221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól

A Kormány az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés f) és g) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának szabályai

1. §

(1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 17. § (4) bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén

a)[1] külterületen a terület fekvése szerint illetékes növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság)

b)[2] belterületen - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző)

rendeli el a közérdekű védekezést.

(2)[3] Ha belterületi ingatlan esetében a települési (fővárosban kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat nem tesz eleget a Tv. 17. § (4) bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, a növény- és talajvédelmi hatóság rendeli el a közérdekű védekezést.

2. §

(1) A közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év május 31. napjáig kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(2) A közérdekű védekezést célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni.

(3)[4] A közérdekű védekezés költségeként a növény- és talajvédelmi hatóságnál, illetve a jegyzőnél felmerült vállalkozói díj számolható el.

(4)[5] E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezeten a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetet kell érteni.

3. §

(1)[6] Helyszíni ellenőrzést - a Tv. 17. § (4) bekezdésében foglaltak betartásának ellenőrzése érdekében - saját kezdeményezésre vagy bejelentés alapján külterületen az ingatlanügyi hatóság, belterületen a jegyző végez. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzést saját kezdeményezésre a 4. §-ban meghatározott területeken folytatja le.

(2)[7] A helyszíni ellenőrzés során - amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget a Tv. 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének - külterületen a fertőzött területet főbb töréspontjainak koordinátái meghatározásával, belterületen a helyrajzi szám alapján be kell azonosítani. Az ingatlanügyi hatóság az azonosító adatokat, a terület helyrajzi számát, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó adatait és a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket további intézkedésre megküldi a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságnak. Amennyiben az ingatlanügyi hatóság a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott más allergén gyomnövény jelenlétét észleli, arról szintén tájékoztatja a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságot.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság észleli a Tv. 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegését, megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges adatok beszerzése érdekében.

(4) A (3) bekezdés szerinti megkeresésben a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság az ingatlanügyi hatóságnak megküldi külterület esetén a parlagfűvel fertőzött terület főbb töréspontjainak koordinátáit, belterület esetén a helyrajzi számot.

(5)[8] Az (1) és (3) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés során az ingatlanügyi hatóság és a jegyző az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) honlapján és a Földhivatali Portálon közzétett formanyomtatvány felhasználásával jegyzőkönyvet vesz fel.

(6)[9] A parlagfű felületi borítottságot és a kultúrnövény tőszámát a 2. számú mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani. Kultúrnövény esetén a parlagfű felületi borítottságot négyzetméterenként kell számítani. Az agronómiailag indokolt tőszám viszonyítási mértékegysége darab/folyóméter. Kultúrnövény hiányában a teljes fertőzött területre vonatkozó átlagos parlagfűvel való felületi borítottságot kell megadni.

(7) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatban a (2) bekezdés szerinti töréspontokkal, valamint a helyrajzi számmal meg kell határozni azt a területet, amelyre a hatósági védekezés kiterjed.

(8)[10] A határozatot közölni kell a Magyar Államkincstárral is.

4. §

(1)[11] Az ingatlanügyi hatóság a 3. § (1) bekezdése szerint saját kezdeményezésre helyszíni ellenőrzést

a) a (2) bekezdésében meghatározott parlagfű-veszélyeztetett területeken,

b) a tevékenységével összefüggésben szerzett információi alapján parlagfűvel fertőzött területeken

végez.

(2) Parlagfű-veszélyeztetett területnek (a továbbiakban: veszélyeztetett terület) azon külterületi fekvésű területek minősülnek, amelyeken az űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése és a korábbi helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján a tárgyévi parlagfű-fertőzöttség valószínűsíthető.

(3)[12] A veszélyeztetett területeket a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv megfigyelő rendszerben azonosítja, és azokról veszélyeztetettségi térképet készít.

(4)[13] A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a korábbi év adatai alapján készített veszélyeztetettségi térképet minden év június 15-ig elektronikus úton megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv minden év június 30-tól a vegetációs időszak végéig a veszélyeztetettségi térképet - a tárgyévi helyszíni ellenőrzési adatok és űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése alapján - kéthetente frissíti.

(5)[14] A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv azon területeket, amelyekre az előző évben közérdekű védekezést hajtottak végre, illetve rendeltek el, térinformatikai rendszerben ábrázolja, és tájékoztató jelleggel vármegyei, valamint településhatáros bontásban a honlapján közzéteszi.

(6)[15] A (3)-(5) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzéssel, illetve a növény- és talajvédelmi hatóság az elvégzett közérdekű védekezéssel érintett területek adatait folyamatosan, de legkésőbb az ellenőrzés lefolytatását, illetve a közérdekű védekezés elvégzését követő nyolc napon belül megküldi a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek.

Az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének szabályai

5. §

(1)[16] A Tv. 49. §-a szerinti állami védekezés végrehajtásának fedezetét a költségvetési törvényben az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) előirányzatából kell biztosítani.

(2) A Tv. 50. §-a szerinti közérdekű védekezés végrehajtásának fedezetét a költségvetési törvényben a Minisztérium meghatározott előirányzatából kell biztosítani.

(3)[17]

(4)[18]

6. §[19]

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott feladata ellátásával kapcsolatos költségeit - a miniszter előzetes jóváhagyása alapján - az előirányzatból kell biztosítani. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az elvégzett feladatokról és felhasznált forrásokról a tárgyév december 31. napjáig szakmai beszámolót és tételes pénzügyi elszámolást nyújt be a miniszternek.

7. §

(1)[20] A közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségek előlegezését a jegyző a védekezést elrendelő határozat meghozatala után igényelheti a növény- és talajvédelmi hatóságtól. Amennyiben a földhasználó a közérdekű védekezés elrendelését követően tesz eleget védekezési kötelezettségének, az okafogyottá vált kiszállással felmerült költségeket lehet érvényesíteni.

(2)[21] A növény- és talajvédelmi hatóság a közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségeket a hozzá érkezett igény szerint a jegyző részére az előirányzat terhére megelőlegezi, az igénylés beérkezését követő nyolc napon belül.

8. §

(1)[22]

(2)[23] A közérdekű védekezést elrendelő hatóság a földhasználó által befizetett, illetve az adóhatóság által behajtott és a közérdekű védekezést elrendelő hatóságnak továbbított összeget a beérkezéstől számított nyolc napon belül visszatéríti az előirányzatba. A jegyző a befizetett, illetve továbbított összeget a növény- és talajvédelmi hatóságon keresztül téríti vissza az előirányzatba.

9. §

(1) Ez a rendelet 2008. szeptember 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[24]

Gyurcsány Ferenc s.k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelethez[25]

A helyszíni ellenőrzés során készített jegyzőkönyv, vagy feljegyzés tartalmi elemei[26]

A helyszíni ellenőrzés során készített jegyzőkönyv, vagy feljegyzés tartalmi elemei:[27]

1. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti kötelező tartalmi elemek;[28]

2. az arra való utalás, hogy a helyszíni ellenőrzés az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzésére irányul;

3. a helyszíni ellenőrzést végző személy neve és beosztása;

4. annak megjelölése, hogy a helyszíni ellenőrzésre bejelentés alapján vagy egyébként hivatalból került sor;

5. annak megjelölése, hogy a helyszíni ellenőrzésre lezárt terület felnyitásával került-e sor;

6. a hatóságnak a helyszíni ellenőrzés során arra vonatkozóan tett megállapítása, mely szerint az ellenőrzéssel érintett földterület használója az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett-e, és hogy a földterület parlagfűvel fertőzött-e;

7. a parlagfű fenológiai állapota: csíranövény; száras-leveles, de még nem virágbimbós növény; újrasarjadó növény; virágbimbós állapot; virágzó növény; terméses növény; érett termésű növény; elszáradt kóró;

8. a parlagfű növény hozzávetőleges átlagos magassága (cm);

9. más allergén gyomnövény faja;

10. a fertőzött terület főbb töréspontjainak koordinátái vagy a mérési fájl(ok) neve, illetve a helyrajzi szám;

11. az ellenőrzött terület jellemzőinek leírása:

a) nem mezőgazdasági (művelés alól kivett) terület /mezőgazdasági terület,

b) ha mezőgazdasági terület: művelt/nem művelt (parlag),

c) ha művelt mezőgazdasági terület: kultúrnövénnyel fedett/tarló/kaszált/egyéb;

12. annak megállapítása, hogy a közérdekű védekezés kultúrnövény károsodása nélkül elvégezhető-e;

13. a kultúrnövény faja;

14. a parlagfű felületi borítottságának és a kultúrnövény tőszámának megállapításához felvett egyes főbb töréspontok koordinátái, valamint e töréspontok környezetében kijelölt kvadrátok parlagfű borítottságának %-os mértéke, illetve a leszámolt tőszám;

15. a parlagfűvel való felületi borítottság (%);

16. a kultúrnövény tőszámának számított átlaga (db);

17. a helyszíni ellenőrzésről készült képfelvétel azonosítója, illetve a képfelvétel helyének koordinátái vagy a mérési fájl neve, illetve a helyrajzi szám;

18. a jegyzőkönyv, vagy feljegyzés mellékleteinek megnevezése.[29]

2. számú melléklet a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Kultúrnövényben megállapított parlagfű-fertőzés esetén a felületi borítottság és a kultúrnövény tőszámának megállapítása[30]

I.

A parlagfű folt felületi borítottságának megállapítása

A parlagfű folt borításának megállapítását, 10 hektárt meg nem haladó parlagfűvel fertőzött területen 5 fő töréspont, 10 hektárt meghaladó parlagfűvel fertőzött terület felett 10 fő töréspont környezetében kijelölt 2x2 m-es területen (a továbbiakban: kvadrát) becsléssel, százalékban kifejezve kell elvégezni. A kvadrátokat úgy kell kijelölni, hogy az adatok a fertőzött területet reprezentálják. A parlagfű folt borítottságát a becsült százalékos értékek átlagaként kell rögzíteni.

II.

A kultúrnövény tőszámának megállapítása

Az agronómiailag indokolt tőszám megállapításához a számlálást a parlagfű folt borítottságának megállapítására kijelölt kvadrátokon belül 5-5 folyóméteren kell elvégezni. A parlagfű folton belül a kultúrnövény tőszámának megállapítása a kapott értékek átlagolásával történik.