12/2007. (II. 6.) Korm. rendelet

a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól

A Kormány a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 66. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény)

a) 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet

aa) a 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím,

aaa) a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet] meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet] meghatározott társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (a továbbiakban: HÖF TEKI),

aab) az önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (a továbbiakban: HÖF CÉDE),

aac) a decentralizált vis maior keret,

ab) a 8. Vis maior tartalék cím és

ac) a 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím (a továbbiakban: LEKI), valamint

b) az 5. számú melléklet 14. pont Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (a továbbiakban: TEUT) forrásokra.

(2) A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok (a továbbiakban: decentralizált támogatási programok) előirányzatainak rendeltetése az önkormányzati szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó tárgyi eszközök fejlesztése, immateriális javak beszerzése, a meglévő egyenlőtlenségek mérséklése, továbbá a vis maior helyzetek kezelése.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó források tekintetében

a) pályázati rendszer keretében a HÖF TEKI, HÖF CÉDE, LEKI, valamint TEUT támogatására rendelkezésre álló szabad keretek, továbbá a benyújtott igények alapján a decentralizált vis maior keret felhasználásáról a regionális fejlesztési tanács (a továbbiakban: Tanács),

b) kérelemre a vis maior tartalék felhasználásáról az önkormányzati és területfejlesztési miniszter

dönt.

(4) Az e rendeletben meghatározott pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átadásával, a nyilvántartással, a féléves és az éves beszámolással) kapcsolatos feladatokat a (3) bekezdésben meghatározott előirányzatok vonatkozásában az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: ÖTM) végzi.

(5) A költségvetési törvény 16. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása címen jóváhagyott előirányzatból a vis maior feladataik ellátásához 800 millió forint illeti meg a helyi önkormányzatokat. A HÖF TEKI, a HÖF CÉDE, valamint a decentralizált vis maior keretek régiók közötti felosztását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) A decentralizált támogatási programok előirányzatai felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontjában meghatározott tevékenység;

2. fejlesztés: a beruházás és a felújítás;

3. felújítás: a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott tevékenység;

4. földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő;

5. humán-infrastruktúrafejlesztés: az oktatás (alap- és középfokú oktatás), a művelődés, az egészségügy, a szociális ellátás (szociális és családügy), valamint a sport területén megvalósuló fejlesztés;

6. igazolt számla: az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak mind formailag, mind tartalmilag megfelelő, az önkormányzat képviselőjének műszaki teljesítést igazoló nyilatkozatával ellátott számla;

7. innovációs központ: olyan szervezet, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal a műszaki fejlődésre általános "húzó" hatást fejt ki;

8. ipari terület: településrendezési tervben ipari célra kijelölt, 25 hektárnál nem nagyobb terület;

9. kedvezményezett: a támogatásban részesített helyi önkormányzat, önkormányzati társulás és többcélú kistérségi társulás;

10. közösségi tér: olyan, a kistérségre vagy azon belüli mikrotérségre kiterjedően egyes településeken működő intézmény, amelyben a környező lakosság, illetve a vállalkozói és civil szervezetek koncentráltan vehetik igénybe a közösségi alapszolgáltatásokat és az azokat kiegészítő funkcionális lakossági szolgáltatásokat, tájékozódhatnak az ezek igénybevételéhez szükséges információkról (például e-Magyarország pont, e-közigazgatás, térségi információs pont, művelődési funkció, kiegészítő szociális és egészségügyi szolgáltatások stb.);

11. önkormányzati társulás: a kistérségi területfejlesztési, valamint intézményfenntartói társulás és az önkormányzatok egy fejlesztési feladatra összefogott társulása;

12. pályázat befogadásának időpontja: a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezésének időpontja, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésének időpontja;

13. pályázat benyújtásának időpontja: postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén a pályázat átvételének napja;

14. partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3-ad részében 60°-nál meredekebb, azonban nem tekinthető partfalnak a működő és a felhagyott bányafal;

15. pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üregj kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képező pincék;

16. projektcsomag: a leghátrányosabb helyzetű kistérségen belül, illetve egymással szomszédos leghátrányosabb helyzetű kistérségekben lévő legalább két települést érintő, kistérségi jelentőségű, egymás hatását felerősítő, összehangolt projektek összessége;

17. szilárd burkolat: az aszfalt, az aszfaltmakadám, az itatott makadám, a beton, betonkő és a kockakő burkolat;

18. telepszerű lakókörzet: a legalább négy lakásból álló lakókörzet, amely általában a településtől elkülönülve, szegregált körülmények között található, és amelynek lakásai alacsonyabb komfortfokozattal, alacsonyabb minőséggel, magasabb laksűrűséggel, egészségtelen elhelyezkedéssel hátrányosan különböznek a település jellegzetes lakókörnyezetétől;

19. termelő infrastrukturális beruházás: a gáz-, az elektromos és távhőszolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladékkezelő létesítmények, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési létesítmények létrehozása, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gép-beszerzés;

20. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás.

A DECENTRALIZÁLT TÁMOGATÁSI PROGRAMOK PÁLYÁZATI RENDSZERÉNEK FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYAI

Közös szabályok a pályázati rendszerben felhasználható előirányzatokra

3. §

(1) A Tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívását a pályázatokat elbíráló értékelő rendszerrel együtt tárgyév február 28-áig, a (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba vételt követően saját honlapján, valamint a helyi sajtóban közzéteszi. A pályázatokat tárgyév április 15-éig lehet benyújtani.

(2) A Tanács által elfogadott pályázati felhívásokat a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendeletben meghatározott eljárásrendnek megfelelően az ÖTM nyilvántartásba veszi. A pályázati felhívás nyilvántartásba vételére és az ÖTM honlapján való közzétételére történő megküldése előtt a Tanács a TEUT előirányzat esetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal is egyeztet. Az ÖTM honlapján történő közzététel térítésmentes.

(3) A Tanács - figyelembe véve az e rendeletben meghatározottakat - a támogatási célokat a pályázati kiírásban határozza meg. A célokról a Tanács dönt, azonban a támogatási célok köre a HÖF TEKI előirányzat esetén 4 célnál kevesebb1 nem lehet. A LEKI előirányzat esetében a támogatási célok köre a pályázati felhívásban nem szűkíthető.

(4) A helyi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) és - ha e rendelet lehetővé teszi - az önkormányzati társulás és a többcélú kistérségi társulás a Magyar Államkincstár az önkormányzat székhelye vagy a társulás székhelye szerint területileg illetékes Igazgatóságán (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül egy eredeti és a pályázati felhívásban meghatározott másolati példányszámban pályázatot nyújt be a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a Tanácshoz. A másolati példányszámot úgy kell meghatározni, hogy a pályázatból egy-egy példány a pályázati rendszer lebonyolításában közreműködő szervezetek részére rendelkezésre álljon.

(5) Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázatot, és - hiányosság esetén - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján az önkormányzatot, társulást hiánypótlásra szólítja fel a pályázat benyújtását követő 10 napon belül. Az önkormányzat, társulás a hiány pótlásáról - a benyújtott pályázattal azonos példányszámban - a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül gondoskodik. Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség.

(6) Amennyiben az önkormányzat, társulás a hiánypótlásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja a Tanácsnak, és erről tájékoztatja a Tanácsot.

(7)[1] Az Igazgatóság átadja az Ámr. 8/b. számú melléklet szerinti igénylő által kitöltött I. adatlap adatait a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe. Az Igazgatóság a pályázatokat - a (6) bekezdés szerinti pályázatok kivételével - szabályszerűségi véleményével ellátva a benyújtást vagy a hiánypótlást követő 10 napon belül megküldi a Tanácsnak.

(8) A Tanács a pályázati rendszer működtetését az illetékes regionális fejlesztési ügynökségen (a továbbiakban: Ügynökség) keresztül látja el.

(9) A pályázat befogadásáról az önkormányzatot, illetve önkormányzati társulást és többcélú társulást az Ügynökség írásban tájékoztatja. A pályázat befogadása nem kötelezi a Tanácsot a pályázat támogatására.

(10) A Tanács az (1) bekezdésben meghatározott határidőig benyújtott pályázatokról tárgyév május 31-éig dönt. Ha a Tanács a befogadott pályázatok elbírálása során nem utasít el forrás hiányában pályázatot, és nem használja fel előirányzat-keretét, új pályázatot írhat ki. Az új pályázat benyújtásának határideje tárgyév június 30-a. A Tanács az e határidőig benyújtott pályázatokról tárgyév augusztus 31-éig dönt. Az új pályázat során e rendelet szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.

(11) A Tanács a (10) bekezdésben meghatározott tárgyév augusztus 31-éig hozott döntésekor tartaléklistát állíthat fel, amelyben a tárgyévben ki nem elégített, a pályázati és jogszabályi feltételeknek megfelelő, forráshiány miatt elutasítandó pályázatok szerepelhetnek. A Tanács hatáskörébe utalt, az 1. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő fejlesztési célú támogatás - kivéve a decentralizált vis maior keretet - tárgyévi keretéből megítélt, azonban még tárgyévben lemondásból, visszavonásból, közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésből eredő támogatási összeget a Tanács a tartaléklistán szereplő pályázatok támogatására fordíthatja. Erről a Tanács tárgyév december 15-éig hozhat döntést. A tartaléklista a következő évre nem vihető át.

(12) A korábbi évek előirányzatai terhére hozott döntések tárgyévet megelőző ütemű támogatásához kapcsolódó lemondásból, visszavonásból, továbbá közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésből eredő összegről a Tanács új támogató döntést nem hozhat.

(13) A korábbi évek előirányzatai terhére hozott döntések tárgyévi ütemű támogatásához kapcsolódó lemondásból, visszavonásból, továbbá közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésből eredő összegről a Tanács a (11) bekezdésben foglaltak szerint hozhat döntést.

4. §

(1) Pályázati díjként a támogatási igény 1%-át, de minimum 10 000 Ft-ot, maximum 250 000 Ft-ot kell befizetni a Tanács pályázati felhívásában megjelölt, Magyar Államkincstár által vezetett számlájára. A díjakról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A díjak a pályázati rendszer működtetésével összefüggő kiadások fedezésére használhatók fel, és a költségvetési támogatással együtt a felhasználásukról az Áht. 13/A. §-ának (2) bekezdése szerint el kell számolni.

(2) Mentesülnek a pályázati díj befizetése alól a vis maior keretre támogatási igényt benyújtó, valamint a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségből pályázó önkormányzatok és a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében meghatározott, leghátrányosabb helyzetű települési önkormányzatok. A többcélú kistérségi társulások közül azok mentesülnek a pályázati díj befizetése alól, amelyek

a) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségben jöttek létre, vagy

b) nem a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségben jöttek létre, de a társulást alkotó önkormányzatok több mint fele a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben szerepel.

(3) Amennyiben a pályázó a pályázati díjat befizeti, azonban a pályázat benyújtására nem kerül sor, akkor a pályázati díjat a pályázó írásbeli kérelme alapján, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül vissza kell utalni.

(4) A Tanács a forráshiány miatt támogatásban nem részesített pályázatok esetén a döntést követő legkésőbb 30 napon belül, vagy a tartaléklistáról forráshiány miatt támogatásban nem részesített pályázatok esetén a tárgyév végéig intézkedik a befizetett pályázati díjak pályázó önkormányzatok, társulások részére történő visszafizetéséről.

(5) A pályázathoz csatolni kell az Ámr. 85. §-a (2) és (4) bekezdésében, valamint a 86. §-ában előírtakat tartalmazó, értelemszerűen kitöltött, aláírt, bélyegzővel ellátott adatlapot, valamint a pályázati díj befizetését igazoló hitelintézeti terhelési értesítő pályázó által hitelesített másolatát.

(6) Vezetékes gázellátás létesítésének támogatására benyújtott pályázatokhoz az Ámr. 86. §-ában meghatározottak mellett mellékelni kell a Magyar Energia Hivatal nyilatkozatát a gázellátó rendszer megvalósításának feltételeiről.

(7) A Tanács a támogatást nyert pályázatok listáját a döntést követő 10 napon belül a saját honlapján, illetve a helyi sajtóban közzéteszi, továbbá kezdeményezi az ÖTM honlapján való közzétételt. Az ÖTM honlapján történő közzététel térítésmentes.

(8) A Tanács a döntéstől számított 10 munkanapon belül az Ámr. 8/b. számú melléklet szerinti döntéshozó által kitöltött II. adatlap, illetve a (9) bekezdés szerinti döntési adatlap egy példányának megküldésével értesíti az Igazgatóságot.

(9) A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok - kivéve a decentralizált vis maior keretet - vonatkozásában előkészíti a döntési, illetve az elszámoló adatlap, továbbá a lemondó nyilatkozat mintáját, amelyet jóváhagyás céljából megküld az ÖTM részére. A Kincstár az ÖTM által jóváhagyott adatlap mintát tárgyév február 15-éig megküldi a Tanács részére.

(10)[2] Az Igazgatóság a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe átadja az Ámr. 8/b. számú melléklete döntéshozó által kitöltött II. adatlapjának adatait. Az Igazgatóság rögzíti az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok - kivéve a decentralizált vis maior keretet - vonatkozásában a (9) bekezdésben meghatározott döntési adatlap adatait.

(11) A támogatásból megvalósuló fejlesztések hatásait értékelő jelentéseket, a folyamatban lévő fejlesztések nyomon követését és pénzügyi ellenőrzését tartalmazó elemzéseket a Tanácsok az ÖTM által meghatározott formában és tartalommal évente elkészítik, és a tárgyévet követő év február 15-éig megküldik az ÖTM részére.

(12) A Kincstár a féléves költségvetési beszámoló és év végi zárszámadás követelményeinek és határidejének megfelelően - a tárgyhót követő 15-éig - tájékoztatja az ÖTM-et, a Tanácsokat a támogatás előirányzatának és maradványának felhasználásáról, a támogatásban részesülő kedvezményezett támogatásának összegéről az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ben foglaltak figyelembevételével.

5. §

(1) A pályázat benyújtása előtt megkezdett fejlesztéshez támogatás nem adható, kivéve a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása esetében címzett és céltámogatással megvalósuló fejlesztésekhez, ahol a benyújtás időpontjában hátralévő műszaki tartalomra igényelhető támogatás.

(2) Az 1. § (3) bekezdésben meghatározott előirányzatokból nem adható támogatás azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek vagy az Európai Unió által társfinanszírozott támogatások pályázati rendszerében, vagy a terület- és régiófejlesztési célelőirányzatból kaptak támogatást, kivéve a címzett, illetve céltámogatással együttesen megvalósuló fejlesztéseket.

(3) A pályázatok elbírálásakor az Ámr. 85-86. §-aiban előírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az igényeltnél kisebb összegű támogatás is megítélhető, legfeljebb a támogatásban részesített pályázatok számának 30%-a mértékéig.

(4) Az igényeltnél kisebb összegű támogatás megítélése esetén a kedvezményezett jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának csökkentésére, kivéve a címzett és céltámogatásban is részesült fejlesztéseket.

(5) Az átdolgozott pályázatot a Tanács köteles megvizsgálni, és támogatásáról dönteni, különös tekintettel annak megvalósíthatóságára és üzembe helyezhetőségére. A Tanács az átdolgozott pályázat esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthet, ebben az esetben a megítéltnél alacsonyabb mértékű támogatás már nem ítélhető meg.

(6) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az ÁFA összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból megvalósított cél kapcsán ÁFA levonási joga nincs.

(7) A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás alapján elfogadott, a régió, a megye és a kistérség területfejlesztési programjába, Budapest Főváros esetében a településfejlesztési koncepciókba illeszkedő fejlesztési pályázatok.

(8) E rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból egy adott fejlesztéshez csak egyszer adható támogatás. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

6. §

A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) beruházás esetén a számviteli törvény 47-48. §-a, valamint 51. §-a szerinti bekerülési értéke, beleértve a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetése megváltoztatása, átalakítása előállítási költségeinek összegét is. Ezen bekerülési értéken belül az immateriális javak bekerülési értéke nem haladhatja meg a tárgyi eszközök bekerülési értékének 25%-át azzal, hogy beruházás előkészítésével kapcsolatosan a támogatásban részesíthető immateriális javak, engedélyezési tervek költségeiről a pályázatok benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák is benyújthatók;

b) fejlesztési célú pénzeszközök átadása

ba) szolgáltató (vezetékes gáz, áram, hírközlés) társaságok és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti víziközmű-üzemeltetők,

bb) önkormányzatok által alapított és azok többségi tulajdonában lévő beruházó vagy szolgáltató gazdasági társaságok,

bc) a Magyar Közút Kht, illetve 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok részére az a) pontban meghatározott arányok és az önkormányzatokkal kötött szerződés szerint, kivéve a 24. § (1) bekezdés alá tartozó támogatási célok esetében, amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 302/29 2006. november 1.) hatálya alá tartoznak.

7. §

(1) A fejlesztés megvalósításához az önkormányzatoknak, társulásoknak

a) LEKI előirányzat esetében legalább 5%,

b) HÖF TEKI, HÖF CÉDE előirányzatok esetében legalább 10%,

c) TEUT előirányzat esetében 50%, kivéve a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott településeket, amelyek esetében 42% saját forrással kell rendelkezniük, kivéve a 24. § (1) bekezdés alá tartozó támogatási célokat, amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HLL sorozat 302/29 2006. november 1.) hatálya alá tartoznak.

(2) Az alap támogatási mértéket a 2. számú melléklet tartalmazza. Az alap támogatási mértéken felül területi, kedvezményezetti szempontból, valamint támogatási cél alapján többlettámogatás adható. A területi szempontból adható többlettámogatást is tartalmazó, emelt szintű támogatási mértéket a 2. számú melléklet tartalmazza. Az alap támogatási mértéken, illetve a területi szempontból adható többlettámogatást is tartalmazó, emelt szintű támogatási mértéken felül - kivéve a TEUT előirányzatot - az alábbi többlettámogatások adhatók:

a) kedvezményezetti szempontból:

aa) az a települési önkormányzat, amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása jogcímen a 2005. és a 2006. évben is támogatásban részesült, 10%-kal magasabb támogatást kaphat, vagy

ab) azon önkormányzatok, amelyek társulási formában kívánják fejlesztéseiket megvalósítani, 10%-kal magasabb támogatást kaphatnak, vagy

ac) a többcélú kistérségi társulások, illetve az általuk vagy önkormányzati társulások által benyújtott projektcsomagok 15%-kal magasabb támogatást kaphatnak;

b) támogatási cél alapján:

ba) a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítése, amennyiben társulási összefogással valósul meg, 10%-kal magasabb támogatást kaphat akkor, ha a társult önkormányzatokra eső összes beruházási hányad meghaladja a beruházás teljes összegének 10%-át, vagy

bb) kedvezőtlen telepszerű lakókörzetek termelőinfrastruktúra kiépítése 10%-kal magasabb támogatást kaphat, vagy

bc) a belvíz elleni védekezés, amennyiben az önkormányzat a pályázat benyújtását megelőző mindkét évben a vis maior keretből vagy más állami forrásból ezen célra támogatásban részesült, a felszíni vízelvezető rendszer kiépítéséhez az elismerhető költségek (1) bekezdés szerinti saját forrással csökkentett mértékéig részesülhet támogatásban, vagy

bd) az innovációs központ vagy ipari terület kialakítását, továbbá az ipari területek előkészítését szolgáló beruházások 10%-kal magasabb támogatást kaphatnak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott többlettámogatások összevonhatók, azonban azok együttes mértéke nem haladhatja meg az elismerhető költségek (1) bekezdés szerinti saját forrással csökkentett mértékét.

8. §

(1) A Tanács támogatásról szóló döntése alapján az Igazgatóság három, egymással mindenben megegyező példányban készíti elő aláírásra a támogatási szerződést. Az Igazgatóság a támogatási szerződés előkészítéséhez megküldött, vagy bekért összes irat egy másolati példányát köteles a Tanácsnak megküldeni. Az Igazgatóság a kedvezményezett által aláírt támogatási szerződés példányait megküldi a Tanács részére aláírás céljából. A Tanács a támogatási szerződés mindkét fél által aláírt példányaiból egy példányt a kedvezményezett és egy példányt az Igazgatóság részére - igazolható módon - megküld.

(2) A támogatási szerződések módosításának előkészítése a Tanács támogatási döntés módosításáról szóló döntése alapján, az Igazgatóság feladata. A támogatási szerződések és azok módosításainak adatait az Igazgatóság nyilvántartja.

(3) A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítő átvételét követő 90 napon belül meg kell kötni. A Tanács a döntésről szóló értesítő átvételét igazoló dokumentum (tértivevény) másolatát megküldi az Igazgatóság részére a szerződéskötési határidő figyelemmel kísérése érdekében.

(4) A támogatási szerződés megkötésére nyitva álló határidő leteltéről az Igazgatóság írásban tájékoztatja a Tanácsot.

(5) A kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésére rendelkezésre álló időtartamon belül - indokolt esetben - írásbeli kérelemmel fordulhat a Tanácshoz, amelyben a támogatási szerződés megkötésére rendelkezésre álló időtartam meghosszabbítását kezdeményezheti, részletesen bemutatva a hosszabbítási kérelem indokait.

(6) A Tanács a hosszabbítási kérelem tárgyában benyújtott kérelemről annak beérkezését követő 10 napon belül dönt. Amennyiben a kérelemben foglalt indokot a Tanács elfogadja, a támogatási szerződés megkötésére rendelkezésre álló időtartamot további legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, amely időtartam a Tanács hosszabbítás engedélyezésről szóló döntésének kézhezvételétől számít. A Tanács a döntésről szóló értesítő átvételét igazoló dokumentum (tértivevény) másolatát megküldi az Igazgatóság részére a szerződéskötési határidő figyelemmel kísérése érdekében.

(7) Amennyiben a támogatási szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából - a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül, vagy a (6) bekezdésben meghatározott meghosszabbított időtartamon belül - nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.

(8) A Tanács - amennyiben megállapítja, hogy a támogatási szerződés meg nem kötésére a kedvezményezett hibájából került sor - megállapítja a támogatási döntés érvényvesztését, és e tényről soron kívül, írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet. A tájékozató egy példányát az Igazgatóságnak is meg kell küldeni.

(9) Amennyiben a fejlesztés a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: közbeszerzési törvény) hatálya alá tartozik, a támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet szerinti tájékoztató és a létrejött szerződések benyújtását követően kerül folyósításra.

(10) Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként a program, projekt összköltsége (kiadása) a támogatási szerződésben szereplő - pályázati adatokkal összhangban lévő - adatokhoz képest változik, a Tanács ennek megfelelően 30 napon belül módosítja támogatási döntését, figyelembe véve az Ámr. 87. § (11) bekezdésében foglaltakat. Az Igazgatóság a módosított döntés alapján elkészíti a támogatási szerződés módosítását.

(11) A támogatási szerződésben kötelező meghatározni:

a) a fejlesztési célt, a támogatással elérni kívánt eredményt, a fejlesztés helyét;

b) a fejlesztési cél megvalósításának összköltségét (nettó összeg, ÁFA összeg, bruttó összeg megbontásban), forrásának összetételét, tervezett megkezdésének és befejezésének időpontját;

c) a támogatás összegét, felhasználásának pénzügyi feltételét, a kedvezményezett támogatás felhasználásának elszámolására vonatkozó kötelezettségét, a fejlesztési cél megvalósításának összköltségét;

d) a kedvezményezett beszámolási kötelezettségét, valamint az ehhez kapcsolódó határidőket;

e) a szerződésszegés vagy a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményeit.

(12) A támogatást nyújtó köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni arra az esetre, ha

a) a közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló tájékoztatót, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül a kedvezményezett nem nyújtja be, vagy

b) az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik.

(13) Az a pályázó, akiről bebizonyosodik, hogy a pályázatában szándékosan valótlan adatot tüntetett fel, a Tanács döntése alapján három évre kizárható a decentralizált támogatási programok pályázati rendszeréből.

9. §

(1) A HÖF TEKI, a HÖF CÉDE, illetve a decentralizált vis maior támogatására rendelkezésre álló tárgyévi előirányzatát növeli a tárgyévet megelőző évek maradványaiból igénybe vett, előirányzatosított összeg. A HÖF TEKI és a HÖF CÉDE támogatások esetében a tárgyévi előirányzat a tárgyévet követő év végéig használható fel, amely határidő alatt az elszámolás alapját képező dokumentum Igazgatósághoz történő beérkezésének legvégső dátuma értendő. Amennyiben a kötelezettséggel terhelt maradvány felhasználására eddig az időpontig nem kerül sor, úgy a kedvezményezettnek arról a 14. § (2) bekezdése szerint le kell mondania. Ha a kedvezményezett a támogatásról nem mond le, azt a Tanács vonja vissza.

(2)[3] A LEKI és a TEUT támogatására rendelkezésére álló előirányzatok kötelezettséggel terhelt maradványai a következő év végéig használhatók fel. A kifizetés alapját képező dokumentum Igazgatósághoz történő beérkezésének legvégső dátuma a tárgyévet követő év november 30. Amennyiben a kötelezettséggel terhelt maradvány felhasználására a tárgyévet követő év december 31-éig nem kerül sor, úgy a kedvezményezettnek az ezt követő 30 napon belül arról a 14. § (2) bekezdése szerint le kell mondani. Ha az önkormányzat a támogatásról nem mond le, azt a Tanács visszavonja.

(3) Az Igazgatóság nyilvántartja a Tanácsoknak biztosított támogatási keret, illetve keretmaradvány összegét az éves előirányzat költségvetési törvény szerinti felosztása alapján, és figyelemmel kíséri az előirányzatok ennek megfelelő felhasználását, melyet - a féléves beszámolóhoz és az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan - egyeztet az ÖTM-mel. Ezen - Igazgatósággal egyeztetett - adatokat a Tanács is nyilvántartja.

10. §

(1) Az ÖTM az 1. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása érdekében megállapodást köt a Kincstárral. A támogatásokat a Kincstár az ÖTM-mel kötött megállapodás alapján az Ámr. 90-92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy

a) a kedvezményezett az általa igazolt eredeti és kettő általa hitelesített másolati számláját a Tanácshoz nyújtja be, amely az eredeti és másolati számla ellenjegyzését követően együtt továbbítja azokat az Igazgatósághoz;

b) az Igazgatóság a szabályszerűségi szempontból megfelelő számlák esetében kezdeményezi a támogatás folyósítását;

c) az Igazgatóság az eredeti számlát visszajuttatja a kedvezményezettnek, a számla elfogadása esetén feltüntetve rajta, hogy az mely támogatáshoz került felhasználásra;

d) a Kincstár a kezdeményezett támogatás igénylések adatainak ellenőrzését követően az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok esetében az ÖTM-nél kezdeményezi a támogatások utalványozását;

e) a Kincstár az ÖTM utalványozása alapján teljesíti a támogatás kedvezményezett számlájára történő utalását;

f) folyósításra csak a fejlesztés befejezésének időpontjáig kiállított számlák esetében, a támogatási szerződésben rögzített befejezési határidőt követő 60 napig van lehetőség.

(2) A Tanács a folyósításra nyitva álló határidő leteltéről szóló igazgatósági értesítés alapján megvizsgálja a folyósítás elmaradásának okát.

(3) A Tanács - amennyiben megállapítja, hogy a folyósításra a kedvezményezett hibájából nem került sor - megállapítja a folyósítási határidő leteltét, és a fennmaradó támogatás visszavonásáról soron kívül írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet. A tájékoztató egy példányát az Igazgatóságnak is meg kell küldeni.

(4) Amennyiben a Tanács azt állapítja meg, hogy nem a kedvezményezett hibájából ered a határidő be nem tartása, úgy írásban értesíti az Igazgatóságot a támogatás - az (1) bekezdéssel összhangban lévő - folyósításának engedélyezéséről és annak határidejéről, ami nem lehet későbbi az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőt követő 60. napnál. Az írásbeli engedély alapján az Igazgatóság gondoskodik a támogatás folyósításáról.

(5) A támogatás saját és más forrásokkal arányosan a teljesítést igazoló számla vagy a fejlesztési célú pénzeszköz átadásáról szóló megállapodás alapján a Tanács dönté-séről szóló 4. § (9) bekezdés szerinti adatlapnak megfelelő támogatási szerződésben rögzítettek szerint vehető igénybe.

(6) A Kincstár adatot szolgáltat az (1) bekezdésben rögzített megállapodás alapján az ÖTM és a Tanács felé a folyósításokról havi, féléves, valamint éves rendszerességgel, megyei és regionális bontásban.

11. §

(1) A fejlesztés megkezdési időpontjának:

a) építéssel járó fejlesztés esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó fejlesztés (pl. önálló gépvásárlás, egészségügyi gépműszer beszerzés) esetén a közbeszerzési eljárást követő szerződéskötés időpontja, ennek hiányában az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot,

c) a fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját,

d) immateriális javak beszerzése esetén a megrendelés elküldésének, alkotása esetén a megvalósításról szóló szerződés aláírásának napját,

e) egyéb esetekben a szerződés vagy megrendelés aláírásának napját

kell tekinteni, kivéve a 24. § (1) bekezdés alá tartozó támogatási célokat, amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 302/29 2006. november 1.) hatálya alá tartoznak.

(2) Amennyiben a kedvezményezett

a) a támogatási szerződésben rögzített tervezett kezdéshez képest, vagy

b) a támogatási szerződés mindkét fél által történő aláírásához képest, ha ez későbbi, mint a támogatási szerződésben rögzített tervezett kezdési időpont 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, vagy nem kezdeményezi a támogatás - vagy a támogatás egy részének - igénybevételét, és késedelmét ezen idő alatt írásban a Tanácsnál nem menti ki, a támogatási döntés érvényét veszti. A Tanács erről mind a kedvezményezettet, mind az Igazgatóságot értesíti. Kivételt képeznek ez alól a Közbeszerzési Döntőbizottságnál megtámadott közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt meg nem kezdhető beruházások.

(3) A beruházásnak a megkezdéstől számított 2 éven belül meg kell valósulnia, kivéve a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásokat. A támogatással létrejött termelő és humán-infrastruktúra fejlesztéssel megvalósított szolgáltatásról az önkormányzatnak a projekt befejezésétől kezdődően 10 éven keresztül gondoskodnia kell.

12. §

Az ÖTM az 1. § (3) bekezdésben meghatározott források szabályszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. Az Igazgatóság az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ben meghatározott ellenőrzési feladatokat jogosult és köteles ellátni. A támogatási szerződések végrehajtásának és a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére az érintett Tanács jogosult és köteles. A Tanács az Igazgatósággal ellenőrzéseit összehangolja. A Tanács és az Igazgatóság ellenőrzéseket közösen is végezhet.

13. §

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon a 11. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve használatba.

(2) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítése, bérbe, illetve használatba adása a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyása nélkül történik, akkor az igénybe vett támogatás teljes, kamattal növelt összege visszafizetésének elrendelésére és az igénybe nem vett támogatás teljes összegének zárolására vagy törlésére kerül sor. Ebben az esetben az igénybe vett támogatást az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében rögzített mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni.

(3) Ha az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával történő elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a szolgáltatási, a működtetési és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával kerül sor, úgy a támogatást nem kell visszafizetni az adott előirányzat javára, azonban a támogatási szerződésben a kötelezettségek átvállalását rögzíteni kell.

(4) Abban az esetben, ha e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítésére, bérbe, illetve használatba adására a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával kerül sor a szolgáltatási, a működtetési és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalása nélkül, úgy az igénybe vett támogatást a jóváhagyás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni az előirányzat javára.

(5) A kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonásról szóló döntés időpontjáig kell felszámítani a 14. § (3) bekezdése szerint.

(6) A visszavont támogatást és kamatait az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a támogatási szerződésben meghatározott számlaszámra kell befizetni, a támogatási szerződés számának, a támogatási cél, valamint a támogatási döntésazonosító feltüntetésével.

(7) Abban az esetben, ha a támogatás és kamata befizetésére a (6) bekezdésben meghatározott időpontnál később kerül sor, az eltelt időszakra késedelmi kamatot kell fizetni, amely a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.

14. §

(1) A támogatást igénybe vevő kedvezményezett a költségvetési beszámolóval egyidejűleg, illetve a támogatási szerződés szerint tervezett befejezési határidőt követő 90 napon belül az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok - kivéve a decentralizált vis maior keretet - vonatkozásában a 4. § (9) bekezdés szerinti elszámoló adatlapon elszámol az előirányzat felhasználásáról a Tanácsnak. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondani. Az előző évek előirányzat-maradványa esetén az elszámolással egyidejűleg a Tanács módosítja a 4. § (9) bekezdés szerinti döntési adatlapot. A kedvezményezett elszámolását követően a Tanács a támogatási cél megvalósítását a helyszínen ellenőrzi, és erről jegyzőkönyvet állít ki. A Tanács az ellenőrzött 4. § (9) bekezdés szerinti elszámoló adatlap és az ellenőrzési jegyzőkönyv megküldésével az Igazgatóságot tájékoztatja.

(2) Ha a kedvezményezett a támogatott feladat megvalósításától eláll, illetve a támogatást csak részben használta fel, vagy a támogatási szerződés szerinti határidőig a támogatást nem használta fel, akkor a fel nem használt támogatásról az Áht. 64/B. § (1) bekezdésével összhangban haladéktalanul köteles lemondani és a támogatást a költségvetés javára visszafizetni. A lemondásról 8 napon belül az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok - kivéve a decentralizált vis maior keretet - vonatkozásában a 4. § (9) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatban értesíti a Tanácsot. A Tanács a lemondással egyidejűleg módosítja a 4. § (9) bekezdés szerinti döntési adatlapot. A Tanács a lemondásról a képviselő-testületi határozat, illetve a nyilatkozat egy másolati példányának megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot.

(3) A nem szerződésszerű teljesítést, illetve a tőketartozás összegét a Tanács - együttműködve az Igazgatósággal -, a kamattartozás összegét pedig az Igazgatóság határozza meg, amiről a Tanácsot írásban értesíti. A Tanács a döntéséről és az Igazgatósággal történő együttműködés keretében meghatározott visszafizetendő összegről soron kívül írásban, igazolható módon tájékoztatja a kedvezményezettet és az Igazgatóságot.

A HÖF TEKI keret programspecifikus szabályai

15. §

(1) Több település összefogásával megvalósuló beruházás abban az esetben támogatható, ha legalább egy település megfelel az 1. § (1) bekezdés aaa) alpontjában megfogalmazott feltételeknek. Ez esetben a támogatás csak az 1. § (1) bekezdés aaa) alpontjában meghatározott feltételeknek megfelelő önkormányzatot illeti meg, a beruházás költségeiből azt terhelő hányad figyelembevételével.

(2) Az önkormányzatok az alábbi fejlesztési célok megvalósításához igényelhetnek támogatást:

a) a településeken vagy azok egyes területein - kiemelten a kedvezőtlen telepszerű lakókörzetekben - a termelő infrastrukturális beruházásokhoz;

b) a bel- és külterületen meglévő termelő infrastrukturális hálózatok felújításához, korszerűsítéséhez;

c) a felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztéséhez;

d) az ipari területek előkészítésének beruházásaihoz;

e) a címzett és céltámogatással megvalósuló fejlesztésekhez;

f) az önkormányzati tulajdonú kötelező feladatot ellátó intézmények fejlesztéseihez;

g) közfürdők korszerűsítéséhez;

h) a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, a sporttevékenység gyakorlása infrastrukturális feltételrendszerének megteremtéséhez, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez;

i) településrendezési eszközök, ideértve a településfejlesztési koncepciók, települési környezetvédelmi programok és területrendezési tervek elkészítését és azok módosítását is.

(3) A (2) bekezdés i) pontja esetében az adható támogatás mértéke az alap támogatási mértékkel egyezik meg, a 7. § (2) bekezdés szerinti többlettámogatás nem ítélhető meg.

A HÖF CÉDE keret programspecifikus szabályai

16. §

Az önkormányzatok az alábbi célok megvalósításához igényelhetnek támogatást:

a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó fejlesztésekhez;

b) a címzett és céltámogatással megvalósuló fejlesztésekhez.

A LEKI keret programspecifikus szabályai

17. §

(1) Támogatást igényelhetnek azok a települési önkormányzatok, illetve többcélú kistérségi társulások, amelyek a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek jegyzékén szereplő kistérségeken belül vannak, valamint azok az önkormányzati társulások, amelyek fejlesztéseiket ezen kistérségeken belül akarják megvalósítani, és a fejlesztés a kistérség fejlődését szolgálja.

(2) A célok elérése érdekében támogatás nyújtható:

a) a helyi önkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévő színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében, a bel- és külterületen megvalósuló humán, illetve termelő infrastruktúra fejlesztésekhez;

b) a kistérségben élők életminőségének javítása érdekében a humán infrastruktúra fejlesztésekhez;

c) a kistérségben élő emberek esélyegyenlősége között meglévő különbségek csökkentése érdekében:

ca) a kedvezőtlen telepszerű lakókörzetekben a termelő infrastrukturális beruházásokhoz,

cb) az önkormányzati tulajdonú középületek akadálymentesítését szolgáló beruházásokhoz,

cc) életmentő készülékek beszerzését szolgáló beruházásokhoz,

cd) a falugondnoki hálózat fejlesztését szolgáló beruházásokhoz,

ce) a tanyagondnoki hálózat fejlesztését szolgáló beruházásokhoz,

cf) a közösségi terek kialakítását szolgáló fejlesztésekhez;

d) innovációs központ vagy ipari terület kialakítását szolgáló beruházásokhoz.

(3) Támogatás igényelhető egy projekt vagy egy projektcsomag megvalósítására. Projektcsomagot csak önkormányzati társulás, illetve többcélú kistérségi társulás nyújthat be. A támogatások elbírálásánál előnyt élveznek a projektcsomagban benyújtott pályázatok. A projektcsomagként a pályázati és jogszabályi feltételeknek önmagukban is megfelelő projektek együttesen nyújtandók be. Amennyiben a projektcsomag valamely projektje nem felel meg pályázati és jogszabályi feltételeknek, úgy a projektcsomag pályázati és jogszabályi feltételeknek megfelelő többi projektje a 7. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában rögzített többlettámogatási mértékre már nem jogosult. A támogatásban részesített projektcsomag projektjeire az Igazgatóság külön-külön készíti elő a támogatási szerződéseket.

(4) Forrás hiányában projektcsomagot mindaddig nem lehet elutasítani, amíg a Tanács nem használta fel keretének 30%-át projektcsomagban benyújtott igények támogatására.

(5) A Tanács a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekből érkező pályázatok között az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztja el.

A TEUT keret programspecifikus felhasználási szabályai

18. §

(1) A támogatás célja a települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi - kapacitást nem növelő - szilárd burkolatú közutak felújításának támogatása olyan esetekben, amikor az út vízelvezetése megoldott, vagy azt a tervezett burkolatfelújítással egyidejűleg az önkormányzat - saját forrásból - megoldja.

(2) A burkolatfelújítás támogatás szempontjából elismerhető nettó fajlagos költségeket az e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A települési önkormányzatok elismerhető felújítási kiadásaik 50%-át, a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott települések kiadásaik 58%-át, de legfeljebb a felújítás 3. számú melléklet alapján - az 5. § (6) bekezdésének figyelembevételével - számított összeg 50, illetve 58%-át igényelhetik támogatásként.

(3) Minden pályázat egy (esetleg több utcát magába foglaló, de megszakítás nélküli, egybefüggő) hálózati elemre vonatkozhat.

(4) Ha a felújítandó burkolt útszakaszhoz kapcsolódó vízelvezető rendszer nem megfelelő állapotú, csak abban az esetben lehet a felújítási munkákra igénybejelentést benyújtani, ha az önkormányzat vállalja a vízelvezető rendszer felújítását, illetve kiépítését.

(5) A támogatás szempontjából a felújítás bekerülési összege nem tartalmazhatja - a pályázat beadási határidejét megelőző egy évnél régebbi - tervezési, továbbá a terület-igénybevételi és közmű-létesítési (pl. közvilágítás, szennyvízcsatorna stb.) költségeket, utóbbinál kivételt képez a gyalogos-átkelőhely előírás szerinti megvilágítását szolgáló eszközök létesítése. A fejlesztés elismerhető összköltségébe beszámítható a pályázat beadási határnapját megelőző egy éven belül kifizetett tervezési, építési engedélyezési díj, továbbá a lebonyolítás díja összességében az elismerhető összköltség legfeljebb 1,5%-áig. Használatbavételi díj abban az esetben számolható el, ha annak számlája a kivitelezői számla benyújtásával egyidejűleg biztosítható.

(6) A támogatás szempontjából elismerhető költségek a számviteli törvény 47. §-ában, 48. §-ában és 51. §-ában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési árának, valamint a meglévő eszközök bővítése, rendeltetése megváltoztatása, átalakítása előállítási költségeinek mértékéig. A pályázat keretein belül az e rendelet 3. számú mellékletében szerepeltetett munkákon kívül felmerülő költségeket saját erőből kell fedeznie a kedvezményezettnek.

(7) Az elbírálás során előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek főútvonalak, illetve tömegközlekedés által igénybe vett egyéb utak burkolatfelújítására igényelnek állami támogatást.

(8) A benyújtott pályázat egy példányát a beérkezését követő 2 munkanapon belül az Igazgatóság megküldi a Magyar Közút Kht. részére. A Magyar Közút Kht. a pályázatot szakmai szempontból az Igazgatóság általi megküldést követően véleményezi, és véleményét 12 napon belül megküldi a Tanácsnak.

A decentralizált vis maior keret programspecifikus szabályai

19. §

(1) Az önkormányzat támogatást igényelhet a Tanácstól

a) az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, valamint

b) az önkormányzati tulajdonban lévő építményt (épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatokkal azonos feltételek mellett támogatást igényelhet a többcélú kistérségi társulás, amennyiben a tulajdonában levő építményt előre nem látható természeti vagy más kár sújtja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben támogatás - az ár- és belvízvédelmi létesítmények kivételével - kizárólag akkor igényelhető, ha a károk az önkormányzat kötelező feladat ellátását szolgáló épületében, épületrészében következtek be, illetve - utak, hidak, kompok esetében - a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti. Többcélú kistérségi társulások akkor igényelhetnek támogatást, ha a károk önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgáló épületben, épületrészben következtek be.

(4) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás az előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétől, illetőleg - védekezési többletkiadások esetén - a védekezés megkezdésétől számított 5 naptári napon belül az e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapon - faxon - bejelentést tesz a vis maior eseményről a Tanács és a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelmi igazgatóság) felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A bejelentést követően haladéktalanul - de legkésőbb 10 napon belül - a Tanács és a katasztrófavédelmi igazgatóság képviselője a helyszínen együttesen meggyőződik a bejelentés valódiságáról. A helyszíni vizsgálatban részt kell vennie:

a) ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak,

b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében az Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság képviselőjének.

(6) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely feltétele a támogatás igénylésének. A jegyzőkönyv kiállításával egyidejűleg a Tanács képviselőjének jelenlétében a bejelentett károkról fotódokumentáció készül, amelyet a vis maior kérelemhez csatolni kell.

(7) Pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének további feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétől számított 5 napon belül faxon bejelentést tesz az ÖTM felé. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő. A bejelentést követően haladéktalanul - legkésőbb 15 napon belül - az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által kinevezett szakértői bizottság a helyszínen megvizsgálja a káreseményt, és azt az e rendelet 5. számú melléklete szerinti veszélyeztetettségi kategóriába sorolja, majd erről soron kívül írásban tájékoztatja az önkormányzatot.

(8) Nem igényelhető támogatás a vis maior keretből az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, illetve felújítási elő-, irányzatok pótlására.

(9) Különösen súlyos természeti vagy más, a település nagyobb részét érintő károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás) mérséklésére a támogatás azonnali segítségnyújtásként, előleg formájában is folyósítható a Tanács elnökének előzetes döntésével, a Tanács utólagos engedélyezésével, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel.

(10) A települést ért különösen súlyos természeti vagy más csapás esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás előleg formájában is folyósítható a (9) bekezdésben részletezett eljárás szerint.

20. §

(1) Az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás a támogatási kérelmét a bejelentésről készült jegyzőkönyv kiállítását követő 30 napon belül köteles benyújtani a területileg illetékes Igazgatóságnak. A (2) bekezdésben megfogalmazott vizsgálat elvégzését követően az Igazgatóság soron kívül továbbítja a kérelmet a területileg illetékes Tanácshoz. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemben meg kell határozni a védekezés, illetve helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet és - hiányosság észlelése esetén - az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül gondoskodni kell.

(3) A támogatási kérelem kötelező mellékletei:

a) az e rendelet 4. számú melléklete szerinti vis maior adatlap;

b) kárfelvételi jegyzőkönyv, amely tartalmazza a kár keletkezésének pontos idejét, helyét (helyrajzi szám jelölésével), a kár jellegét, rövid leírását, a kár bejelentésének időpontját, a jegyzőkönyv felvételének időpontját, helyét, a károsodott ingatlan helyreállításának várható kezdési és befejezési időpontját, ár- vagy belvíz elleni védekezés esetén a védekezési fokozat elrendelésének időpontját, a fokozat mértékét, a megszüntetés időpontját;

c) az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a 19. § (4) bekezdése szerinti írásos bejelentése, az arról szóló faxos visszaigazolás;

d) műszaki szakértő által készített nyilatkozat, amely tartalmazza:

da) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait,

db) a károsodott építmény általános jellemzését (építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága, építés technológiája stb.),

dc) az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez),

dd) az építmény károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását;

e) az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kérelmében szereplő igények (károk, költségek) táblázatos formában történő összesítése;

f) a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy

fa) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik,

fb) más - a tulajdonában lévő - épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni,

fc) saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetet nem tudja megoldani,

fd) vállalja a károsodott ingatlanra - a 21. § (9) bekezdése szerinti - értékkövető biztosítás megkötését;

g) a biztosító által megállapított kár összegére vonatkozó dokumentum, ha a biztosító még nem állapította meg a kár összegét, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok;

h) a rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az időjárási körülményekről;

i) a katasztrófavédelmi igazgatóság képviselőjének - a rendkívüli esemény bekövetkezését, a kár tényét, jellegét, valamint ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetén az elvégzett munkák és a védekezéssel összefüggésben beszerzett eszközök mértékét igazoló - nyilatkozata;

j) a jegyzőkönyv felvételének időpontjában a bejelentett károkról készített fotódokumentáció;

k) a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhá- rítás tekintetében az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által kinevezett szakértői bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye;

l) az önkormányzati, többcélú kistérségi társulási tulajdon igazolása (tulajdoni lap másolata);

m) az önkormányzat adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet vagy a többcélú kistérségi társulás adott évi költségvetéséről szóló társulási tanácsi határozat;

n) a Tanács és az ÖTM által meghatározott egyéb bizonylatok.

(4) A (3) bekezdés d) pontja szerinti szakértőnek függetlennek kell lennie a kérelmet benyújtó önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól és a helyreállítás későbbi kivitelezőjétől egyaránt.

(5) Ár- és belvíz-védekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén - kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában - a (3) bekezdés d), fa), fb), fd), g), h), k) és l) pontjaiban megjelölt dokumentumok csatolása nem kötelező.

21. §

(1) Az igényelhető, illetve megítélhető támogatás mértéke a védekezési költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben a költségek 70%-a. Helyreállításra vonatkozó kérelem esetén a támogatás maximális mértéke a károsodott épület jellegétől függően:

a) utak, hidak, kompok károsodása, illetve pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a;

b) oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 80%-a;

c) egyéb kötelező feladatot ellátó, illetve ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetében a helyreállítás költségeinek 70%-a.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltaknál magasabb mértékű támogatást igényelhet, illetve a Tanács magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha az önkormányzat

a) a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, vagy a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségben található, vagy

b) 2005. és 2006. években az önhibájukon kívül hátrá-rfyos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásában részesült.

(3) A többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdésben foglaltaknál magasabb mértékű támogatást igényelhet, illetve a Tanács magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a többcélú kistérségi társulás a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő kistérségben jött létre.

(4) A pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás esetén az önkormányzati és területfejlesztési miniszter által kinevezett szakértői bizottság szakvéleményében szereplő veszélyességi kategóriát is figyelembe kell venni a támogatás mértékének meghatározásánál.

(5) A védekezéssel összefüggő, elismerhető költségekhez az érintett önkormányzatnak 100%-os támogatást kell biztosítani, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek.

(6) A védekezési költségek között - a 19. § (8) bekezdésében foglaltakon kívül - nem számolhatók el költségként

a) a gépbeszerzések;

b) a megelőző munkálatok;

c) a felújítások, fejlesztések;

d) a rovar- és kártevőirtás költségei;

e) a folyó jellegű működési kiadások.

(7) Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen, illetve árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják.

(8) Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása, illetve a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.

(9) Amennyiben a kárt szenvedett önkormányzati, többcélú kistérségi társulási tulajdonú épületre az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás nem rendelkezik értékkövető biztosítással, úgy a támogatás igénylésének feltétele, hogy a képviselő-testület, illetve társulási tanács határozatot hoz arról, hogy az épületre határozatlan időtartamú biztosítást köt, és vállalja annak 5 éven keresztüli fenntartását.

(10) Az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a helyreállítás befejezését követő 30 napon belül kell igazolnia a biztosítási szerződés megkötését a Tanács felé. Ezt követően az önkormányzat köteles valamennyi szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni a Tanácsot. A Tanács jogosult a szerződés meglétét ellenőrizni. Amennyiben nem történik biztosítási szerződéskötés, vagy a biztosítás 5 éven belül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás felmondásából vagy a díj nem fizetéséből megszűnik, akkor a támogatást időarányosan vissza kell fizetni a költségvetés javára.

(11) A (9)-(10) bekezdésekben foglalt feltétel alól mentesül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, ha az adott ingatlanra nem köthető biztosítás egyik biztosítótársaságnál sem. Ennek igazolását a Tanács felé kell benyújtani.

22. §

(1) A Tanács a döntést követően soron kívül az e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott adatlap megküldésével értesíti az Igazgatóságot. Az Igazgatóság az adatlap adatait rögzíti és az adatlap egy példányát továbbítja az ÖTM-nek. Az adatlap az utalványozás és előirányzatengedélyezés alapdokumentuma.

(2) Az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a támogatás felhasználásáról - a befejezési határidőt követő 30 napon belül - hiteles bizonylatok becsatolásával a Tanácsnak köteles elszámolni.

(3) Az elszámolás véglegezése a Tanács utóellenőrzésével történik, amelyen részt kell vennie az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vevő, 19. § (5) bekezdése szerinti szerveknek is. Ekkor - helyszíni ellenőrzésként, az elvégzett munka igénybejelentés szerinti műszaki tartalmának igazolására - a Tanács ellenőrzési jegyzőkönyvet állít ki, amelynek záradéka a felhasználás jogszerűségét minősíti, a Tanács általi esetleges visszafizetési kötelezettség előírásával. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet a Tanács megküldi az Igazgatóságnak.

(4) A (3) bekezdésben előírt visszafizetési kötelezettség megállapítására, befizetésére a 14. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

A VIS MAIOR TARTALÉK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

23. §

(1) A Tanács a vis maior tartalékból akkor vehet igénybe támogatást, ha a decentralizált vis maior keretének éves előirányzatát már felhasználta. Az igények teljesítéséről a pénzügyminiszterrel történő egyeztetést követően az önkormányzati és területfejlesztési miniszter dönt.

(2) A decentralizált vis maior keret kimerülését követően beérkező, 19. § (4) bekezdés szerinti bejelentéseket a Tanácsnak (faxon) azonnal továbbítania kell az ÖTM-nek.

(3) A Tanács a vis maior tartalékra vonatkozó kérelmét az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez folyamatosan, de legkésőbb a tárgyév december 10-éig nyújtja be. A vis maior tartalékra vonatkozó kérelemhez a Tanács mellékeli a 19-21. §-okban foglaltakra figyelemmel meghozott javaslatát. Az ÖTM-be beterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell:

a) az önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás kérelmének egy példányát;

b) építményenként a Tanács által támogatásra javasolt műszaki munkákat és a támogatás összegét, védekezés esetén az elismerhető költség tételes bemutatását.

(4) A Tanács az ÖTM kérésére pótlólag köteles megküldeni a szükségesnek tartott dokumentumok hiteles másolatát. Vis maior tartalékból történő támogatás kifizetése a következő évre nem vihető át.

(5) A Tanács nem terjeszthet fel az ÖTM-be olyan vis maior kérelmet, amely a jelen rendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg (például határidő elmulasztása, hiányos pályázat) .

(6) A 19. § (9) bekezdése szerinti esetekben a vis maior tartalékból előleg folyósítható a Tanács elnökének javaslatára, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a pénzügyminiszterrel egyeztetett döntése alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(7) A vis maior tartalék igénybevételére a 19-21. §-ok rendelkezéseit, a támogatás folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére a 22. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A Tanács által továbbított vis maior kérelmekben szereplő károsodásokat az ÖTM az elbírálást megelőzően helyszínen vizsgálhatja, amelybe a károsodás jellegétől függően további szerveket vonhat be.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS 87. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKNAK MINŐSÜLŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1) E rendelet 15. § (2) bekezdésének e) pontja, a 16. § b) pontja alapján múzeum, illetve filmszínház fejlesztéséhez, a 15. § (2) bekezdésének g) pontja alapján közfürdők, strandok, uszodák fejlesztéséhez, valamint a 15. § (2) bekezdésének h) pontja alapján turizmushoz, turisztikai szálláshelyek, turisztikai szolgáltatóegységek fejlesztéséhez, valamint sporttevékenység gyakorlása infrastrukturális feltételrendszerének megteremtéséhez, sportpályák, sportcsarnokok fejlesztéséhez - amennyiben a sportlétesítmény nem kizárólag utánpótlás sport vagy ingyenes tömegsport rendezvények tartására szolgál - támogatás kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 302/29 2006. november 1.) vagy - a támogatást nyújtó szándéka szerint - az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 379/5 2006. december 28.) rendelkezései szerint adható.

(2) E rendelet 15. § (2) bekezdésének e) pontja, illetve a 16. § b) pontja alapján egészségügyi gép, műszer beszerzéséhez - amennyiben a támogatással beszerzett gép, műszer nem kizárólag egészségügyi alapellátás szolgáltatását, kötelezően ellátandó önkormányzati feladat ellátását biztosítja vagy nem ingyenesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást biztosít - kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L sorozat 379/5 2006. december 28.) rendelkezései szerint adható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott állami támogatások tekintetében a részletes szabályokat a pályázati felhívás tartalmazza.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

25. §

(1) A megyei területfejlesztési tanácsoknak az e rendelet hatálybalépését megelőzően hozzájuk benyújtott, de el nem bírált vis maior kérelmeket legkésőbb 2007. február 15-éig át kell adniuk a területileg illetékes Tanácsoknak.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően bekövetkezett vis maior események esetén az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a 2006. december 31-éig benyújtott és el nem bírált kérelmeket a megyei területfejlesztési tanácsok az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, véleményükkel ellátva megküldik döntésre a területileg illetékes Tanácsnak;

b) a 2006. december 31-éig bejelentett vis maior események esetén - ha az önkormányzat 2006. december 31-éig a kérelmét nem nyújtotta be - a megyei területfejlesztési tanács a bejelentést 2007. február 8-áig továbbítja a területileg illetékes Tanácsnak, jelezve, hogy a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot lefolytatta-e. Amennyiben a megyei területfejlesztési tanács az ellenőrzést nem folytatta le, úgy a Tanácsnak azt legkésőbb február 15-éig el kell végeznie. A továbbiakban az e rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni;

c) amennyiben a vis maior esemény 2006. december 31-ét megelőzően következett be, és az önkormányzat a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott 5 napos jogvesztő határidőt nem tartotta be, úgy vis maior támogatás nem igényelhető;

d) a 2006. december 31-ét követően bejelentett vis maior események esetében az e rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a Tanácsnak az e rendelet 19. § (5) bekezdése szerinti helyszíni felülvizsgálatot legkésőbb 2007. február 15-éig kell elvégeznie. A továbbiakban az e rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni;

e) a 2006. december 31-e és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban bekövetkezett vis maior események esetében a 19. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni. E vis maior események esetében a bejelentés határideje egységesen 2007. február 10-e. A továbbiakban az e rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(3) Amennyiben az önkormányzatnak, illetve a többcélú kistérségi társulásnak a vis maior kérelem benyújtásáig nem áll rendelkezésére az adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet, illetve a társulási tanácsi határozata, akkor az elfogadását követő 10 napon belül azt pótlólagosan be kell nyújtania az Igazgatóságon keresztül a területileg illetékes Tanácshoz.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti, szabályait a folyamatban lévő eljárásokban kell alkalmazni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelethez

A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása előirányzat HÖF TEKI, HÖF CÉDE, valamint a decentralizált vis maior kereteinek régiók közötti felosztása

Millió forintban

2. számú melléklet a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelethez

A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása előirányzat HÖF TEKI, illetve HÖF CÉDE, továbbá a LEKI, valamint a TEUT előirányzatokra megítélhető alap támogatási mértékek, és a területi alapon nyújtható emelt szintű támogatások mértéke

3. számú melléklet a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelethez

A burkolatfelújítás támogatás szempontjából elismerhető nettó (ÁFA nélküli) fajlagos költségek

4. számú melléklet a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelethez

5. számú melléklet a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelethez

Veszélyeztetettségi kategóriák

1. kategória: A földtani környezet tönkremenetele (beszakadás, omlás, gyors ütemű csuszamlás) a település müködését különösen veszélyezteti, hatására közintézmények működtetése, illetve lakóépületek használata életveszélyes; belterületi szakaszt érintő, országos közforgalmú vasutak, közutak, közművek sérültek, forgalomlezárás vált szükségessé, a víz- és energiaellátás szünetel. Kerülőútként nincs figyelembe vehető szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású út.

2. kategória: Az 1. kategóriában felsoroltak 2. földtani kategóriájú* földmozgásokkal veszélyeztetettek. A földtani környezet tönkremenetele a település érintett részének megközelítését sem a veszélyeztetett úton, sem más irányból nem teszi lehetővé. Az érintett szakaszon működő közművek megsérültek, de kiváltásuk megoldható.[4]

3. kategória: Az 1. kategóriában felsoroltak 3. földtani kategóriájú földmozgásokkal veszélyeztetettek. 2. földtani kategóriájú mozgások gyűjtőutakat és lakóövezeti utakat, közműveket veszélyeztetnek. 1. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezető utakat,pince-, illetve pihenőövezetekben lévő gazdasági építményeket, utakat, közműveket veszélyeztetnek.

4. kategória: 4., 5. földtani kategóriájú földmozgások az 1. kategóriában felsoroltakat, 3. földtani kategóriájú mozgások kiszolgáló és lakóövezeti utakat, 2. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezető utakat, pince-, illetve pihenőövezetekben lévő gazdasági építményeket, utakat, közműveket veszélyeztetnek.

5. kategória: A helyszín állapota gyors beavatkozást nem igényel, mivel a megvédendő objektumok helyzetéből, távolságából adódóan a további mozgások esetén sem kell azok veszélyeztetésével rövidtávon száfnplni.

6.számú melléklet a 12/2007. (II. 6.) Korm. rendelethez