23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet

a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében megállapított feladatkörömben eljárva - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt felelősségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya és általános célja

1. §

(1) E rendelet a Környezet és Energia Operatív Program az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások körébe eső egyes jogcímeket és az azokhoz kapcsolódó források felhasználásának részletes szabályait határozza meg a versenysemlegesség elvének biztosítása mellett. E körben a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzéséhez, javításához, illetve helyreállításához, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentéséhez, megszüntetéséhez, az ökoszisztémák és vizek védelméhez, a környezetileg biztonságos életfeltételek eléréséhez hozzájáruló, valamint a gazdasági-társadalmi fejlődésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítése céljából a gazdaság, társadalom, környezet harmonikus viszonyának kialakításával, az energiaforrások diverzifikációjával és hatékonyabb felhasználásával kapcsolatos projektek támogatási szabályait fekteti le.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból állami támogatás - pályázati konstrukció tartalmától függően - a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek, továbbá költségvetési szerv és jogi személyiséggel rendelkező intézménye, helyi önkormányzatok és azok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, valamint jogi személyiségű nonproíit szervezet részére nyújtható.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás;

2. harmadik feles finanszírozás: olyan beruházásfinanszírozási eszköz, melynek alkalmazása esetén a létesítmény tulajdonosa vagy vagyonkezelője részére egy állami támogatásban részesülő, a létesítmény tulajdonosától és vagyonkezelőjétől gazdálkodásában és tulajdonviszonyai szerint független gazdálkodó szervezet beruházást tervez, finanszíroz és hajt végre, azzal, hogy a beruházás támogatással csökkentett árát a tulajdonos vagy vagyonkezelő a gazdasági társaság számára a beruházás befejezését követően fokozatosan fizeti vissza;

3. induló beruházás: tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történő diverzifikációjával, egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos, illetve a létesítmény felvásárlása;

4. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás;

5. környezetbarát termék, illetve technológia: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. § (1) bekezdése szerinti termék vagy technológia, amely a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójú termékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezetigénybevételt, illetve környezetterhelést okoz;

6. kapcsolt vállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (3)-(6) bekezdései szerinti kapcsolódó vállalkozás;

7.[1] közszolgáltatás: a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény rendelkezései alapján, közüzemi szolgáltatási szerződés keretében nyújtott távhőszolgáltatás és a távhőszolgáltató által engedélyes távhőtermelőként e célra végzett távhőtermelés;

8. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy - amennyiben nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és a felvásárló kedvezményezett nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának;

9. mezőgazdasági termék: az EK-Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 104/2000/EK rendelet alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultú-ra-termékeket, a 4502, a 4503, 4505 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek), az 1898/87/EGK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek;

10. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak, ahol annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni, és a gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni;

11. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a vállalkozás, amelynek saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelőző beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett;

12. referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet a 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg;

13. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett támogatásnak nem minősülő forrás;

14. szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén;

15. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve;

16. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke;

17. támogató: a támogatásra javasolt projekt tekintetében döntéshozatalrajogosult, támogatást nyújtó szervezet.

Az állami támogatások előirányzat szerinti felhasználásának jogcímei

3. §

(1) A Környezet és Energia Operatív Program forrásai állami támogatásokra az alábbi jogcímeken használhatók fel:

a) távfűtő rendszerek kialakítása és korszerűsítése;

b) vállalkozások érdekkörében megvalósítandó energetikai korszerűsítések az iparban, az energiaiparban és a szolgáltató szektorban;

c) harmadik feles finanszírozású energiatakarékossági beavatkozások;

d) a biomassza megújuló energiaforrásként való felhasználását célzó beruházások;

e) használt olaj, illetve zsiradékok energetikai alapanyagként történő hasznosítása;

f)[2] növényi és állati eredetű anyagokból, illetve szennyvíztisztító telepeken képződő szennyvíziszapból biogáz, valamint depóniagáz közvetlen hőtermelés, közvetlen vagy kapcsolt villamosenergia-termelés céljából való termelése és felhasználása;

g)[3] a hazai geotermikus potenciál kihasználására épülő hő-, illetve villamosenergia-előállítás és -felhasználás fejlesztése;

h) hőszivattyús rendszerek és passzív épületek fejlesztése;

i) napenergiát hasznosító rendszerek telepítése;

j) 5 MW teljesítmény alatti vízerőművek korszerűsítése, illetve létesítése;

k) szélenergiával történő villamosenergia-termelés fejlesztése;

l)[4] közvilágítás energia-megtakarítást eredményező átalakítása, korszerűsítése;

m) bioüzemanyagok energetikai hasznosítását célzó fejlesztések;

n) projektelőkészítési és projektmenedzsment szolgáltatások igénybevétele;

o)[5] környezetbarát termékek és szolgáltatások minősítő rendszereinek kialakítása, fejlesztése;

p)[6] környezetbarát termékek és szolgáltatások logisztikájának, elérhetőségének fejlesztése;

q)[7] környezetvédelmet elősegítő szolgáltatások fejlesztése, környezetbarát fogyasztási szokásokat népszerűsítő kampányok, rendezvények lebonyolítása;

r) települési szilárd hulladék, illetve annak egyes összetevői, állati eredetű, valamint építési-bontási hulladékok kezelése.

s)[8] környezetvédelmi szempontú épületfejlesztések, átalakítások.

(2)[9] Az (1) bekezdés d)-k), m), o)-q) és s) pontjai alapján a közép-magyarországi régióban megvalósuló beruházásokhoz e rendelet alapján támogatás nem nyújtható.

Az állami támogatások formái

4. §

Az előirányzat forrásaiból a 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére nyújtható támogatási formák:

a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás);

b) a pályázóknak nyújtott visszatérítendő támogatás.

Állami támogatási kategóriák

5. §

(1) A 3. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következő típusú állami támogatás nyújtható:

a)[10] a 3. § (1) bekezdése alapján csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 6. §-ában foglaltak irányadók;

b)[11] a 3. § (1) bekezdés a)-m), o), p) és r) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási támogatás nyújtható, amelyre e rendelet 7-12. §-ában, illetve a Korm. Rendeletben, valamint a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók;

c) a 8. § (4) bekezdése alapján tanácsadási támogatás nyújtható, amelyre az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló - az 1976/2006/EK bizottsági rendelettel módosított - 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók.

d)[12] a 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján közszolgáltatások ellentételezésére nyújtott támogatás nyújtható, amelyre e rendelet 12/A. §-a, a Korm. rendelet VIII. fejezete, valamint az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozatban foglaltak az irányadók.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt támogatási kategóriák egy projekten belül történő kombinálása esetén a támogatási intenzitás megállapításakor a b) pont szerinti regionális beruházási támogatásra vonatkozó szabályokat és mértékeket kell alkalmazni.

(3) E rendelet alapján nyújtott támogatási intenzitás felső határát a támogatott projekthez nyújtott állami támogatás teljes összegére kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, országos vagy közösségi forrásból finanszírozzák-e.

A csekély összegű támogatás szabályai

6. §

(1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

(5) Nem nyújtható támogatás e rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;

b) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához;

c) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésében tevékenykedő vállalkozásoknak, valamint ezen termékek feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékenykedő vállalkozásoknak, amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d) exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, valamint import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatásokra;

e) nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

A regionális beruházási és tanácsadási támogatás igénybevételének alapvető feltételei

7. §

(1) Regionális beruházási támogatás kizárólag induló beruházáshoz nyújtható, megkezdett vagy szinten tartó beruházás nem támogatható.

(2) Regionális beruházási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) által akkreditált közreműködő szervezet írásban megerősíti, hogy a - további részletes vizsgálat tárgyát képező - projekt megfelel a rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

8. §

(1) Az egyes projektekhez nyújtható támogatás intenzitása nem haladhatja meg a Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket.

(2) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;

b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelt értéke az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(4) KKV-k részére nyújtható beruházással kapcsolatos tanácsadás címen elszámolható költség esetén a támogatási intenzitás 50 százalék, függetlenül az (l)-(2) bekezdésben foglaltaktól. Nagyvállalatoknak ilyen támogatás nem adható. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés.

9. §

(1) Elszámolható költségek a beruházás célját szolgáló

a) tárgyi eszköz vételára,

b) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how vételára, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) .

(2) A támogatást a tárgyi eszközökkel vagy immateriális javakkal kapcsolatos beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

(4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás, valamint az ingatlanvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, ingatlanvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

(5) Az eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek az utolsó részlet megfizetésével egyidejű tulajdonszerzését. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia.

10. §

(1) A támogatás akkor vehető igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétől (az üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig - kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig - fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.

(2) A támogatás igénybe vevője jogosult a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjére, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatók el, ha

a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel;

b) amortizálható eszköznek minősülnek;

c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs;

d) a kedvezményezett immateriális eszközeként tartják nyilván, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV-k esetében legalább három éven keresztül.

(6) Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(7) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el.

(8) Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz benyújtása. A 13. § (4) bekezdésének f) pontja szerinti per-, teher- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne.

(9) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig (a fenntartási időszak végéig) kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül - az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogató előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogató hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást a folyósítás(ok) időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.

11. §

(1) Nem nyújtható e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghatározott támogatás

a)[13] azon projektekhez, amelyek esetében a 13. § (3) bekezdése szerinti közzététel előtt merültek fel költségek;

b) acélipari tevékenységhez;

c) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3. 1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez;

d) a szén bányászatához;

e) szintetikusszál-ipari tevékenységhez;

f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;

g) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához; h) a mezőgazdasági termékek előállításához;

i) exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, valamint import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatásokra;

j) bíróság jogerős végzése alapján csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek, illetve adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önkormányzatnak;

k) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.

(2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök vételára létesítmény felvásárlásakor;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz vételára, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe;

c) olyan tárgyi eszköz vételára, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

d)[14]

e) személygépkocsi vételára.

12. §

(1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;

b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;

d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(2) A projekt-előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

A közszolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok[15]

12/A. §

(1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás kaphat.

(2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhat) ' a a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is.

(4) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (2)-(3) bekezdésben foglaltak teljesülése ellenőrizhető.

(5) Az e § szerinti jogcímen történő támogatás részletes feltételrendszerét a pályázati útmutató tartalmazza.

Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok

13. §

(1) A Környezet és Energia Operatív Program keretében e rendelet 3-12. §-ában foglalt szabályoktól eltérő állami támogatás nem nyújtható.

(2) A kedvezményezett köteles az állami támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat legalább 2020. december 31-éig megőrizni.

(3) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó előírásai az interneten, az NFÜ hivatalos honlapján is közzétételre kerülnek. A támogató köteles a támogatásnak - a jelen rendelet alapján történő - állami támogatássá minősítéséről a támogatáshoz kapcsolódó pályázati felhívásban részletes információt közzétenni.

(4) Nem nyújtható állami támogatás

a) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét;

b)[16] azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a támogatás iránti pályázata benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak.

c) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;

d) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

e) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;

f) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per-, teher- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó vagy ipari parkban működő pályázó esetén az ipari park az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan esetében, ha a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja az állami támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére;

g)[17] azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek.

(5)[18] A (4) bekezdés b) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a személy vagy szervezet

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(6)[19] Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott támogatási intenzitást.

(7)[20] Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyek egyéni bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó.

Átmeneti és záró rendelkezések

14. §

Az e rendeletben szabályozott célelőirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásokról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet rendelkezései irányadóak.

15. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendeletben szabályozott programból támogatást nyújtani csekély összegű és beruházási támogatások tekintetében 2013. december 31-éig, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadási támogatások esetén 2008. június 30-áig lehet.

(3) E rendelet hatálybalépésétől 2008. december 31-éig a 3. § (1) bekezdésének c) és r) pontjában meghatározott célokhoz a 7-12. §-sal összhangban az első Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja keretében is nyújtható támogatás. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból nyújtott támogatás esetében a 3. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) Ez a rendelet

a) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006. 11. 1., 29. o.);

b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001. 1. 13., 33. o.);

c) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter