136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet

a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1)[1] Az állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, vissza nem térítendő támogatást állapíthat meg a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a Magyarország területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nagykorú személynek, ha

a) a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (a 2010. február 1-jét megelőzően benyújtott kérelem esetén az 57 815 forintot, az ezt követően benyújtott kérelem esetén a 60 236 forintot) nem haladta meg,

b) részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-a szerinti nyugellátást nem folyósítanak, és

c) a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező

a) a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elvesztette,

b) jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent,

c) lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy

d) egészségi állapota indokolja.

e)[2] 2009. november 15-én a lakó- vagy tartózkodási helyeként a kérelmében megjelölt lakcímen (a továbbiakban: érintett ingatlan) a villamosenergia-ellátásból lakossági fogyasztóként - az egyetemes szolgáltató/ villamosenergia-kereskedő (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) 2008. szeptember 30-át követően hozott döntése eredményeként - ki van kapcsolva és az érintett ingatlanon a vezetékes gázszolgáltatás sem érhető el, vagy abból 2009. november 15-én lakossági fogyasztóként szintén ki van kapcsolva.

(3) Nem jogosult támogatásra az a személy,

a)[3] akinek a kérelem benyújtását megelőző 12 naptári hónap folyamán 15 ezer forintot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg,

b) akinek esetében átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának időpontjáig, vagy

c) aki az e rendelet szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelőző 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet még nem nyújtott be, kivéve, ha a helyi önkormányzat rendeletében előírt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát egyébként kizárják.

(4) E rendelet alkalmazásában

a) család: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége,

b) közeli hozzátartozó: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak, azzal, hogy a dd) alpontban foglaltak a 18. életévét betöltött személy esetében is irányadóak,

c) gyermek: az Szt. 4. § (1)bekezdés d) pont db)-dc) alpontjában meghatározottak,

d) jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak.

(5)[4] Nem jogosult az 1. § (2) bekezdésének e) pontja alapján támogatásra a kérelmező, ha

a) az érintett ingatlan fűtése távhőszolgáltatás igénybevételével biztosított,

b) a villamosenergia-ellátást vagy a vezetékes gázszolgáltatást a kérelem benyújtásának időpontjában az érintett ingatlanban már visszakapcsolták.

2. §

(1)[5] A támogatás összege - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - legalább húszezer forint, legfeljebb ötvenezer - különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb százezer - forint.

(2)[6] A támogatás megállapítása iránti kérelmet az e rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon a kérelmező, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti képviselője - így különösen a meghatalmazott társadalmi szervezet, alapítvány, vallási közösség, szociális vagy gyermekjóléti szolgáltató, intézmény - a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, 2009. augusztus 1-je és 2010. április 30-a között nyújthatja be.

(3)[7] A kérelemhez mellékelni kell a jövedelem összegének igazolására alkalmas iratot vagy annak másolatát, valamint

a) az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakáscélú kölcsön havi törlesztő-részletének emelkedését igazoló iratot,

b) az 1. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben

ba) a villamosenergia-ellátásból való kikapcsolás tényét és időpontját, illetve a vezetékes gázszolgáltatásból való kikapcsolás tényét igazoló iratot, továbbá

bb) a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot.

(4) A támogatás egy alkalommal, a család egy tagja számára állapítható meg.

(5)[8] Az 1. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt jogcím alapján megállapított támogatás összege ötvenezer forint.

(6)[9] Az 1. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt jogcím megjelölésével benyújtott kérelmek esetén a jegyző elsődlegesen a jogosultság feltételeinek e jogcímen történő fennállását vizsgálja. A támogatásra való jogosultság feltételeinek az esetlegesen megjelölt további jogcímek alapján történő fennállását a jegyző akkor vizsgálja, ha a támogatás az 1. § (2) bekezdésének e) pontjában foglaltakra tekintettel nem állapítható meg.

3. §

(1) A jegyző

a) ellenőrzi, hogy a kérelmező a kérelmet megfelelően és hiánytalanul töltötte-e ki, továbbá hogy a szükséges igazolásokat a kérelmező benyújtotta-e, valamint

b) az a) pontban foglalt követelménynek megfelelő kérelem esetében megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e.

(2) Ha a jegyzőhöz benyújtott kérelem az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeknek nem felel meg, a jegyző 3 munkanapos határidővel a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.

(3) A jegyző a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

a) a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidőben nem tett eleget, vagy

b) a támogatásra való jogosultság feltételeinek nem felel meg.

(4) Ha a jegyző a kérelmet nem utasítja el, igazolja, hogy a kérelmező

a) a támogatásra való jogosultság feltételeinek megfelel,

b) átmeneti segély megállapítása iránti kérelmét a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napon belül elutasították vagy nem utasították el, és

c) a kérelemben foglaltak szerint különös méltánylást érdemlő ok fennáll vagy nem áll fenn.

(5) A jegyző a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak igazolásával kiegészített kérelmet 8 munkanapon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes Igazgatóságnak.

4. §

(1) Az Igazgatóság a támogatásról, illetőleg annak összegéről a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül dönt.

(2)[10] Az Igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőtől eltérően 5 munkanapon belül dönt

a) az olyan személy támogatási kérelméről, akinek az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmét a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napon belül jogerősen elutasították, továbbá

b) az 1. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt jogcím megjelölésével benyújtott kérelemről.

(3)[11] Az Igazgatóság a kérelemről - a (7) bekezdés szerinti eltéréssel -a) az egy főre jutó havi jövedelem összegének,

a családban élő gyermekek számának,

c) a különös méltánylásra okot adó körülménynek, és

d) a kérelem elbírálásakor rendelkezésre álló forrás keretösszegének mérlegelésével dönt.

(4) Az Igazgatóság a 2. § (1) bekezdése szerinti támogatási összeg megállapításakor különös méltánylásra okot adó körülményként veheti figyelembe, hogy a kérelmező

a) jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 30%-ot meghaladó mértékben csökkent,

b) lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 30%-ot meghaladó mértékben emelkedett, vagy

c) családjában legalább három 18. életévét be nem töltött gyermek eltartásáról gondoskodik.

(5)[12] Az Igazgatóság a támogatás megállapításáról hozott határozatát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, továbbá az 1. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt jogcímre figyelemmel megállapított támogatás esetében az érintett egyetemes szolgáltató részére is megküldi. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 5 munkanapon belül gondoskodik a támogatás folyósításáról. Az 1. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt jogcímre figyelemmel megállapított támogatást az egyetemes szolgáltató részére kell átutalni.

(6)[13] Ötvenezer forintnál magasabb összegű támogatás összesen a támogatási keretösszeg legfeljebb 10 százaléka erejéig adható.

(7)[14] Az 1. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt jogcím megjelölésével benyújtott kérelemről az Igazgatóság a (3) bekezdés d) pontja szerinti körülmény mérlegelésével dönt.

4/A. §[15]

(1) Az egyetemes szolgáltató az Igazgatóság határozatának kézhezvételét követő 5 munkanapon belül megkeresi a kérelmezőt a korábbi tartozás kiegyenlítésére vonatkozó részletfizetési megállapodás megkötése érdekében. Az egyetemes szolgáltató a részletfizetési megállapodás aláírását követő 5 munkanapon belül intézkedik az illetékes elosztó felé a villamosenergia-szolgáltatás (2) bekezdés szerinti visszaállításáról.

(2) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül - amennyiben a kérelmező lakcíme szerinti felhasználási helyen a műszaki feltételek adottak-gondoskodik

a) egy előre fizető villamosenergia-mérő felszereléséről, vagy ha ilyen mérőt az elosztó nem tud biztosítani,

b) hagyományos - egyfázisú, legfeljebb 16 A-es kisautomatával ellátott - mérő üzembe helyezésével a villamosenergia-szolgáltatás visszakapcsolásáról.

(3) A mérő beszerzési és felszerelési költségei, illetőleg a jogosult villamosenergia-ellátásba történő ismételt bekapcsolásának költségei az elosztót terhelik.

(4) Az egyetemes szolgáltató a részére átutalt támogatás összegéből húszezer forintot a tartozás rendezésére fordít. A húszezer forintot meg nem haladó tartozás esetén a szolgáltató a tartozás teljes összegét jóváírja. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti részletfizetési megállapodás - a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - eltérően nem rendelkezik, az egyetemes szolgáltató a támogatásnak a jóváírás után fennmaradó összegét

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az előre fizető mérőre tölti fel,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a támogatás átutalását követő négy hónapban - egyenlő részletekben elosztva - a kérelmező részére kibocsátott számlán történő jóváírással érvényesíti.

(5) Amennyiben a villamos energia szolgáltatásba történő visszakapcsolásnak nem adottak a műszaki feltételei, akkor a támogatásnak a tartozás jóváírása után fennmaradó összegét az egyetemes szolgáltató - a támogatás jogosultja nevének, valamint annak a törzsszámnak a feltüntetésével, amelyen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a támogatást átutalta - visszautalja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amely 5 munkanapon belül gondoskodik a támogatás jogosultja részére történő kifizetéséről.

(6) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetési megállapodásban a kérelmező és az egyetemes szolgáltató megegyezhet arról, hogy az egyetemes szolgáltató a tartozás (4) bekezdés szerinti jóváírását követően a támogatásból fennmaradt összeg meghatározott hányadát - de legfeljebb 20%-ot - is a hátralék rendezésére fordítja.

(7) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti részletfizetési megállapodás a jogosultnak felróható okból az egyetemes szolgáltató értesítésétől számított 20 munkanapon belül nem jön létre, akkor erről az egyetemes szolgáltató értesíti az Igazgatóságot és a tartozás rendezésére fordított összegen felüli támogatást - a támogatás jogosultja nevének, valamint annak a törzsszámnak a feltüntetésével, amelyen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a támogatást átutalta - visszautalja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére. Az Igazgatóság az értesítés kézhezvételét követő öt munkanapon belül módosítja a határozatot, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság pedig gondoskodik a visszautalt támogatás elszámolásáról.

5. §

(1)[16] A támogatás, valamint a megállapításával és folyósításával kapcsolatos kiadások pénzügyi forrását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZMM) fejezetében e célra elkülönített, és önálló kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlával rendelkező előirányzat biztosítja.

(2) Az előirányzat kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájának számát az SZMM, az Országos nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF), valamint a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek honlapjukon közzéteszik.

(3)[17] Az előirányzat javára a természetes és a jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek 2010. április 30-áig teljesíthetnek befizetést. E befizetés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 593-596. §-a szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. A közérdekű kötelezettségvállalásnak a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség tekintetében történő figyelembevételéhez felhasználható igazolást az SZMM állítja ki.

(4)[18] A rendelkezésre álló előirányzat 3%-a igazgatási költségként a települési önkormányzatokat a jegyzők által továbbított kérelmek arányában illeti meg. Az összeg utólag történő átutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.

(5)[19] Az előirányzat terhére teljesített kifizetésnek kell tekinteni a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti engedélyesnek az egyetemes szolgáltatási árrésen elért, a külön jogszabályban meghatározott szinthez képesti többlet terhére a rászoruló lakossági villamosenergia-fogyasztókat támogató alapítvány, illetve kiemelkedően közhasznú szervezet javára teljesített befizetéseit.

(6)[20] A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az előirányzat e rendelkezés hatálybalépését követően jóváírt bevételeinek terhére-a 2008. szeptember 30-át követően kilakoltatott, kiskorú gyermeket nevelő családok lakhatását, valamint a közterületen élő emberek lakhatását, illetve intézményben történő elhelyezését elősegítő programok megvalósítására, az előirányzat javára 2010. február 12-éig teljesített befizetések legfeljebb 6%-a erejéig - külön támogatási keretösszeget különíthet el.

6. §

(1)[21] Az 5. § (3) bekezdése szerint befizetések összegét - a befizető írásbeli hozzájárulása esetén a befizető nevének (megnevezésének) feltüntetésével - az SZMM havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig honlapján közzéteszi. A befizetések összesített összegét az SZMM 2010. május 15-éig teszi közzé a honlapján.

(2) Az ONYF a honlapján régiónként elkülönítetten, havi rendszerességgel - első alkalommal 2009. szeptember 15-én - közzéteszi a közzététel hónapját megelőző időszakban támogatásban részesültek számát és a kifizetett támogatás együttes összegét.

7. §

Ez a rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelethez[22]

Kérelem a krízishelyzetbe került személyek támogatásának megállapításához

* A megfelelő aláhúzandó.

** Csak abban az esetben kell aláhúzni, ha a krízishelyzet okaként a vezetékes gáz-vagy áramszolgáltatás megszüntetése került megjelölésre.

Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez

A megfelelő választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni.

I. A kérelmező személyes adatai

Lakcím: az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, amely szerint illetékes jegyzőhöz a kérelmező a kérelmet benyújtja.

II. A kérelmező és a vele egy családban élő személyek adatai és jövedelme

A táblázatban fel kell tüntetni a kérelmezőt, valamint a kérelmezővel egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező házastársat, élettársat és gyermeket.

Gyermek:

- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

- a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

- a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.

Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Havi nettó jövedelem alatt a kérelem benyújtását megelőző hónapban szerzett nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Jellemző jövedelemtípusok:

Keresőtevékenységből származó jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik, például munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem.

A gyermek neveléséhez, gondozásához kapcsolódó ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, előnyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, nemzeti gondozási díj, nemzeti helytállásért pótlék, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, hadigondozotti pénzellátások.

A települési önkormányzat és a munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

Egyéb jövedelem különösen: például a táppénz, az ösztöndíj, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés, tőkejövedelem, valamint ingatlan eladásából vagy bérbeadásából származó jövedelem stb.

Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg, továbbá a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó része. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni.

III. Nyilatkozat a jogosultsági feltételekről

Nyugellátás: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, szolgálati nyugdíj, előnyugdíj, mezőgazdasági szövetkezeti járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék, és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka.

IV. A krízishelyzet okának megjelölése

Az áram- és a vezetékes gázszolgáltatás kikapcsolását a krízishelyzet okaként akkor lehet megjelölni, ha 2009. november 15-én:

- a lakásban a vezetékes áram- és gázszolgáltatás díjtartozás miatt egyaránt ki van kapcsolva, vagy

- az Ön lakcímén nem áll rendelkezésre vezetékes gázszolgáltatás, és az áramszolgáltatás díjtartozás miatt ki van kapcsolva és ezen állapot a kérelem benyújtásának időpontjában is fennáll.

További feltétel, hogy az áramszolgáltatás kikapcsolása a válsággal összefüggésbe hozható - azaz 2008. szeptember 30-át követően következett be.

Amennyiben távhőszolgáltatást vesz igénybe, ezen jogcím alapján nem jogosult a támogatás igénylésére.

Ezen jogcím esetében csak akkor részesülhet támogatásban, ha a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti nyilatkozatot kitölti, amelyben egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltató ún. előrefizető mérőt szereljen fel a háztartásában, másrészt vállalja, hogy a fennálló hátralék részletekben történő törlesztéséről megállapodik a szolgáltatóval.

Ebben az esetben a támogatás a szolgáltató részére kerül átutalásra. Az összeg meghatározott része - 20 ezer Ft -a fennálló hátralékának törlesztésére fordítódik. A fennmaradó 30 ezer Ft felhasználása - az érintett felhasználási hely műszaki állapotának függvényében - az alábbiak szerint alakul:

a) amennyiben az ún. előrefizető mérőkészülék felszerelését a szolgáltató biztosítani tudja, a mérőt a szolgáltató felszereli, az összeg pedig a speciális mérőkészülékre kerül feltöltésre, mint lefogyasztható energiamennyiség,

b) amennyiben az előrefizető mérőkészülék felszerelése nem biztosítható, a szolgáltató visszakapcsolja Önt az áramszolgáltatásba, vagy hagyományos egyfázisú mérőkészüléket üzemel be az érintett felhasználási helyen. Ebben az esetben a fennmaradó összeg négy hónapon keresztül, havi egyenlő részletekben a számláján jóváírásra kerül, vagyis havi hozzájárulást biztosít fogyasztásához,

c) amennyiben a konkrét műszaki körülmények egyik típusú mérő felszerelését sem teszik lehetővé, az összeg készpénzben kerül kifizetésre.

A részletfizetési megállapodásban a felek megegyezhetnek arról is, hogy a hátralék csökkentését szolgáló támogatás jóváírása után fennmaradó összeg meghatározott része - legfeljebb 20%-a - szintén a hátralék törlesztésére fordítódjon. Amennyiben a részletfizetési megállapodás az egyetemes szolgáltató értesítésétől számított 20 munkanapon belül az Ön számára felróható okból nem kerül megkötésre, a támogatásnak a hátralék csökkentését követően fennmaradó összege visszavonásra kerül.

V. A kérelemhez csatolandó iratok

- A jövedelem összegének igazolására alkalmas irat vagy annak másolata,

- lakáscélú kölcsön havi törlesztőrészletének emelkedése esetén az ezt igazoló iratok,

- amennyiben a krízishelyzet okaként a vezetékes gáz- vagy áramszolgáltatás megszüntetése került megjelölésre, a szolgáltató igazolását a kikapcsolás tényéről és - áramszolgáltatás esetén - időpontjáról, valamint a 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti nyilatkozat.

2. számú melléklet a 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelethez[24]