190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

a főépítészi tevékenységről

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. §[1] E rendeletet a területrendezéssel, településfejlesztéssel, településrendezéssel, településkép-védelemmel, műemlékvédelemmel és az építésüggyel kapcsolatos egyéb főépítészi feladatellátásra kell alkalmazni.

A főépítészi rendszer[2]

2. §[3] (1)[4] A főépítészi szervezetrendszer

a) az országos főépítészt,

b) a Balatoni főépítészt,

c) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalban működő állami főépítészt (a továbbiakban: állami főépítész) és

d) a települési és térségi főépítészt (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész)

foglalja magában.

(1a)[5] A főépítészi szervezetrendszerhez kapcsolódóan az országos tájépítész az országos főépítész, a Balatoni főtájépítész a Balatoni főépítész munkáját segíti. Ha a településen működik települési főtájépítész vagy települési főkertész, munkáját az önkormányzati főépítésszel együttműködve látja el.

(2)[6] Az állami főépítészi feladatkör gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként

a) az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter,

b) a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, valamint

c) a településkép védelméért felelős miniszter [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: miniszter]

gyakorolja.

(2a)[7]

(3)[8] Az 1. §-ban meghatározott feladatok központi irányítását, összehangolását az egész országra kiterjedő illetékességgel a miniszter látja el, amely keretében

a) koordinálja az állami főépítész terület- és településrendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával, valamint építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatait,

b) koordinálja az országos tájépítész és a Balatoni főtájépítész zöldinfrastruktúra alakításával és védelmével kapcsolatos feladatait,

c) elősegíti az egységes településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását,

d) gondoskodik a nemzetközi egyezményekből fakadó feladatok végrehajtásáról,

e) az országos főépítész útján gondoskodik az Országos Építészeti Tervtanács (a továbbiakban: OÉT) üléseinek és nyilvántartásának vezetéséről.

(4)[9] A miniszter az e rendeletben és más jogszabályban meghatározott egyes feladatait az országos főépítész útján látja el. Az országos főépítészt és az országos tájépítészt a miniszter - az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személyek közül - bízza meg. A miniszter közvetlenül jár el, ha hatósági eljárásban az OÉT szakmai véleményét vitatják.

(5)[10] Az országos főépítész az országos főmérnökkel, az állami főépítész a térségi főmérnökkel együttműködve látja el a terület- és településrendezéssel, az épített környezet alakításával, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatát.

(6)[11] A települési és a térségi főépítész helyettesítésére - legalább 15 napos akadályoztatása esetén - helyettes települési vagy helyettes térségi főépítész bízható meg. Helyettes főépítész az lehet, aki a 3. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatási feltételeknek megfelel.

Főépítészi foglalkoztatási feltételek és a főépítészi vizsga[12]

3. §[13] (1) Főépítészként az foglalkoztatható, aki

a) büntetlen előéletű és cselekvőképes,

b) a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

c) a 3/C. §-ban meghatározott szakmai gyakorlati idővel rendelkezik,

d) a főépítészi vizsgát sikeresen teljesítette, vagy a vizsga alól a 3/B. § szerint mentesült, továbbá

e) állami főépítész és önkormányzati főépítész esetén a területi építész kamara által vezetett tagsági nyilvántartásban aktív tagként szerepel.

(2) Főépítészi vizsgát csak az tehet, aki már rendelkezik a 3/A. § (1) bekezdése szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel.

(3) Megbízási jogviszonyban főépítészként nyugdíjas is foglalkoztatható, ha teljesíti az (1) bekezdés szerinti követelményeket.

(4) Az állami főépítész és az önkormányzati főépítész köteles a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 53. § (4) bekezdése és 227. § (1) bekezdése figyelembevételével felvételét kérni a főépítészi nyilvántartásba.

3/A. §[14] (1) A főépítészi feladatkör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú végzettségek a következők:

a)[15] az országos főépítészi feladatkör esetében a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott okleveles építészmérnök szakképzettség vagy azzal egyenértékű szakképzettség;

b)[16] az állami főépítész, a Balatoni főépítész, valamint a megyei jogú városok, a főváros és a fővárosi kerületek főépítésze esetében

ba) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség vagy

bb) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség;

c)[17] a b) pont alá nem tartozó önkormányzati főépítész esetében

ca) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség,

cb) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség vagy

cc) építész- vagy településmérnök főiskolai szakképzettség.

(2)[18] Ha a főépítész végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve az egyenértékűség nem állapítható meg, akkor az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani, amelyet a munkáltató kötelezően figyelembe vesz.

3/B. §[19] (1) Az állami főépítészi vizsga, valamint az önkormányzati főépítészi vizsga (a továbbiakban együtt: főépítészi vizsga) alól mentesül

a) az országos főépítész és a Balatoni főépítész, valamint aki korábban országos főépítészi vagy Balatoni főépítészi feladatot látott el,

b) az építészeti állami díjat kapott személy vagy

c) az a személy, aki főépítészi szakmérnöki oklevéllel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az önkormányzati főépítészi vizsga alól mentesül az a személy, aki

a) állami főépítészi vizsgával rendelkezik, vagy

b) a szakmai gyakorlati időből kormánytisztviselőként vagy köztisztviselőként az országos, a Balatoni vagy az állami főépítész mellett legalább három év szakirányú szakmai gyakorlatot szerzett, azzal, hogy a szakmai gyakorlati időbe a tartós távollét és az egy hónapnál hosszabb fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít bele.

(3) A főépítészi vizsga alól részben mentesül az a személy, aki olyan vizsgával rendelkezik, melynek követelményrendszere a főépítészi vizsga 1. melléklet 1. pont 1.1. és 1.7. alpontja szerinti általános részének követelményrendszerével megegyezik. Az általános rész teljesítése alól mentesül különösen a közigazgatási szakvizsgával, az építésügyi vizsgával vagy jogi szakokleveles mérnök végzettséggel rendelkező személy.

(4) A főépítészi vizsga alóli mentesülést alátámasztó igazolásokat legkésőbb a főépítészi foglalkoztatási jogviszony létesítésének kezdő napjáig be kell nyújtani a foglalkoztató részére. Az (1) és (2) bekezdés szerinti mentesülésről szóló igazolást önkormányzati főépítész esetén a kérelmező lakóhelye szerinti állami főépítész, állami főépítész esetén az országos főépítész állítja ki a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, és azt a főépítészi vizsgabizonyítványokkal együtt kell nyilvántartani. A teljes mentességgel rendelkező személyt az igazolás kézhezvételétől főépítészi vizsgával rendelkezőnek kell tekinteni. A (3) bekezdés szerinti részleges mentesülést alátámasztó iratokat a főépítészi vizsgára való jelentkezéskor a jelentkező megküldi a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak.

(5) Ha önkormányzati főépítészi vizsgával rendelkező személyt neveznek ki állami főépítésznek, az állami főépítészi vizsgát a kormánytisztviselői jogviszonya kezdetétől számított hat hónapon belül le kell tennie.

3/C. §[20] A főépítészi feladatkört

a) a Balatoni főépítész, az állami főépítész, a fővárosi, fővárosi kerületi és megyei jogú városi önkormányzati főépítész esetében legalább ötéves, vagy

b) az a) pont alá nem tartozó önkormányzati főépítész esetén legalább hároméves

szakmai gyakorlattal rendelkező személy töltheti be.

3/D. §[21] (1) Ha az állami vagy önkormányzati főépítészként foglalkoztatni kívánt személy még nem kamarai tag, akkor a foglalkoztatására irányuló jogviszonyának megkezdése előtt taggá kell válnia. A tagsági kérelem a Méptv. 207. § (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza.

(2) Az állami vagy önkormányzati főépítészként foglalkoztatni kívánt személy a foglalkoztatására irányuló jogviszonyának megkezdését követő 15 napon belül köteles benyújtani a területi építész kamarához a főépítészi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az adott vármegyére, településre vagy településekre vonatkozóan.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell az állami vagy önkormányzati főépítész

a) nevét,

b) tagnyilvántartási számát, amennyiben van,

c) a foglalkoztató államigazgatási szerv vagy önkormányzat megjelölését,

d) a foglalkoztató által kiállított igazolást a foglalkoztatási jogviszony kezdőnapjáról,

e) a főépítészi vizsgára (megszerzés ideje, mentesség, vizsgakötelezettség határideje) vonatkozó adatokat és

f) az e) pont szerinti adatok alátámasztásául szolgáló oklevelet, igazolást.

(4) A (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatok - mint közérdekből nyilvános adatok - nyilvánosak, azokat az országos építész kamara - a területi építész kamarák adatszolgáltatása alapján - országos összesítésben az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban kötelezően közzéteszi.

(5) A főépítészként foglalkoztatott személy köteles a főépítészi nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkező valamennyi változást - ideértve a Méptv. 56. § (7) bekezdése szerinti esetet is - a területi építész kamaránál a változtatástól számított 15 napon belül írásban bejelenteni.

(6) Ha az állami vagy önkormányzati főépítész a főépítészi tevékenységét megszüntette, köteles ezt a területi építész kamarának a megszűnéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.

(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételről, valamint az (5) és (6) bekezdés szerinti változás átvezetésről és törlésről a miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj kérelmező általi megfizetését követően, a területi kamara elnöksége nevében eljáró területi titkár dönt, a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: MÉK) szabályzatában rögzített eljárásrend szerint.

(8) Ha az állami vagy önkormányzati főépítészként foglalkoztatott személy elmulasztja a (2) és (3) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételi vagy az (5) és (6) bekezdésben foglalt változás-bejelentési kötelezettségét, fegyelmi vétséget követ el, amely miatt vele szemben a Méptv. 43. § (4) bekezdése szerinti etikai-fegyelmi büntetés alkalmazható.

4. §[22] (1) A főépítészi vizsga célja, hogy a jelentkező számot adjon a területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, a településkép-védelemmel, a kulturális örökség védelmével, a világörökséggel, továbbá az építésügyi igazgatással kapcsolatos ismereteiről, mely alkalmassá teszi arra, hogy a főépítészi feladatokat ellássa.

(2)[23]

(3)[24] A főépítészi vizsgát és az azt megelőző vizsgafelkészítő konzultációt - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint - az önkormányzati főépítészek tekintetében az illetékes állami főépítész, az állami főépítész és a Balatoni főépítész tekintetében az országos főépítész bonyolítja le.

(4)[25] A főépítészi vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A főépítészi vizsga írásbeli kérdéseit és a felkészülést segítő segédanyagokat az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott témakörök alapján az országos főépítész a MÉK bevonásával állítja össze, továbbá gondoskodik annak a miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzétételéről. A MÉK a javaslatát a Főépítészi Tagozatának közreműködésével állítja össze.

(5)[26] Az állami főépítészi vizsga szóbeli kérdéseit az 1. melléklet 2. pontja, az önkormányzati főépítészi vizsga szóbeli kérdéseit az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(6)[27] Az országos főépítész a MÉK bevonásával gondoskodik a főépítészi vizsga vizsgaszabályzatának és a lebonyolítást meghatározó módszertani útmutatónak az elkészítéséről. A MÉK a javaslatát a Főépítészi Tagozatának közreműködésével állítja össze. A vizsgaszervező gondoskodik a vizsgafelkészítő konzultációk és a főépítészi vizsga időpontjainak elektronikus meghirdetéséről, valamint a vizsgák eredményeinek vizsgaszervező rendszerben való elektronikus felviteléről.

5. §[28] (1)[29] Az önkormányzati főépítészi vizsga az E-építés portálon keresztül elérhető főépítészi vizsgafelületen kerül meghirdetésre, legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 45 nappal. A vizsgára a meghirdetett vizsganap előtt legalább 20 nappal kell jelentkezni a főépítészi vizsgafelületen.

(2)[30] Az állami főépítészi vizsgát az országos főépítész legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 30 nappal, az érintettek közvetlen értesítésével hirdeti meg.

(3) A vizsgára jelentkezéshez benyújtandó:

a)[31] az E-építés portálon keresztül elérhető főépítészi vizsgafelületen közzétett, kitöltött jelentkezési űrlap,

b) a szakirányú végzettséget igazoló oklevelek egyszerű másolata és

c) főépítészi vizsga alóli részleges mentesség kérése esetén az azt alátámasztó irat, bizonyítvány másolata.

(3a)[32] A vizsga szervezője a (3) bekezdés b) pontja szerinti oklevél vizsgálata során a 3/A. § (2) bekezdése szerinti szakértői testülethez fordulhat.

(4) A főépítészi vizsga szabályos lefolytatásáért a vizsgabizottság felelős. A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja.

(5) A vizsgabizottság összetétele a következő:

a)[33] állami főépítészi vizsga esetén a vizsgabizottság elnöke az országos főépítész vagy az országos főépítész által felkért szakmai képviselő, tagjai két állami főépítész és a MÉK által delegált legalább két fő, azzal, hogy a MÉK-delegáltak közül egy fő a MÉK Főépítészi Tagozatának képviselője,

b)[34] önkormányzati főépítészi vizsga esetén a vizsgabizottság elnöke a területileg illetékes állami főépítész, tagjai a miniszter által vezetett minisztérium szakmai képviselője, az elnökön kívüli további egy állami főépítész, valamint a MÉK által delegált legalább két fő, azzal, hogy a MÉK-delegáltak közül egy fő a MÉK Főépítészi Tagozatának képviselője.

6. § (1) A főépítészi tevékenység körében pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha a főépítész olyan területen lát el főépítészi feladatokat, amellyel összefüggésben[35]

a) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel településtervezői,

b) településrendezési szakértői

tevékenységet végez.

(2) A térségi és a települési főépítész az illetékességi területén településrendezési tevékenységet csak az önkormányzat saját tervező részlegében munkaköri feladatként végezhet.

(3)[36]

Az országos főépítész feladatai[37]

6/A. § Az országos főépítész

a)[38] ellátja a Méptv.-ben meghatározott feladatokat,

b) ellátja az állami főépítészi vizsga lebonyolítási feladatait,

c)[39] ellátja az OÉT működtetésével kapcsolatos feladatokat,

d) kidolgozza az építészet átfogó stratégiáját, a nemzeti építészetpolitikát, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározását,

e)[40] közreműködik a főépítészi és főtájépítészi továbbképzések lebonyolításában,

f)[41] ellátja a Kormány által meghatározott kiemelkedő munkásságukkal jelentős értéket létrehozó építészek - valamint az országos tájépítész bevonásával a tájépítészek - életművének gondozásával kapcsolatos feladatokat, és

g)[42] közzéteszi a településtervezési szabályzatot.

A Balatoni főépítész feladatai[43]

6/B. §[44] A Balatoni főépítész

a) ellátja a Méptv.-ben és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben (a továbbiakban: Trtv.) meghatározott feladatokat,

b) tagként részt vesz az OÉT és a területi építészeti tervtanács ülésén, ha a tervtanács a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén megvalósuló beruházást tárgyal,

c) tagként részt vesz a településrendezési tervtanács ülésén, ha a tervtanács a Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő településtervet, illetve annak módosítását véleményezi,

d) véleményezi a Balaton vízparti területeit érintő településtervet, illetve annak módosítását az egyeztetési eljárás véleményezési szakaszában,

e) közreműködik a főépítészi továbbképzések lebonyolításában, és

f) érvényesíti a településtervezési szabályzatban foglalt követelményeket.

Az állami főépítész feladatai[45]

7. § Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal[46]

a)[47] ellátja a Méptv.-ben és a Trtv.-ben meghatározott feladatokat,

b) az egységes szakmai szempontok - különösen az általános érvényű terület- és településrendezési, illetve építési követelmények - érvényesítése érdekében elősegíti és szükség szerint koordinálja az önkormányzatok terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos döntéseinek főépítészi előkészítését,

c)[48] kérelemre határozatban megállapítja a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó önálló telkek körét, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint a birtokközpontot és a - birtokközpont beépítettségének meghatározásakor - beszámításra került telek vonatkozásában az építési tilalmat, a birtoktest és a birtokközpont módosítását, megszüntetését, majd kezdeményezi az építési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését vagy törlését,

d) elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását,

e) ellátja a külön jogszabályokban a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat,

f)[49] ellátja az önkormányzati főépítészi vizsga lebonyolításának feladatait,

g)[50] ellátja a területi építészeti tervtanács, illetve a területi településrendezési tervtanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,

h)[51] ellátja a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai feladatokat,

i)[52] közreműködik a főépítészi továbbképzések lebonyolításában, és

j)[53] érvényesíti a településtervezési szabályzatban foglalt követelményeket.

7/A. §[54] (1) A mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakításával kapcsolatos hatósági eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmazza

a) a tervezett birtokközpont telekadatait és annak a birtokközpont kialakítása előtti övezeti besorolását,

b) a birtoktestbe bevonásra kerülő telkek adatait és azok övezeti besorolását,

c) a mezőgazdasági birtoktest átnézeti térképét, és

d) ha a birtoktest valamely ingatlana nem a kérelmező tulajdonában van, erre a birtoktestbe bevont telekre vonatkozó építési tilalom bejegyzéséhez a tulajdonos hozzájárulását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az eljárás szünetelésének nincs helye.

(3) A birtoktest és a birtokközpont megszüntetése akkor engedélyezhető, ha a megszüntetést követően a telkek beépítettsége megfelel az övezeti előírásoknak.

A megbízási jogviszonyban álló önkormányzati főépítész[55]

7/B. §[56] (1) Ha az önkormányzati főépítész megbízási jogviszonyban látja el feladatát, a megbízási szerződését írásba kell foglalni.

(2) Nem létesíthető megbízási jogviszony, ha a megbízott a közeli hozzátartozójával kerülne a megbízási jogviszony keretében irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési kapcsolatba.

(3) Az önkormányzati főépítész nem lehet polgármester annál az önkormányzatnál, ahol önkormányzati főépítészi feladatot lát el.

(4) Térségi főépítész esetében a megbízási szerződést megbízóként a társulási megállapodásban szereplő, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti település polgármestere írja alá. Járásszékhely város önkormányzati főépítésze esetén a megbízási szerződést megbízóként a járásszékhely város polgármestere írja alá.

(5) Eltérő megállapodás hiányában

a) a megbízási jogviszony határozatlan időre jön létre, és

b) a megbízási díj utólag, havonta esedékes.

(6) A megbízási szerződésben meg kell határozni az önkormányzati főépítész

a) által a jogszabályi előírások alapján ellátandó feladatokat, valamint a felek által megállapított egyéb feladatokat,

b) főépítészi tevékenységére fordított heti időtartamot olyan módon, hogy az a) pont szerinti feladata biztonságosan ellátható legyen, egyben ne akadályozza a más településen végzett önkormányzati főépítészi feladatellátását.

(7) A megbízott önkormányzati főépítész az önkormányzat településfejlesztési és településrendezési feladatellátása során az önkormányzat képviselőjeként jár el, ha jogszabály - ideértve az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát is - másként nem rendelkezik.

(8) Az önkormányzati főépítész a megbízót köteles a megbízási szerződésben meghatározott gyakorisággal, ilyen szerződéses rendelkezés hiányában negyedévente tájékoztatni az elvégzett tevékenységéről és a folyamatban lévő feladata állásáról. A megbízott a megbízó utasításának teljesítését biztosíték adásához nem kötheti.

(9) A megbízási jogviszony felek általi felmondási ideje legalább 30 nap, és a megbízó a felmondást írásban indokolni köteles.

(10) Az önkormányzati főépítész megbízási jogviszonya megszűnik, ha az építész kamara a főépítész kamarai tagsági jogviszonyát felfüggesztette vagy őt a kamarából kizárta. A kizárás tényéről a kamara tájékoztatja a megbízó önkormányzatot.

Az önkormányzati főépítész általános feladatai

8. § Az önkormányzati főépítész

a)[57] az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal és az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési és településrendezési tervek összhangjának kialakítását,

b)[58] folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól az érintett önkormányzat által meghatározott gyakorisággal tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület (közgyűlés) részére,

c) közreműködik a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltakkal, valamint a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában,

d) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását,

e)[59] közreműködik a területrendezési tervek és a településrendezési tervek nyilvántartására, a szabályozásokon alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok előkészítésében,

f) részt vesz - szükség szerint adatok szolgáltatásával - az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és működtetésében,

g)[60]

h) gondoskodik a helyi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból adatokat szolgáltat az állami főépítésznek.

i)[61]

A vármegyei főépítész feladatai[62]

9. §[63]

A települési és a térségi főépítész feladatai

10. § (1) A települési, a térségi főépítész látja el a települési önkormányzat településrendezési tervének, helyi építési szabályzatának, települési arculati kézikönyvének és településképi rendeletének elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő következő feladatokat:[64]

a) döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit,

b)[65] elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés, a településkép-védelem helyéről, céljáról, várható eredményéről,

c)[66] a településrendezési terv készítése során folyamatosan együttműködik a tervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit,

d)[67] szervezi és irányítja a településrendezési terv véleményezési eljárásait, ezek során biztosítja a településrendezési terv készítésének nyilvánosságát,

e)[68] a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési tervet,

f) gondoskodik a megállapítás során hozott változtatások átvezetéséről, illetőleg szükség szerint az újbóli véleményeztetés lefolytatásáról,

g)[69] nyilvántartást vezet a település, illetve a térség területére készült településrendezési tervekről, valamint - amennyiben az információtechnológiai feltételei biztosítottak - gondoskodik a hatályos településrendezési terveknek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről,

h)[70] szakmai konzultáción vesz részt és tájékoztatást ad a hatályos településképi rendeletben foglaltakról,

i)[71] előkészíti az önkormányzat településkép-védelemmel kapcsolatos szabályozását, figyelemmel kíséri annak érvényesülését és gondoskodik az azzal összefüggő nyilvántartás vezetéséről,

j) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően vezeti a települési önkormányzat, illetve a települési önkormányzatok társulása által működtetett építészeti-műszaki tervtanácsot,

k)[72] nyilvántartást vezet az építészet-műszaki tervtanácson tárgyalt tervdokumentációkról.

(2)[73] A települési, a térségi főépítész a munkaköri leírásában foglaltak szerint részt vesz a településpolitikai, településüzemeltetési, az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának és településfejlesztési tervének, elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását.

A főépítészek együttműködése

11. § (1)[74] A települési, a térségi főépítész együttműködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezető hatóságokkal és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, a települési főmérnökkel, valamint a véleménynyilvánításra jogosult államigazgatási szervekkel.

(2) A főépítészek feladataikat összehangoltan végzik, gondoskodva az egységes szakmai elvek és a helyi sajátosságok egyidejű érvényesítéséről. Szakmai tevékenységük összehangolása és működési feltételeinek figyelemmel kísérése a miniszter, illetve az állami főépítész feladata.

(3) Az önkormányzati főépítészek a terület- és településfejlesztési, valamint a terület- és településrendezési feladatok ellátása során - igény szerint az állami főépítész bevonásával - részt vesznek az érintett önkormányzatok közös, összehangolt döntéseinek előkészítésében.

A főépítészi feladatellátás átadásának és átvételének szabályai[75]

11/A. §[76] (1) A községi önkormányzattól a járásszékhely városhoz kerülő főépítészi feladatellátás esetén, a Méptv. 56. § (7) bekezdése és 228. § (1) bekezdése szerinti jelzéssel egyidejűleg a járásszékhely város jegyzője részére meg kell küldeni az átadás-átvételi jegyzőkönyv tervezetét, amelyhez mellékelni kell a hatályos településtervet, folyamatban lévő, valamint az 5 évre visszamenőleg lezárult településfejlesztési, településrendezési és településképi eljárások tervdokumentációját és az ilyen ügyben született önkormányzati döntések iratanyagát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megküldést követően az átadó és az átvevő önkormányzat jegyzője - a járásszékhely város önkormányzati főépítészének részvételével - egyeztetést tart, amelynek keretében megvitatják az átvétellel kapcsolatos aktuális kérdéseket, áttekintik a folyamatban lévő ügyeket és aláírják az átadás-átvételi jegyzőkönyvet annak érdekében, hogy a Méptv. 56. § (7) bekezdése és 228. § (1) bekezdése szerinti határidőtől a járásszékhely város az önkormányzati főépítészi feladatokat el tudja látni. Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet az egyeztetés előtt legalább 5 nappal meg kell küldeni az átvevőnek.

(3) Ha a főépítészi feladatellátás a (2) bekezdés szerinti átvételét követően - az időközben bekövetkezett változásra tekintettel - a községi önkormányzat képviselő-testülete úgy dönt, hogy saját települési főépítészt alkalmaz vagy más térségi főépítészi társuláshoz csatlakozik, azt a járásszékhely város jegyzőjéhez címzett megkeresésben kezdeményezheti. A főépítészi feladatok visszavételére január 1-jei vagy július 1-jei kezdőnappal kerülhet sor, és a községi önkormányzatnak vállalnia kell, hogy legalább egy évig maga vagy társulásban más önkormányzattal közösen gondoskodnak az önkormányzati főépítészi feladatok ellátásáról.

(4) A főépítészi feladatok visszavételére az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyv tervezetét a járásszékhely város jegyzője készíti elő és a feladatellátás kezdőnapjaként január 1-jét vagy július 1-jét lehet megjelölni.

(5) A Méptv. 56. § (9) bekezdése szerinti állami támogatás igénylésére kizárólag a Méptv. 56. § (7) bekezdése alapján többletfeladatot ellátni köteles járásszékhely város önkormányzata, valamint az önkormányzati főépítészt és munkatársait önkormányzati társulás keretében foglalkoztató, társulási megállapodásban meghatározott település jogosult.

Az önkormányzati főépítész bejelentési kötelezettsége saját illetékességi területen történő tervezés esetén[77]

11/B. §[78] (1) A Méptv. 56. § (3) bekezdése szerinti tervezési tevékenység területi építész kamara felé történő bejelentése során a bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a tervezési terület helyrajzi számát,

b) a tervezési feladat rövid leírását,

c) a megbízás időtartamát, és

d) a főépítész nyilatkozatát arról, hogy az illetékességi területén fekvő ingatlannal kapcsolatban készített építészeti-műszaki dokumentációt sem főépítészként, sem a helyi építészeti tervtanács elnökeként nem bírálja el, a bírálat előkészítésében, valamint a településképi vélemény előkészítésében nem vesz részt.

(2) Ha az önkormányzati főépítész az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy a bejelentésben foglaltak ellenére az összeférhetetlenségi szabályokat megsérti, fegyelmi vétséget követ el és a területi építész kamara vele szemben a Méptv. 43. § (4) bekezdése szerinti etikai-fegyelmi büntetéseket alkalmazhatja.

Az országos tájépítész és a Balatoni főtájépítész, valamint a főmérnökök foglalkoztatási feltételei[79]

11/C. §[80] (1) Országos tájépítészként és Balatoni főtájépítészként az foglalkoztatható, aki

a) büntetlen előéletű és cselekvőképes,

b) okleveles tájépítészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel rendelkezik, és

c) legalább ötéves területrendezési, településtervezési vagy tájépítészeti tervezési tevékenységben, vagy ezek igazgatásában, oktatásában eltöltött szakmai gyakorlati idővel rendelkezik.

(2) Ha a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve az egyenértékűség nem állapítható meg, akkor az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani, amelyet a munkáltató kötelezően figyelembe vesz.

(3) A települési főtájépítész és a települési főkertész feladatkör ellátásával összefüggő foglalkoztatási feltételekről - a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet előírásainak betartása mellett - a települési önkormányzat saját hatáskörben dönt.

(4) Országos főmérnökként és térségi főmérnökként az foglalkoztatható, aki

a) büntetlen előéletű és cselekvőképes,

b) okleveles építőmérnök, okleveles építészmérnök, okleveles településmérnök vagy azokkal egyenértékű szakképzettséggel rendelkezik, és

c) legalább ötéves közlekedési, közműfejlesztési, területrendezési vagy településtervezési tervezési tevékenységben, vagy ezek igazgatásában, oktatásában eltöltött szakmai gyakorlati idővel rendelkezik.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.

(2)[81]

(3)[82]

(4)[83]

(5)[84]

(6)[85]

13. §[86] (1) A Méptv. 56. § (1) bekezdése alapján önkormányzati főépítészi feladatot vállaló személyeknek

a) a 3/D. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően a kamarai tagságra és a főépítészi nyilvántartásba vételre vonatkozó kötelezettségüket 2024. december 31-ig, és

b) a 3. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően az önkormányzati főépítész vizsga letételére vonatkozó kötelezettségüket 2025. március 31-ig

kell teljesíteniük.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidő eredménytelenül telik el, a területi kamara titkára az önkormányzati főépítészt törli a kamarai főépítészi nyilvántartásból, akinek esetleges továbbfoglalkoztatása jogellenesnek minősül.

(3) Az állami főépítészekre az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez[87]

A főépítészi vizsga témakörei

1. A főépítészi írásbeli vizsga témakörei

1.1. Általános közigazgatási és jogi ismeretek: a főépítészi rendszer felépítése, a vonatkozó alkalmazási és összeférhetetlenségi szabályok; a tervtanácsok típusai és feladatai; az általános közigazgatási rendtartás és a közigazgatási perrendtartás alapvető szabályai, a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások feladatai és működése, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti felépítése; kamarai rendszer; közbeszerzési eljárás általános szabályai[88]

1.2. Területfejlesztés: a területfejlesztés célja, az állam, a főváros, a vármegyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanácsok területfejlesztési feladatai, a területfejlesztési dokumentumok tartalma és elkészítésük rendje[89]

1.3. Területrendezés: a területrendezés célja, az állam és a vármegyei önkormányzat területrendezési feladatai, a területrendezési tervek tartalma, elkészítésük rendje, a területrendezési hatósági eljárások és a területfelhasználási engedély[90]

1.4. Településfejlesztés: a településfejlesztés célja, a településfejlesztési dokumentumok tartalma és elkészítésének rendje; okos város stratégia

1.5. Településrendezés: a településrendezés célja, az országos településrendezési és építési követelmények tartalma és érvényesítése; a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok tartalma és elkészítésének rendje; a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények; a tervtanácsok feladata, összetétele, működése; a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások, települési beruházások főépítészi közreműködése[91]

1.6. Településkép-védelem: a településképi követelmények, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet tartalma és elkészítésének folyamata; önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök; kiemelt nemzeti emlékhelyek; a települési zöldinfrastruktúra védelme, településképi elemei[92]

1.7. Építésügyi igazgatás: építésügyi hatósági intézményrendszer rövid bemutatása; építészeti-műszaki dokumentáció véleményezése; az Építésügyi és örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárások elektronikus lefolytatását Támogató Dokumentációs Rendszer, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás működése; a nemzeti építészetpolitika céljainak ismerete[93]

1.8. Kulturális örökségvédelem: műemlékvédelmi alapfogalmak, az egyedi műemlékek típusai, műemléki területek (egyedi és területi védelem); a műemlékek védelme az engedélyezési és bejelentési eljárás keretében; a tervtanácsok feladatai a műemlékek és műemléki területek védelme érdekében; helyi értékvédelem és települési értékleltár

1.9. Világörökség-védelem: világörökség fogalma és hazánk világörökségi területei; a világörökségek védelme az engedélyezési eljárások keretében; a világörökségi kezelési terv tartalma; a tervtanácsok világörökségi feladatai

1.10. Természet- és tájvédelem, települési infrastruktúra: a természetvédelem alapfogalmainak ismerete; a Nemzeti Tájstratégia célrendszere, az építmények tájba illesztésének követelménye, a zöldinfrastruktúra fogalmi köre, hálózatának tervezésének kérdésköre; a tájépítészeti alkotások fogalma, sajátosságai és építményekhez való viszonya; a zöldfelületi tanúsítás és a zöld védjegy[94]

1.11. Tervtanácsok feladatai, típusai; műemlékvédelem; helyi értékvédelem; örökségvédelmi hatástanulmányok, értékvédelmi terv, települési értékleltár

1.12. A főépítész kommunikációs lehetőségei, területei

1.13.[95]

2. Az állami főépítészi szóbeli vizsga témakörei (összesen hármat kell kiválasztani)[96]

2.1. Helyi építési szabályzat módosításának záró véleményezése (kötelező)

2.2. Egy épületterv területi tervtanácsi véleményezése (kötelező)

2.3. További témakörök, amelyből egyet kell kiválasztani

2.3.1. Környezeti értékelés szükségessége tárgyában adott vélemény

2.3.2. Településfejlesztési terv véleményezése

2.3.3. Településképi arculati kézikönyv bemutatása és helye a településtervezésben

2.3.4. Településrendezési szakvélemény összeállítása telekalakítási eljárásban

2.3.5. Területfelhasználási engedély összeállítása területrendezési hatósági eljárásban

3. Az önkormányzati főépítészi szóbeli vizsga témakörei (összesen kettőt kell kiválasztani)[97]

3.1. Településtervezőnek vagy településmérnök végzettségű vizsgázónak: egy épületterv településképi véleményezése

3.2. Építészmérnök végzettségű vizsgázónak: javaslat megfogalmazása egy helyi építési szabályzat szabályozási tervének módosítására

3.3. További témakörök, amelyből egyet kell választani

3.3.1. Szabályozás módosítását megalapozó főépítészi feljegyzés összeállítása

3.3.2. Tájékoztató összeállítása a helyi építési szabályzat hatályos rendelkezéseiről

3.3.3. Településrendezéssel kapcsolatos szakmai tájékoztató összeállítása tervezett módosítás esetén

3.3.4. Településkép-védelmi tájékoztató összeállítása

3.3.5. Szakmai konzultációról készült jegyzőkönyv összeállítása egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén

3.3.6. Településképi vélemény összeállítása, ha nem a tervtanács jár el

3.3.7. Településképi bejelentés elutasításának összeállítása

3.3.8. Településképi kötelezést és településkép-védelmi bírságot kiszabó határozat előkészítése

3.3.9. Feladatkiírás készítése tervezési, településtervezési munka árajánlatkéréséhez

3.3.10. Helyi építészeti tervtanács ügyrendjének összeállítása, javaslattétel tervtanácsi tagokra

3.3.11. Helyi építészeti tervtanácsi vélemény főbb tartalmi elemeinek meghatározása

3.3.12. Építési vagy változtatási tilalom elrendelésének indokolása

3.3.13. Helyi védelem indokolása, épület helyi védelemre javaslata, értékvédelmi leírása

3.3.14. Helyi védett épületeknek, helyi védett területnek védetté nyilvánítása során a döntés előkészítése a képviselő-testület felé

3.3.15. Építészeti pályázat kiírásának indokolása polgármester vagy képviselő-testület felé

2. melléklet a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez[98]