben foglaltakkal és ezen rendelet végrehajtási rendeleteinek előírásaival.

(3) A keltető- és tenyésztojásokhoz az állattartónak a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott dokumentációt kell csatolnia.

(4) A különböző telepekről származó tojások származás szerinti elkülönítését a munkafolyamatok során végig fenn kell tartani.

9. §

(1) A keltetési tevékenységről - kétpéldányos, sorszámozott lapokból álló - keltetési naplót kell naprakészen vezetni.

(2) A keltetési naplónak tartalmaznia kell:

a) a faj és fajta megnevezését;

b) a törzsállomány azonosító számokat, külföldről beszállított tojások esetén az INTRA/KÁBO számokat;

c) a keltetésre gépbe rakott tojások mennyiségét, a berakás időpontját;

d) a kiesések mennyiségét (lámpázási kiesések, befulladás);

e) a kikelt mennyiséget és a kelés dátumát.

Tenyész- és keltetőtojások, valamint csomagolásuk jelölése[20]

9/A. §

(1) Belföldön forgalomba hozott tenyész- és keltetőtojásoknak a termelőtelep azonosító számát tartalmazó egyedi jelölését a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a termelőtelepen kell elvégezni.

(2) Az Európai Unió tagállamába vagy harmadik országba történő szállítás esetén a tenyész- és keltetőtojásoknak a termelőtelep azonosító számát tartalmazó egyedi jelölését a termelőtelepen kell elvégezni, és az azonosító számot a tenyész- és keltetőtojásokon fel kell tüntetni.

(3)[21] A termelőtelep azonosító számát a termelőtelep tulajdonosának vagy tartójának írásbeli kérelmére a NÉBIH adja ki. Az azonosító szám kiadásával egyidejűleg a NÉBIH az ügyfelet és a tenyésztési hatóságot határozat megküldésével értesíti.

(4)[22] A NÉBIH a termelőtelep tulajdonosának vagy tartójának írásbeli kérelme alapján engedélyezheti a keltetőtojások keltetőüzemben történő jelölését, de ebben az esetben is a termelőtelep azonosító számát kell a tojásokon feltüntetni. A jelölést mindenkor a keltetőgépbe történő helyezés előtt kell elvégezni.

(5) Az Európai Unió tagállamába vagy harmadik országba történő szállítás esetén az azonosító szám elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

Tájékoztatás és jelentéstétel[23]

9/B. §[24]

A bizottsági rendelet 8. cikkében előírt tájékoztatást a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvény, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerint végzi.

Jogkövetkezmények

10. §

(1)[25]

(2)[26]

(3)[27] A keltető üzem engedélyének visszavonását vagy felfüggesztését a tenyésztési hatóság jelenti a TIR adatbázisba a TIR rendeletben foglaltak szerint, valamint a visszavonó, illetve felfüggesztő közigazgatási határozat megküldésével értesíti a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2)[28]

(3)[29]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

12. §

(1) Ez a rendelet a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)[30] Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 617/2008/EK rendelete (2008. június 27.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termelése és forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

b) a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 121/2007. (X. 18.) FVM rendelethez[31]

Az ellenőrzéshez szükséges mintavétel és a minősítés szabályai

1. Fogalmak

1. 1. Keltetésre alkalmas tojás és naposbaromfi tétel: az azonos fajú, fajtájú és egyidejű átadás-átvételre szánt, egy származási igazolással, illetve szállítólevéllel ellátott és csomagolt tojás vagy ugyanilyen, de egy leszedésből származó naposbaromfi mennyiség.

1. 2. Tojás és naposbaromfi minta: a tételnek a vizsgálat (minőségellenőrzés) céljára a mintavételi eljárás során kivett és elkülönített része.

1. 3. Tojás és naposbaromfi csomagolási egysége: a csomagolás legkisebb egységének kell tekinteni a tojástálcát és a naposbaromfi-szállító kartont és dobozt.

2. Mintavételi eljárás

2.1. A hatósági mintavételt a tenyésztési hatóság hajtja végre.[32]

2. 2. A mintát a tojástálcákat gyűjtő ládából, kartonból, azon belül a tálcákból (a tojásokból), továbbá a naposbaromfit szállító kartonból (dobozból), tehát a naposbaromfiból kell venni.

2. 3. A mintavétel az átadás-átvétel helyén történik.

2. 4. A mintavétel a napos állatok leszedését követően, a naposlibák esetében pedig a leszedést követő három óra elteltével történhet.

3. A minta mennyisége

3. 1. Keltetésre előkészített tojásminta esetén a szükséges mennyiséget az 1. számú táblázat szerint kell kivenni úgy, hogy az a legkisebb csomagolási egység vagy annak egész számú többszöröse legyen.

1. számú táblázat

3. 2. Naposbaromfi esetén a vizsgálathoz szükséges mintamennyiséget a 2. számú táblázat szerint kell kivenni úgy, hogy az a legkisebb csomagolási egység vagy annak egész számú többszöröse legyen.

2. számú táblázat

4. A minősítés eredménye

Megfelelő a tétel minősége, ha a minta egy százalékánál nem több a minőséghibás egyedek száma. Minőséghibásnak az a tojás vagy naposállat minősül, amely nem felel meg az adott fajta tenyésztő szervezete által meghatározott minőségi követelményeknek.

2. számú melléklet a 121/2007. (X. 18.) FVM rendelethez[33]