162/2008. (XII. 18.) FVM rendelet

a szőlőtermelési potenciálról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

Fogalommeghatározások

1. §

E rendelet alkalmazásában:

a) átadó: a szőlőültetvény engedélyezett kivágásával keletkezett újratelepítési jogát - amely a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási törvény) szerint mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül - átruházó természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) átvevő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire az átadó az újratelepítési jogát átruházza,

c) művelet: telepítés, kivágás, pótlás, fajtaváltás.

Nyilvántartások és jelentések

2. §

(1) A borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 74. cikkében meghatározott szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzék elkészítése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) feladata. A jegyzék elkészítéséhez a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) a bizottsági rendelet XIII. mellékletében meghatározott táblázatok használatával adatot szolgáltat az MVH részére minden év december 30-ig az adott év július 31-i állapotnak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok alapján az MVH a szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzéket minden év január 30-ig megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter), aki azt minden év március 1-jéig eljuttatja az Európai Bizottsághoz.

3. §

(1) A hegybíró minden tudomására jutott, engedély nélküli telepítést, illetve kivágást azonnal jelent a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) Központ részére. Az MgSzH ezt követően helyszíni ellenőrzést végez, és a jegyzőkönyv egy példányát tíz napon belül megküldi az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága (a továbbiakban: MVH PKI) részére.

(2) Az MgSzH adatszolgáltatása alapján az MVH PKI nyilvántartást vezet az adott borpiaci évben engedély nélkül telepített és kivágott ültetvényekről, és az erről készített jelentést a borpiaci évet követő január 30-ig megküldi a miniszter részére a bizottsági rendelet XIII. mellékletében foglalt táblázatok szerint.

(3) A miniszter minden év március 1-ig megküldi az Európai Bizottság részére az engedély nélkül telepített ültetvényekről szóló tájékoztatást.

Ültetvénytelepítés és -kivágás

4. §

(1) A telepítési, illetve kivágási engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a telepítés, illetve a kivágás tervezett megkezdése előtt legalább kettő hónappal, helyrajzi számonként külön, a kérelemben megjelölt terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani.

(2) Engedélyt az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely):

a) az eljárási törvény 28. § (1) bekezdésében előírt regisztrációs kötelezettségének eleget tett, és

b) a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa, vagy

c) az ingatlant érvényes jogcím alapján használja.

(3) A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyet az MVH közleményben tesz közzé. A nyomtatvány tartalmi elemei az alábbiak:

a) kérelmező regisztrációs száma;

b) kérelmező neve, címe;

c) a művelettel érintett terület adatai (helységnév, helyrajzi szám, területnagyság);

d) az ültetvény adatai (fajta megnevezés, művelésmód, területnagyság);

e) a kérelmező aláírása.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelemben megjelölt területre vonatkozó, harminc napnál nem régebbi, nem hiteles tulajdonilap-másolatot (a tulajdonilap-másolatról készített fénymásolat is benyújtható);

b) osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén valamennyi tulajdonostárs, illetve a saját vagy közös tulajdonban lévő, de özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvező, özvegyi joggal rendelkező személy - e rendelet melléklete szerinti - nyilatkozatát, eredeti példányban, arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett művelet végrehajtásához hozzájárul;

c) használatot biztosító jogviszony esetében az erre vonatkozó szerződés másolatát, valamint a használatba adó nyilatkozatát, eredeti példányban, arra vonatkozóan, hogy a kérelmezett művelet végrehajtásához hozzájárul;

d) telepítés esetén a hegybíró által vezetett nyilvántartásból kiadott kivonatot az újratelepítési joggal való rendelkezésről, valamint a jog keletkezésének időpontjáról;

e) kivágás, valamint pótlás, vagy fajtaváltás esetén a Hegyközségi Informatikai Rendszerből (HEGYIR) nyomtatott szőlőültetvény kataszteri kivonatot;

f) gyökérnemes (saját gyökerű) szaporítóanyag felhasználása esetén az MgSzH illetékes területi szerve által kiadott talajtani igazolást a talaj filoxéra ellenállóságáról;

g) telepítési, pótlási, fajtaváltási engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban előírt - öt évnél nem régebbi - ültetvénytelepítést megalapozó talajvédelmi terv másolatát;

h) törzsültetvény telepítése esetén a külön jogszabályban előírt, az MgSzH Központja által kiadott előzetes engedély másolatát;

i) kísérleti ültetvénytelepítés esetén az MgSzH Központ növénytermesztési hatósága által kiadott hozzájáruló nyilatkozat másolatát.

(5) A kérelmet alaki és tartalmi szempontból a hegybíró megvizsgálja és véleményezi az alábbi szempontok alapján:

a) a kérelemben szereplő fajták az adott termőhelyen telepíthetők-e;

b) a telepítésre tervezett terület ökológiai szempontból alkalmas-e szőlőművelésre;

c) a telepítés megfelel-e a hegyközségi rendtartásnak;

d) az ingatlan határától meghatározott ültetési távolság eléri-e legalább a sortávolság felét;

e) a kérelem egyebekben teljes-e, illetve tartalmazza-e a (4) bekezdés szerinti összes szükséges mellékletet.

(6) A kérelmet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a hegybíró a véleményével együtt továbbítja az MVH PKI részére.

(7) Csemegeszőlő és alany ültetvény telepítése, valamint pótlás vagy fajtaváltás esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés d) pontjában előírtakat nem kell alkalmazni.

5. §

(1) Az MVH a kérelmekben megjelölt területeket a döntés meghozatala előtt, illetve azt követően is ellenőrizheti. A jogszabályi előírásoknak megfelelő kérelmet az MVH PKI határozatával engedélyezi.

(2) Az engedély legfeljebb három évig érvényes, az érvényességi időt az engedélyen fel kell tüntetni.

(3) Ha az MVH az engedélyezési eljárással összefüggő helyszíni ellenőrzése során megállapítja, hogy a műveletet az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, de egyéb tekintetben a benyújtott kérelem és az elvégzett művelet a jogszabályokban előírt követelményeknek megfelel, úgy az engedély kiadása mellett a kérelmezőt a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43/C. §-a szerinti mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.

(4) El kell utasítani a kérelmet, ha a tervezett művelet nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az illetékes hegyközség rendtartása előírásainak.

6. §

(1) Az érvényes telepítési vagy kivágási engedéllyel rendelkező ügyfél az elvégzett műveletet annak befejezésétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni a hegybírónak és az MgSzH Központnak. A bejelentést követő harminc napon belül az MgSzH növénytermesztési hatósági jogkörben ellenőrzi, hogy a telepítés, illetve a kivágás megfelel-e az engedélyben foglaltaknak, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet megküldi a hegybíró részére.

(2) Ha az MgSzH az ellenőrzése során megállapítja, hogy a szőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, az MVH PKI egyidejű tájékoztatása mellett felszólítja a telepítőt, hogy kezdeményezze - a Btv. 43/B. § (1) bekezdése szerint - a telepítési engedély módosítását.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az MVH PKI a telepítőt - a Btv. 43/C. §-a szerint - mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, és a telepítési engedély módosítása iránti kérelmet jóváhagyja, ha az ültetvény fennmaradásának a külön jogszabályok alapján nincs akadálya. Ha a telepítési engedély módosítására nincs lehetőség, úgy a Btv. 43/B. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. §

(1) A borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdésében, illetve a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 479/2008/EK (2008. április 29.) tanácsi rendelet 90. cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével, 2004. április 30-a után telepített szőlőültetvényt ki kell vágni, illetve az ültetvényen keletkezett termést lepárlás céljára kell leadni.

(2) Amennyiben az MVH tudomására jut, hogy az (1) bekezdésben meghatározott telepítést hajtottak végre, az MVH PKI határidő kitűzésével felszólítja az engedély nélkül telepített ültetvény használóját (a továbbiakban: használó) a szőlőültetvény kivágására. Ha a használó a kivágási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy az MVH PKI a bizottsági rendelet 55. cikk (1) bekezdésének megfelelően bírságot szab ki.

8. §

(1) A 7. § (1) bekezdésben meghatározott engedély nélkül telepített ültetvények termése kizárólag olyan alkohol készítése céljára adható le, amelynek alkoholtartalma a 80 térfogatszázalékot meghaladja.

(2) A használó az ültetvény szőlőtermésének lepárlásáról szóló szerződést a 7. § (2) bekezdésben meghatározott határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet alapján jóváhagyott lepárló üzemmel megkötni, és az eredeti szerződést a megkötéstől számított tizenöt napon belül az MVH PKI részére megküldeni.

(3) A szerződéshez csatolni kell az engedély nélkül telepített ültetvény területére vonatkozóan a hegybíró által kiadott hatósági bizonyítványt, amely tartalmazza a termésátlagot, valamint az átlagos borkihozatalt. A használónak legalább a hatósági bizonyítványon szereplő mennyiség tekintetében kell a (2) bekezdés szerinti szerződést megkötnie.

(4) A lepárlásáról szóló szerződés benyújtásának módját az MVH közleményben hirdeti ki.

(5) Az engedély nélkül telepített ültetvény szőlőtermésének lepárlásra történő leadásáról szóló bizonylatokat (szállítólevél és felvásárlási jegy) a használó a kiállítás napjától számított 8 napon belül, de legkésőbb a kiállítás évében október 30-áig köteles az MVH PKI részére benyújtani.

(6) Amennyiben a használó az ültetvény szőlőtermésének lepárlásáról szóló szerződést vagy az ültetvény szőlőtermésének lepárlásra történő leadásáról szóló bizonylatot az MVH PKI részére határidőre nem nyújtja be, az MVH az eljárási törvény 71. §-a szerinti mulasztási bírságot szab ki. A mulasztási bírság kiszabásakor figyelembe kell venni a mulasztás gyakoriságát, és az ültetvény nagyságát.

(7) A lepárlóüzem a beszállított termés lepárlását követő második hónap végéig köteles az MVH PKI részére az alábbi dokumentumokat benyújtani:

a) a szerződésbe foglalt termés átvételi bizonylatainak másolatát,

b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: 8/2004. PM rendelet) 33. melléklete szerinti termelési napló másolatát tételenként,

c) a 8/2004. PM rendelet 28. melléklete szerinti, a Vám- és Pénzügyőrség által ellenjegyzett termékmérleg nyilvántartások másolatait azokra a hónapokra, amelyekben az adott termék lepárlásra került,

d) az előállított alkoholra vonatkozó, az MgSzH Borminősítési Igazgatósága által kiállított minősítési bizonylatot tételenként.

(8) Amennyiben a lepárló üzem a - a lepárlásról szóló szerződés alapján - beszállított termésnek a lepárlását igazoló, előző pontban meghatározott dokumentumait határidőre nem nyújtja be, az MVH az eljárási törvény 71. §-a szerinti mulasztási bírságot szab ki.

(9) A lepárlással kapcsolatban felmerült összes költség a használót terheli.

Újratelepítési jogok

9. §

(1) Újratelepítési jog az árutermő borszőlő ültetvény engedélyezett kivágásával keletkezik. Az újratelepítési jog a kivágott ültetvénnyel megegyező nagyságú területre vonatkozik.

(2) Az újratelepítési jog jogosultja lehet az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a 4. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, valamint aki e rendelet hatálybalépését megelőzően a jogszabályi előírásoknak megfelelően újratelepítési jogot szerzett, továbbá akire az újratelepítési jogot a jogosult átruházta.

(3) A jogosult az újratelepítési jogát Magyarországon bárhol, a használatában vagy tulajdonában lévő szőlőültetvény telepítésére alkalmas földrészleten felhasználhatja a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig, vagy másra átruházhatja.

10. §

(1) Az engedéllyel történt kivágást követően a hegybíró az újratelepítési jog keletkezéséről szóló határozatát közli a jogosulttal. A határozatnak a külön jogszabályban meghatározottakon túl tartalmaznia kell

a) a kivágott ültetvény azonosító adatait (település neve, terület helyrajzi száma),

b) a kivágás időpontját,

c) a kivágási engedély számát, valamint

d) a kivágott ültetvény nagyságát.

(2) Az újratelepítési jogot a jog keletkezésétől annak felhasználásáig, ennek hiányában a jog keletkezésétől számított nyolcadik borpiaci év végéig azon hegyközség hegybírója tartja nyilván az ültetvénykataszter részeként, amelynek illetékességi területén történő kivágással a jog keletkezett.

(3) A kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig fel nem használt újratelepítési jogok térítésmentesen átkerülnek az MVH által vezetett központi jogtartalékba.

11. §

(1) Az újratelepítési jog átruházásáról szóló szerződés eredeti példányát - a megkötéstől számított tizenöt napon belül - az átvevőnek meg kell küldenie az MVH PKI részére jóváhagyás céljából. A határidőn túl benyújtott kérelmet az MVH PKI érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(2) Az újratelepítési jog átruházásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásához kapcsolódó nyomtatványok rendszeresítése céljából az MVH közleményt ad ki.

(3) Az újratelepítési jog átruházásáról szóló szerződés csak abban az esetben hagyható jóvá, ha az átvevő eleget tett az eljárási törvény 28. § (1) bekezdésében előírt regisztrációs kötelezettségének.

(4) Az újratelepítési jog átruházásáról szóló szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, aminek tartalmaznia kell az átadó és az átvevő nevét, címét, az újratelepítési jog nagyságát négyzetméterben kifejezve, valamint az átadó és az átvevő aláírását. Az újratelepítési jog átruházására irányuló szerződés benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani a hegybíró által, külön jogszabályban meghatározottak szerint az átadó kérelmére kiállított - a szerződés megkötésének dátumától 30 napnál nem régebbi -, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalmú hatósági bizonyítványt arról, hogy az átadó rendelkezik az átruházni kívánt újratelepítési joggal.

12. §

(1) Az újratelepítési jogot csak az MVH PKI jóváhagyását követően lehet az átvevő részére átvezetni. Az átvevő a szerződést és annak jóváhagyásáról szóló határozatot a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az újratelepítési jog keletkezéséről határozatot hozó hegybírónak bemutatni és kérni, hogy a változást az ültetvénykataszterben vezessék át. Az ültetvénykataszterben való átvezetés tényéről a hegybíró a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozatot ad ki, és a határozat egy példányát megküldi az MVH PKI részére is.

(2) Ha az újratelepítési jogot más hegyközség területén használják fel, mint ahol azt nyilvántartják, a felhasználás területe szerint illetékes hegyközség hegybírója által vezetett ültetvénykataszterben az újratelepítési jogot a felhasználás tényleges megtörténtéig vagy a felhasználás meghiúsulásáig ideiglenesen át kell vezetni.

(3) Az újratelepítési jog ideiglenes átvezetéséről szóló határozat a felhasználás területe szerint illetékes hegybíró abban az esetben adja ki, ha az újratelepítési jogot nyilvántartó hegybíró által hozott, az újratelepítési jog ültetvénykataszterből történő törléséről szóló, külön jogszabály szerinti határozatát bemutatták. Az ideiglenes átvezetés té-nyéről a hegybíró nyolc napon belül értesíti a törlésről határozatot hozó hegybírót.

(4) Amennyiben a felhasználás meghiúsul, a hegybíró az ideiglenesen nyilvántartott újratelepítési jogot törli az ültetvénykataszterből és a jog tulajdonosával közli az erre vonatkozó határozatát. A jog tulajdonosának a jogot eredetileg nyilvántartó hegybíró ültetvénykataszterébe vissza kell vezettetnie, amelyről a hegybíró a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozatot hoz, és erről az átvezetést kérő jogtulajdonost értesíti.

(5) Az e § szerint meghozott határozatnak, a külön jogszabályban meghatározottakon túl tartalmaznia kell a 10. § (1) bekezdésében jelölt adatokat is.

Átmeneti és záró rendelkezések

13. §

Az 1996. május 1. és 2004. április 30. között engedéllyel kivágott ültetvények után, a kivágási engedéllyel rendelkező, a kivágás tényének igazolását követően, valamint az újratelepítési jog átruházása esetén az átvevő az újratelepítési jogot 2010. július 31-ig használhatja fel.

14. §

(1) Ez a rendelet 2008. december 22-én lép hatályba, egyidejűleg a szőlőtermelési potenciálra, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 7/2007. (I. 30.) FVM rendelet hatályát veszti.

(2) A 2. § (2) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettséget első alkalommal 2009-ben kell teljesíteni.

(3) E rendelet

a) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-ei 479/2008/EK tanácsi rendelet V. címének, valamint

b) a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK (2008. június 27.) bizottsági rendelet IV. címének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 162/2008. (XII. 18.) FVM rendelethez