2022. évi LV. törvény

egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása

1. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A mintaoltalom időtartamára alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szabadalmi oltalom időtartamának számítására vonatkozó rendelkezéseit."

2. § A Hmtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben folyó eljárásában alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásra vonatkozó általános szabályait, ideértve a bejelentési nyilvántartásra, a szabadalmi lajstromra, valamint a hatósági tájékoztatásra vonatkozó szabályokat is, az alábbi eltérésekkel:

a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidő legalább egy, de legfeljebb három hónapos lehet;

b) az a) pont szerinti határidő - annak lejárata előtt előterjesztett kérelemre történő - meghosszabbítása legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal történhet;

c) különösen indokolt esetben sem adható a b) pontban foglaltaknál hosszabb vagy többszöri határidő-hosszabbítás;

d) szabadalmi bejelentésen mintaoltalmi bejelentést, szabadalmon mintaoltalmat, szabadalmi lajstromon mintaoltalmi lajstromot kell érteni, a szabadalmi bejelentés közzétételére és a Szabadalmi Jogi Szerződés alkalmazására vonatkozó rendelkezések pedig nem alkalmazhatók."

3. § A Hmtv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt mintaoltalom terjedelmét."

4. § A Hmtv. 35. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:)

"g) a bejelentést nem változtatták-e meg úgy, hogy a tárgya bővebb lett annál, mint amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak."

5. § A Hmtv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni."

2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a közjegyző - helyettesítés esetén a közjegyzőhelyettes vagy a nyugalmazott közjegyző - javára és érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére a közjegyző - helyettesítés esetén a közjegyzőhelyettes vagy a nyugalmazott közjegyző - jogosult."

7. § A Kjtv. 11/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők:]

"b) a közjegyzői iroda alapítási engedélyének, a tagság létesítése iránti engedélynek a megadása, valamint ezen engedélyek visszavonása iránti eljárás,"

[(a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).]

8. § (1) A Kjtv. 31/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Közjegyzői iroda tagja a közjegyző tagon kívül csak az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, nyugalmazott közjegyző, illetve a közjegyző tag Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója lehet. Közös iroda működtetése esetén ez a követelmény csak az egyik közjegyző tag vonatkozásában terheli a nem közjegyző tagot."

(2) A Kjtv. 31/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem lehet a közjegyzői iroda tagja az a közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy nyugalmazott közjegyző, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, vagy akit érdemtelenné nyilvánított, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időtartama alatt a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni."

9. § A Kjtv. 31/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a területi kamara elnöksége az alapítási engedély iránti kérelmet határidőben nem bírálja el, az alapítási engedélyt megadottnak kell tekinteni. A hiánypótlás időtartama a határidőbe nem számít bele. A hiánypótlásra meghatározott határidő 30 napnál hosszabb nem lehet."

10. § A Kjtv. 31/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 6. § szerint a közjegyzőt illető összegek és azok járulékai a közjegyzői iroda bevételét képezik, és a közjegyzői iroda a jogosultja ezek biztosítékainak is. A (4) bekezdés rendelkezései nem korlátozzák az ezen összegek, járulékaik és biztosítékaik nyilvántartásához és érvényesítéséhez szükséges adatkezelést."

11. § A Kjtv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Helyettesként - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a távollevő közjegyzőével azonos területi kamaránál működő közjegyzőt vagy közjegyzőhelyettest lehet kirendelni."

12. § A Kjtv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állandó helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve ügyintéző - az állandó helyettes utasítása és felelőssége mellett - eljárhat."

13. § (1) A Kjtv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot fűz. Ha a helyettes közjegyző, a helyettesítés során az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve ügyintéző is eljárhat."

(2) A Kjtv. 37. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzői tevékenységét a szolgálata megszűnéséig egyénileg folytató nyugalmazott közjegyző a helyettesítési tevékenységet egyénileg is folytathatja. Ebben az esetben a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzői irodai ügyintéző a helyettesítési tevékenységet egyénileg folytatóval áll munkaviszonyban.

(6) Nyugalmazott közjegyző csak a szolgálati jogviszonyának megszűnését közvetlenül megelőzően általa betöltött székhelyre rendelhető ki tartós helyettesként azzal, hogy a tartós helyettesi kirendelése legfeljebb az adott székhelyre kinevezett utód közjegyző hivatalba lépéséig tart. Ha a nyugalmazott közjegyző tartós helyettesként való kirendelésére került sor, a 31/F. § (5a) bekezdése szerinti átalakulásra vonatkozó 90 napos határidőt a tartós helyettesi kirendelés megszűnésétől kell számítani, és a tartós helyettesítés tartama alatt őt a IV. Fejezet alkalmazása során közjegyzőnek kell tekinteni."

14. § A Kjtv. 37/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az állandó helyettesítési megállapodás másként nem rendelkezik, az állandó helyettes a helyettesített közjegyző közjegyzői irodája keretében folytatja a helyettesítési tevékenységet."

15. § A Kjtv. 182. §-a a következő (16)-(18) bekezdéssel egészül ki:

"(16) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvénnyel módosított 31/B. § (1a), (2) és (4)-(8) bekezdése szerinti követelményeknek a cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői irodáknak 2023. március 31-ig kell eleget tenniük.

(17) A tevékenységét 2022. december 31-én egyénileg folytató közjegyző a közjegyzői iroda megalapítására nem köteles és a tevékenységét e törvény 2021. december 31-én hatályos rendelkezései szerint tovább folytathatja egyénileg, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév közjegyző általi betöltéséig kevesebb, mint 5 év van hátra.

(18) Ha a közjegyző a (17) bekezdés alapján egyénileg folytatja a tevékenységét, a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyzővel áll munkaviszonyban. Ebben az esetben a 26. § (1) bekezdés d) pontjának, a 27. §-nak és a 27/B. § d) pontjának alkalmazása szempontjából a közjegyzői irodán a közjegyzőt kell érteni."

16. § A Kjtv.

a) 26. § (1) bekezdés d) pontjában, 27. §-ában és 27/B. § d) pontjában a "közjegyzővel" szövegrész helyébe a "közjegyző közjegyzői irodájával" szöveg,

b) 31/B. § (5) és (8) bekezdésében a "nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt" szövegrész helyébe a "nem közjegyző vagy közjegyzőhelyettes" szöveg,

c) 31/B. § (6) és (7) bekezdésében a "nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt" szövegrészek helyébe a "nem közjegyző vagy közjegyzőhelyettes" szöveg,

d) 31/D. § (2) bekezdésében a "két hónapon" szövegrész helyébe a "15 napon" szöveg,

e) 31/F. § (1) bekezdés a) pontjában a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2) bekezdésben és az (5a) bekezdésben" szöveg

lép.

17. § (1) Hatályát veszti a Kjtv.

a) 25. § (2) bekezdése,

b) 31/B. § (4) bekezdésében az "és a közjegyzőjelölt" szövegrész,

c) 31/C. § (2) bekezdés b) pontjában az "és közjegyzőjelölt" szövegrész,

d) 31/E. § (4) bekezdésében a " , közjegyzőjelölti" szövegrész.

(2) Hatályukat vesztik a Kjtv. 37/D. § (4) bekezdésében az " , és erről a cégbíróságot tájékoztatja" szövegrészek.

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

"e) a 4/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a továbbiakban: hágai tartási egyezmény) alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés, valamint"

19. § A Vht. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki)

"b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése alapján, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személy részére bűnügyi költség megállapításáról szóló rendelkezése alapján,"

20. § A Vht. 31/C. § (2) bekezdés d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja)

"d) közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény V. melléklete szerinti igazolást, egyéb esetekben a VI. melléklete szerinti igazolást,

e) közjegyző által fizetési meghagyásos eljárásban hozott, marasztalást tartalmazó határozat esetén az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet I. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával, egyéb esetekben az 1215/2012/EU rendelet 60. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet II. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,"

21. § A Vht. 34. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha a bíróság visszavonja a végrehajtási lapot, vagy törli a végrehajtási záradékot, a végrehajtás során felmerült költségeket - az (1) bekezdéstől eltérően - a végrehajtást kérő viseli."

22. § A Vht. 52/A. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:]

"b) az a) pont alá nem tartozó esetekben természetes személy végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre állapítja meg, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében pedig az 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés esetén legfeljebb 1 évre, míg az 500 ezer Ft-ot meghaladó összegű pénzkövetelés esetén legfeljebb 2 évre állapítja meg a részletfizetést,"

23. § A Vht. 52/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A végrehajtó az adós számára - az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva - részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és]

"b) az adóssal szemben 2 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy 3 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és"

24. § A Vht. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásból történő letiltás esetén a (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ide nem értve a gyermektartásdíj követelést és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igényt."

25. § A Vht. "Levonás egyéb járandóságból" alcíme a következő 70. §-sal egészül ki:

"70. § A nyugdíjfolyósító szerv által nem havonkénti rendszerességgel járó egyszeri kifizetésekből - különösen a visszamenőlegesen elszámolt emelés összegéből, késedelmi kamatból, egyszeri segélyből, a tizenharmadik havi nyugdíjból, a tizenharmadik havi ellátásból, a nyugdíjprémiumból, a szépkorúak jubileumi juttatásából, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásából - kizárólag a gyermektartásdíj követelés és a polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény összege vonható le."

26. § A Vht. 74. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a letiltás alól)

"a) a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított kárpótlási célú életjáradék,"

27. § A Vht. 82/A. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, azt a végrehajtó egy alkalommal hivatalból ismét benyújtja. Ezt követően a végrehajtó a hatósági átutalási megbízást)

"a) a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére, vagy"

(ismételten benyújtja.)

28. § A Vht. 139. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A végrehajtó a lefoglalt ingatlan becsértékének megállapítása iránt akkor intézkedhet, ha a tartozás összege az 500 ezer Ft-ot meghaladja."

29. § A Vht. 164. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermektartásdíj-követelés, a 4/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a hágai tartási egyezmény szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben a tartásdíj-követelést - ide nem értve a 165. § (2) bekezdése szerinti, közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelést - az e végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket megelőzően kell kielégíteni."

30. § A Vht. 210/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 4/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a hágai tartási egyezmény alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresés) alapján indult végrehajtás foganatosítására a végrehajtás foganatosításának közös szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az adóson a tartásra kötelezettet kell érteni."

31. § A Vht. 223. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az ügyész az e §-ban biztosított jogorvoslat lehetőségével élni kíván és a végrehajtási eljárással összefüggésben a szükséges iratok, információk megküldése érdekében megkeresi a végrehajtót, az nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének és a végrehajtó köteles a megkeresésben foglaltaknak 15 napon belül eleget tenni."

32. § A Vht. 271/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 12 végrehajtót szakülnöknek választ meg. A szakülnök a feladatát személyesen látja el."

33. § A Vht. 276. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"276. § (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, a fegyelmi bíróság elnökének, illetve a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az a bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos, aki a személyére vonatkozó elfogultságot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a fegyelmi eljárásban nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos a fegyelmi eljárásban az elfogultsági kifogás elbírálásáig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha az eljárás alá vont személy ugyanabban a fegyelmi eljárásban az elfogultsági kifogás elutasítása után ugyanazon bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos ellen a Pp. 12. § f) pontja alapján újabb kifogást nyújt be, az az érdemi határozat meghozatalát nem akadályozza.

(2) Az elfogultsági kifogás előterjesztésének az eljárás bármely szakaszában - az eljárást befejező határozat meghozataláig - van helye, azonban a Pp. 12. § f) pontja szerinti okot az eljárás alá vont személy a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzést követően az okot haladéktalanul bejelenti.

(3) Az elfogultsági kifogásról a fegyelmi bíróságnak egy másik fegyelmi tanácsa határoz. Ha a bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos a rá vonatkozó elfogultságot maga jelenti be, vagy az eljárás alá vont személy által előterjesztett elfogultsági kifogásban szereplő ok fennálltát elismeri, más bíró, szakülnök vagy vizsgálóbiztos kijelölése iránt a bíróság elnöke intézkedik. Ilyen esetben az elfogultság tárgyában külön határozatot hozni nem kell.

(4) Ha az elfogultsági kifogást az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a másodfokú fegyelmi bíróság tanácsa, ha pedig a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, a Kúria elnöke határoz az elfogultsági kifogásról. Az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot a másodfokú fegyelmi bíróság elnöke, a másodfokú fegyelmi bíróság elnökének kizártsága esetén pedig az eljáró tanácsot a Kúria elnöke jelöli ki.

(5) Az elfogultság kérdésében az eljáró bíróság soron kívül határoz.

(6) Az elfogultság kérdésében hozott döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a fegyelmi határozat elleni fellebbezésben támadható."

34. § A Vht. 289. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha az elsőfokú eljárás hiányossága a másodfokú eljárásban nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(3) A (2) bekezdésben említett eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács az ügy érdemében határoz. A másodfokú fegyelmi tanács határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye."

35. § A Vht. a következő 304/K. §-sal egészül ki:

"304/K. § (1) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.14.) megállapított 15. § (1) bekezdés b) pontját a 2023. április 1-jét követően benyújtásra került végrehajtási kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) A Módtv.14-gyel megállapított 27. § a) pontját, 62. § (1) bekezdését, 63. §-t és 73/A. §-t a 2023. január 1-jét megelőzően elrendelt végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A Módtv.14-gyel megállapított 34. § (2) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek során kell alkalmazni.

(4) A Módtv.14-gyel megállapított 34. § (9) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően elrendelt végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell, a Módtv.14. hatálybalépését követően visszavont végrehajtási lap és a törölt végrehajtási záradék esetén.

(5) A Módtv.14-gyel megállapított 52/A. § (5) bekezdés b) pontját, 52/B. § (1) bekezdés b) pontját és 82/A. § (5) bekezdés a) pontját a Módtv.14. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárások során is alkalmazni kell a Módtv.14. hatálybalépését követően megállapításra kerülő részletfizetési megállapodások során és a Módtv.14. hatálybalépését követően benyújtásra kerülő hatósági átutalási megbízások során.

(6) A Módtv.14-gyel megállapított 64. § (4) bekezdését és 110. § (1) bekezdését 2023. január 1-jét követően folyósított ellátás, illetve összeg esetén kell alkalmazni.

(7) A Módtv.14-gyel megállapított 70. §-t a Módtv.14. hatálybalépését követően folyósított kifizetés esetén kell alkalmazni.

(8) A Módtv.14-gyel megállapított 74. § a) pontját a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően kibocsátott letiltások esetén is alkalmazni kell, a hatálybalépést követő kifizetés során.

(9) A Módtv.14-gyel megállapított 79/A. § (2) és (3) bekezdését a 2023. január 1-jét követően kibocsátott hatósági átutalási megbízások esetén kell alkalmazni.

(10) A Módtv.14-gyel megállapított 139. § (9) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárások során is alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően az ingatlan becsértékének megállapítására nem került sor, a Módtv.14. hatálybalépését követően az ingatlan becsértékének megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós valamennyi tartozásának összesített tőkeösszege az 500 ezer Ft-ot meghaladja. Amennyiben a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően becsérték megállapítására sor került, a Módtv.14. hatálybalépését követően árverés kitűzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós valamennyi tartozásának összesített tőkeösszege az 500 ezer Ft-ot meghaladja. Amennyiben a Módtv.14. hatálybalépését megelőzően árverés kitűzésére sor került, a Módtv.14. hatálybalépését követően árverés kitűzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adós valamennyi tartozásának összesített tőkeösszege az 500 ezer Ft-ot meghaladja.

(11) A Módtv.14-gyel megállapított 223. § (4) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyészi megkeresések során is alkalmazni kell.

(12) A Módtv.14-gyel megállapított 276. §-t, valamint 289. § (2) és (3) bekezdését a Módtv.14. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtói fegyelmi eljárások során is alkalmazni kell a Módtv.14. hatálybalépését követően benyújtásra kerülő elfogultsági kifogások esetén és a Módtv.14. hatálybalépését követően benyújtott fellebbezés során."

36. § A Vht. 317. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"g) 10. § e) pontja, 16. § l) pontja, 23/B. §-a, 31/C. §-a, 37/B. § (4) bekezdése, 48. § (8) bekezdése, 164. § (2) bekezdése, 186. § (3) bekezdése, 187. § (3) bekezdése, 210/A. §-a, 210/H. § (1) bekezdése és 211. § (3) bekezdése a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet [14. cikk, 16-18. cikk, 21. cikk, 26-27. cikk, 36. cikk, 41. cikk (2) bekezdése, 43. cikk, 48. cikk (3) bekezdése, 53-54. cikk, 61. cikk],"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

37. § A Vht.

1. 27. § a) pontjában a "társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét" szövegrész helyébe a "60 ezer Ft-ot" szöveg,

2. 52/A. § (6) bekezdésében az "1 évnél hosszabb" szövegrész helyébe a "2 évnél hosszabb" szöveg,

3. 62. § (1) bekezdésében a "megfelel az öregségi nyugdíj[27. § a) pont] legalacsonyabb összegének." szövegrész helyébe a "nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot." szöveg,

4. 63. §-ában "az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét" szövegrész helyébe a "a 200 ezer Ft-ot" szöveg,

5. 73/A. §-ában az "az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá" szövegrész helyébe az "a 150 ezer Ft feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig a 60 ezer Ft és a 150 ezer Ft közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá" szöveg,

6. 79/A. § (2) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá" szövegrész helyébe az "a 200 ezer Ft feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig a 60 ezer Ft és a 200 ezer Ft közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá" szöveg,

7. 79/A. § (3) bekezdésében a "megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének" szövegrész helyébe a "nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot" szöveg,

8. 110. § (1) bekezdésében a "később követelése keletkezik" szövegrész helyébe a "később követelése - ide nem értve az adós munkabérét [7. § (1) bekezdés] - keletkezik" szöveg,

9. 271/A. § (2) bekezdésében az "és legalább 1 éves végrehajtói gyakorlattal rendelkezik" szövegrész helyébe a "rendelkezik" szöveg

lép.

38. § Hatályát veszti a Vht.

a) 10. § d) pontjában a "valamint", szövegrész,

b) 34. § (2) bekezdésében az "A költségekre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem vehető igénybe." szövegrész.

4. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

39. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartás vagy a szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltalálóként feltüntet."

(2) Az Szt. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a szabadalmi bejelentésben eredetileg megjelölt, a (3) bekezdés szerinti, vagy szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásban vagy a szabadalmi lajstromban az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltüntetett szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni."

40. § Az Szt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.

(2) Az oltalmi idő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az oltalom a lejárat napjának elteltével szűnik meg."

41. § Az Szt. 33/B. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) összefüggő belföldi szükségletek kielégítése, illetve más országban felmerülő közegészségügyi probléma kezelésére szolgáló kényszerengedéllyel (a továbbiakban: külföldi kényszerengedély) összefüggő exportcélú hasznosítás céljából közegészségügyi kényszerengedélyt (a továbbiakban: közegészségügyi kényszerengedély) ad]

"a) szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt álló gyógyszer vagy hatóanyag, szabadalmi oltalom alatt álló orvostechnikai eszköz (a továbbiakban együtt: egészségügyi termék), vagy"

[hasznosítására.]

42. § (1) Az Szt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szabadalmi ügyekben sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő."

(2) Az Szt. 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Szabadalmi ügyekben az Ákr.-nek a döntés kijavítására vonatkozó rendelkezései a végleges szabadalmi oltalom alapját képező leírás, igénypont és rajz tekintetében csak a döntés meghozatalától számított egy éven belül, és csak egy alkalommal alkalmazhatóak."

(3) Az Szt. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a kérelemnek az (5) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét,

b) a c) pont szerinti szervezetektől eltérő, nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát, és

c) a hivatali kapu tárhely használatára kötelezett szervezetek esetén a hivatali kapu rövid nevét és KRID azonosítóját."

43. § (1) Az Szt. 50. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A szabadalmi eljárás több ellenérdekű ügyfél esetén az ügyfelek együttes kérelmére szünetel. A szünetelést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg. Egy eljárás csak egy alkalommal szünetelhet. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik."

(2) Az Szt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bejelentő kérelmére a szabadalom megadására irányuló eljárás nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának van helye."

(3) Az Szt. 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A szabadalom megadására irányuló eljárás nem szünetelhet."

44. § Az Szt. 53/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szabadalmi ügyekben az ügyfél és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre."

45. § Az Szt. VIII. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"VIII. FEJEZET

SZABADALMI NYILVÁNTARTÁSOK, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS"

46. § Az Szt. "Szabadalmi lajstrom" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Bejelentési nyilvántartás, szabadalmi lajstrom"

47. § (1) Az Szt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétételt megelőzően a szabadalmi bejelentésekről nyilvántartást, a közzétett szabadalmi bejelentésekről és a szabadalmakról lajstromot vezet, amelyekbe - az 55. §-nak megfelelően - be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. Az európai szabadalmakat (X/A. Fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni."

(2) Az Szt. 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni különösen

a) az ügyszámot,

b) a bejelentés címét,

c) a bejelentő nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

d) a képviselő nevét és székhelyét,

e) a feltaláló nevét és lakcímét,

f) a bejelentés napját, és

g) az elsőbbséget."

(3) Az Szt. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a szabadalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a bejelentés vagy a szabadalom címét,

d) a bejelentő vagy a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

e) a képviselő nevét és székhelyét,

f) a feltaláló nevét és lakcímét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsőbbséget,

i) a szabadalmat megadó határozat keltét,

j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,

k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom korlátozását,

l) a hasznosítási és a kényszerengedélyeket, és

m) azt, ha a szabadalmi igény vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak."

48. § Az Szt. "Bejegyzés a szabadalmi lajstromba" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Bejegyzés a bejelentési nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba"

49. § (1) Az Szt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a saját döntése, más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, továbbá feltünteti abban a szabadalmi eljárásokban bekövetkezett tényeket. A 85. § (1) bekezdése szerinti döntések alapján tett bejegyzések tekintetében a bejelentési nyilvántartás és a lajstrom tartalmazza a döntések jogerőre emelkedésének napját is. Ha a 85. § (1) bekezdése szerinti valamely döntés ellen megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezt a tényt, valamint azt, hogy a döntés nem jogerős, szintén fel kell tüntetni."

(2) Az Szt. 55. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásnak és a szabadalmi lajstromnak a feltalálóra és a szerzőségi arányra vonatkozó bejegyzését kérelemre a bejelentési nyilvántartásban vagy a lajstromban feltüntetett valamennyi feltaláló és valamennyi kérelmező egybehangzó nyilatkozata vagy a kérelemhez mellékelt jogerős bírósági ítélet alapján módosítja."

50. § Az Szt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § a) és b) pontja alapján vizsgált feltételeknek, és a bejelentő magyar vagy angol nyelven benyújtotta a szabadalmi leírást igényponttal, valamint a kivonatot és - szükség szerint - a rajzot, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján - figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra - újdonságkutatási jelentést készít."

51. § Az Szt. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadalmi bejelentés nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak."

52. § (1) Az Szt. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket."

(2) Az Szt. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, azt úgy kell tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról."

53. § Az Szt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 45. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló - a 42. § (1) bekezdésében meghatározott körbe tartozó - okot, és mellékelni kell az ezt alátámasztó bizonyítékokat."

54. § (1) Az Szt. 81. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el.

(1b) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kitűzött tárgyalást hivatalból - a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson - a tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével halaszthatja el.

(1c) A tárgyalás elhalasztása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg intézkedik."

(2) Az Szt. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni. Az írásba foglalt határozatot a kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban, a meg nem jelent felek részére pedig a kihirdetéstől számított három napon belül kézbesíteni kell."

55. § Az Szt. 81/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Gyorsított eljárás esetén - a 48. §-ban és a 81. §-ban foglaltaktól eltérően -

a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre legfeljebb tizenöt napos határidőt kell tűzni,

b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható, amelynek időtartama legalább tizenöt napos, de legfeljebb két hónapos lehet, és

c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri."

56. § Az Szt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 45. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott adatokon túl a nemleges megállapításra (37. §) irányuló kérelemben meg kell adni a megjelölt szabadalom lajstromszámát és a találmány címét, továbbá a kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás leírását és rajzát. Ha az európai szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmező rendelkezésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmező ilyen irányú kérelmére felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására."

57. § Az Szt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 81. § (1a)-(1c) és (4)-(6) bekezdését a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell."

58. § Az Szt. 83/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 81. § (1a)-(1c) és (4)-(6) bekezdését a 83/B-83/G. §-ban szabályozott eljárásokban is alkalmazni kell."

59. § Az Szt. 85. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának)

"b) az eljárást felfüggesztő, a szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;"

60. § Az Szt. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"111. § (1) A végleges növényfajta-oltalom - a megadástól számítva - szőlők és fák esetében harminc évig, egyéb növényfajták esetében huszonöt évig tart.

(2) Az oltalmi idő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az oltalom a lejárat napjának elteltével szűnik meg."

61. § Az Szt. "Növényfajta-oltalmi lajstrom, hatósági tájékoztatás" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Növényfajta-oltalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás"

62. § Az Szt. 114/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közzétételt megelőzően a növényfajta-oltalmi bejelentésekről nyilvántartást a közzétett növényfajta-oltalmi bejelentésekről és a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal kapcsolatos tényeket és körülményeket. A növényfajta-oltalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra és a növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az azokba való bejegyzésre az 54. § (2)-(5) bekezdésében és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni."

63. § Az Szt. 115/R. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az igazgatási szolgáltatási díj, a megújítási díj és a fenntartási díj megfizetésének időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében megegyezik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján történő jóváírás napjával. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja."

64. § Az Szt. 115/T. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"115/T. § (1) Iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Iparjogvédelmi Szakértői Testülettől (a továbbiakban: ISZT).

(2) Az ISZT felkérésre peren kívül is adhat - megbízás alapján - szakvéleményt iparjogvédelmi kérdésben.

(3) Az ISZT szervezetének és működésének részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés alapján elkészített szakvéleményeket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elektronikus úton bárki számára hozzáférhető adatbázisba foglalja. A közzétett szakvéleményben a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti felkérésben a felek az ügy és az ISZT szakvéleményének titokban tartását kérik, az adatbázisban csak az ügy számát, tárgyát, a feltett kérdéseket és a jogértelmezéssel kapcsolatos elvi tartalmat, ennek hiányában rövid tartalmat kell közzétenni.

(6) Az ISZT eljáró tanácsának tagjai a felkérés vagy kirendelés teljesítéséhez szükséges mértékben hozzáférhetnek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó szakvéleményekhez, abban az esetben is, ha a felek az (5) bekezdés szerinti titkosítást kérték.

(7) Ha bíróság vagy hatóság kér szakvéleményt az ISZT-től, az ügy érdemében hozott határozatról - egy példányának megküldésével - az ISZT-t értesíteni kell. Az alapeljárás ügyszámát mint közérdekű adatot a közzétett szakvéleményen fel kell tüntetni.

(8) Ha a szakvélemény kivonatos változata a jogértelmezéssel kapcsolatos megállapítások tekintetében félrevezető vagy érthetetlen, a közzététel mellőzhető.

(9) Az ISZT keretében végzett szakértői tevékenység nem esik a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. §-a szerinti együttalkalmazási tilalom hatálya alá."

65. § Az Szt. 117/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvénnyel megállapított 22. § (2) bekezdését, 45. § (6) bekezdését, 53/D. § (2) bekezdését, 80. § (3) bekezdését, 81/A. § (6) bekezdés a)-b) pontját és 111. § (2) bekezdését a 2023. január 1. napján folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell."

66. § Az Szt.

a) 22/A. § (1) bekezdésében a "Közösség" szövegrész helyébe az "Unió" szöveg,

b) 22/A. § (2) bekezdésében a "közösségi" szövegrész helyébe az "uniós" szöveg,

c) 22/A. § (3) bekezdésében a "közösségi" szövegrész helyébe az "uniós" szöveg,

d) 84/H. § (8) bekezdésében az "annak keletkezésétől fogva" szövegrész helyébe az "a bejelentés napjától" szöveg,

e) 114/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "keletkezésére" szövegrész helyébe az "a bejelentés napjára" szöveg,

f) 115/H. § (1) bekezdés b) pontjában a "közösségi" szövegrész helyébe az "uniós" szöveg,

g) 115/J. § (4) bekezdésében a "közösségi" szövegrész helyébe az "uniós" szöveg,

h) 118. § (2) bekezdésében a "közösségi" szövegrész helyébe az "uniós" szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti az Szt.

a) 53. § (1a) bekezdése,

b) 55. § (2b) bekezdése.

5. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

68. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 16/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nem vonatkozik a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés a megállapodásra, ha a megállapodás hatásaként vagy a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a 17. §-ban foglaltak nem teljesülnek."

69. § (1) A Tpvt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalkozások összefonódását a Gazdasági Versenyhivatalnak be kell jelenteni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdése], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a húszmilliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, amelynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt egymilliárd-ötszázmillió forint felett van."

(2) A Tpvt. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódást is be lehet jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnál, ha nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként, és ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen az ötmilliárd forintot meghaladja (a továbbiakban: összefonódás-vizsgálati küszöbérték)."

70. § A Tpvt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 24. §-tól eltérően nem kell bejelenteni a biztosító, a biztosítói holdingtársaság, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap vagy a befektetési alapkezelő átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzését, amelynek célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem vagy kizárólag az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja, ha az irányítás- vagy vagyonszerzés időtartama az egy évet nem haladja meg."

71. § (1) A Tpvt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az összefonódás bejelentése esetén a nettó árbevételt az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés megkötésének, az irányítási jog megszerzésének vagy az összefonódás-bejelentés benyújtásának időpontjai közül a legkorábbi időpontot megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni."

(2) A Tpvt. 27. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A 67. § (3) bekezdése szerinti eljárás indítása esetén a nettó árbevételt az összefonódás végrehajtásának időpontjához képest utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni."

72. § A Tpvt. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az összefonódás-bejelentés az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbit követően nyújtható be. A bejelentés az összefonódás jóhiszemű elhatározásának igazolása mellett is benyújtható."

73. § A Tpvt. 33. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2d) A Gazdasági Versenyhivatal a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet] szerinti illetékes hatóságként az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során együttműködik az Európai Bizottsággal és az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságokkal."

74. § (1) Tpvt. 36. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)

"e) kijelöli az 1/2003/EK tanácsi rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti Összefonódások Tanácsadó Bizottságában, valamint az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti Digitális Piac Tanácsadó Bizottságában és - az Európai Versenyhatóságok Hálózatától érkező felkérés esetén - a Digitális Piacok Magas Szintű Szakértői Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő személyeket,"

(2) A Tpvt. 36. §-a a következő (4)-(4d) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke

a) a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, feltételezetten jogsértő piaci magatartással kapcsolatos aggályainak ismertetése érdekében, és

b) a feltételezetten jogsértő piaci magatartásnak a magatartást tanúsító vállalkozás általi felülvizsgálata, valamint a jogkövető magatartás elősegítése céljából

felszólító levelet (a továbbiakban: felszólító levél) küldhet a magatartást tanúsító vállalkozás részére.

(4a) A felszólító levél

a) nem jelenti jogsértés megállapítását, és

b) nem képezi akadályát a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatásának.

(4b) A felszólító levél tartalmazza

a) a címzett vállalkozás megnevezését,

b) a feltételezetten jogsértő magatartás ismertetését, és

c) a válaszadásra rendelkezésre álló, legalább 45 napos - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (2) bekezdése szerinti kisvállalkozás esetében legalább 60 napos - határidőt.

(4c) A felszólító levélben címzett vállalkozás önkéntes válaszadás keretében jelezheti a Gazdasági Versenyhivatal részére a felszólító levélben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját, különösen, hogy milyen lépéseket tett vagy kíván tenni a jogkövető magatartás helyreállítása érdekében. (4d) A Gazdasági Versenyhivatal honlapján évente közzéteszi

a) a feltételezett jogsértést,

b) az érintett piacot, és

c) az érintett piacok bontásában, a tárgyévben kiküldött felszólító levelek számát

tartalmazó listát."

75. § A Tpvt. 43/H. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bejelentés beérkezését követő naptól számított két hónapon belül a vizsgáló)

"c) az eljárást megszünteti, ha

ca) a bejelentésben foglaltak tekintetében a bejelentettel szemben már versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban,

cb) a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentésben foglaltakat - a bejelentésben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta, vagy

cc) a bejelentő a bejelentést visszavonta, vagy"

76. § A Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg)

"e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint a tagállami versenyhatóságok, valamint az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11., 12., 14. és 22. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok vagy az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok közti, vagy ezek egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,"

77. § A Tpvt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke

a) a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban, vagy ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, tizenkilencmillió forint,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben négymillió forint."

78. § A Tpvt. 62/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Az igazolási kérelem, illetve a fizetési kedvezmény iránti kérelem elutasítása esetén a vizsgáló dönt a végrehajtás elrendeléséről is."

79. § A Tpvt. 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás vizsgálatát akkor is, ha a valószínűsíthetően az összefonódás-vizsgálati küszöbértéket elérő nem bejelentett összefonódás tekintetében nem nyilvánvaló, hogy az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését."

80. § A Tpvt. 68. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem indítható versenyfelügyeleti eljárás - a jogorvoslati eljárás folytán megismételt eljárást ide nem értve -, ha összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén)

"ca) a 24. § (4) bekezdése vagy a 25/B. § (1) bekezdése szerinti összefonódás végrehajtása óta hat hónap,"

(eltelt.)

81. § A Tpvt. 78. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1c) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - az (1b) bekezdésre is figyelemmel - az összefonódás végrehajtásának időpontjától

a) az összefonódásra vonatkozó összefonódás-bejelentés megtételéig, amennyiben az összefonódás-bejelentésre kötelezett az összefonódás bejelentését megelőzően a 43/L. § szerinti előzetes egyeztetést kezdeményezett, akkor ennek időpontjáig,

b) ha az a) pont nem alkalmazható,

ba) az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásnak a 67. § (3) bekezdése szerinti megindításáig, vagy

bb) amennyiben a végrehajtásra az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás vagy a versenyfelügyeleti eljárás alatt kerül sor, a határozat meghozataláig

számított legfeljebb napi háromszázezer forint. A bírság összegének számításakor a 25. § szerinti átmeneti időszakot figyelmen kívül kell hagyni."

82. § A Tpvt. 80/D. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Gazdasági Versenyhivatal felhasználhatja az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (4) bekezdése alapján rendelkezésére bocsátott információkat arra, hogy a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése alapján kérelmezze az Európai Bizottságnál az összefonódás vizsgálatát."

83. § A Tpvt. 80/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"80/F. § Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, e foganatosításra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul. A Bizottság vagy másik tagállam versenyhatósága nem kötelezhető az eljárás során felmerült költségek viselésére."

84. § (1) Tpvt. 80/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése alapján más tagállam versenyhatósága vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, arra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul. A másik tagállam versenyhatósága nem kötelezhető az eljárás során felmerült költségek viselésére."

(2) A Tpvt. 80/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a megkereső versenyhatóság annak megállapítása érdekében kéri vizsgálati cselekmény foganatosítását a Gazdasági Versenyhivataltól, hogy a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása eleget tett-e a megkereső versenyhatóság által hozott, a vállalkozás vagy vállalkozások társulása székhelyeként vagy telephelyeként bejelentett vagy egyébként általa gazdasági tevékenység folytatására, illetve ilyen célból használt ingatlanon, járművön vagy adathordozón végzett helyszíni kutatást, adat vagy irat szolgáltatását vagy ideiglenes intézkedést elrendelő, jogsértés tényét megállapító és a jogsértés megszüntetését elrendelő vagy kötelezettségvállalást jóváhagyó döntésben foglalt rendelkezéseknek. Az e bekezdés szerinti vizsgálati cselekményt a Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság nevében foganatosítja. A megkereső versenyhatóság nem kötelezhető az eljárás során felmerült költségek viselésére."

85. § (1) A Tpvt. 80/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Gazdasági Versenyhivatal a megkereső versenyhatóság nevében és a 80/L. §-ban meghatározottaknak megfelelő kérelmére értesíti a megkereső hatóság által eljárás alá vont vállalkozást, vállalkozások társulását vagy az eljárás egyéb résztvevőjét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: címzett)

a) az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások feltételezett elkövetésével szembeni előzetes kifogásokról és az e cikkeket alkalmazó döntésekről,

b) a megkereső versenyhatóság jogérvényesítési eljárásai során elfogadott minden olyan eljárási aktusról, amely a megkereső versenyhatóság joga alapján értesítési kötelezettséggel jár, és

c) az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének alkalmazásához kapcsolódó minden egyéb releváns okiratról, beleértve a bírságokat vagy eljárási bírságokat kiszabó döntések végrehajtására vonatkozó iratokat is."

(2) A Tpvt. 80/J. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A megkereső versenyhatóság nem kötelezhető az eljárás során felmerült költségek viselésére."

86. § A Tpvt. 80/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Gazdasági Versenyhivatal nem kérheti az e § szerinti intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítését a megkereső versenyhatóságtól."

87. § A Tpvt. a következő XI/D. Fejezettel egészül ki:

"XI/D. FEJEZET

ELJÁRÁS AZ (EU) 2022/1925 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET ALKALMAZÁSA SORÁN

80/Q. § (1) Az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E fejezet alkalmazásában kapuőr vállalkozás az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerint kijelölt kapuőr vállalkozás.

80/R. § Ha az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, a foganatosításra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul,

b) a Gazdasági Versenyhivatal által végzett helyszíni kutatáson vagy az általa tartott meghallgatáson az Európai Bizottság tisztviselője és a tisztviselőt kísérő személy - a vizsgálati cselekményt foganatosító vizsgáló felügyelete mellett - részt vehet,

c) a helyszíni kutatáshoz szükséges előzetes bírói engedély iránti kérelmet az Európai Bizottság közvetlenül vagy a Gazdasági Versenyhivatal útján terjeszti a bíróság elé, és

d) ha az Európai Bizottság vizsgálati cselekményének végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

80/S. § (1) Ha az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vagy valamely, az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóság azt kéri, vagy a tájékoztatás az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelező, a Gazdasági Versenyhivatal az Európai Bizottság és az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok rendelkezésére bocsáthat - a korlátozottan megismerhető adatot is ideértve - bármely, az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettség hatálya alá tartozó, az általa végzett eljárási cselekményekre, jogi vagy ténykérdésre vonatkozó információt.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapítása érdekében, hogy álláspontja szerint a kijelölt kapuőr vállalkozás megfelel-e az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikke szerinti kötelezettségeknek. Az e bekezdés szerinti versenyfelügyeleti eljárás a vizsgálónak a jelentés Európai Bizottság részére történő átadásáról szóló végzésével zárul.

80/T. § Az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásával a bíróság által hozott jogerős ítélet másolatát a határozatot hozó bíróság a felekkel való közlést követően megküldi az Országos Bírósági Hivatal részére. Az Országos Bírósági Hivatal a jogerős ítélet másolatát haladéktalanul továbbítja az igazságügyért felelős miniszter felé az Európai Bizottsághoz történő továbbítás céljából."

88. § A Tpvt. a 81. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása

81/A. § A jogorvoslatra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni."

89. § A Tpvt. 98. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény)

"a) 1. § (2) bekezdése, 33. § (1) és (2a) bekezdése, 36. § (1) bekezdés e) pontja, 43/H. § (11) bekezdése, 80/A. § (1) bekezdése, 80/B. §-a, 80/C. §-a, 80/D. § (1)-(3) bekezdése, 80/E. §-a, 80/F. §-a és 80/I-80/K. §-a a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletnek,

b) 36. § (1) bekezdés e) pontja, 80/A. § (2) bekezdése, 80/D. § (4)-(7) bekezdése, 80/F. §-a és 80/I-80/K. §-a a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletnek,"

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

90. § A Tpvt. 98. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"d) 33. § (2d) bekezdése, 36. § (1) bekezdés e) pontja, 55/A. § (1) bekezdés e) pontja, 80/D. § (4a) bekezdése és 80/Q-80/S. §-a a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek"

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

91. § A Tpvt. 78. § (8) bekezdésében a "kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvénynek" szövegrész helyébe a "Kkvt.-nek" szöveg és az "Az említett törvény" szövegrész helyébe az "A Kkvt." szöveg lép.

92. § Hatályát veszti Tpvt. "A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása" című alcíme.

6. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

93. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Védjegyügyekben sommás eljárásnak nincs helye és a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő."

94. § A Vt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább egy hónapos, de legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Többszöri, illetve három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás különösen indokolt esetben adható."

95. § (1) A Vt. 43. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A védjegyeljárás több ellenérdekű ügyfél esetén az ügyfelek együttes kérelmére szünetel. A szünetelést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzéssel állapítja meg. Egy eljárás csak egy alkalommal szünetelhet. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónap szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik."

(2) A Vt. 43. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás - a 61/D. § (1) bekezdésében szabályozott eset kivételével - nem szünetelhet."

96. § A Vt. 46/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Védjegyügyekben az ügyfél és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre."

97. § A Vt. 50. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Ha a kérelmező, illetve képviselője a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a kérelemnek a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell

a) a természetes személy kérelmező, illetve képviselő születési helyét és idejét, valamint anyja nevét,

b) a c) pont szerinti szervezetektől eltérő, nem természetes személy kérelmező, illetve képviselő adószámát, és

c) a hivatali kapu tárhely használatára kötelezett szervezetek esetén a hivatali kapu rövid nevét és KRID azonosítóját."

98. § (1) A Vt. 61/B. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a 4-6. §-ok alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat)

"a) a korábbi védjegy jogosultja és a használati szerződés alapján használati joggal bíró használója;"

(2) A Vt. 61/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A felszólalást határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be."

(3) A Vt. 61/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), azt részletesen indokolni kell, és mellékelni kell az alapul szolgáló bizonyítékokat."

99. § (1) A Vt. 61/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felszólalás esetén a felek számára - együttes kérelmük alapján - egy alkalommal legalább kettő, de legfeljebb hat hónapos határidőt kell biztosítani egyezségkötésre. Ez alatt az időszak alatt az eljárás szünetel. Ha a felek a határidő lejártáig nem kérik az eljárás folytatását, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni, és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell."

(2) A Vt. 61/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni. Az írásba foglalt határozatot a kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban, a meg nem jelent felek részére pedig a kihirdetéstől számított három napon belül kézbesíteni kell."

100. § A Vt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 4-6. § alapján a védjegy törlését kérheti

a) a korábbi védjegy jogosultja és a használati szerződés alapján használati joggal bíró használója,

b) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jog jogosultja, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a hasznosítási szerződés alapján hasznosítási joggal bíró hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználási szerződés alapján felhasználásra jogosult személy,

c) az 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a korábbi használó, továbbá az 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmából fakadó jogokat gyakorolni jogosult személy, vagy

d) a 6. § alapján a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra."

101. § A Vt. 73. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el.

(4b) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kitűzött tárgyalást hivatalból - a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson - a tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével halaszthatja el.

(4c) A tárgyalás elhalasztása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg intézkedik."

102. § A Vt. 73/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha

a) a védjegy bitorlása miatt pert indítottak és a per a kérelem benyújtásakor folyamatban van, vagy

b) a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő, és ezt igazolják, feltéve, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a gyorsított eljárással kapcsolatos kérelem előterjesztéséig nem került jogerősen elutasításra."

103. § A Vt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat, majd - ha a védjegyjogosult a felhívásra határidőben nyilatkozik - írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. Ha a védjegyjogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felhívására határidőben nem nyilatkozik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a rendelkezésére álló adatok alapján, szóbeli tárgyalás megtartása nélkül dönt. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás elhalasztására, a tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (4a)-(7) bekezdését alkalmazni kell."

104. § A Vt. 76/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"76/D. § Az európai uniós védjegy bitorlására - az európai uniós védjegyrendelet 17. cikkében foglaltakkal összhangban - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására."

105. § A Vt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"114. § A földrajzi árujelző oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72-74. §, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban pedig a 75. és 76. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a törlési és megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban kizárólag a lajstromba bejegyzett jogosultakat hívja fel nyilatkozattételre."

106. § Hatályát veszti a Vt. 46. § (1a) bekezdése.

7. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

107. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, a sajtókiadványok kiadói, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek."

108. § (1) Az Szjt. 26. § (8a) és (8b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8a) Ha a rádió- vagy televízió-szervezet kiegészítő online szolgáltatás keretében rádióműsort, televíziós hír-, illetve időszerű, napi eseményekről szóló műsort, valamint a kizárólag saját forrásaiból készített televíziós műsort nyilvánossághoz közvetíti, ebbe beleértve a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tételt is, e felhasználásokat és az azokhoz szükséges többszörözést úgy kell tekinteni, hogy az kizárólag az Európai Gazdasági Térség azon tagállamában valósul meg, amelyben a szervezet fő tevékenységi helye található. E bekezdés - a rádió szervezetek műsora kivételével - a sporteseményre, valamint az abban foglalt műveket tartalmazó műsorszámra nem alkalmazható.

(8b) A (8a) bekezdés szerinti kiegészítő online szolgáltatásnak minősül az olyan, a (7) és (8) bekezdés szerinti felhasználást megvalósító szolgáltatás, amely a rádió- vagy televízió-szervezet által vagy annak ellenőrzése és felelőssége mellett, televízió- vagy rádióműsornak a szervezet által megvalósított sugárzással egyidejűleg vagy azt követően meghatározott ideig történő nyilvánossághoz közvetítésből áll, ebbe beleértve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt, valamint bármilyen, a sugárzott műsort kiegészítő tartalom lehívásra hozzáférhetővé tételét is."

(2) Az Szjt. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (8a) bekezdésben foglalt felhasználásra adott engedély fejében járó díjazás megállapításakor figyelembe kell venni különösen a kiegészítő online szolgáltatás valamennyi jellemzőjét, ideértve a szolgáltatás elérhetőségének időtartamát, az elért közönséget és az elérhető nyelvi változatokat. E rendelkezés nem zárja ki a díjazásnak a műsorszolgáltató szervezet bevételei alapján történő kiszámítását."

109. § Az Szjt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok - a könyvtárközi kölcsönzés, a 35. § (4a) bekezdésében és a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével - nem terjeszthetők a szerző engedélye nélkül."

110. § (1) Az Szjt. 41/N. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kulturális örökségvédelmi intézmény [33/A. § (1) bekezdés 2. pont] köteles nyilvántartást vezetni az általa a 41/M. § (1) és (4) bekezdése szerint végzett felhasználásokról, ideértve

a) a kereskedelmi forgalomban nem elérhető mű azonosítását lehetővé tévő,

b) a felhasználási szerződést kötő felekkel kapcsolatos lényeges,

c) a felhasználási jog területi hatályára vonatkozó, és

d) a felhasználási engedély alapján megvalósított felhasználással kapcsolatos lényeges

információkat.

(2) A kulturális örökségvédelmi intézmény köteles az (1) bekezdés szerinti adatokat az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának bejelenteni az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető online portálon történő hozzáférhetővé tétel céljából."

(2) Az Szjt. 41/N. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Magyarországon a Hivatal kerül az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának adatbázisában megjelölt nemzeti kontaktpontként kijelölésre."

111. § Az Szjt. 50/A. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)-(9) bekezdés nem alkalmazható]

"a) a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban alkotott művekre (30. §) vagy a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban alkotott teljesítményekre, és"

112. § Az Szjt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 16. § (4) és (6)-(7) bekezdését, valamint a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződésre is."

113. § Az Szjt. 57/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárásra az Ektv. 13. §-ában foglalt eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) az Ektv. 13. §-ában a szolgáltató fogalma alatt a tartalommegosztó szolgáltatót kell érteni, és

b) az eljárás során nem alkalmazhatóak az Ektv. 13. §-ának alakiságra vonatkozó szabályai."

114. § Az Szjt. 57/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tartalommegosztó szolgáltató nem felel a szolgáltatás igénybe vevője által e § szerint benyújtott panasz nyomán elérhetővé tett tartalomért."

115. § (1) Az Szjt. 60. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szoftverre a 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése nem alkalmazható."

(2) Az Szjt. 60. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A szoftver felhasználási és vagyonjogi átruházási szerződésre a 16. § (4), (6)-(7) bekezdése, a 48. §, az 50/A. §, az 50/B. §, az 51. §, valamint a 102. § kivételével a felhasználási szerződés szabályait kell alkalmazni. A 49. § (1) bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap."

116. § (1) Az Szjt. 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az SZJSZT felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a szerzői jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben."

(2) Az Szjt. 101. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a (3) bekezdés szerinti felkérésben a felek az ügy és az SZJSZT szakvéleményének titokban tartását kérik, az adatbázis csak az ügy számát, tárgyát, és a jogértelmezési kérdésekben tett - kivonatolt - megállapításokat tartalmazza."

117. § Az Szjt. 105. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az egyeztető testület a 104. §-ban, valamint a 105/A. §-ban foglalt eljárása során e §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja. Ezen eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik."

118. § (1) Az Szjt. 113. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"m) a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

(2) Az Szjt. 113. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"n) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."

119. § Az Szjt.

a) 41/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény" szövegrész helyébe a "33/A. § (1) bekezdés 2. és 3. pontjában meghatározott intézmények" szöveg,

b) 82/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "gyűjtemény" szövegrész helyébe a "kiadvány" szöveg,

c) 105/A. § (8) bekezdésében az "A (6) és a (7) bekezdésben" szövegrész helyébe az "A 105. § (3) bekezdésében és a (7) bekezdésben" szöveg

lép.

120. § Hatályát veszti az Szjt.

a) 104. § (4) és (5) bekezdése,

b) 105/A. § (6) bekezdése.

8. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

121. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 32/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre."

122. § (1) Az Fmtv. 58. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás kivételesen fontos okból halasztható el.

(1b) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kitűzött tárgyalást hivatalból - a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson - a tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével halaszthatja el.

(1c) A tárgyalás elhalasztása esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg intézkedik."

(2) Az Fmtv. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni. Az írásba foglalt határozatot a kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban, a meg nem jelent felek részére pedig a kihirdetéstől számított három napon belül kézbesíteni kell."

123. § Az Fmtv. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 58. § (1a)-(4) bekezdését a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell."

9. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

124. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 5. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)

"g) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér a 4/2009/EK tanácsi rendelet 56. cikke szerinti, vagy a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a továbbiakban: hágai tartási egyezmény) 15. cikkében meghatározott jogosultként kér a 10. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget,"

125. § A Jst. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állam a 4/2009/EK tanácsi rendelet és a hágai tartási egyezmény alapján a tartási kötelezettségek végrehajtása iránti eljárásban is biztosítja a fél számára a pártfogó ügyvédi képviseletet és viseli a fél helyett annak költségét."

126. § A Jst. 90. §-ában a "46. cikkének" szövegrész helyébe a "44. cikk (1) bekezdésének és 46. cikkének" szöveg lép.

10. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

127. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 25. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza)

"zs) a cég Európai Unió más tagállamában bejegyzett fióktelepe esetén a fióktelep nevét, további megnevezés esetén e megnevezéseit, székhelyét, nyilvántartásba vételének napját, ha ilyen adattal rendelkezik, működése megkezdésének napját."

128. § (1) A Ctv. 27. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) Közjegyzői iroda esetében

a) a tagok nevét, lakóhelyét, a közjegyző tag esetében a hivatali helyiségének (irodájának) címét is,

b) a közjegyző tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét, valamint

c) a helyettes irodavezető nevét, lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, valamint e tisztségét, e jogviszonya keletkezésének időpontját, továbbá azt a tényt, ha a helyettes irodavezető közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került."

(2) A Ctv. 27. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A helyettes irodavezető bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelemnek - a területi kamara elnökségének határozata alapján - a cégjegyzékbe bejegyzett irodavezető törlésére irányuló kérelmet is tartalmaznia kell. A helyettes irodavezető cégjegyzékből való törlésére irányuló változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell - a területi kamara elnökségének határozata alapján - a közjegyzői iroda képviseletére a továbbiakban jogosult személy cégjegyzékbe bejegyzendő adatait is."

129. § A Ctv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - az okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható."

130. § A Ctv. IV. Fejezet 18. Címe a következő 63/A. és 63/B. §-sal egészül ki:

"63/A. § (1) Ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül erre vonatkozó tagállami megkeresés érkezik, a cégbíróság megvizsgálja, hogy a megkeresésben megjelölt személy e törvény szerinti eltiltás hatálya alatt áll-e, vagy vele szemben fennáll-e a Ptk. 3:22. § (4), illetve (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok. A tagállami megkeresésre sor kerülhet az Európai Unió tagállamában történő társaságalapítás és új vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag bejegyzése során is.

(2) Ha a tagállami megkeresés a szükséges adatokat tartalmazza, a cégbíróság a 38. § (2) bekezdése szerinti módon a vizsgálat lefolytatásához adatot igényel a természetes személyek nyilvántartásából.

(3) A cégbíróság elsődlegesen elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék tartalmaz-e e törvény szerinti eltiltási bejegyzést a megkeresésben megjelölt személy vonatkozásában. Ha a cégjegyzék eltiltási bejegyzést nem tartalmaz, a cégbíróság további vizsgálatot folytatva a 44/B. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával - a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkezett tagállami megkeresés megválaszolása céljából - adatot igényel a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(4) A cégbíróság a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül tájékoztatja a megkereső tagállamot a (2) és a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről, ideértve azt is, ha a megjelölt személy nem azonosítható. A cégbíróság a tájékoztatást a tagállami megkeresés érkezésétől számított egy munkanapon belül küldi meg a megkereső tagállam részére. Ha a bűnügyi nyilvántartó szervtől a cégbíróság adatot igényel, a tájékoztatás megküldésének határideje a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítésének érkezését követő munkanap.

(5) A megkereső tagállam további tájékoztatást is kérhet. Az e törvény szerinti eltiltásra vonatkozó adatokról a cégbíróság tájékoztatást nyújt. A Ptk. 3:22. § (4), illetve (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok esetén a cégbíróság kizárólag arról ad tájékoztatást, hogy a kizáró ok fennállása a Ptk. mely rendelkezésén alapul.

(6) A cégbíróság e § szerinti információcsere során okiratokat nem küld a megkereső tagállam részére.

(7) A cégbíróság a természetes személyre vonatkozó adatokat - a csalárd vagy más visszaélésszerű magatartás megelőzése, az Európai Unión belüli társasággal vagy fiókteleppel kapcsolatba kerülő személyek védelme biztosítása céljából - az e § szerinti információcsere biztosítása érdekében a (8) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.

(8) A cégbíróság informatikai rendszere az e törvény szerinti eltiltás fennállása esetén a 10. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig, egyéb esetben az (1) bekezdésben foglalt megkeresés megválaszolásáig, de legfeljebb 60 napig tárolja a megkeresésben megjelölt személyre vonatkozó személyes adatokat.

63/B. § (1) A 63/A. § szerinti információcserére e törvényben foglaltak figyelembevétele mellett az Európai Bizottság vonatkozó végrehajtási rendeletében előírt tartalomban és formában kerül sor.

(2) A 63/A. § szerinti információcsere lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel."

131. § A Ctv. 116. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha e fejezet rendelkezése szerint a cégbíróság által hozott végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, a másodfokú bíróság a fellebbezést 30 munkanapon belül bírálja el."

132. § A Ctv. 117. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A cégbíróság a követelést tartalmazó elkésett bejelentést visszautasítja; e végzés ellen fellebbezésnek van helye."

133. § A Ctv. 117/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet visszautasító, valamint elutasító végzéssel szemben fellebbezésnek van helye."

134. § A Ctv. 117/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az eltiltással érintett személy vitatja a bejelentett követelést vagy annak egy részét, meg kell jelölnie a vitatás indokát és az annak alapjául szolgáló tényeket, valamint csatolnia kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre bizonyítékként hivatkozik. Ha a követelés közokiraton alapul, a követelés a kényszertörlési eljárásban nem vitatható, ide nem értve az arra való hivatkozást, hogy a követelés megfizetése részben vagy egészben már megtörtént. Ha az eltiltással érintett személy a vitatás indokát nem jelöli meg vagy az ellentmondásos, vagy a követelés a kényszertörlési eljárásban nem vitatható, a cégbíróság a (3) bekezdés szerinti végzésében elutasítja a követelés vitatását."

135. § A Ctv. 118. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság - a 116. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben eltiltás mellőzése mellett - a céget a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével törli a cégjegyzékből. Ha azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, a cégbíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását."

136. § (1) A Ctv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Ctv. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

137. § A Ctv.

a) 25. § (1) bekezdés z) pontjában a "meg." szövegrész helyébe a "meg," szöveg,

b) 38. § (1) bekezdésében a "formátuma tekintetében" szövegrész helyébe az "eredete, sértetlensége és formátuma tekintetében" szöveg,

c) 118. § (6c) bekezdésében az "(1) és a (2) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "(1), a (2) és a (6) bekezdés szerinti, a cég törlését elrendelő" szöveg,

d) 118. § (6c) bekezdésében a "viselésére" szövegrész helyébe a "megfizetésére" szöveg,

e) 118/D. § (8) bekezdésében az "azon eltiltott vezető tisztségviselővel, illetve taggal szemben" szövegrész helyébe az "azon eltiltott személlyel szemben" szöveg,

f) 132. § (1) bekezdés k) pontjában az "irányelv, kivéve az (EU) 2019/1151 irányelv 1. cikkének az (EU) 2017/1132 irányelv 13i. cikkét, 13j. cikk (2) bekezdését, és 16. cikk (6) bekezdését megállapító rendelkezéseit." szövegrész helyébe az "irányelv." szöveg,

g) 1. számú melléklet III. pont 9. alpontjában az "egyesülés" szövegrész helyébe a "művelet" szöveg

lép.

11. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

138. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az örökhagyó a halálakor ügyvéd volt, az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv felvétele helyett a hagyatéki leltárban ennek tényét kell feltüntetni, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján kijelölt irodagondnok által készített nyitó jegyzőkönyv iktatószámát, ha azt az irodagondnok a hagyatéki leltár elkészültéig közölte."

139. § A Hetv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket, valamint a 28. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett irodagondnokot."

140. § A Hetv. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A jegyzőt, valamint a közjegyzőt a 28. § (1a) bekezdése szerinti esetben a leltár felvétele során köti az irodagondnok nyilatkozata abban, hogy

a) az okirat ügyvédi iratőrzési kötelezettséggel terhelt,

b) az okirat, pénz, illetve vagyontárgy ügyvédi letét tárgyát képezi."

141. § A Hetv.

a) 28. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "örökhagyó" szövegrész helyébe az "örökhagyó a halálakor" szöveg,

b) 28. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés a), c)-f) pontjában" szöveg

lép.

142. § Hatályát veszti a Hetv.

a) 28. § (1) bekezdésében az "ügyvéd,",

b) 47. § (2) bekezdés b) pontjában a " , vagy az erre felhatalmazott hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél konzuli okiratba foglalt nyilatkozatban",

c) 47. § (5) bekezdésében a "vagy az erről szóló nyilatkozatot okiratba foglaló" és a "vagy a nyilatkozatról készített konzuli okiratot"

szövegrész.

12. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

143. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

13. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

144. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:181. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, továbbá a gyermek személyes okmányai átadásáról és visszaadásáról, valamint a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról."

14. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

145. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"n) az adóhatóság az eljárása során az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője eljárási képessége fennállásának vagy hiányának megállapításához a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-e) pontjában szereplő adatokat."

15. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

146. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 37/B. §-sal egészül ki:

"37/B. § A Ptk.-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvénnyel módosított 4:181. § (3) bekezdését a 2023. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

16. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

147. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A jogosult ugyanazon ország tekintetében ugyanazon típusú műveivel vagy kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatos ugyanazon szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével kizárólag egy közös jogkezelő szervezetet bízhat meg.

(4) Jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal adható."

17. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása

148. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnp.) 22/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb e határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. A határidőt az elmaradt kapcsolattartás pótlása esetén a kapcsolattartás pótlására megállapított legközelebbi megfelelő időpont lejártától kell számítani."

149. § A Bpnp. 22/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése tárgyában szükség esetén meghallgatást tart. A meghallgatásra szabályszerűen megidézetteknek a távolmaradása a meghallgatás megtartását és a végrehajtás elrendelése tárgyában való döntés meghozatalát nem gátolja. Bizonyítás felvételének - amelyet a bíróság hivatalból is elrendelhet - csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül nem bírálható el. A kérelem elbírálása során a bíróság soron kívül jár el."

150. § A Bpnp. 22/D. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A teljesítés önhibából történő elmaradása esetén a bíróság)

"a) megkeresi a gyámhatóságot a gyermek védelmében szükséges intézkedések megtétele érdekében,"

151. § A Bpnp. 22/D. § (1) bekezdésében a "30 napon" szövegrész helyébe a "15 napon" szöveg lép.

18. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása

152. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 33. §-a.

19. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény módosítása

153. § Nem lép hatályba a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 124. § 1. pontja és 2. melléklete.

20. Záró rendelkezések

154. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-18. §, a 20. §, a 29. §, a 30. §, a 37. § 1., 3-7 pontja, a 39-76. §, a 78-80. §, a 82-128. §, a 131-136. §, a 137. § a), c)-e) és g) pontja, a 138-153. §, valamint az 1-3. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 77. § és a 81. § 2023. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 19. § 2023. április 1-jén lép hatályba.

(5) A 129. §, a 130. §, a 137. § b) és f) pontja, a 155. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 155. § (2) bekezdés e) pontja 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

155. § (1) E törvény

a) 98. §-a a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 107. §-a a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) 109-112. §-a, 114. §-a és 119. § b) pontja a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) 117. §-a a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) 129. §-a, 130. §-a, 137. § b) és f) pontja az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

a) 20. §-a a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 73. §-a, 74. § (1) bekezdése, 76. §-a, 82. §-a, 87. §-a és 90. §-a a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) 74. § (1) bekezdése, 83-86. §-a a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet és a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet,

d) 104. §-a az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) 130. §-a az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírások és eljárások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az (EU) 2020/2244 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 18-i (EU) 2021/1042 bizottsági végrehajtási rendelet,

f) 145. §-a az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2022. évi LV. törvényhez

A Ctv. 1. számú melléklet II. pont 11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]

"11. közjegyzői iroda esetén

a) a területi kamara elnökségének alapítási engedélye, kivéve, ha az alapítási engedélyt megadottnak kell tekinteni, utóbbi esetben a tagok erről szóló, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata;

b) a helyettes irodavezető bejegyzése esetén a területi kamara elnökségének a helyettes irodavezető kijelöléséről szóló határozata;

c) a helyettes irodavezető törlése esetén a területi kamara elnökségének a helyettes irodavezetői megbízásnak a megszüntetéséről és a közjegyzői iroda képviseletére jogosult személy kijelöléséről szóló határozata."

2. melléklet a 2022. évi LV. törvényhez

1. A Ctv. 2. számú melléklet III. pontja a következő 1. alponttal egészül ki:

(Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)

"1. az átalakulást megelőzően még be nem fizetett, illetve nem szolgáltatott vagyoni hozzájárulás teljesítésének igazolása;"

2. A Ctv. 2. számú melléklet III. pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

(Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)

"3. a szükséges tőkepótlás befizetésének, illetve teljesítésének igazolása;"

3. melléklet a 2022. évi LV. törvényhez

"2. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez

Az ítélőtáblák illetékességi területe

1. Fővárosi Ítélőtábla

1.1. Budapest főváros

1.2. Nógrád vármegye

1.3. Pest vármegye

2. Szegedi Ítélőtábla

2.1. Csongrád-Csanád vármegye

2.2. Bács-Kiskun vármegye

2.3. Békés vármegye

2.4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

3. Pécsi Ítélőtábla

3.1. Baranya vármegye

3.2. Somogy vármegye

3.3. Tolna vármegye

3.4. Zala vármegye

4. Debreceni Ítélőtábla

4.1. Hajdú-Bihar vármegye

4.2. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

4.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

4.4. Heves vármegye

5. Győri Ítélőtábla

5.1. Fejér vármegye

5.2. Győr-Moson-Sopron vármegye

5.3. Komárom-Esztergom vármegye

5.4. Vas vármegye

5.5. Veszprém vármegye"