8/2004. (III. 10.) PM rendelet

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. §-a (2) bekezdésének a-e), g)-l) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:[1]

Engedély iránti kérelmek[2]

1. §[3]

A Jöt. szerinti engedélyek iránti kérelmek közül

a) az adóraktári engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet, az 1/A. számú melléklet vagy az 1/B. számú melléklet,

b) a keretengedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet,

c) a felhasználói engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet,

d) a bejegyzett kereskedő engedélye iránti kérelmet a 4. számú melléklet,

e) a bejegyzett feladó engedélye iránti kérelmet az 5. számú melléklet,

f) a jövedéki engedély iránti kérelmet a 8. számú melléklet

szerinti adattartalmú, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban kell a vámhatósághoz benyújtani.

Adóraktári engedély iránti kérelem

2. §

(1) Az adóraktári engedély iránti kérelemhez - a 3. §-ban és a 3/A. §-ban foglalt eltéréssel - csatolni kell[4]

a)[5] a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt), vagy - egyéni vállalkozó esetén - a tevékenység bejelentéséről az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott igazolást vagy a vállalkozói igazolványt (a továbbiakban együtt: vállalkozói igazolvány), illetve az őstermelői igazolványt;

b)[6]

c)[7]

d)[8]

e) a jövedéki termék előállítására, a jövedéki termék előállításához szükséges anyagok és az előállított, a betárolt jövedéki termékek raktározására, tárolására, illetve szállítására adóraktárként működtetni kívánt, továbbá az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek, illetve terméktávvezeték, hajó, vasúti iparvágányok (a továbbiakban: adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;

f) - a jövedéki termék előállítására irányuló adóraktári engedélykérelem esetében - az adóraktár berendezéseinek technológiai rajzát, műszaki leírását, a technológiai folyamatábrát;

g) az adóraktárban használt tárolótartályok, tárolóedények, mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;

h) az alapanyag és a tárolt, a betárolt, az előállított jövedéki termék készletre vétele, adóraktáron belüli felhasználása, egyéb készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének leírását;

i)[9] az adóraktárban folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt engedélyek listáját, adóraktárankénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

j)[10] a 76. § (2)-(3) bekezdés szerinti termékkísérő okmány, az egyszerűsített kísérő okmány, a borkísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített, eredeti aláírásmintáját, kivéve, ha az adóraktári engedély iránti kérelemmel egyidejűleg a 78. § (3) bekezdésében említett különleges bélyegző alkalmazásának engedélyezését is kérik;

k) az adóraktár - kivéve a Jöt. 58. § (4) bekezdés d) pontjában említett vasúti tartálykocsiban tároló adóraktár - mintavételi szabályzatát;

l) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;

m) a Jöt.-ben és az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását;

n)[11] - a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére, valamint sörfőzdére engedélyt kérelmező kivételével - az adóraktár engedélyese vagy az adóraktár által jövedéki ügyintézőként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának vagy a 28. § (1) bekezdés szerinti egyéb szakképesítést, szakmai végzettséget igazoló bizonyítványának hiteles másolatát, továbbá - megbízott személy esetén - a megbízó személy által a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátásáról kiállított, a megbízó és a megbízott adatait (természetes személy esetén név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím, gazdálkodó szerv esetén cégnév, székhely, cégjegyzék száma, illetve vállalkozói igazolvány száma), aláírását, valamint a megbízás ellátásának kezdő időpontját, időtartamát tartalmazó iratot;

o)[12] a sörfőzde engedélyt kérelmező esetében a Jöt. 78. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséről szóló nyilatkozatot;

p)[13] a 61. § (1)-(2) bekezdésében vagy a 61/A. § (1) bekezdésében foglalttól eltérő denaturálási eljárás leírását.

q)[14] szeszfőzde adóraktár esetében a közvetlen értékesítésre vonatkozó kérelmet.

(2)[15] Az engedélyezési eljárás során az adóraktár helyszínrajzát, műszaki, technikai és építési dokumentumait, az (1) bekezdés i) pontja szerinti engedélyek, illetve - a boradóraktári engedély kérelmező kivételével - az adóraktárban használt tárolótartályokra, tárolóedényekre, mérőberendezésekre vonatkozó hitelesítési bizonylatok eredeti példányát, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, továbbá - a szőlőbor és az ásványolaj előállítására, valamint a jövedéki termék önálló tárolására, raktározására vagy önálló palackozására engedélyt kérelmező kivételével - a jövedéki termék gyártmánylapját a vámhatóság kérésére kell a kérelmezőnek benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia.

(3)[16] Ha a dohánygyártmány adóraktári engedélyt kérelmező dohánygyártmány gyártására alkalmas gép előállítását és tesztelését végzi, az adóraktári engedélykérelemhez az (1) bekezdés f) pontjában foglalt dokumentumok helyett a tesztelni tervezett gépek általános műszaki leírását, technológiai rajzát és technológiai folyamatábráját kell csatolnia.

(4) A Jöt. 72. §-a (7) bekezdésének és 78. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában összefüggő helyrajzi számokon szereplő üzemnek kell tekinteni azt a több helyrajzi számon elhelyezkedő üzemet is, amely helyrajzi számainak folytonosságát csak út, vasúti vágány vagy vízfolyás szakítja meg.

(5)[17] Amennyiben a Jöt. 48/D. § (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelmező - választása szerint - úgy dönt, hogy az adóraktári engedély iránti kérelméhez nem csatolja a kérelmező természetes személyre vagy a kérelmező szervezet vezető tisztségviselőjére (tisztségviselőire) vonatkozó, a Jöt. 48/D. § (1) bekezdésében meghatározott feltételt igazoló hatósági bizonyítványt, vagy nem közvetlenül a bűnügyi nyilvántartó szervtől kéri a Jöt. 48/D. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel fennállására vonatkozó adatoknak (a továbbiakban: személyes adatok) a vámhatósághoz történő továbbítását, akkor az érintett személy (személyek) személyes adatainak bűnügyi nyilvántartó szervtől történő, vámhatóság általi beszerzéséhez szükséges, a vámhatóságnak adott, az engedélykérelemhez csatolt felhatalmazó nyilatkozatban (nyilatkozatokban) az érintett személynek (személyeknek) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 69. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait kell feltüntetni.

(6)[18]

(7)[19]

3. §

(1) A Jöt. 82. § (1) bekezdés szerinti egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a)[20] a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt;

b)[21] kötelező hegyközségi tagság esetében a gazdasági aktaszámot tartalmazó okiratot, eredetiben;

c)[22] a szőlőbor, a Jöt. 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a pezsgő előállítására, az előállításukhoz szükséges anyagok és az előállított, betárolt szőlőbor, a Jöt. 80. § (2a) bekezdése szerinti termék és pezsgő raktározására, tárolására szolgáló, adóraktárként működtetni kívánt helyiség(ek) (a továbbiakban: egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;

d)[23] amennyiben a kérelmező egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, és a borkísérő okmány aláírására jogosult személy nem azonos az engedélyt kérelmező természetes személlyel, a borkísérő okmány aláírására jogosult személy(ek) közjegyző által hitelesített vagy az aláírásra jogosult személy(ek) által a kérelem személyesen történő benyújtásakor, a vámhatóság képviselőjének jelenlétében megadott aláírás mintáját;

e) az egyszerűsített adóraktárban használt tárolótartályok (hordók) listáját, azok anyagának, azonosításra alkalmas jelének, űrtartalmának, helyének feltüntetésével;

f)[24] a szőlő nem szőlőborrá történő feldolgozása esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

g)[25] a külön jogszabály szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: pincekönyv) vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartásvezetés leírását, adóraktáranként;

h) az e rendelet 66. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti esetben továbbá az egyszerűsített adóraktár helyszínrajzát, amelyen pontosan fel kell tüntetni a kérelmező által adóraktárként használt pincerészt, azon belül a tárolóedények pontos helyét, azonosításra alkalmas jelét, darabszámát, űrtartalmát;

i)[26] a szőlőbor előállítása, illetve pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére palackos kiszerelésben vagy kimérve, helyben fogyasztásra történő értékesítése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyek listáját, telephelyenkénti összeállításban (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja).

j)[27] a Jöt. 80. § (2a) bekezdése szerinti termék és a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő előállítási szándéka esetén az erről szóló nyilatkozatot;

k)[28] egyszerűsített pincekönyv-vezetés választása esetén a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: pincekönyves rendelet) meghatározott feltételeknek való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatot.

(2)[29]

(3)[30] A kérelmezőnek az (1) bekezdés f) és i) pontjában foglalt hatósági engedélyek eredeti példányát a vámhatóság kérésére kell benyújtania vagy a helyszíni ellenőrzés keretében bemutatnia.

(4)[31]

3/A. §[32]

(1) A Jöt. 58. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, kísérleti előállítást végző üzem adóraktári engedélye iránti kérelemhez csatolni kell

a)[33] a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolványt;

b)[34]

c) a nemzeti vagy uniós támogatás elnyerését alátámasztó dokumentumokat (támogatási szerződést);

d) a végezni kívánt tevékenység technológiai folyamatának leírását;

e)[35] az egyszerűsített kísérő okmány aláírásra jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírásmintáját eredetiben;

f) a felajánlott jövedéki biztosíték vagy a jövedéki biztosíték nyújtása alóli mentesülés számításának levezetését;

g) az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását,

h)[36] a 61. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 61/A. § (1) bekezdésében foglalttól eltérő denaturálási eljárás leírását.

(2)[37]

3/B. §[38]

A Jöt. 58. § (1) bekezdés k) pontja szerinti tiszta növényiolaj-gyártó adóraktári engedély iránti kérelméhez csatolni kell

a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) vagy a vállalkozói, illetve őstermelői igazolványt;

b) a tiszta növényi olaj előállítás technológiai folyamatának leírását;

c) az adóraktárban használt tárolótartályok (hordók) listáját, azok anyagának, azonosításra alkalmas jelének, űrtartalmának, helyének feltüntetésével;

d) a felajánlott jövedéki biztosíték vagy a jövedéki biztosíték nyújtása alóli mentesülés számításának levezetését;

e) az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását.

4. §[39]

A vámhatóság az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtását követő 15 napon belül az adóraktárban helyszíni szemlét tart.

5. §[40]

(1) A vámhatóság az engedélyezési eljárás keretében - az engedély kiadásának feltételeként - hivatalos zár elhelyezését határozhatja meg a szeszüzem és a szeszfőzde adóraktár üzemi és mérőberendezésein, csővezetékein, tárolótartályain, egyéb berendezésein. Hivatalos zár alkalmazása abból a célból határozható meg, hogy a jövedéki terméket az üzemi berendezés zárt rendszeréből, a mérőberendezés kikerülésével, illetve a hivatalos zár megsértése nélkül kivenni, valamint az üzemi berendezést rendeltetésétől eltérően használni ne lehessen.

(2) A vámhatóság jegyzőkönyvben határozza meg az üzemi és mérőberendezéseknek, tárolótartályoknak azokat a pontjait, ahol hivatalos zárat, borítót kell alkalmazni. Az alkalmazott zárak, borítók a más hatóságok által felhelyezett jelzéseket (bélyegzéseket) nem takarhatják, nem rongálhatják.

5/A. §[41]

(1)[42] A kísérleti előállítást végző üzemre adóraktári engedélyt a vámhatóság abban az esetben ad ki, ha

a) a kérelmező nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

b) a kérelmező nemzeti vagy uniós támogatást nyert el bioüzemanyag kísérleti fejlesztés keretében történő előállítására;

c) a kérelmező a Jöt. 58. § (5) bekezdése szerint teljesíti a jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettségét;

d) az adóraktárként szolgáló hely és annak berendezése (műszaki, technikai felszereltsége) alkalmas az előállított, raktározott jövedéki termék biztonságos tárolására, pontos mennyiségi számbavételére, és a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések lefolytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.

(2) A kísérleti előállítást végző üzemre az adóraktári engedély határozott időre szóló érvényességgel, legfeljebb a kísérleti fejlesztés kezdő napjától a kísérleti fejlesztés időtartamának lejártát követő 30. napig terjedő időszakra adható ki.

5/B. §[43]

A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktári engedélyt a vámhatóság abban az esetben adja ki, ha az 5/A. § (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti feltétel teljesül, valamint a kérelmező a Jöt. 58. § (5a) bekezdése szerint teljesíti a jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettségét.

6. §[44]

(1) A vámhatóság a helyszíni szemlét követő 15 napon belül végzésben közli a kérelmezővel a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosítékra felajánlott összeg elfogadását vagy attól eltérő összegben való megállapítását.

(2) Az adóraktári engedélyt a vámhatóság az (1) bekezdés szerinti esetben a jövedéki biztosíték 29. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetiben való közlését követően a 9. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A vámhatóság az adóraktári engedélyhez csatolja a kérelemhez benyújtott nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot.

(3) A vámhatóság a kísérleti előállítást végző üzem adóraktári engedélyében feltünteti az adóraktári engedély megszűnésének az 5/A. § (2) bekezdése szerinti időpontját.

(4) Az adóraktári engedélyben a 2. § (1) bekezdés p) pontja, illetve a 3/A. § (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben fel kell tüntetni az alkalmazott denaturálási eljárást.

7. §[45]

(1) A vámhatóság az adóraktári engedély iránti kérelmet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - elutasítja, ha a kérelmező:

a) a jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételeit (műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök - a Jöt.-ben foglalt kivétellel -, hitelesített tartályok stb.) nem biztosította;

b) az üzemi berendezéseket, csőcsatlakozásokat úgy alakította ki, hogy azokon - a vámhatóság által a helyszíni szemlén történt egyeztetés alapján szükségesnek tartott - hivatalos zárak nem alkalmazhatók;

c) a jövedéki termékek, a zárjegyek, az adójegyek biztonságos raktározásának, tárolásának feltételeit nem alakította ki, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;

d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtette meg;

e) a tevékenység folytatására és a jövedéki termékek előállítására jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

f) a vámhatóság által elfogadott vagy meghatározott jogtiszta számítógépes rendszert a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint nem alakította ki;

g) a Jöt. 35. §-ában és 36. §-ában foglalt egyéb feltételeknek nem felel meg.

(2) A vámhatóság a kísérleti előállítást végző üzem esetében az adóraktári engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező az 5/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg.

(3) A vámhatóság a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében az adóraktári engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező az 5/B. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.

8. §

(1)[46] A Jöt. 37. § (7)-(8) bekezdésének és 48/C. §-ának alkalmazásában az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélykérelemben megadott, valamint az adóraktári engedélyben [a betétlap(ok)ban] foglalt adatokat érintő minden változást, módosítást bejelentési kötelezettséggel járó változásnak kell tekinteni.

(2)[47] A bejelentési kötelezettséggel járó változást a vámhatósághoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül, illetve a Jöt. 48/C. §-a szerinti jogutódlás esetén legkésőbb a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásának napját követő 5. munkanapig - a borkísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén legkésőbb a következő munkanapon - be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet, 1/A. számú melléklet vagy az 1/B. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által az engedélykérelemre rendszeresített és az internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon teljesíthető. A Jöt. 37. § (8) bekezdése szerinti bejelentés engedély módosítása iránti kérelemnek, minden egyéb bejelentés változásbejelentésnek minősül függetlenül attól, hogy a bejelentés nyomán szükséges-e az engedélyt módosítani.

(2a)[48] Ha a dohánygyártmány adóraktár-engedélyes dohánygyártmány gyártására alkalmas gép tesztelését végzi, a tesztelendő gépek tekintetében az (1) bekezdés szerinti változások közül kizárólag a 69. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásában még nem szereplő új típusú gép tesztelését kell a (2) bekezdés szerint bejelentenie.

(3)[49] A változásbejelentéshez és az adóraktári engedély (egyszerűsített adóraktári engedély) módosítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a változással érintett eredeti adóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t];

b) az adóraktári engedélyben nem szereplő jövedéki termék előállítása vagy új tevékenység végzése esetén, illetve a tevékenységek további telephelyen (adóraktárban) történő végzése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt engedélyeket, kivéve, ha az adóraktárban korábban engedélyezett másik jövedéki termék, tevékenység kapcsán azt már bemutatták;

c) jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezetek jogutódlása esetén annak bejelentésekor a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelemnek a cégbírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, a jogutód(ok) társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát), valamint a 2-3/A. §-ban meghatározott azon nyilatkozatokat, okmányokat és igazolásokat, melyek az adóraktár működtetéséhez kapcsolódó - a jogutódlásból eredő változásokkal érintett - jogszabályi feltételeknek a teljesítését igazolják;

d) a Jöt. 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az adóraktár engedélyesének örököse, illetve özvegye az adóraktár-engedélyes halotti anyakönyvi kivonatát, az adóraktár (egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy őstermelői igazolványát, a 2. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt dokumentumot, valamint a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását.

(4) További adóraktár, illetve egyszerűsített adóraktár működtetése iránti kérelme esetén

a)[50] az adóraktár-engedélyesnek az adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre, a 2. § (1) bekezdés e)-m) pontjában,

b) az egyszerűsített adóraktár engedélyesének az egyszerűsített adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre a 3. § (1) bekezdésének c), f) és g) pontjában

meghatározott dokumentációt, okiratot kell csatolnia.

(5)[51]

(6)[52] A vámhatóság az engedély módosítása iránti kérelemben vagy a változás-bejelentésben foglaltak alapján az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt vagy a betétlapot - szükség esetén mindkettőt - bevonja, és új adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt vagy betétlapot ad ki.

9. §

(1)[53] A Jöt. 37. § (10) bekezdésben meghatározott változásnak kell tekinteni a technológiai és technikai feltételek megváltozását, a jogszabályban előírt hatósági engedélyekben foglaltaktól eltérő működtetést, továbbá az előállított és betárolt jövedéki termékek biztonságos raktározásának, tárolásának, és - a bor kivételével - a pontos mennyiségi számbavétel feltételének megváltozását.

(2) A Jöt. 38. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények megváltozása lehet különösen az adómérték változása, továbbá az előállított, raktározott jövedéki termék mennyiségének olyan mértékű megváltozása, amely alapján a jövedéki biztosíték összegét több, mint 25%-kal kell megemelni, valamint, ha a rendelkezésre bocsátott jövedéki biztosíték érvényesíthetősége kétségessé válik.

(3)[54] A kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

Keretengedély

10. §

(1) A keretengedély iránti kérelemhez - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - csatolni kell

a)[55] a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói igazolványát;

b)[56]

c)[57]

d) a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér), illetve a jövedéki termék felhasználására szolgáló üzem, és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: adómentes üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;

e) a jövedéki termék termék-előállításhoz történő felhasználása esetén az adómentes üzem üzemi berendezéseinek technológiai rajzát, a technológiai folyamatábrát;

f) az adómentes üzemben jövedéki termék tárolására használt tárolótartályok, tárolóedények, mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;

g) a betárolt jövedéki termék készletrevétele, adómentes üzemen belüli felhasználása, egyéb készletváltozása nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;

h)[58] az adómentes üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt engedélyek listáját (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

i) a jövedéki termék beszerzésére vonatkozó havi ütemtervet;

j) az alkoholtermék részleges denaturálására vonatkozó leírást, valamint a Jöt. 68. § (3) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott nyilatkozatot, az e rendelet 89. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel;

k)[59]

l) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;

m) a jövedéki termékre vonatkozó mintavételi szabályzatát;

n) a Jöt.-ben és az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását;

o)[60] a Jöt. 43. § (9) bekezdésében foglalt feltétel fennállásának a hatóság általi igazolását vagy a hatósági előírások teljesítése esetén szükséges költségráfordítások levezetését;

p)[61]

r)[62] az adómentes felhasználó által jövedéki ügyintézőként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának vagy a 28. § szerinti egyéb szakképesítést, szakmai végzettséget igazoló bizonyítványának hiteles másolatát - megbízott személy esetén - továbbá, a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátására kötött szerződés eredeti példányát;

s)[63]

t) - ha az adómentes felhasználás célja nem termékelőállítás vagy a jövedéki termék nem válik az előállított termék részévé - a jövedéki termék felhasználásának mennyiségi levezetését.

(2)[64] A kérelmezőnek az adómentes üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, az (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyek, illetve az adómentes üzemben használt tárolótartályokra, tárolóedényekre, mérőberendezésekre vonatkozó hitelesítési bizonylatok eredeti példányát a vámhatóság kérésére kell benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia.

(3)[65] A Jöt. 53. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységre keretengedélyt kérelmezőnek az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglaltakat nem kell teljesítenie.

(4)[66]

(5)[67] Keretengedély iránti kérelem benyújtása esetén a 2. § (5) bekezdése rendelkezését - értelemszerűen - alkalmazni kell.

11. §[68]

(1) A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 4 napon belül az adómentes üzemben a 4. §-ban foglaltak szerint helyszíni szemlét tart.

(2) A helyszíni szemlét követő 2 napon belül a vámhatóság végzésben közli a felajánlott jövedéki biztosíték összegének elfogadását vagy ettől eltérő összegben való megállapítását.

(3) A keretengedélyt a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti esetben a jövedéki biztosíték 29. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetiben való közlését követően a 10. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A vámhatóság a keretengedélyhez csatolja a nyilvántartások mintájának jóváhagyását vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező határozatot. A keretengedély kiadása során a 6. § (3) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) A vámhatóság a keretengedélyben rögzíti - a felhasználás (a technológia) sajátosságának figyelembevételével - azt az időszakot (időpontot), amelyre vonatkozóan az elszámolást teljesíteni kell.

(5) A Jöt. 53. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás esetén keretengedélynek a külön jogszabály szerint kiadott és a vámhatóság által záradékolt elvi engedély minősül. A külön jogszabály szerint kiadott elvi engedéllyel rendelkező felhasználó az elvi engedély közlését követően a vámhatósághoz köteles benyújtani a fűtőolaj adómentes beszerzésének és felhasználásának elszámolására a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal kialakított nyilvántartásának mintáját vagy számítógépes nyilvántartás-vezetésének leírását, amelynek elfogadásáról a vámhatóság határozatban rendelkezik.

12. §[69]

A vámhatóság a keretengedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) az adózatlan jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételei [műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök és tartályok (kivéve a Jöt. 53. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti tevékenység során használt tartályokat)] nem biztosítottak;

b) az adózatlan jövedéki termék biztonságos raktározásának, tárolásának feltételei nincsenek meg, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;

c) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtették meg;

d) a tevékenység folytatására, illetve az adózatlan jövedéki termékek felhasználásával előállításra kerülő termékekre a kérelmező nem rendelkezik jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel, vagy

e) a kérelmező a Jöt. 42. § (4) bekezdés a)-b) pontja értelmében szükséges egyéb feltételeknek nem felel meg.

13. §

(1) Az engedélyezett keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, valamint a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a 2. számú melléklet szerinti keretengedély iránti kérelem II. része azon pontjainak kitöltésével kell kérni - a vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával -, amelyekben módosulás, illetve változás következik be.

(2)[70] Az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak engedélyezése a keretengedély II. részének kiállításával és kiadásával történik, egyidejűleg az előző keretengedély II. részét a vámhatóság visszavonja.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti változás a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének növekedését is eredményezi, a (2) bekezdés szerinti engedélyezésre csak az új jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követően kerülhet sor.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Jöt. 53. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adómentes célú felhasználás esetén a külön jogszabály szerint engedélyezett mennyiség módosítására, illetve újabb keretmennyiség megállapítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

14. §

(1) A keretengedély iránti kérelemben, illetve a keretengedélyben szereplő adatok - 13. § (1) bekezdésében foglaltakon kívüli - egyéb változása esetén e §, valamint a 8. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

(2)[71] Ha az adómentesen beszerzett jövedéki terméket az adómentes felhasználó a keretengedélyében megjelölttől eltérő más termék előállításához kívánja felhasználni, úgy kell eljárni, mint az új kérelem esetében, azonban a 10. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltakat nem kell teljesíteni, a 10. § (1) bekezdés d)-h), j) és l)-m) pontjaiban foglaltakat pedig csak abban az esetben kell teljesíteni, ha azokat a változás érinti.

(3)[72] Az adómérték változása esetén a jövedéki biztosítékot az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napnál hosszabb ideig érvényes keretengedély esetében a vámhatóság hivatalból, végzésben módosítja, és az adómentes felhasználó a Jöt. 38. § (9) bekezdésének rendelkezése szerint köteles gondoskodni az új jövedéki biztosíték teljesítéséről. Nem kell a jövedéki biztosítékot módosítani, amennyiben az új adómérték hatálybalépésétől számított 30 napon belül lejár a keretengedély érvényessége.

Felhasználói engedély

15. §

(1) A felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a)[73] a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói igazolványát;

b)[74]

c)[75]

d) az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék előállítására, felhasználására vagy kiszerelésére szolgáló üzem, illetve e termékek raktározására, tárolására szolgáló raktár (tárolótér) és az előbbiekkel ajtó, ablak, csővezeték révén vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek (a továbbiakban: felhasználó üzem) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot;

e) az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermékek tárolására szolgáló tárolótartályok, tárolóedények, a mérőberendezések helyére, azok típusára vonatkozó leírásokat;

f)[76] a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését, illetve a teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelése esetén a jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását igazoló eredeti okmányokat, bizonylatokat;

g) egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék készletrevétele, felhasználása, kiszerelése, egyéb készletváltozása nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;

h)[77] a felhasználó üzemben folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt engedélyek listáját (kiadó hatósága, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

i) az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék nem termék-előállításra történő felhasználásának mennyiségi levezetését;

j)[78]

k) az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzésére vonatkozó havi ütemtervet;

l) a 12. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját vagy az annak megfelelő adattartalmú számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását;

m)[79] - adóraktárból történő beszerzés esetén - az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített eredeti aláírás mintáját.

(2)[80] A kérelmezőnek a felhasználó üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, illetve a felhasználó üzemben használt tárolótartályra, tárolóedényre, mérőberendezésre vonatkozó hitelesítési bizonylatok, az (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyek eredeti példányát a vámhatóság kérésére kell benyújtania, vagy a helyszínen bemutatnia.

(3)[81]

(4)[82] Felhasználói engedély iránti kérelem benyújtása esetén a 2. § (5) bekezdése rendelkezését - értelemszerűen - alkalmazni kell.

16. §[83]

A felhasználói engedély kiadására a 11. § (1)-(3) bekezdése, a felhasználói engedély iránti kérelem elutasítására a 12. §, a felhasználói engedély iránti kérelemben vagy a felhasználói engedélyben szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felhasználói engedélyt a 13. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a felhasználói engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést pedig a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.

Műszaki leírás az engedélyezett adóraktárról, adómentes üzemről, felhasználó üzemről

17. §

(1)[84] A vámhatóság az engedélyezési eljárás során az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem üzemi berendezéseiről, tárolótartályairól és az alkalmazott hivatalos zárakról műszaki leírást készít. A műszaki leírás eredeti példányát az adóraktárban, az adómentes üzemben, a felhasználó üzemben kell tartani, másod- és harmadpéldánya a vámhatóság példánya.

(2)[85] A műszaki leírásnak tartalmaznia kell

a) a műszaki leírást készítő vámhatóság megnevezését,

b) az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem megnevezését (típusát), pontos címét,

c) az adóraktári engedély, a keretengedély, a felhasználói engedély jövedéki számát,

d) az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes megnevezését, adószámát,

e) az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem üzemi helyiségeinek alaprajzát, feltüntetve benne az üzemi berendezések felülnézeti vázrajzát és jelzését (indokolt esetben folyamatábrát),

f) az üzemi berendezések, tartályok és edények jegyzékét (azonosító jelét, méretét és űrtartalmát),

g) az alkalmazott hivatalos zárak jegyzékét (a sorszám, a berendezés számjele, megnevezése, az alkalmazott zárak feltüntetésével),

h) a záradékot.

(3)[86] A műszaki leírás záradékában szerepeltetni kell

a) az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes nyilatkozatát annak tudomásulvételéről, hogy az üzemi berendezést a műszaki leírásban rögzített állapotban tartja, azon változtatást csak a vámhatóság engedélyével végezhet, továbbá, hogy a hivatalos zárak épségben tartásáért felelősséggel tartozik, és az ellenőrzési iratokat megőrzi;

b) az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes, valamint a készítők, illetőleg a jóváhagyó aláírását.

(4)[87] A 2. § (3) bekezdése szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti műszaki leírásnak a (2) bekezdés e) pontjában foglaltak helyett a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépek tesztelésére használt üzemi helyiség alaprajzát és a tesztelni tervezett gépek felülnézeti vázrajzát, valamint típus-megjelölését kell tartalmaznia.

Kötelező érvényű vámtarifabesorolás

18. §

(1)[88] A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás iránti kérelmet a 14. számú mellékletben meghatározott adattartalmú, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a vámhatósághoz kell két példányban benyújtani.

(2) A kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a jövedéki termék, a jövedéki termékből előállított termék (a továbbiakban együtt: előállított termék) leírását, összetételét tartalmazó dokumentumot (termékspecifikációt, analízis bizonyítványt);

b) az előállított termék - kivéve szőlőbor - gyártmánylapját, illetve az ásványolaj esetében az előállítás technológiai leírását;

c) az előállított termék kiszerelési egységét és módját, valamint felhasználási területét és módját tartalmazó leírást;

d)[89] minden olyan egyéb dokumentumot, amely elősegíti az előállított termék vámtarifaszám és KN-kód alá történő besorolását.

(3)[90] Ha a kötelező érvényű vámtarifa-besorolást a vámhatóság kezdeményezte, a jogosult köteles a (2) bekezdésben foglalt információkat a besoroláshoz a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

(4)[91] Új kötelező érvényű vámtarifabesorolást kérhet az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a bejegyzett kereskedő, a felhasználói engedélyes vagy kezdeményezhet a vámhatóság, ha olyan új körülmény merült fel, amely a korábban kiadott besorolást megváltoztathatja.

(5)[92] Amennyiben a Jöt. 48. § (22) bekezdése alapján az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a bejegyzett kereskedő, a felhasználói engedélyes az engedélyét visszaadja, a készleten maradt jövedéki termékét vagy az abból előállított terméket vámhatósági felügyelet mellett, külön engedély nélkül értékesítheti.

(6)[93] A kötelező érvényű vámtarifa-besorolásról szóló, a 14/A. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kiadott határozatnak a vámtarifaszám és KN-kód mellett tartalmaznia kell a termék adómértékének megállapításához szükséges, Jöt. szerinti termékkategória megjelölését is.

Bejegyzett kereskedő engedélye[94]

19. §

(1) A bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemhez - a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - csatolni kell

a)[95] a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói igazolványát;

b)[96]

c)[97]

d)[98]

e)[99] a jövedéki termék Jöt. 7. § 26. pontja szerinti fogadását végző telephely (a továbbiakban: fogadóhely) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot, valamint - a zárjegy nélküli alkoholtermék fogadása esetén, ha a fogadóhely egyben a bejegyzett kereskedő jövedéki engedélyes telephelye - a bejegyzett kereskedői és a jövedéki engedélyes készletek elkülönített elhelyezésének kialakításáról a helyszínrajzot is;

f)[100] a fogadóhelyen végzett tevékenységhez jogszabályban előírt engedélyek listáját (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

g) a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;

h)[101]

i)[102] a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését, illetve az eseti bejegyzett kereskedő esetében a jövedéki biztosíték teljesítését igazoló eredeti okiratot, bizonylatot;

j)[103] - egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználói engedélyes részére történő beszerzése esetében - a felhasználói engedélyes nyilatkozatát a kérelmezőnek egyéb ellenőrzött ásványolaj beszerzésére adott megbízásáról és az egyéb ellenőrzött ásványolajnak az engedélyében feltüntetett telephelyen való átvételéről (fogadásáról).

k) a 15. számú melléklet szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.

l)[104] a Jöt. 25. § (6) bekezdése szerinti tevékenység esetében az adómentes felhasználó nyilatkozatát a kérelmezőnek ásványolaj vagy alkoholtermék beszerzésére adott megbízásáról és az ásványolajterméknek a keretengedélyében feltüntetett telephelyen való átvételéről (fogadásáról).

(2) Fogadóhelyként az engedélykérelemben olyan hely jelölhető meg és engedélyezhető,

a)[105] amely a kérelmező társasági szerződésében, illetve vállalkozói igazolványában telephelyként, illetve - jövedéki termék fogadására alkalmas - székhelyként szerepel, vagy

b) amelynek a tagállamból érkező jövedéki termékek (1) bekezdés e) pontja szerinti fogadása céljából való használatára vasúttársasággal vagy vasúti iparvágánnyal rendelkező személlyel a kérelmező írásban megállapodást kötött.

c)[106] amely a Jöt. 25. § (6) bekezdés szerinti tevékenység esetében az adómentes felhasználó keretengedélyében feltüntetett olyan telephely, amelyet az (1) bekezdés l) pontja szerinti nyilatkozatban az ásványolaj vagy alkoholtermék átvételére (fogadására) az adómentes felhasználó megjelöl.

d)[107] amely egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználói engedélyes részére történő beszerzése esetében a felhasználói engedélyes engedélyében feltüntetett olyan telephely, amelyet az (1) bekezdés j) pontja szerinti nyilatkozatban az egyéb ellenőrzött ásványolaj átvételére (fogadására) a felhasználói engedélyes megjelöl, továbbá a legfeljebb 1000 liter űrtartalmú kiszerelt egyéb ellenőrzött ásványolaj esetében az a) pont szerinti, átmeneti tárolásra alkalmas telephely, székhely is.

(3)[108]

(4)[109] Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor adómentes felhasználóként keretengedéllyel, illetve felhasználói engedélyesként felhasználói engedéllyel rendelkezik, a bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelméhez csak az érvényes keretengedélyét, illetve felhasználói engedélyét kell csatolnia, és kérelmét a vámhatóság a kérelem benyújtását követő 15 napon belül bírálja el.

(5)[110] Amennyiben a kérelmező egyidejűleg keretengedély, illetve felhasználói engedély iránti kérelmet is benyújt, a bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelmének benyújtásánál nem kell külön az (1) bekezdés rendelkezését teljesíteni.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti esetben a kérelmező a keretengedélyében engedélyezett keretmennyiségen felül szerez be tagállamból adófelfüggesztéssel jövedéki terméket, a különbözetre külön jövedéki biztosítékot kell nyújtani, és az (1) bekezdés i) pontját is alkalmazni kell. Az így beszerzett jövedéki termékre az adókötelezettséget a bejegyzett kereskedőkre előírt szabályok szerint kell teljesíteni.

(7)[111] Bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelem benyújtása esetén a 2. § (5) bekezdése rendelkezését - értelemszerűen - alkalmazni kell.

20. §[112]

21. §[113]

(1)[114] A Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett kereskedő engedélyének kiadására a 11. § (1)-(3) bekezdése, az engedély iránti kérelem elutasítására a 12. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vámhatóság az engedélyt a 16. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki.

(2)[115] Az eseti bejegyzett kereskedő engedélyét a 16. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki a vámhatóság.

(3)[116] A bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett kereskedő engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.

(4)[117] A Jöt. 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő biztosítékának módosítása kapcsán a 9. § (2) bekezdése rendelkezését - értelemszerűen - alkalmazni kell.

Bejegyzett feladó engedélye[118]

22. §[119]

(1) A bejegyzett feladó engedélye iránti kérelemhez csatolni kell

a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy - egyéni vállalkozó esetén - a vállalkozói igazolványát;

b)[120]

c)[121] a jövedéki biztosíték rendelkezésre állásáról szóló eredeti okmányt, bizonylatot.

(2)[122] Nem kell csatolni az (1) bekezdés c) pontja szerinti okmányt, bizonylatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor jövedéki engedéllyel rendelkező importálóként jövedéki engedéllyel, illetve adóraktár-engedélyesként adóraktári engedéllyel rendelkezik, vagy a kérelmező egyidejűleg import jövedéki engedély, illetve adóraktári engedély iránti kérelmet is benyújtott és az import tevékenységére, illetve az adóraktári engedélyéhez nyújtott jövedéki biztosítéka meghaladja a bejegyzett feladói engedélyhez nyújtandó jövedéki biztosíték összegét.

(3) Bejegyzett feladói engedély iránti kérelem benyújtása esetén a 2. § (5) bekezdése rendelkezését - értelemszerűen - alkalmazni kell.

23. §[123]

A bejegyzett feladói engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett feladó engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni. A vámhatóság a bejegyzett feladói engedélyt a 17. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A bejegyzett feladói engedély módosítása iránti kérelmet és a változás-bejelentést az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.

Csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vétele[124]

24. §[125]

(1)[126] A más tagállamban csomagküldő kereskedelmet folytató belföldi székhelyű személynek a Jöt. 32. § (1) bekezdés a) pontjában előírt nyilvántartásba vételéhez a kérelmet a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon kell benyújtania a vámhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a)[127] a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) vagy - egyéni vállalkozó esetén - a vállalkozói igazolványát;

b) a jövedéki termék más tagállamba történő szállításáról a 111. § (2) bekezdésében előírt adattartalommal vezetendő külön nyilvántartás mintáját;

c) a jövedéki termék más tagállamba történő szállításához alkalmazott szállítási bizonylat mintáját;

d) a c) pont szerinti szállítási bizonylat aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírásmintáját eredetiben.

(3)[128] A csomagküldő kereskedő által megadott és nyilvántartásba vett adatok változása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartásba vételről, illetve a változásokról a 19. számú melléklet szerinti adattartalmú határozatot kell hozni, a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vett adatainak módosítását pedig a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni, mely kérelem változásbejelentésnek minősül.

(4)[129]

Adóügyi képviselő nyilvántartásba vétele[130]

25. §[131]

(1)[132] Más tagállamban nyilvántartásba vett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének a Jöt. 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételéhez a kérelmet a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon kell benyújtania a vámhatósághoz.

(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelméhez csatolni kell

a) a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt) vagy az egyéni vállalkozói igazolványát;

b)[133]

c) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;

d) a kérelmező nyilvántartási és bizonylati rendjének leírását;

e) a más tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő által a közreműködésre adott írásos megbízást és annak hiteles fordítását;

f) a 20. számú melléklet szerint vezetendő szállítási nyilvántartás mintáját vagy az arra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.

(3)[134]

(4) Nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtása esetén a 2. § (5) bekezdése rendelkezését - értelemszerűen - alkalmazni kell.

(5)[135] Más tagállamban nyilvántartásba vett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője vámhatóság általi nyilvántartásba vételére a 11. § (1)-(3) bekezdése, a kérelemben megadott és nyilvántartásba vett adatok változása, valamint a nyilvántartásba vétel módosítása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartásba vételről a 21. számú melléklet szerinti adattartalmú határozatot kell hozni, az adóügyi képviselő nyilvántartásba vett adatainak módosítását pedig a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni, mely kérelem változásbejelentésnek minősül.

(6)[136] A nyilvántartásba vétel iránti kérelem formanyomtatványa letölthető a vámhatóság internetes honlapjáról.

Jövedéki engedély export-, import-, közösségi kereskedelmi, jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez

26. §

(1) A jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a)[137] a kérelmező társasági szerződését (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói igazolványát;

b)[138]

c)[139] a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;

d)[140]

e) a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló telephely (raktár, tárolótér, tárolótartály) használati jogcímének megállapítására alkalmas valamennyi okiratot, továbbá a Jöt. 104. § (4) bekezdése szerinti esetben az előírt tárolótartály térfogat, illetve raktárterület meglétét igazoló dokumentumokat, a tárolótartályok hitelesítési bizonylatait;

f)[141] a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt engedélyeket, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

g)[142] a számítógépes jövedéki nyilvántartás-vezetés leírását;

h) a 22. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját, vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását,

i)[143] - közösségi kereskedelmi tevékenység folytatása esetén - az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját eredetiben,

j)[144] az önálló vállalkozás, illetve fióktelep alapítási kötelezettség nélkül végezhető raktározási és árukiadási tevékenység esetén a külföldi székhelyű vállalkozás részére az állami adóhatóság által kiadott adószámot tartalmazó okiratot.

(2)[145]

(3)[146] Jövedéki engedély iránti kérelem benyújtása esetén a 2. § (5) bekezdése rendelkezését - értelemszerűen - alkalmazni kell.

27. §

(1)[147] A vámhatóság végzéssel dönt a jövedéki biztosítékul felajánlott összeg elfogadása tárgyában azzal, hogy a bankgarancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény formájában nyújtani kívánt jövedéki biztosíték esetében a jövedéki biztosíték 29. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló eredeti okmányok, bizonylatok vámhatóság részére történő rendelkezésére bocsátása esetén fogadható el a felajánlott biztosíték. A vámhatóság a jövedéki engedélyt a 23. számú mellékletben megadott adattartalmú nyomtatványon adja ki. A vámhatóság a jövedéki engedélyhez csatolja a jóváhagyott és hitelesített nyilvántartásokat vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetést engedélyező döntést.

(2)[148] A jövedéki engedélyben szereplő bármely adat változását be kell jelenteni vagy az engedély módosítását kell kérni. A változás-bejelentést és az engedély módosítása iránti kérelmet a 8. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon a vámhatósághoz - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

(3)[149] Az engedély módosítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) új telephely nyitása esetén a Jöt. 104. § (4) bekezdésében előírt feltétel teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat, valamint a 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

b) az engedélyezett tevékenység mellett más engedélyköteles tevékenység megkezdése esetén az új tevékenység folytatására a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

c)[150] a jövedéki biztosíték összegének változásakor a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését;

d) jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezetek jogutódlása esetén annak bejelentésekor a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelemnek a cégbírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, a jogutód(ok) társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát), valamint a 26. §-ban meghatározott azon nyilatkozatokat, okmányokat és igazolásokat, melyek a jövedéki engedélyes tevékenység folytatásához kapcsolódó - a jogutódlásból eredő változásokkal érintett - jogszabályi feltételeknek a teljesítését igazolják.

(4)[151] A kérelem benyújtásának határideje:

a) új telephely nyitása, az engedélyezett jövedéki termékek mellett más újabb jövedéki termékek forgalmazása vagy az engedélyezett tevékenységnek a bővítése esetén ezek bekövetkezésének napját megelőző 30. nap;

b) jogutódlás esetén a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásának napját követő 5. munkanap;

c) a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető kinevezése napját követő 8 napon belül.

(5)[152] A vámhatóság a kérelemben foglaltak alapján a jövedéki engedélyt vagy annak telephelyre vonatkozó mellékletét bevonja, és új jövedéki engedélyt (mellékletet) ad ki.

(6)[153] A telephely megszüntetése esetén a vámhatóság a megszüntetésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a jövedéki engedély vonatkozó mellékletét bevonja.

28. §[154]

(1) A Jöt. 35. § (1) bekezdés g) pontjának gb) alpontja szerinti

a)[155] egyéb szakképesítésnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti, a jövedéki szakterületnek megfelelő felsőfokú végzettség,

b)[156] szakmai végzettségnek a Vám- és Pénzügyőri Iskola, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által kiállított bizonyítvánnyal elismert középfokú szakmai végzettség [az a) és b) pont a továbbiakban együttesen: szakképesítés],

c)[157] szakmai gyakorlatnak az 1998. január 1. napját követően a Vám- és Pénzügyőrség, míg 2010. december 31. napját követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki szakterületén érdemi ügyintézőként és/vagy oktatásban résztvevőként legalább három évig teljesített szolgálat

minősül.

(2)[158]

(3)[159] Érdemi ügyintézőnek minősül a jövedéki szakterületen közhatalmi, irányítási, felügyeleti, ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó feladatokat ellátó hivatalos személy. Oktatásban résztvevőnek minősül a Vám- és Pénzügyőrség, míg 2010. december 31. napját követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak alap- és továbbképzését végző hivatásos állományú személy.

Jövedéki biztosíték nyújtása

29. §

(1)[160] Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül a vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő átutalás.

(2)[161] Jövedéki biztosítékként olyan garancia fogadható el, amely

a) a Jöt.-ben meghatározott összegre szól és meghatározott határnapig érvényes,

b) eredeti garancia, és amelyben a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 munkanapon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a megbízója lejárt tartozását,

c) a fizetési igény bejelentésére a vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,

d) visszavonhatatlan vagy kizárólag a vámhatóság jóváhagyásával visszavonható.

(3)[162] Nem fogadható el a garancia, ha a garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.

(4) A garanciának tartalmazni kell[163]

a)[164] a garanciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát;

b)[165]

c)[166] a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát;

d) a garancia összegét számmal és betűvel;

e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját;

f) a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt kötelezettségvállalást.

(5)[167] Jövedéki biztosítékként azt a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvényt (a továbbiakban: biztosítói kötelezvény) lehet elfogadni, amely a (2) és (4) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen tartalmazza.

(6)[168] Nem fogadható el jövedéki biztosítékként az olyan biztosító által kiállított biztosítói kötelezvény, amelynek tevékenységi körében a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 320. §-a szerinti szükséghelyzet alakult ki.

(7)[169] A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

(8)[170]

30. §

(1)[171] A Jöt. 19. §-ában meghatározott szállítási jövedéki biztosítékra a 29. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[172] A Jöt. 19. § (2) bekezdése alapján külön teljesített szállítási jövedéki biztosítékként (a továbbiakban: külön jövedéki biztosíték) olyan garancia fogadható el, amely a tagállamba történő utolsó kiszállítást követően legalább még 180 napig érvényes.

(3)[173] A külön jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmányt, bizonylatot a terhére történő első kiszállítást megelőzően - eredetiben - meg kell küldeni a vámhatóságnak.

(4) Amennyiben a tagállamba kiszállításra kerülő jövedéki termék után nyújtandó biztosíték összege a szállítási jövedéki biztosítékként rendelkezésre álló, felhasználható szabad keretet a teljes keret 0,1%-ánál kisebb összeggel, legfeljebb azonban 100 ezer forinttal haladja meg, a jövedéki biztosítékot nem kell kiegészíteni.

(5) A szállítási jövedéki biztosítékról az adóraktár-engedélyes olyan nyilvántartást köteles kialakítani és folyamatosan vezetni, amelynek alapján ellenőrizhető

a) a más tagállamba történt kiszállítások utáni szállítási jövedéki biztosíték nyújtási kötelezettség alakulása, aktuális összegének levezetése;

b) a szállítási jövedéki biztosítékként rendelkezésre álló teljes keret, megbontva a Jöt. 38. § szerinti jövedéki biztosítékból beszámított összegre és a külön jövedéki biztosítékra (a jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmány, bizonylat adatainak feltüntetésével, továbbá a biztosíték nyújtója szerinti részletezésben);

c) a tagállamba kiszállított jövedéki termékre igénybe vett és még fel nem szabadult (lekötött) szállítási jövedéki biztosíték összegének levezetése (a biztosíték nyújtója szerinti részletezésben, az igénybevétel kiszállításonkénti részletező adataival);

d) a rendelkezésre álló, felhasználható szabad keret összege, lejárat szerint részletezve.

31. §[174]

(1)[175] A felhasználói engedélyes, a bejegyzett kereskedő és az adóügyi képviselő által pénzügyi biztosíték formájában nyújtott jövedéki biztosíték esetén a pénzügyi biztosíték érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb pénzügyi biztosítékot kell a vámhatósághoz benyújtani.

(2) Az eseti bejegyzett kereskedő pénzügyi biztosíték formájában nyújtott jövedéki biztosítékának az engedélykérelemben megjelölt tervezett betárolás időpontját követő 30. napig kell érvényesnek lenni, amely az adó megfizetésével egyidejűleg felszabadíthatóvá válik.

Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség[176]

31/A. §[177]

(1) A Jöt. 62/A. § (1) bekezdése szerinti, más tagállamból más tagállamba vagy harmadik országba irányuló, belföldön áthaladó ömlesztett ásványolaj szállításának bejelentését a 29. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban kell a vámhatósághoz írásban benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bejelentés - a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon - a bejelentő választása szerint angol, német és francia nyelven is megtehető.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti bejelentésben megadott adatok változását legkésőbb a változás napján, a szállítóeszközre vonatkozó adatok változását annak elindulását megelőzően be kell jelenteni a vámhatósághoz a (1)-(2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával.

(4) A Jöt. 62/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző gazdálkodónak a karbantartási céllal eltávolított repülőgép üzemanyagról (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: üzemanyag) a vámhatóság által hitelesített nyilvántartást vagy előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás naprakészen tartalmazza

a) a légi járműből eltávolított üzemanyag mennyiségi adatait, a lefejtés időpontját, a légi jármű üzemben tartójának (a továbbiakban: légitársaság) megnevezését és a légi jármű lajstromjelét;

b) az eltávolított üzemanyag légi járműbe történő visszatöltése esetén az üzemanyag mennyiségi adatait, a visszatöltés időpontját, a légitársaság megnevezését és a légi jármű lajstromjelét;

c) az eltávolított üzemanyag elszállítása esetén az üzemanyagot fogadó megnevezését, a szállítási bizonylat sorszámát, az üzemanyag mennyiségi adatait és az elszállítás időpontját.

(5) A Jöt. 62/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a rekultivációt végző gazdálkodó legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg köteles a vámhatósághoz írásban benyújtani. A bejelentésben meg kell adni

a) a rekultivációt végző gazdálkodó nevét, székhelyét és elérhetőségét;

b) a rekultivációval érintett terület pontos helyét (cím vagy helyrajzi szám megadásával);

c) az ásványolaj kinyerését eredményező tevékenység rövid műszaki leírását;

d) a kinyert ásványolaj elszállítási körülményeit;

e) a tevékenység befejezésének tervezett időpontját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésben megadott adatok változását és a rekultivációs tevékenység befejezését legkésőbb a változás, illetve a befejezés napján be kell jelenteni a vámhatósághoz.

31/B. §[178]

(1) A nem jövedéki engedélyes kereskedő a Jöt. 110. § (7a) bekezdése szerinti, bontott kiszerelésű alkoholtermékről és borról a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott és hitelesített nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) az alkalmi rendezvény időpontja, helye;

b) a bontott termék(ek) beazonosítható módon megadott adatai (márka, kiszerelés, darabszám);

c) a bontott termék felhasználásának időpontja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles naprakészen vezetni és naptári hónaponként lezárni.

31/C. §[179]

(1) A Jöt. 74. § (1a) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

a) a tudományos és oktatási célú használatra szánt desztillálóberendezés birtokosának nevét, címét, adószámát;

b) a desztillálóberendezés fajtáját, űrtartalmát, főbb részeinek leírását, valamint tárolási címét, amennyiben az az a) pontban megadott címtől eltérő;

c) a desztillálóberendezés megszerzését igazoló okirat másolatát;

d) a tudományos és oktatási tevékenységet igazoló okirat (alapító okirat, alapszabály) másolatát;

e) az alkoholtermék tudományos és oktatási célra történő előállításáért, felhasználásáért felelős személy adatait (nevét, lakcímét, adóazonosítóját).

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés adataiban bekövetkezett változást 15 napon belül be kell jelenteni a vámhatóságnak.

(3) A Jöt. 74. § (1b) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés tartalmazza:

a) az előállító nevét, címét, adószámát;

b) az előállítás címét, ha az az a) pontban megjelölt címtől eltérő;

c) az előállítás megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját;

d) az előállításhoz felhasználásra kerülő alapanyag fajtáját és mennyiségét.

(4) A Jöt. 74. § (1b) bekezdés b) pontja szerinti jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az előállító nevét, címét;

b) az előállítás címét, ha az az a) pontban megjelölt címtől eltér;

c) az előállítás időpontját;

d) az előállított alkoholtermék fajtáját, mennyiségét (literben) és szeszfokát (20 oC-on mérve);

e) a felhasználásra, megsemmisítésre vonatkozó adatokat (a felhasználás vagy megsemmisítés módja, dátum, mennyiség, szeszfok);

f) a jegyzőkönyv felvételének dátumát és a tevékenységért felelős személy aláírását.

(5) A Jöt. 74. § (1a) bekezdés szerinti bejelentést a vámhatóság internetes honlapjáról letölthető elektronikus formanyomtatványon kell benyújtani.

Nyilvántartásba vételi kérelmek benyújtása

32. §

(1)[180] A Jöt. 58. § (11) bekezdésében (üzemi motorikusgáztöltő-állomás), valamint 59. § (2) bekezdésében és 70. § (2) bekezdésének a) pontjában (nyilvántartásba vett felhasználó) előírt nyilvántartásba vételhez a kérelmet a 24. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban kell benyújtani a vámhatósághoz.

(2)[181]

(3) A mobil palackozó birtokolásának, illetve tevékenységének a Jöt. 81. § (3) bekezdésében előírt bejelentését a 37. §-ban foglaltak szerint kell teljesíteni.

Nyilvántartásba vett felhasználó

33. §

(1)[182] A Jöt 59. § (2) bekezdése és 70. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység első alkalommal történő bejelentéséhez a bejelentő személynek csatolnia kell

a)[183] a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) vagy a vállalkozói igazolványt, eredetiben vagy hiteles másolatban;

b) az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék, a teljesen denaturált alkoholtermék felhasználásáról a 25. számú melléklet szerint vezetendő nyilvántartás mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását;

c) - adóraktárból történő beszerzés esetén - az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírás mintáját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti első bejelentést követően - amennyiben a tevékenység folytatása a továbbiakban is fennáll - évente, minden év november 30-áig kell bejelenteni a következő évben felhasználni tervezett mennyiséget a 24. számú melléklet szerinti formanyomtatványon.

(3) A bejelentésben megadott adatok - kivéve a (2) bekezdés szerinti adat - változását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a 24. számú melléklet szerinti formanyomtatványon.

(4)[184]

(5)[185] A vámhatóság a nyilvántartásba vétel, illetve a változások visszaigazolását a 26. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon, a benyújtástól számított 15 napon belül teljesíti.

34. §

(1)[186] A nyilvántartásba vett felhasználónak a 25. számú melléklet szerinti adattartalommal a vámhatóság által elfogadott és hitelesített nyilvántartást vagy a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell tárgyévenként - folyamatosan és göngyölítve - telephelyenként vezetnie.

(2) A nyilvántartásba vett felhasználó csak a vámhatósági nyilvántartásba vételen feltüntetett beszerezhető (felhasználható) mennyiségi kereten belül végezhet beszerzést.

(3)[187] A nyilvántartásba vett felhasználó köteles lehetővé tenni a vámhatóság ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, a termékkészlet és a felhasználási művelet, valamint az (1) bekezdés szerint nyilvántartás ellenőrzését.

Üzemi motorikusgáztöltő-állomás

35. §

(1)[188] Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetését végző személy (a továbbiakban: üzemeltetést végző) e tevékenységének a vámhatósághoz történő bejelentéséhez csatolni kell

a)[189] a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) vagy a vállalkozói igazolványt, eredetiben vagy hiteles másolatban;

b) a cseppfolyósított szénhidrogén kiszolgálására szolgáló felhasználói hely használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;

c)[190] a tárolótartályok jegyzékét (helye, mérete, azonosító jele), a tárolótartályok engedélyeinek és kútoszlop(ok) hitelesítési bizonylatainak listáját (kiadó hatóság, a bizonylat száma, kiadásának időpontja);

d) a cseppfolyósított szénhidrogén beszerzéséről, felhasználásáról a 36. §-ban előírt adattartalommal vezetendő nyilvántartás mintáját vagy a számítógépes nyilvántartás-vezetés leírását.

(2)[191] Az üzemeltetést végzővel egy telephelyen működő, annak üzemi motorikusgáztöltő-állomását szerződés alapján használó személy (a továbbiakban: használó) a vámhatósághoz történő bejelentéséhez csatolja

a)[192] a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt), vagy a vállalkozói igazolványt, eredetiben vagy hiteles másolatban;

b) az üzemi motorikusgáztöltő-állomás használatára vonatkozó szerződés másolatát.

(3)[193] A vámhatóság a nyilvántartásba vétel visszaigazolását a 27. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon, a bejelentés benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti.

(4)[194] A bejelentésben megadott adatok változását a vámhatósághoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül, a 24. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell bejelenteni.

36. §[195]

Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás forgalmáról az üzemeltetést végzőnek a vámhatóság által hitelesített nyilvántartást kell vezetni, amelybe naponta fel kell jegyezni a gáztartály szintmérő műszeréről leolvasott százalékos érték alapján a nyitó-záró készletet. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. A beszerzett mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. A felhasznált mennyiséget a kimérő szerkezet számlálója szerint, a számláló induló és záró állásának feltüntetésével, ezen belül továbbá - a 35. § (2) bekezdés szerinti esetben - saját felhasználás és használónkénti felhasználás szerinti részletezésben kell megadni. Nem rendeltetésszerű használatból (pl. hatósági vizsgálatokkor keletkező hiány) eredő készletcsökkenés esetén a vámhatóság előzetes tájékoztatása után, jegyzőkönyv alapján történik a készletcsökkenés rögzítése a nyilvántartásban.

Mobil palackozó

37. §

(1)[196] Az a személy, aki (amely) a Jöt. 79. § (2) bekezdésében meghatározott mobil palackozóval rendelkezik, a mobil palackozó birtokba vételét követő 5 munkanapon belül köteles két példányban a vámhatósághoz

a) személyi adatait (név/cégnév, székhely, adószám, cégjegyzékszám/vállalkozói igazolvány száma),

b) a mobil palackozó típusát, kapacitását, tárolásának telephelyét

bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a palackozási tevékenység folytatásához szükséges engedélyt. A bejelentést a vámhatóság ellenjegyzi és egy példányát visszaküldi a mobil palackozót üzemeltető személynek.

(2)[197] Mobil palackozóval végzett palackozást annak megkezdését legalább 3 munkanappal megelőzően a mobil palackozó üzemeltetője köteles

a) a palackozás helyét (helyeit), időpontját (év, hó, nap, napszak),

b) a palackozásra kerülő bor várható mennyiségét

írásban bejelenteni a vámhatósághoz. Amennyiben a palackozás a hét több munkanapján történik, a bejelentés hetente, a palackozást megelőző hét utolsó munkanapjáig teljesíthető. A bejelentésben megadott helytől, időtől csak objektív körülmény (így különösen műszaki hiba) miatt lehet eltérni, és azt a mobil palackozót üzemeltető köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatósághoz.

(3) A mobil palackozó üzemeltetője folyamatos nyilvántartást köteles vezetni a lepalackozott borról. A nyilvántartásban naponta kell bevezetni a palackozás dátumát, a palackozást igénybevevő adóraktár-engedélyes jövedéki számát, illetve a szőlőtermelő adószámát vagy adóazonosító jelét, a palackozott bor mennyiségét, a letöltött palackok űrtartalom szerinti darabszámát.

Nyilvántartások számítógépes vezetése, kísérő okmányok számítógépes előállítása[198]

37/A. §[199]

(1)[200] A Jöt.-ben, illetve az e rendeletben meghatározott nyilvántartások számítógépes vezetését, valamint a 76. § (2)-(3) bekezdése szerinti termékkísérő okmányok, az egyszerűsített kísérő okmányok, a borkísérő okmányok, valamint a bérfőzési napló számítógépes előállítását és kitöltését az e §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő, a vámhatóság által engedélyezett számítógépes programokkal kell végezni.

(2)[201] A Jöt.-ben, illetve az e rendeletben meghatározott nyilvántartások számítógépes vezetésére szolgáló program (a továbbiakban: nyilvántartó program) és a 76. § (2)-(3) bekezdés szerinti termékkísérő okmányok, az egyszerűsített kísérő okmányok, a borkísérő okmányok, valamint a bérfőzési napló számítógépes előállítását és kitöltését végző program (a továbbiakban: bizonylat-kiállító program) engedélyezéséhez szükséges feltétel, hogy[202]

a) a program a felhasználókat és azok hozzáférési jogosultságát nyilvántartsa, a felhasználók körében, illetve azok jogosultságában beállt változásokat nyomon kövesse,

b) a felhasználó által végzett munkafolyamat (tevékenység/művelet) bármely időszakra vonatkozóan naplózva legyen.

(3) A nyilvántartó program engedélyezéséhez a (2) bekezdésben meghatározott követelményeken túl szükséges továbbá, hogy

a) a program biztosítsa a nyilvántartás hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adattartalommal való vezetését;

b) a nyilvántartás adatainak utólagos módosítását a program naplózza;

c) a program mentett adatainak visszatöltése bármikor ellenőrizhető és kinyomtatható legyen az alábbi adattartalommal:

ca) a visszatöltés időpontja,

cb) a visszatöltés indoka,

cc) a visszatöltést végző felhasználó neve, jogosultsága,

cd) a visszatöltött adatok archiválásának időpontja;

d) a program tegye lehetővé, hogy a (2) bekezdésben, illetve az e bekezdés c) pontjában szereplő adatok bármikor lekérdezhetőek és kinyomtathatóak legyenek.

(4) A bizonylat-kiállító program engedélyezéséhez a (2) bekezdésben meghatározott követelményeken túl szükséges továbbá, hogy

a) a program által készített bizonylatok formátuma, tartalma, kiállításának és feldolgozásának rendje megfeleljen a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek,

b) a program a felhasznált sorszám (ideértve a stornózott sorszámot is) ismételt felhasználását ne engedélyezze,

c)[203] a program kizárólag a vámhatóság által az adott időszakra kiadott sorszámok felhasználását, emelkedő számsorrendben, kizárólag egy alkalommal tegye lehetővé a bizonylat kiállítása során, és önálló sorszámgenerálást vagy ugyanazon számsorrend újbóli felhasználását ne tegye lehetővé,

d)[204] - a 78. § (3) bekezdése szerinti lehetőség alkalmazását biztosító program esetében - az egyszerűsített kísérő okmányra ráhelyezett különleges bélyegző (a továbbiakban: különleges bélyegző) megfeleljen e rendelet 48. számú mellékletében foglalt formai és tartalmi követelményeknek, valamint az adóraktár-engedélyes nyilatkozzon arról, hogy a különleges bélyegző alkalmazása az aláírásával egyenértékűnek tekinthető a Jöt. és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában.

37/B. §[205]

(1)[206] A nyilvántartó program, illetve a bizonylat-kiállító program engedélyezésére irányuló kérelem az 1. § (1) bekezdés szerinti engedélykérelmek benyújtásával egyidejűleg vagy a Jöt. szerinti engedélyek kiadását követően bármikor benyújtható a vámhatósághoz.

(2)[207] Az engedélyezett nyilvántartó, illetve a bizonylat-kiállító program módosított változatára való áttérést - kivéve, ha a módosítás a törzsadatok változása miatt szükséges - a vámhatósághoz előzetesen be kell jelenteni, és egyidejűleg kérni kell a módosított program engedélyezését. A programmódosítás engedélyezésekor - a 37/A. § (3) bekezdésének a) pontjára is figyelemmel - meghatározásra kerül a módosított nyilvántartó, illetve bizonylat-kiállító program használatának kezdő időpontja is.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a) a program alkalmazásának -, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben a program módosításának - részletes leírását,

b) a programkészítő vagy a forgalmazó nyilatkozatát arról, hogy a program jogszerűen került a kérelmező birtokába,

c) a telepített nyilvántartó program adatbázis fájljának (fájljainak) elérési útvonalát,

d)[208] a 37/A. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben az adóraktár-engedélyesének ott említett nyilatkozatát.

(4)[209] Az engedélyezett nyilvántartó, illetve bizonylat-kiállító programnak a Jöt. szerinti bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettséget nem, csak az engedélyezett nyilvántartó, illetve bizonylat-kiállító program engedélyben meghatározott verziószámát érintő módosulását a módosítással egyidejűleg be kell jelenteni a vámhatósághoz, amely a módosítást az engedélyen átvezeti.

37/C. §[210]

(1) A nyilvántartó program adatbázisának helyreállítása a vámhatósághoz történő előzetes bejelentés alapján végezhető. A bejelentésnek tartalmaznia kell az adatbázis helyreállításának okát, pontos helyét és idejét. A bejelentésben foglaltakat a vámhatóság a helyszínen ellenőrizheti.

(2) Az engedélyezett programtól eltérő program használata vagy az engedélyezett program a 37/A. § (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megsértése melletti használata esetén a vámhatóság manuális nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő, és a nyilvántartó program használatára kiadott engedélyt a manuális nyilvántartás hitelesítésének napjával - jövőbeni hatállyal - visszavonja.

(3) A (2) bekezdés szerinti döntés közlésétől számított 5 napon belül az engedélyes köteles a manuális nyilvántartást benyújtani a vámhatósághoz, amely azt - a benyújtástól számított 5 napon belül - jóváhagyja vagy elutasítja, jóváhagyás esetén hitelesíti.

37/D. §[211]

Adóraktárak működése

38. §[212]

(1) Az egyszerűsített adóraktárban, a kísérleti előállítást végző üzemben és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban folytatott tevékenység kivételével a jövedéki termékek termelésének, tárolásának befejezését, szüneteltetését és újbóli megkezdését - annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően - a vámhatósághoz írásban be kell jelenteni. Szüneteltetésnek kell tekinteni, ha az adóraktárban 30 napot meghaladóan nem folytatnak termék-előállítást, illetve tárolást.

(2) A jövedéki termék előállításának, illetve tárolásának szüneteltetése esetén a vámhatóság a jövedéki üzem berendezésein termelést akadályozó hivatalos zárat helyez el, amelyet a tevékenység újbóli megkezdésekor távolít el.

(3) Hivatalos zárnak e rendelet alkalmazásában a vámhatóság által a raktárhelyiségen, tárolótartályon, mérőműszeren, egyéb berendezésen, szállítóeszközön, csomagon, mintán elhelyezett ólomzár, műanyag biztonsági plomba, pecsétzár, szalagzár, függőpecsét minősül.

(4) Az adóraktár engedélyesének a székhelyén, illetve adóraktáranként ki kell jelölni azt a személyt, aki a vámhatósággal az együttműködésért és a hatósági felügyelet helyszíni feltételeinek biztosításáért felelős (a továbbiakban: felelős üzemvezető).

(5) Az adóraktár engedélyesének a felelős üzemvezető kijelölését és az abban bekövetkező változást a vámhatóság felé írásban be kell jelentenie a kijelölést, illetve a változást követő 15 napon belül.

39. §

(1)[213] Ha az adóraktár-engedélyes tevékenységét több adóraktárban folytatja, az adóraktári engedélyről minden adóraktárában a vámhatóság által hitelesített, sorszámozott másolati példányt kell tartania, az eredeti adóraktári engedélyt a székhelyén - ha székhellyel nem rendelkezik -, a telephelyén, több telephely esetén az elsőként bejelentett telephelyen kell biztonságosan megőriznie.

(2)[214]

(3)[215] Az adóraktárban tárolt adózott jövedéki termékről a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített nyilvántartást kell vezetni, az adózott jövedéki terméket a 28. számú melléklet, illetve a 28/A. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartás nem tartalmazza. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(4)[216]

(5)[217] Az adóraktár engedélyese a megfigyelt termék előállítása (kiszerelése), illetve a teljesen denaturált alkohol felhasználása esetén a megfigyelt termékről és a teljesen denaturált alkoholról a 12. számú melléklet szerinti nyilvántartást, az egyéb ellenőrzött ásványolaj előállítása esetén annak értékesítéséről a 12. számú melléklet II. rész 2. pontja szerinti nyilvántartást is köteles vezetni.

Ásványolaj adóraktár

40. §

(1)[218] Az ásványolaj adóraktár - a kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár kivételével - az ásványolaj gyártásához és tárolásához a mérésügyi hatóság által hitelesített tárolótartályt használ.

(2)[219] Az adóraktár-engedélyesnek - a kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyesének kivételével - az előállított és tárolt termékek mennyiségi mérésére engedélyezett típusú, a mérésügyi hatóság által hitelesített mérőberendezést kell alkalmaznia.

(3)[220] Az ásványolajok kitárolása - a kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár kivételével -

a)[221] tartállyal történő (közúti, vasúti) szállítás esetén a mérésügyi hatóság által hitelesített mérőberendezés,

b)[222] csővezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) a mérésügyi hatóság által hitelesített átfolyásmérő vagy - annak hiányában - tartályszintmérés,

c)[223] a hajó üzemanyagtartályába történő kiszolgálása esetén a mérésügyi hatóság által hitelesített átfolyásmérő

alkalmazásával történhet.

(4) A kikötői adóraktár engedélyese a vámhatóságnak adott napi jelentésében köteles megadni az átfolyásmérő óra állását is.

(5)[224] A mozgó ellátóhajónak az állomásozás helyéről hajótöltési céllal történő eltávozásáról és visszatéréséről a vámhatóságot írásban kell értesíteni.

(6)[225]

41. §

(1)[226] A gázolaj jelölését finomítói ásványolajraktárban vámhatósági felügyelet mellett lehet elvégezni, melyről a vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelölt gázolaj és a felhasznált jelölőanyag mennyiségét.

(2)[227] Jelölt gázolajat finomítói ásványolajraktárból kizárólag kikötői adóraktárba, továbbá olyan ásványolajtároló-adóraktárba lehet kitárolni, amelynek kialakítása alkalmas a jelölt gázolaj hajók üzemanyagtartályába való közvetlen betöltésére. A jelölt gázolaj finomítói ásványolajraktárból való kitárolása továbbá történhet a hajók üzemanyagtartályába való közvetlen betöltéssel is.

(3)[228] A jelölt gázolaj hajók üzemanyagtartályába való közvetlen betöltését végző, a (2) bekezdésben említett ásványolaj-adóraktárnak a jelölt gázolajról külön termékmérleget kell vezetnie, és a termékmérleg havi zárásában a 40. § (3) bekezdés c) pontja szerinti átfolyásmérő óraállását is fel kell tüntetnie, a tárgyhó utolsó napján leolvasott értéknek megfelelően.

41/A. §[229]

41/B. §[230]

(1)[231] A 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék etil-alkohol-tartalmú víztelenített alkoholterméknek bioetanol célra ásványolaj-adóraktárban történő denaturálására a 61. § (4)-(5) bekezdés és a 61/A. § (1) bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.

(2)[232] A bioüzemanyag-adóraktár és a kísérleti előállítást végző üzem engedélyese bioetanol előállítása esetén - kivéve a Jöt. 7. § 37/B. pontjában meghatározott E85 előállításához felhasználásra szánt bioetanol előállítását - az e rendelet 61. § (1)-(2) bekezdésében, valamint 61/A. § (1) bekezdésében foglalt denaturálási eljáráson kívül más, a vámhatóság által engedélyezett, az adóraktári engedélyben szereplő eljárást is alkalmazhat a 61. § (3) bekezdésének figyelembevételével.

Alkoholtermék-adóraktár

42. §

(1)[233] A cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági termékekből, gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve - esetenként külön engedéllyel - gabonából erjesztéssel és lepárlással előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szesz) mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, a mérésügyi hatóság által hitelesített mérőberendezést (a továbbiakban: szeszmérő gép) kell alkalmazni. A szeszmérő gépet úgy kell az üzemi berendezésbe bekötni, hogy az a végterméket mérje.

(2)[234] A gyártott szesz mennyiségének mérésére a szeszüzem, az alkoholregeneráló üzem és a szeszfőzde - a termelőkapacitásának megfelelő - a mérésügyi hatóság által hitelesített Siemens-, Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gépet alkalmazhatja. Más rendszerű mérőműszer alkalmazását a vámhatóság engedélyezheti, ha az a jövedéki adóérdeket nem veszélyezteti, és azt a mérésügyi hatóság hitelesítette.

(3)[235] Szeszmérő gép előállításához és javításához a vámhatóságtól beszerzett engedély szükséges. A szeszmérő gépet előállító vagy javító üzem az engedélyezett géptípusokon bármilyen szerkezeti vagy egyéb változtatást csak a vámhatóság és a mérésügyi hatóság előzetes engedélyével végezhet.

(4)[236] A szeszüzemben és a szeszfőzdében a kozmaolaj mérésére - ha azt nem semmisítik meg - külön szeszmérőgépet vagy a mérésügyi hatóság által hitelesített, folyadékállást jelző mércével ellátott tárolótartályt kell alkalmazni.

(5)[237] A Jöt. rendelkezései alapján kizárólag szeszüzem által előállítható, értékesíthető cukorcefre alatt az olyan - alkoholtartalmú jövedéki termék előállítására alkalmas - anyagot kell érteni, amelynek szénhidrát tartalma 50%-ot meghaladó mértékben cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből származik, és amelyből etil-alkohol erjeszthető. E tekintetben nem minősül cukorcefrének az egyéb borászati üzemben az egyéb bor előállításához felhasználásra kerülő alapanyag, a feldolgozás során keletkező gyártásközi termék, illetve előállított egyéb bor, amennyiben az előállítás a külön jogszabály szerinti előírások betartásával történik.

(6)[238] E rendelet alkalmazása szempontjából az etil-alkohol-tartalmú anyagok közül kozmaolajnak minősül az alkoholtermékek finomításának azon mellékterméke, amely legalább 70 térfogatszázalékban három, illetve több szénatomszámú alkoholt tartalmaz.

(7)[239] Az alkoholterméknek, a sörnek, a bornak, a pezsgőnek és a köztes alkoholterméknek cefre dúsítására való felhasználását a vámhatósághoz a felhasználás megkezdése előtt 5 munkanappal be kell jelenteni.

(8)[240] Az alkoholterméket meg kell semmisíteni, ha a benne lévő etil-alkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.

(9)[241]

43. §[242]

(1) A szeszmérő gépet a vámhatóság a felelős üzemvezető jelenlétében szereli fel vagy szereli le, és arról jegyzőkönyvet készít.

(2)[243] A szeszmérő gép beépítését, kijelzését, számítógépes csatlakozását úgy kell az adóraktár-engedélyesnek kialakítania, hogy az megfeleljen a pontos méréshez szükséges - a vámhatóság és a mérésügyi hatóság által meghatározott - feltételeknek.

44. §

(1) Szeszfőzdében a végleges elő- és utópárlatot - ha annak mérésére külön szeszmérő gép nincs beállítva - hivatalos zár alatt tartott hitelesített edényben kell összegyűjteni a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(2) Ha a szeszfőzde nem tart igényt a bérfőzés során keletkezett végleges elő- és utópárlatra, köteles azt az alszeszvízgyűjtő aknába vezetéssel vagy a 104-105. §-ban foglaltak szerint megsemmisíteni.

45. §

(1)[244] A vámhatóság üzemakadály esetén vagy más indokolt esetben hivatalból vagy az engedélyes kérésére a Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gép mérési pontosságát próbaméréssel ellenőrizheti.

(2)[245] A Siemens típusú vagy a vámhatóság által engedélyezett egyéb típusú, gyártmányú szeszmérő gépen a próbamérést csak a mérésügyi hatóság végezheti el a vámhatóság jelenlétében. A próbamérésről a vámhatóság, illetve a mérésügyi hatóság jegyzőkönyvet készít.

(3) Üzemakadály esetén a szeszmérő gép mérődobját a helyszínen kicserélni vagy kijavítani nem szabad.

(4) Ha a szeszmérő gép ellenőrzésekor a maximált hőmérő +70 °C-nál magasabb hőmérsékletet jelez, a szeszmérő gép mérési pontosságának ellenőrzése céljából azonnal próbamérést kell tartani, és a próbaszesz szeszfokát szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

46. §

(1)[246] A vámhatóság a mérőberendezést mérési célra alkalmatlanná nyilvánítja és használatát megtiltja, ha

a) bármely ellenőrzés során a mérési pontosságot befolyásoló olyan hibát észlel, amelyet a mérőberendezés kitisztításával vagy helyszíni javításával nem lehet megszüntetni, vagy

b) a próbaméréskor a szeszmérő gép mérési pontatlansága az 1%-ot meghaladja, vagy

c) a próbaszesz számított és tényleges mennyisége közötti különbözet a számított mennyiség 30%-ánál több.

(2)[247] A vámhatóság az (1) bekezdés a), b) pontja alapján hozott határozatáról a mérésügyi hatóságot értesíti.

(3)[248] Az (1) bekezdés szerinti határozat elleni fellebbezés tárgyában a vámhatóság soron kívül dönt. A döntésig a mérőberendezés nem használható.

47. §[249]

(1) A vámhatóság az alkoholtermék adóraktár hitelesített üzemi berendezéseit azonosító jellel és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el.

(2) Hivatalos zárat alkalmazni kell

a) a szeszüzemben a véghűtőre, az összekötő csőre, az epruvettára és a szeszmérő gépre;

b) az italgyárban, az etanol üzemben a szesztartályra, a gyártótartályra, a készárutartályra és a folyadék állását jelző mércére;

c) a szeszpalackozóban, az üzemi szeszraktárban a tárolótartályra és a folyadékállást jelző mércére;

d) a szeszfőzdében a zárt rendszerű teljes üzemi berendezésre, beleértve a finomítókészülék alszeszvíz elvezető csövét is;

e) a vámhatóság által kiadott engedély megszerzéséig azokra a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezésekre, amelyeket rendeltetésszerűen nem a szesz előállítására használnak, kivéve a 48. § (4) bekezdésében szereplő desztillálóberendezéseket.

48. §[250]

(1) A szeszgyártására alkalmas desztillálóberendezést - ha a Jöt. másként nem rendelkezik - csak

a) olyan személy állíthat elő, aki (amely) annak gyártására a vámhatóságtól engedélyt kapott,

b) olyan személy tarthat birtokában, aki (amely) annak használatbavételére a vámhatóságtól engedélyt kapott, vagy adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel, felhasználói engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységre, amelynek technológiai folyamatában ilyen készüléket használ,

c) a b) pontban megjelölt személy részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontban megjelölt személy a szesz gyártására alkalmas desztillálóberendezés értékesítését, illetve az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személy a másik tagállamból történő beszerzést - az értékesítést, illetve a telephelyre történő beszerzését 15 nappal megelőzően - a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a vámhatósághoz köteles bejelenteni. A bejelentés alapján a vámhatóság a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezésen hivatalos zárat helyez el.

(3) Rendeltetésszerűen szesz előállítására használt desztillálóberendezést - kivéve a magánfőző bejelentett desztillálóberendezését, valamint a kizárólag tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezést - csak szeszüzem, szeszfőzde, alkoholregeneráló és -denaturáló üzem, valamint alkoholtermék regenerálását végző adómentes felhasználó tarthat birtokában. Azok a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezések, amelyeket rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használnak, a vámhatóság ellenőrzése mellett működtethetők.

49. §[251]

(1) Szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt desztillálóberendezésre a vámhatóság által engedély italgyárnak és ásványolaj-regeneráló üzemnek vagy olyan személy részére adható, amely (aki) etilalkohol-tartalmú termék - kivéve a Jöt. 64. § (4) bekezdés a)-b) pontja alá eső alkoholtermék - előállításával és forgalomba hozatalával nem foglalkozik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt desztillálóberendezést a vámhatóság által kiadott engedély megszerzéséig hivatalos zár alatt kell tartani. Az (1) bekezdés szerinti desztillálóberendezéssel folytatott tevékenység szüneteltetése esetén - annak időtartamára - a desztillálóberendezést a vámhatóság hivatalos zárral látja el.

(3) Az ellenőrzés alatt álló desztillálóberendezést az üzemben tartó csak a vámhatóság felügyelete mellett semmisítheti meg.

50. §

(1)[252] A gyártott szesz mennyiségét a szeszmérő gép által mért litermennyiség és az összegyűjtött próbaszesz valódi szeszfoka századrésze szorzataként hektoliterfokban kell megállapítani. Egy hektoliterfok alatt 20 °C-on mért 1 liter 100 térfogatszázalékos etil-alkoholt kell érteni.

(2) A szesz hektoliterfok mennyiségét - a palackozott szesz, a magánfőző által előállított párlat, illetve az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével - a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy[253]

a) kitárolás és betárolás (átvétel) alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok,

b) lefejtés és készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok

alapján, a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.

(3)[254] A valódi szeszfok megállapítására hitelesített szeszfokmérőt vagy hitelesített alkoholsűrűség-mérőt szabad alkalmazni, illetve az E85 esetén az a hatályos MSZ szerinti vizsgálati módszerrel is történhet.

(4) Valódi szeszfok alatt a szeszfokmérőn leolvasott szeszfoknak 20 °C-ra átszámított értékét kell érteni.

51. §

(1) Szeszből hideg úton előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szeszes ital) mennyiségét a termelési napló alapján számított litermennyiség és a gyártott szeszes ital valódi szeszfoka századrésze szorzataként, hektoliterfokban kell megállapítani.

(1a)[255] Az alkoholtermék adóraktárban előállított és kiszerelt, Jöt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termékre e rendelet szeszes italokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szeszes ital hektoliterfok mennyiségét - a palackozott szeszes ital, valamint az (1) és (1a) bekezdésben foglalt eset kivételével - a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy[256]

a) a kitárolás és a betárolás alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok alapján, illetve

b) a lefejtés és a készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok alapján

a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.

52. §

Az etanol üzemben az előállított nagytisztaságú, analitikai minőségű alkohol hektoliterfok mennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként adódó litermennyiség és az MSZ 9562/2-71 számú szabvány szerinti reprezentatív mintavétel alapján meghatározott valódi szeszfok figyelembevételével kell megállapítani.

53. §[257]

A palackozott szesz és szeszes ital litermennyiségét a kiszerelések űrtartalma és darabszáma szorzataként, valódi szeszfokát a kiszerelésen feltüntetett szeszfok alapján kell megállapítani.

54. §

(1) A gyártott szesz és szeszes ital hektoliterfok mennyiségét szakértői vizsgálat alapján kell megállapítani, ha

a) a próbaszesz mennyisége a valódi szeszfok megállapításához nem elég;

b) a próbaszesz valódi szeszfokát az adóraktár-engedélyes vitatja;

c) a próbaszesz valódi szeszfoka a szabvány szerinti legalacsonyabb mértéket nem éri el;

d) gyanú merül fel arra, hogy a próbaszesz fajsúlyát vegyszerek hozzáadásával vagy más módon megváltoztatták;

e) a készletben lévő szesz és szeszes ital valódi szeszfoka, minősége, fajtája más módon nem állapítható meg, vagy erre nézve az ellenőrzéssel megbízott és az adóraktár engedélyese között vita merül fel;

f) gyanú merül fel arra, hogy az előállított szeszbe cukrot vagy ízesítő anyagot (aromát) kevertek.

(2)[258] Ha a próbaszesz mennyisége a szakértői vizsgálathoz sem elég, a gyártott szesz hektoliterfok mennyiségét a bérfőzési napló adatai alapján kell megállapítani.

(3)[259] Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben a szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a vámhatóság az ellenőrzött adóraktár felelős üzem vezetőjének jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint veszi, de azt az adóraktár engedélyesének kell a kijelölt szakértőhöz eljuttatnia. A kijelölt szakértő alatt az illetékes miniszter által kijelölt laboratóriumot, és a hivatalos közlönyben közzétett, valamint a Nemzeti Akkreditálási Testület által megbízott laboratóriumokat kell érteni.

(4)[260] Abban az esetben, ha hivatalos mintavétel az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott okok miatt történt, a mintát, valamint a szakértői eredmény kifogásolása esetén az ellenmintát minden esetben a vámhatóság köteles a kijelölt laboratóriumba eljuttatni.

Bérfőzés

55. §[261]

(1)[262] A bérfőzető személyesen vagy megbízottja útján adhatja át a gyümölcsöt, gyümölcsből származó alapanyagot (a továbbiakban együtt: gyümölcscefre) a szeszfőzde részére. Az átadásakor a bérfőzető a 31. számú melléklet szerinti bérfőzési naplóban nyilatkozik a gyümölcscefre fajtájáról és mennyiségéről, vagy azokról írásban foglalt nyilatkozatot ad át a megbízottja útján. Nyilatkozat hiányában a szeszfőzde felelős vezetője állapítja meg a gyümölcscefre fajtáját.

(2) A gyümölcscefre lepárlását megelőzően a bérfőzető a bérfőzési naplóban nyilatkozik vagy külön, írásban foglalt nyilatkozatot ad át megbízottja útján arról, hogy[263]

a) a kierjedt gyümölcscefre nem tartalmaz hozzáadott mesterséges vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt,

b) a bérfőzető vagy háztartásának tagja rendelkezik gyümölcstermő területtel (gyümölcsössel, gyümölcsfával).

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában a gyümölcscefre bérfőzés keretében nem főzhető le.

(4)[264] A bérfőzető a bérfőzött párlat átvételét megelőzően a bérfőzési naplóban nyilatkozik a szeszfőzdének arról, hogy[265]

a) általa és a vele egy háztartásban élők által a tárgyévben az átvétel időpontjáig milyen mennyiségben került a Jöt. 64. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti adómérték alá tartozó párlat átvételre,

b) az átvételre kerülő bérfőzött párlatból mekkora mennyiséget kíván a Jöt. 67. § (2) bekezdésének b) pontja szerint értékesíteni,

c) sem a bérfőzető, sem a vele egy háztartásban élők a tárgyévben nem állítottak elő magánfőzés keretében párlatot.

(5)[266]

(6)[267]

(7)[268]

56. §

(1)[269] A bérfőzött párlat csak jogszabályban előírt minőségben adható ki a bérfőzetőnek. Az egészségre ártalmas párlatot, valamint a végleges elő- és utópárlatot nem szabad kiadni. A szeszfőzde engedélyese köteles nyilatkozni arról, hogy a végleges elő- és utópárlatot további felhasználás céljából értékesítette-e másik adóraktárnak, vagy megsemmisítette azt.

(2)[270] Ha a bérfőzött párlat fogyasztásra alkalmatlan, és minőségének javítására irányuló eljárás nem vezet eredményre, az csak szeszüzem részére értékesíthető vagy előzetes bejelentés alapján a vámhatóság ellenőrzése mellett megsemmisíthető.

(3)[271]

(4)[272] A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött párlat litermennyiségét 86 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalmú párlat literre számítva kell megállapítania.

(5)[273] A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzött párlat mennyiségével a vámhatóság felé évente legalább egyszer, a vámhatósággal előzetesen egyeztetett időpontban kell elszámolnia. A vámhatóság az adóraktár engedélyesével egyeztetett időpontban résztermelés költségmentes megállapítását végezheti el az elszámolási időszaktól eltérően.

(6)[274] Nem adható ki a bérfőzött párlat a Jöt. 64. § (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott adómértékkel, ha a bérfőzető[275]

a) az 55. § (4) bekezdésében meghatározott nyilatkozattételt elmulasztja,

b)[276] a tárgyévben a Jöt. 64. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményes adótétellel lefőzethető mennyiséget túllépte.

(7)[277] A szeszfőzde engedélyese a bérfőzető részére kiadott adózott bérfőzött párlatról az egyszerűsített kísérő okmánnyal egy tekintet alá eső, a bérfőzési napló - 31. számú melléklet szerinti adattartalmú - részét képező származási igazolványt (a továbbiakban: származási igazolvány) ad át a bérfőzetőnek.

(8)[278] A származási igazolvány csak akkor fogadható el a párlat eredetének igazolására, ha a párlat fajtája azonosítható és a származási igazolványon feltüntetett valódi szeszfokhoz képest fahordóban tárolás esetén évenként kettő, legfeljebb azonban hét egész foknál, egyéb edényben tárolás esetén évenként egy, legfeljebb azonban három egész foknál nagyobb eltérés nincs.

(9)[279] A vámhatóság a bérfőzési naplók alapján bérfőzetőnként és háztartásonként összesíti, és a tárgyév első napjától göngyölíti a bérfőzetőnek átadott párlat mennyiségét.

(10)[280] A szeszfőzde engedélyese az adózott és az adózatlan bérfőzött párlatot egymástól elkülönítetten, megfelelő jelzéssel ellátva köteles tárolni.

(11)[281] A bérfőzető által lefőzetett, át nem vett párlat az (5) bekezdés szerinti elszámolás alkalmával vámhatósági felügyelet mellett megsemmisíthető vagy adóraktárnak értékesíthető.

57. §[282]

(1)[283] A bérfőzési napló a vámhatóság által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon vagy - a vámhatóság által kérelemre kiadott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával - számítógéppel előállított formában vezethető. Számítógépes forma esetében származási igazolványnak minősülhet a számítógéppel előállított kereskedelmi okmány is, amennyiben az a származási igazolvány adatait rovat azonos hivatkozással tartalmazza.

(2)[284] A bérfőzési naplót bérfőzetőnként és bérfőzésenként 3 példányban kell vezetni, melynek második példányát a szeszfőzde engedélyese a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig köteles megküldeni a vámhatóság részére, a harmadik példány a szeszfőzde engedélyesének bizonylata.

(2a)[285] A bérfőzési napló (2) bekezdés szerinti megküldése a vámhatóság részére teljesíthető:

a) postai úton történő elküldéssel vagy a vámhatósághoz történő személyes bevitellel,

b) a vámhatóság által rendelkezésre bocsátott elektronikus nyomtatványon az ügyfélkapun keresztül vagy

c) a 37/A. § szerinti bizonylat-kiállító programmal előállított bérfőzési napló elektronikus adathordozón - a vámhatóság által meghatározott formátumban - történő benyújtásával.

(3)[286] A bérfőzési naplót abban az esetben is a (2) bekezdés szerint kell vezetni, ha a bérfőzetett párlatot a szeszfőzde engedélyese teljes egészében megvásárolja. A szeszfőzde engedélyes a bérfőzetőtől megvásárolt párlatról adózatlan termék esetén a 28. számú melléklet szerinti, adózott termék esetén a 32. számú melléklet szerinti adattartalommal a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített külön nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(4)[287] A bérfőzött párlat és a származási igazolvány átvételét a bérfőzetőnek a párlat kiadásával egyidejűleg, a bérfőzési napló megfelelő rovatának aláírásával kell igazolnia.

58. §[288]

(1)[289] A bérfőzési naplót szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni.

(2)[290]

59. §[291]

(1)[292] Az értékesített bérfőzött párlat származási igazolványának bérfőzetőt illető példányát - a Jöt. 67. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben - az alkoholtermék adóraktár engedélyese részére át kell adni.

(2)[293] Amennyiben a bérfőzető nem tudja a bérfőzött párlat teljes mennyiségét egy alkoholtermék adóraktárnak értékesíteni, az eredeti bérfőzési napló származási igazolvány részének visszaadása mellett kérheti azonos összmennyiségre több származási igazolvány kiadását.

(3)[294] A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzető által visszaadott származási igazolványt áthúzással, valamint a "Származás igazolására alkalmatlan" felirat feltüntetésével kell érvénytelenítenie, és a bérfőzési napló szeszfőzde engedélyesénél maradó példányához kell csatolnia.

(4) Az újonnan kiadott származási igazolványokon az eredeti származási igazolvány számát is fel kell tüntetni.

(5)[295] A származási igazolvány - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bérfőzött párlat értékesítése esetén az alkoholtermék adóraktárban a termék eredetének igazolására a kiállítástól számított három éven belül használható fel. Az adóraktár kérelmére a vámhatóság a bérfőzött párlat származási igazolványát 2 évente meghosszabbíthatja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és a feltüntetett szeszfoktól legfeljebb az 56. § (8) bekezdés szerint eltérő szeszfokú párlat az adóraktár birtokában van.

(6)[296] A származási igazolvány érvényességét a vámhatóság, 15 év eltelte után a bérfőzető kérelmére, 2 évente meghosszabbítja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és a feltüntetett szeszfoktól legfeljebb az 56. § (8) bekezdés szerint eltérő szeszfokú bérfőzött párlat a bérfőzető birtokában van.

(7)[297] A bérfőzött párlat származási igazolványát annak érvényességi idején belül, illetve a bérfőzött párlat birtokban tartásáig kell a bérfőzetőnek megőriznie.

(8)[298] A 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet szerint kiállított származási igazolványnak a bérfőzött pálinka eredete igazolására történő elfogadásakor az 56. § (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Magánfőzés[299]

59/A. §

(1)[300] A párlat adójegy a 32/A. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon igényelhető.

(2)[301] A Jöt. 67/A. § (6) bekezdése szerinti esetben a javasolt megsemmisítési időpontot legalább 3 munkanappal előre kell bejelenteni, megadva

a) a bejelentő

aa) nevét,

ab) adóazonosító jelét,

ac) postai, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,

b) a megsemmisítendő párlat mennyiségét literben, és

c) a megsemmisítés javasolt

ca) helyszínét,

cb) módját,

cc) időpontját naptári nap, óra, perc pontossággal.

(3)[302] A Jöt. 67/A. § (6) bekezdése szerinti esetben a bejelentő által javasolt megsemmisítés csak a vámhatóság - tervezett megsemmisítési időpontig történt - kifejezett hozzájárulása esetén kezdhető meg. A megsemmisítés a vámhatóság részvételének hiányában a vámhatóság erre vonatkozó kifejezett hozzájárulása esetén végezhető el.

(4)[303]

(5)[304]

(6)[305]

Teljes denaturálás

60. §

(1)[306]

(1a)[307]

(2)[308] A jövedéki adó alóli mentesség alkalmazásában az alkohol teljes denaturálására vonatkozó eljárások kölcsönös elismeréséről szóló, 1993. november 22-i 3199/93/EK bizottsági rendeletben szereplő, Magyarország által bejelentett teljes denaturálási eljárás során legalább

a) 2,08 liter metil-etil-ketont, 3,12 liter metil-izobutil-ketont és 0,84 gramm denatónium benzoátot,

b) 1,01 liter metil-etil-ketont és 0,83 gramm denatónium benzoátot, vagy

c) 2,08 liter izopropil-alkoholt, 1,06 liter terc-butanolt és 0,83 gramm denatónium benzoátot

kell minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákeverni.

(3)[309]

(4)[310] A teljesen denaturált alkohol (a továbbiakban: denaturált szesz) csak szeszüzemben, illetve alkoholregeneráló és denaturáló üzemben, - megbízható adós által üzemeltetett és kizárólag a Jöt. 69. § (1) bekezdése szerinti eljárásokat alkalmazó üzem kivételével - a vámhatóság ellenőrzése mellett állítható elő. A denaturált szesz készítésének időpontját - azt legalább 2 nappal megelőzően - a vámhatóságnak be kell jelenteni. Az állandó felügyelettel működő adóraktárakban a denaturált szesz készítésének időpontját - a teljes denaturálást közvetlenül megelőzően - az állandó felügyeletet ellátónak kell bejelenteni.

(5)[311] A teljes denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, illetve az alkoholregeneráló és - denaturáló üzem, második példánya a vámhatóság példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell

a) a szeszüzem és az alkoholregeneráló és denaturáló üzem jövedéki számát;

b) a denaturálás időpontját;

c) a denaturálásra került alkoholtermék valódi szeszfokát, liter vagy kilogramm és hektoliterfok mennyiségét;

d) teljes denaturáláshoz felhasznált anyagok megnevezését és mennyiségét (liter, kilogramm);

e) a denaturált szesz liter, kilogramm és hektoliterfok mennyiségét.

(6)[312]

(7) A szeszüzemben, illetve az alkoholregeneráló és denaturáló üzemben a denaturált szeszt más alkoholterméktől elkülönítve kell tárolni.

(8) A teljes denaturáláshoz felhasznált anyagokat tilos a denaturált szeszből egészen vagy részben kivonni, a denaturált szeszhez olyan anyagot keverni, amely a denaturált szesz hatását ízre vagy szagra megváltoztatja.

(9)[313] A denaturált szesz felhasználói engedélyes, nyilvántartásba vett felhasználó részére történő értékesítésekor a mennyiséget literben és kilogrammban is fel kell tüntetni.

Részleges denaturálás

61. §

(1)[314] A Jöt. 68. §-ában előírt részleges denaturáláshoz - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alkoholtermék tiszta etil-alkohol-tartalmára vonatkoztatva legalább[315]

a) 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot (a továbbiakban: I. típusú részleges denaturálószer),

b) 0,5 tömegszázalék dietilftalátot (a továbbiakban: II. típusú részleges denaturálószer),

c) 0,5 tömegszázalék metil-etil-ketont (a továbbiakban: III. típusú részleges denaturálószer),

d) 3 tömegszázalék etil-acetátot (kizárólag etil-acetát gyártáshoz, a továbbiakban: IV. típusú részleges denaturálószer),

e) 3 tömegszázalék xilolt (kizárólag acetoklór hatóanyag gyártáshoz, a továbbiakban: V. típusú részleges denaturálószer)

kell alkalmazni.

(2) A részleges denaturálást úgy kell elvégezni, hogy minden 100 hektoliterfok alkoholtermékhez legalább

a) az I. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,79 gramm denatónium benzoátot,

b) a II. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,36 liter dietilftalátot,

c) a III. típusú részleges denaturálószer alkalmazása esetén 0,5 liter metil-etil-ketont

kell hozzákeverni.

(3)[316] Az alkoholtermék részleges denaturálása az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül a 89. § (1) bekezdése szerinti esetben a vámhatóság által engedélyezett, az adómentes felhasználó keretengedélyében rögzített más eljárással is lehetséges, amennyiben annak eredményeként a denaturált alkoholtermék élvezeti cikként való felhasználásra alkalmatlanná válik.

(4)[317] A részleges denaturálás - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak szeszüzemben és - a megbízható adós által üzemeltetett üzem kivételével - csak a vámhatóság ellenőrzése mellett végezhető. A részleges denaturálás időpontját a szeszüzem a vámhatósághoz legalább 2 nappal korábban köteles bejelenteni.

(5)[318] A részleges denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya a szeszüzem, második példánya a vámhatóság példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell

a) a szeszüzem jövedéki számát;

b) a denaturálás időpontját;

c) a denaturálásra került alkoholtermék valódi szeszfokát, liter vagy kilogramm és hektoliterfok mennyiségét;

d) a felhasznált részleges denaturálószer típusát [a (3) bekezdés szerinti esetben megnevezését] és mennyiségét (liter, kilogramm);

e) a részlegesen denaturált alkoholtermék liter, kilogramm és hektoliterfok mennyiségét.

(6) A (3) bekezdés szerinti esetben a részleges denaturálásról készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő részleges denaturálószer alkalmazását engedélyező vámhatósági határozat másolatát.

(7) A IV. és V. típusú részleges denaturálószerrel az alkoholtermék denaturálása az etil-acetát és az acetoklór termék előállítását végző keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználó telephelyén is elvégezhető, a (4)-(5) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazása mellett.

(8)[319] Az I., II., III. típusú részleges denaturálószert a szeszüzem szerzi be. A IV. és V. típusú részleges denaturálószert, amennyiben annak bekeverése a szeszüzemben történik, az adómentes felhasználó bocsátja a szeszüzem rendelkezésére. A (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezett egyéb denaturálószert az adómentes felhasználó szerzi be és bocsátja a szeszüzem rendelkezésére.

(9) A részlegesen denaturált alkoholtermék alkoholtartalmának el kell érni a 92 térfogatszázalékot.

(10)[320] A szeszüzem a részlegesen denaturált alkoholtermékről olyan bizonylatot állít ki az adómentes felhasználónak, amely tartalmazza a részlegesen denaturált alkoholtermék mennyiségét hektoliterfokban, literben és kilogrammban, a felhasznált denaturálószer megnevezését és 100 hektoliterfok alkoholtermékhez hozzákevert mennyiségét grammban vagy literben. A bizonylatot két példányban kell kiállítani, és annak egy példányát az adómentes felhasználó részére átadni.

(11) A részlegesen denaturált alkoholt az egyéb alkoholterméktől elkülönítve kell a szeszüzemben tárolni. A nem ugyanazon denaturálószerrel denaturált alkoholterméket összekeverni tilos.

Bioetanol és E85 előállítása szeszüzemben[321]

61/A. §[322]

(1)[323] A Jöt. 7. § 37. pontjában megjelölt denaturáláshoz legalább 1 tömegszázalék etil-tercier-butil-étert, illetve amennyiben a bioetanol a Jöt. 7. § 37/B. pontjában meghatározott E85 előállításához kerül felhasználásra, legalább 2 tömegszázalék izo-butilalkoholt kell denaturálószerként alkalmazni. A denaturálásról az adóraktár-engedélyesnek a 61. § (5) bekezdése szerint jegyzőkönyvet kell felvennie.

(2)[324] Amennyiben a fogadó tagállam vonatkozó szabályozása a bioetanol előállításához az (1) bekezdésben foglalttól eltérő denaturálást határoz meg, azt az adóraktár-engedélyes abban az esetben alkalmazhatja, ha kérelmére a vámhatóság külön engedélyezi.

(3)[325]

(4)[326] A Jöt. 28. § (4)-(5) bekezdése szerinti esetben a bioetanol adóraktárból történő kiszállítását azt 3 nappal megelőzően kell a vámhatósághoz bejelenteni, és a kitárolást a vámhatóság jelenlétében, az egyszerűsített kísérő okmányra történő rájegyzéssel kell elvégezni.

61/B. §[327]

(1)[328] A szeszüzem-adóraktár, illetve a bioüzemanyag-adóraktár engedélyesének, illetve a 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék etil-alkohol-tartalmú víztelenített alkoholterméket beszerző kőolajfinomító- és finomítói ásványolajraktár engedélyesének abban az esetben, ha a bioetanol előállításához nem kizárólag olyan 41/B. § (1) bekezdése szerinti alkoholterméket használ, amelyet a Közösség valamely tagállamában termelt alapanyagból állítottak elő vagy ha a bioetanol nem minősül fenntartható módon előállítottnak, a bioetanolról két termékmérleget kell vezetnie, és azokban az összesen termelt mennyiséget a felhasznált alapanyag és a fenntarthatósági követelmények szempontjából megbontva (Közösségben előállított alapanyagból gyártott és a fenntartható bioüzemanyag termelés követelményeiről és igazolásáról szóló Korm. rendelet szerinti fenntarthatósági igazolással [a továbbiakban: fenntarthatósági igazolás] rendelkező, illetve ettől eltérő termék) kell szerepeltetnie, elkülönített tárolást azonban nem kell alkalmaznia.

(2)[329] A szeszüzem-adóraktár engedélyese a bioetanol célra előállított 41/B. § (1) bekezdése szerinti alkoholtermék gyártásához felhasznált alapanyag fajtájáról és Közösségben történt előállításáról 41/B. § (1) bekezdése szerinti alkoholtermék- és bioetanol-szállítmányonként nyilatkozatot állít ki az E85 terméket előállító ásványolaj-adóraktár engedélyese számára, és azt, valamint a fenntarthatósági igazolást, továbbá - bioetanol szállítása esetén - a 41/B. § (1) bekezdése szerinti alkoholtermék denaturálásáról felvett jegyzőkönyv másolatát átadja a beszerző ásványolaj-adóraktár engedélyese részére.

(3)[330] A szeszüzem-adóraktár engedélyese a bioetanol célra előállított 41/B. § (1) bekezdése szerinti alkoholtermék gyártásához felhasznált alapanyag mennyiségét és fajtáját - az alapanyag termelésének (előállításának) helye (ország) szerinti bontásban - külön nyilvántartja.

61/C. §[331]

(1) Az E85 előállítása szeszüzemben a 40. § (1)-(2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával végezhető.

(2) A Jöt. 72. § (11) bekezdésében megjelölt, már működő szeszüzem adóraktár-engedélyese az E85 előállításának engedélyezését a 8. §-ban az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemre előírt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kérheti azzal, hogy a kérelemhez a 2. § (1) bekezdés f)-h) és k) pontjában előírt, az E85 előállítására vonatkozó dokumentációt, okiratot kell csatolni.

(3)[332]

Söradóraktár

62. §

(1)[333] A sörgyár és a sörfőzde a gyártott sör térfogatmennyiségének mérésére a mérésügyi hatóság által hitelesített üzemi berendezéseket, eszközöket alkalmazza. A hitelesített üzemi berendezéseket a vámhatóság azonosító jellel látja el. Hitelesíteni - a 64. § (3) bekezdése kivételével - az ászoktartályt, a nyomótankot, a fejtőtankot, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordókat és szállítótartályokat kell.

(2) Azokat a rozsdamentes acélhordókat (KEG), melyeken domborított vagy nyomott formában szerepel a hordó gyártója és a hordó térfogata, az adóraktár engedélyesének nem kell hitelesíttetni.

63. §[334]

64. §

(1) A sörgyártásra alkalmas főzőüst és komlóforraló üstöt - a (3) bekezdésben foglalt készülékek kivételével - csak sörfőzde és sörgyár tarthat birtokában, csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.

(2)[335] A sörfőzdének és a sörgyárnak a sör gyártására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst beszerzését a beszerzés napját megelőző 15. napig a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a vámhatósághoz kell bejelenteni. A bejelentés alapján a vámhatóság a készüléket ellenőrzi.

(3)[336] Nem kell engedélyt beszerezni a tudományos és oktatási intézmények által, tudományos és oktatási célra használt sörfőző egységekre, valamint a Jöt. 76. § (4) bekezdés szerinti tevékenységhez használt berendezésekre.

(4)[337] Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt csak olyan személy állíthat elő, aki (amely) annak gyártására a vámhatóságtól engedélyt kapott. A gyártónak a főzőüst és a komlóforraló üst értékesítését - azt 15 nappal megelőzően - a készülék típusának, űrtartalmának megadásával a vámhatósághoz be kell jelentenie.

Boradóraktár

65. §[338]

A vámhatóság a bor és a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő készletfelvétele alkalmával a mennyiséget számítással vagy méréssel állapítja meg.

66. §

(1) A Jöt. 82. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában nem minősül közösen használt helynek az a pince, amelyen belül a külön-külön egyéni vállalkozóként működő közeli hozzátartozók által külön használt pincerészek elhatárolását, továbbá az ott tartott tárolóedényeknek az adott közeli hozzátartozó általi kizárólagos használatát egyértelműen azonosítható módon jelölik.

(2) Egy pincén belül nem közeli hozzátartozók által külön használt pincerészek esetén is biztosítani kell a pincerészekre vonatkozóan az (1) bekezdésben foglalt feltételeket (körülményeket).

67. §

(1)[339] Az egyszerűsített adóraktár-engedélyes a pincéjéből végső fogyasztóknak elvitelre kimérve legfeljebb 10 liter űrtartalmú edényzetben adhat el bort.

(2)[340]

Pezsgő- és köztes alkoholtermék adóraktár

68. §[341]

A pezsgő üzemnek és a köztes alkoholtermék üzemnek a gyártott pezsgő- és a köztes alkoholtermék mennyiségének megállapításához a mérésügyi hatóság által hitelesített töltőtartályokat kell alkalmaznia. A hitelesített üzemi berendezéseket a vámhatóság azonosító jellel látja el.

Dohánygyártmány-adóraktár

69. §[342]

(1)[343] A dohánygyárnak, a dohányüzemnek a dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz beszerzését a beszerzés napját megelőző 15. napig a gép, eszköz fajtájának, gyártási kapacitásának, főbb részeinek leírásával a vámhatósághoz kell bejelentenie. A bejelentés alapján a vámhatóság a gépet, az egyéb eszközt ellenőrzi, és azonosító jellel látja el.

(2) A dohánygyártmány előállítására alkalmas gép előállítását és tesztelését végző gazdálkodó az általa tesztelt gépekről folyamatos nyilvántartást vezet, melyben feltünteti a tesztelt gépek típusát.

Tranzitadóraktár

70. §

(1) A nemzetközi közforgalmú repülőtér területén működő tranzitadóraktár értékesítést végző üzleteinek és az üzletek ellátását biztosító raktárainak az együttes területe engedélyezési és elszámolási szempontból egy technológiai egységként értendő.

(2)[344] A tranzitadóraktár üzletei és az üzletek ellátását biztosító raktárai között történő belső árumozgás, a vámhatóság által engedélyezett szigorú számadású belső bizonylat alkalmazásával történhet.

(3)[345] A Jöt. 13. § (2) bekezdése szerinti

a) beszállókártyának minősül minden olyan okmány, amely tartalmazza a járatszámot, a kedvezményre jogosult nevét és a beszállókártyán szereplő úti célt,

b) beszállókártya szám alatt az a) pont szerinti adatok együttes adatát kell érteni.

(4)[346] A beszállókártya számát a tranzitadóraktár-engedélyes az értékesítésről kibocsátott nyugtán, illetve számlán köteles feltüntetni, továbbá a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített nyilvántartásában szerepeltetni. Az átszálló utasok esetében a repülőjegyről készített másolat a nyilvántartás mellékletét képezi. Végső úti céllal harmadik országba utazó utas az általa tranzitadóraktárban vásárolt adózatlan jövedéki terméket nem idegenítheti el, azt arra jogosulatlan személy részére nem adhatja át.

(5)[347] Tranzitadóraktár esetében a termékmérleg vezetésére a 28. számú mellékletben meghatározott adattartalmon felül a vámhatóság a tranzitadóraktár árumozgatási technológiájára figyelemmel további adattartalmat határozhat meg.

Utasellátó adóraktár[348]

70/A. §

(1) A nemzetközi közforgalmú repülőtér területén működő utasellátó adóraktár raktára(i) és a légi járművek ellátását végző gépjármű(vek) (a továbbiakban: ellátó-gépjármű) együttese egy technológiai egységként értendő.

(2)[349] Az ellátó-gépjármű a repülőtér belső, zárt területén a légi jármű ellátása céljából közlekedhet, kivéve, ha az eltávozást a vámhatóság előzetesen engedélyezte.

(3) Az utasellátó adóraktár engedélyese az adóraktárból kitárolt jövedéki termékekről szigorú számadású bizonylatot állít ki. A bizonylat tartalmazza a kitárolás időpontját és a kitárolt jövedéki termékek kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, a Jöt. 3. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti esetben alkoholtartalmát, darabszámát.

(4)[350] Az utasellátó adóraktár engedélyesének a (3) bekezdés szerinti jövedéki termékekről, valamint a repülőgép fedélzetéről utántöltési céllal ideiglenesen levett, tárolt és repülőgép fedélzetére felvitt jövedéki termékekről a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített nyilvántartást vagy előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza az adóraktárból kitárolt, a repülőgép fedélzetéről levett és repülőgép fedélzetére felvitt jövedéki termékek megnevezését, mennyiségi adatait a (3) bekezdés szerinti bontásban, a (3) bekezdés szerinti bizonylat sorszámát, a légi jármú lajstromjelét és a légitársaság megnevezését. A nyilvántartást az utasellátó adóraktár engedélyesének naprakészen kell vezetnie és havonta le kell zárnia.

A termékmérleg-nyilvántartás, termékmérleg

71. §

(1)[351] Az adóraktár engedélyesének - a sörfőzde adóraktár engedélyes és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyes kivételével - adóraktáranként és összesítve a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített termékmérleg-nyilvántartást kell vezetnie. Az adóraktár engedélyesnek a 28. számú melléklet szerinti adattartalmú - a kísérleti előállítást végző üzem esetében a 28/A. számú melléklet szerinti adattartalmú - termékmérleg-nyilvántartásokat - figyelemmel a 61/A. § (1) bekezdésének rendelkezésére is - a Jöt. 40. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az adó alapjául meghatározott mértékegységben, az ásványolajoknál - a 3811 vámtarifaszámú adalékok kivételével - három tizedes jegy, a 3811 vámtarifaszámú adalékok esetében négy tizedes jegy, az alkoholterméknél négy tizedes jegy, a sör, az egyéb bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetében két tizedes jegy pontossággal kell folyamatosan vezetnie. A nyilvántartások vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes termékmérleg-nyilvántartás is alkalmazható.

(2)[352] Az adóraktár termékmérleg-nyilvántartásait naptári hónaponként le kell zárni. A termékmérleg havi zárásának tartalmaznia kell a jövedéki termék azonosítására vonatkozó adatok mellett a készletváltozásokat, a növekedési-csökkenési adatokat jogcímenként és összesítve, valamint a Jöt. 40. § (10) bekezdése és 49. § (3) bekezdése szerinti készletfelvétel alkalmával kimutatott készleteltéréseket (többlet/hiány), továbbá a havi zárást készítő nyilatkozatát a nyilvántartásban foglalt adatok egyezőségéről. A termékmérleg jogcímkódokat, valamint a jövedéki termékek adómérték szerinti besorolását jelölő kódokat (a továbbiakban: fajtakód) a vámhatóság évente, illetve év közbeni változás esetén legkésőbb a változást megelőző 15. napon internetes honlapján közzéteszi.

(3)[353] A termékmérleg havi zárást adóraktáranként a vámhatóságnak a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell bemutatni.

(4)[354]

(5)[355] A 39. § (3) bekezdése szerinti külön nyilvántartás zárására a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(6)[356] Nem kell a (2) bekezdés szerinti havi zárást készíteni arra a jövedéki termékre, amelynek a tárgyhóban nem volt készlete.

(7)[357] Az előállított bioetanolról az adóraktár-engedélyes külön termékmérleg-nyilvántartást köteles vezetni.

(8)[358] A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyese a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható

a) a tiszta növényi olaj előállításhoz felhasznált alapanyag(ok) fajtája, mennyisége tonnában;

b) a földterület fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma és területe (hektárban), amelyen az alapanyago(ka)t termelték;

c) az előállított tiszta növényi olaj mennyisége literben;

d) a mezőgazdasági földművelési munkákhoz, a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz, az erdőfelújítási munkákhoz és a halgazdálkodáshoz felhasznált tiszta növényi olaj mennyisége literben;

e) megművelt földterület, erdő, halastó terület fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma és területe (hektárban) vagy erdészeti azonosítója.

(9)[359] A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(10)[360] A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban a (12) bekezdése szerint kiállított bizonylat sorszámát is fel kell tüntetni.

(11)[361] A (8) bekezdés szerinti nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásainak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és felhasználási műveletek során bekövetkező változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően rögzíteni kell. A vezetett nyilvántartást havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét. A vámhatóság kérésére a nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani.

(12)[362] A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyese az általa előállított tiszta növényi olaj saját célú felhasználásakor a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerinti belső bizonylatot köteles kiállítani. A bizonylaton fel kell tüntetni az adóraktárból történő kitárolás időpontját és a kitárolt mennyiséget.

72. §

(1)[363] Az adóraktár engedélyesének - kivéve az egyszerűsített adóraktár, a dohánygyártmány adóraktár, valamint a pincekönyv vezetésére kötelezett más adóraktár engedélyesét a pincekönyvben vezetett jövedéki termékkel kapcsolatban - a jövedéki termékek előállításához felhasznált jövedéki és nem jövedéki termékekről és azok felhasználásával előállított jövedéki termékekről a 33. számú melléklet szerinti adattartalommal a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített termelési naplót, illetve a jövedéki termék regenerálással, tisztítással történő előállítása esetén a 34. számú melléklet szerinti adattartalmú regenerálási naplót kell - az adott jövedéki termék adóalapjának megfelelő mértékegységben [a 71. § (1) bekezdése szerinti tizedesjegy pontossággal] - vezetnie. A termelési (regenerálási) napló vezetése alól a vámhatóságtól felmentést kaphat az, aki az abban előírt elszámolást más nyilvántartásai alapján teljesíteni tudja. A termelési (regenerálási) napló vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Kísérleti előállítást végző üzem esetében a mérési eredményeket tartalmazó bizonylat, a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a 71. § (8) bekezdés szerinti nyilvántartás minősül termelési naplónak.

(2)[364] Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék előállításához beszerzett és felhasznált anyagok származását, eredetét számlával vagy egyéb bizonylattal, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított belső okmánnyal köteles a helyszínen igazolni.

(3)[365] A kísérleti előállítást végző üzem adóraktár engedélyese a tárgyéven belül a Jöt. 49. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt készletfelvételen kívül is végezhet tételes leltárkészítéssel készletfelvételt, és az elszámolt időszakra a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül is, jegyzőkönyv felvételével megállapíthatja a Jöt. 49. § (4) bekezdése szerinti különbözetet, amellyel az elszámolt időszak zárókészletét módosítja. A készletfelvétel időpontját a vámhatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Amennyiben a vámhatóság a bejelentett időpontra vonatkozó készletfelvételt a helyszínen ellenőrzi, a Jöt. 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(4)[366]

Pincekönyv, és a szőlőborról vezetett termékmérleg

73. §

(1)[367] A szőlőbor, a sűrített must, a töményített must és a tartósított must előállításáról, kiszereléséről, a szőlőbor előállítása során keletkezett melléktermékekről, a szőlőbor előállításához felhasznált anyagokról, a szőlőbor, a must és a melléktermékek értékesítéséről, valamint a pincekönyves rendeletben meghatározott további jövedéki termékek előállításáról, kiszereléséről és az előállításukhoz felhasznált anyagokról pincekönyvet kell vezetni.

(2)[368]

(3)[369]

(4)[370] A pincekönyv a szőlőbor, a Jöt. 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő tekintetében a Jöt. 40. § (4) bekezdése szerinti termékmérlegnek minősül.

(5)[371]

(6)[372] Az egyszerűsített adóraktár - valamint a Jöt. 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket előállító más adóraktár - engedélyesének a szőlő, a szőlőbor, a sűrített must, a töményített must, a tartósított must, a borászati melléktermék, a Jöt. 80. § (2a) bekezdése szerinti termék és a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő készletének alakulásáról, a szőlőbor palackozását végző más adóraktár engedélyesének pedig kizárólag a hordós szőlőbor készletének alakulásáról a 35. számú melléklet szerinti adattartalommal elszámolást kell készítenie. Az elszámolást a vámhatósághoz a Jöt. szerinti tárgyidőszakot követő hó 15. napjáig kell benyújtani.

(7)[373] A (6) bekezdés szerinti elszámolást

a)[374] papír alapú - a vámhatóság által e célra rendszeresített, a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött, illetve számítógépen előállított, azonos adattartalmú - nyomtatványon;

b) elektronikus úton, a jövedékiadó- és energiaadó-bevallási, valamint a jövedéki adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének szabályairól szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: ER.) rendelkezéseinek alkalmazásával

lehet benyújtani.

(8)[375]

74. §[376]

(1)[377] Az adóraktár engedélyese - a 73. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel, valamint a kísérleti előállítást végző üzem kivételével - az értékesítéseiről - adófelfüggesztés mellett végzett és szabadforgalom számára történt értékesítés szerinti bontásban - tételesen vagy számítógépen olyan, a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, amennyiben az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített vevőnyilvántartást vezet, amelyből a jövedéki termékenkénti, tetszőleges időszakra vonatkozó mennyiségi és értékadatok az ellenőrzés számára rendelkezésre bocsáthatók.

(2) A cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktár engedélyese - az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően - a 0 adómérték alá tartozó 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénről olyan vevőnyilvántartást vezet, amelyben címzettenként (depók, cseretelepek) szerepelnek az adóraktárból történő kiszállítás adatai.

(3) Az adóraktár engedélyesének a Jöt. 41. §-ában meghatározott vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell eljárnia, és azt kizárólag a vámhatóságnak és az állami adóhatóságnak lehet, illetve - felkérésre - kell rendelkezésre bocsátania.

(4)[378] A Jöt. 58. § (1) bekezdés e), 72. § (1) bekezdés g), 78. § (1) bekezdés e), 84. § (1) bekezdés d), 91. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adóraktár (a továbbiakban: tároló adóraktár) engedélyesének a Jöt. 41. § (1) bekezdésében előírt külön nyilvántartásában a nem saját tulajdonát képező jövedéki termék kitárolása esetén a vevő helyett a címzett is szerepeltethető.

(5)[379] Az adóraktár-engedélyes a Jöt. 41. §-ában meghatározott vevőnyilvántartásából a vámhatóság kérésére köteles a 46. számú melléklet szerinti adattartalommal, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával, a NAV hivatalos honlapján közzétett formátumban elektronikus úton adatszolgáltatást teljesíteni.

Termékkísérő okmány

75. §[380]

(1) E rendelet alkalmazásában - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában -

a) termékkísérő okmány alatt a Jöt. 40. § (1) bekezdés a) pont szerinti okmányokat,

b) a termékkísérő okmány száma alatt

ba) a Jöt. 7. § 7/A. pontjában meghatározott e-TKO (e rendelet alkalmazásában: e-TKO) esetében a vámhatóság által hozzárendelt, a Jöt. 7. § 7/A. pontjában meghatározott AHK-számot,

bb) a Jöt. 7. § 7/F. pontjában meghatározott üzemszüneti TKO (e rendelet alkalmazásában: üzemszüneti TKO) esetében a feladó által az okmányhoz rendelt helyi hivatkozási számot

kell érteni.

(2)[381] Az e-TKO tervezetében kiegészítő adatként a jövedéki termék fajtakódját kell megadni.

(3) Kötelező kitölteni

a) az e-TKO tervezetben a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2009. július 24-i 684/2009/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) I. mellékletének 1. táblázata szerinti 9. c, 12. a)-b), valamint a 17. p rovatokat is,

b) az EK rendelet szerint a rendeltetési hely megváltoztatása esetén alkalmazandó üzenetben az EK rendelet I. melléklete 3. táblázatának 2. f rovatát is.

(4)[382] A Jöt. 7. § 7/B. pontjában meghatározott elektronikus átvételi elismervényben (a továbbiakban: elektronikus átvételi elismervény) kiegészítő adatként meg kell adni a jövedéki termék fajtakódját.

(5)[383] Adóraktár olyan, más tagállamban kisüzemi bortermelőként elismert gazdálkodótól, amelyet az adott tagállam mentesített az e-TKO alkalmazása alól, e-TKO helyett a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK bizottsági rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) pont iii. alpontjában meghatározott követelményeknek megfelelő kísérőokmánnyal szállított szőlőbort is fogadhat adófelfüggesztéssel.

75/A. §[384]

(1)[385] Az e-TKO tervezete, az elektronikus átvételi elismervény, valamint az EK rendeletben meghatározott más elektronikus okmányok (a továbbiakban együtt: elektronikus dokumentumok) elektronikus úton történő benyújtásának feltétele, hogy az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladó, a bejegyzett kereskedő, az adómentes felhasználó és a felhasználói engedélyes (a továbbiakban e § alkalmazásában: ügyfél) a vámhatósághoz előzetesen, az első elektronikus dokumentum küldését 30 nappal megelőzően bejelentse, hogy elektronikus dokumentumainak benyújtására a Jöt. 20. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus út (a továbbiakban: kapcsolattartási mód) melyikét kívánja alkalmazni, és

a) - a Jöt. 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kapcsolattartási mód választása esetén - az ügyfél személyesen, illetve jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli szervezet esetében törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője (megbízottja) személyes megjelenéssel előzetesen kezdeményezze a felhasználói jogosultságának regisztrálását a vámhatóságnál,

b) - a Jöt. 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartási mód választása esetén - az ügyfél, illetve törvényes képviselője vagy az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény 7. § (3) bekezdése szerint állandó képviseleti joggal rendelkező képviselője

ba) rendelkezzen az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználónévvel és az általa meghatározott jelszóval, és

bb) a vámhatóság részére előzetesen bejelentse - a vámhatóság által erre rendszeresített nyomtatványon - az elektronikus dokumentumok benyújtására szóló képviseleti jogosultságát.

(2)[386] A vámhatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ügyfél felhasználói jogosultságának regisztrálását az ügyfél személyének azonosítását követően azonnal elvégzi.

(3) Az ügyfél az (1) bekezdés szerinti bejelentésében a Jöt. 20. § (1) bekezdése szerinti mindkét kapcsolattartási mód alkalmazásáról nyilatkozhat, azonban meg kell jelölnie az általa elsődlegesen alkalmazni kívánt kapcsolattartási módot (a továbbiakban: elsődleges kapcsolattartási mód). Ha az ügyfél a későbbiekben kívánja mindkét kapcsolattartási módot alkalmazni vagy a választott elsődleges kapcsolattartási módot megváltoztatni, azt a vámhatósághoz történő bejelentéssel teheti meg.

(4) A vámhatóság az elektronikus üzeneteit az (1) bekezdés szerint bejelentett kapcsolattartási módon küldi az ügyfélnek, illetve a (3) bekezdés szerinti esetben az elsődleges kapcsolattartási módon, ez utóbbi esetben kivéve az ügyfél által nem az elsődleges kapcsolattartási módon beküldött elektronikus dokumentumokra adott válaszüzeneteit.

(5) A vámhatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elektronikus dokumentumok benyújtásához az internetes honlapján közzétett, nyomtatványkitöltő program segítségével kitölthető formanyomtatványt biztosít, melyet kitöltés után a vámhatóság informatikai rendszerének részét képező titkosítási eljárást követően - az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény 12. §-ában meghatározott iratbetekintés esetét kivéve - az ügyfélen, illetve törvényes képviselőjén vagy az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény 7. § (3) bekezdése szerint állandó képviseleti joggal rendelkező képviselőjén kívül csak a vámhatóság ismerhet meg.

Termékkísérő okmány alkalmazása belföldi termékforgalom esetén

76. §

(1)[387]

(2)[388] Az ásványolajok adófelfüggesztéssel végzett, belföldön történő csővezetékes szállítása esetén termékkísérő okmánynak a 44. számú melléklet szerinti adattartalmú átadási-átvételi jegyzőkönyvet kell tekinteni, melyet szállítmányonként kell kiállítani. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a kitároló adóraktár-engedélyes legkésőbb a kitárolást követő hónap 10. munkanapjáig köteles megküldeni a vámhatóságnak.

(3)[389] Az üzemanyag petróleumnak és a repülőbenzinnek (a továbbiakban: repülőgép üzemanyag) repülőtéri adóraktárból légi közlekedési tevékenységet végző légi járműbe való kitárolása, vagy ilyen légi járműből való lefejtése és a repülőtéri adóraktárba való betárolása esetén a 43. számú melléklet szerinti adatokat is tartalmazó bizonylat termékkísérő okmánynak minősül, amelyet szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni.

(4)[390]

(5)[391]

(6)[392]

(7)[393]

(8)[394] A Jöt. 13. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesüléshez a 45. számú melléklet szerinti adattartalommal kiállított, szigorú számadású bizonylat szükséges. A bizonylat egyik példányát át kell adni a hajó üzemeltetője vagy a képviseletére jogosult személy részére.

(9)[395] A hajó üzemanyagtartályába betöltött gázolajról kiállított e-TKO tervezet 5.b rovatában a címzett mellett a hajó nevét, 16.b rovatában a hajó lajstromozási jelét, 9.f rovatában a pontos időpont meghatározásánál az órát is fel kell tüntetni. Az e-TKO tervezetet a kikötői adóraktár engedélyese a gázolaj hajóba történt betöltését követően állítja ki.

Egyszerűsített kísérő okmány

77. §

(1)[396] A Jöt. 27. § (1) bekezdésében meghatározott egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amelyet

a) a közösségen belüli termékforgalomban az adózott jövedéki termékek,

b) belföldi termékforgalomban az adóraktárból szabadforgalomba kitárolt jövedéki termékek

szállítása során kell alkalmazni.

(2) Az egyszerűsített kísérő okmányt magyar nyelven kell kitölteni.

(3)[397] Az egyszerűsített kísérő okmány előállítható

a) - a vámhatóság engedélyével, az engedélyben meghatározott feltételek szerint - formanyomtatványként, vagy

b) az adóraktár engedélyese vagy a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő által - a vámhatóság engedélye alapján - bizonylat-kiállító programmal.

(4)[398] A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyese, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő az egyszerűsített kísérő okmányt a vámhatóság által - kérelemre - kiadott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával állíthatja elő. A tárgyhót követő hónap 10. napjáig az egyszerűsített adóraktár-engedélyes, a sörfőzde adóraktár-engedélyes és a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde adóraktár-engedélyes, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő a tárgyhóban felhasznált, számítógéppel előállított egyszerűsített kísérő okmányok azonosító számait megadja a vámhatóságnak, vagy amennyiben a tárgyhóban nem állított ki egyszerűsített kísérő okmányt, erről tájékoztatja a vámhatóságot.

(5)[399] Az egyszerűsített kísérő okmányként alkalmazott kereskedelmi okmányokra a (4) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(6)[400] Az egyszerűsített kísérő okmány 1. és 4. rovatában megnevezett szám alatt a vámhatóság által kiadott közösségi adószámot kell érteni.

(7)[401] Az aromák Jöt. 28. § (8) bekezdése szerinti szállítása esetén a (3)-(4) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

Egyszerűsített kísérő okmány alkalmazása belföldi termékforgalom esetén

78. §

(1) Az egyszerűsített kísérő okmány 3., 6., 13., 14. és A. rovatát a jövedéki termékek belföldön végzett szállítása esetén nem kell kitölteni.

(2) Amennyiben az adóraktár-engedélyes által szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék a kiszállítást követő 72 órán belül teljes mennyiségében visszaszállításra kerül az adóraktárba az adásvételi ügylet meghiúsulása miatt, a kiszállított jövedéki termékre kiállított egyszerűsített kísérő okmányt érvényteleníteni kell.

(3)[402] A bizonylat-kiállító programmal előállított egyszerűsített kísérő okmány esetében a vámhatóság kérelemre - a 37/A. § (4) bekezdés d) pontja alapján, a 37/B. §-ban foglaltak szerint - engedélyezi, hogy az adóraktár-engedélyes - kivéve a kísérleti előállítást végző üzem, illetve az egyszerűsített adóraktár engedélyese - az egyszerűsített kísérő okmányon az arra jogosult személy aláírása helyett az e rendelet 48. számú melléklete szerinti különleges bélyegzőt alkalmazzon belföldi termékforgalomban is. A különleges bélyegzőt az egyszerűsített kísérő okmány A. rovatának jobb felső sarkában vagy jól látható módon a kereskedelmi okmány megfelelő rovatában kell elhelyezni. A vámhatóság engedélyezheti a különleges bélyegző előnyomtatását is.

(4)[403] Az adóraktár engedélyes (választása szerint) a nem saját tulajdonú ásványolajtermék szabadforgalomba történő kitárolásakor az egyszerűsített kísérő okmányon a belföldi címzett helyett a termék felett rendelkezni jogosult tulajdonost (név, cím) is feltüntetheti. A fuvarozónak ebben az esetben rendelkeznie kell az ásványolajtermék tulajdonosa által a fuvarozásra adott meghatalmazással, továbbá a szállítás címére vonatkozó diszpozícióval, amely az egyszerűsített kísérő okmány elválaszthatatlan részét képezi. Ebben az esetben az egyszerűsített kísérő okmány 7. rendeltetési hely rovatában a vevő által előzetesen megadott diszpozíció számot kell feltüntetni.

(5)[404]

(6)[405]

(7) A cseppfolyósított gáz közúti cseppfolyósgáz-szállító tartálykocsiban történő, szabadforgalomba bocsátás céljából végzett kitárolása esetén az adóraktár-engedélyes az adóraktárból történő kitárolásról adómértékenként egy-egy egyszerűsített kísérő okmányt állíthat ki, amennyiben az egyszerűsített kísérő okmány(ok)hoz a kitárolt mennyiséget adómértékenként tartalmazó szállítólevél összesítőt csatol, és az egyszerűsített kísérő okmány sorszámát - az okmány kiállításával egyidejűleg - a 28. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartásban feltünteti. Az egyszerűsített kísérő okmány(ok) Címzett és Mennyiség rovatát a kitároláskor nem kell kitölteni.

(8) A (7) bekezdésben említett szállítólevél összesítőnek a kitároláskor tartalmaznia kell az adóraktárból ténylegesen kitárolt mennyiségen felül az egyszerűsített kísérő okmány(ok) sorszámát, a szállító nevét, fuvarozó nevét, címét, a tartálykocsi rendszámát, gépkocsivezető nevét, a szállítás rendeltetési helyét, címét, címzettjét, az értékesíteni tervezett mennyiséget címzettenként.

(9) A (8) bekezdés szerint az értékesítéskor kiállított szállítólevélre fel kell vezetni az értékesített cseppfolyósított gáz adóraktárból történt kitárolásakor kiállított egyszerűsített kísérő okmány sorszámát, keltét is.

(10) A (7) bekezdés szerint kitárolt cseppfolyósított gáz ténylegesen értékesített mennyiségét az értékesítésről kiállított szállítólevél számának feltüntetésével, adómértékenként és címzettenként kell a szállítólevél összesítőre az értékesítéssel egyidejűleg rávezetni.

(11) A (7) bekezdés szerint kitárolt cseppfolyósított gáz mennyiségével a szabadforgalomba történő kitárolást követően legkésőbb 72 órán belül kell elszámolni, melynek során a szállítólevél összesítő alapján a kiállított egyszerűsített kísérő okmány(ok)on a ténylegesen értékesített cseppfolyósított gáz összesített mennyiségét kell feltüntetni és bevezetni a 28. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartásba.

(12)[406] A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban előállított tiszta növényi olajnak a Jöt. 40. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabadforgalomba bocsátásakor egyszerűsített kísérő okmánynak a 71. § (12) bekezdés szerinti bizonylat minősül.

(13)[407] A Jöt. 72. § (14) bekezdésében meghatározott értékesítés esetén az egyszerűsített kísérő okmány 1., 2., 8-13., és 15. rovatát kell kitölteni.

Borkísérő okmány

79. §[408]

(1) A borkísérő okmány a vámhatóság engedélyével állítható elő, ha a nyomtatvány megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak.

(2) A borkísérő okmány a vámhatóságnál, térítés ellenében szerezhető be.

(3) A borkísérő okmányt az annak alkalmazására kötelezett személy a vámhatóság engedélye alapján számítógéppel előállíthatja, a vámhatóság által kiadott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával. A felhasznált, számítógéppel előállított borkísérő okmányok azonosító számait a borkísérő okmány alkalmazására kötelezett személy a tárgyhót követő hónap 10. napjáig megadja a vámhatóságnak, illetve amennyiben a tárgyhóban nem állított ki borkísérő okmányt, erről tájékoztatja a vámhatóságot.

Kiegészítő okmányok

80. §

(1)[409] A termékkísérő okmány, illetve az egyszerűsített kísérő okmány adattartalmának biztosításához a Jöt. 52. § (1)-(2) bekezdése alá tartozó ásványolaj - a sűrített földgáz, a cseppfolyósított szénhidrogén és a csővezetéken szállított ásványolaj kivételével - adóraktárból történő kitárolása esetén egy olyan szállítási bizonylatot is ki kell állítani, amely

a) termékkísérő okmány, illetve egyszerűsített kísérő okmány számát;

b) a termék tényleges hőmérsékletét;

c) kitárolt mennyisége környezeti hőmérsékleten mért tényleges térfogatban, illetve vasúti, közúti és uszályszállítás esetén mért vagy számított tömegét;

d) 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűségét;

e) 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát;

f)[410] a termék minőségét, az érvényes MSZ-re, műszaki leírásra vagy szerződésben rögzített specifikációra való hivatkozással;

g)[411] az üzemanyag és a tüzelőolaj külön jogszabályban előírt minőségi követelménynek való megfelelésének tanúsítását

tartalmazza.

(2)[412] Előzetes jóváhagyás esetén nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti bizonylatot, ha a kiszállított vagy áttárolt mennyiséget olyan mérőberendezésen keresztül mérik, amely a környezeti hőmérséklettől függetlenül a 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatot adja meg, valamint ha a számlán és a kísérő okmányokon az (1) bekezdés b)-g) pontjaiban meghatározott adatok is megtalálhatók. Az előzetes jóváhagyásra irányuló kérelmet az adóraktár engedélyesének a vámhatósághoz kell benyújtania.

81. §

Adóraktárból a Jöt. 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén kiszállítása esetén az értékesítő, kitároló adóraktár szállítólevelet állít ki, amely tartalmazza

a) a szállítólevél számát,

b) az adóraktár nevét, címét,

c) szállításának rendeltetési helyét, címét, címzettjét, átvevőjét,

d) a kiszállítás dátumát,

e) az áru megnevezését,

f) az átadott-átvett mennyiségét,

g) átvétel igazolását,

h) szállítóeszköz rendszámát,

i) adóraktár ügyintézőjének aláírását.

82. §

(1) Az adóraktárban előállított, tárolt adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméknek a Jöt. 14. § (8) bekezdés a) pontja szerinti felhasználása, elfogyasztása (a továbbiakban: felhasználás) esetén a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerinti belső bizonylatot kell kiállítani, amely tartalmazza

a)[413] a felhasznált jövedéki termék megnevezését, KN-kódját,

b) a felhasznált jövedéki termékek mennyiségét (a jövedéki adó alapjául szolgáló mértékegységben),

c) a felhasználás célját, jogcímét,

d) a felhasználás időpontját,

e)[414] a felelős üzemvezető aláírását, a cégbélyegző lenyomatát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső bizonylatokról külön nyilvántartást kell - felhasználási jogcímként - jogcímenként vezetni, melyet havonta a termékmérleg nyilvántartással egyidőben le kell zárni.

Adómentességi igazolás

83. §[415]

A Jöt. 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adómentességi igazolást, valamint - amennyiben az adómentességi igazolás 5. B. pontjában az áruk részletes meghatározása helyett megrendelő űrlapra történő hivatkozás szerepel - a megrendelő űrlapot a vámhatóság a benyújtást követő 10 napon belül ellenjegyzi.

83/A. §[416]

A bejegyzett feladó a Jöt. 26/A. § (5) bekezdésében előírt nyilvántartást a 36. számú melléklet szerinti adattartalommal köteles vezetni.

Adómentes felhasználás

84. §

(1)[417] Az adómentes felhasználó köteles lehetővé tenni a vámhatóság ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, az adózatlan jövedéki termékkészlet és az annak felhasználásával előállított termék mennyiségének megállapítását és a gyártási eljárás ellenőrzését.

(2)[418] Az adómentes felhasználónak az érvényes keretengedélyét [ideértve a 11. § (5) bekezdése szerinti engedélyt is] vagy az érvényes keretengedély vámhatóság által kiadott (hitelesített), sorszámozott másolati példányát az adózatlan jövedéki termék beszerzésekor az adóraktár engedélyesének, illetve importálás esetén a vámhatóságnak be kell mutatnia.

(3)[419] Az adómentes felhasználónak az adómentes célra beszerzett, tárolt és felhasznált adózatlan jövedéki termékekről - telephelyenként és összesítve - a 37. számú melléklet, illetve a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást havonta kell lezárni. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Az adózottan beszerzett jövedéki terméket az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve kell tárolni.

(4) A megfigyelt terméket is előállító adómentes felhasználónak a megfigyelt termékről a 12. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetnie.

(5)[420]

(6) A jövedéki termék felhasználási arányszám szerinti elszámolását a keretengedélyben rögzített időszakonként kell teljesíteni.

(7) Az adómentes felhasználónak a székhelyén, illetve a telephelyén ki kell jelölni a felelős üzemvezetőt.

(8)[421] Az adómentes felhasználónak a felelős üzemvezető kijelölését és az abban bekövetkező változást a vámhatóság felé írásban be kell jelentenie a kijelölést, illetve a változást követő 15. napig.

(9) Az adómentes felhasználó esetében a 38. § rendelkezéseit értelemszerűen, illetve az 50. § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.

(10) A Jöt. 53. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználási jogosultság megszűnését követően is köteles a felhasználó elszámolni - negyedévente - a készleten maradt, adómentes célra beszerzett fűtőolaj mennyiségével. A külön jogszabály szerinti elvi engedély visszavonása esetén a fűtőolajat vissza kell szállítani adóraktárba.

85. §

(1)[422] A keretengedély iránti kérelemben megadott felhasználási arányszám teljesülését a vámhatóság próbagyártással, szakértői vizsgálattal ellenőrizheti. A próbagyártást vagy szakértői vizsgálatot üzemi körülmények között a technológiai leírásban foglaltaknak megfelelően hatósági felügyelet mellett kell elvégezni.

(2) Felhasználási arányszám az a hányados, ami az adott termék egységnyi mennyiségének előállításához szükséges jövedéki termék - beleértve az előállítással összefüggő gyártási veszteséget is - mennyiségi arányát mutatja a belőle (is) előállított termékre előírt szabványoknak megfelelően. A jövedéki termék felhasználási arányszámát a Jöt.-ben meghatározott adó alapjául szolgáló mértékegységben kell megadni.

(3) A keretengedély iránti kérelemben a várható felhasználási arányszám - az alapanyag minőség és/vagy a technológia által indokolt esetben és mértékben - tűréshatárokkal is megadható.

86. §[423]

(1) Az adózatlan jövedéki terméknek a gyártás, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését az adómentes felhasználó haladéktalanul köteles bejelenteni a vámhatósághoz. Az igazolt megsemmisülést az elszámoláskor figyelembe kell venni.

(2) Az adómentes felhasználó a terméke előállításához beszerzett, közvetlen anyagként felhasznált jövedéki termék származását, eredetét számlával és termékkísérő okmánnyal, import jövedéki termék esetén vámokmánnyal is köteles igazolni.

(3) Az adómentes felhasználás során szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék mennyiségét az adómentes felhasználónak a 37. számú melléklet szerinti nyilvántartásában a mintavételi szabályzatában meghatározott módon vett mintával és laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztva kell nyilvántartásba vennie, továbbá az alkoholtermék esetében az 50. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmaznia kell. Amennyiben a megsemmisítésre vagy tisztításra (regenerálásra) kerülő szennyezett jövedéki termék mennyiségének laboratóriumi vizsgálat alapján történő megállapítása műszakilag nem oldható meg, illetve jelentős költségtöbblettel jár, a vámhatóság a mennyiség megállapításának más módját is engedélyezheti.

(4) Az aroma előállítása során keletkezett vizes alkoholos oldat újrafelhasználása esetén - a felhasználást 3 nappal megelőzően - az adómentes felhasználónak a vámhatósághoz be kell jelentenie az arománkénti felhasználási arányszámot.

(5) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék megsemmisítése a vámhatóság ellenőrzése mellett történik, amelyről a 105. § (3) bekezdése szerint jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék tisztításáról (regenerálásáról) a 34. számú melléklet szerinti tartalommal a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített regenerálási naplót kell folyamatosan vezetni. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. A regenerálás a vámhatóság által engedélyezett és nyilvántartásba vett készüléken végezhető. Az alkoholtermék regenerálása szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt készülékkel is történhet. Az adómentes felhasználónak a szennyezetté, alkalmatlanná vált alkoholtermék regenerálásával nyert alkoholterméket denaturálnia kell, kivéve, ha az újrafelhasználás során - műszaki indokok és az illetékes szakmai szövetség igazolása alapján - denaturáló szer nem alkalmazható. A regenerálással visszanyert jövedéki termékre az adómentes felhasználónak a felhasználást 3 nappal megelőzően a vámhatósághoz be kell jelentenie a felhasználási arányszámot, illetve arányszámokat.

(7) A Jöt. 68. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében a keretengedélyben szereplő felhasználási arányszám helyett a technológiai változtatás miatt módosuló, a vámhatósághoz bejelentett felhasználási arányszám szerinti elszámolás alkalmazható, ha a vámhatóság az új arányszám elfogadását a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem utasította el. A módosuló felhasználási arányszámot az alkalmazása előtt 5 munkanappal korábban kell bejelenteni.

87. §

(1) A Jöt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti üzemanyagok adómentes beszerzésének, felhasználásának elszámolására külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(2)[424] A Jöt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adómentes beszerzéséről és felhasználásáról a 11. számú melléklet szerinti tartalommal a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

88. §

(1)[425] Az alkoholos gyümölcsöt előállító adómentes felhasználó az alkoholos gyümölcs kiszállítását a vámhatósághoz 3 nappal korábban tett bejelentés alapján végezheti. Az alkoholos gyümölcs értékesítésekor az adómentes felhasználó a Jöt. 106. § (5) bekezdése szerinti szállítólevelet köteles kiállítani, amelyen a szállított termék tömegben mért mennyiségét, valódi szeszfokát és hektoliterfok mennyiségét is fel kell tüntetni.

(2)[426] Az alkoholos gyümölcsöt előállító adómentes felhasználó az alkoholos gyümölcs értékesítéséről a Jöt. 106. § (7) bekezdés szerint a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített vevőnyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(3)[427] A csokoládégyártónak az alkoholos gyümölcs beszerzését a betárolással egyidejűleg a vámhatósághoz be kell jelentenie, és a 85. § (2) bekezdése szerinti felhasználási arányszámot meg kell adnia.

(4)[428] Az alkoholos gyümölcsöt felhasználó csokoládégyártó az alkoholos gyümölccsel beszerzett alkoholtermékről a 38. számú melléklet szerinti adattartalommal a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni és elszámolni. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. A felhasználás során keletkezett veszteségként a külön jogszabály alapján megállapított veszteségnorma szerinti mennyiség számolható el. Az alkoholos gyümölcs felhasználása során melléktermékként visszanyert alkoholtermék mennyiségét az 50. §-ban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani.

(5)[429] A csokoládégyártás során visszanyert alkoholos lé adóraktárba, illetve harmadik országba való szállítása a vámhatósághoz tett előzetes bejelentés alapján és a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvvel történhet.

(6) Az adófizetési kötelezettség a készletfelvétellel megállapított készlethiány után a készlethiány megállapításának időpontjában, az alkoholos lé azon mennyiségére pedig, amelyre vonatkozóan az adóraktár által történő átvétel vagy külföldre történő kiléptetés visszaigazolása a csokoládégyártótól történő kiszállítást követő 30 napig nem történik meg, a kiszállítást követő 31. napon keletkezik.

89. §

(1)[430] Az adómentes felhasználó kivételes esetben a 61. § (1)-(2) bekezdésében nem említett olyan részleges denaturálószer alkalmazását is kérheti a vámhatóságtól, amelynek meghatározott arányban való bekeverésével az alkoholtermék élvezeti cikként való felhasználásra alkalmatlanná válik. Ebben az esetben az adómentes felhasználó a keretengedély iránti kérelmében a Jöt. 68. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előírást az általa kért denaturálási eljárás megadásával teljesíti. A kérelméhez továbbá csatolnia kell az eltérés műszaki indokolását, és az illetékes szakmai szövetség támogató nyilatkozatát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adómentes felhasználó a részlegesen denaturált alkohol megrendeléséhez köteles a szeszüzemnek átadni a 61. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottól eltérő denaturálószer alkalmazásának engedélyezését tartalmazó vámhatósági határozat másolatát.

(3)[431] Az alkoholterméknek a 61. § (1) bekezdésében meghatározott IV. és V. típusú részleges denaturálószerrel az adómentes felhasználó üzemében történő részleges denaturálását - kérelemre - a vámhatóság a keretengedélyben engedélyezi.

(4)[432] A (3) bekezdés szerinti esetben a denaturálás nélkül adómentesen beszerzett alkohol betárolását az adómentes felhasználó köteles a vámhatósághoz haladéktalanul bejelenteni és egyidejűleg a denaturálás felügyeletét kérni. A denaturálás megtörténtéig az adómentesen beszerzett alkohol nem használható fel.

(5)[433] A (3) bekezdés szerinti denaturálás a vámhatóság ellenőrzése mellett végezhető, melynek időpontját a vámhatósághoz legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni. A denaturálásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya az adómentes felhasználó, a második példánya a denaturálást felügyelő vámhatóság példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell

a) az adómentes felhasználó keretengedélyének jövedéki számát;

b) a denaturálás időpontját;

c) a denaturálásra kerülő alkohol valódi szeszfokát, liter vagy kilogramm, és hektoliterfok mennyiségét;

d) a részleges denaturálószer típusát (megnevezését) és mennyiségét;

e) a denaturálás módját;

f) a nyert denaturált alkohol mennyiségét.

(6) A biológiai ecet gyártását végző adómentes felhasználó az adómentesen beszerzett alkoholt biológiai ecet felhasználásával, a szakmai szövetség által igazoltan, megfelelő arányban denaturálni köteles. A denaturálási eljárás során a (4)-(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(7) A Jöt. 68. § (3) bekezdése, illetve e paragrafus (1) bekezdése szerinti esetben a szakmai szövetség nyilatkozata hiányában független akkreditált laboratóriumi szakvélemény is csatolható.

Hatósági felügyelet ellátásának feltételei

90. §

(1) A Jöt 49. § szerinti hatósági felügyelet ellátásához az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó

a) a jövedéki termékek mennyiségi megállapításához szükséges hitelesített mérőműszerekről, eszközökről, edényekről, táblázatokról, a mintavételhez szükséges edényzetről, a vett minták biztonságos tárolásáról gondoskodik, és ezeket az ellenőrzéssel megbízottak részére bocsátja;

b) az adóraktár vagy adómentes üzem műszaki berendezéseinek és felszerelésének megvizsgálásához, valamint az üzemi berendezések hivatalos zárral történő biztosításához szükséges eszközöket és segítő személyzetet az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátja;

c) együttműködik az ellenőrzéssel megbízottakkal és részükre a szükséges felvilágosítást megadja.

(2)[434] A hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való ellátása esetén az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó gondoskodik az ellenőrzéssel megbízottak részére az adóraktár, az adómentes üzem területén megfelelő irodahelyiség és pihenőszoba rendelkezésre bocsátásáról és azok fűtéséről, világításáról, takarításáról, valamint a vámhatóság által telepített technikai eszközök biztonságos tárolásáról, az azok üzemeltetéséhez szükséges feltételekről.

(3) Az (1), (2) bekezdésben meghatározott feltételeket az adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak ellenszolgáltatás nélkül, saját költségére és veszélyére kell az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátania.

(4)[435] A vámhatóság az adóraktár helyi körülményeinek figyelembevételével az adó megfizetésének biztosítása érdekében a hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való gyakorlásához az (1) bekezdés szerinti részletes előírásokat határozhat meg, melyeket az engedélyben - annak kiadása vagy módosítása során - kell rögzíteni.

91. §

(1)[436] Az adóraktárban vagy az adómentes felhasználó üzemében a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyelet gyakorlása - ideértve technikai eszközök vámhatóság általi telepítését és működtetését - akkor rendelhető el, ha olyan körülmény merül fel, amely a jövedéki adó befolyásának veszélyeztetettségét valószínűsíti. A vámszerv a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyeletet az adóraktári engedélyben, illetve a keretengedélyben vagy az engedély kiadását követően rendeli el. A vámszerv a keretengedélyben vagy az engedély kiadását követően hozott döntésben a jövedéki termék felhasználásával előállított termékekre vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettséget is előírhat.

(2)[437] A folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik, ha az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó a tevékenységét

a) meghatározott jelentési kötelezettség mellett végezheti;

b) a vámhatósághoz 3 nappal korábban tett bejelentés alapján folytathatja;

c) a vámhatósághoz 3 nappal korábban bejelentett időpontban, és jelenlétében végezheti.

92. §[438]

A 91. § szerint elrendelt folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelet alól felmentést a 91. § (1) bekezdése szerinti körülményekben beállt változás mérlegelése alapján a vámhatóság kérelemre ad.

Szemledíj, költségtérítés

93. §

(1)[439] A szemledíj összege a Jöt. 48. § (19) bekezdése alapján végzett eljárás esetén kiszállásonként 5000 forint. A szemledíjat a helyszínen, készpénzben kell megfizetni, melyről a vámhatóság nyugtát állít ki.

(2)[440] Ha a vámhatóság hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy közvetlen képviselőjének felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg vagy folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után 10 000 forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a szemle kért helyén a kérelmező nem jelenik meg.

(3)[441] A szemledíj megfizetését az 51. számú melléklet szerinti kérelem ügyfélpéldányán kell igazolni. Meghiúsult eljárás esetén - amennyiben a szemledíj összegét az ügyfél vitatja - az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szemle elmaradásának okát és a várakozás idejét (óra perctől óra percig). A szemledíj összegéről a jegyzőkönyv alapján a vámhatóság végzéssel dönt.

(4)[442] A Jöt. 48. § (19) bekezdése szerinti költségtérítéseket a vámhatóság külön végzéssel szabja ki. A költségtérítést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a végzés közlésétől számított 5 munkanapon belül kell megfizetni, melynek tényét a költségtérítést kiszabó vámhatóságnál igazolni kell legkésőbb a fizetési határidőt követő munkanapig. A központi költségvetési szerv esetén a költségtérítés megfizetésére a kincstári finanszírozásra vonatkozó szabályozást kell figyelembe venni a 15 munkanapon belül tett intézkedés igazolásának kötelezettségével. Az eljárást végző vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér költségtérítés megfizetésével járó eljárást, külön végzéssel engedélyezheti, hogy a költségtérítést hónaponként összesítve fizesse meg. Ebben az esetben a vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő költségtérítésről szóló végzését a tárgyhónapot követő 3 munkanapon belül közli a fizetésre kötelezettel. A vámhatóság visszavonhatja a havi költségtérítés-fizetésre vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5)[443] Amennyiben a kötelező érvényű vámtarifa-besorolás meghatározásához termékminta szükséges, a vámhatóság által elvégzett vizsgálat költségei azt az adóraktár-engedélyest, adómentes felhasználót, bejegyzett kereskedőt, felhasználói engedélyest terhelik, aki a termékére kéri, vagy akinek a termékére a vámhatóság kezdeményezi a kötelező érvényű vámtarifa-besorolást.

(6)[444] A vámhatóság által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálatért fizetendő költségtérítés összegét az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a vámhatóság. A költségeket az érintettnek a vámhatóság végzése alapján kell megfizetnie.

Üzemakadály

94. §[445]

(1) A hivatalos zárral biztosított üzemi berendezést és a hivatalos zárat a műszaki leírásban rögzített állapotban kell tartani, azon változtatást - a kárt okozó üzemzavar, baleset megelőzésének vagy következménye elhárításának kivételével - a vámhatósághoz történt előzetes, írásban tett bejelentés után, a vámhatóság kiküldöttje jelenlétében lehet végrehajtani.

(2) Amennyiben az adóraktárban a termelés és tárolás során jövedéki termék megsemmisül vagy olyan üzemi berendezés működésében keletkezik zavar, rendellenesség, amelyen a vámhatóság hivatalos zárat alkalmazott, akkor azt a vámhatóságnak - az észlelést követően haladéktalanul - be kell jelenteni.

(3) Az üzemakadály észlelése esetén a vámhatósághoz írásban bejelentést kell benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell a meghibásodott üzemi berendezés megnevezését, a mérőberendezés esetén annak típusát, számát, számlálókészülékének állását, az üzemakadály bekövetkezésének idejét és okát.

95. §

(1) A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében keletkező minden olyan rendellenességet, amely a mérés pontosságát, a gyártás technológiáját befolyásolja, üzemakadálynak kell tekinteni.

(2) A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében mutatkozó üzemakadály észlelésekor az azzal összekapcsolt berendezésen a termelést, a ki- és betárolást azonnal meg kell szüntetni. Nem vonatkozik e rendelkezés azokra az esetekre, amikor a termelés azonnali megszüntetése a kőolajfinomítóban, illetve a pirolízis üzemben a folyamatos technológia megszakítását jelenti.

(3) Ha a mérőberendezést, valamint a hivatalos zárral ellátott üzemi berendezést helyben nem lehet kijavítani, a termelést, szállítást csak másik mérőberendezés, üzemi berendezés felszerelése után szabad folytatni.

96. §[446]

(1) Az üzemi berendezésről a hivatalos zárat csak a vámhatóság távolíthatja el.

(2) Ha a hivatalos zár alá vett üzemi berendezés javítása, tisztítása vagy bármely más ok miatt a hivatalos zár levétele válik szükségessé, vagy ha a hivatalos zár megsérült, illetve elhasználódott, azt a vámhatóságnál az ok megjelölésével írásban azonnal be kell jelenteni.

(3) A hivatalos zárat az adóraktár engedélyese által erre kijelölt felelős üzemvezető jogosult levenni baleset, kárt okozó üzemzavar megelőzése, illetve következményének elhárítása céljából, vagy ha a bejelentett karbantartás, javítás során további zárlevétel vált szükségessé, és arra a vámhatóság engedélyt adott.

(4) A felelős üzemvezető a hivatalos zár levételét - a levétel időpontjának feltüntetésével - a termelési naplóba köteles bejegyezni, a levett hivatalos zárat köteles megőrizni, és a vámhatóságnak átadni.

Készletbevallás, készletfelvétel

97. §

(1)[447] Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a vámhatóság ellenőrzése esetén a készletfelvételhez készletbevallást ad.

(2) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a készletbevallásban az adóraktárban, illetve a telephelyen tárolt minden adózott és adózatlan jövedéki terméket - tárolóegységenként részletezve - fel kell tüntetnie.

(3) A készletbevallásnak tartalmaznia kell

a) a tárolóhely megnevezését;

b) a tárolóegységek (tárolótartály, hordó, palack, gyűjtőcsomag, bála, karton stb.) tételszámát, megnevezését és számjelét;

c)[448] a tárolóegységekben lévő jövedéki termék fajtáját, KN-kódját, mennyiségét (az adó alapjául szolgáló mértékegységben);

d) a készletbevallás átadásának időpontját;

e) a felelős üzemvezető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy a készletbevallásban feltüntetett helyeken kívül nem tárolnak máshol jövedéki terméket.

(4)[449] A készletbevallást - a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott formában - számítógépes nyilvántartáson keresztül is be lehet nyújtani.

98. §

(1)[450] A 97. § (1) bekezdése szerinti készletfelvétel ellenőrzése történhet tételes vagy egyszerűsített eljárásban. Az egyszerűsített eljárás lehet szúrópróbaszerű vagy adminisztratív.

(2) Az ellenőrzést a készletfelvétel céljából adott készletbevallás adatainak alapulvételével kell elvégezni.

(3)[451] A tételes ellenőrzés külső és belső termékvizsgálatból áll. A külső termékvizsgálat a termékek darabszámának, azonosságának megállapításából, továbbá az alkalmazott azonossági jelek vizsgálatából áll. A belső termékvizsgálat kiterjed a termék minőségének, mennyiségének, megnevezésének, KN-kódjának, származási helyének ellenőrzésére, továbbá azoknak az adatoknak és okmányoknak, illetőleg iratoknak a megvizsgálására, amelyek a készletfelvételhez, illetőleg az adóbevalláshoz szükségesek.

(4) Az egyszerűsített ellenőrzés lehet:

a) szúrópróbaszerű, amely teljes körű külső termékvizsgálatból áll, és a kiválasztott jövedéki termékekre kiterjedő tételes ellenőrzésből, vagy

b) adminisztratív, amely a termékmérleg és a készletbevallás vizsgálatából

áll.

(5)[452] Egyszerűsített ellenőrzés a megbízható adósnál és a megbízható adómentes felhasználónál, valamint a Jöt. 58. § (4) bekezdése d) pontjában említett vasúti tartálykocsiban tároló adóraktárban végzett készletfelvétel alkalmával tartható, egyéb esetben akkor, ha a vámhatóság értékelése alapján az egyszerűsített ellenőrzés nem jár az adó beszedésének, befolyásának veszélyeztetésével.

(6) Tételes ellenőrzést kell végezni, ha jogszabályt sértő cselekmény elkövetésére alapos gyanú merül fel, továbbá, ha az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó ellen csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás indul.

(7) Amennyiben az egyszerűsített ellenőrzés alkalmazása során a készletbevallás és a termékmérleg adatai között bármilyen eltérés tapasztalható, tételes ellenőrzést kell tartani.

(8) A ellenőrzés tényét és módját, annak eredményét - így különösen a termékvizsgálat alá vont termékek mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításait - a készletfelvételi jegyzőkönyvön fel kell jegyezni.

Mintavétel

99. §

(1)[453] Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (3) bekezdés b)-d) pontja és (5) bekezdés a)-c) pontja szerint minőségellenőrzéshez, az adóellenőrzés céljaira, illetve a hatóság által végzett minőségellenőrzés céljaira mintaként felhasznált, átadott jövedéki termék után adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha azokat az engedélykérelemhez benyújtott a mintavételi szabályzatában meghatározott módon vette és mintavételi nyilvántartásába bejegyezte.

(2)[454] A minőségellenőrzés céljaira szolgáló mintának a már készletre vett jövedéki termékből vett minta minősül.

(3) A jövedéki termékekből a vámhatóság mintát vesz, ha a jövedéki termék minőségét az adóellenőrzés céljaira szakértői vizsgálattal kell megállapítani. A mintát az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint kell venni. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó bocsátja rendelkezésre.

(4)[455] A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás céljára a termékmintát a vámhatóság jelenlétében az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó és a felhasználói engedélyes mintavételi szabályzatában foglaltak szerint kell venni. Amennyiben a mintavétel a vámhatóság által kezdeményezett kötelező érvényű vámtarifa-besoroláshoz történik, a mintát és a mintavételhez szükséges edényt az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes köteles díjmentesen rendelkezésre bocsátani.

100. §

(1)[456] Az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesíthető mintákról az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a vámhatóság által elfogadott és hitelesített mintavételi nyilvántartást kell vezetnie. A mintavételi nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által elfogadott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(2) A mintavételi nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a minta sorszámát, a jövedéki termék nevét, a mintavétel helyét;

b) a mintavétel időpontját;

c) a mintát vevő személy megnevezését;

d) a mintavétel célját;

e) a vett minta mennyiségét (az adó alapjául szolgáló mértékegységben).

(3) A mintavételi nyilvántartást az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak jövedéki termékenként naprakészen kell vezetnie és havonta le kell zárnia.

101. §

(1) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a mintavételi nyilvántartásba vett adatokat mintavételi (vizsgálati) jegyzőkönyvvel kell igazolnia.

(2) A mintavételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát, vagy más jelét,

b) a mintát vevő személy megnevezését,

c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,

d) a mintavétel helyét és időpontját,

e) a mintavétel indoklását,

f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,

g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,

h) a mintavevők aláírását és - a hatóság által vett minta esetén - bélyegzőlenyomatát.

(3) A mintavételi jegyzőkönyvet - az (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya - a minta sorszámával ellátva - a mintavételi nyilvántartás mellékletét képezi, másodpéldánya a mintát kíséri.

(4)[457] A mintavételi jegyzőkönyvet a hatóság által végzett minőségellenőrzés céljaira végzett mintavétel esetén 3 példányban kell kiállítani, melynek harmadpéldánya a mintát vevő hatóság példánya.

102. §

(1)[458] A Jöt. 49. § szerinti hatósági felügyelet gyakorlása, valamint a Jöt. 111. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés f) pontja szerinti jövedéki ellenőrzés során a mintavételt a vonatkozó jogszabályoknak és mintavételi szabványoknak megfelelően a 103. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell elvégezni.

(2)[459] Az (1) bekezdés szerinti mintavételről a mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a mintát vevő vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy példánya.

Szakértői vizsgálat

103. §

(1)[460] Ha a kitároló és betároló adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes vagy köztük és a vámhatóság között a jövedéki termék mennyiségének vagy minőségének megállapításával kapcsolatban vita merül fel, annak eldöntéséhez az e paragrafus szerint adott szakértői vélemény vehető figyelembe.

(2)[461] A szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a vámhatóság az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, a felhasználói engedélyes jelenlétében, a mintavételi szabályzatában foglaltak szerint veszi. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó köteles rendelkezésre bocsátani.

(3) Ha a szakértői vizsgálatra az (1) bekezdésben meghatározott esetben került sor, a szakértői vizsgálat költségei az adóraktár engedélyesét vagy az adómentes felhasználót vagy a felhasználói engedélyes terhelik.

(4)[462] Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a mintát a vámhatóság veszi és juttatja el az (5) bekezdés szerinti laboratóriumba.

(5)[463] A minta

a) a vizsgálatra jogszabályban feljogosított laboratóriumban,

b) a Nemzeti Akkreditáló Testület által minősített vizsgáló laboratóriumban, a szőlőbor esetében a vámhatóság vagy borászati hatóság laboratóriumában,

c) a jövedéki termék - kivéve a szőlőbor - gyártójának, forgalmazójának ISO 9000 szabványok szerinti minősítéssel rendelkező laboratóriumában

vizsgálható. Többféle, egymástól eltérő vizsgálati eredmény esetében a mérések eredményeit az MSZ EN ISO 4259 szabvány előírásainak figyelembevételével kell kiértékelni.

(6)[464]

Megsemmisítés

104. §

(1) Az adóraktár engedélyese a Jöt. 13. § (3) bekezdés e) pontja, az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (5) bekezdés d) pontja alapján az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha a jövedéki termék megsemmisítését a (2) és (3) bekezdésben meghatározott módon végzi.

(2)[465] Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából a jövedéki termékek megsemmisítése

a) a dohánygyártmány esetében elégetéssel, szétbontással és idegen vagy szennyező anyaggal való összekeveréssel, illetve szennyező folyadékkal való leöntéssel, eláztatással, továbbá darálással, tüzelési célra történő brikettálással, komposztálással,

b) a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék esetében - a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával - szennyvíztisztító telepen történő kiöntéssel vagy hulladékfeldolgozó üzemben végzett elégetéssel, az alkoholtermék előállítása során melléktermékként keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő alkoholtermék esetében továbbá az előállító adóraktárban - a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával - végzett elégetéssel, illetve az adómentes felhasználónál szennyezetté vált alkoholterméknek - vámhatóság általi ellenőrzés mellett történő vegyipari felhasználásával,

c) a denaturált alkohol esetében egyéb ipari célra való felhasználással,

d) a sör és a szőlőbor esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel,

e) a pezsgő esetében szennyvíztisztító, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel,

f) az ásványolaj esetében a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával, vámhatóság általi ellenőrzés mellett végzett elégetéssel

történhet.

(3)[466] A megsemmisítést a vámhatóság ellenőrzése mellett oly módon kell elvégezni, hogy a megsemmisítést követően jövedéki terméket ne lehessen visszanyerni.

(4)[467]

(5)[468] Jövedéki termék megsemmisítési céllal adóraktárból, adómentes felhasználótól szennyvíztisztító, hulladékhasznosító telepre, égetőműbe olyan szállítólevéllel szállítható, amely tartalmazza a jövedéki termék megnevezését, KN-kódját, mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, valamint a vámhatóság által alkalmazott azonosító jelek számát és megnevezését.

(6)[469] A jövedéki termék nem adóraktárban történő megsemmisítése esetén a vámhatóság a szállítólevélen igazolja a betárolás és a megsemmisítés megtörténtét.

105. §[470]

(1) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a jövedéki termék megsemmisítését a vámhatósághoz írásban előzetesen kell bejelentenie.

(2) A vámhatóságnak - ha a megsemmisítés feltételei fennállnak - a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készítenie.

(3) A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a megsemmisítést ellenőrző vámhatóság megnevezését;

b) a megsemmisítés helyét, idejét, módját és körülményeit;

c) a megsemmisített jövedéki termék megnevezését, mennyiségét, származásának igazolását, továbbá az adójeggyel ellátott dohánygyártmány esetében a dohánygyártmánnyal együtt megsemmisített adójegyek darabszámát, valamint általános forgalmi adó és jövedéki adó értékének olyan levezetését is, amely kétséget kizáróan alátámasztja az adó-visszaigénylés jogszerűségét mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében;

d) az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó által tett intézkedéseket;

e) a jelenlévők aláírását, bélyegzőlenyomatát.

(4) A megsemmisítési jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melynek eredeti példánya a termékmérleg nyilvántartás mellékletét képezi, másodpéldánya a vámhatóság példánya. A megsemmisítési jegyzőkönyv a Jöt. 13. § (6) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyvnek minősül.

Megsemmisülés

106. §

(1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (3) bekezdés f) pontja és az (5) bekezdés e) pontja alapján az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha a jövedéki termék megsemmisülésének bejelentését a (3) bekezdés szerint teljesítette, és a (2) bekezdésben és a 107. § (3) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn.

(2) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülés szempontjából nem vehető figyelembe az a megsemmisülés, amely a műszaki, technológiai előírások megtartásával, kellő gondossággal és körültekintéssel egyébként elhárítható műszaki hiba vagy mulasztás miatt keletkezett.

(3)[471] A jövedéki termék raktározását, tárolását, illetve - adófelfüggesztés melletti szállítás esetén - a jövedéki termék kitárolását végző adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak az adómentes jövedéki termék megsemmisülését - annak bekövetkeztét követően - a vámhatósághoz haladéktalanul be kell jelentenie.

(4)[472] A vámhatóságnak a bejelentés alapján haladéktalanul vizsgálatot kell tartania és arról megsemmisülési jegyzőkönyvet kell felvennie.

107. §[473]

(1) A megsemmisülési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a vizsgálatot végző vámhatóság megnevezését;

b) a megsemmisülés helyét, idejét, módját és körülményeit;

c) a megsemmisült jövedéki termék megnevezését, származásának igazolását;

d) a megsemmisült jövedéki termék mennyiségét, megállapításának adatait és módját;

e) a megsemmisült jövedéki terméknek a bejelentett jövedéki termékkel való azonosságának vagy különbözőségének megállapítását;

f) az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó, az adófelfüggesztéssel szállítást végző által tett intézkedéseket;

g) a jelenlévők aláírását, bélyegzőlenyomatát ennek hiányában személyigazolványa számát vagy útlevele számát.

(2) A megsemmisülési jegyzőkönyvet 2 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya az adóraktár engedélyese termékmérleg nyilvántartásának vagy az adómentes felhasználó jövedéki nyilvántartásának mellékletét képezi, a másodpéldány a vámhatóság példánya.

(3) A megsemmisülés nem tekinthető igazoltnak, ha az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó

a) a megsemmisülés tényét annak felfedése után haladéktalanul nem jelentette be a vámhatóságnak,

b) a vámhatóság vizsgálatáig nem tárta fel a megsemmisülés körülményeit, illetve nem gondoskodott a helyszín biztosításáról, valamint a további megsemmisülés megakadályozásáról.

Felhasználói engedélyes tevékenység folytatása

108. §

(1)[474] A felhasználói engedélyesnek telephelyenként a vámhatóság által elfogadott és hitelesített, a 12. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást kell termékenként (a denaturált szeszt a teljes denaturálás típusa szerint is) folyamatosan vezetnie. A nyilvántartások vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes terméknyilvántartás is alkalmazható.

(2)[475] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást naptári hónaponként kell lezárni, és abban a készletváltozásokat jogcímenként összegezni. A nyilvántartás zárlata alapján jelentést kell készíteni, melyet a tárgyhót követő hó 15. napjáig a vámhatósághoz kell benyújtani.

(3)[476] A Jöt. 60. § (3) bekezdésében és 71. § (2) bekezdésében előírt éves elszámoláshoz a készletfelvételt a vámhatósággal előzetesen egyeztetett időpontban kell megtartani, amelyet a vámhatóság a helyszínen ellenőrizhet. A felhasználói engedélyes a készletfelvétel alapján a tárgyévről - a kérelemben megadott felhasználási arányszám szerint - elszámolást készít, melyet 5 munkanapon belül köteles benyújtani a vámhatósághoz. Amennyiben a felhasználói engedélyes több telephellyel rendelkezik, összesített elszámolást is köteles benyújtani.

(4)[477] A (3) bekezdés szerinti elszámolásban az egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék megnevezése, KN-kódja, a denaturált szesz esetén a teljes denaturálás típusa szerinti részletezésben ki kell mutatni a tárgyévi nyitókészletet, a tárgyévben előállított, beszerzett, kiszerelt, felhasznált és értékesített mennyiséget és - figyelembe véve a külön jogszabály szerinti veszteséget is - a nyilvántartás szerinti zárókészletet.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészlet kisebb, mint az elszámolásban kimutatott nyilvántartás szerinti zárókészlet, a különbözetre az adót

a) a denaturált szesz esetén a tárgyévben beszerzett denaturált szesz átlagos valódi szeszfoka alapján,

b)[478] az egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék esetében a Jöt. 52. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, illetve a Jöt. 50. § (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott megfigyelt termék esetében a Jöt. 64. § (2) bekezdése szerinti adómérték alkalmazásával

kell megállapítani.

(6) A denaturált szeszt a teljes denaturálás típusa szerint külön kell tárolni. A denaturált szesz kiszerelése csak változatlan állapotban, a denaturálás megváltoztatása nélkül történhet.

(7)[479] A felhasználói engedélyes köteles lehetővé tenni a vámhatóság ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, a felhasználás, kiszerelés céljából tárolt termékkészlet és az abból előállított, kiszerelt termék mennyiségének megállapítását és az előállítási, felhasználási, kiszerelési művelet ellenőrzését.

(8)[480] A felhasználói engedélyesnek a székhelyén, illetve a telephelyén ki kell jelölni a felelős üzemvezetőt. A felhasználói engedélyesnek a felelős üzemvezető telephelyenkénti kijelölését és a felelős üzemvezető személyében bekövetkező változást a kijelölést, illetve a változást követő 15 napon belül a vámhatósághoz írásban be kell jelentenie.

(9)[481] A felhasználói engedélyes köteles az érvényes engedélyét vagy az érvényes engedély vámhatóság által kiadott (hitelesített), sorszámozott másolati példányát a beszerzéskor az adóraktár-engedélyesnek bemutatni.

(10)[482] A denaturált szesznek a kiszerelés, az egyéb ellenőrzött ásványolajnak, a megfigyelt terméknek a felhasználás, kiszerelés, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését a felhasználói engedélyes köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatósághoz. Az igazolt megsemmisülést az elszámoláskor figyelembe kell venni.

(11)[483]

(12)[484] A felhasználói engedélyes esetében a 38. §, a 84. § (6) bekezdés, a 85. § és a 97-98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(13)[485] A Jöt. 111. § (5) bekezdése szerinti folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt jövedéki ellenőrzés során a 91. § és 92. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(14)[486] A felhasználói engedélyesnek a jövedéki termék megsemmisítését a vámhatósághoz írásban előzetesen kell bejelentenie.

(15)[487] A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék megsemmisítése a vámhatóság ellenőrzése mellett történik, amelyről a 105. § (3) bekezdése szerint jegyzőkönyvet kell felvenni.

(16)[488] A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termék tisztításáról (regenerálásáról) a 34. számú melléklet szerinti tartalommal a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített regenerálási naplót kell folyamatosan vezetni. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. A regenerálás a vámhatóság által engedélyezett és nyilvántartásba vett készüléken végezhető. A regenerálással visszanyert jövedéki termékre a felhasználói engedélyesnek a felhasználást 3 nappal megelőzően a vámhatósághoz be kell jelentenie a felhasználási arányszámot, illetve arányszámokat.

Bejegyzett kereskedő[489]

109. §

(1)[490] Az olyan fogadóhely, ahol a jövedéki termék fogadása minden esetben a jövedéki terméknek a fogadóhelyen kialakított raktárba (tartályba) való beraktározása (lefejtése) nélkül történik, a kereskedelmi forgalmazás céljából végzett beszerzés esetén sem tekintendő a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység telephelyének. Ezen fogadóhelyről a jövedéki termék fogadásával egyidejűleg megvalósuló továbbszállítás csak a bejegyzett kereskedő által kiállított olyan szállítólevéllel történhet, amelyen szerepel a bejegyzett kereskedő jövedéki száma, a tagállami feladó neve, jövedéki száma, a tagállami feladás helye és a termékkísérő okmány kelte, száma is.

(2)[491] Ha a bejegyzett kereskedő fogadóhelye és jövedéki engedélyes kereskedelmi telephelye azonos helyiségben (helyiségcsoportban) van, a bejegyzett kereskedő a fogadott zárjegy nélküli alkoholtermékeket a jövedéki engedélyes kereskedelmi készlettől elkülönítve köteles tárolni. A bejegyzett kereskedői és a jövedéki engedélyes kereskedelmi engedély birtokában használt helyiségek (helyiségrészek) elhatárolását, továbbá azt, hogy az ott található készletet mely engedély alapján tárolják, egyértelműen azonosítható módon jelölni kell. A zárjegy nélküli alkoholtermékeket a zárjegy felhelyezését követően kell a jövedéki engedélyes kereskedelmi készletébe felvenni.

(3)[492]

(4)[493] A Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett kereskedőnek a 15. számú melléklet szerinti adattartalommal kell folyamatosan a fogadóhelyen - több fogadóhely esetén összesítve is - a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített szállítási nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(5)[494] A Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett kereskedőnek a szállítási nyilvántartását naptári hónaponként le kell zárnia, és a készletváltozásokat jogcímenként összegeznie.

(6)[495] A szállítási nyilvántartás havi zárását az adóbevallással együtt kell a vámhatóságnak megküldeni, kivéve a keretengedéllyel is rendelkező Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett kereskedőt.

(7)[496]

(8)[497]

(9)[498]

110. §[499]

Csomagküldő kereskedő, adóügyi képviselő

111. §

(1)[500] A csomagküldő kereskedőnek a jövedéki termék más tagállamba történő szállításairól a (2) bekezdés szerinti adattartalmú, a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott és hitelesített nyilvántartást kell naprakészen vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(2)[501] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak - szállításonként - a tagállamba szállított jövedéki termék megnevezését, KN-kódját, mennyiségét, a jövedéki termékről kiállított számla számát, a címzett nevét, címét és a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának nevét, címét, továbbá a tagállam illetékes hatóságának az adó megfizetéséről kiadott igazolása számát, dátumát kell tartalmaznia.

(3)[502] A csomagküldő kereskedő a Jöt. 32. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a más tagállamba szállított jövedéki termék után megfizetett adó visszaigénylése iránti kérelmet a tárgyhót követő hó 20-ától nyújthatja be.

(4) A csomagküldő kereskedőnek a nyilvántartását naptári hónaponként le kell zárnia, és a készletváltozásokat jogcímenként összegeznie kell.

(5)[503] Más tagállam csomagküldő kereskedőjének adóügyi képviselője a 20. számú melléklet szerinti szállítási nyilvántartást köteles vezetni és - értelemszerűen - alkalmaznia kell az (1) és (4) bekezdés rendelkezését.

E85[504]

111/A. §[505]

(1) Az E85 adómértékének megállapításához szükséges okmányok:

a) a bioetanol gyártásához felhasznált 41/B. § (1) bekezdése szerinti alkoholtermék alapanyagának mezőgazdasági eredetéről és Közösségben történt előállításáról[506]

aa)[507] ásványolaj-adóraktár esetében a belföldről beszerzett 41/B. § (1) bekezdése szerinti alkoholtermékre és bioetanolra a szeszüzem 61/B. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozata,

ab) szeszüzem esetében a 61/B. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartás,

ac) egyéb esetben a bioetanol vagy az E85 gyártójának nyilatkozata;

b)[508] a 41/B. § (1) bekezdése szerinti alkoholtermék 61/A. § (1) bekezdés szerinti denaturálásáról a 61. § (5) bekezdés szerint készített jegyzőkönyv vagy annak másolata, illetve - ha a denaturálást nem belföldön végezték - a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatósága (szerve) által a denaturálásról készített, a 61. § (5) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó jegyzőkönyv eredeti példánya vagy annak hiteles másolata;

c) az E85 gyártmánylapja, vagy az E85 minőségi bizonyítványa, vagy az EN ISO/IEC 17025 szerint akkreditált laboratórium vagy az E85 előállítását végző, ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel rendelkező gyártó laboratóriuma által kiállított olyan igazolás, amelyből megállapítható az E85-ben lévő bioetanol térfogatszázalékban vagy a külön jogszabály szerint meghatározott energiatartalom százalékában kifejezett aránya, és a bekevert bioetanol 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűsége és térfogata;

d) az E85 fenntarthatósági igazolása.

(2) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes a Jöt. 52. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot adóbevallásában teszi meg.

Adóvisszaigénylés

112. §[509]

(1)[510]

(2)[511] A Jöt. 28. §-a szerinti adó-visszaigénylés esetében az adó-visszaigényléshez az adóbevallást az egyszerűsített kísérő okmánynak a termék címzett tagállamban történt átvételét igazoló példányával és

a) e példányon az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását tanúsító igazolással vagy

b) az ahhoz csatolt, a címzett tagállam illetékes hatósága által kiállított, az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását igazoló bizonylatával

kell benyújtani. Az a) pont szerinti igazolásként a címzett tagállam illetékes hatósága nevének, címének (pecsétlenyomatának) és hivatkozási számának az okmányon történő feltüntetése is elfogadható.

(3) Amennyiben az adó-visszaigénylésre az adóbevallást nem a (2) bekezdés b) pont szerinti külön bizonylat csatolásával nyújtják be, és a visszaküldött egyszerűsített kísérő okmányon nem szerepel vagy nem megfelelően szerepel az a) pont szerinti igazolás, akkor az adóbevalláshoz csatolni kell az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását alátámasztó egyéb dokumentumo(ka)t.

(4)[512] A (3) bekezdésben foglaltak szerint benyújtott kérelem esetében a vámhatóság az adóbevallás beérkezésétől számított 5 munkanapon belül - a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló tanácsi rendelet szerint eljárva - megkereséssel él a címzett tagállam illetékes hatósága felé az adó címzett tagállamban történt megfizetésének vagy az adó megfizetése biztosításának ellenőrzése iránt.

(5) A vámhatóság az adó-visszaigénylést elutasítja, ha

a) az adóbevallást a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően nyújtják be,

b) a (4) bekezdés szerinti eljárás annak megállapításával zárul, hogy az adó a címzett tagállamban nem került megfizetésre, illetve az adó megfizetése nem biztosított.

113. §

(1)[513] A Jöt. 47. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, az adóraktár nevére kiállított számla, vagy az adóraktár engedélyese által a jövedéki engedéllyel rendelkező saját telephelyére történt kitárolást igazoló egyszerűsített kísérő okmány és az onnan az adóraktárba való visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy - a jövedéki terméknek a jövedéki engedélyes kereskedőtől, a nem jövedéki engedélyes kereskedőtől, illetve a végfelhasználótól az adóraktárba való visszaszállítása esetén - a jövedéki engedélyes kereskedőhöz, nem jövedéki engedélyes kereskedőhöz, illetve végfelhasználóhoz történt kitárolást igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a visszaszállításról az adóraktár nevére kiállított bizonylat;

b) az adóraktárnak értékesített jövedéki terméknek az eladó által adóraktárból vagy importálótól való beszerzését igazoló számla és - adóraktárból történt beszerzés esetén - egyszerűsített kísérő okmány;

c) az adózottan beszerzett jövedéki termék adóraktárba történt betárolását igazoló okmány;

d) az adózott jövedéki termék felhasználását igazoló, a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított okmány;

e) az adójeggyel ellátott dohánygyártmány beszerzése esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.

(2)[514] A Jöt. 47. § (1) bekezdés b) pontja esetében az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a jövedéki termék belföldi forgalom számára történő vámkezelését igazoló vámokmány, a mellékleteivel együtt;

b) a jövedéki adó megfizetését igazoló bizonylat;

c) a harmadik országba kiléptetést igazoló vámhatóság által záradékolt vámokmány;

d) zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.

(3)[515] A Jöt. 47. § (1) bekezdés c) pontja esetében az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) az exportáló nevére kiállított, a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló számla, vagy a jövedéki termék adózott voltát igazoló egyéb bizonylat, továbbá - az adóraktárból történt beszerzés esetén - egyszerűsített kísérő okmány;

b) a vámhatóság által záradékolt, végleges rendeltetéssel harmadik országba történő kiléptetést igazoló vámokmány;

c) a repülőgép üzemanyag esetében a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és magyar lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába történő betöltést és a repülőgép külföldre távozását igazoló, a 43. számú melléklet szerinti adattartalmú bizonylat, amelyet szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni;

d) a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv, illetve a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki terméknek a külföldön szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére történő kiszállítás esetén a külön jogszabályban meghatározott NATO Vámokmány vagy - a nem NATO tagállamokba történő kiszállítás esetében - az Egységes Vámokmány, amelyben exportőrként a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség kijelölt szerve, címzettként a külföldön szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség egysége, alegysége, köteléke szerepel.

(4)[516] A Jöt. 47. § (4) bekezdésben meghatározott adó-visszaigénylési jog érvényesíthetőségének feltétele, hogy a jövedéki termék beszerzése előtt legalább 5, illetve az (5) bekezdés szerinti esetben 3 nappal korábban a vásárlási szándékot a vámhatósághoz előzetesen bejelentsék. A bejelentésnek - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a beszerzendő jövedéki termék mennyiségén kívül a pontos felhasználási célt, a felhasználási arányszámot, a felhasználás telephelyét, az elszámoláshoz szükséges, a mérésügyi törvényben meghatározott hitelesítéseket, a vezetendő nyilvántartást, valamint a szükséges engedélyeket is tartalmaznia kell.

(5)[517] Amennyiben az adómentes felhasználó olyan adózott jövedéki terméket kíván beszerezni, amelynek beszerzésére keretengedéllyel rendelkezik, a (4) bekezdésben említett bejelentésnek csak a beszerzendő jövedéki termék mennyiségét kell tartalmaznia. Az adómentes felhasználó az általa az előbbiek szerint beszerzett jövedéki termékről és annak felhasználásáról a Jöt. 44. § (3) bekezdése szerinti - az adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználásáról vezetett nyilvántartástól elkülönített - nyilvántartást köteles vezetni.

(6)[518] A Jöt. 47. § (1) bekezdés d) pontja esetében az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, a Jöt. 106. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazó, a jövedéki engedélyes importáló, a bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő, illetve az adómentes felhasználó által kiállított számla;

b) az adóraktár engedélyese által kiállított, a szabadforgalomba bocsátást igazoló számla és egyszerűsített kísérő okmány;

c)[519] az adómentes célra beszerzett ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor és nem habzó köztes alkoholtermék felhasználásának elszámolását igazoló, a vámhatóság által felvett jegyzőkönyv.

(7)[520] Ha a Jöt. 47. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság alapja a Jöt. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómentes célú felhasználás, az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság a (6) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően az ásványolajterméknek, üzemanyagnak ezen adómentes felhasználási célra történt átadását igazoló számla vagy belső bizonylat birtokában érvényesíthető.

(8)[521] A (7) bekezdés szerint adó-visszaigénylési (-levonási) jog érvényesíthetőségének feltétele, hogy a jogosultságot érvényesítő a (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően egyszer, az első átadást megelőzően adó-visszaigénylési szándékát a vámhatósághoz bejelenti, továbbá tevékenységéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azon átadások mennyiségét és időpontját, amelyek után az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultságát érvényesíti.

(9)[522] A (7) bekezdésben meghatározott adó-visszaigénylést (-levonást) és a (8) bekezdésben meghatározott bejelentést a Honvédelmi Minisztérium kijelölt szervezeti egysége mint közvetett képviselő valósítja meg a Magyar Honvédség érintett szervezeti elemei részére.

113/A. §[523]

(1)[524] A Jöt. 72. § (10) bekezdése, 78. § (7) bekezdése, 84. § (10) bekezdése, 91. § (4) bekezdése és 94. §-a szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) az adóraktár-engedélyes nevére kiállított, a jövedéki termék adóraktár-engedélyes által történt adózott beszerzését igazoló számla, vagy az adóraktár-engedélyes által a jövedéki termék adózottan történt értékesítéséről eredetileg kiállított számla és a szabadforgalomba bocsátást igazoló egyszerűsített kísérő okmány, valamint az adóraktár-engedélyes által kiállított helyesbítő számla, illetve - a 78. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve - stornó számla, vagy az adóraktár engedélyesének jövedéki engedélyes telephelyére a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolását igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a jövedéki engedélyes telephelyről történt visszaszállításról kiállított bizonylat;

b) a minőségi kifogás, illetve a lejárt szavatosság tényét és körülményeit tartalmazó, a visszaszállítást kezdeményező által készített jegyzőkönyv;

c) a jövedéki termék megsemmisítéséről a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv;

d) a bor újrafeldolgozása esetében a bor újrafeldolgozását igazoló termelési napló.

(2)[525] A Jöt. 99. § (7) bekezdése szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a)[526] az adó-visszaigénylésre jogosult

aa) nevére kiállított, a dohánygyártmánynak az adó-visszaigénylésre jogosult által történt adózott beszerzését igazoló számla,

ab) által a dohánygyártmány adózottan történt értékesítéséről eredetileg kiállított számla és - az adó-visszaigénylésre jogosult adóraktár-engedélyes esetében - a szabadforgalomba bocsátást igazoló egyszerűsített kísérő okmány, valamint az adó-visszaigénylésre jogosult által kiállított, az eredeti számlát módosító számla, vagy - a Jöt. 78. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve - az eredeti számlát érvénytelenítő számla,

ac) adóraktár engedélyesének jövedéki engedélyes telephelyére a dohánygyártmány adóraktárból történt kitárolását igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a jövedéki engedélyes telephelyről történt visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy

ad) a Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett kereskedő, illetve importáló jövedéki engedélyes telephelyére történt szállítást igazoló okmány és a jövedéki engedélyes telephelyről történt visszaszállításról kiállított bizonylat;

b) a dohánygyártmány megsemmisítése esetében a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv;

c) a dohánygyártmány újrafeldolgozása esetében a legkisebb fogyasztói csomagolás visszabontásáról a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.

114. §

(1)[527] A Jöt. 55. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a gázolaj jövedéki adóval növelt áron történt beszerzését igazoló olyan számla, amelyen a jövedéki adót külön feltüntették;

b) a szállítási tevékenységhez használt szállítóeszközök megnevezése és azonosításának módja, jele;

c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza - szállítójárművenként és összesítve - a felhasznált gázolaj mennyiségét;

d) a tényleges vagy átlagfogyasztás, továbbá a megtett és felszámításra jogosító idő vagy távolság megállapítására alkalmas dokumentum;

e) a felhasználásra kiadott, és az ebből ténylegesen visszaigénylésre is jogosító gázolaj mennyiségről szóló belső bizonylatok.

(2)[528] A Jöt. 55. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a repülőgép üzemanyag jövedéki adóval növelt áron történt beszerzését igazoló olyan számla, amely tartalmazza a felszámított jövedéki adót;

b) a légi jármű típusa és lajstromjele;

c) a repülés adatait, időtartamát és célját tartalmazó, jogszabályban vagy légiközlekedési hatóság által előírt formátumú dokumentum másolata;

d) - a Jöt. 55. § (3) bekezdés a) pontja szerinti repülés kivételével - a repülés teljesítésének a megrendelő, illetve - állami légi járművel állami feladatellátás keretében végzett repülés esetében - a repülést elrendelő általi igazolása.

(3)[529] A Jöt. 55. § (4)-(6) bekezdése szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a biodízel adózott beszerzését igazoló, biodízeladóraktár-engedélyes által kiállított számla, illetve - ha a jogosult a Jöt. 55. § (5) bekezdése szerinti gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő bányavállalkozó - a gépi bérmunka-szolgáltatás nyújtója által a jogosult nevére kiállított számla, amelyhez mellékletként csatolják a b) pont szerinti adatok részletezését, valamint a biodízel adózott beszerzéséről a biodízeladóraktár-engedélyes által a gépi bérmunka-szolgáltatás nyújtója nevére kiállított számlák másolatát;

b) olyan nyilvántartás, amely tartalmazza a használt gép, mechanikus berendezés megnevezését, azonosítási számát, jelét, névleges és tényleges fajlagos fogyasztását és az annak alátámasztására szolgáló dokumentum, módszer megjelölését, a gép üzemidejét, valamint a felhasznált biodízel mennyiségét eseménysorosan és havonkénti összesítésben;

c) a felhasznált és ebből ténylegesen visszaigénylésre jogosító biodízel mennyiségéről szóló belső bizonylatot;

d) a fenntartható bioüzemanyag termelés követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntarthatósági bizonyítvány.

(4)[530]

(5)[531]

(6)[532]

(7)[533] A Jöt. 55. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogén jövedéki adóval növelt áron történt beszerzését igazoló olyan számla, amelyen a jövedéki adót külön feltüntették;

b) a személyszállításhoz használt M2 és M3 járműkategóriába tartozó sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénnel üzemelő autóbuszok forgalmi rendszámát tartalmazó kimutatás;

c) telephelyi tankolás esetén a felhasználásra kiadott, és az ebből ténylegesen visszaigénylésre is jogosító sűrített halmazállapotú szénhidrogén mennyiségét, a kiadás dátumát, az autóbusz forgalmi rendszámát részletező kimutatás.

114/A. §[534]

(1) A motorfejlesztést megvalósító személy (a továbbiakban: motorfejlesztő) a Jöt. 57/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentést a 49. számú melléklet szerinti adattartalommal köteles benyújtani a vámhatósághoz.

(2)[535] A Jöt. 57/A. § szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a Jöt. 52. § (1) bekezdés a), d) és f) pont szerinti ásványolajok, az E85, az egyéb bioetanol tartalmú üzemanyagok és a biodízel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzemanyag) jövedéki adóval növelt áron történő beszerzését igazoló olyan számla, amelyen a jövedéki adót külön feltüntették,

b) a motorfejlesztéshez a tárgyidőszakban történt üzemanyag-felhasználást igazoló belső bizonylatok,

c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza - motoronként és összesítve - a felhasznált üzemanyag mennyiségét és

d)[536] a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikk (3) bekezdése szerinti, a kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó tárgyévi vagy tárgynegyedévi támogatható költségekről és támogatásokról vezetett - belső bizonylatokkal alátámasztott - nyilvántartás.

(3)[537] A motorfejlesztő az adó-visszaigénylési jogosultság érvényesítéséhez a Jöt. 57/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolást az 50. számú melléklet szerinti adattartalommal adóbevallásában teszi meg.

114/B. §[538]

(1)[539] A Jöt. 57/C. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez a kérelmet a 24/A. számú melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani a vámhatósághoz. A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező kérelmező a kérelmet angol, német vagy francia nyelven is benyújthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) vagy a vállalkozói igazolványt;

b) a Jöt. 57/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti telephely használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;

c)[540] az adó-visszaigénylési jog érvényesítésével érintett kereskedelmi járművek forgalmi engedélyét, bérelt kereskedelmi jármű esetén a bérleti szerződést is;

d)[541] a közúti árufuvarozási, illetve személyszállítási tevékenység folytatására jogosító engedélyt, saját számlás szállítás esetén a közúti áruszállítási vagy közúti személyszállítási igazolványt.

e) - a Jöt. 57/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben - az üzemanyagkártya használatára vonatkozó szerződést;

f) pénzügyi képviselő alkalmazása esetén a pénzügyi képviselővel kötött szerződést.

(3)[542] A kérelmezőnek - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a (2) bekezdésben foglalt okiratokat, bizonylatokat elegendő másolatban a kérelemhez csatolni. A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, kereskedelmi járművet üzemeltető személynek a (2) bekezdésben foglalt okiratok hiteles fordítását vagy azok rövid magyar nyelvű kivonatát is csatolni kell a kérelemhez, kivéve, ha az okiratok angol, német vagy francia nyelvűek.

(4)[543] A kérelmezőnek nem kell csatolnia a (2) bekezdés a), c)-d) pontja szerinti dokumentumokat, ha az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik. A kérelemnek tartalmaznia kell az AEO tanúsítvány számát.

(5) A kérelemben megadott adatok változását a 24/A. számú melléklet szerinti adattartalommal kell a vámhatósághoz bejelenteni.

(6) A vámhatóság a nyilvántartásba vételt, illetve a változások visszaigazolását a benyújtástól számított 15 napon belül teljesíti.

(7)[544] A Jöt. 57/C. §-ában meghatározott esetekben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a Jöt. 57/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gázolaj adózottan történt beszerzését a beszerzés helye és időpontja szerint is részletező, az üzemanyagkártya kibocsátója által kiállított számla másolati példánya,

b) a Jöt. 57/C. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ott meghatározott kimutatás.

115. §[545]

A Jöt.-ben meghatározott csoportmentességi rendelet alapján nyújtott támogatások nem nyújthatók nehéz helyzetben lévő vállalkozások, továbbá olyan vállalkozások részére, amelyekkel szemben érvényben van teljesítetlen visszafizetési felszólítás olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

Gyorsított eljárás lefolytatása[546]

115/A. §[547]

(1) A jövedéki bírság Jöt. 114. § (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban (a továbbiakban: gyorsított eljárás) történő kiszabása feltételeinek megléte esetén, ha az ellenőrzést végző a gyorsított eljárás lefolytatása mellett dönt, ezt közli a jogsértő természetes személlyel (a továbbiakban: jogsértő személy), egyúttal tájékoztatja a gyorsított eljárás lefolytatásának törvényi feltételeiről és a jogkövetkezményekről.

(2) A jogsértő személy a gyorsított eljárás lefolytatása és annak jogkövetkezményei tudomásul vételét külön nyilatkozat aláírásával ismeri el.

(3) A jogsértő személy beleegyező nyilatkozata esetén az ellenőrzést végző a felvett jegyzőkönyv alapján a helyszínen határozatot hoz.

(4)[548] A határozat eredeti példányát és a kiszabott bírság megfizetésének tényét igazoló nyugtát a jogsértő személy részére igazoltan át kell adni. Az átadott nyugta tartalmazza a határozatot hozó szerv megnevezését, a jövedéki bírság kiszabásáról rendelkező határozat számát, a jogsértő személy nevét és adóazonosító számát, annak hiányában a személyazonosító igazolvány (útlevél) számát, az államháztartási számla számlaszámát és a kiszabott jövedéki bírság összegét.

Lefoglalás, elkobzás

116. §

(1)[549] A vámhatóságnak a Jöt. 119. § (2) bekezdése szerinti termék, zárjegy (adójegy) és eszköz lefoglalásánál - a gyorsított eljárás, továbbá az elháríthatatlan akadály kivételével - hatósági tanút kell alkalmazni.

(2)[550] Ha a hatósági tanú alkalmazására elháríthatatlan akadály miatt nem kerülhet sor, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3)[551]

(4)[552] A vámhatóság a lefoglalt terméket, zárjegyet (adójegyet) és eszközt (a továbbiakban: lefoglalt termék) - a jövedéki eljárás lefolytatása során történő azonosításra alkalmas módon - azonosító jellel, jelzéssel látja el.

(5)[553] Amennyiben a NÉBIH Borászati Igazgatóság a tevékenysége során bevizsgált borról megállapítja, hogy az a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően került előállításra vagy kezelésre, és minőségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye, erről köteles a vámhatóságot értesíteni és részére a minőségvizsgálat eredményét átadni.

117. §

(1)[554] A lefoglalásról készített jegyzőkönyvnek az adózás rendjéről szóló törvény 103. § (7) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a lefoglalást végző vámhatóság megnevezését;

b) a lefoglalás helyét, időpontját, okát, körülményeit;

c) a lefoglalt termék megnevezését, azonosítását, mennyiségét, értékét;

d) az alkalmazott azonosítójel, jelzés leírását;

e) a lefoglalt termékkel kapcsolatos intézkedéseket, a tárolás helyét, módját, a lefoglalt termék átadás-átvételének elismerését, továbbá minden olyan körülményt, amelynek az eljárás további lefolytatása során jelentősége lehet;

f) a lefoglalást elszenvedő panaszjogára való felhívást.

(2)[555] A lefoglalt termék értékeként a termékre vonatkozóan kötött jogügylet igazolásául szolgáló okiraton (számla, vámokmány, adás-vételi szerződés stb.) feltüntetett érték, ennek hiányában a lefoglalást szenvedő által adott értéknyilatkozat adata vehető figyelembe. Amennyiben a lefoglalást szenvedő nem ad értéknyilatkozatot, vagy az általa adott értéknyilatkozat a piaci árakra tekintettel nem fogadható el, a lefoglalt termék értékét a vámhatóság becsléssel állapítja meg.

(3) A jegyzőkönyvet az eljárásban közreműködők aláírják. A lefoglalást elszenvedő aláírásának hiánya a lefoglalásnak nem akadálya, de az aláírás megtagadását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a lefoglalt termék tulajdonosának, illetve ha nem a tulajdonos birtokában van, akkor birtokosának.

118. §[556]

(1) A vámhatóság a lefoglalt terméket saját vagy bérelt raktárába, illetve a tárolásra a vámhatósággal szerződést kötött adóraktár-engedélyes adóraktárába szállítja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elszállításnak akadálya van, a vámhatóság a lefoglalt termék megtalálásának helyén gondoskodik a biztonságos megőrzésről, valamint a használatot és az elidegenítést megtiltja. Az előzőek betartásának ellenőrzése érdekében a lefoglalt terméket vagy a lefoglalt termék csomagolását, tárolótartályát, tárolóhelyiségét hivatalos zárral látja el.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a lefoglalt termék értéke az 5 millió forintot meghaladja, a vámhatóság köteles a termék őrzéséről gondoskodni, egyéb esetben az ügy összes körülményére figyelemmel dönt a vagyonvédelem módjáról.

(4) A vámhatóság által üzemeltetett raktárba fel nem vehető termékek, áruk körének meghatározása tekintetében a vámjogszabályok rendelkezései az irányadóak.

119. §[557]

(1) A vámhatóság a jövedéki ügyben hozott, valamint a Jöt. 120. § (5) bekezdése szerinti döntésében, illetve a lefoglalást megszüntető végzésében rendelkezik a Jöt. 119. § (11)-(13) bekezdése szerinti költségek viseléséről.

(2) Az ügyben eljárt vámhatóság a kiadni rendelt lefoglalt terméket, dolgot és eszközt - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - kizárólag akkor adhatja ki, ha az átvételre jogosult személy a Jöt. 119. § (7) bekezdése szerinti tárolási költségekről rendelkező végzésben foglalt fizetési kötelezettségének a helyszínen eleget tett. A megfizetett tárolási költség összegéről a vámhatóság - a 115/A. § (4) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett - nyugtát köteles kiállítani.

120. §

(1)[558] A lefoglalt és az elkobzott termék megsemmisítését a vámhatóság felügyelete mellett, hatósági tanú jelenlétében kell elvégezni.

(2)[559] A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

a) a megsemmisítésről intézkedő vámhatóság megnevezését;

b) az elkobzást, illetve az előzetes értékesítést vagy a megsemmisítést elrendelő végzés számát;

c) a megsemmisítés helyét, időpontját, módját;

d) a megsemmisített jövedéki termék pontos megnevezését, mennyiségét, azonosító adatait, a lefoglalt dologgal való azonosságának megállapítását;

e) a jelenlévő közreműködők nevét, személyi adatait, aláírását;

f) a megsemmisítés során felmerült költséget;

g) annak tényét, hogy a megsemmisítendő jövedéki termék átadása a megsemmisítést végző részére térítés nélkül vagy térítéssel történt, ha térítéssel, a térítés összegét.

(3)[560] A megsemmisítés a helyi lehetőségek és a megsemmisítendő mennyiség függvényében a vonatkozó környezetvédelmi előírásokra figyelemmel teljesíthető

a) a dohánygyártmány esetében elégetéssel, szétbontással és idegen vagy szennyező anyaggal való összekeveréssel, illetve szennyező folyadékkal való leöntéssel, eláztatással, továbbá darálással, tüzelési célra történő brikettálással, komposztálással;

b) a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék esetében - a cukorcefre kivételével - szennyvíztisztító telepen való kiürítéssel, kiöntéssel, illetve - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény előírásainak figyelembevételével - 2207, 2208 90 91, 2208 90 99 vámtarifaszámú alkoholterméknek történő feldolgozásával;

c) a denaturált alkohol esetében egyéb ipari célra való felhasználással, a párlat esetében újrafinomítással vagy a gyümölcspálinka gyümölcscefre dúsítására való felhasználással;

d) a cukorcefre esetében szeszüzem által történő feldolgozással, szennyvíztisztító telepen történő kiöntéssel, kiürítéssel;

e) a sör és a bor esetében szennyvíztisztító-, hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel, illetve - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény előírásainak figyelembevételével - 2207, 2208 90 91, 2208 90 99 vámtarifaszámú alkoholterméknek történő feldolgozásával;

f) a pezsgő esetében szennyvíztisztító-hulladéktelepen való kiöntéssel, kiürítéssel, a pezsgő újrafeldolgozásával, illetve - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény előírásainak figyelembevételével - 2207 vámtarifaszámú alkoholterméknek vagy borpárlatnak történő feldolgozásával;

g) az ásványolaj esetében a nyers kőolajba való bekeveréssel, újrafeldolgozással vagy szabványosított termékké való átalakítással, vagy az előbbi lehetőségek hiányában a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával, a vámhatóság általi ellenőrzés mellett elégetéssel;

h) a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy, adójegy esetén égetéssel;

i) a Jöt. 119. § (2) bekezdés e)-f) pontja alatt említett eszköz, berendezés esetén hulladékgyűjtő telephelyen történő alaktalanítással.

(4)[561] A (3) bekezdés i) pontja alá tartozó eszközök és berendezések megsemmisítése alól a vámhatóság a készülék oktatási, múzeumi célra történő alkalmazása esetén, az intézmény vezetőjének írásos kérelme alapján felmentést adhat.

(5)[562] Amennyiben a vámhatóság által alkalmazott megsemmisítés során költség merül fel, azt az állam viseli.

(6) A jövedéki termék megsemmisítése, ha az a megsemmisítést végző részére egyértelmű anyagi haszonnal jár (pl. újrafeldolgozás értékesítési célból, alapanyagként való felhasználás stb.) csak a piaci árviszonyokra tekintettel megállapított ellenszolgáltatás ellenében, szerződés alapján történhet. Az így meghatározott összeget a jövedéki bírság bevételi számlára kell befizetni.

121. §[563]

121/A. §[564]

(1)[565] A Jöt. 119. § (8) bekezdés szerinti, kiadni rendelt, de át nem vett lefoglalt dolgot, eszközt, valamint a Jöt. 120. § (7) bekezdés c) pontja alá eső terméket, eszközt a vámhatóság árverés vagy elektronikus árverés (a továbbiakban: árverés) útján értékesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dolgok és eszközök árverés útján történő értékesítése során az adózás rendjéről szóló törvénynek az ingóságok árverés és elektronikus árverés útján történő értékesítésére vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.

122. §[566]

(1)[567] Az elkobzott termék, dolog, eszköz értékesítésből befolyt összegből elsődlegesen az értékesítéssel kapcsolatos költségeket, majd a lefoglalt termék, dolog, eszköz tárolásával, őrzésével, szállításával kapcsolatos költségtartozást, illetve a szakértői vizsgálat díjtartozását, ezt követően a jogerősen kiszabott jövedéki adót kell kiegyenlíteni, végül a fennmaradó összeget a jövedéki bírság bevételek között kell elszámolni. Az elszámolás eredményeként a költség-, díj-, adó-, bírság- és pótléktartozások értelemszerűen részben vagy egészben megfizetettnek minősülnek. Az elszámolásról a vámhatóság külön végzésben rendelkezik.

(2) A kiadni rendelt, de át nem vett lefoglalt terméknek, dolognak, eszköznek a Jöt. 119. § (8) bekezdése szerinti értékesítéséből befolyt ellenértékből az értékesítési, valamint a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és az értékesítés napja közötti időtartamra eső tárolási költség levonását követően fennmaradt összeg adható ki az átvételre jogosult személynek.

(3) A vámhatóság a (2) bekezdés szerinti elszámolásról rendelkező végzés közlésével tájékoztatja az átvételére jogosult személyt a (2) bekezdésben meghatározott költségek levonását követően fennmaradt, részére átadható összegről, az átvétel pontos helyéről, valamint a Jöt. 119. § (9) és (10) bekezdése szerinti jogkövetkezményekről.

(4) Amennyiben a Jöt. 119. § (9) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a Jöt. 119. § (6) bekezdés a) és c) pontja alapján kiadni rendelt, de át nem vett lefoglalt dolog, eszköz értékesítéséből befolyt ellenértéket az (1) bekezdés rendelkezései szerint kell elszámolni, és az ott meghatározott költségek és köztartozások levonását követően fennmaradt összeg adható át a magyar állam számára. A Jöt. 119. § (6) bekezdés e) pontja alapján kiadni rendelt, de át nem vett lefoglalt eszköz értékesítéséből befolyt ellenértékből a jövedéki adó-, bírság- és pótléktartozások összege nem vonható le.

(5)[568] A Jöt. 120. § (7) bekezdés c) pontja alá tartozó, megsemmisítésre kerülő termék, eszköz megsemmisítéséről készített jegyzőkönyvhöz a vámhatóságnak azokat az iratokat is csatolnia kell, amelyek az értékesítés eredménytelenségét bizonyítják.

123. §[569]

124. §

(1)[570] A lefoglalt termékről a vámhatóság olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelybe a lefoglalt termékkel kapcsolatos valamennyi adat, intézkedés bevezetésre kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) az ügyfél nevét, adatait, székhelye (lakhelye) pontos címét;

b) a lefoglalt termék megnevezését, mennyiségét, értékét;

c) a lefoglalás időpontját, helyét;

d) a lefoglalt termék őrzési helyét, az azonosításához szükséges adatokat;

e)[571] a lefoglalás megszüntetését elrendelő végzés számát, keltét;

f) a termék kiadásának időpontját, illetőleg ennek hiányában a részére kifizetett összeget;

g)[572] az elkobzást elrendelő jogerős döntés számát, keltét;

h) a megsemmisítés időpontját, helyét, módját;

i) az értékesítésre történő átadás időpontját, helyét, az értékesítéssel megbízott adatait;

j) az értékesítés időpontját, adatait;

k) a lefoglalt termékkel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, bevételt és annak rendezettségét.

124/A. §[573]

(1) Az elkobzott ásványolajtermékek valamint az ásványolajtermékekből vett, vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minták a Jöt. 120. § (8) bekezdése szerinti átadását a vámhatóság felügyelete mellett, hatósági tanú jelenlétében kell elvégezni.

(2) Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

a) az eljáró (átadó) vámhatóság és az átvevő személy, illetve vámhatóság megnevezését;

b) az elkobzást vagy mintavételt elrendelő döntés(ek) számát;

c) az átadás-átvétel időpontját, helyét;

d) az átadott-átvett ásványolajtermék pontos megnevezését, mennyiségét, azonosító adatait, a lefoglalt vagy mintavétel tárgyát képező dologgal való azonosságának megállapítását, az átadás módját;

e) az átadó és az átvevő képviseletében eljáró személyek, hatósági tanú nevét, aláírását;

f) a felmerült költséget.

(3) A Jöt. 120. § (8) bekezdésében foglalt elszámolás módját az állami adó- és vámhatóság vezetője egyedileg határozza meg, illetve a vámhatóság egyes szerveinek történő átadás esetére belső rendelkezésben szabályozza.

125. §[574]

(1) Ha az elkobzás alá eső jövedéki terméket a rendőrség, a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a közterületi felügyelet foglalja le - kivéve a büntető eljárás során történt lefoglalást -, arról haladéktalanul értesítenie kell a vámhatóságot.

(2) A vámhatóság az értesítést követően haladéktalanul köteles a lefoglalt dolgot és a jegyzőkönyvi iratokat átvenni, és az eljárást a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint lefolytatni.

Terítőjáratok

126. §

(1)[575] A jövedéki engedélyes kereskedő

a) dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók részére,

b) tüzelőolaj, gázolaj és légi jármű üzemanyag árukészletének végfelhasználók részére,

c) palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók és végfelhasználók részére

gépjárműről történő kiszolgálása, értékesítése (a továbbiakban: terítőjárat) csak a kiszolgálást, értékesítést végző jövedéki engedélyes kereskedőnek a vámhatósághoz történt előzetes, írásban tett bejelentése alapján, továbbá az a) és c) pont esetében azt követően lehetséges, ha a vámhatóság a bejelentést a jövedéki engedélyre való rájegyzéssel tudomásul vette vagy a bejelentés tudomásul vételét végzésben visszaigazolta.

(2) Az előzetes bejelentésben a jövedéki engedélyes kereskedőnek meg kell adni

a) annak a telephelyének (raktárának) a címét, jövedéki számát, amelynek árukészletét a terítőjárattal értékesíti;

b) a terítőjáratot végző gépjárművek típusát, forgalmi rendszámát;

c) a terítőjárattal érintett értékesítési körzetek (települések vagy megye) megjelölését.

(3)[576] A jövedéki engedélyes kereskedő a bejelentést írásban, az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az első kiszállítás előtt legalább 10 nappal, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben alkalmanként legalább a kiszállítást megelőző 2 nappal korábban teljesíti. A (2) bekezdés szerint közölt adatokban bekövetkező változást legalább 3 nappal korábban [a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak változását legkésőbb a változás napján, a gépjármű elindulását megelőzően] be kell jelenteni a vámhatósághoz.

(4) A terítőjárat

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a kizárólag fogyasztási dohány, szivar és szivarka értékesítése történik, kereskedői vagy gyártói emblémával ellátott közúti gépjárművel végezhető,

b)[577] az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben olyan forgalmi rendszámmal ellátott közúti gépjárművel végezhető, amely alkalmas arra, hogy az üzemanyagot a felhasználás helyszínére szállítsa, olyan tartállyal van összeszerelve (tankautó), amely a mérésügyi hatóság által hitelesített, ólomzárral ellátott mérőműszeren (átfolyásmérőn), kiszolgáló tömlőn és pillanatelzárón keresztül méri ki az üzemanyagot, továbbá rendelkezik a gépjármű forgalmi engedélyét kiadó, illetve annak érvényességét meghosszabbító hatósági felügyeleti szervnek az üzemanyagszállítási tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

127. §

(1)[578] Terítőjárattal a 126. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az előzetes megrendelés nélküli értékesítés mellett - a szállítóeszköz jobb kihasználása érdekében - előzetes megrendelés teljesítésére történő szállítás, továbbá a jövedéki engedélyes kereskedő visszárujának visszaszállítása is megengedett.

(2)[579] Terítőjáratnak minősül a 126. § (1) bekezdés a) pontjában említett jövedéki termék áruválasztékának, árának, egyéb jellemzőinek továbbforgalmazókkal való megismertetése, továbbforgalmazók egyedi igényeinek felmérése céljából végzett gépjárműről történő értékesítése is, ha az így értékesített jövedéki termék mennyisége továbbforgalmazónként (vevőnként) nem haladja meg a Jöt.-ben meghatározott nem kereskedelmi mennyiség felső határát, illetve a cigaretta esetében annak 7-szeresét, és a gépjármű legfeljebb a Jöt.-ben meghatározott nem kereskedelmi mennyiség felső határának 50-szeresét, illetve a cigaretta esetében annak 350-szeresét szállítja (a továbbiakban: képviselői tevékenység).

(3)[580] A képviselői tevékenységet az a személy folytathat, aki a jövedéki engedélyes kereskedő által adott, névre szóló megbízással rendelkezik és a jövedéki termék szállítását a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott, kereskedői vagy gyártói emblémával ellátott gépjárművel végzi (a továbbiakban: területi képviselő).

(4) A képviselői tevékenységet a 126. § (1) bekezdése szerinti bejelentésben külön jelezni kell, és a jövedéki engedélyre történő rájegyzésben - a területi képviselő személyének megjelölésével együtt - külön fel kell tüntetni.

(5) A terítőjárat jövedéki termék beszerzésére, a jövedéki engedélyes kereskedő raktárai közötti forgalom lebonyolítására, továbbá mozgóboltként nem üzemeltethető.

128. §

(1) A jövedéki termék terítőjárattal végzett szállítása a gépjárműre kiállított olyan szállítólevéllel (a továbbiakban: terítőjárati szállítólevél) történhet, amely tartalmazza

a) a jövedéki engedélyes kereskedő megnevezését, adószámát, a kiszállító raktárhelyiségének nevét, címét, jövedéki számát;

b) a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, a gépjárművezető - a képviselői tevékenység esetén a területi képviselő - nevét;

c) a gépjárműre induláskor felrakott jövedéki termékek megnevezését, mennyiségi egységét, mennyiségét;

d) a c) pont szerinti mennyiség megbontását az előzetes megrendelésre szállított, a vevő nevére kiállított számlával, szállítólevéllel bizonylatolt és a szabad rendelkezésű mennyiségre, továbbá az előzetes megrendelésre szállított mennyiség vevőnkénti részletezését;

e) a terítőjárat értékesítési körzetét;

f) a terítőjárati szállítólevél kiállításának időpontját (év, hónap, nap);

g) a kiszállító raktárhelyiség vezetőjének (megbízottjának) és a gépjárművezetőnek - a képviselői tevékenység esetén a területi képviselőnek - az aláírását.

(2) A terítőjárati szállítólevél szigorú számadású, két példányban kiállítandó bizonylat, amelynek eredeti példánya a szállítmányt kíséri, a másik példánya a kiszállító raktár jövedéki nyilvántartásának bizonylata.

(3)[581] A terítőjárati szállítólevél a 126. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti terméket értékesítő terítőjárat esetén 7 napig, illetve a 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kiszállítás kelte napjának 24 órájáig érvényes.

129. §

(1) A gépjárműről előzetes megrendelés nélkül értékesített jövedéki termékről a helyszínen számlát vagy szállítólevelet kell kiállítani. A vevőnek a jövedéki termék átvételét a számlán vagy a szállítólevélen aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolnia kell.

(2) A területi képviselő egy vevőnek naponta legfeljebb egy számlát állíthat ki.

(3) A terítőjáratot végző gépjárművön található jövedéki termékkészletnek meg kell egyezni a visszáruként visszavett jövedéki termék, valamint a terítőjárati szállítólevélen feltüntetett jövedéki termék összes mennyiségének és az azon számlákon, szállítóleveleken szereplő jövedéki termékek mennyiségének különbségével, amelyeken a vevő a jövedéki termék átvételét az (1) bekezdés szerint igazolta. A gépjárművön található mennyiség adatának bármely időpontban rendelkezésre kell állnia.

(4) A terítőjárat tevékenységével kapcsolatban feltárt jogsértésért a felelősség a jövedéki engedélyes kereskedőt terheli.

(5)[582]

130. §

(1) A terítőjáratot folytató gépjármű vezetőjének a szállított jövedéki termékkel 8 naponként, illetve a 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben naponta kell elszámolni.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedő a terítőjárat számára kiadott jövedéki termékekről gépjárművenként a telephely jövedéki nyilvántartásához csatolt, külön nyilvántartást (a továbbiakban: túranyilvántartást) vezet.

(3) A túranyilvántartásban az előzetes megrendelésre számlával, szállítólevéllel kiszállított és az előzetes megrendelés nélkül kiszállított (szabad rendelkezésű) jövedéki termékeket elkülönítve kell szerepeltetni, az utóbbiakat csak a terítőjárat elszámolása után, a tényleges értékesítésnek megfelelően lehet a jövedéki nyilvántartásban véglegesen készletcsökkenésként szerepeltetni.

Jövedéki termékek forgalmazása

131. §

(1)[583] Ha a jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenységét több telephelyen folytatja, a jövedéki engedélyről telephelyenként a vámhatóság által hitelesített, sorszámozott másolati példányt kell a telephelyein tartania. Az eredeti jövedéki engedélyt a székhelyén - ha székhellyel nem rendelkezik -, a telephelyén, több telephely esetén az elsőként bejelentett telephelyen kell biztonságosan megőriznie.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedő, importáló, exportáló jövedéki biztosítékának teljesítésére a 29. § és 31. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(3)[584] A Jöt. 111. § (5) bekezdése szerinti folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt jövedéki ellenőrzés során a 91. § és 92. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

132. §

(1)[585] A jövedéki engedélyes kereskedőnek a 22. számú, az export és import tevékenységet folytató jövedéki engedéllyel rendelkező alanynak - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 40-41. számú mellékletek szerinti tartalommal kell folyamatosan a telephelyen, több telephely esetén összesítve is - az általa meghatározott helyen - a vámhatóság által jóváhagyott és hitelesített jövedéki nyilvántartást vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(2) A Jöt. 106. § (11) bekezdésben megjelölt jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki és vevőnyilvántartását a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján vezeti.

(3)[586] A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló a jövedéki termék készletéről a vámhatóság felhívására haladéktalanul átadja a készleteiről vezetett nyilvántartást és zárókészlet kimutatását. A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló számítógépes nyilvántartás-vezetés esetén az adatokat a vámhatóság által meghatározott formában, számítógépes adathordozón - külön kérésre - átadja.

(4)[587] A Jöt. 110. § (14) bekezdésében meghatározott nyilvántartást az országos üzemanyagtöltő hálózattal rendelkező vállalkozásoknak a vámhatóság által hitelesíttetni kell, és azt az üzemanyagtöltő állomáson, illetve a kiskereskedelmi tárolótelepen kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére a vámhatóság által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Az országos üzemanyagtöltő állomással rendelkező vállalkozások esetében az ugyanazon számítógépes programon alapuló, a vámhatóság által jóváhagyott nyilvántartást nem kell üzemanyagtöltő állomásonként külön-külön engedélyeztetni.

(5)[588] A vámhatóság kérelemre felmentést adhat az (1) bekezdésben előírt telephelyenkénti nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól, amennyiben a jövedéki engedélyes kereskedő számítógépes nyilvántartási rendszeréből az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások adattartalma bármikor megállapítható.

(6)[589] A jövedéki engedélyes kereskedő a Jöt. 106. § (7) bekezdésében meghatározott vevőnyilvántartásából a 47. számú melléklet szerinti adattartalommal, elektronikus úton, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával, a vámhatóság internetes honlapján közzétett formátumban köteles - a vámhatóság kérésére - adatszolgáltatást teljesíteni.

(7)[590] A jövedéki engedélyes kereskedő a 2710 19 43 és a 2710 20 11 KN-kód alatti gázolaj esetében a jövedéki nyilvántartásában, a vevőnyilvántartásában, a szállítólevélen és a számlán a KN-kód helyett a 2710 19 41 vámtarifaszámot is feltüntetheti.

132/A. §[591]

(1) A Jöt. szerinti légiutas-ellátási tevékenység a jövedéki engedélyes kereskedő írásban tett bejelentése alapján végezhető. A bejelentéshez csatolni kell a jövedéki engedélyes kereskedő és a légitársaság légi járművek ellátásáról szóló megállapodását.

(2)[592] A jövedéki engedélyes kereskedőnek a légiutas-ellátási tevékenység során a jövedéki készletéből kiszállított jövedéki termékekről, valamint a repülőgép fedélzetéről utántöltési céllal ideiglenesen levett, tárolt és repülőgép fedélzetére felvitt jövedéki termékekről a vámhatóság által hitelesített nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza a jövedéki termékek kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, a Jöt. 3. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti esetben alkoholtartalmát, darabszámát, valamint a légi jármú lajstromjelét és a légitársaság megnevezését. A nyilvántartást naprakészen kell vezetni és havonta le kell zárni.

(3) A légiutas-ellátási tevékenység során feleslegessé vált jövedéki termék előzetes bejelentést követően, vámhatósági felügyelet mellett megsemmisíthető.

133. §

(1)[593] Az üzemanyagtöltő állomás jövedéki termékkészletének jövedéki ellenőrzése során a 103. § (3)-(6) bekezdéseit értelemszerűen, illetve a 98. § szerinti ellenőrzési módokat kell alkalmazni. Az olyan üzemanyagtöltő állomáson, ahol a mérésügyi hatóság által hitelesített elektronikus szintmérő készüléket alkalmaznak, a vámhatóság az ellenőrzés során a készletfelvételt az elektronikus szintmérő készülékkel végzi. A vámhatóság a jövedéki ellenőrzés alkalmával minden esetben vizsgálja, hogy az utolsó jövedéki ellenőrzés időpontja óta végzett beszerzések esetében a Jöt. 110. § (2) bekezdésében előírt rendelkezések teljesülnek-e, a forgalmazott jövedéki termékek megfelelnek-e a Jöt. 110. § (13) bekezdése rendelkezéseinek, továbbá - szükség esetén - vizsgálja a Jöt. 106. § (8) bekezdésében előírt rendelkezés betartását.

(2)[594] Az üzemanyagtöltő állomásnak a pénztárgép forgalmazója által kiállított igazolással kell rendelkeznie arról, hogy az általa használt pénztárgép a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, ilyen célra kialakított és a mérésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által engedélyezett, a kútoszlopok és a pénztárgépek közötti kétirányú kommunikációt biztosító pénztárgéprendszer (üzemanyagkút-kezelő pénztárgép).

(3)[595]

(4)[596] Az adózott üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, a jövedéki engedélyes kereskedő, illetve a végfelhasználó telephelyén a lefejtéskor bekövetkezett keveredése esetén a keveredett termék az MSZ EN ISO/IEC 17025. számú szabvány szerint, független akkreditált laboratórium szakvéleménye alapján vehető nyilvántartásba és forgalmazható, a keveredés észleléskor megállapított mennyiség tekintetében.

(5) A kétütemű motorok hajtóanyagaként használt keverék üzemanyag a Jöt. 110. § (13) bekezdésének alkalmazásában szabványosnak tekintendő, amennyiben a keveréket alkotó komponensek közül a motorbenzin kielégíti a rá vonatkozó hatályos magyar szabvány előírásait.

(6)[597] Új üzemanyagtöltő állomás a tartályok és a kútoszlop hitelesítéséhez a Kertv. szerint a kereskedelmi tevékenység folytatásáról tett bejelentés nyilvántartásba vételét megelőzően, a vámhatóság előzetes tájékoztatása és felügyelete mellett vásárolhat üzemanyagot adóraktárból, illetve jövedéki engedélyes kereskedőtől.

133/A. §[598]

(1)[599]

(2)[600]

(3)[601] Az adóraktár-engedélyes, a jövedéki engedélyes kereskedő, a bejegyzett kereskedő, az importáló és az exportáló az E85 szállítása esetén vagy az értékesítésekor kiállított bizonylaton köteles feltüntetni az E85 térfogatszázalékban kifejezett bioetanol tartalmát.

133/B. §[602]

134. §[603]

A Jöt. 73. § (10) bekezdése és 85. § (1) bekezdése szerinti bejelentésben meg kell adni a forgalmazni, illetve tagállamból vagy harmadik országból behozni kívánt jövedéki termék megnevezését, KN-kódját, mennyiségét literben, két tizedesjegy pontossággal megadott űrtartalom és darabszám szerinti részletezésben.

135. §

(1) A Jöt. 103. § (3) bekezdésének alkalmazásában nem tekintendő jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek, ha a nem jövedéki engedélyes kereskedő

a) egy vagy több üzletét másik nem jövedéki engedélyes kereskedőnek az üzlet jövedéki termékkészletének átadásával (értékesítésével) együtt üzemeltetésre (bérletbe) adja,

b) a jövedéki termékek forgalmazását megszünteti és a megszüntetéskor készleten lévő jövedéki termékét másik, nem jövedéki engedélyes kereskedőnek értékesíti,

c) - amennyiben gazdasági társaságot alapít - jövedéki árukészletét a társaságba apportálja, az általa alapított társaságnak eladja,

továbbá, amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő másik nem jövedéki engedélyes kereskedővel egyesül (összeolvad, beolvad), és ennek keretében a jövedéki árukészlet a másik nem jövedéki engedélyes kereskedő tulajdonába kerül.

(2)[604] A jövedéki termékkészlet (1) bekezdés szerinti átadás-átvételéről részletes kimutatást (leltárt) és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyhez csatolni kell az átadásra kerülő termékkészlet származását hitelt érdemlően igazoló bizonylat másolatát. Az átvevőnél a jövedéki termék eredetének igazolására a termékértékesítésnek minősülő esetekben a számla, egyéb esetekben az átadott jövedéki termékeket részletező kimutatás, valamint az átadás-átvételről felvett jegyzőkönyv szolgál.

(3)[605] A jövedéki terméknek a Jöt. 103. § (7) bekezdése, illetve az ásványolajnak a Jöt. 103. § (5) bekezdése szerinti értékesítésére e paragrafus (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az átadás-átvételre kizárólag a vámhatóság jelenlétében, jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett kerülhet sor, mely jegyzőkönyv igazolja az ásványolaj eredetét.

136. §

(1)[606] A szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek a vevőhöz (címzetthez) való szállítása során a szállítmányozó, illetve a logisztikai tevékenységet végző gazdálkodó telephelyén történő átrakodása esetén a borkísérő okmány, a szállítólevél hátoldalán fel kell tüntetni

a) az átrakodás helyét és dátumát (év, hó, nap), és

b) annak a szállítójárműnek a forgalmi rendszámát, amelyre az átrakodás történt.

(2)[607] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetben a szállítmányozó, illetve a logisztikai tevékenységet végző gazdálkodó telephelyére való szállítás egyszerűsített kísérő okmány alkalmazásával történt, az átrakodáskor szállítólevelet kell kiállítani és az egyszerűsített kísérő okmányhoz csatolni. A szállítólevélnek az (1) bekezdés szerinti adatokat is tartalmaznia kell.

(3)[608] A több üzemanyagtöltő állomással rendelkező vállalkozás az üzemanyagkészletét az egyik üzemanyagtöltő állomásáról a másikra, továbbá az egyéb nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki termékét az egyik üzletéből a másik üzletébe áttárolhatja, az áttárolt terméket a Jöt. 106. § (5) bekezdése szerinti szállítólevéllel szállíthatja.

137. §

(1)[609] A más tagállamból szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket beszerző közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő részére a vámhatóság a jövedéki termék feladása előtt - kérelemre - igazolást ad a belföldön keletkező adókötelezettségre nyújtott jövedéki biztosíték rendelkezésre állásáról.

(2) A közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő a 22. számú melléklet szerinti nyilvántartása alapján havonta - tagállami szállítónként és vevőnként - összesíti és megállapítja a tagállamból beszerzett és a tagállamba értékesített jövedéki termék mennyiségét és számla szerinti értékét.

(3)[610] A közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzéséről, értékesítéséről, nyitó- és zárókészletéről a Jöt. 107. § (1) bekezdésében előírt havi jelentést a 22. számú melléklet III. részének megfelelő adattartalommal, jogcímenként összesítve, szállítónként és vevőnként részletezve nyújtja be a vámhatósághoz.

(4)[611] Amennyiben a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő legalább heti gyakorisággal, illetve egy hónapban legalább 8 alkalommal szerez be rendszeresen jövedéki terméket más tagállamból, kérelmére a vámhatóság legfeljebb féléves időtartamra engedélyezheti, hogy adóbevallási és adófizetési kötelezettségét havonta, a tárgyhót követő hó 20-áig teljesítse. Az engedély kérelemre - legfeljebb újabb féléves időtartamra - ismételten kiadható.

Záró és átmeneti rendelkezések[612]

138. §

(1) E rendelet - a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy az e rendelet szerinti engedélykérelmek, a jövedéki tevékenység folytatására vonatkozó jognyilatkozatok, nyilvántartásbavételi kérelmek a hatálybalépést megelőzően is előterjeszthetők.

(2)[613]

(3)[614]

(4) A Jöt. 124. §-a (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek megfelelő személy, illetve tevékenység esetében - kivéve a Jöt. 125. §-a szerinti esetet - nem kell a Jöt. és az e rendelet szerinti engedélykérelmet benyújtani. A Jöt. 50. § (4) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott megfigyelt terméket is elállító adóraktár-engedélyesnek és adómentes felhasználónak azonban a Jöt.-ben előírt adatlaphoz csatolva vagy pótlólagosan - legkésőbb 2004. április 5-ig - be kell nyújtania a vonatkozó kötelező érvényű vámtarifabesorolásról hozott határozatot vagy az arra irányuló, beadott kérelem másolatát, és az engedély kiadására, módosítására, a tevékenység folytatására a (6) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A Jöt. 125. §-a szerinti esetben a kérelmezőnek a felhasználói engedély iránti kérelem benyújtásához csak az e rendelet 15. § (1) bekezdés f), j), k) és l) pontjának rendelkezését kell alkalmaznia azzal, hogy az ott meghatározott okmányok, bizonylatok, határozat, nyilvántartás minta, illetve számítógépes nyilvántartás-leírás - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kérelem beadását követően, külön felhívás nélkül, legkésőbb 2004. április 5-ig is benyújtható. Amennyiben ezen határidőt a kérelmező elmulasztja, az engedély kiadására nem lehet a Jöt. 125. §-a szerinti egyszerűsített eljárást alkalmazni.

(6)[615] Amennyiben felhasználói engedélyt az (5) és a (7) bekezdés szerint kérelmező a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik a Jöt. 50. § (4) bekezdés d)-e) pontjában megjelölt megfigyelt termék esetében előírt kötelező érvényű vámtarifabesorolásról hozott határozattal, az e rendelet 15. § (1) bekezdés j) pontjának rendelkezése a kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti, benyújtott kérelem másolatának - az (5) bekezdés szerinti határidőig történő - csatolásával is teljesíthető, és az engedély a kötelező érvényű vámtarifabesorolás iránti kérelemben feltüntetett vámtarifaszám figyelembevételével adható ki. Amennyiben a kötelező érvényű vámtarifabesorolásról ezt követően hozott határozat más vámtarifaszámot állapít meg, mint a kérelemben feltüntetett vámtarifaszám, a felhasználói engedély módosítása iránti kérelemnek a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő benyújtása esetén a tevékenység az addigi engedéllyel - a módosított engedély kiadásáig vagy az engedélykérelem elutasításáig - tovább folytatható.

(7)[616]

(8) Az e rendelet hatálybalépése előtti napon az 1997. évi CIII. törvény szerint

a) a denaturált szesz kiszerelésére érvényes felhasználói engedéllyel rendelkező személynek a tevékenysége folytatásához nem kell az e rendelet szerint engedélykérelmet benyújtania,

b) a denaturált szesz felhasználására vámhatóság által nyilvántartásba vett személynek nem kell az e rendelet szerint a nyilvántartásba vételt kérnie.

(9) Az e rendelet 35. § (1) bekezdése c) pontjának a kútoszlop hitelesítés bizonylatának csatolására vonatkozó rendelkezését 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

(10)[617]

(11)[618] A 2013. január 1-jét megelőzően a Jöt. 57/C. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba vett gazdálkodók tekintetében a közúti áruszállítási igazolvány és a közúti személyszállítási igazolvány megszerzését a kérelemben megadott adatok változásának kell tekinteni.

(12)[619] A 2013. július 1-jét megelőzően denaturált alkoholtermékekre 2013. június 30-át követően is a denaturálásukkor hatályos denaturálási szabályokat kell alkalmazni.

(13)[620] Az adóraktári, adómentes felhasználói, felhasználói, bejegyzett kereskedői, jövedéki engedélyes kereskedői, exportálói, importálói vagy jövedéki termék közösségi kereskedelmére jogosító engedéllyel rendelkező személy, amennyiben az engedélyében szereplő jövedéki terméknek a Jöt. 128/G. § (1) bekezdése szerint közzétett vámtarifaszáma és KN-kódja nem egyezik meg, legkésőbb 2014. május 31-ig köteles bejelenteni a vámhatóságnak az eltérést, amely bejelentés változás-bejelentésnek minősül.

(14)[621] A (13) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az engedélyes VPID számát, nevét, adószámát, engedély számát, az engedély típusát, az engedély szerinti vámtarifaszámot és a Jöt. 128/G. § (1) bekezdése szerint közzétett KN-kódot.

(15)[622] A (13) bekezdés alapján indult hatósági eljárás befejezéséig a Jöt. szerinti vámtarifaszámot tartalmazó engedély érvényes marad.

(16)[623] Ha az engedélyben szereplő vámtarifaszám és a Jöt. 128/G. § (1) bekezdése szerint közzétett KN-kód megegyezik, akkor az engedélyben szereplő vámtarifaszámot a KN-kód változásáig a Jöt. szerinti KN-kódnak kell tekinteni.

(17)[624] A nyilvántartásba vett csomagküldő kereskedőre, adóügyi képviselőre, felhasználóra a (13)-(16) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy engedély alatt nyilvántartásba vételt kell érteni.

(18)[625] Az adóraktári, adómentes felhasználói, felhasználói, bejegyzett kereskedői, jövedéki engedélyes kereskedői, exportálói, importálói vagy jövedéki termék közösségi kereskedelmére jogosító engedélyt 2014. április 1. és 2014. június 30. között kérelmező személynek a Jöt. 128/G. § (1) bekezdése szerint közzétett, vonatkozó KN-kód 2014. június 30-át követő alkalmazásáról is nyilatkoznia kell - figyelemmel a (13) és (16) bekezdésekre - a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(19)[626] A 2013. december 31-én érvényes egyszerűsített adóraktári engedélyt annak 2013. december 31-ét követő első - nem a termelői borkimérés folytatására és helyszínére vonatkozó nyilatkozat miatt szükséges - módosításakor kell kiegészíteni a termelői borkimérés folytatására és helyszínére vonatkozó nyilatkozat adataival, kivéve, ha az engedélyes ezt megelőzően kéri a kiegészítést.

139. §[627]

E rendeletnek a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet módosításáról szóló 18/2010. (XII. 30.) NGM rendelettel megállapított 61/A. §-a (1) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez

Kérelem benyújtásának időpontja:

Vámhatóság megnevezése, aláírása:[628]

KÉRELEM

az adóraktári tevékenység folytatásának engedélyezésére

1/A. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez[630]

Kérelem benyújtásának időpontja:

Vámhatóság megnevezése, aláírása:[631]

KÉRELEM

a kísérleti előállítást végző üzem tevékenysége folytatásának engedélyezésére

I. Személyi adatok

1. Egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő esetében

1.1. Neve:

1.2. Születési helye, ideje:

1.3. Anyja neve:

1.4. Állampolgársága:

1.5. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):

1.6. Székhelye (ennek hiányában levelezési címe):

1.7. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:

1.8. Vállalkozói vagy őstermelői igazolvány száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése:

1.9. Adószáma/közösségi adószáma:

1.10. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében

2.1. Neve (elnevezése):

2.2. Rövidített neve:

2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte:

2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye vagy fióktelepe):

2.5. Adószáma/közösségi adószáma:

2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma:

2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

2.8. Levelezési címe:

2.9. AEO tanúsítvány száma:[632]

2.10. A képviseletre jogosult neve:[633]

2.11. Születési helye, ideje:[634]

2.12. Anyja neve:[635]

2.13. Állampolgársága:[636]

2.14. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):[637]

2.15. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:[638]

3.[639]

4. Nyilatkozatok

4.1. Egyéb köztartozásra:

4.2. Jövedéki biztosítékra (felajánlott összeg, teljesítési módja):

II. Adóraktári adatok

1. Adóraktár címe:

2. Adóraktár helyrajzi száma:

3. Adóraktár használati jogcíme

4.1. Bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig):

4.2. Bérleti szerződés határozatlan időtartamra:

4.3. Saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad:

III. Adóraktári tevékenység adatai

1. A felhasznált alapanyag megnevezése:

2. A felhasznált alapanyag KN-kódja:[640]

3. Az előállításra kerülő bioüzemanyag megnevezése:

4. Az előállításra kerülő bioüzemanyag KN-kódja:[641]

5. Az előállításra kerülő bioüzemanyag fajtakódja:

6. Bioetanol előállítása esetén az alkalmazott denaturálási eljárás:

7. A kísérleti előállítás célja:

8. Az adóraktár tároló/keverő tartályainak adatai (azonosítószám, űrtartalom):

9. A kísérleti fejlesztés időtartama:

IV. Az előállított bioüzemanyag felhasználására vonatkozó adatok

1. Felhasználó neve/cégneve:

2. A felhasználó lakóhelye/székhelye:

3. A felhasználás helye:

4. A felhasználás ideje:

5. A felhasználás módja:

V. Egyéb

1. Egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosultak[642]

1.1. Neve:

1.2. Munkaköre:

1.3. Beosztása:

2. Felelős üzemvezető

2.1. Neve:

2.2. Munkaköre:

2.3. Beosztása:

VI. A csatolt okiratok db száma és megnevezése:

Kelt:...............................................................

....................................................

a kérelmező aláírása (bélyegzője)

1/B. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez[643]

Kérelem benyújtásának időpontja:

Vámhatóság megnevezése, aláírása:[644]

KÉRELEM

a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktári tevékenysége folytatásának engedélyezésére

1. Személyi adatok

1.1. Egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő esetében

1.1.1. Neve:

1.1.2. Születési helye, ideje:

1.1.3. Anyja neve:

1.1.4. Állampolgársága:

1.1.5. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):

1.1.6. Székhelye (ennek hiányában levelezési címe):

1.1.7. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:

1.1.8. Vállalkozói vagy őstermelői igazolvány száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése:

1.1.9. Adószáma/közösségi adószáma:

1.1.10. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

1.2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében

1.2.1. Neve (elnevezése):

1.2.2. Rövidített neve:

1.2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte:

1.2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye vagy fióktelepe):

1.2.5. Adószáma/közösségi adószáma:

1.2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma:

1.2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

1.2.8. Levelezési címe:

1.2.9. AEO tanúsítvány száma:

1.2.10. A képviseletre jogosult neve:

1.2.11. Születési helye, ideje:

1.2.12. Anyja neve:

1.2.13. Állampolgársága:

1.2.14. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):

1.2.15. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:

2. Nyilatkozatok

2.1. Egyéb köztartozásra:

2.2. Jövedéki biztosítékra (felajánlott összeg, teljesítési módja):

3. Adóraktári adatok

3.1. Adóraktár címe:

3.2. Adóraktár helyrajzi száma:

3.3. Adóraktár használati jogcíme:

3.3.1. Bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig):

3.3.2. Bérleti szerződés határozatlan időtartamra:

3.3.3. Saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad:

4. Adóraktári tevékenység adatai

4.1. Az alapanyag előállításának helye [település, helyrajzi szám, terület hektárban]:

4.2. A tiszta növényi olaj előállításához felhasznált alapanyag megnevezése:

4.3. Az adóraktár tároló tartályainak adatai (azonosítószám, űrtartalom):

5. Az előállított tiszta növényi olaj felhasználására vonatkozó adatok

5.1. A felhasználás helye [település, helyrajzi szám vagy erdészeti azonosító, terület hektárban]:

5.2. A felhasználás célja [mezőgazdasági földművelési munkákhoz, betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz, erdőfelújítási munkákhoz, halgazdálkodáshoz]:

6. Felelős üzemvezető

6.1. Neve:

6.2. Munkaköre:

6.3. Beosztása:

7. A csatolt okiratok db száma és megnevezése:

Kelt: ...............................................................

a kérelmező aláírása (bélyegzője)

2. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez

Kérelem benyújtásának időpontja:

Vámhatóság megnevezése, aláírása:[645]

KÉRELEM

az adómentes felhasználói tevékenység folytatásának engedélyezésére

3. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez

Kérelem benyújtásának időpontja:

Vámhatóság megnevezése, aláírása:[647]

KÉRELEM

a felhasználói engedélyes tevékenység folytatásának engedélyezésére

4. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez[649]

5. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez[653]

6. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez[656]

KÉRELEM a csomagküldő kereskedői tevékenység vámhatósági nyilvántartásba vételére

1. Személyi adatok

1.1. Egyéni vállalkozó esetében

1.1.1. Neve:

1.1.2. Születési helye, ideje:

1.1.3. Anyja neve:

1.1.4. Állampolgársága:

1.1.5. Lakóhelye (tartózkodási helye):

1.1.6. Székhelye (ennek hiányában levelezési címe):

1.1.7. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:

1.1.8. Vállalkozói igazolvány száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése:

1.1.9. Közösségi adószáma:

1.1.10. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

1.2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében

1.2.1. Neve (elnevezése):

1.2.2. Rövidített neve:

1.2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte:

1.2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye):

1.2.5. Közösségi adószáma:

1.2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma:

1.2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:

1.2.8. Levelezési címe:

1.2.9. A vezető neve:

1.2.10. Születési helye, ideje:

1.2.11. Anyja neve:

1.2.12. Állampolgársága:

1.2.13. Lakóhelye (tartózkodási helye):

1.2.14. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:

2. Kiszállításra kerülő jövedéki termék (tagállamonként)

2.1. Megnevezése:

2.2. KN-kódja:[657]

2.3. Fajtakódja:

3. Nyilatkozatok

3.1. Rendeltetési hely szerinti tagállamra:

3.2. Rendeltetési hely szerinti tagállamban keletkező adófizetési kötelezettség

3.2.1. kérelmező általi közvetlen teljesítésére:

3.2.2. adóügyi képviselő alkalmazásával történő teljesítésére (adóügyi képviselő neve, jövedéki száma):

3.3. Rendeltetési hely szerinti tagállam rendelkezései szerinti garancianyújtás teljesítéséről:

4. A szállítási bizonylat aláírására jogosultak

4.1. Neve:

4.2. Munkaköre:

4.3. Beosztása:

5. A csatolt okiratok darabszáma és megnevezése:

6. Kérelem benyújtásának időpontja:

7. Vámhatóság megnevezése, aláírása:[658]

8. Kérelem kelte:

9. Kérelmező aláírása (bélyegzője):

7. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez

Kérelem benyújtásának időpontja:

Vámhatóság megnevezése, aláírása:[659]

KÉRELEM[660]

az adóügyi képviselői tevékenység vámhatósági nyilvántartásba vételére

8. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez

Kérelem benyújtásának időpontja:

Vámhatóság megnevezése, aláírása:[662]

KÉRELEM

a jövedéki termékek exportjára, közösségi kereskedelmi tevékenységére, importjára, jövedéki engedélyes kereskedelmére

9. számú melléklet a 8/2004. (III. 10.) PM rendelethez

ADÓRAKTÁRI ENGEDÉLY

A vámhatóság megnevezése: Az adóraktár-engedélyes jövedéki száma:[664]

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 37. § (4) bekezdése és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 73. § (5) bekezdése alapján az adóraktár működtetését az alábbiak szerint engedélyezem:[665]