135/2008. (X. 18.) FVM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

A támogatás célja

1. §

A támogatás célja a településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

a)[1] nonprofit szervezet: az egyesületként, az alapítványként, a közalapítványként, a nonprofit gazdasági társaságként és a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként működő szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;

b)[2]

c) kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: e rendelet 3. számú melléklete szerinti fejlesztés;

d)[3] hátrányos helyzetű terület: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglaltak alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő kistérségek, valamint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott települések;

e) célterület: az intézkedésen, alintézkedésen belül jogszabályban meghatározott cél, amelyre a támogatott művelet irányul;

f)[4] felújítás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 30. pontjában ekként meghatározott fogalom;

g)[5] önkormányzati bérlakás: helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás;

h)[6] ügyfél: a 4. vagy 5. számú melléklet szerinti településen működő települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, továbbá székhellyel vagy telephellyel rendelkező nonprofit szervezet, valamint egyházi jogi személy, aki beruházást valósít meg a 4. számú melléklet szerinti településen, vagy az 5. számú melléklet szerinti település külterületén;

i)[7] építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontjában ekként meghatározott fogalom;

j)[8] csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízi létesítmény;

k)[9] használati térelem: azon rögzített utcabútor, amelynek rendeltetésszerű használata során fizikai kapcsolat jön létre a használóval, illetve amelynek nem kizárólag vizuális élmény nyújtása a célja;

l)[10] részleges akadálymentesítés: az OTÉK 1. számú melléklet 82. pontjában ekként meghatározott fogalom;

m)[11] teljes akadálymentesítés: az építménynek az OTÉK 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározottak szerinti akadálymentessé tétele;

n)[12] telek zöldfelülete: az OTÉK 1. számú melléklet 92. pontjában ekként meghatározott fogalom;

o)[13] látvány térelem: olyan kültéri térelem, amely hozzájárul a településkép fejlesztéséhez, fejlődéséhez, és vizuális élményt nyújt;

p)[14] játszótéri eszköz: a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2. § b) pontjában ekként meghatározott fogalom;

q)[15] alapterület: az OTÉK 1. számú melléklet 4. pontjában ekként meghatározott fogalom;

r)[16] illetékes LEADER HACS: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján előzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendeletben elismert olyan LEADER helyi akciócsoport, amely a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok részére az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet keretében nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló 141/2008. (X. 30.) FVM rendelet 9. számú melléklete szerinti tervezési területen látja el a munkaszervezetén keresztül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengely intézkedéseinek delegálási szerződés keretein belüli végrehajtását.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatások egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A támogatás tárgya, az elszámolható kiadások

3. §

(1) Támogatás vehető igénybe:

a)[17] helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró alábbi épületek, épületrészek külső felújítására (a továbbiakban: 1. célterület):

aa) települési szilárd burkolatú útvonalak mentén fekvő épületek,

ab) település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek,

ac) helyi turisztikai látványossághoz vagy a település megjelenésében szereppel bíró épülethez közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek,

ad) az aa), ab) és ac) alpontban meghatározott épülethez kapcsolódó zöld felület rendezésére, parkoló kialakítására, létrehozására, fejlesztésére,

ae) az aa), ab) és ac) alpontban meghatározott épülethez kapcsolódó kerítés kialakítására, felújítására;

b)[18] a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések a 4. és 5. számú mellékletben felsorolt települések területén (a továbbiakban: 2. célterület):

ba) védelem alatt nem álló közparkok,

bb) pihenőhelyek,

bc) sétautak, ide nem értve az utak mentén elhelyezkedő járdákat,

bd) az a) pontban meghatározott útvonalak mentén zöld felületek, látvány és használati térelemek

kialakítására, meglévők fejlesztésére;

c) alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozására, meglévők fejlesztésére, bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetésére (a továbbiakban: 3. célterület), így a piac területén:

ca) fedett és fedetlen elárusítóhelyek,

cb) egyéb üzlethelyiségek,

cc) egyéb szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek,

cd) raktárak,

ce) szociális és hatósági helyiségek,

cf) szükséges kiegészítő infrastruktúra, szennyvízelvezetés, energia- és vízellátására, parkoló, út,

cg) szelektív gyűjtést biztosító hulladéktárolók kialakítására, meglévők fejlesztésére,

ch) a mérlegelést, illetve a ki- és berakodást segítő eszközök gépek, berendezések beszerzésére;

d) kültéri, közcélú feladatokat ellátó játszóterek kialakítására, meglévők korszerűsítésére, a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletnek megfelelően (a továbbiakban: 4. célterület).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt célokhoz elszámolható kiadásokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3)[19] Az (1) bekezdés a) pontjának ad), valamint ae) alpontjában szereplő fejlesztés önállóan is szerepelhet egy támogatási kérelemben.

(4)[20] Az (1) bekezdés a)-d) pontjában szereplő támogatható célterületek közül együttesen több is szerepelhet egy támogatási kérelemben.

(5)[21] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célterület alapján nem vehető igénybe támogatás:

a) önálló települési alapinfrastruktúra-fejlesztésre, így különösen gázhálózat, elektromos hálózat, ivóvízhálózat, szennyvízhálózat, csapadékvíz-elvezető rendszer, tűzi-víz vezetékek, tűzi-víz tárolók, utak, járdák, vasutak, átereszek, vízi létesítmények, hulladékkezelő, egyedi szennyvízelhelyezés, hírközlési, informatikai hálózat fejlesztésére;

b)[22] az önkormányzatok által a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott, kötelezően ellátandó feladatok - kivéve a köztemető fenntartása - ellátását szolgáló épületrészek, épületek fejlesztésére;

c) az ingatlan-nyilvántartásban kastély megnevezésű ingatlan fejlesztésére;

d) vár és várrom bemutathatóvá tételére, rekonstrukciójára.

e)[23] önkormányzati bérlakás felújítására, korszerűsítésére.

(6)[24] Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célterület alapján nem vehető igénybe támogatás:

a) kastélyok, várak kertjeinek, parkjainak fejlesztésére,

b)[25]

c) gyűjteményes növénykertek és történeti kertek rendbetételére,

d) hordalékok takarítására (mederkotrás, -tisztítás, iszaptalanítás),

e) csatorna megtisztítására, rendbetételére, infrastrukturális fejlesztésére.

(7)[26] Az Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér címmel rendelkező épületen megvalósuló fejlesztésre nem vehető igénybe támogatás.

(8)[27] E rendelet alapján nem igényelhető támogatás élő állat vásárlására.

(9)[28] Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célterület vonatkozásában nem támogatható:

a) kastélyok, várak kertjeiben, parkjaiban megvalósítandó fejlesztés;

b) Natura 2000 területen megvalósítandó fejlesztés.

(10)[29] Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célterület alapján nem vehető igénybe támogatás önkormányzatok által a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott, kötelezően ellátandó feladatok ellátását szolgáló épülettel azonos helyrajzi számon elhelyezkedő játszóterek felújítására, kialakítására.

(11)[30] Ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt fejlesztések közvetlenül csak egy épületrészt érintenek, akkor az érintett kiadásokat alapterület-arányosan meg kell osztani, és az elszámolható kiadások között csak az e rendelet alapján támogatható épületrészre arányosan jutó kiadások szerepelhetnek.

A támogatás mértéke

4. §

(1)[31] Jelen támogatás alapján megítélhető összeg alapját az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelően:

a) a támogatás összege az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek esetén ügyfelenként egymást követő három pénzügyi évben nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget;

b) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetében e rendelet által támogatott célterületek vonatkozásában három egymást követő pénzügyi évben a megítélt támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget;

c) az e rendelet alapján megítélt támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet értelmében a de minimus hatálya alá tartozó szervezetek esetében mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(2) E rendelet alapján ügyfelenként legfeljebb három támogatási kérelem részesíthető támogatásban.

(3) Egy támogatási kérelem benyújtási időszakban egy ügyfél egy támogatási kérelmet nyújthat be, amely azonban több támogatási célterületre is irányulhat és különböző helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló fejlesztést is tartalmazhat. E rendelet alapján az ügyfél újabb kérelmet kizárólag a korábbi fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének beadását követően nyújthat be.

(4) A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a.

(5) Költségvetési szervek esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján, a támogatás számításának alapja, az összes nettó elszámolható kiadás.

(6) Amennyiben a beruházás a 3. célterületen belüli fejlesztésre irányul, úgy a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 80%-a, a hátrányos helyzetű területen megvalósuló ilyen irányú fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 85%-a.

(7)[32] Ha az épület, építmény tulajdonosa természetes személy, a (4) bekezdéstől eltérően az ingatlant érintő fejlesztésre vonatkozóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 70%-a.

(8) Az egyéb elszámolható kiadások tekintetében, ha eltérő támogatási intenzitások kerülnek megállapításra, egységesen a legalacsonyabb intenzitást kell figyelembe venni.

(9) A Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt évig tart.

(10) A jóváhagyott elszámolható kiadások mértéke és aránya nem haladhatja meg az építési normagyűjteményben (a továbbiakban: ÉNGY) beazonosítható tételek vonatkozásában az elszámolható kiadás, ÉNGY szerinti referenciaárát.

(11)[33] Az ügyfélen kívül az egyéb jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - kivéve a magyar állam és a megyei önkormányzat - tulajdonában lévő épületeken, építményeken végrehajtott fejlesztés nem támogatható.

(12)[34] A beruházás helye szerint illetékes LEADER HACS területén igényelhető legmagasabb támogatási összeget a 6. számú melléklet tartalmazza. Azon LEADER HACS területén, ahol a 6. számú melléklet értelmében az igényelhető támogatás összege 0 euró, a jogcím keretében támogatási kérelem nem nyújtható be.

(13)[35] Ha az ügyfél nem rendelkezik jogerős támogatási határozattal az e rendelet alapján korábbi támogatási időszakban benyújtott támogatási kérelme vonatkozásában, újabb támogatási kérelem benyújtására jogosult.

Támogatás igénybevételének feltételei

5. §

(1) Támogatásra jogosult a 2. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott ügyfél.

(2) Az 5. számú melléklet szerinti településen működő, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező ügyfél esetén csak a település külterületén megvalósuló fejlesztés támogatható.

(3)[36] E rendelet alkalmazásában az ügyfél székhelye vagy telephelye szerint illetékes LEADER HACS vagy HVK tervezési területén megvalósuló fejlesztések támogathatóak. Az ügyfél kérelme vonatkozásában a beruházás csak egy LEADER HACS vagy HVK területén valósulhat meg.

(4) Önkormányzati társulás esetében:

a) csak a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező társulás jogosult kérelem benyújtására, és

b) a fejlesztés csak a 4. és 5. számú melléklet szerinti településen valósulhat meg.

(5)[37] Amennyiben a fejlesztéssel érintett épület, építmény nem az ügyfél tulajdonában van, akkor a támogatás igénybevételének feltétele - a Vhr. 27. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően - a 4. és 5 számú melléklet szerinti településen beruházást megvalósító ügyfél és az ingatlan tulajdonosa között beruházás megvalósításáról szóló megállapodás megkötése, amely igazolja, hogy a támogatási kérelem benyújtója jogosult a beruházást megvalósítani, és az ingatlanon, az ingatlan tulajdonosa üzemeltetési kötelezettsége lejártáig az egységes arculatot meghatározó elemeken változtatásokat nem végez.

(6)[38] A 3. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott célterület alapján megvalósuló fejlesztés vonatkozásában a Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a beruházás tárgya, a fenntarthatóságának biztosítása érdekében, az üzemeltetési kötelezettség fenntartása mellett bérbe adható.

(7)[39] A 4. és 5. számú melléklet szerinti települések városi jogállását a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában kell vizsgálni.

A támogatási kérelem benyújtása

6. §

(1)[40]

(2)[41] A támogatási kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatok,

b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatok,

c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatok,

d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatok,

e) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó adatok,

f) a tervezett fejlesztésre vonatkozó adatok,

g) az ügyfél nyilatkozata a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről,

h) az ügyfél aláírása.

(3)[42]

(4) A támogatási kérelemhez csatolni kell:

a) nonprofit szervezet ügyfél esetén a bejegyzést igazoló okirat hiteles másolatát;

b) önkormányzat vagy önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsnak a fejlesztés megvalósításáról szóló határozatának hiteles kivonatát;

c)[43] bevett egyház és annak nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személye esetén a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolást;

d) a tervezett fejlesztés megvalósulási helyének feltüntetésével kiegészített, a fejlesztés településen belüli elhelyezkedését bemutató térképrészletet;

e) az értékeléshez az 1. számú mellékletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat;

f)[44]

g) amennyiben a fejlesztés az 5. számú mellékletben szereplő településen valósul meg, akkor az ügyfél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a fejlesztés a település külterületén, tanyás térségén valósul meg;

h) a Vhr. 27. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyi tervet, ha a kérelmezett támogatás összege az 5 000 000 forintot nem haladja meg;

i) a Vhr. 27. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelően, 5 000 000 forintot meghaladó kérelmezett támogatási összeg felett, pénzügyi és működtetési és fenntarthatósági terv;

j) az 5. § (4) bekezdésében foglalt megállapodás teljes bizonyító erejű okiratát;

k) az 1998/2006/EK hatálya alá tartozó szervezetek esetében, az ügyfél által az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben igénybe vett, csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozatot.

(5) A támogatási kérelemhez a Vhr. 27. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaktól eltérően - üzleti tervet nem kell csatolni.

(6)[45] Ha az ügyfél a (4) bekezdés h) és i) pontjaiban meghatározott értékhatárokra tekintettel nem köteles üzleti tervet vagy működtetési és fenntarthatósági tervet benyújtani, a támogatási kérelmének elbírálása során az értékeléssel adott pontokat arányosan kell figyelembe venni.

(7)[46] A "Kommunikációs terv" és "A vállalkozás társadalmi felelősségvállalása" című fejezetek nem képezik az üzleti terv vagy a működtetési és fenntarthatósági terv részét, benyújtásuk opcionális, függetlenül az üzleti terv vagy a működtetési és fenntarthatósági terv benyújtási kötelezettségétől. Benyújtásuk esetén a fejezeteket a (6) bekezdésben meghatározott arányosítást követően, a pontozás során egyenként maximum +5 ponttal kell figyelembe venni.

A támogatási kérelem elbírálása

7. §[47]

A támogatási kérelmek bírálatát - a Törvény 16. §-a, valamint 21. §-a alapján az MVH és a LEADER HACS között létrejött delegálási szerződés szerint - a beruházás helye szerint illetékes LEADER HACS az 1. számú mellékletben, a LEADER HACS területére megállapított pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel, továbbá a Törvény 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rangsor állításával végzi. A támogatási kérelmek rangsorolása után a rendelkezésre álló keret alapján az MVH hozza meg a támogatási határozatot.

A kifizetési kérelem benyújtása

8. §[48]

(1)[49]

(2)[50]

(3) A kifizetési kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatok,

b) ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatok,

c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatok,

d) az elszámolt kiadásokra vonatkozó adatok,

e) az elszámolt kiadások indokoltságát alátámasztó adatok,

f) a lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó adatok,

g) a megvalósult fejlesztésre vonatkozó adatok,

h) az ügyfél nyilatkozata a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről,

i) az ügyfél aláírása.

(4) Az utolsó kifizetési kérelemhez csatolni kell a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kültéri, közcélú feladatokat ellátó játszótereket érintő fejlesztés esetén a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 3. §-a szerinti megfelelőségi tanúsítványokat, továbbá a használatbavétel engedélyezésére vonatkozó dokumentumokat.

8/A. §[51]

(1) A Vhr. 24. § (1) bekezdésétől eltérően, a Vhr. 24. § (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az ügyfél legkésőbb 2012. december 31. napjáig nyújthat be olyan első kifizetési kérelmet, amellyel egyéb elszámolható kiadásnak nem minősülő összeg is elszámolásra kerül. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) A Vhr. 33. § (4) és (7) bekezdésének rendelkezései az (1) bekezdésben foglaltak vonatkozásában nem alkalmazhatóak.

(3) Amennyiben az ügyfél az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4)[52] A Vhr. 17. § (2) bekezdésétől eltérően ugyanazon támogatási határozathoz kapcsolódóan az ügyfél az első kifizetési kérelem benyújtását követően három havonta nyújthat be kifizetési kérelmet.

Jogkövetkezmény

9. §

(1)[53] Ha az ügyfél a támogatási kérelemben vállalt munkavállalói létszámnál kevesebbet foglalkoztat az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt, a valamennyi kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeg 2%-át, de legfeljebb 300 000 forintot köteles intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímen visszafizetni.

(2)[54] Az (1) bekezdésben nem szabályozott pontozási szempontok tekintetében vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén, amennyiben a nem teljesítés pontszámvesztést eredményezne, az ügyfél szempontonként a valamennyi kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeg 2%-ának megfelelő összeget, de legfeljebb 300 000 forintot köteles intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímén visszafizetni.

(3)[55]

(4)[56] Ha az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozattal alátámasztott pontozási szempontok ellenőrzése során kiderül, hogy az ügyfél nem valós adatot szolgáltatott, akkor a kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül és az ügyfél támogatási jogosultsága az érintett támogatáshoz kapcsolódóan megszűnik.

Záró rendelkezés

10. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

10/A. §[57]

E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet módosításáról szóló 56/2010. (V. 6.) FVM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) 1. § (2) bekezdésével megállapított 2. § (1) bekezdés h) pontját a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, feltéve, hogy ez a rendelkezés az ügyfél számára hátrányos következménnyel nem jár.

10/B. §[58]

E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 76/2012. (VII. 27.) VM rendelettel [a továbbiakban: 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet] megállapított 8/A. §-ának rendelkezéseit a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő azon ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a támogatási kérelmet 2009. december 21. napjáig nyújtották be és a 76/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor a Vhr. 24. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megsértése miatt a 35. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásának lenne helye, vagy a Vhr. 35. § (9) bekezdésében foglalt bármelyik döntés még nem emelkedett jogerőre, vagy annak kapcsán bírósági felülvizsgálat van folyamatban.

10/C. §[59]

E rendeletnek a vidékfejlesztési miniszter felelősségi körébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényhez kapcsolódó, valamint más vidékfejlesztési tárgyú módosításáról szóló 121/2013. (XII. 16.) VM rendelettel [a továbbiakban: 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet] megállapított 8/A. § (4) bekezdését a 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

10/D. §[60]

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet]

a) megállapított 9. § (1) és (2) bekezdést a 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 9. § (3) bekezdést a 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban sem kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

11. §

Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 52. cikk b) pontja ii. alpontjának végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 135/2008. (X. 18.) FVM rendelethez[61]

Értékelési szempontok

1.1 "A BAKONYÉRT" Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület területén alkalmazandó pontozás

1.2 "Duna-Pilis-Gerecse" Vidékfejlesztési Egyesület területén alkalmazandó pontozás

1.3 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület területén alkalmazandó pontozás

1.4 3-as KÉZFOGÁS NKft. területén alkalmazandó pontozás

1.5 A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület területén alkalmazandó pontozás

1.6 Abaúj Leader Egyesület területén alkalmazandó pontozás

1.7 Alpokalja Ikvamente Leader Egyesület területén alkalmazandó pontozás

1.8 Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért Egyesület területén alkalmazandó pontozás

1.9 Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület területén alkalmazandó pontozás

1.10 Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület területén alkalmazandó pontozás

1.11 Borsod-Torna-Gömör Egyesület területén alkalmazandó pontozás